Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-20 / 66. szám

Tavaszthozó szél muzsikál fülembe, Bunkfenceket vet a Tisza felett, Mintha valaki a múltból üzenne Elémbe szórt egy gyűrött levelet. Nem nekem szólt, de ez a tréfás szellő, Mint dévaj postás nékem hozta el. Mert az arcomra most sem borul felhő, Nem sírok együtt más könnyeivel, Tavaszra várok én is, mint a többi, Kit csontig mart a tél csontváz-keze, Tavaszra, ahol nem kell többé ölni S a himnusz sem lesz roppant gyászzene. Olyan tavaszra várok, hol az élet Virágait az élő élvezi, Egymásra lelnek távol nemzedékek S táruló szívük kedvvel lesz teli, Ilyen tavasz tágítja ma tüdőmet, S habár szívembe nem fér gyűlölet, Halált kiáltok minden pártütőnek, Mindenkinek ki ölelhet s — ölet. Nem azért terem a tavasz virágot, Hogy harmat helyett vér öntözze be, Nem azért nőnek asszonnyá a lányok, Hogy könnyes legyen gyermekük szeme. S most, hogy pár percre a tavasszal együtt Megkaptuk ezt a gyűrött levelet, (Pár szó volt rajta, az, hogy „újra kezdjük"), A tél süvített át a fák felett. Nem a tavasz, a tél rettent meg tőle, Mert érezte, hogy ereje kevés, Hisz az életnek már nem ő az őre, A tavasz jött, a roppant ébredés, Es a tavasz a könnyeket törülni Érkezett hozzánk, sírva nem fakaszt, S az emberek az életnek örülni Várták vissza a zsendülő tavaszt. Igen, a tavasz újra kezd itt mindent, Az építést, a munkát és a dalt. De az ölést nem. Meggyőzött most itt lent A fák között a csendes tiszapart. És azt üzenjük ádáz cselszövőknek, összefogva a költő s a tavasz: Nem gyilkosok kellenek a jövőnek, Nem halni nő férfivá a kamasz! Itt élet van és élet lesz örökre, Es büszkén éljük ezt az életet, Persze ne várjon nagyon sok jót tőle, Aki megírta azt a levelet. GURSZKY ISTVÁN Uj szovjet léglökéses utasszállító repülőgép A szovjet repülőgép-tervezők elkészítették az „Ukrajna^ típusú léglökéses gépet, amelyet a polgári légiforgalomban használnak. A gép 70—80 utast tud befogadni. Az „Ukrajna" léglökéses utasszállító gépet a legkor­szerűbb műszerekkel látták el, amelyek lehetővé teszik, hogy bármilyen időjárási viszonyok között is, éjjel-nap­pal folytassa útját. A melegítővel és kondicionált levegő­berendezéssel ellátott, hermetikusan elzárható fülkék még 8 000—10 000 méter magasban is normális körülményeket biztosítanak az utasok számára. Az új gép leszálló sebessége csekély és a fel-. Illetve leszállást nemcsak betonkifutón, hanem füves repülőtéren is elvégezheti. Drága lett a legeltetés • Elítélték a szurkáló verekedőket • Egy elhamarkodott kései házasság Az „önkritikus" bünözö Az ital igen csak kivált­hatja az emberből, ami ben­ne rejtőzik. így történt ez Rédai Józseffel, a Szegedi Halértékesítő Vállalat dol­gozójával is, aki december 24-én Makón volt apjánál disznótorban. Ott aztán jól beszeszelt és másnap délután vonattal jött be Szegedre. Az újszegedi állomásnál fel­szállt a villamosra és része­gen ellenforradalmi kijelenté­seket tett, uszított a kor­mány ellen. A Széchenyi téri központi megállónál a villa­moson tartózkodó rendőr­hadnagy bekísérte az izgató Rédait és őrizetbe vették. Bíróság elé állították, s a tárgyalás után megszületett az ítélet: ittas állapotban el­követett bűncselekményéért az izgató Rédainak 6 hóna­pi börtön jutott osztályré­szül. Drága lett a legeltetés Gu­nics József, Sövényháza pit­ricsomi juhásznak, — mert a tilosba ment a nyáj. Már vagy száz hasonló ügy áll tárgyalás előtt a szegedi Já­rásbíróságon. Az Erdőigaz­gatóság