Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-07 / 55. szám

Brno küldöttei ismerkedtek Szeged dolgozóival/ r Számos megállapodás születeti a kát város közti tapasztaia cserere .J A brnói dolgozók városunk­ban tartózkodó küldöttei ked­den este Szeged vezetőivel látogatást tettek a szovjet vá­rosparancsnokságon és meleg, elvtársi, baráti beszélgetést nézték a gyártás, a szalámi készítésének folyamatát. Utá­na szivélyes, hangulatos ösz­szejövetelre került sor. Itt Haska Vilmos elvtárs, Brnó v. b.-elnökhelyettese, meleg folytattak ott. A szovjet vé- szavakkal üdvözölte az üzem roeparancsnokság a vendégek­nek bemutatta a „Nyugtalan ifjúság" című szovjet filmet. A brnói dolgozók küldött­sége szerdán a várossal, Sze­ged dolgozóival ismerkedett. Brzsousek Flórián elvtárs, a dolgozóit és egyben Brnó vá­ros nagy húsipari üzemének díszkötésbe foglalt írásos üze­netét adta át a világhírű sze­gedi üzem dolgozóínak. Futó István elvtárs, a mun­kástanács elnöke köszönte küldötteknek ideutaztakor * Budapesten már alkalmuk * volt „kitapasztalni" a ma-* gyar fűszeres ételeket, és ahogy az őket szállító autó­busz a Szövetkezeti útra ért, és a betonszárítókban lévő töméntelen paprikafüzért megpillantották, kórusban így kiáltottak fel: „Szmrt papri­ce!", azaz: „Halál a papriká­ra!... Volt is prüszkölés, ahogy a termelési folyamattal mégis­Hlfcwzuek a szegedi ellenforradalom napjaiból u. Akkor, abban a túlhevített légkörben szektásnak minősítették volna nagyon so­kan ezt a megjegyzést, ha hallják. Pedig lényegében jogos volt, hiszen a munkás­osztály hatalmának féltése csendült ki be­lőle. Azoknak is adjon a nép állama ösz­töndíjat, akik a Szovjetuniót rágalmazzák, és attól a szovjet hadseregtől féltik a ma­gyar szabadságot és függetlenséget, amely mindkettővel megajándékozta népünket? Mert nem kell ahhoz különösebb marxista brnói Sverma J. nagyüzem meg a brnói húsipari dolgo- merkedve a paprlkaőrlést vé-4 'éleslátás, csak egy kis szocialista öntudat, narthizottsaennak titkara ve- 7Ők üdvözletét.és kiielentetle. M«m.,ax-„sjíoín, 1 . ' . . , ,, , ... gignézték. Megrökönyödésük annál nagyobb volt, amikori az üzem kalauzoló vezetői ki­jelentették, hogy itt pillanat­nyilag csak édespaprika ör-« lése folyik. ELVTÁRSI LÁTOGATÁS esek egy kevéske józan ész, hogy belássuk: A Szovjetunió léte tette lehetővé, hogy ha­zánkban és a többi népi demokratikus ál­lamban is megszabadulhattak a dolgozó osztályok a kapitalista kizsákmányol ók tó!, az imperialista elnyomóktól és megkezd­pártbizottságának titkára ve­zetésével négytagú csoport mindjárt a kora reggeli órák­ban felkereste a Szegedi Nép­lap szerkesztőségét, itt a szer­kesztőbizottság tagjaival, a szerkesztőség munkatársaival baráti, elvtársi beszélgetést folytatott. Tomacsek Jaromir író, a brnói városi tanács tagja .«« « « ™ gozóval elbeszélgettek, s az4 ban, sem Magyarországon. Ha a szovjet tobb tarsavai eközben az ; U - „bban hoev a dolgozóknak tolmácsol-* hadsereg nem takarítja ki a Duna-Tisza szegedi Kender-Lenszövő Váb megfclapodfcúc abban hogy a ták a „e^^ dolgozók 4 tájáról a fasiszta szemetet, akkor ma nem­lalatot kereste fel, ahol ugyan- brnm kattsolatba léD üdvözletét. Akár a Szalámi-4 hogy ösztöndíjat nem kapnának az egyc­sal S a b^áti egvi UmüS «rárban" iU is f»míelvétele-4 temtaték, hanem a numerus clausus anti­sal és a baráti együttműködés, kct készítettek. A látogatás^ elve mellett a munkás- és pa­zók üdvözletét és kijelentette, tolmácsolja ezt a baráti együttérzést az üzem összes dolgozóinak. MEGIILVAS A BRNÖI VÁSÁRRA E megbeszélésen Haska Vil­mos brnói v. b.