Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-20 / 66. szám

Tavaszthozó szél muzsikál fülembe, Bunkfenceket vet a Tisza felett, Mintha valaki a múltból üzenne Elémbe szórt egy gyűrött levelet. Nem nekem szólt, de ez a tréfás szellő, Mint dévaj postás nékem hozta el. Mert az arcomra most sem borul felhő, Nem sírok együtt más könnyeivel, Tavaszra várok én is, mint a többi, Kit csontig mart a tél csontváz-keze, Tavaszra, ahol nem kell többé ölni S a himnusz sem lesz roppant gyászzene. Olyan tavaszra várok, hol az élet Virágait az élő élvezi, Egymásra lelnek távol nemzedékek S táruló szívük kedvvel lesz teli, Ilyen tavasz tágítja ma tüdőmet, S habár szívembe nem fér gyűlölet, Halált kiáltok minden pártütőnek, Mindenkinek ki ölelhet s — ölet. Nem azért terem a tavasz virágot, Hogy harmat helyett vér öntözze be, Nem azért nőnek asszonnyá a lányok, Hogy könnyes legyen gyermekük szeme. S most, hogy pár percre a tavasszal együtt Megkaptuk ezt a gyűrött levelet, (Pár szó volt rajta, az, hogy „újra kezdjük"), A tél süvített át a fák felett. Nem a tavasz, a tél rettent meg tőle, Mert érezte, hogy ereje kevés, Hisz az életnek már nem ő az őre, A tavasz jött, a roppant ébredés, Es a tavasz a könnyeket törülni Érkezett hozzánk, sírva nem fakaszt, S az emberek az életnek örülni Várták vissza a zsendülő tavaszt. Igen, a tavasz újra kezd itt mindent, Az építést, a munkát és a dalt. De az ölést nem. Meggyőzött most itt lent A fák között a csendes tiszapart. És azt üzenjük ádáz cselszövőknek, összefogva a költő s a tavasz: Nem gyilkosok kellenek a jövőnek, Nem halni nő férfivá a kamasz! Itt élet van és élet lesz örökre, Es büszkén éljük ezt az életet, Persze ne várjon nagyon sok jót tőle, Aki megírta azt a levelet. GURSZKY ISTVÁN Uj szovjet léglökéses utasszállító repülőgép A szovjet repülőgép-tervezők elkészítették az „Ukrajna^ típusú léglökéses gépet, amelyet a polgári légiforgalomban használnak. A gép 70—80 utast tud befogadni. Az „Ukrajna" léglökéses utasszállító gépet a legkorszerűbb műszerekkel látták el, amelyek lehetővé teszik, hogy bármilyen időjárási viszonyok között is, éjjel-nappal folytassa útját. A melegítővel és kondicionált levegőberendezéssel ellátott, hermetikusan elzárható fülkék még 8 000—10 000 méter magasban is normális körülményeket biztosítanak az utasok számára. Az új gép leszálló sebessége csekély és a fel-. Illetve leszállást nemcsak betonkifutón, hanem füves repülőtéren is elvégezheti. Drága lett a legeltetés • Elítélték a szurkáló verekedőket • Egy elhamarkodott kései házasság Az „önkritikus" bünözö Az ital igen csak kiválthatja az emberből, ami benne rejtőzik. így történt ez Rédai Józseffel, a Szegedi Halértékesítő Vállalat dolgozójával is, aki december 24-én Makón volt apjánál disznótorban. Ott aztán jól beszeszelt és másnap délután vonattal jött be Szegedre. Az újszegedi állomásnál felszállt a villamosra és részegen ellenforradalmi kijelentéseket tett, uszított a kormány ellen. A Széchenyi téri központi megállónál a villamoson tartózkodó rendőrhadnagy bekísérte az izgató Rédait és őrizetbe vették. Bíróság elé állították, s a tárgyalás után megszületett az ítélet: ittas állapotban elkövetett bűncselekményéért az izgató Rédainak 6 hónapi börtön jutott osztályrészül. Drága lett a legeltetés Gunics József, Sövényháza pitricsomi juhásznak, — mert a tilosba ment a nyáj. Már vagy száz hasonló ügy áll tárgyalás előtt a szegedi Járásbíróságon. Az