a rendelkezések ér­telmében ugyanis feljelenti mindazokat, akik az erdők­ben nem tartják tiszteletben a tilos területeket. Aki a ti­losba legeltet, annak egy ser­tés, vagy tehén után 20 fo­rintot. egy kecske után 30 forintot, egy birka után pe­dig 5 forint bírságot kell fi­zetnie. Gunics —• figyelmeztetés ellenére — kétszer is a ti­losba terelt száz birkát; ezer forint kártérítésre ítélte a bíróság.,; Februárban már tájékoz­tattuk olvasóinkat arról, hogy a sövényházi országút mentén levő italboltban feb­ruár 5-én Varga Péter sö­vényházi lakost és Ménesi Mihály rendőrt egy vereke­dés alkalmával megszurkál­tak, sőt a kötekedők saját társukat ls késsel megsebe­sítették. A bűnügyet a napokban „Na dare!" f Hétköznapi történei egy ápolónfiröl V és egy kis betegrfll 3 M ennyi, de mennyi szív, lelkes odaadás kell ahhoz, hogy egy ápoló valóban hasznos harcostársa lehessen az or­vosnak a betegségek legyő­zésében. Csodákat visznek réghez ezek a mindenki iránt anyai szívvel megáldott fér­fiak és nők, és mégis, milyen könnyen felejtjük el nevüket a gyógyulás után. A fehér hadsereg harcosai névtelen­ségbe vesznek. Jóllehet, nem is igényelvek több hálát, vagy fizetséget, mint a gyó­gyultan távozó beteg, szív­ből mondott „köszönöm"-jét. Padig ha léteznek a különbö­ző emberi hivatásoknak föl­di szentjei, akkor az ápolók, ápolónők azok. Ha nem szen­tek, különös emberek, nagy­szerű emberek, akik semmi fáradságot nem ismernek, ha emberéletek megmentéséről van szó. K edves, könnyeztelő és nevettető törté­netet hallottam a minap a Gyermekklinika egyik ápolónőjéről, aki kény­telen volt házi nyelvtanfo­lyamon továbbképezni ma­gát egy kis beteg miatt. Ne­ve, a nővérnek sincs, mint sok más társának. Nem öreg még és mégis sok éve máso­dik édesanyaként ápolja, fét­ti a gondjaira bízott beteg gyermekeket. Egyik-másik még beszélni sem tud ren­desen. Csak feküsznek a pa­tyolatfehér ágyakban, lázzal vtaskodim, vagy fáradtan szenderegve. A nővér, talán egyik-másiknak a szüleit sem ismeri, mégis rendíthe­tetlenül áll a betegágy mel­lett, egyik oldalon az orvos, a másikon ő. Mindent elkö­vet, hogy a kis betegek ne szenvedjék meg az otthon, az anyaöl hiányát. Se a picik, se a nagyobbacskák. Az elmúlt hetek valame­lyik napján új lakó jött a vi­lágnyi nagy kórterembe. Egy kis cigány fiú, Kolompár I.ajoska. Sírt, nagyon sírt a kis Lajos, amikor nem látta maga körül az otthoni arcokat, csak csupa idegen arc nézett felé. A nővérke igyekezett felvidítani, de minden fáradozását még na­gyobb sírás követte. Hiába, került a fehér betegágyba a kórterem összes képesköny­ve, játéka, a kisfiú rendület­lenül sírt, még az ennivalót is csak nehezen fogadta el. Érthetetlen szavakat mor­molt. — Hiszen ez a gyerek nem tud magyarul! — kapott a fejéhez a nővérke. — Mit tegyünk, mit tegyünk? 4 szüntelen sírás nem Jj segíti elő a gyógyu­lást és nyugtalanít­ja a többi beteget is. Alig várta a legközelebbi látoga­tási napot. Majdnem olyan izgalommal várta, mint a gyerekek édesapát, édes­anyát, az otthoniakat. Nem csalódott, Akiket várt, meg­tárgyalta a bíróság, s rész­leteiben is feltárultak a tör­téntek. Meggyesi Ferenc csengelei. Bárkányi Mihály és Fülöp Mihály balástyai lakosok Hódmezővásárhelyen voltak vásárban és kocsival mentek hazafelé. Útközben szinte minden kocsmánál megálltak, italoztak és üveg­ben „tartalék"-szcszt is vit­tek magukkal. így jutottak el — eléggé ittas állapotban — a sövényházi szövetkezeti kocsmába, ahol az egyik helyiségben, két