-elnökhelyettes 4 hették a szocialista államépítést. Ha a 4 Szovjetunió nincs, akkor ma nincsenek meehívta a szalámiavárt ve- A brnói küldöttek az üzem4 szabad országok, nem épülhetne a szocia­gyen retézt avilághírü brnói látogatása során számos dol-3 iizmUs sem Romániában, sem Jugoszláyift­csak szívélyes eszmecserére került sor az üzem vezetői és dolgozói, s a brnói vendégek között. Az újszegedi üzem ve­zetői és a brnói látogatók megbeszélték, hogy Szegedről küldöttség keresi fel az egyik brnói hasonló textilüzemet, ahol a műszaki szakemberek és a szakszervezeti vezetők tanulmányozzák a munka me­netét. HÓFEHÉR KÖPENYBEN A SZALÁMIGYÁRBAN Délelőtt tíz órakor a brnói küldöttség a Szegedi Szalámi­gyárban tett látogatást. A brnóiak az tizem által ren­delkezésükre bocsátott hófe­hér köpenyben először végig­elvtársi tapasztalatcsere cél- . . . . baráü taládko-I iára kölcsönös látogatásokat ^fj™^aidftí és az üzem vezetői között. A; brnóiak emlékül egy-egy kis; csomag paprikát kaptak. Délután három órakori Brzsousek elvtárs és több ve­zető az MSZMP szegedi inté-3 ző bizottságát látogatta meg.; A küldöttség többi tagja eköz-3 ben a városi tanács vezetőivel 1 folytatott megbeszéléseket. Itt 1 megállapodás jött létre az 3 egészségügyi szakemberek, al tanács egészségügyi osztálya-1 nak egyes dolgozói között­kölcsönös látogatásra, tapasz-­talatcserére. szerveznek. Brzsousek Flórián elvtárs a brnói nagyüzemek harcos üdvözletét tolmácsolta a Szalámigyár kommunis­táinak, dolgozóinak. Pesti Géza elvtárs, az MSZMP üze­mi alapszervezete intéző bi­zottságának elnöke meghatot­tan mondott köszönetet a csehszlovák elvtársak segítsé­géért, a magyar dolgozók iránt tanúsított barátságáért. A vendégeket megajándékoz­ták; •SZMRT PAPRICE!* Ez után a brnóiak a Papri­kafeldolgozót keresték fel. A Megjelent a lakásbérletről szóló rendelet végrehajtási utasítása A hivatalos lap csütörtöki száma közli a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány rendeletét a lakásbér­letről szóló 33/1956. (IX. 30.) M. T. számú rendelet végre­hajtásáról. A rendelet bevezetőben ál­talános rendelkezéseket tar­talmaz, majd részletesen fog­lalkozik a bérleti jogviszony­nyal. Ezután ismerteti a tár­sadalmi tulajdonban álló házban levő lakásra vonat­kozó rendelkezéseket. Ponto­san meghatározza, hogyan keletkezhet bérleti jogvi­szony, hogyan kell kiutalni a szolgálati lakást, ml az eljá­let és a bérlők közös haszná­latára szolgáló helyisegek ál­landóan tisztáik legyenek. A kapualjat, a lépcsőházat, a folyosókat, továbbá az ingat­lan előtti járdát a bérbeadó köteles tisztán tartani. Azok­4 lentéles, botrányos, türhe- 4 tctlen magatartást tanúsít. Pontosan meghatározza a rendelkezés azt is, hogy a bérlő halála esetén házastár­sa, egyenesági rokona, örökbe- 4 munkás­rasztfiatalok tanulási szabadsága is egyenlő lenne a nullával. De ebben a MEFESZ-gyülekczetben nem lehetett ilyen megdönthetetlen igazságok­kal sem érvelni. Nem lehetett, mert a leg­utálatosabb és leggyűlöletesebb eszmei áramlat, a nacionalizmus és a sovinizmus mintha száműzte volna még a legjobb szándékú diákok koponyájából is az értel­met: gegőztek, versenyt ordították felelőt­lenül és meggyőződés nélkül. Végül a sajtó képviselőit vették elő: — A helyi lap pedig ne hazudozzon to­vább, hanem a sajtószabadság nevében hí­ven és őszintén számoljon be holnap erről a történelmi eseményről. — Halljuk a sajtót! Hallják a