Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-12 / 59. szám

Az ellenséggel nem lehet megbékélni ív ADY ENDRE: Szót emelünk Németh Ferenc dolgozó paraszt ügyében § EJ]VXL ÉKLEJZÉS TÁNCSICS MIHÁLYRA' A közelmúltban riportot közölt a Szegedi Néplap arról: miként halad a vitás földügyek rendezése Tápén. A cikk olvasása után Tápéról és más községekből is jöttek jelzések: igaz. valóban halad ez a munka, de az előbb említett cikkből sok minden kimaradt, amit viszont most kell megírnunk. Tapasztaljuk, hogy több helyen a tanácsok, mikor a földek visszaadásáról van szó, számqs dolgozó paraszttal szemben előnyben részesítik a kulákokat Azzal a megokolással, hogy ezeket az embereket ki kell engesztelni, helyre kell állítani a falu „békéjét". A kulákok ennek hallatára elégedetten dörzsölik tenyerüket, sok-sok kis- és szegényparaszt pedig mélységesen elkeseredik, mert úgy érzi, neki mégsem akar igazat adni senki. Tipikus példája ennek Németh Ferenc Petőfitelep, V. utca 208. szám alatti kisparaszt esete Molnár (Tutor) Pál kulákkal, illetve a tápéi tanáccsal. Németh Ferencnek a háza mellett elterülő két hold földjét nyolc évvel ezelőtt kiosztották házhelyeknek. Helyette hat kilométerre, a tápéi réten kapott csereingatlant. Később Németh Ferencnek ezt a földjét is igénybe vették. A másik csereföldet Petőfitelepen túl, az úgynevezett kenekgyöpi dűlőben kapta. A telekkönyvben is nevére írták. Mindeddig nyugodt volt, abban a tudatban élt, hogy földje helyett földje van. De most úgy érzi, csalódott. Nemrégen az idős Németh Ferencet durván letámadta Molnár (Tutor) Pál felesége. Bemutatkozott neki: Én vagyok a Tutor Paliné, akinek a fölefjét használja kend. Követelte, hogy adja át neki két hold földjét Röviddel később Németh Ferenc idézőt kapott a tápéi tanácstól. A tanács akkori ideiglenes elnöke. Török György, aki jelenleg is a földügyeket intézi, kérte Németh Ferencet: „» békesség kedvéért" Sngedje át földjét Molnárnak. Megcsinálja, hogy cserébe több földet kapjon a mostani földje mellett. (Meg jegyezzük, hogy ezt a „több földet" jelenleg három szegényparaszt-család használja, akiktől nyilvánvalóan elvették volna, ha Németh is beleegyezik.) Most lássuk, ki ez a Molnár (Tutor) Pál?! Évekkel ezelőtt népellenes magatartásáért kitelepítették a faluból, feleségével együtt internálták. Birtoka, nagy tanyája, mint állami tartalék, a szövetkezethez került. Falusi háza szintén állami tulajdon lett, ahol hajléktalan munkáscsalád lelt otthonra. A kulák hazakerült, s azóta már ugyancsak megtollasodott. Úgyannyira, hogy nemrégen a fia nevére 130 ezer forintért szép villát és egy családi házat vásárolt. A kocsmában, és ahol csak alkalom van erre, állandóan azzal henceg (saját szavával élünk): a mi időnk még csak ezután jön. Nyilván ezt azért merte így hangoztatni, mert eddig már visszaszerezte a tápéi házát és 18 hold földdel együtt a tanyáját is. Ilyentén fiával együtt máris négy ház tulajdonosa. Most akarja még megszerezni magának Németh Ferenc két hold földjét is. Igaz, a 18 hold földet hivatalból még nem írták a nevére, de ő már a magáénak vallja. Sorra felkereste azokat a kisparasztokat, akik csereingatlanként, vagy bérben használták eddig volt földjeit, s megfenyegette őket: ha nem mondanak le a földről az ő javára, lesz rájuk gondja. A kisemberek legtöbbje — nehogy mégis valami bajt hozzon rájuk Tutor —, írásban teljesítették Molnár követelését. Ilyentén a föld visszaadásban kész tények elé állította a kulák a tápéi tanácsot is. Törvénytelen eszközökkel szerezte vissza tanyáját is. Kiűzte onnan a szövetkezeti tagokat. A járási tanács is kedvében járt ebben, mert mihelyt a szövetkezettől kikényszerítették a tanyáról való lemondást, a járás sürgősen intézkedett: a tanya késedelem nélkül kebelez-, tessék be Molnár (Tutor) Pál nevére. Nesze neked törvényerejű rendelet! Németh Ferencnek is van jogos földkövetelése. Feleségének családi örökségét — Bár sok ezer kilométerre vagyunk egymástól, barátságunk örökké él Szegeden tanult koreai diák levele az ll/„zegedi Gyermekvedö Otthonba O-Ir Ljang, a Zeneművészeti Szakiskola énekszakos növendéke volt, a Szegedi Nemzeti Színházban pedig Kertész Gyula irányításával operarendezést tanult. Az októberi ellenforradalmi időkben mostoha körülmények közé került. Felelőtlen és ellenforradalmi demagógiával átitatott elemek durva szavakkal illették O-Ir Ljangot, aki végül is az Újszegedi Gyermek Otthonban, Szénási László igazgatónál talált baráti szavakra és meleg otthonra több koreai társával együtt. A mostoha időkben az intézet gondjaiba vette a koreai diákokat, élelmezte, és lakással látta el őket, valamint rendszeresen kifizették nekik magyarországi ösztöndíjukat is. O-Ir Ljang, aki időközben visszament hazájába, most levélben köszöni meg az intézet dolgozóinak és igazgatójának embereégét, amit kifejezésre juttattak a nagy embertelenségek időszakában. Folt már lehetőségem időre és alkalomra, hogy írjak, de azért nem írtam, mert nem tudhattam pontos lakcímemet, amire választ írhatott volna. Néhány nap múlva megfelelő hazai főiskolákra, egyetemekre kerülünk. Én szintén zeneakadémiára megyek. mely a deszki határban volt —, egy héttel azután, hogy megfizették az örökösödés után járó magas százalékot, szintén elvették. Nem nagy, csupán 1400 öl volt. de neki sokat ért. Évekkel ezelőtt történt ez, de helyette Némethék még ma sem kaptak másikat, pedig az idős, 69 éves ember majdnem a lábát koptatta el az utána való járkálásban. Igaz, kínáltak neki egy darab földet, 20 kilométerre, Klárafalva határában, de..ő ezt — miután az akkori tendelstek is tiltották a hasonló eljárásokat — öreg kora miatt nem fogadhatta ed. Molnár (Tutor) Pál, a kulák, szinte már mindent visszakapott, de arról, hogy Németh Ferenc és a többi hozzá hasondó emberek ügye is rendeződjék, még elég kevés szó esett. így gazdulmak most a Molnár (Tutor) Pálok, egyes tanácsi vezetők "békülékenysége* ré. vén. Tutor Pál jelenleg sem dolgozik. Ellenben ahol lehet, árt rendszerünknek. A közelmúltban például a tápéi úton orvul leütött egy rendőrt. Idáig visz az út, amikor egyes vezetők harc hedyettaz ellenségtől vadó bocsánatkérés szégyenteljes eszközéhez nyúlnak. Igaz, minden embert — aki jogosult erre — kártalanítani kell, de a rendeletek és az érdemek szerint. A Magyar Szocialista Munkáspárt azért ktüzd, hogy a dolgozó kisemberek elégedetten, nyugodtan élhessenek. Nem tűrhetjük; hogy az ellenforradalom egyes elemei munka nélkül meggazdagodjanak. Most is valljuk a régi jelszót: "A föld azé, aki megműveli!