Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-23 / 69. szám

ybjag proletárjai, egyesüljetek! II. évfolyam, 69. szám Ara: 50 fillér Szombat, 1957. március 23. A magyar kormány- és pártküldöttség Moszkvában Moszkva (MTI). A Moszkvában tartózkodó magyar kormány- és pártküldöttség péteken folytatta megbeszéléseit és tárgyalásait. Délelőtt a szakbizottságok tartották meg üléseiket, délután a küldöttség tagjai Kádár János nak, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökének vezetésével megtekintették a V. I. Leninről elnevezett hatalmas luzsnyilci sport kombinátot. A magyar vendégek lAséretében volt N. Romanov, a Szovjetunió állami testnevelési és sportbizottságának vezetője, továbbá J. Gromov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott •nagykövete és a külügyminisztérium több vezető tiszta liselője. A magyar vendégeket Noposztnyikov, a sportkombinát igazgatója kalauzolta végiga 80 hektárnyi területen, a közelmúltban felépített sporttelepek egész során. A küldöttség elsőnek a hatalmas lcdett sportcsarnokot tekintette meg. Itt rendezték meg legutóbb a jéghoki-világbajnokságokat. Az igazgató elmondotta, hogy a csarnokban 18 000 néző tekintheti meg a sporteseményeket. A terem egyaránt alkalmas tornaversenyek,-kézir és kosárlabda-mérkőzések, ökölvívó-találkozők és más teremsportversenyek megrendezésére. A jelszedhető padozat alatt több kilométernyi fagyasztó cső van, így nemcsak télen lehet a jégsporlokban versenyeket rendezni. A közeljövőben például több r.emzet sportolóival együtt magyar műkorcsolyázók is l-emutatják itt tudásukat. Az imponáló méretű csarnokban színházi és zenei előadásokat is tarthatnak, ilyenkor több mint 12 000 néző szemlélheti meg ezeket. A küldöttség tagjai végigjárták a csarnok több helyiségéb és megtekintették az egyik edzőteremben a moszkvai szpartakiád női akrobatikus tornaversenyeit. Megnézték az egyik automatabüfét is, majd beírták nevüket az emlékkönyvbe Kádár János elvtárs a következőket jegyezte be: „A stadion meglátogatása nemcsak egy igen szép spor'létesítmény megtekintését jelentette számunkra — a magyar párt- és kormányküldöttség számára —, hanem arra is ösztönöz, hogy a jövőben erősítsük a magyar sport gyümölcsöző kapcsolatait a szovjet sportolókkal". A küldöttek ezután megtekintették a kisebb szabadtéri sportversenyek megrendezésére alkalmas, 14 000 nézőt befogadó stadiont, több öltöző- és edzőtermet, majd a központi labdarúgó és atlétikai stadiont, amelyben 103 ezer nézőnek jut kényelmes férőhely. Végigjárták a sportszanatóriumot, a tribün alatt elhelyezett fedett atlétikai edzőpályát, s több más sporttermet. A magyar vendégek befejezésül az 50 méteres nyitott versenyuszodát keresték fel. A látogatás végén a küldöttség tagjai nagy elismeréssel szóltak a látottakról. • Apró Antal iparügyi miniszter, az MSZMP Központi Intéző Bizottságának tagja pénteken délután látogatást tett Moszkvában Kun Béla özvegyénél és hosszasan elbeszélgetett vele. A magyar kormány- 4s pártküldöttség pénteken este moszkvai idő szerint 23 óra 40 perckor különvonaton Leningrádba utazik. S A francia t szocialisták kormányuk I algériai politikája i eilsn • • ::::x • •:::!• • • • • Zászlót bontott a KISZ több • szegedi nagy| üzemben | és a Tudomány• • egyetemen lljicsov sajtónyilatkozata a magyar küldöttség moszkvai látogatásáról Moszkva (MTI). A Tanjug tudósítója jelenti: lljicsov, a szovjet külügyminisztérium sajtóosztályának vezetője az újságíróktól folytatott beszélgetése során kijelentette: Kádár János, a magyar küldöttség vezetője a csütörtöki megbeszélések folyamán kijelentette: a magyar kormánynak továbbra is szüksége van a Szovjetunió és a többi szocialista ország segítségére, hogy az elszenvedett károkat kiheverje. Hozzáfűzte: Magyarországon, még mindig vannak elérnek, amelyek az országépítést' akadályozzák. Arra a kérdésre, mi várható a katonai kérdésekről folytatandó megbeszélésektől, lljicsov azt válaszolta, hogy ilyen megbeszélések folynak, s „az várható, ami Magyarország fejlődéséhez szükséges". Hozzáfűzte még, hogy a küldöttségek minden napirendi kérdésben egyöntetű véleményen vannak. A téli időjárás az elmúlt hónapokban sokszor tétlenségre kárhoztatta az autókat. Az.Anriakúti ÁfORT benzinkútnál egyre több kisautó tankol mostanában U jra üzemben atápéi pontonhíd j Teljes heti rádióműsor # Négyes taálatért 164 ezerforintolfizet a lottó i i I TARTSUK BE a közúti forgalom rendjét! Az ellenforradalmi időszakban meglazult a közrend és közbiztonság, s ugyanakkor egyre többen semmibe i ctték a közúti forgalom szabalyait. A rend helyreállásával együtt szükségessé vált a közúti forgalom szabályainak szigorú betartása. Ez annál is inkább időszerű kérdés. mivel rendkívüli módon elszaporodtak a tilos útvon alakra való behajtások, a tereken való kerékpározások, a Kresz különböző szabályainak be nem tartása. A rendőrség az elkövetkezendő időkben a legszigorúbban eljár mindazokkal szemben, akik vétenek a Kresz szabályai ellen és nem tartják be a törvényes rendelkezéseket. G-pkoesi „gyűlés" az itaibotlok elölt Számos esetben előfordult az elmúlt hetekben, hónapokban, hegy a gépkocsivezetők — akik vizsgáztak a Kreszből! — elmulasztják az irányjelzést, behajtanak a tilosba: vagyis tudatosan követik el a szabálysértéseket. Eléggé elterjedt az ittas vezetés, és annak ellenére, hogy a Kresz előírja: az italboltok előtt a járműveknek két percnél tovább nem lehet várakozniok, a Petőfi Sándor sugárúti, a Tolbuchin sugárúti és más italboltok előtt kocsik álldogálnak, ami zavarja a közúti forgalmat, Arra haladhat ugyanis egy gépkocsi, a lovak megugranak és már meg is történhet a baleset. „Ugrik" uz őrizetlenül hagyott kerékpár ! Számos italbolt előtt — Bajcsy-Zsilinszky utca, Kölcsey utca sarkán, a Dózsa Sportegyesület, a Totó-iroda előtt többen őrizetlenül hagyják kerékpárjukat, és ebből nemegyszer "kellemetlenség* származik a kerékpártulajdonosnak. Szinte hetenkint előfordul, hogy ezeken a helyeken és másutt ellopják az őrizetlenül hagyott kerékpárokat. Több szegedi térre behajtanak a kerékpárosok a tilalom ellenére. Akkor is kerékpároznak a gyalogjárdán egyesek, amikor a földes úton lehet közlekedni. Drága „felhajtás" a Négy lámpásnál Az elmúlt hetekben már több feljelentés érkezett a A NAGYOBB NYERESÉGRÉSZESEDÉSÉRT rendőrségre a közlekedési szabálysértők ellen. F. Ferencnét 30 forintra büntették, mert lámpa nélkül kerékpározott. Hasonló szabálysértésért H. Henriket — aki a Kreszből is vizsgázott! — 50 forint bírsággal sújtották. Szekeres János a Marx téri úgynevezett "Négylámpás« italbolt előtt a kocsival felhajtott a gyalogjárdára: 100 forint büntetést kell fizetnie. Mányai Imre Hunyadi téri lakos a Búza vendéglő előtt ittasan fetrengett, — ötven forint bírsággal sújtották részegeskedéséért. — Bagos Gergely Tömörkény utcai la- t kos italos állapotban a Sza- | badság-mozi előcsarnokában ; kötekedett a nőkkel, s velük j szemben drasztikus kifejezéseket használt: száz forintra büntették. Mindazokat tehát, akik a közrend ellen vétenek, nem tartják be a közlekedési szabályokat, 500 forintig terjedhető pénzbüntetéssel sújtja a rendőrség. A kisebb szabálysértést elkövetőket első esetben csak figyelmeztetik egy ötletes, a közlekedés rendjének betartására felhívó színes képes levelezőlappal. Sok szó esik mostanában Szegeden a munkásönigazgatásról. Beszélnek erről vezetők és munkások, méltatják jelentőségét, s panaszkodnak, hogy nem elég erős még ma sem. A munkásönigazgatás jelentős szerepet tölthet be a munkafegyelem megszilárdításában, amire az ellenforradalmi események után igen nagy szükség van. Segíthet a takarékosság szellemének elterjedésében, s nemkülönben igen hasznosan éreztetheti hatását a dolgozók alkotó, kezdeményező készségének kibontakoztatásában, a társadalmi tulajdon védelmében. Fontos, hogy minél előbb megtöllsük pazdasígi tari alommal a munkásönigazgatást, vagyis létrehozzuk a vállalatok önálló működéséhez szükséges feltételeket. Ehhez azonban sürgősen végre kell hajlani a népgazdaság gazdasági rendjének tervezett átalakítását. A többi közölt új termelői árrendszert kell bevezetni, s rendezni kell a munkáskollektíva nyereségrészesedésének feltételeit. Az igaz, hogy az árrendrzer átalakítása igen nagy feladat, és csak lioszszabb idő alatt végezhető el. Az is 'gaz, hogy a mai termelési költségekre nem lenne helyes árukat felépíteni. Termelésünk az elmúlt évi nagymérvű visszaeséstől most vau felfutóban, s költségei sem stabilizálódtak. Az új árrendszert helytelen volna kialakulatlan termelési színvonalra és a költségek alapján kidolgozni. Do megvárni a termelési színvonal és a költségek kialakulását, és ezután rendezni, kidolgozni az új árakat, ugyancsak helytelen lenne. Ezért hozott határozatot a kormány gazdasági bizottsága az ipari termelői árak ideiglenes rendezéséről. Április l-től a vállalatoknak a költségvetésből megfizetik a többlet-ráfordításokat (béremelés, kormány által engedélyezett természetbeni juttatás stb.). Ezzel lehetővé válik, hogy a vállalatok elérjék az elmúlt év első háromnegyedévének jövedelmezőségét. Vállalati önállóságról természetesen csak annál az üzemnél beszélhetünk, amelyik nyereséggel dolgozik. A vezetés keze sincs úgy lekötve uz ilyen helyen, mint olt, ahol veszteséggel termelnek. Nyereségrészesedést is csalt olt lehet fizetni, ahol jövedelmező a termelés. Sokféle találgatás folyt az, utóbbi hetekben Szeged üzemeiben is: vajon lesz-e nyereségrészesedés, és milyen lesz? A kormány gazdasági bizottsága hétfői ülésén a minisztériumokkal összhangban elkészítette idei nycrcségrészesedési javaslatát, s. határozatot hozott az ipari dolgozók 1957. évi nyereségrészesedéséről, már a második negyedévtől kezdve. Mennyit kaphatnak az üzemek és mi juthat ebből a dolgozóknak? Az üzemek a vállalati nyereségbői változatlanul megkapják az igazgatói alapot. Ha túlszárnyalják a múlt cv első háromnegyed évében elért eredményeiket, a többletnyereség jelentős része a gyárnál marad. A munkást a vállalat részére juttatott — beruházásra, felújításra, forgóalap kiegészítésre fordítható — összegen kívttl az érdekli elsősorban, mit kaphat ő készpénzben. A határozat megállapítja: a vállalat minden dolgozója 1—4 heti fizetését kaphatja jutalmul. Tehát a nyereséges vállalat minden dolgozójának néhány heti fizetéssel növekszik az évi jövedelme. Helytálló az a megállapítás, hogy a vállalat dolgozóinak érdeklődése u vállalat ügycinek vitele iránt nagyrészt attól függ, mennyiben érdekeltek anyagilag is a vállalat eredményes működésében. A második negyedévtől most már a termelés gazdaságossá tételére ii luvuló intézkedések, a termelékenység növelése, az önköltség csökkentése, nemcsak egyszerűen kötelező tervelőfrások lesznek, hanem ezt parancsolja majd a vállalat dolgozóinuk fokozottabb érdeke és több keresetre irányuló törekvése. A gazdaságosabban termelő üzemeknél tübb pénz marad jutalmazásokra, s egyben szociális beruházásokra, bölcsőde, napközi, kultúrotthon stb. Minden egyes dolgozó személyes anyagi érdeke tehát a termelés gazdaságosságának növelése. Ezért nagy mozgósító erőt jelent a kormány gazdasági bizottságának határozata. Á vállalatok vezetői, munkástanácsok, pórt* és szakszervezetek segítsék kibontakoztatni a munkások alkotó-kezdeményező készségét, .uuciy az üzem jobb és több termelését hozza, s a vállalatok nyereségességét teremti meg. Legyen minden szegedi üzem termelése jövedelmező, jusson mincl több nyereségrész felosztásra, mert ez azt is jelenti, több jut az országnak, erősödik népgazdaságunk, több jut u munkásoknak, s emelkedik életszínvonalunk.