Szegedi Néplap, 1957. március (2. évfolyam, 50-76. szám)

1957-03-21 / 67. szám

A PROLETÁRHATALOM MŰKÖDÉSE SZEGEDEN' ... OLYAN EREDMÉNYE­KET mutat fel a magyar proletárhatalom rövid életű szegedi szakasza is, amely ezt az öt napot a város addigi történetének legszebb hagyo­mányává teszi. A dolgozó tömegek forradalmi alkotó lendületére támaszkodó kom­munisták és a budapesti ta­A'nácskormány irányító mun­fSájának segítségével eme rö­vid idő alatt is számos intéz­1 kedést hozott a dolgozók anyagi és kulturális szükség­leteinek kielégítése érdeké­ben. A direktórium "Szeged vá­ros népéhez!* intézett kiált­' ványban szűkszavúan meg­jelölt programnál a proletár­diktatúra szélesebb távlatait megmutató nyilatkozatot is adott. Ebben elsősorban a dolgozók szociális helyzeté­nek javítására irányuló ter­veit vázolta fel. Mindenek­előtt a szegedi munkásságot sújtó lakásnyomorúságot akarta enyhíteni. Az 1879-es árvíz után újjáépült Szeged fő útvonalain egymás után nőttek ki a kereskedők, ban­károk és a gyárosok palotái, a pröletárság pedig a külvá­rosok nyomortanyáin, nedves és dohos pincelakásokba zsú­, /olódott össze. De a háború éveiben ós különösen 1918— 1919 telén sok családnak még ilyen hajlék sem jutott. Ép­pen ezért "a szegedi direk­tórium programjának hama­rosan megvalósítandó pont­jai között első helyen a la­kásügy áll*. Bizottság ala­kult a lakásügy gyors V*s eré­lyes rendezésére. Kimondotta a bizottság, hogy senkinek sem lehet háromszobásnál nagyobb lakása. E határozat­nak megfelelően megkezdte a fölösleges szobák elrekvi­rálását. A direktórium mun­káslakások építését is tervbe vette, és felhívást tett közzé, hogy az építtetők "... a meg­kezdett építkezéseket hala­déktalanul folytassák*. A forradalmi lakásbizottság számos proletárcsaládot jut­tatott tisztességes lakáshoz, de mindössze néhány napig tartó működése alatt Szeged lakásproblémáit nem oldhat­ta meg. A PROLETÁRDIKTATÚ­RA égetően fontos feladata volt a dolgozók ellátása a legfontosabb élelmiszerek­kel ós közszükségleti cikkek­kel, a város élelmezési válsá­gának leküzdése. Egyetlen lehetséges mód a burzsoázia fölhalmozott készleteinek igénybevétele és a munkás­ság számára maximált áron történő kiosztása volt. Ezt készítette elő a direktórium március 23-án megjelent for­radalmi rendszabálya, amely­lyel zár alá vette az összes élelmiszerkészleteket és köz­szükségleti cikkeket, megtil­totta a "kivitelt, és statáriális eljárás bevezetésével kímé­letlen harcot hirdetett a tö­megek nyomorúságának ha­szonélvezői, az árdrágítók és a lánckereskedők ellen. A direktórium nemcsak arra törekedett, hogy az adott helyzetben megjavítsa a közélelmezést, hanem a Város jövőbeni kenyérgabo­na-ellátását is biztosítani akarta. Ezért rendeletet adott ki "A földek kötelező műve­léséről*, mely statáriális el­járással kényszerítette a sza­botáló földbirtokosokat és kulákokat a földek megmun­kálására. A rendelet szöve­gét a tápéi, algyői, sándor­falvi és sövényházi direktó­riumoknak is megküldötte, hogy a Szeged környéki fal­vak határában se marad­jon bevetetlen föld. AZ ELSŐ magyar prole­tárdiktatúra sokrétű szociál­politikát valósított meg, amelyben az az elv vezérel­te, hogy a társadalom leg­főbb értéke a dolgozó ember. A termelésben dolgozók egészségügyi ellátását, amivel a burzsoá állam úgyszólván semmit sem törődött, a ren­deletek egész sorával javí­totta meg. A szegedi forra­dalmi intézőbizottság is fon­tos egészségvédelmi rendsza­bályokat léptetett életbe. A direktórium 2. számú