Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-19 / 65. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! ARCCAL ÚJSZEGED FELÉ! Csatornázzák a Középfasort, megjavítják a Temesvári körút Úttestét RBvld beszámoló a lá'alakdó ember munkájáról A Tisza túlsóparti hídfőjé- már éppen eleget dorgáltunk túl és a Liget vendéglőtől az újság hasábjain, de mind kezdve lassan megváltozik a mai napig raktár még a Üj6zeged arculata. A ligeten köztér. végigfutó főútvonalat koráb- „ jönnek Wrtelen ban, a Bérkert sort pedig , ... „, nemrégiben varázsolták szép- és tartos 6Íkkor a honaP pé az aszfaltútépítők. Ahol végére befejeződnek az újazelőtt a sártenger miatt szegedi nagy munkálatok, szinte megközelíthetetlen Csakhogy a befejezést apróvolt Újszeged, most modern - . , , , ,, úttest szélesül a járművek csepro dolgok akadályozzák' előtt. Például az, hogy éppen ottA Középfasor csatornázása Jártunkkor Udvardi Kálmán is befejeződött már, s a csa- normAs nem adott a hengerrégi orvosolatlan sérelmét is. Az olvasztott szurkos-kovorékkal dolgozók még ma sem kapTöbb dinnyét, dohányt, cukorrépát termel a pusztaszeri Petőfi Tsz A pusztaszeri Petőfi Termelőszövetkezet háza táján sem vonultak el nyomtalanul az október-novemberi ellenforradalmi napok. Néhány tagot megfélemlítettek, s akadt is, aki kilépett. Némelyek ekkor vészt jóslóan a szövetkezet felbomlásáról beszéltek, de csakhamar kiderült, hogy csak nyolc termelőszövetkezeti tag lépett kl a nak védőételt, pedig a forró szövetkezetből. A bentmaraaszfalt gőzéből-füstjéből dottak lelkesedése, tettretornázási bekötő munkála tokkal most a Rózsa Ferenc sugárút és a Temesvári körúti szakaszon tartanak. A Temesvári körűt makadámját pedig "fejelik*, azaz újból szántják, s a megfelelő alap lerakása után simára hennerliv. Ahogy az űjszegediek mondják, ötven esztendőn át nem épült annyi közmű, mint az elmúlt néhány évben. Persze ez csak a kezdet, a soron következő esztendők még többet hoznak majd ennek az egyre jobban megbecsült városrésznek, ahol jelenleg ls 90 ember dolgozik a múlt évben megkezdett munkákon. Arccal Újszeged felé! Igen géppel vontatott ekéhez egy mondván, hogy az ekegép kormányzása is a gépészek dolga. A vitát persze úgy ke1lene eldönteni, hogy a "döntőbíró* megjelenéséig se a munka rovására osztozkodjon a két gépész és a normás. De ha már itt tartunk, az újszegedi szép, de nehéz aszfaltútépítés láttán hadd említsük meg az aszfaltozok jócskán magukba lélegzőnek — szívnak. A kátrány pedig — még a rendszeres dohányzástól is — rákosodást idézhet elő a szervezetben. Hát még a tömény kátránygőz!... Ideje lenne, ha a Közlekedésés Postaügyi Minisztériumútszakító ban, ahol az aszfaltútépítők kormánvost régi sérelmét elutasították, kormányost, végre meghallga1jnók a k6_ rést. Ügy véljük, ezekkel a kis kitérésekkel teljesebb a kép, amit a napokban láttunk az újszegedi út- és csatornaépítéseken. A tájhoz minden időben hozzátartozik az emkészsége nem csökkent, sőt a kormány útmutatása alapján növelik a szövetkezet belterjes gazdálkodását. Az elmúlt esztendőben tíz hold dinnyét termeltek, amelyből összesen 84 ezer forintot árultak. Most megduplázzák ezt a földterületet és 20 holdon termelnek dinnyét. Már megkezdték a talaj előkészítését, a trágyakihordást. Növelik ezenkívül a dohány vetésterületét is. Most készítik a dohány melegágyakat, vetik a cukorés takarmányrépát. Az elmúlt esztendőbein 5 hold cukorrépavetésük volt. A holber, aki ma már a maga és dankénti átlagtermés elérte a embertársai javára és örömé- 205 mázsát, csak prémiumre épít, hogy szebb és jobb legyen az élet. Lödi Ferenc Visszaállították helyére a Lenin—Sztálin-szobrot Az ellenforradalom nyomására és az