Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-12 / 59. szám

Az ellenséggel nem lehet megbékélni ív ADY ENDRE: Szót emelünk Németh Ferenc dolgozó paraszt ügyében § EJ]VXL ÉKLEJZÉS TÁNCSICS MIHÁLYRA' A közelmúltban riportot közölt a Szegedi Néplap ar­ról: miként halad a vitás földügyek rendezése Tápén. A cikk olvasása után Tápé­ról és más községekből is jöttek jelzések: igaz. valóban halad ez a munka, de az előbb említett cikkből sok minden kimaradt, amit vi­szont most kell megírnunk. Tapasztaljuk, hogy több helyen a tanácsok, mikor a földek visszaadásáról van szó, számqs dolgozó paraszt­tal szemben előnyben részesítik a kulákokat Azzal a megokolással, hogy ezeket az embereket ki kell engesztelni, helyre kell ál­lítani a falu „békéjét". A kulákok ennek hallatára elé­gedetten dörzsölik tenyerü­ket, sok-sok kis- és szegény­paraszt pedig mélységesen elkeseredik, mert úgy érzi, neki mégsem akar igazat ad­ni senki. Tipikus példája ennek Né­meth Ferenc Petőfitelep, V. utca 208. szám alatti kispa­raszt esete Molnár (Tutor) Pál kulákkal, illetve a tápéi tanáccsal. Németh Ferencnek a háza mellett elterülő két hold földjét nyolc évvel ez­előtt kiosztották házhelyek­nek. Helyette hat kilométer­re, a tápéi réten kapott cse­reingatlant. Később Németh Ferencnek ezt a földjét is igénybe vették. A má­sik csereföldet Petőfitelepen túl, az úgynevezett kenek­gyöpi dűlőben kapta. A te­lekkönyvben is nevére ír­ták. Mindeddig nyugodt volt, abban a tudatban élt, hogy földje helyett földje van. De most úgy érzi, csa­lódott. Nemrégen az idős Németh Ferencet durván letámadta Molnár (Tutor) Pál felesé­ge. Bemutatkozott neki: Én vagyok a Tutor Paliné, aki­nek a fölefjét használja kend. Követelte, hogy adja át neki két hold földjét Rö­viddel később Németh Fe­renc idézőt kapott a tápéi tanácstól. A tanács akkori ideiglenes elnöke. Török György, aki jelenleg is a földügyeket intézi, kérte Né­meth Ferencet: „» békesség kedvéért" Sngedje át földjét Molnár­nak. Megcsinálja, hogy cse­rébe több földet kapjon a mostani földje mellett. (Meg jegyezzük, hogy ezt a „több földet" jelenleg három sze­gényparaszt-család használ­ja, akiktől nyilvánvalóan el­vették volna, ha Németh is beleegyezik.) Most lássuk, ki ez a Mol­nár (Tutor) Pál?! Évekkel ezelőtt népellenes magatar­tásáért kitelepítették a falu­ból, feleségével együtt inter­nálták. Birtoka, nagy tanyá­ja, mint állami tartalék, a szövetkezethez került. Falusi háza szintén állami tulajdon lett, ahol hajléktalan mun­káscsalád lelt otthonra. A kulák hazakerült, s azóta már ugyancsak megtollaso­dott. Úgyannyira, hogy nem­régen a fia nevére 130 ezer forintért szép villát és egy családi házat vásárolt. A kocsmában, és ahol csak al­kalom van erre, állandóan azzal henceg (saját szavá­val élünk): a mi időnk még csak ezután jön. Nyilván ezt azért merte így hangoztat­ni, mert eddig már vissza­szerezte a tápéi házát és 18 hold földdel együtt a tanyá­ját is. Ilyentén fiával együtt máris négy ház tulajdonosa. Most akarja még megszerez­ni magának Németh Ferenc két hold földjét is. Igaz, a 18 hold földet hivatalból még nem írták a nevére, de ő már a magáénak vallja. Sorra felkereste azokat a kisparasztokat, akik cserein­gatlanként, vagy bérben használták eddig volt föld­jeit, s megfenyegette őket: ha nem mondanak le a föld­ről az ő javára, lesz rájuk gondja. A kisemberek leg­többje — nehogy mégis va­lami bajt hozzon rájuk Tu­tor —, írásban teljesítették Molnár követelését. Ilyentén a föld visszaadásban kész té­nyek elé állította a kulák a tápéi tanácsot is. Törvénytelen eszközökkel szerezte vissza tanyáját is. Kiűzte onnan a szövetkezeti tagokat. A járási tanács is kedvében járt ebben, mert mihelyt a szövetkezettől ki­kényszerítették a tanyáról való lemondást, a járás sür­gősen intézkedett: a tanya késedelem nélkül kebelez-, tessék be Molnár (Tutor) Pál nevére. Nesze neked törvényerejű rendelet! Németh Ferencnek is van jogos földkövetelése. Felesé­gének családi örökségét — Bár sok ezer kilométerre vagyunk egymástól, barátságunk örökké él Szegeden tanult koreai diák levele az ll/„zegedi Gyermekvedö Otthonba O-Ir Ljang, a Zenemű­vészeti Szakiskola ének­szakos növendéke volt, a Szegedi Nemzeti Szín­házban pedig Kertész Gyula irányításával ope­rarendezést tanult. Az ok­tóberi ellenforradalmi időkben mostoha körül­mények közé került. Fe­lelőtlen és ellenforradal­mi demagógiával átitatott elemek durva szavakkal illették O-Ir Ljangot, aki végül is az Újszegedi Gyermek Otthonban, Szé­nási László igazgatónál talált baráti szavakra és meleg otthonra több ko­reai társával együtt. A mostoha időkben az inté­zet gondjaiba vette a ko­reai diákokat, élelmezte, és lakással látta el őket, valamint rendszeresen kifizették nekik magyar­országi ösztöndíjukat is. O-Ir Ljang, aki időköz­ben visszament hazájába, most levélben köszöni meg az intézet dolgozói­nak és igazgatójának em­bereégét, amit kifejezésre juttattak a nagy ember­telenségek időszakában. Folt már lehetőségem időre és alkalomra, hogy írjak, de azért nem írtam, mert nem tudhattam pontos lakcíme­met, amire választ írhatott volna. Néhány nap múlva megfe­lelő hazai főiskolákra, egye­temekre kerülünk. Én szintén zeneakadémiára megyek. mely a deszki határban volt —, egy héttel azután, hogy megfizették az örökösödés után járó magas százalékot, szintén elvették. Nem nagy, csupán 1400 öl volt. de neki sokat ért. Évekkel ezelőtt történt ez, de helyette Né­methék még ma sem kaptak másikat, pedig az idős, 69 éves ember majdnem a lábát koptatta el az utána való járkálásban. Igaz, kínáltak neki egy darab földet, 20 kilométerre, Klára­falva határában, de..ő ezt — miután az akkori tendelstek is tiltották a hasonló eljárá­sokat — öreg kora miatt nem fogadhatta ed. Molnár (Tu­tor) Pál, a kulák, szinte már mindent visszakapott, de ar­ról, hogy Németh Ferenc és a többi hozzá hasondó embe­rek ügye is rendeződjék, még elég kevés szó esett. így gaz­dulmak most a Molnár (Tu­tor) Pálok, egyes tanácsi ve­zetők "békülékenysége* ré. vén. Tutor Pál jelenleg sem dolgozik. Ellenben ahol lehet, árt rendszerünknek. A kö­zelmúltban például a tápéi úton orvul leütött egy rend­őrt. Idáig visz az út, amikor egyes vezetők harc hedyettaz ellenségtől vadó bocsánatké­rés szégyenteljes eszközéhez nyúlnak. Igaz, minden em­bert — aki jogosult erre — kártalanítani kell, de a ren­deletek és az érdemek sze­rint. A Magyar Szocialista Munkáspárt azért ktüzd, hogy a dolgozó kisemberek elége­detten, nyugodtan élhesse­nek. Nem tűrhetjük; hogy az ellenforradalom egyes elemei munka nélkül meggazdagod­janak. Most is valljuk a régi jelszót: "A föld azé, aki megműveli!