Erdőigazgatóság a rendelkezések értelmében ugyanis feljelenti mindazokat, akik az erdőkben nem tartják tiszteletben a tilos területeket. Aki a tilosba legeltet, annak egy sertés, vagy tehén után 20 forintot. egy kecske után 30 forintot, egy birka után pedig 5 forint bírságot kell fizetnie. Gunics —• figyelmeztetés ellenére — kétszer is a tilosba terelt száz birkát; ezer forint kártérítésre ítélte a bíróság.,; Februárban már tájékoztattuk olvasóinkat arról, hogy a sövényházi országút mentén levő italboltban február 5-én Varga Péter sövényházi lakost és Ménesi Mihály rendőrt egy verekedés alkalmával megszurkáltak, sőt a kötekedők saját társukat ls késsel megsebesítették. A bűnügyet a napokban „Na dare!" f Hétköznapi történei egy ápolónfiröl V és egy kis betegrfll 3 M

ennyi, de mennyi szív, lelkes odaadás kell ahhoz, hogy egy ápoló valóban hasznos harcostársa lehessen az orvosnak a betegségek legyőzésében. Csodákat visznek réghez ezek a mindenki iránt anyai szívvel megáldott férfiak és nők, és mégis, milyen könnyen felejtjük el nevüket a gyógyulás után. A fehér hadsereg harcosai névtelenségbe vesznek. Jóllehet, nem is igényelvek több hálát, vagy fizetséget, mint a gyógyultan távozó beteg, szívből mondott „köszönöm"-jét. Padig ha léteznek a különböző emberi hivatásoknak földi szentjei, akkor az ápolók, ápolónők azok. Ha nem szentek, különös emberek, nagyszerű emberek, akik semmi fáradságot nem ismernek, ha emberéletek megmentéséről van szó. K

edves, könnyeztelő és nevettető történetet hallottam a minap a Gyermekklinika egyik ápolónőjéről, aki kénytelen volt házi nyelvtanfolyamon továbbképezni magát egy kis beteg miatt. Neve, a nővérnek sincs, mint sok más társának. Nem öreg még és mégis sok éve második édesanyaként ápolja, fétti a gondjaira bízott beteg gyermekeket. Egyik-másik még beszélni sem tud rendesen. Csak feküsznek a patyolatfehér ágyakban, lázzal vtaskodim, vagy fáradtan szenderegve. A nővér, talán egyik-másiknak a szüleit sem ismeri, mégis rendíthetetlenül áll a betegágy mellett, egyik oldalon az orvos, a másikon ő. Mindent elkövet, hogy a kis betegek ne szenvedjék meg az otthon, az anyaöl hiányát. Se a picik, se a nagyobbacskák. Az elmúlt hetek valamelyik napján új lakó jött a világnyi nagy kórterembe. Egy kis cigány fiú, Kolompár I.ajoska. Sírt, nagyon sírt a kis Lajos, amikor nem látta maga körül az otthoni arcokat, csak csupa idegen arc nézett felé. A nővérke igyekezett felvidítani, de minden fáradozását még nagyobb sírás követte. Hiába, került a fehér betegágyba a kórterem összes képeskönyve, játéka, a kisfiú rendületlenül sírt, még az ennivalót is csak nehezen fogadta el. Érthetetlen szavakat mormolt. — Hiszen ez a gyerek nem tud magyarul! — kapott a fejéhez a nővérke. — Mit tegyünk, mit tegyünk? 4 szüntelen sírás nem Jj segíti elő a gyógyulást és nyugtalanítja a többi beteget is. Alig várta a legközelebbi látogatási napot. Majdnem olyan izgalommal várta, mint a gyerekek édesapát, édesanyát, az otthoniakat. Nem csalódott, Akiket várt, megtárgyalta a bíróság, s részleteiben is feltárultak a történtek. Meggyesi Ferenc csengelei. Bárkányi Mihály és Fülöp Mihály balástyai lakosok Hódmezővásárhelyen voltak vásárban és kocsival mentek hazafelé. Útközben szinte minden kocsmánál megálltak, italoztak és üvegben „tartalék"-szcszt is vittek magukkal. így jutottak el — eléggé ittas állapotban — a sövényházi szövetkezeti kocsmába, ahol az egyik