asztalnál együtt mulattak egy szál cigány kíséretében Varga Péterrel és Ménesi Mihály­lyal — akiket korábban nem ismertek. — Éneklés közben Bárkányi a székről leesett, — Varga Péter oda­ugrott, hogy segítsen neki felkelni. Bárkányi két társa azt hitte, hogy Varga meg akarja verni Bárkányit: ne­kiugrottak Vargának. A ve­rekedés közben bicska is elő­került, és Meggyesi megszúr­ta — tévedésből! — Bárká­nyit. Aztán Fülöppel együtt ismét Vargának esett neki, aki néhány késszúrást kapott és elmenekült. Ménesi rendőr szét akar­ta választani a verekedő­ket: Meggyesi négy szúrást ejtett a békéltető rendőrön... A szurkáló verekedők el­len eljárás indult: a bíróság Meggyesit egyévi, Fülöp Mihályt pedig 6 hónapi bör­tönre ítélte; Bárkányit fel­mentették. J. Pál kétszer nősült és ta­valy nyáron — 65 éves korá­ban — elhatározta, hogy új élettársat keres magának. Négy ízben beszélgetett ö. Erzsébet 60 éves szegedi ha­jadonnal, s megállapodtak, hogy házasságot kötnek. Múlt év december 8-án meg is esküdtek és .három hétig éltek együtt. Ezután egy szép napon az újdonsült férj el­búcsúzott feleségétől és visz­sza sem jött: beadta a váló­pert .:: Az előkészítő tárgyalásra került a sor. J. Pál ilyképp panaszkodott: — Kérem, az én megbol­dogult első feleségem 31 évig sose számoltatott el. Most pedig ez az asszony elkül­dött a boltba, és 70 fillér miatt veszekedett velem. Meg aztán nem akart nekem főzni, pedig az nem az én dolgom. — Tessék elgondolni — vallotta az asszony — jöt­tek hozzám a késői gratu­lálok, s látták, hogy elha­gyott a férjem. Hát én dol­gozom, nem érek rá mindig főzni..5 A bíró békéltette őket, — a férj válni akar. Ugy lát­szik, meggondolatlanul, fia­talos hévvel" született meg ez a frigy: — majd még gondolkodnak a házastársak a megyei bíróság tárgyalá­sáig és ott mondják ki a bontó perben az ítéletet.;. Egy fiatal férfi áll a bí­róság előtt: — Kérem, én egy piszkos csavargó vagyok — mondja. — Ha italhoz jutok, nem tudok uralkodni maga­mon. Pedig tudok én dol­gozni becsületesen is. Ami­kor más bűncselekmény miatt büntetve voltam, cs Komlón dolgoztam a bányá­ban, egy év alatt 12 ezer forintot küldtem haza az anyámnak. De most megint ittam..: Csala Ferenc ügye is bizo­nyítja, hogy az ital bűnbe sodorja az embert. Erősza­kos nemi közösülés, két rendbeli rablás és más bűn­cselekmény miatt 1955-ben Csalát 6 évi börtönre ítél­ték. Októberben az ellenfor­radalmárok kiszabadították a börtönből, hazajött Szeged­re és bujkált egy ideig. No­vember 19-én aztán Berkes Imrével — más bűnügyben társak voltak! — italoztak, aztán Csala az utcán leütöt­te barátját, elvette iratait, pénztárcáját.:: A bíróság ítélkezik: egy év 6 hónapi börtönnel sújtja az „önkritikus" Csala Feren­cet . -, • •* :V.f (—ts) „Nyitott ablak" ­Dorozsmán Ilyenkor, tavasszal egyre több nyitott ublak van Szeged tű­szomszédságában, Kiskundorozs­mán is, de most arról a nyitott ablakról esik szó, amelyről Nóli Károly annakidején kitűnő bo­hózatot irt. Valamikor, valahol egy kis városkában a gőgös polgármes­ter cselédje nyáron nyitva fe­lejtette az ablakot: bemászott rajta egy katona és egyszeriben, ha kissé később is, ott lett a gye­rek. Ebből aztán nagy bonyo­dalom támadt, a városban tar­tózkodó katonaság parancsnoka, s a polgármester keresi a gyerek apját, végül Novotni, az ügye­fogyott katona, — aki szerelmes lesz a cselédlányba — magára vállalja a tettes szerepét és min­den megoldódik. Ezt a könnyű, de szórakozta­tó darabot most a Szegedi