Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-31 / 76. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MAGYAR SZOCIALISTA MÜNRASPART SZEGEDI LAPJA II. évfolyam, 70. szám Ara: 50 fillér Felszabadulási ünnepségek Szegeden Vasárnap, 1957. március 31. Epítőművészeii nevezetesség Sz'mQS fontos határozatot hozott a virosi tanács teljes ülése Hazánk felszabadulásának 12. évfordulóját ünnepeljük a közeli napokban, április 4-én. Az idén, amikor a szovjet hadsereg az októberi ellenforradalmi események leverésével másodszor is megszabadította dolgozó népünket a fasiszta elnyomástól, még nagyobb jelentőségű ez az ünnep, mint az előző esztendőkben. Szeged dolgozói a nagy ünnephez méltóan emlékeznek meg felszabadulásunk évfordulójáról. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi ideiglenes intéző bizottsága és Szeged város tanácsa rendez ünnepségeket ezen a napon. Délelőtt 10 órai kezdettel a Széchenyi téri szovjet emlékmüveknél koszorúzást ünnepségre kerül sor. amelyen a szegedi üzemek, hivatalok, s egyéb munkahelyek küldöttei róják le kegyeletüket a Szeged felszabadításáért elesett hősöknek. Ugyancsak ünnepélyesen megkoszorúzzák a Dugonics temetőben nyugvó szovjet hősök sírjait is. Este a Szegedi Nemzeti Színházban lesz ünnepi díszelőadás. Ezen ünnepi beszédet ifj. Komócsin Mihály elvtárs, az MSZMP szegedi ideiglenes intéző bizottságának titkára mond. A beszédet kulturális műsor követi, a színház művészeinek és öntevékeny csoportoknak közreműködésével. A színház művészei közül fellép Árkos Judit, Dómján Edit, Kormos Lajos, Kovács János, Moldován Stefánia, Mucsl Sándor, Sinkó György, Szabadj/ István. Közreműködik a színház zenekara, Szalatsy István vezénylésével, valamint a színház tánckara is. A műsorban szerepel még a Juhász Gyula Művelődési Otthon szimfonikus zenekara, az egyetemi és a főiskolai énekkar, az Orvostudományi Egyetem népi tánccsoportja, a citera zenekar kíséretével, valamint a Konzervgyár népi tánccsoportja és a városi balettiskola növendékei. Munkásőrség alakult a szegedi járásban is Százezer ember éltette a budapesti lömessiyíiléseken a proletárhatalmat J (Liebmann Béla felvétele) a fényképen látható ház Szegeden. Hogy hol van? Bizonyára nagyon sokan tudják olvasóink közül. Akik részt akarnak venni városismereti pályázatunkban, írják ezt meg azzal, hogy elmondják: milyen és mikori építőművészeit stílusú, s Szegeden közhasználatú nevét kiről kapta.. Beküldési határidő ezúttal is csütörtök dél. A megfejtők között színházjegyet sorsolunk ki. Négy új kenyérüilet nyílik ÁPRILIS: tisztasági hónap Az Egészségügyi Minisztérium az elmúlt években igen helyes és dicséretes kezdeményezést indított el a tisztasági hónap szervezésével. Néhány év óta április a tisztaság jegyében indul, hogy ebben a hónapban még fokozottabban gondoskodjunk a város, a középületek, intézmények tisztántartásáról, szépítéséről. Az idén is április elsejével a Közegészségügyi Járványügyi Állomás szervezésében és a városi tanács támogatásával Szegeden is megkezdődik a tisztasági hónap. A tisztasági mozgalom szerteágazó feladatának a közegészségügy előmozdításának munkájában minden szegedi lakos közreműködésére szükség van. Természetesen fontos, hogy a tisztasági mozgalom necsak egy hónapra szóljon, de a most induló, tisztasági hónap kiemelkedő figyelmeztető legyen egész esztendőre, annak a régi közmondásnak valóraváltásához, amely szerint a tisztaság fél egészség. Helyes lenne, ha a társadalmi- és tömegszervezetek, intézmények kidolgoznák tennivalóikat erre a hónapra a fokozott tisztogatás, tatarozás elvégzésére. A tetszhalott ébredezése * : Április elsején széleskörű munkaverseny indul a KIK-nél A KIK-nél Szabó Gábor fiatal bádogos volt az első fecske. Nagyon sokat töprengett magában — s nagyon nehezen jutott addig, hogy a pártszervezet taggyűlésén felemelje a kezét és szót kérjen, mert nem közönséges dolgokról akart beszélni. Arra is gondolt, hogy talán kinevetik, ha olyan dologgal hozakodik elő, amit az elmúlt hónapok eltemettek. A versenyre gondolt — a munkaversenyre. Maga sem tudta hogyan kellene — csak azt érezte, hogy szólni, s utána valamit tenni kell! Elmondta, hogy a bádogosok örömmel készítették az üzem homlokzatára az ötágú csillagot, egyiküknek sem jutott eszébe, hogy bért kérjenek ezért a munkáért — s ez valahogy azt jelenti, hogy rokonszenveznek a párttal, a kormánnyal és többet is szívesen tennének a munkáshatalomért s az ország gazdasági egyensúlyáért. Nem nevették ki az elvtársak, dc végül is ennyiben E héten sem akadt telitalálat a lottón A sportfogadási ás lotló igazgatóság lottó-játék negyedik heti sorsolásának eredményéről a következő tájékoztatót adta: A negyedik fogadási hétre kétmillió hétszáznyolcvanegyezer hétszáznegyvenegy szelvény érkezett. Ezek közül kilencvenhétezer hétszázhetvenegy nyert. Teli'alálatol ezúttal sem értek el a fogadók. A négylalálalos szelvények száma hatvankettő, amelyekre tulajdonosaik egyenkint huszonötezeröt százkilencvenöt forintot kapnak. Három találatot négy ezernégy százhatvanhét szelvényen értek cl. a nyeremény egyenkint százkilencvenegy forint. A kétlalálalos szelvények száma kilencvenhélezerliélszáznegyvencgy, amelyre egyenkint kilenc forintot fizetnek. maradt aznap a dolog. Szabó elvtárs már bánta is kicsit a dolgot mivel jóformán magára maradt, de másnap a munkások felvillanyozták. Reggel ugyanis a bádogosok öszszedugták a fejüket — öregje, fiatalja — és hamarosan megszületett egy feljegyzés, amin a következőket olvashatni: »Mi, a bádogos részleg dolgozói az alábbi pontok szerint versenyre hívjuk az összes fizikai dolgozó munkatársakat május 1 tiszteletére. — 1. A munkafegyelem megszilárdítása — 2. A 8 órai munkaidő teljes kihasználása — 3. Kifogástalan, minőségi munka — 4. A vállalat által tervezett 110 százalékos teljesítmény betartása, illetve fokozása*. Heten írták alá a rögtönzött feljegyzést — közöttük Szabó Gábor elvtárs is. Kellemes megnyugtatásként hatott számára, hogy már nincs egyedül, szaktársai is kiálltak a verseny mellett. Híre futott a dolognak — s a verseny, a tetszhalott ébredezni kezdett az egész vállalatnál. Bullás József, a jókedélyű tetőfedő is papírra vetette csatlakozását, s versenyre invitálta Mészáros István és Csikós István tetőfedőket. Természetesen egyre tovább és tovább hullámzott a hír, s a kommunista Szabó Gábor kezdeményezéséhez egymás után csaMakoz'ab a pártonkivüliek is. Maga Bullás József is pártonkívüli, s jóllehet senki sem nógatta, biztatta, egyből a verseny mellett szavazott elhatározásával, akárcsak Gyuris, Újvári és Kövecs elvtársak. A vállalat gazdasági és politikai vezető testületei még csak ekkor kezdtek eszmélni. A szakszervezet egyik vezetőségi tagja Bakr.csi Ferenc H moszkvai ácsmester mindjárt lépéseket tett, hogy valamiképpen szervezett formát adjanak a bontakozó versenynek —, de kicsit megelőzték. Egyik szaktársa mindjárt így állt elébe: »Te leszel a versenytársam !* Egy napig erjedt így a dolog, mígnem szombaton öszszeültek a szakszervezeti bl-;; zalmiak és elhatározták, hogy ha már a kezdeményezésben az egyszerű dolgozók * mellett le is maradtak, mostmár, mivel egyre szélesebb méreteket ölt a versenyszellem, megpróbálnak bizonyos szervezettséget teremteni. Maguk: • is csodálkoztak — hiszen mint az egyik bizalmi elmondta, aki már mintegy tíz éve otthonos a versenyügyekben — ilyesmire még nem volt példa. De kiderült ennek a lelkes munkásbuzgalomnak a titka is: a dolgozók elégedettek a bérekkel, s több fizetésért többet, jobbat akarnak adni. S arra is számítanak, hogy a verseny legjobbjait külön anyagi és arköfesi megbecsülés is megilleti. A vállalatvezető az újságírónak elárulta, hogy máris rendelkezésre áll mintegy 3 ezer forint a legjobb dolgozók megjutalmazására. Sokat remél ő is a versenytől a sürgető lakás- és épületjavítások elvégzésében, csak anyag legyen! Bullás bácsi is ígv kiáltott le a meredek tetőről: — Lesz itt verseny, csak