* Csépi József Kend volt, Táncsics Mihály, [ A mi kora lelkünk j Attila ugarján, [ Táblabírók földjén, 'Szenvedő szerelmünk 1Kendet ostorozták, . Kutya se becsülte. i Mert kend senki se i Mindenkiért hevült, Paraszt-anya szülte. volt, Kendnek sok fájdalmát Szívesen fájlaljuk, S e fájó országban Kendnek ős szerepéi Szívesen vállaljuk. Kend bizony elporlau De mink, akik élünk: Vagyunk bizalommal. Vagyunk új Táncsicsok S miként kend, remélünk. Kend új rendet akart: Mindenkit szeretni, Mi más rendre vágyunk: Vagy igaz világ lesz, Vagy nem lesz itt semmi. Kendet azért mégis Áldjuk, mint egy szentet. Istenünk: az Eszme, Haló porában is Aldja-verje kendet. Örömmel találkoztam ked­ves bátyámmal és húgommal. Barátaim is meleg szeretettel fogadtak. Barátaim és a csa­lád nagy figyelemmel kísérték a magyar eseményeket, külö­nösen az ott tanuló koreai diákok helyzete miatt aggód­tak nagyon. Bátyám és a húgom azt hitték rólam-, hogy már a ha­lál fia lettem. Mi, akik Ma­gyarországon tanultunk egyet­len egy baleset nélkül, egész­ségesen hazatértünk. Mindent részletesen elmeséltünk, s a látottakat, és a magyar nép tiszta humanizmusát, — amely a mi életünket őrizte — tolmácsoltuk. Különösen az irántam mutatott gondos­kodásról számoltam be nagy büszkén. A testvéreim, — akik a magyarok igazi, test­véri szeretetéért és magasztos jellemért lelkesednek — ön­nek, Máriának és a többi tár­saknak szívélyes köszönetü­ket küldik általam. Bár sok ezer kilométernyire távol va­gyunk egymástól, örökre a szívünk mélyén fog élni fe­lejthetetlen barátságunk. To­vábbra is a szakadatlan le­vélváltást ígérjük. Üdvözlöm Máriát, Zsoldos Sándornét, Gilicze Erzsébetet, Czövek Magdolnát, Gál Má­riát, Le le Józsefnét, Pászor Imrénét. Most befejezem a levelet, remélve az igazgató elvtárs biztos válaszát. Mély szívvel kívánom a magyar nép boldog életét. O-Ir Ljang Az MSZMP hírei A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi ideiglenes intéző bizottsága ma, kedden délután 2 óra­kor a Kálvin tér 6. szám alatti pártházban ipari ^k­tívaülést tart. A megbeszé­lésen a gazdasági vezetőkkel együtt részt vesznek az MSZMP üzemi alapszerve­zetek intéző bizottságainak képviselői is. Kedves házi ünnepségre gyűltek össze szombaton délután a munka bevé­geztével a Szegedi Ingat­lankezelő Vállalat dolgo­zói vállalatuk központjá­ban. Ezen a délutánon búcsúztatták el ugyanis a dolgozók Komócsin Antal igazgatót, aki sok évi fáradságos munka után nyugalomba vo­nult. A vállalat MSZMP alapszervezete és a szak­szervezet képviselőinek üdvözlő beszéde után a dolgozók köszöntek el volt igazgatójuktól. Ezt követően a vállalat új igazgatója, Kószó József méltatta Komócsin An­tal több évtizedes mun­kásmozgalmi múltját és köszönetet mondott a vállalat érdekében eddig kifejtett munkásságáért. A vállalattól búcsúzó Komócsin Antal elvtárs meleg szavakkal köszön­te meg a dolgozók sze­retetének őszinte meg­nyilvánulását. majd sze­retettel emlékezett meg az együtt eltöltött évek­ben kifejtett közös mun­káról. Végül baráti po­harazgatás mellett ma­radt még együtt a válla­lat dolgozóival A Textilművek legfőbb gandja : ( fl néffWdlsig ha<IB1 és az üzemi . jövedelmezőség a mérlegen K / mit gyártsanak Az üzemek vezető testüle­tei és gazdasági szakemberek megelégedéssel vették tudo­másul, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány kez­deményezésére sor kerül az új termelési árrendszer ki­dolgozására és az eddigi aránytalanságok kiküszöbölé­sére. Hogy ez a feladat meny­nyire időszerűvé vált az üze­mek gazdasági önállóságá­nak növelése és a közvetlen anyagi érdekeltség érvénye­sülése óta, azt több üzem pél­dája