Nem­zeti Színház művészeinek — Csa­pó János, Eötvös Erzsi, Károlyi István, Lakatos János, Marosi Károly, Máthé Eta, Mentes Jó­zsef, Tiszai József és mások elő­adásában a megye több városá­ban, községében láthatjuk. Va­sárnap este a kiskundorozsmai művelődési otthonban nyíltak ki az ablakok — már, mint a szájak, és harsány nevetéssel kísérte a szinte minden jelene­tet megtapsoló hálás közönség a bőhumorú, kacagtató, fordulatos vígjátékot. i Szükség van ilyen könnyüvf­rű, vidám darabok bemutatására, — minden bizonnyal szívesen megnézik majd a szegedi járás más községeiben, esetleg itt, benn a városban is. Helyes len­ne mégis, ha a Szegcdi Nemzeti Színház művészei — a tájszínház hiányában nehéz, rendkívül fá­radságos munltával — koma lyabh, mai életünk problémáit felelevenítő színdarabokat is be­iktatnának brigádműsoraikba. Mucsi Sándor első szegedi operaszerepe Delibes: „Lakmé" című operáját változatlanul nagy sikerrel játssza a Szegedi Nemzeti Színház. A népsze­rű, látványos opera ma, szerda esti előadásának kü­lön érdekessége lesz Mucsi Sándor fellépése, Gerald sze­repében. Mucsi Sándort ed­dig Szegeden operettekben ismertük meg előnyösen, és bizonyára sikere lesz mai első szegedi opera szereplé­sének is. jöttek. Felragyogó szemmel sietett a kis cigány gyermek szülei elé, mikor azok kutató pillantásokkal beléptek a te­rembe. Hamar szót értettek a gyermekért aggódó mamá­val, és derűs félórácska után megszületett a kis szótár, amelynek segítségével talán könnyebb lesz a gyógyulás is! Lehet, hogy a nővérke tud más idegen nyelveket, de az is lehet, ez az első nyelvtan­folyam, amit hivatása miatt kénytelen volt elkezdeni. Az a határtalan emberszeretet, ami az ápolónői pályára ve­zette, kényszerítette arra is, hogy megtanulja munka után: „Na dare", — azt je­lenti, „ne félj!" Hogy a „de­mapai" az jelenti, hogy „kell víz". És igy tovább... M ióta van kivel be­szélgetnie, a kis be­teg kevesebbet sír, arcára pedig kiül a hála mo­solygása, amikor a nővérke odamegy és játszik vele. Ne­hezen megy így is, hiszen a fiú kuncog az ügyetlenül hangzó szavdkon. Tanítgatja a nővérkét cigányul, és a nővérke pedig magyarul. Ez­zel, mármint a derűs mo­solygással rálépett a gyógyu­lás útjára. Talán hamarosan elköszönhet a Germekklini­kától, a pajtásoktól, a nővér­kétől, akitől addig megtanul­ja a legszebb szót: köszö­nöm. (L—a) ÍKSOSOKICSCFRCICSC Az idei tavaszi divathoz igen értékes és praktikus lehetőséget nyújt az alakítható­ság. Az ezúttal bemutatott modelleink kö­zül is az első régi ruhadarabokból, kevés átalakítással állítható elő. Sokszor a diva­tos öltözködésre vágyó nők nem is gon­dolnak arra a lehetőségre, hogy egyszerű­en, kevés változtatással modernné tudnak varázsolni egy-egy régebbi kabátot, vagy ruhát. Néhány szót még a tavaszi anyagokról. Az eddigi divathírek szerint továbbra is kedveltek és divatosak lesznek a csíkos, kockás, vweed-anyagok, azonkívül az egy színű velúr kabátszövetek és a még min­dig nem divatját múlt kasha különböző színekben. Az első ábra jersey-ből készült szűk szoknyát mutat, hosszított, egyenes vonalú mellénnyel. Különböző ingblúzokkal jól kihasználható ruhadarab. —• A második ábrán modern vonalú középkék tavaszi kosztümöt mutatunk be, újszerű állónyak­szabással. — A harmadik diúatrajzunk pu­ha esésű tweed-anyagból tervezett, félig iejtett gombolású, lefelé bővülő köpenyka­bátról készült. Érdekes rajta a különleges zscbmegoldás. (DOBAI MIKLÖS divattervel) A

Next

/
Oldalképek
Tartalom