rádiót! Nyilatkozzanak! — kiabáltak mindenfelől. A jelenlévő újságíróknak volt némi fo­galmuk a sajtószabadságról, és nagyon jól tudták, hogy annak égisze alatt nem lehet fórumot adni olyan nézeteknek, amelyek lényegében kimerítik a népi államhatalom elleni támadás kritériumát. Förgeteg Szil­veszter, a Délmagyarország munkatársa és a rádió szegedi tudósítója azonban — nyil­ván hízelgett a hiúságának, hogy itt is nagy jelentőséget tulajdonítanak a sajtó­nak — meglengette a kalapját, s förgete­ges taps közben pózolva jelentette be a publikumnak: — A Magyar Rádió! Megígérte, hogy az itt elhangzottakról w„„ ^iT^ttX,' fogadott-, nevelt-, vagy mos-4 pontosan tudósítja majd a rádiót, csak ban a hazakban, ahol nincs tohagyermeke folytathatja a 4 másnap mindenki figyelje a híreket, ne­említett ; v,- „ Kőris* házfelügyelő, az munkákat a bérlő elvállal­hatja, de ebben az esetben a lakbért 20 százalékkal kell csökkenteni. Az épület kapu­alját, a lépcsőházat és a fo­lyosókat a bérbeadó naponta köteles felsepertetni és lo­csoltatni, és legalább heten­kint egyszer lemosatni. Az ingatlan előtti járdát a rés a lakáscsere' esetén. Meg- bérbeadó naponta köteles fel­bérleti jogviszonyt, ha a bérlő halálakor a lakásban lakott. A továbbiakban részletesen szabályozza a társbérleti jog­viszonyt. a bérlőtársi jogvi- j szonyt, a házastársak, roko- i nok jogviszonyát, valamint az : albérletet. Külön fejezet írja elő a személyi tulajdonban levő ta­álló hogy azt mondják őrá, hogy nem tett ele­get ígéretének. (Mintha egyedül Förgeteg Szilveszteren múlott volna, hogy a rádió beolvassa-e az általa felküldött tudósítást.) Másnap a Délmagyarországban azonban csak egy nyúlfarknyi és semmitmondó kommüniké jelent meg a gyűlésről. Amint várható is volt, ez nagy felhördülést vál­tott ki az ellenforradalmi berkekben. Kül­döttségek jelentek meg a szerkesztőségben. Gúnyos megjegyzéseket tettek, gyáva ku­kacoknak és egyéb alantos férgeknek titu­lálták a munkatársaikat, és rendszerint az­zal távoztak: — Majd lesz gondunk erre a szenny­lapra. S hogy mennyire nem ültek ölhetett kézzel, azt szemléltetően mutatták a követ­kező napok eseményei. Október 19-én délután újabb gyűlést £ verbuváltak ~össze~az Ady téri épületben, ahol az orvusegyetgm^ljgalpi-bajlódtak a -poli ttltáment<»<rM£^SZaíapBaaháIyával és követeléseik csokorba szedésével már oda lyukadtak ki, hogy tanulás nélkül is-megríohot szonoBni^a-diplomát, csak erő- I sen össze kell fogniok az egyetemi hallga­tóknak. Egyik-másik — egyáltalán nem kommunista — professzor sokszor már nem bírta tovább hallgatni, hogy ezt is el kell törölni, meg azt is, és tiltakozott: — Nem oda Buda! Hogyan, milyen or­vosok akarnak önök lenni tanulás nélkül? Mivel ezek a diákok is tudták, hogy este hét órakor kezdődik ugyanazon a he­lyen a DISZjvárosi-bizottsága által meg­hirdetett Jótpef Attila Kor első vitája, közülük a legmárkásabb soviniszták ott­maradtak az előadóteremben és újabb hangulatkeltésre köszörülték torkukat Természetesen sok jószándékú egyetemis­ta is ottmaradt, puszta kíváncsiságból. Hanem a József Attila Kör vitáján már láthatóan és megfoghatóan jelentkezett egy-két olyan személy, akiről már a vas is láthatta, hogy a reakció exponense. Hogy mégsem csípték őket fülön, ez az­zal magyarázható, hogy a volt Magyar Dolgozók Pártja szegedi bizottságában fe­jetlenség uralkodott. A város vezetőit megzavarták az események, nem látták, mi készül a szocialista demokratizmus ki­fejlesztésének jelszava mögött. A város vezető kommunistái