helyiségben, két asztalnál együtt mulattak egy szál cigány kíséretében Varga Péterrel és Ménesi Mihálylyal — akiket korábban nem ismertek. — Éneklés közben Bárkányi a székről leesett, — Varga Péter odaugrott, hogy segítsen neki felkelni. Bárkányi két társa azt hitte, hogy Varga meg akarja verni Bárkányit: nekiugrottak Vargának. A verekedés közben bicska is előkerült, és Meggyesi megszúrta — tévedésből! — Bárkányit. Aztán Fülöppel együtt ismét Vargának esett neki, aki néhány késszúrást kapott és elmenekült. Ménesi rendőr szét akarta választani a verekedőket: Meggyesi négy szúrást ejtett a békéltető rendőrön... A szurkáló verekedők ellen eljárás indult: a bíróság Meggyesit egyévi, Fülöp Mihályt pedig 6 hónapi börtönre ítélte; Bárkányit felmentették. J. Pál kétszer nősült és tavaly nyáron — 65 éves korában — elhatározta, hogy új élettársat keres magának. Négy ízben beszélgetett ö. Erzsébet 60 éves szegedi hajadonnal, s megállapodtak, hogy házasságot kötnek. Múlt év december 8-án meg is esküdtek és .három hétig éltek együtt. Ezután egy szép napon az újdonsült férj elbúcsúzott feleségétől és viszsza sem jött: beadta a válópert .:: Az előkészítő tárgyalásra került a sor. J. Pál ilyképp panaszkodott: — Kérem, az én megboldogult első feleségem 31 évig sose számoltatott el. Most pedig ez az asszony elküldött a boltba, és 70 fillér miatt veszekedett velem. Meg aztán nem akart nekem főzni, pedig az nem az én dolgom. — Tessék elgondolni — vallotta az asszony — jöttek hozzám a késői gratulálok, s látták, hogy elhagyott a férjem. Hát én dolgozom, nem érek rá mindig főzni..5 A bíró békéltette őket, — a férj válni akar. Ugy látszik, meggondolatlanul, fiatalos hévvel" született meg ez a frigy: — majd még gondolkodnak a házastársak a megyei bíróság tárgyalásáig és ott mondják ki a bontó perben az ítéletet.;. Egy fiatal férfi áll a bíróság előtt: — Kérem, én egy piszkos csavargó vagyok — mondja. — Ha italhoz jutok, nem tudok uralkodni magamon. Pedig tudok én dolgozni becsületesen is. Amikor más bűncselekmény miatt büntetve voltam, cs Komlón dolgoztam a bányában, egy év alatt 12 ezer forintot küldtem haza az anyámnak. De most megint ittam..: Csala Ferenc ügye is bizonyítja, hogy az ital bűnbe sodorja az embert. Erőszakos nemi közösülés, két rendbeli rablás és más bűncselekmény miatt 1955-ben Csalát 6 évi börtönre ítélték. Októberben az ellenforradalmárok kiszabadították a börtönből, hazajött Szegedre és bujkált egy ideig. November 19-én aztán Berkes Imrével — más bűnügyben társak voltak! — italoztak, aztán Csala az utcán leütötte barátját, elvette iratait, pénztárcáját.:: A bíróság ítélkezik: egy év 6 hónapi börtönnel sújtja az „önkritikus" Csala Ferencet . -, • •* :V.f (—ts) „Nyitott ablak" Dorozsmán Ilyenkor, tavasszal egyre több nyitott ublak van Szeged tűszomszédságában, Kiskundorozsmán is, de most arról a nyitott ablakról esik szó, amelyről Nóli Károly annakidején kitűnő bohózatot irt. Valamikor, valahol egy kis városkában a gőgös polgármester cselédje nyáron nyitva felejtette az ablakot: bemászott rajta egy katona és egyszeriben, ha kissé később is, ott lett a gyerek. Ebből aztán nagy bonyodalom támadt, a városban tartózkodó katonaság parancsnoka, s a polgármester keresi a gyerek apját, végül Novotni, az ügyefogyott katona, — aki szerelmes lesz a cselédlányba — magára vállalja a tettes szerepét és minden megoldódik. Ezt a könnyű, de szórakoztató darabot most a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek — Csapó János, Eötvös Erzsi, Károlyi István, Lakatos János, Marosi Károly, Máthé Eta, Mentes József, Tiszai József és mások előadásában a megye több városában, községében láthatjuk. Vasárnap este a kiskundorozsmai művelődési otthonban nyíltak ki az ablakok — már, mint a szájak, és harsány nevetéssel kísérte a szinte minden jelenetet megtapsoló hálás közönség a bőhumorú, kacagtató, fordulatos vígjátékot. i Szükség van ilyen könnyüvfrű, vidám darabok bemutatására, — minden bizonnyal szívesen megnézik majd a szegedi járás más községeiben, esetleg itt, benn a városban is. Helyes lenne mégis, ha a Szegcdi Nemzeti Színház művészei — a tájszínház hiányában nehéz, rendkívül fáradságos munltával — koma lyabh, mai életünk problémáit felelevenítő színdarabokat is beiktatnának brigádműsoraikba. Mucsi Sándor első szegedi operaszerepe Delibes: „Lakmé" című operáját változatlanul nagy sikerrel játssza a Szegedi Nemzeti Színház. A népszerű, látványos opera ma, szerda esti előadásának külön érdekessége lesz Mucsi Sándor fellépése, Gerald szerepében. Mucsi Sándort eddig Szegeden operettekben ismertük meg előnyösen, és bizonyára sikere lesz mai első szegedi opera szereplésének is. jöttek. Felragyogó szemmel sietett a kis cigány gyermek szülei elé, mikor azok kutató pillantásokkal beléptek a terembe. Hamar szót értettek a gyermekért aggódó mamával, és derűs félórácska után megszületett a kis szótár, amelynek segítségével talán könnyebb lesz a gyógyulás is! Lehet, hogy a nővérke tud más idegen nyelveket, de az is lehet, ez az első nyelvtanfolyam, amit hivatása miatt kénytelen volt elkezdeni. Az a határtalan emberszeretet, ami az ápolónői pályára vezette, kényszerítette arra is, hogy megtanulja munka után: „Na dare", — azt jelenti, „ne félj!" Hogy a „demapai" az jelenti, hogy „kell víz". És igy tovább... M

ióta van kivel beszélgetnie, a kis beteg kevesebbet sír, arcára pedig kiül a hála mosolygása, amikor a nővérke odamegy és játszik vele. Nehezen megy így is, hiszen a fiú kuncog az ügyetlenül hangzó szavdkon. Tanítgatja a nővérkét cigányul, és a nővérke pedig magyarul. Ezzel, mármint a derűs mosolygással rálépett a gyógyulás útjára. Talán hamarosan elköszönhet a Germekklinikától, a pajtásoktól, a nővérkétől, akitől addig megtanulja a legszebb szót: köszönöm. (L—a) ÍKSOSOKICSCFRCICSC Az idei tavaszi divathoz igen értékes és praktikus lehetőséget nyújt az alakíthatóság. Az ezúttal bemutatott modelleink közül is az első régi ruhadarabokból, kevés átalakítással állítható elő. Sokszor a divatos öltözködésre vágyó nők nem is gondolnak arra a lehetőségre, hogy egyszerűen, kevés változtatással modernné tudnak varázsolni egy-egy régebbi kabátot, vagy ruhát. Néhány szót még a tavaszi anyagokról. Az eddigi divathírek szerint továbbra is kedveltek és divatosak lesznek a csíkos, kockás, vweed-anyagok, azonkívül az egy színű velúr kabátszövetek és a még mindig nem divatját múlt kasha különböző színekben. Az első ábra jersey-ből készült szűk szoknyát mutat, hosszított, egyenes vonalú mellénnyel. Különböző ingblúzokkal jól kihasználható ruhadarab. —• A második ábrán modern vonalú középkék tavaszi kosztümöt mutatunk be, újszerű állónyakszabással. — A harmadik diúatrajzunk puha esésű tweed-anyagból tervezett, félig iejtett gombolású, lefelé bővülő köpenykabátról készült. Érdekes rajta a különleges zscbmegoldás. (DOBAI MIKLÖS divattervel) A