Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-02 / 51. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 1 A MAGYAR SZOCIÁLIS T A M U N RASPART SZEGEDI LAPJ A II. évfolyam, 51. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1957. március 2. Nagyszabású szegedi lakáspanamákrú! Nem fog fáj ni egv icipicit sem rántotta le a leplet a városi ügyészség Kilenc személyt őrizetbe vetlek Közhellyé vált Szegeden ez a szólás-mondás: „Pénzért lehet lakást kapni". Olyan furfangos módon csinálták azonban az „üzleteket", hogy a tényeket nem lehetett bizonyítani. A városi ügyészség hónapok óla tarló rendkívül bonyolult nyomozás f<d\amán számos szegcdi lakáspanamáról rántotta le a leplet és az elmúlt hetekben tóbb „felhajtót", „közvetítőt" — lakáspanamázót őrizetbe is vett. .lelenleg a következő személyek vannak őrizetben: dr. Bertényi Andor, a MÁV lakásügyi előadója, dr. László József és dr. Jancsó Mózes Károly, szegedi ügyvédek, Péter Pál fodrász, Vinczc József, a Csomik vezetője, Hegedűs Mátyás gazdálkodó és fia, Hegedűs Károly, Erdélyi László fodrász és Gyulai János, a MÁV dolgozója. Arról, hogyan csereberélték a lakásokat, mit kerestek a „vámon" a lakáspanamázók, — lapunk holnapi számában megkezdjük részletes ismertelésünket. József Attila Kor néven új vitafórum lesz Szegeden Szükségesek és kellenek az alkotó viták, amelyek a szocialista demokratizmus jegyében. azonban félreérthetetlenül a marxizmus—leninizmus alapján elősegítik az időszerű elvi, politikai és gazdasági kérdések tisztázását. A vélemények szabad elmondásával, a viták és a nézetek harcában kialakul a helyes álláspont, amely nemcsak az egyes még meglévő eszmei zűrzavart szünteti meg, hanem elő is segíti a mindennapi feladatok alaposabb végrehajtását. Az ellenforradalmi és az ezt követő események vizsgálata különösen fontos, hiszen az üzemekben, intézményekben és hivatalokban némely tisztességes emberek részéről nézeteltérések vannak például abban is, hogy elsődlegesen mik voltak az okai az elmúlt év őszén bekövetkezett tragikus és megrendítő eseményeknek. Az ellenforradalom fegyveres megsemmisítése után a reakciós, ellenforradalmi erők és szekértolóik most politikai fronton támadnak, s igyekeznek gátolni az emberek tisztánlátását. Hiba volna ezt lebecsülni és éppen az igazság megismeréséért is kellenek a viták. A Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi ideiglenes intéző bizottsága a szocialista demokratizmus erősítéséért, az egyes kérdések megvitatásáért és tisztázásáért mindenben segíti Szegeden egy új vitafórum megteremtését — amelynek szükségességéről a Szegedi Néplap korábban cikket közölt. Az új vitakör a proletár költő: József Attila nevét viseli. A József Attila Kör első vitájára a közeli hetekben kerül sor. Az első témát: "Az ellenforradalmi események és ezek tanulságai Szegeden* círnnfcl tartják meg. Október 23 előtt — pontosan október 19-én — szintén József Attila Kör néven és ennek keretében "vitaest* volt a Szegedi Tudományegyetem Auditórium Maximumában. Ezen a vitaesten a proletár költő neve mögé bújva, a demokratizmus jelszava alatt több ízig-vérig ellenforradalmár is felszólalt és alapjaiban támadta a néphatalmat. A hazafias köntösbe bújt ellenforradalmi lovagok hangzatos szereplése az október 19-i vitán segítette felszítani a nacionalista-soviniszta hangulatot. Viszonylag könnyen ment ez, mert a nép nemzeti érzése a Rákosi •—Gerő-féle vezetés alatt csorbát szenvedett. Ezt kihasználva kukorékoltak az ellenforradalmi lovagok a nép nevében, amelyhez a világon semmi közük. József Attila a munkásoké, a dolgozó em/bereké. József Attila munkássága, emléke, az iránta érzett szeretet és tisztelet is arra kötelez, hogy a róla elnevezett körön soha többé ne léphessenek fel