sem értettek szót egymással, felülről vártak valamilyen utasításra, jóllehet ilyesmiről — mint utóbb kiderült — szó sem lehetett a köz­pontban lévő frakcióharcok miatt A sze­gedi ellenforradalmárok tehát nyugodtan halászhattak a zavarosban, gyalázhatták a pártot, a szocializmust, a rendőrséget — a hajuk szála sem görbült bele, (Folytatjuk) NAGY ISTVÁN határozza a rendelet a jogos lakásigény mértékét is. Ki­mondja például, hogy minden családot, amely kettőnél nem több személy­ből áll, és minden olyan személyt, aki egyedül él, egy-egy lakószoba illet meg. Ha a család kettőnél több személyből áll, minden to­vábbi 2 személynek egy la­kószoba jár. Ha a család pá­ratlan számú tagú, akkor a páratlan számú családtag után is jár további egy lakó­szoba. Lényeges rendelkezés: a munkakörüknél fogva ma­gasabb szellemi munkával foglalkozók részére indokolt esetben különszotaa juttatha­tó. A rendelet részletesen elő­írja, kik jogosultak külön­szobára (például bírák és ügyészek, akadémikusok, a tudományok doktorai és kan­didátusai, egyetemi és főis­kolai tanárok, docensek, mű­vészek, írók, újságírók, mér­nökök. jelentős találmányo­kat, újításokat kidolgozó fizi­kai dolgozók stb.). A bérbeadó, valamint a bérlő jogait és kötelességeit lakásokra és a személyi tu­lajdonban levő szabad rendel­kezésű lakásokra vonatkozó szabályokat. A lakásügyi eljárásról in­tézkedve a í-endelet kimondja, hogy a lakásügyi hatóság az igényléseket a rászorultság kivéve, ha azokat a bérlő mértéke szerint csoportosítja, gondatlansága okozta. A bér­sepertetni és locsoltatni. A bérbeadó gondoskodik arról is, hogy a központi berendezések állandóan üzemképesek legyenek, kö­teles kijavíttatni a falon belül keletkezett hibákat. lók viszont kötelesek a la­kást, annak tartozékait és felszereléseit karbantartani, javíttatni, valamint a falon kívül keletkezett hibáknak a kijavításáról gondoskodni. Ha a bérlő, vagy a vele együtt lakó személyek az épületet, illetve a lakást — annak tartozékait, vagy fel­szereléseit — szándékosan, vagy gondatlanságból meg­rongálják, akkor köteles a kijavításról is gondoskodni. A végrehajtási utasítás szabályozza a bérleti jogvi­szony megszűnését is. Felso­rolja azokat a lehetőségeket, amikor a bérbeadó felmon­dással élhet. Ilyen ok pél­dául: ha a bérlő a lakbért, is rögzíti a rendelet. Egyebek vagy a lakbérrel azonos díja­között kimondja például, hogy a bérbeadó — a bérleti jogviszony létrejöttekor — a lakást, valamint annak tartozékait és felszereléseit használható állapotban, lel­tár szerint köteles átadni a bérlőnek. A bérbeadó köteles gon­doskodni arról, hogy az éoü­kat nem fizeti meg és a fize­tési kötelezettségének felszó­lítás ellenére sem tesz eleget. Ugyancsak fel leliet mon­dani annak a bérlőnek, aki a berendezési tárgyakat, vagy az épület állagát ron­gálja, vagy a szocialista együttélés szabályaival el­A kiutalásnál elsőséget él­veznek: a romos lakásban, életveszélyes. egészségre ártalmas körülmények kő­zött lakók és a lakással nem rendelkezők, a mun­kában kiváló dolgozók, to­vábbá a családosok azokkal szemben, akiknek nincs családjuk, és a családosok közül ls a többgyermeke­sek. Minden 5 kiutalásra kerülő lakás után egyet fiatal há­zaspár részére kell kiutalni. Kimondja a rendelet azt is, hogy azt a személyt, aki vala­mely helyiséget önkénye­sen, jogtalanul elfoglal, azt végrehajtásra vonatkozó szabályok mellőzésével elő­ző lakásába, vagy ha ez nem lehetséges, akkor más lakás biztosítása nélkül ha­ladéktalanul ki kell köl­töztetni. A