esetleges pro, vokációk elkerülésére az okám, csakhogy a BELSPED, a tóberben eltávolított Lenin— TEFU és a SZEFU nem szál- Sztálin-szobrot a városi talítja folyamatosan a szükséges anyagokat — panaszkodik Hazafi Géza szállításvezető. Egyik vállalat a rossz kocsikra, a másik a felhalmozott vasúti szállításokra apellál. Pedig az egész évi munkákhoz 5—600 vagon anvag halmozódik a fél Marx téri nács végrehajtó bizottsága tegnap eredeti helyére viszszahelyeztette. Pincsuk és Tauritt szovjet művészek tervezete alapján 1950-ben Tápai Antal neves szegedi szobrászművész készítette a most visszahelyezett nagyméretű szobor-emlékművet. Az ellenforradalmárok azonban októberben a gépkocsizó laktanyába szállított emlékművet vandál módon megrongálták. A Képzőművészeti ból 17 500 forintot kaptak. Szívesen foglalkoznak ezzel a termelési ággal, mert az elmúlt esztendőben is munkaegységenkint 165 gramm cukrot osztottak szét. Megtartotta régi jó hírnevét a szövetkezet, s nemcsak a községben, hanem a környező falvakban is figyeesett pusztítás nyomait, az ]emmel kísérik munkájukat. É. M. Csongrádmegyei Épí- Az elmúlt napokban Csongtőipari Vállalat kőfaragó rádról négy család, Sövényrészlege pedig még a héten Jváról pedig egy család befejezi a szobor-alapon vég- ^wf^v , termelösz?" . . .„,., . . 7 vetkezetukbe. Fel is vennék, zendő helyreállítási munká- ha tudnának részükre lakást kat. biztosítani. Citromsav takarmánymelaszból kényszerű rakfártelepen, amit Alap dolgozói egy heti mun— hadd szúrjuk közbe r— kával eltüntették a szobron A Szovjetunióban, a gyerjuginszki gyárban új technológiai eljárást alkalmaznak a citromsavgyártásban. Az előtt egy tonna citromsav gyártásához három és fél tonna cukrot használtak fel, a gyártási ciklus pedig 14 napig tartott. A citromsavat most sokkal olcsóbb nyersanyagból, cukorgyárak hulladékából, takarmánymelaszból készítik. Egy tonna citromsav gyártásához 4,2 tonna melaszt használnak, a gyártási ciklus pedig csak hat napos, ami lehetővé teszi a citromsavgyártás "megkettőzését. Tekintsünk fel rájuk ! Elevenen emlékszem, még arra az októberi napra, amelyen féllábszárig érő nadrágos suhancok és utcagyerekek csillagokat és szocializmusra emlékeztető feliratokat vadászva rótták a Belvárost, s kövekkel felszerelve megálltak a Széchenyi tér egyik üvegtáblás hirdetőoszlopánál, amelynek legfelső üvegén mind a négy oldalon ezt lehetett olvasni: „Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga". Megörültek ennek a jelszónak, s nagy ügybuzgalmukban kiverték a hirdetőoszlop valamennyi üvegét. Ekkor éreztem először, hogy magit a munkát is megcsúfolták az esztelen politikai konjunktura idején, de úgy voltam vele, hogy gyerekek, éretlen kamaszok csinálták — akik még fel sem tudják fogni, hogy a munka árán lett az ember emberré, s talán csak ürügyet kerestek arra, hogy lappangó romboló ösztönüket kiéljék^ De most, az üzemeket járva, egyre inkább meggyőződésemmé válik, hogy nemcsak a lumpen, dologkerülő suhanc fosztotta meg méltóságától a munkát, hanem a felnőtt, komoly emberek is elfeledkeztek egy pillanatra az „élet anyjáról", s hagyták, vagy segítették is, hogy az üzemekben ugyanaz az akció végbemenjen — ha nem olyan brutálisan is, mint az utcát csavargók kezenyomán. A nagy lázban — hol durvábban, hol válogatott eszközökkel — leszedték az élüzem csillagokat, több helyen összezúzták a becsületes munkával szerzett elismerő okleveleket, eltüntették az üzemi dicsőségtáblákat, leemelték a falról a szakma kiváló dolgozóinak és a munkahösöknek a fényképeit. Szégyen lett volna mindez? Átkos örökség? Hát a munka hősei, a kitűnő fonó- és szövőnők, az elismert újítók, munkamódszerátadók valami kárt tettek a szocializmusban? Mondjuk, a kenderfonógyárban, ahol halomba hordták a munkasikereket idéző, kiváló munkásokról összeállított tablókat, versenyeredményeket hirdető táblákat, és ma már semmi nyoma nincs annak, hogy itt Sonkó Imréné a cérnázóban. Széli Katalin a vizesfonóban. Bálint Jánosné a szárazfonóban, P. Oláh Rózsa a kártolóban és a többiek a többi munkahelyen éveken keresztül a legjobb munkásoknak járó erkölcsi megbecsülést és tisztelete* vívták ki. És ma talán szégyen az átlagon feliili munka? Pókok szőnek az itt-ott megmaradt dicsőségtáblákon. Csak egy-két üzemben őrizték meg a legmeghersültebb munkások, újítók képeit. Az Autójavító Vállalat. munkásai ma is feltekintenek a legjobb újítók tablóiára. s az újszegedi ládaüzem munkásai sem. tagadták meg a korábbi elismerést a szakma kiváló dolgo-* zőitól. Most. amikor az ország gazdasági egyensúlya meningott, nem érdemlik-e meg az erkölcsi elismerést azok a munkások, akiknek minden idegszáluk reszket ezért az országért és teljesítőképességük maximumát nyújtják, hogy ezzel is segítsenek bajbajutott népgazdaságunkon? Sokaknak nem tetszett az a jelszó, hogy „nálunk a munka becsület és dicsőség dolga". Egy részüknek azért, mert nem. szerettek, nem szeretnek dolgozni, másoknak pedig azért, mert a szocializmus jelszava. De a munka méltóság, tisztesség dolga maradt és marad, s az elismerten jó, kitűnő munkáért és teljesítményért nem szabad fukarkodni az erkölcsi és anyagi megbecsüléssel A munkahősök derék emberek — tartsuk őket számon, tekintsünk fel rájuk, mert ha a munka tette emberré az embert, ők méginkább emberek! (mn) Párthatározat az ifjúság nevelésének kérdéseiről és a KISZ megalakításáról © A Magyar Tanácsköztársaság szegedi napjaiból €> Ahol az a baj, hogy sok a nyersanyag © Egy bolond 3125-öt csinál? A vasárnap sportja II. évfolyam, 65. szám Ara: 50 fillér Kedd, 1957. március 19. Ünnepségek Szegeden a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján Március 21-én, a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának évfordulóján az MSZMP rendezésében ünnepségeiken emlékeznek meg a nagy elődökről a város kommunistái. Délután fél 5 órakor a Kálvin téri székháznál Kiss Károly elvtárs, az MSZMP szegedi ideiglenes intéző bizottságának elnöike helyezi el az emlékezés koszorúját az emléktáblán. Délután 5 órakor a Hungáriában megrendezésre kerülő ünnepségen id. Komócsin Mihály elvtárs mexnd beszédet. Ugyanezen az ünnepségen kormánykitüntetéseket adnak át az illegális harcokban reszt vett, s a proletár állam eszméihez ma is hű elvtársaknak. Az ünnepség hivatalos része után a régi munkásmozgalmi színjátszók és dalosok szavalatokat, énekszámokat adnak elő. Este 7 órától baráti vacsorán vesznek részit a régi és a fiatal pártharcosok. A proletárdiktatúra kikiáltásának évfordulójára a Somogyi Könyvtár kiállítással készül. A kiállításon bemutatják a legnépszerűbb, legagltatívabb erejű, művészi kivitelű plakátokat, melyek az ellenforradalmárokat leplezik le, munkászászlóaljak alakítására hívnak fel, s a Vörös Hadseregibe mozgósítanak. A kiállításon bemutatásra kerülnek helyi napilapok, folyóiratok akkori számai, Lenin egyik első magyar nyelvű műve, történeti és államjogi témájú könyvek, dokumentumok, valamint korabeli okmányok az első Tanácsköztársaság tragikus bukása után kialakult fehérterror vérengzéseiről. A KIÉRDEMELT PIHENÉS ELŐTT (Liebmann Béla (elvétele) At elmúlt napokban nyugdíjba vonult tizenegy tanács! dolgozó. Egy kedvet ajándékcsomag, meg egy szívélyes baráti kézfogát a búcsúzás meghitt peredben s ezentúl már csak kollegiális látogatás alkalmával találkoznak azok, akik sok-sok éven át dolgoztak együtt a lakosság érdekében. «<••••••••••