a fasiszták. Kellenek az alkotó viták, a jószándékú bírálatok, a dolgos, tisztességes emberektől. Természetes az is, hogy bátran elmondhatják véleményüket, s ezért nem is lehet leníorradalmi hangadókra azonban semmi szükség! A most újjáalakuló József Attila Kör munkájában a szocialista demokratizmus szellemében és erősítéséért részt vesznek majd a munkások, parasztok, értelmiségiek, a kisemberek, a munkásmozgalom régebbi és mostani harcosai. Vitáznak, hogy kikristályosodjék a helyes álláspont és előrehaladásunkban elkerüljük a hibákat. A József Attila Körnek már előre is eredményekben gazdag munkásságot kíváA bonni kor- | Hiány hajlandó £ részt venni a leszerelésre * irányuló erő- | feszítésekben ? © Ma nyílik meg Jánoska Tivadar grafikai kiállítása — mondja egy gyermek-páciensének dr. Szabó Klára, a Petőfi Sándor sugárúti orvosi rendelő körzetorvosnője, akit a móravárosi kiesik, nagyok és öregek egyaránt szeretnek lelkiismeretes, gondos munkájáért. Természetesen ez fordítva is érvényes: Törvénysértéstől — törvénysértésig © e^áítA : „1tt a tniá$. # Teljes heii rádióműsor semmiféle hátrányuk. Az el- nunk! nincs hivatásszeretet az ember iránt érzett humánum nélkül. Újra megnyílik a Kamaraszínház Hosszú szünet után ismét előadásokat tart a Szegedi Nemzeti Színház a Postás Művelődési Otthonban berendezett Kamaraszínházában. Március 8-án, pénteken este 7 órai kezdettel tartják első bemutató előadásukat. Ez alkalommal Priestley: „Veszélyes forduló" című szellemes, napjainkban játszódó háromfelvonásos műve kerül bemutatásra, Várady Tibor fordításában. A darabot Gyökössy Zsolt, a színház fiatal rendezője rendezi, • akit az idei szezon első kamaraszínházi előadásának, az „Egy pohár víz"-nek rendezéséből ismert meg előnyösen a szegedi közönség. A darabban összesen hét szerep van, amelynek mindegyike főszerep. Alakítói: Kaló Flórián, Olsavszky Éva, Lengyel János, Balogh Rózsa (akinek ez lesz az első szegedi prózai bemutatkozása), Miklós Klára, Kormos Lajos és Décsy Györgyi lesznek. Az ellenforradalmi események miatt 150 ezer forint nyereség kiesése volt a N1VO KSz-nek Egy év munkájának zárszámadását végeztek cl a Nívó Játék Ktsz tngjai. A záró közgyűlés után szétosztották a részesedést a tagság közölt. Nagy örömmel fogadták az osztalékot, mert a kormány rendelete nyomán a tiszta nyereségből többet oszthattak szét, mint az előző esztendőben. összesen 136 ezer forintot osztottak ki. Általában a tagoknak ezer forint. jutott. Sajnos a tiszta nyereség egy részét elvitte az ellenforradalom. Az október végi események miatt 150 ezer forint nyereség kiesé9 volt. A szövetkezet tagsága most saját zsebén is érzi, milyen kárt okoztak nekik az ellenforradalmi provokátorok, s most szilárd elhatározással vallják: nem engedik, hogy bárki is megzavarja szövetkezetük életét, s szembeszállnak minden belső és külső ellenséggel, ha még egyszer valaki kezét meri emelni népi demokráciánkra. Szabó Erzsébet Nívó Játékáru Ksz Magyar sikerek egy japán gyermek rajzkiállításon A Morinaga nevű japán kulturális társaság és az UNESCO (az ENSZ kulturális ügyekkel foglalkozó szerve) japán bizottsága minden évben megrendezi kiállítását, amelyen 4 és 14 év közötti gyermekek küldhetik el rajzaikat és festményeiket. A rajzok témája minden évben: az anya. Az 1956-ban megrendezett kiállításon 46 ország gyermekei vettek reszt és több mint ötezer rajz közül a magyar gyermekek nyerték el a legtöbb díjat — számszerint 15-öt — és az első díjat is. A Morinaga-társaság elnöke meleghangú levélben küldte el a díjnyertes "művészeknek* a díjakat, amelyeket a napokban osztottak szét a nyertesek között. Belterjes gazdálkodás több jövedelem Már az utóbbi években is megfigyelhettük: azok a dolgozó parasztok, termelőszövetkezetek, akik