* Csépi József Kend volt, Táncsics Mihály, [ A mi kora lelkünk j Attila ugarján, [ Táblabírók földjén, 'Szenvedő szerelmünk 1Kendet ostorozták, . Kutya se becsülte. i Mert kend senki se i Mindenkiért hevült, Paraszt-anya szülte. volt, Kendnek sok fájdalmát Szívesen fájlaljuk, S e fájó országban Kendnek ős szerepéi Szívesen vállaljuk. Kend bizony elporlau De mink, akik élünk: Vagyunk bizalommal. Vagyunk új Táncsicsok S miként kend, remélünk. Kend új rendet akart: Mindenkit szeretni, Mi más rendre vágyunk: Vagy igaz világ lesz, Vagy nem lesz itt semmi. Kendet azért mégis Áldjuk, mint egy szentet. Istenünk: az Eszme, Haló porában is Aldja-verje kendet. Örömmel találkoztam kedves bátyámmal és húgommal. Barátaim is meleg szeretettel fogadtak. Barátaim és a család nagy figyelemmel kísérték a magyar eseményeket, különösen az ott tanuló koreai diákok helyzete miatt aggódtak nagyon. Bátyám és a húgom azt hitték rólam-, hogy már a halál fia lettem. Mi, akik Magyarországon tanultunk egyetlen egy baleset nélkül, egészségesen hazatértünk. Mindent részletesen elmeséltünk, s a látottakat, és a magyar nép tiszta humanizmusát, — amely a mi életünket őrizte — tolmácsoltuk. Különösen az irántam mutatott gondoskodásról számoltam be nagy büszkén. A testvéreim, — akik a magyarok igazi, testvéri szeretetéért és magasztos jellemért lelkesednek — önnek, Máriának és a többi társaknak szívélyes köszönetüket küldik általam. Bár sok ezer kilométernyire távol vagyunk egymástól, örökre a szívünk mélyén fog élni felejthetetlen barátságunk. Továbbra is a szakadatlan levélváltást ígérjük. Üdvözlöm Máriát, Zsoldos Sándornét, Gilicze Erzsébetet, Czövek Magdolnát, Gál Máriát, Le le Józsefnét, Pászor Imrénét. Most befejezem a levelet, remélve az igazgató elvtárs biztos válaszát. Mély szívvel kívánom a magyar nép boldog életét. O-Ir Ljang Az MSZMP hírei A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi ideiglenes intéző bizottsága ma, kedden délután 2 órakor a Kálvin tér 6. szám alatti pártházban ipari ^ktívaülést tart. A megbeszélésen a gazdasági vezetőkkel együtt részt vesznek az MSZMP üzemi alapszervezetek intéző bizottságainak képviselői is. Kedves házi ünnepségre gyűltek össze szombaton délután a munka bevégeztével a Szegedi Ingatlankezelő Vállalat dolgozói vállalatuk központjában. Ezen a délutánon búcsúztatták el ugyanis a dolgozók Komócsin Antal igazgatót, aki sok évi fáradságos munka után nyugalomba vonult. A vállalat MSZMP alapszervezete és a szakszervezet képviselőinek üdvözlő beszéde után a dolgozók köszöntek el volt igazgatójuktól. Ezt követően a vállalat új igazgatója, Kószó József méltatta Komócsin Antal több évtizedes munkásmozgalmi múltját és köszönetet mondott a vállalat érdekében eddig kifejtett munkásságáért. A vállalattól búcsúzó Komócsin Antal elvtárs meleg szavakkal köszönte meg a dolgozók szeretetének őszinte megnyilvánulását. majd szeretettel emlékezett meg az együtt eltöltött években kifejtett közös munkáról. Végül baráti poharazgatás mellett maradt még együtt a vállalat dolgozóival A Textilművek legfőbb gandja : ( fl néffWdlsig ha<IB1 és az üzemi . jövedelmezőség a mérlegen K / mit gyártsanak Az üzemek vezető testületei és gazdasági szakemberek megelégedéssel vették tudomásul, hogy a forradalmi munkás-paraszt kormány kezdeményezésére sor kerül az új termelési árrendszer kidolgozására és az eddigi aránytalanságok kiküszöbölésére. Hogy ez a feladat menynyire időszerűvé vált az üzemek gazdasági önállóságának növelése és a közvetlen anyagi érdekeltség érvényesülése óta, azt több üzem példája