lakásügyi hatóság viszont a lakásban jogcím nélkül visszamaradt személyt is ki­jelölhet bérlőnek, ha ellene kizáró ok nem forog fenn. Elkészült a szegedi Juhász Gyula ünnepségek programja A TIT Juhász Gyula em­lékbizottsága Jáky Gyula professzor elnökletével szer­dán ülést tartott. Határozato­kat hoztak az áprilisi Juhász Gyula jubileum végieger, programjáról. A nagy költő emlékének hódoló ünnepsé­gek április 6-án délelőtt a költő sírjának megkoszorúzá­sával kezdődnek. Fél 11-kor a Szegedi Nemzeti Színházban Juhász Gyula matinét rendez az emlékbizottság. A mati­nén Dutka Ákos, a költő ba­rátja mond emlék-beszédet. A műsorban bemutatásira kerül — a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek közreműködésé­vel — Juhász Gyulának egy nyújtott színdarabja, a »Pa­olo és Francesoa* című egy­felvonásos. A Társulat lapja, az Al­földi Szemle erre az időre előreláthatóan megjelenik,. A folyóirat első számát az em­lékbizottság Juhász Gyula és Tömörkény István munkás­sága ismertetésének szentelni. Az emlékbizottság elhatá­rozta azt is, hogy Tömörkény István halála negyven éves évfordulójának megünneplé­sére is lépéseket tesz. Többek között javasolja társadalmi gyűjtés megindítását, hogy a szegedi Pantheonban Juhász kívánja Gyulának és Tömörkény Ist­vánnak szobrát elhelyezzék. Az adóhátralékok rendezése becsületbeli ügy Forradalmi munkás-pa- szonyítva szokatlanul meg­_ raszt kormányunk fennálló- nőtt az adóhátralékos gazdák elfelejtett, annak idején Mak'ó sa otafelbecsülhetetlen erköl- száma. Dócon például az el­Lajoe színigazgatóhoz be­Aorilisban Budapesten i$b£mutatjaaOon Jüant a színház A Szegedi Nemzeti Színház szombat esti Don Jüan elő­adását budapesti vendégek látogatják meg. Leutazik Harmath László, az Opera­ház kormánybiztosa. Lukács Miklós karnagy, Pless Lász­ló karigazgató és Dárday művészeti titkár. A látogatás célja, hogy a Don Jüan ápri­lisra tervezett budapesti ven­dégszereplését lekössék. A szombati előadáson a Don Jüan az eddigi szereposz­tásban Bende Zsolt, Berdál Valéria, Moldován Stefánia, Lády Zsuzsa. Sinkó György, Börzsönyi Mihály és Szalma Ferenc közreműködésével kerül bemutatásra. esi es anyagi segítséget nyúj­tott dolgozó parasztságunk­nak. Ezek közül talán a leg­kiemelkedőbb a begyűjtési kötelezettség eltörlése. Igen számottevő az a rendelkezés is, amely arról szól, hogy a parasztság adóját emelni nem szabad. Ezek és a többi nagy jelentőségű — a parasztságot közvetlenül érintő kormány­határozatok évente nem ke­vesebb, mint hatmilliárd fo­rinttal emelik a dolgozó pa­rasztok tiszta jövedelmét. Nem merész és felelőtlen ki­jelentés tehát, hogy a pa­rasztság még soha könnyeb­ben nem fizethetett adót, mint éppen most és a jövő­ben. Ennek ellenére lépten-nyo­mon tapasztalhatjuk, hogy az utóbbi időben nem egy köz­ségben más esztendőkhöz v!­ső negyedévre eső adófizetési kötelezettségnek eddig még mindössze csak 28,45 százalé­kát fizették ki. Bár ebben nemcsak a dóci adózó gazdák a hibásak, hanem a járási ta­nács is, mert hosszú időn ke­resztül Dócon nem volt adó­ügyi előadó, sokan talán még ha akartak volna, akkor sem tudtak volna adót fizetni. A legrosszabbul adózó községek között van Pusztaszer is 29 százalékával. Az algyői gaz­dák eddig 46 százalékig fi­zették ki első negyedévi adó­jukat. Az adózás minden gazda becsületbeli ügye. Nagymér­tékben ezen is múlik, hogy a mezőgazdaság megsegítésé ­ről szóló kormányhatároza­tok miként valósulhatnak meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom