Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-30 / 75. szám

(Folytatás az í. oldalról) is készek békésen együttműködni a kapitalista országokkal, de a leghatározottabban visszauta. sítannk minden olyan kísérletet, amely belügyeikbe való beavatkozásra, vagy népeik békés munkájának megzavarására irányuk Figyelmet érdemel Ausztria kormányköreinek magatartása, mert ezek a körök megengedték, hogy országuk területét felhasználják a szomszédos Magyarországgal szemben nyilvánvalóan ellenséges cselekményekre. A Magyar Népköztársaság kormánya nz Osztrák Köztársasághoz fűződő kapcsolataiban mindig abból indult ki és ma is abból indul ki, hogy mindinkább fejlessze ős erősítse a két ország baráti kapcsolatait, mert ez felel meg a két ország népei létérdekeinek. Osztrák hivatalos körök azonban a magyarországi ellenforradalmi puccs-kísérlet megszervezése idején nem léptek fel az ellen, hogy Ausztria területét felhasználják ax ellenforradak mároknak szánt fegyverek és horthysta-fasiszta bandák Magvarországra való átdobására, sőt támogatták a reakciós elemek tevékenységét Az osztrák kormánynak ez a magatartása ns hezen egyeztethető össze az Ausztria által kinyilatkoztatott semlegességgel és csak árthat az osztrák-magyar viszonynak. A szovjet fél egyetért a magyar kormánynak ezzel a megállapításával. gítséget nyújt a baráti országoknak a szocializmust építő valamennyi nép közös érdekében,a kommunizmus nagy ügyéért A Szovjetunió a proletár internacionalizmus nemes elvei alapján építette és építi ki kapcsolatait a szocialista tábor országaival, köztük a testvéri Magyar Népköztársasággal. A tárgyalásokon sokoldalúan megvizsgálták és megvitatták a magyar—szovjet gazdasági kapcsolatokat Megállapították, hogy a két ország gazdasági együttműködése a fentiek szerint értelmezett egyenlőség, a kölcsönös előnyök és a kölcsönös segítés elvei alapján fejlődik. Ez az együttműködés nagy jelentőségű volt Magyarország népgazdaságának fejlődése szempontjából, és megteremtette annak lehetőségét, hogy Magyarország függetlenné váljék az imperialista államoktól. Eredményesen fedődnek a Magyarország és a Szovjetunió közötti kereskedelmi kapeso'atok Az imperia'ista államok torábbra is beavatkoznak Magyarország belügyeibe A tények azt mutatják, hogy a nyugati hatalmak vezető körei, amelyeket súlyos felelősség terhel a magyarországi véres eseményekért, még ma sem mondanak le Magyarország, valamint a szocialista tábor többi országának belügyeibe való beavatkozást szolgáló tevékenységükről. Erről tanúskodik részben az úgynevezett magyar kérdés felvetése az ENSZ-ben. Az imperialista államok képviselői szégvenlctes szerepet játszottak az ENSZ közgyűlésének legutóbbi ülésszakán. Az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányával ellentétben megkísérelték, hogy beavatkozzanak Magyarország belügyeibe, vitát provokáltak a magyar kérdés körül, igyekezvén azt állandóan napirenden tartani. A két kormány kijelenti, hogy ar úgynevezett magyar kérdés felvetése és megvitatása az ENSZ-ben. valamint az e kérdésben elfogadott határozat súlyosan sérti az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélyét és durva beavatkozás Magyarország belügyeibe, valamint a Magyarország és a Szovjetunió és a varsói szerződésben részt vevő más országok kormányainak illetékességébe vágó ügyekbe. Különböző szervezetek, közöttük a hivatalos állami szervek most több nyugati országban mindenféle akadályt támasztanuk a külföldre távozott magvarok hazájukba való visszatérése elé. Ezek nagy része áldozatni esett a nyugati propagandának és hitt a csalárd, hazug ígéreteknek. Most ezekpt a félrevezetett embereket, közöttük a szüleiktől elszakított és elviselhetetlenül nehéz anyagi körülmények között élő fiatal gyermekeket saját akaratuk ellenére lávoltartják hazáinktól. Kihasználják a menekültek kilátástalan belvzetét és arra kénvszerítik őket, hogy belépjenek az újonnan alakított emigráns szervezetekbe és harcoljanak a magyarországi népi demokratikus rendszer ellen. A két kormány a leghatározottabban elítéli és ügy értékeli ezeket a cselekményeket, mint az imperialista államok, elsősorban az Amerikai Egyesült Államok agireszszív köreinek kísérleteit, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének tekintélye mögé bújva beavatkozzanak más államok belügyeibe. Az Amerikai Egyesült Államok és néhány más állam vezető körei ily módon durván megsértik az ENSZ alapokmányának a más államok belügyeibe való be nem avatkozásról szóló, általuk is ünnepélyesen elfogadott alapelvét. Ezekre a kísérletekre épp úgy kudarc vár, mint ahogy kudarcba fulladt az ellenforradalmi felkelés Magyarországon. A két kormány megelégedéssel ál'apítja meg, hogy a különböző országok értelmiségének azok a képviselői, akik annak idején nem tudták helyesen értékelni a Magyarországon végbement eseményeket, ma már mind világosabban megértik, hogy milyen nagy veszélybe sodorta volna a béke ügvét az, ha Magyarország területén, Európa központjában újjászületett volna egy fasiszta állam. A felek kifejezik azt a meggyőződésüket, hogy a magyarországi események tárgyilagos értékelése idővel felnyitja majd az értelmiség azon képviselőinek szemét is, akik még a hazug burzsoá propaganda hatása alatt állnak. E propaganda tudatosan elferdíti ezeknek az eseményeknek tartalmát és lényegét. A kormányküldöttségek megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköztárfaság és a Szovjetunió közötti kereskedelmi kapcsolatok eredménycsen fejlődtek a kölcsönös áruszállításokról szóló évos és hosszúlejáratú egyezmények alapján. Az áruforgalom a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között az utolsó 8 év alatt több mint 3 és felszeresére növekedett. A Magyar Népköztársaság, minthogy nem rendelkezik elegendő hazai nyersanyagforrással, nyersanyagszükségletének jelentékeny részét a Szovjetunióból származó behozatal útján fedezi. Igy többek között a vasércből, nyersvasból, gyapotból, kőolajból, ólomból, nikkelből, műtrágyagyártáshoz szükséges alapanyagokból, épületfából és egyéb faanyagokból 1956-ban a Szovjetunióból származó magyar behozatal mintegy 85 százaléka volt a nyersanyag, segédanyag és félkész gyártmány. Magyarország a Szovjetuniótól számos, népgazdasága számára fontos egyéb árut kap, ideértve az ország számára szükséges ipari berendezéseket ia. A Szovjetunió a magyar ipar exporttermékeinek nagy és állandó piaca. 1956ban a Szovjetunióba irányuló magyar kivitelnek 72 százaléka volt ipari készárú, túlnyomó részben gépipari termék. A magyar népgazdaság további fejlődésének ez. fontos tényezője. A kormányküldöttségek megállapították, hogy a Szovjetunió és Magyarország közötti kereskedelem jelenleg mint korábban is — világpiaci árakon bonyolódik le. A Szovjetunió kormánya, hogy megkönnyítse a Magyar Népköztársaság gazdasági nehézségeinek leküzdését, tel jesíti a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak azt a kérését, hogy 1957-ben jelentősen növeli a nyersanyagok, félgyártmányok, berendezések cs egyéb, a Magyar Népköztársaság népgazdasága számára, valamint a lakosság szükségleteinek kielégítésére szükséges árult szállítását. A folyó évben a Szovjetunió összesen 1010 millió rubel értékű árut szállít Magyarországnak; többek között 450 000 tonna bú* zát, kétszázezer tonna takarmánygabonát, több mint 1,2 millió tonna vasércet, 150 000 tonna hengerelt árut, 110 000 tonna nyersvasnt, 500 000 tonna kokszot, 1,2 millió tonna szenet. 900 000 tonna kőolajat, 400 000 köbméter fűrészeitárul, nyolcezer tonna rezet, 8000 tonna alumíniumot rudakban, ezenkívül ónt, ólmot, nikkelt és közfogyasztási cikkeket. 250 000 tonna búza, 150 000 tonna takarmánygabona és egyéb áruk jelentős részének szállítása 1957 első felében megtörténik. Mivel a hosszúlejáratú egyezmények mindkét ország gazdaságának tervszerű fejlődésére kedvező hatással vannak, a felek megállapodtak abban, hogy megbízzák az illetékes szerveket, dolgozzanak ki megfelelő javaslatokat és folytassanak az 1957. év folvamán tárgyalásokat az 1958—60-as évekre szóló kölcsönös áruszállítási egyezmény létesítése céljából, munkájában. A Szovjetunió gazdasági és műszaki segítséget nyújt a Magyar Népköztársaságnak az urán-előfordulások geológiai feltárásában, speciális berendezések, készülékek, valamint műszerek szállítása útján. A tárgyalásokon megegyeztek abban, hogy a Szovjetunió továbbra is nyújt ilyen segítséget: a Szovjetunió ezenkívül segíti a Magyar Népköztársaságot