illusztrálhatná. Azonban ilyen szimpla példáknál sok­kal érdekesebb témára buk­kantunk a Szegedi Textilmű­vekben. A példa szerint a je­lenlegi termelői árrendszer­ből kiindulva egy adott eset­ben arra a következtetésre kell jutni, hogy »nem cikk* a jobb minőség —, azaz kevés­bé jövedelmező a vállalat­nak. Lássuk a dolgot a maga rendjén: A „szűk keresztmetszet" ellen A nagy szegedi textilüze­met eredetileg úgy tervezték, hogy kisebb finomságú fona­lakat fog gyártani időtlen időkig. Ez csak a kisebbik baj lett volna, de végül kide­rült, hogy az előkészítő üzem­részek kapacitása kisebb, mint amit a fonógépek igé­nyelnének. Ezért a Textilmű­vekben elhatározták, hogy fi­nomabb fonalat gyártanak, s ilyenformán megszüntetik a kártoló és a kikészítő szűk keresztmetszetét. A finomabb fonal fogalma valóságban vé­konyabb fonalat jelent, s eb­ből nem nehéz megérteni, hogy ilyen profilváltozás ese­tén csökken a kártoló és a ki­készítő terhelése. A vállalat képviselői meg is tárgyalták szándékukat a megrendelőkkel, s azok az iparigazgatósággal együtt örömmel vették a kezdemé­nyezést, hiszen a drága im­portanyagból sikeresebb ex­portüzleteket lehet esziközöl­ni, ha nagyobb munkaráfor­dítással szebb, jobb kivitelű áru készül belőle. A népgazdasági szempont­ból hasznos elgondolás meg­születése után a Textilmű­vekbein számolni kezdték, s a számítás nem olyan eredmé­nyeket adott, amilyenéket a kezdeményezés után várni le­hetett volna. Sántít az érrendszer Kiderült, hogy a különböző finomságú fonalak árának) megállapítása nem a ráfordí­tott munka arányában tör­tént. így a magasabb finom­ságú 40-es fonal ára viszony­lag alacsonyabb, mint a dur­vább 34-esé. A két minőség közötti árkülönbség mindösz­sze 60 fillér/kg, az előállítás­hoz szükséges nyA-sanyagok közötti árdifferencia pedig 1,50 forint. Ehhez járul' még az is, hogy a 40-es fonal mun­kaigényesebb és előállításá­hoz ugyanolyan rezsiköltsé­gek járulnak, mint a 34-esé­hez. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a termelékenységi mutató a 40-es fonal gyártása esetén relatíve mintegy 30 százalék­kal csökken. A műit évben 100 forint termelési értékre 86 forint volt a ráfordítás és 14 jutott a nyereségre. A mostani pro­filváltozás miatt a ráfordítás költségei körülbelül 95 fo­rintra' ugrottak, de a nyere­séget a vállalatnak ettől füg­getlenül 1956-hoz viszonyítva kell befizetnie. Így a válla­latnak saját eszközeiből kell fedeznie a különbözetet és egyben bizonyos idő után — a jelenleg érvényben levő ár­konstrukció miatt — esetleg nem tudnak bért fizetni, ha nem történik helyesbítés az árrendszerben, vagy nem kap fedezetet a vállalat. Műszaki és népgazdasági szempontból feltétlenül indokolt a maga­sabb finomságú fonal gyártá­sának fenntartása, de a pénzügyi szemlélet ennek el­lent mond. Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy olyan vélemények is elhangzottak, miszerint teljes mértékben vissza kellene térni a kisebb finomságú fonal gyártásához, hiszen az jelentős vállalati jövedelmet biztosítana —, akárcsak a múlt esztendők­ben. Ennek viszont ismétel­ten ellentmond a praktikus, gazdaságos műszaki szemlé­let. Közös nevezörs keli jutni! A miínkástanács és az üzem gazdasági vezetői alaposan megtárgyalták a dolgot, de végleges elhatározásra nem juthattak, azaz valójában nem is tudják, hogy most mit csináljanak: gyártsák azt, ami a népgazdaságnak haszno­sabb, jobb. de nekik rosszabb, vagy azt, ami nekik jó, ellen­ben más vállalatokat sújt, és egyben a népgazdaságot is. Az is zavarja a döntést, hogy jelenleg az országban itt Szegeden tudják legolcsóbban gyártani a 40-es fonalat, s esetleg mégis le kellene erről mondaniok. Már említettük, hogy a 40-es fonal bevezetése óta lé­nyegesen csökkent a terme­lékenység. Ennek ismereté­ben önként adódik a kérdés; nem a termelékenység csök­kenése miatt állt-e elő ez a probléma? Erre is megszüle­tett a válasz, a határozott »nem«. A termelékenység színvonala ugyanis csak re­latíve esett vissza. Különösen zavarja a Tex­tilművek munkásait az a kö­rülmény, hogy már második negyedévi tervükbe is beépí­tették a 40-es fonal gyártá­sát, ugyanakkor viszont mindeddig nem kaptak Biz­tatást arra, hogy ebben az esztendőben korrigálják a fo­nalárakat. Ilyenformán nem marad más hátra, minthogy állami támogatásra apellálja­nak. Ezt azonban szivesebben elkerülnék, s a vállalati ön­állóság jegyében örömmei gyártanál! a jobb minőségű fonalat, ha a műszaki és pénzügyi szempontokat mi­nél előbb közös nevezőre le­hetne hozni. Természetesen a nyereség sem lenne közöm­bös ... Halálos végű családi dráma Mihályieteken Kovács Illés mihályteleki la­kos, vasutas, már hosszabb idő óta különváltan élt a feleségétől, aki megcsalta őt (a házasságból három gyermek született). Már­cius 9-én, szombaton este Ko­vács Illés magához vett egy bal­tát és elment a Vaspálya utca 4. szám alá, — felesége lakására. A baltával a bezárt szobaajtó zárvasát lefeszítette és „in fla­granti" találta a feleségét. Erős felindulásában a baltával kétszer is fejbevágta az asszonyt, aki szörnye ti) alt. A szobában levő férfi — dula­kodás után — elmenekült. Ko­vács Illés pedig önként jelentke­zett a rendőrségen: gyilkosság büntette miatt eljárás indult el­lene. Engedély nélkül 'ovikra is tilosak a gyíí'ések, felvonulások A megyei főkapitányság felhívása A B. M. Csongrád megyei Főkapitánysága felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 30. számü törvényerejű rende­lete a gyűlések és felvonulások tartását engedélyhez kö­tötte, amely törvényerejű rendelet hatályát az 1957. évi 2. számú törvényerejű rendelet 1957. március 31-ig meghos­szabbította. A hivatkozott rendeleteknek megfelelően a március 15-i ünnepség során az állami- és pártszerveze­tek hivatalos rendezvényein kívül mindennemű gyülekezés, felvonulás rendőrhatósági engedély nélkül tilos. A (örvény­erejű rendelet betartását a rendőri és karhatalmi szervek a legszigorúbban ellenőrzik. A FŐKAPITÁNYSÁG VEZETŐJE Nagyobb mennyiségű áru érkezik a szocialista országokból hazánkba Belkereskedelmi szakemberek­ből álló küldöttség utazott az elmúlt hetekben a Szovjetunió­ba, Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba. Tárgyalásaik eredménnyel jár­tak, nagyobb mennyiségű árura kötöttek szállítási szerződést. A Szovjetunióból mintegy •30 000 karóra érkezik, ebből 8000 Pobjeda, 10 000 vízálló sportóra és mintegy 10 000 Moszkva, illetve Start márkájú, karóra. Fényképezőgépekel is vásárolunk. Ezenkívül néhány száz nagyítógép érkezik. Csehszlovákia többek között 2 millió forint értékű sportszert, 3,5 millió forint értékű bútort, és csaknem 8 millió forint érté­kű hangszert és mintegy 3 mil­lió forint értékű egyéb kultúr­c'.kket szállít. A Német Demokratikus Köz­társaságból sportszerek, játé­kok. bútorfélék érkeznek, ösz­szesen több mint 12 millió fo­rint értékben,

Next

/
Oldalképek
Tartalom