megbecsüljék a jó munkát és anyag legyen! (Ez utóbbi már a tanács dolga, s remél- J jük szorgalmazza is az | anva gbeszerzést.) Szóval éledezik a tetszha- j lott, a munkaverseny, — a ' Ruhagyárban, a Délrostpál. a . Szalámigyárban, a KIK-nél •• — s lassan mindenütt. megbeszélések mérlege Március 20. és 28. között megbeszélések folytak Moszkvában a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormány- és párttküldöftségei között. E megbeszélések lefolyását és végső eredményét nemcsak hazánkban, de az egcáz világon •—• barátaink és az imperialista államok részéről egyaránt — nagy érdeklődés kísérte — érthetően, mivel az ellenforradalom októberi pünkösdi királysága óta első ízben került sor arra, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormány- és pártküldött3ége megtárgyalja azokat a teendőket, amelyek gyakorlati megvalósítása a két ország közötti szoros baráti kapcsolatok további elmélyítését s ezzel egyidejűleg a szocialista tábor nemzetközi pozícióinak újabb megerősítését eredményezik. A megbeszélések — mint: a kiadott közös közleményekből is kitűnik — teljes eredménnyel végződtek. A Szovjetunió kormánya — messzemenően figyelembe véve országunk helyzetét — már ezekben a napokban, továbbá az elkövetkező hetekben és hónapokban olyan nagyfokú — gazdasági és politikai — támogatást biztosít országunk számára, amely nemcsak a jelenlegi életszínvonalunk fenntartását, de további gazdasági emelkedésünk feltételeit is megteremti. Az a 750 millió rubel összegű kölcsön, amelyet a szovjet kormány még ez évben és jelentős részben szabad valutában. bocsát rendelkezésünkre, továbá az a tény, hogy elengedi több, mint egymilliárd forint fennálló tartozásunkat és hogy még ez évben 1010 millió rubel értékű árut szállít részünkre, olyan pozitív alapot biztosít népgazdaságunk számára, amely — népgazdasági terveink egyidejű megvalósításával — megteremti a gazdasági konszolidáció minden fontos feltételét. A megbeszélések és a megállapodások gazdasági része azonban az érem egyik .— igaz, hogy nagyon fontos — oldala. Az első és számunkra mindenekelőtt döntő jelentőségű eredménye e megbeszéléseknek az, hogy a Szovjetunió kormánya továbbra is a legteljesebb támogatást nyújtja a Kádár János elvtárs vezetése alatt álló forradalmi munkás-paraszt kormány számára. Ez lehetővé teszi a szocializmus további eredményes építését hazánkban, a szocialista tábor világpolitikai helyzetének megerősítését. Jelenti egyben azt is, hogy az imperialista agresszív erők hazánkkal kapcsolatos számításai végképpen semmivé lettek: soha többé nem ismétlődhetik meg az, ami a múlt év októberében történt. A Kádár János elvtárs vezette magyar kormány- és pártküldöttség igen fontos missziót is teljesített többnapos szovjetunióbeli tartózkodása sorén: Néhány nagyobb városban és üzemben tartott gyűlés alkalmával élőszóval is tájékoztatta a szovjet dolgozókat népköztársaságunk helyzetéről, a megsemmisített ellenforradalom aljas célkitűzéseiről, a magyar dolgozók hősies helytállásáról, néhány hónap alatt elért nagyszerű eredményeinkről, arról, hogy a magyar nép — ma még inkább, mint valaha — tisztában van azzal, hogy nemzeti és szocialista céljainak elérése csak a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal való legteljesebb együttműködés keretében valósulhat meg. A magyar kormányküldöttség és a Szovjetunió kormányának képviselői közötti tanácskozások történelmi jelentősége nemcsak az elért eredményekben, és a két ország testvéri barátságának további elmélyülésében van, hanem abban a hatásban is, amelyet a két ország közötti tárgyaiésok szocialista szelleme a nyugati országok haladó közvéleményére gyakorolt. Ez a közvélemény a közös közlemény elolvasása után tényként könyvelheti el, hogy a szocialista országok együttműködésének nemcsak időszerű fellételei. de magasrendű erkölcsi alapjai is vannak, amelyek érthető magyarázatát adják a szocialista tábor gazdasági és katonai téren fennálló elsőbbségének.