atomerőművek épílésében és biztosítja ezeknek hasadó anyagokkal való ellátását. A felek megegyeztek abban, hogy Magyarország uránéretcrmelésének megszervezése után az érc azon részét, amely népgazdasága számára nem szükséges, igazságos, kölcsönösen előnyös áron a Szovjetuniónak adja el. A két kormány megállapítva, hogy a szocialista országok közötti együttműködés és a kölcsönös segítség kiszélesítése és megszilárdítása elősegíti ez országok gazdasági fejlődését, és népeik életszínvonalának növelését, egyetértően elhatározta, hogy minden erővel fejleszti a szoros gazdasági együttműködést mind a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió között, mind a többi szocialista országgal. A két kormány nagy jelentőséget tulajdonít a kulturális együttműködésnek, uiert ennek fontos szerepe van a magyar—i szovjet barátság további meg* szilárdításában és hozzájárul a két ország népei kultúrájának kölcsönös gazdagításához. A ma* gyarországi ellenforradalom ép* pen ezért nagy lépéseket tett] hogy népszerűtlenné tegye a magyar nép előtt a szovjet kuk túrát. A tárgyaló felek a népek közötti baráti kapcsolatok további erősítése végett arra az egyöntetű véleményre jutottak, hogy tovább fejlesztik tudományos és kulturális együttműködésüket az 1956. jú.áus 28-án Moszkvában a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között megkötött tudományos és kulturális együttműködési egyezmény alap* ján. A két küldöttség, miután megvitatta a két ország kapcsolatait, megegyezett abban, hogy egyezményeket köt egyes állampolgársági kérdések rendezéséről, kölcsönös polgári és bűnügyi jogsegély nyújtásáról, vagyoni, nyugdíj- és örökösödési ügyek rendezéséről, valamint a felek megegyezése alapján más kérdésekről. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormánya a leghatározottabban támogatja és erősiti a varsói szerződést A szovjet kormány 750 millió rubel hosszúlejáratú kö csont bocsát rendelkezésünkre DD A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszonya a teljes egyenjogúságon és testvéri barátságon alapszik A tárgyalásokon minden oldalról megvizsgálták a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kapcsolatainak kérdéseit. A felek megállapították, hogy a magyar és a szovjet nép baráti kapcsolatainak mély gyökerei vannak. Az elnyomott magyar népnek is a Nagy Októberi Szocialista Forradalom mulatta meg a szocializmushoz vezető utat. A magyar nép büszke arra, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban a magyar nép legjobb fiai is részt vettek, mintegy hetven—nyolcvanezer magyar hadifogoly harcolt a szocialista forradalom győzelméért. A szovjet nép bű szövetségest talált az 1919-es magyar Tanácsköztársaság munkás- és parasztbatalmábnn. Magyarországon a Ilortby-rendszcr céltudatos szovjetellenes fasiszta propagandája sem tndta elfojtani a magyar dolgozók legjobbjainak szolidaritását a világ első munkás- és parasztállama iránt. Amikor a szovjet hadsereg felszabadította a magyar népet a fasizmus igája alól, ez. nz. érzés a két nép közötti igaz barátsággá fejlődött. A magyar munkás és paraszt tudja, hogy esak n szov jet hadsereg felszabadító harcának eredményeképpen vehette birtokába a gyárat és a földet, és szabadulhatott meg a tőkés és földesúri kizsákmányolástól. A két fél egybehangzóan megállapítja, hogy a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió viszonya a teljes egyenjogúságon és az önzetlen, testvéri barátságon alapszik. Ez nz egyenjogúság gyökeresen különbözik attól az úgynevezett „egyenjogúságtól", ami az imperialista államok és a kis országok között áll fenn, és ami valójában a kis országok népeinek az imperialista monopolisták által történő kizsáktmánvolását, országuk kirablását jelenti. Az efajta burzsoá-nacionalista (.egyenjogúsággal" szemben az egyenjogú magyarszovjet kapcsolatok lényege nz ezen országok dolgozóinak jólétéről történő, a proletár internacionalizmus szellemétől áthatott sokoldalú gondoskodás. Ezért a magyar dolgozók és következésképpen az egész szocialista tábor érdekében is a Szovjetunió széleskörű gazdasági és egyéb segítséget nyújt Magyarországnak, abból a célból, hogy a magyar nép a lehető leggyorsabban legyőzhesse az. ellenforradalom következményeit és tovább haladjon az anyagi és kulturális fellendülés, a szocializmus sikeres építésének útján. Ezt a segítséget nem valamely árufelesleg elhelyezése céljából nyújtják, ahogy ez a kapitalista világban szokásos, amikor „segélyt" adnak, A szovjet nép ee* A szovjet kormány, hogy segítséget nyújtson a Magyar Népköztársaság kormányának a magyar népgazdaság megszilárdításához és továbbfejlesztéséhez, hogy lehetővé tegye az ország növekvő belső szükségletének kielégítésén túlmenően külkereskedelmi forgalmából eredő fizetések egyensúlyának biztosítását, és a lakosság életszínvonalának emelését is, ez évben felhasználható 750 millió rubel összegű hosszúlejáratú hitelt nyújt Magyarországnak. A hitelből 200 millió rubel szabad-deviza. A Szovjetunió a hitelt kedvezményes feltételekkel évi 2 százalékos kamat mellett nvújtja. A hitel törlesztése az 1961. évben kezdődő 10 év alatt a Magyarország által általában exportált árak szállítása útján történik. A Szovjetunió a már korábban nyújtott hitelek alapján ez évben további 85 millió rubel értékű árut szállít és 40 millió rubel összegű szabad-devizát ad át Magyarországnak. Ezek szerint Magyarország 1957-ben összesen 875 millió rubel értékű árut és szabad-devizát kap hitelbe a Szovjetuniótól. A fentemlített hitel által nem fedezett szovjet szállítások ellenértékeként a Magyar Népköztársaság 1957-ben a Szovjetuniónak a magyar export szokásos árucikkeiből a többi között a következő árukat szállítja: bajókat, úszó- és kikötő-darukat, vasúti személykocsikat, forgácsoló szerszámgépeket, ellenőrző mérőműszereket, hűtőberendezéseket, varrógépeket, bútorokat, és más iparcikkeket, valamint bizonyos mezőgazdasági termékeket. A Szovjetunió kormánya hosszabb haladékot adott a Magyarországnak korábban nyújtott bitelekből fennálló tülbb mint 150 millió rubel tartozás törlesztésére is és elengedte a magyar kormánynak korábban Magyarország számára átadott volt német tulajdonért és a volt szovjet—magyar vegyestársaságok szovjet érdekeltségéért járó több mint 1 milliárd forint öszszegben fennálló tartozást. A fentemlftett célokból kiindulva a Szovjetunió kormánya a Magyar Népköztársaság kormánya kívánságának megfelelően kész arra, hogy jóindulatúan megvizsgálja egyes magyar ipari vállalatok építéséhez és rekonstrukciójához, valamint a közlekedés fejlesztéséhez szükséges gazdasági és műszaki segítség nyújtásának kérdéseit. A felek megbízták az illetékes szerveket, hogy 1957. évben folytassanak c tárgyban tárgyalásokat és készítsenek megfelelő javaslatokat. A kormányküldöttségek megvizsgáltak és mindkét fél számára előnyösen megoldottak a két ország közötti pénzügyi elszámolásokkal kapcsolatos minden kérdést. A felek a többi között megállapítottak, hogy a nem kereskedelmi jellegű fizetések elszámolási rendje mindkét ország számára kölcsönös előnyt biztosít. A felek megállapították, hogy a szocialista államok együttműködésének egyik legfontosabb formája a tudományos-, műszaki és termelési tapasztalatok kölcsönős és térítésmentes kicserélése, ami mindkét ország népgazdasága számára rendkívül jelentős. A felek szükségesnek tartják, hogy minden módon elősegítsék a Magyarország és a Szovjetunió közötti tudományos-, műszaki együttműködés további fejlesztését. A tárgyalásokon megvitatták a két félnek a varsói szerződésben való részvételére vonatkozó kérdéseket A két kormány véleménye szerint mindaddig, amíg a nyugati hatalmak fegyverkezési bajszát folytainak, makacsul elutasítanak a leszerelésre, valamint a katonai tömbök megszüntetésére és az európai kollektív biztonsági rendszer kialakítására vonatkozó javaslatokat, a szocialista tábor országai kölciesck minden intézkedést megtenni, hogy megőrizzék országaik dolgozóinak összes vívmányait, Európa és a világ békéjét és biztonságát A Magyar Népköztársaság kormánya és a Szovjetunió kormánya kifejezi azt a készségét, hogy a leghatározottabban támogatja és erősíti a varsói szerződést, amely arra hivatott, hogy biztos védelmet nyújtson az imperialista államok agresszív köreinek minden mesterkedésével szemben: Az ellenforradalmi propaganda most azzal kísérletezik, hogy a szovjet csapatok Magyarország területén való tartózkodásának tényét nacionalista hangulat keltésére használja ki, hogy a kispolgári elemeket és a magyar dolgozók legelmaradottabb rétegeit a Szovjetunió ellen uszítsa. A magyar kormány kijelenti, hogy mindazok, akik szívükön viselik a proletariátus és a népi Magyarország ügyét, világosan látják, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetben a szocialista országok dolgozói számára a legfontosabb kérdés szocialista vívmányaik megvédésének biztosítása. A szovjet hadsereg egységeinek jelenléte Magyarország területén döntő tényező az imperialisták minden agresszív kfe sérletének megfékezésére, w amint ez a múlt év október—) novemberi napokban bebizonyoe sodotL A két kormány kijelenti, hogy a varsói szerződésben részvevő országok fegyveres erői elhelyezésének kérdése nem úgy oldódik meg, ahogy az imperialisták és a zsoldjukban álló nacionalista elemek szeretnék, hanem a dolgozó magyar nép és a szocialista táborhoz tartozó valamenynyi ország népeinek érdekében] a közöttük érvényben levő meg* állapodások alapján úgy, ahogy azt biztonságuk és népeik békés építő munkájához szükséges feltételek megteremtése megköveteli. A két kormány ahből indult ki, hogy a kialakult nemzetközi helyzetben, amikor fennáll az agresszív északatlanti tömb (NATO), amikor újból felfegyverzik Nyugat-Németországot és ott aktivizálják a rcvansra vágyó erőket, amikor az Amerikai Egyesült államok és az északatlanti tömb más országai nagylétszámú hadsereget és sok tá* maszponlot tartanak fenn a szo* cialista országok határainak közelében, valamint aknamunkát fejtenek ki ezen országok ellen] s nem hajlandók elindulni a le* szerelés, az atomfegyver betiltása útján, feltétlenül szükséges] hogy a varsói szerződés alapján ideiglenesen szovjet csapatok tartózkodjanak Magyarországon. A varsói szerződés szervezete teljes egészében védelmi jellegű, azt az északatlanti tömb agresszív tevékenységének fokozódása, valamint az e tömbben részvevő államok vészes fegyverkezési hajszája és más katonai intézkedé* sei miatt kellett megalakítani. A két kormány a közeljövőben tárgyalásokat kezd a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásáról Együttműködés az atomenergia békés célokra történő felhasználása terén A Magyar Népköztársaság és folytatott az e téren történő toa Szovjetunió kormánya nagy vábbi fokozott együttműködésjelentőséget tulajdonít a/ atom- rőL A Magyar Népköztársaság energia békés célokra való fel- a továbbiakban is részt vesz az használásának, véleményeserét Egyesitett Atomkutató Intézet A két fél megegyezett, hogy a közeljövőben tanácskozásokat folytat a szovjet csapatok magyarországi tartózkodásának., létszáma és állománya meghatározásának, valamint elhelyezésének kérdéséről, és e célból egyezményt köt, amely szabályozza a Magyar Népköztársaság területén ideiglenes tartózkodó szovjet csapntok jogi helyzetét. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kormányai, miután megvitatták a jelenlegi nemzetközi helyzet legfontosabb problémáit, egyöntetűen megállapítják, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzet parancsolóan szükségessé teszi a szocialista tábor még szilárdabb összefogását. Az e tábor országaiban élő dolgozók vívmányait a nyugati imperialista körök állandóan támadják és agresszív terveket készítenek, hogy a kapitalizmust visszaállítsák mindazokban az országokban, ahol a proletariátus kezébe vette a hatalmat. Az imperialisták arra törekszenek, hogy egyes országokat kiszakítsanak a szocialista táborból, megbontsák és gyengítsék a szocialista tábort, s ezzel az egész világon csapást mérjenek a kapitalista kizsákmányolás alól való felszabadulásért küzdő proletariátus érdekeire. Az imperialista államok reakciós körei nem titkolják, hogy új háborút készítenek elő a szabad népek, elsősorban a szocialista államok népei ellen. Éppen ezért agresszív katonai tömböket kovácsolnak és légitámaszpontok rendszerével kerítik be a szocialista tábor országait. Megalakították az egységes katonai parancsnokságot Európában (NATO) és DélkeletÁzsiában (SEATO). Most azon kísérleteznek, hogy egységes parancsnokságot létesítsenek a Közel- és Közép-Keleten is, hogy e térség országait bevonják az imperialista hatalmak agresszív terveibe, politikai és gazda(Folytatás a 3. oldalon.)