illusztrálhatná. Azonban ilyen szimpla példáknál sokkal érdekesebb témára bukkantunk a Szegedi Textilművekben. A példa szerint a jelenlegi termelői árrendszerből kiindulva egy adott esetben arra a következtetésre kell jutni, hogy »nem cikk* a jobb minőség —, azaz kevésbé jövedelmező a vállalatnak. Lássuk a dolgot a maga rendjén: A „szűk keresztmetszet" ellen A nagy szegedi textilüzemet eredetileg úgy tervezték, hogy kisebb finomságú fonalakat fog gyártani időtlen időkig. Ez csak a kisebbik baj lett volna, de végül kiderült, hogy az előkészítő üzemrészek kapacitása kisebb, mint amit a fonógépek igényelnének. Ezért a Textilművekben elhatározták, hogy finomabb fonalat gyártanak, s ilyenformán megszüntetik a kártoló és a kikészítő szűk keresztmetszetét. A finomabb fonal fogalma valóságban vékonyabb fonalat jelent, s ebből nem nehéz megérteni, hogy ilyen profilváltozás esetén csökken a kártoló és a kikészítő terhelése. A vállalat képviselői meg is tárgyalták szándékukat a megrendelőkkel, s azok az iparigazgatósággal együtt örömmel vették a kezdeményezést, hiszen a drága importanyagból sikeresebb exportüzleteket lehet esziközölni, ha nagyobb munkaráfordítással szebb, jobb kivitelű áru készül belőle. A népgazdasági szempontból hasznos elgondolás megszületése után a Textilművekbein számolni kezdték, s a számítás nem olyan eredményeket adott, amilyenéket a kezdeményezés után várni lehetett volna. Sántít az érrendszer Kiderült, hogy a különböző finomságú fonalak árának) megállapítása nem a ráfordított munka arányában történt. így a magasabb finomságú 40-es fonal ára viszonylag alacsonyabb, mint a durvább 34-esé. A két minőség közötti árkülönbség mindöszsze 60 fillér/kg, az előállításhoz szükséges nyA-sanyagok közötti árdifferencia pedig 1,50 forint. Ehhez járul' még az is, hogy a 40-es fonal munkaigényesebb és előállításához ugyanolyan rezsiköltségek járulnak, mint a 34-eséhez. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a termelékenységi mutató a 40-es fonal gyártása esetén relatíve mintegy 30 százalékkal csökken. A műit évben 100 forint termelési értékre 86 forint volt a ráfordítás és 14 jutott a nyereségre. A mostani profilváltozás miatt a ráfordítás költségei körülbelül 95 forintra' ugrottak, de a nyereséget a vállalatnak ettől függetlenül 1956-hoz viszonyítva kell befizetnie. Így a vállalatnak saját eszközeiből kell fedeznie a különbözetet és egyben bizonyos idő után — a jelenleg érvényben levő árkonstrukció miatt — esetleg nem tudnak bért fizetni, ha nem történik helyesbítés az árrendszerben, vagy nem kap fedezetet a vállalat. Műszaki és népgazdasági szempontból feltétlenül indokolt a magasabb finomságú fonal gyártásának fenntartása, de a pénzügyi szemlélet ennek ellent mond. Ezek után nem csodálkozhatunk, hogy olyan vélemények is elhangzottak, miszerint teljes mértékben vissza kellene térni a kisebb finomságú fonal gyártásához, hiszen az jelentős vállalati jövedelmet biztosítana —, akárcsak a múlt esztendőkben. Ennek viszont ismételten ellentmond a praktikus, gazdaságos műszaki szemlélet. Közös nevezörs keli jutni! A miínkástanács és az üzem gazdasági vezetői alaposan megtárgyalták a dolgot, de végleges elhatározásra nem juthattak, azaz valójában nem is tudják, hogy most mit csináljanak: gyártsák azt, ami a népgazdaságnak hasznosabb, jobb. de nekik rosszabb, vagy azt, ami nekik jó, ellenben más vállalatokat sújt, és egyben a népgazdaságot is. Az is zavarja a döntést, hogy jelenleg az országban itt Szegeden tudják legolcsóbban gyártani a 40-es fonalat, s esetleg mégis le kellene erről mondaniok. Már említettük, hogy a 40-es fonal bevezetése óta lényegesen csökkent a termelékenység. Ennek ismeretében önként adódik a kérdés; nem a termelékenység csökkenése miatt állt-e elő ez a probléma? Erre is megszületett a válasz, a határozott »nem«. A termelékenység színvonala ugyanis csak relatíve esett vissza. Különösen zavarja a Textilművek munkásait az a körülmény, hogy már második negyedévi tervükbe is beépítették a 40-es fonal gyártását, ugyanakkor viszont mindeddig nem kaptak Biztatást arra, hogy ebben az esztendőben korrigálják a fonalárakat. Ilyenformán nem marad más hátra, minthogy állami támogatásra apelláljanak. Ezt azonban szivesebben elkerülnék, s a vállalati önállóság jegyében örömmei gyártanál! a jobb minőségű fonalat, ha a műszaki és pénzügyi szempontokat minél előbb közös nevezőre lehetne hozni. Természetesen a nyereség sem lenne közömbös ... Halálos végű családi dráma Mihályieteken Kovács Illés mihályteleki lakos, vasutas, már hosszabb idő óta különváltan élt a feleségétől, aki megcsalta őt (a házasságból három gyermek született). Március 9-én, szombaton este Kovács Illés magához vett egy baltát és elment a Vaspálya utca 4. szám alá, — felesége lakására. A baltával a bezárt szobaajtó zárvasát lefeszítette és „in flagranti" találta a feleségét. Erős felindulásában a baltával kétszer is fejbevágta az asszonyt, aki szörnye ti) alt. A szobában levő férfi — dulakodás után — elmenekült. Kovács Illés pedig önként jelentkezett a rendőrségen: gyilkosság büntette miatt eljárás indult ellene. Engedély nélkül 'ovikra is tilosak a gyíí'ések, felvonulások A megyei főkapitányság felhívása A B. M. Csongrád megyei Főkapitánysága felhívja a lakosság figyelmét arra, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1956. évi 30. számü törvényerejű rendelete a gyűlések és felvonulások tartását engedélyhez kötötte, amely törvényerejű rendelet hatályát az 1957. évi 2. számú törvényerejű rendelet 1957. március 31-ig meghosszabbította. A hivatkozott rendeleteknek megfelelően a március 15-i ünnepség során az állami- és pártszervezetek hivatalos rendezvényein kívül mindennemű gyülekezés, felvonulás rendőrhatósági engedély nélkül tilos. A (örvényerejű rendelet betartását a rendőri és karhatalmi szervek a legszigorúbban ellenőrzik. A FŐKAPITÁNYSÁG VEZETŐJE Nagyobb mennyiségű áru érkezik a szocialista országokból hazánkba Belkereskedelmi szakemberekből álló küldöttség utazott az elmúlt hetekben a Szovjetunióba, Csehszlovákiába és a Német Demokratikus Köztársaságba. Tárgyalásaik eredménnyel jártak, nagyobb mennyiségű árura kötöttek szállítási szerződést. A Szovjetunióból mintegy •30 000 karóra érkezik, ebből 8000 Pobjeda, 10 000 vízálló sportóra és mintegy 10 000 Moszkva, illetve Start márkájú, karóra. Fényképezőgépekel is vásárolunk. Ezenkívül néhány száz nagyítógép érkezik. Csehszlovákia többek között 2 millió forint értékű sportszert, 3,5 millió forint értékű bútort, és csaknem 8 millió forint értékű hangszert és mintegy 3 millió forint értékű egyéb kultúrc'.kket szállít. A Német Demokratikus Köztársaságból sportszerek, játékok. bútorfélék érkeznek, öszszesen több mint 12 millió forint értékben,