sokkal jobban birják magukat, mint mások, másként is gazdálkodnak földjeiken. Ha nem is egészen, de már részben szakítottak a régi, külterjes, rideg mezőgazdasági termelési módszerekkel. Fokozatosan a tervszerű, belterjes földművelésre tértek át. Ismerünk szatymazi és zsombói gazdákat, akik az időjárástól függően így szokták előre kikalkulálni, mennyi jövedelemre számíthatnak az esztendőben: ahány őszibarackfa, annyi ezer forint. Hasonlóan jövedelmez ezeknek a gazdáknak a zöldség és másféle gyümölcstermelés is. A földmüvesszövetkezetek terményfelvásárlói, pénztárosai tudják legjobban: hány, meg hány olyan parasztgazda van a szegedi járásban, akik évente 3 80—200 ezer forint forgalmat is lebonyolítanak a földművesszövetkezetnél. Pedig jóllehet, ezeknek az embereknek sincs több 8—10, esetleg 15 katasztrális hold földnél. Az elmúlt évek során is már igen sok szó esett a mezőgazdaságban a belterjességre való törekvésről. Gyakorlatilag azonban nem lehetett ezt úgy megvalósítani, mint ahogyan sokan szerették volna. Miután a termelők elvetették mindazokat a szántóföldi növényféleségeket, melyekre hivatalból kötelezték őket, szinte alig maradt földjük, kifizetőbb növények termelésére. A forradalmi munkás-paraszt kormány, mint ismeretes, anyagi és erkölcsi segítséget nyújt a parasztságnak ahhoz, hogy hazánkban is teljes mértékben kibontakozhassék a belterjes mezőgazdasági termelés. Ezt éghajlati viszonyaink is lehetővé teszik, és országunknak ebből a szempontból igen kedvező földrajzi fekvése is van. Valamennyiőnk előtt világos: gabonatermesztésben az eddig alkalmazott termelési módszerekkel soha nem érhetjük utol például a szovjet, úgynevezett „gabonagyárakat", és a fejlett technikával rendelkező nyugati államokat sem. Éppen ezért kell zömében olyan munkaigényes mezőgazdasági tömegáruk belterjes termelésére áttérnünk, melyekből ma ls hiány van, s még sokáig lesz is a külföldi piacokon. A sokoldalú öntözéses és primőr konyhakertészet kifejlesztése mellett — különösen a szegedi járásban — felbecsülhetetlen lehetőségek vannak a szőlő- és gyümölcstermelésre. Egy hold gyenge homok közepes időjárás esetén is általában 5—6 mázsa rozsot ad, aminek az ára összesen szabadpiacon sem több 1500 forintnál. Ugyanez a homok, ha betelepítik gyümölcsfával, gyengébb termés esetén is 80—90 mázsa almát hozhat, s ez szerződéses alapon 25—30 000 Ft-ot jelent. Ilyen eredményeket kapunk, ha a homoki bortermelésben rejlő lehetőségeket vesszük alapul. A pusztamérgesi szőlőtelepek a háború és A későbbi, sok tekintetben hibás agrárpolitika következtében jórészt elpusztultak, vagy erősen leromlottak. Most itt az ideje, hogy a pusztamérgesi és általában a homoki bortermelés hírnevét visszaállítsuk, sőt tovább növeljük. A belterjes gazdálkodásra való folyamatos áttérésben különösen nagy feladat vár termelőszövetkezeteinkre és az állami gazdaságokra. Sajnos tapasztaljuk, hogy a korábban óriási költségekkel létesített öntözőberendezéseket sem mindenütt rendeltetésüknek megfelelően hasznosítják. Például nem kevesebb, mint egymillió forintba került néhány évvel ezelőtt a Bodomi Állami Gazdaság öntöző-, illetve esőztető hálózatának megépítése. Amikor ez a nagy munka befejeződött, a gazdaságot ésszerűtlenül átállították erdei facsemeték, kanadai nyár, kőris és erdei cserje csemetefélék termelésére. Ugyancsak hasonló hibákat látunk a gyálaréti Komszomol Tsz öntözéses gazdaságának hasznosításában is. A szöregi termelőszövetkezetek, de az itteni egyéni gazdák sem használják még ki kellően azokat a lehetőségeket, melyek például a gyümölcsfacsemete-termelésben kínálkoznak. Mindezek ellenére hisszük: dolgos parasztságunk nem sokáig hagyja kihasználatlanul a belterjes termelésben rejlő lehetőségeket.