rende­lete a háztartási alkalmazot­tak, valamint az ügyvédi és közjegyzői irodák alkalma­zottjainak kötelező munkás­biztosítását írta elő. A prole­tárgyerekek egészséges testi fejlődését is elő akarta moz­dítani a direktórium: elren­delte a városi fürdő heti két­szeri ingyenes megnyitását a proletárgyermekek számára. E célra a magánlakásokban lévő fürdőszobákat is igény­be kívánta venni minden hé­ten egy napra. A forradalmi egészségügyi bizottság köz­ponti intézkedések alapján széleskörű tervezetet dolgo­zott ki a város közegészség­ügyének megjavítására, amelyben első helyen a tüdő­baj, a nemibetegségek és a fogbetegségek elleni eredmé­nyes harc feltételeit jelölte meg. A kommunistáié által megalkotott intézkedések sze­gedi tervezetének minden so­rából a dolgozó ember iránti meleg szeretet árad, amellyel a bizottság a termelőmunka legjobb egészségügyi feltéte­leit szerette volna biztosí­tani, és megteremteni az egészséges életmód lehetősé­geit. De az egészségügyi ^bi­zottság nagyszerű elgondolá­sai sem valósulhattak meg 1919-ben. A Magyar Tanácsköztársa­ság a dolgozók szocialista szellemű nevelését, a kultu­rális elmaradottság és a bur­zsoázia műveltségi mono­póliumának megszüntetését is zászlajára írta. A proletár­forradalom gyors egymás­utánban hozott intézkedései­nek nagy része arra irányult, hogy a dolgozó nép "része­sévé váljon a kultúra és a szépség birodalmának-", hogy övé legyen »a művészet és a tudás minden gazdagsága*. A szegedi direktórium is ezeknek az elveknek a szel­lemében kezdte meg a dol­gozók szocialista tudatának kialakítását, azoknak a fel­tételeknek a megteremtését, amelyek biztosítják a dolgo­zók kulturális felemelkedé­sét és kiformálják a jövő művelt nemzedékeit. A SZEGEDI KOMMUNIS­TÁK kezdeményezésére és irányítása alatt már 1919 március 22-én megjelent á Szegeaí Vörös Üjság, amely a munkásság osztályöntuda­tának fejlesztésében, a prole­tárinternacionalizmus szelle­mének elmélyítésében, a dol­gozók szocialista szellemű nevelésében nagy szerepet játszott. A Szegedi Vörös Üj­ság tudósítása alapján váltak ismertté Szegeden a Tanács­köztársaság kialakításának történelmi körülményei, a proletárhalalom első akarat­nyilvánítása, a "Mihdenki­hezl* című kiáltvány. . — toepfolt&ltuhlc ­minap a Béke utcában, közel a Jósika utca sar-\ kához, és kis híja, hogy le nem röpültünk a most végre hasznosítás aláke­rülő sarki üres telek mé­lyebb részére. Amikor feltápászkodva kissé job­ban körülnéztünk, lát­_ tu'.r, hogy a vagy két mé­' ter széles gyalogjáró tég­laburkolata két helyen is — tíz-tizenöt négyzet­méteren — fel van szed­ve. A felszedett téglák­nak híre-hamva sincs. Lehet, hogy tyúkólat épí­tett belőle valamelyik élelmes, Béke utca kör­nyéki honpolgár. Ilyenkor, tavasszal egy­re többen andalognak az olyan hangulatos, csön­des helyen, mint a Béke utca. famtolíuk az első kerületi tanács intézkedjék, hogy sürgő­sen állítsák helyre a burkolatot, nehogy még több tégla találjon gaz­dára, s nehogy estén­ként most már párosá­val vágódjanak hasra a járókelők az elhanyagolt járda miatt. öoSBOzlkaPatyoiat A Patyolat munkáját is megzavarták a múlt év őszi ellenforradalmi események. Az ősszel tisztításra szánt ru­hák, kabátok most kerülnek a Patyolatba. Ezért a tavaszi idény — mely rendszeresen áprilisban indult — már már­cius elején elkezdődött. Sok munkája van a válla­latnak. A megszaporodott dolog elvégzésére két új mo­sógépet állítottak be. Ezek a gépek sokkal szebben mos­nak, mint a régiek. Korlátlan mennyiségben vállalnak zsákos mosást. Ez egyik napról a másikra kész, A háztartási mosás, vasalás vállalási ideje 3—4 hét. A vegytisztításra beadott ruhák tisztítási határideje is 3—4 hét. Hogy ezt a határidőt tar­tani tudják, a vasalóban is két műszakban dolgoznak. A DÁV nagy segítséget nyúj­tott a vállalatnak: a délutáni "csúcsidőben* is biztosít óránként 5—6 kw energiát. A két műszak bevezetése lehe­tővé tette 5 új munkaerő fog­lalkoztatását. Cö.iyvtár ré­gi helyiségei­öl a Zsótér­i íz földszínt­jére, a régi JTSB helyi­ségeibe költözött. A költözést már nagyjából befejezték. A könyvtár szerdán megkezdte kölcsönzését is. A további hetekben egyelőre szerdán és szombaton délelőtt 10-től 12-ig és délután 2-től 6-ig vi­Ujabb tanulmányi kirándulást rendez aTIÍ Budapestre Meghosszabbították az ipaii tanulók felvételének határidejét * Rúszlot GaAI Fndrc: A szege­di munkásság harca a Tanács­köztársaságán cimű könyvéből. A Munkaügyi Minisztérium és KIOSZ közötti megállapo­dás alapján az ifjúság elhe­lyezkedésének megkönnyítése érdekében az ipari. tanuló szerződések megkötését 1957. augusztus 15-ig meghosszab­bították. Az ebben az idő­szakban szerződött tanulók­nak az illetékes tanintézetbe be kell íratkozniok, de csak az 1957—58-as tanévben kell iskolába járniok. Addig az ideig, munkaidejüknek egé­szét — heti 48 órát — a munkaadó — kisiparos, szö­vetkezet, állami, tanácsi vál­lalat — műhelyében kell el­tölteniök: Az egyre népszerűbbé váló TIT országjárás iránt olyan nagy érdeklődés nyilvánul meg, hogy a Társulat egy­egy tanulmányutat kétszer is kénytelén megrendezni. A március 30—31—április 1-i budapesti út részvételi je­gyei két nap alatt elfogytak, s most az érdeklődés kielé­gítésére április 14—15—16-ra újabb utat szervez a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­FLessünk elő mezőgazdasági szaklapokat A paraszt gazda éveken át ösz­szegyüjtött gyakorlati tapaszta­latait nagyszerűen egészítik ki a mezőgazdaságban alkalmatos el­méleti szakismeretek. A gyakor­lat — bármennyire gazdag* is az — csak akkor gyümölcsözik igazán, ha megfelelő elméleti szakismeretek is kiegészítik. Me­zőgazdasági szakembereink, s a dolgozó parasztok számára ehhez nyújtanak segítséget az újból megjelenő mezőgazdasági szak­lapok is. A „Jövendők" című mezőgazdasági szaklap megjele­nik havonla kétszer, példányon­kénti ára 2 forint. A „Kertészet és szőlészet" egyszer jelenik meg havonta (egyes példányára há­rom forint). Ezeket a lapokat szívcsen ajánljuk minden mező­gazdasági termeléssel foglalkozó olvasónknak. Isméf kölcsönöz a Járási Könyvtár Megírtuk, hetnek a könyvtárból köny-i icgy a Járási veket az olvasók. Az első órákban 36-an ke­resték fel a könyvtárat, és mintegy száz könyvet vittek ki. Lihtner Lajosné, aki ja­nuár 26-a óta 18 könyvet vitt ki, ezúttal két szakácsköny­vet, Vidor Miklós egy regé­nyét, Abrahains és Csiszár Edit egy-egy könyvét vitte ki. Csapó László általános isko­lai tanuló 24 könyvet olva­sott már az első negyedév­ben. Ezúttal Jókai-könyvek­kel megrakodva ment haza. Mindkét olvasó nagyAi örült annak, hogy a könyvtár ismét megkezdte a kölcsönzést, de elégedetlen is. A Járási Könyvtár helyi olvasótermé­ben viszonylag kjpvés könyv van, és az olvasók már isme­rik ezt a könyvanyagot. Vár­ják az új könyveket. A könyvtár dolgozói el­mondták, hogy a mai napon igen sokan keresték Németh László Égető Eszter című munkáját is. A könyvtár új helyiségeit már csinosítja. A helyiségek­hez tartozó egyik kirakat­ban ízléses, szépen elrende­zett kis kiállítást rendeztek a Tanácsköztársaság születésé­nek évfordulójára. A régóta elhanyagolt kirakatokban a könyvtár ízléses kiállítása nagy feltűnést keltett. A já­rókelők közül sokan nézték meg a kiállított könyveket. sulat. A résztvevők a Nem­zeti Színházban megnézik Az ember tragédiáját, az Operaháznak egy előadását, amelynek címét később kö­zöljük, megtekintik a várost, Halászbástyát, az Operaház műszaki berendezését, a Szépművészeti ét Nemzeti Múzeumot s az autóbusszal körsétát tesznek a budai hegyekben. A háromnapos út részvételi díja 250 forint, az útiköltség­gel, a színházjegyekkel, mú­zeumi belépőkkel és az As­toria Szállóban való elszállá­solás költségével együtt. A tanulmányútra április l-ig lehet jelentkezni a Tu­dományos Ismeretterjesztő Társulat titkárságán, Hor­váth Mihály u. 3. II. em. Tökéletesítik a Danuvia-motorkerékpárokat A Danuvia Szerszámgép­gyárban az év végén már tökéletesített kivitelben gyártják a 125 köbcentis motorkerékpárokat. A jelen­legi 10 literes tankot 14 és félliteressel cserélik fel, a motorkerékpár áramvonalas • (36) ' ip' 1 tábori lelkész reménytelenül inteti a kézé­\ a zongora nemsokára már jent is volt a kocsin. Imikor Svejk visszatért a zálogházból, a tábori lelkész egy nyitott iiveg diópálinka mel­leit ült és káromkodott, hogy a bécsiszelet, amit ebédre adlak neki nem volt jól átsülve. A tábori lelkész megint be volt rúgva. Kö­zölte Svejkkel, hogy mától fogva új életet kezd. .t; alkoholivás durva materializmus, és szellemi életet kell élni. Filozofikus hangulatban beszélt körülbelül egy félóra hosszat. Amikor felbontotta a har­madili üveget, megjött az ócskahútorkereshedö, a tábori lelkész potom áron eladta neki a dí­ványt, azután vállig marasztalta, hogy beszél­gi ssenek még egy kirsit. és nagyon rosszul e\i tt neki. Iiogy az óeshás köszöni szépen, de még el kell mennie valahová egy nalitkaszliért. — Kár, hogy nekem nincsen nahtknszlim — mondta szemrehányóan a tábori lelkész — mindenre nem gondolhat a: ember. .t; órskabútor kereskedő távozása után a tá­bori lelkész baráti beszélgetésbe kezdett Svejk­i.i'. es együtt, megittak még egy iiveg pálinkát. t beszélgetés tárgyát jórészt a tábori lelkész­in k a nőkhöz és a kártyához való viszonya képezte. Sokéiig ültek együtt. Még a leszálló alkony is baráti beszélgetésbe találta Svejkct és a tábori lelkészt. Ejszalta azonban felborult közöttük a jó vi­szony. A tábori lelkész visszazuhant tegnapi állapotába, összetévesztette Svejket valakivel és azt mondta neki: — Szó se lehet róla. maga itt marad, emlék­szik arra a vöröshajú kadétra a Iréntől? Ez az idill egészen addig tartott, mígnem Svejk így szólt a tábori lelkészhez: — Most már elegem van ebből: azonnal be­mászol az ágyba és durmolsz, megértetted? — Bemászok', szivecském, bemászol:, hogyne másznék — dadogta a tábori lelkész — emlék­szel. amikor együtt jártaid: az ötödik osztályba, és én megcsináltam a görög leckédet? Magának villája van Zbraslavhan. Es lia akar, gőzhajóm illa-hat a Moldván. Tutija maga mi a: a Moldva? Svejk ráparancsolt, hogy vegye ut a cipőiét j. MAS EK'­és a ruháját. A tábori lelkész engedelmeskedett, de tiltakozását azért közölte holmi ismeretlen személyekkel. Látják, uraim — fordult a szekrényhez és a filtuszhoz — így bánnak velem a rokonaim . . . Megtagadom a rokonaimat — határozta el hir­telen. végigdőlve az ágyon. — Ha ellenein es­küszik az ég és a föld, akltor is megtagadom öltél... S a szobában felharsant a tábori lelliéSz hor­tyogása. IV. Ezekben a napokban ment el Svejk a lakására öreg takarítónőjéhez, MiiUernéhez. A lakásban csal: M(illerné unokanővéréi találta, aki sírva közölte vele, hogy Müllernét letartóztalléik még aznap psíe, amikor elkísérte Svejket a sorozásra. .1- öregasszony katonai törvényszék elé került, s mivel semmit se tudlak rábizonyítani, a stcin­hnji koncentrációs táborba vitték. Már levél is jött tőle. Svcjl: fogta ezt a családi ereklyét és elolvasta: „Kedves Anitdta! Nekünk itt nagyon jó dol­gunk van. mindnyájan egészségesek vagyunk. A barátnőmnek, a szomszéd ágyon flckl jjmsjgg n van, és vannak itt fekete KftSMM ls- Külön­ben minden rendben van. Enni eleget •kapuid: és gyűjtjük a krumpli BfflBBiSBSS hogy levest jözzühk belőle. Ha/tollam, hogy Svcjl: úr ""<' HR9H valahogy próbáld megtudni, hogy hol nyugszik, hogy a háborít után beültet­hessük azt a sírt. Elfelejtettem mondani neked, hogy a padláson, a jobbsarokban egy ládában van egy kis kulija, egy ratler-kölyök. De már néhány lielr. hogy semmit se kapott enni, egé­szen azéita, hogy értem jöttei: és elvittek a Ezért gondolom," hogy most már késő, és hogy most már az a kiskutya is meg mm&zai Es keresztben nz egész levélen egy rózsaszí­nű bélyegző: Zensuriert K. u. k. Konzentrations­lagcr, Stcinhof. — Es az a kiskutya tényleg meg volt halva — zol:ogta Müllerné unokanővére — és a Svejk lir nem ismerne rét a lakására. Varrónőket vet­tem ide lakni. Egy olyan női Szalont csináltál< az egészből. Mindenütt divatképeli vannak a falon. Es virágok az ablakban. Müllerné unokanővérét nem lehetett meg­vigasztalni. Szüntelen zokogás és jajveszékelés közben végül is kifejezésre juttatta abbeli félelmét, hogy Svejlc tulajdonképpen katonaszökevény. és most még öt is tönkre akarja lenni és Sze­rencsétlenséget hoz rá. Végül már úgy beszelt vele, mint egy züllött kalandorral. — Hál ez borzasztó vicces — mondta Svejk — nekem ez csudára tetszik. Fis tudja meg, Kejrné, hogy magának tökéletesen igaza van, mert én tényleg megszüljem. De eblicz meg kellett, hogy öljél: . tizenöt vahlmajf.ztert. és feldvébelt (Őrmestert és törzsőrmestert.) Csak ne mondja meg senkinek. És Svejl: a következő szavakkal távozott burkolatot és hátsó lengővil­lát kap. Űj henger alkalma­zásával 1—2 lóerővel növe­lik teljesítményét. Az új 125 köbcentis motor­kerékpárból októberben 200, novemberben 300, december­ben 500 készül. II Otthonából, amely nem akarta befogadni: — Ide hallgasson, Kejrné, a mosodáiban van egypár gallérom és ingmellem, azt hozza haza nekem, hogy ha majd leszerelek, akkor legyn valami civil ruhám, amit felvegyek. Arra is vi­gyázzon, hogy a szekrényben ne menjen bs a ruhámba a moly. Es azokat a lányokat, akik az ágyamban alusznak, mondja meg, hogy üdvö­zíthetem. Aztán Svejk benézett a ..KcbeUj"-bc. Pali­verné, amikor meglátta, kijelentette, hogy nem hajlandó kiszolgálni, mert biztosan katonaszö­kevény. — Az én uram — kezdte elölről a régi histó­riát — mindig milyen óvatos volt, és most mégis ott van, le van csukva szegény feje pedig semmit se csinált. Az ilyen emberek meg csak úgy szaladgálunk a világban és elszökdösnek a katonaságtól. Már a múlt héten is keresték it! magát. — Mi sokkal óvatosabbak vagyunk magánul — fejezte be előálláséit — és mégis pechünk van. Nincs mindenkinek olyan szerencséje, mint magának. , El szavakat meghallotta egy idősebb bási. egy smicliovi lakatos, odament Svejhhet és igy szólt hozzá: — Kérem, uram, várjon meg odakint, be­szélni szerelnék magával. Es csakhamar csatlakozott is Svejkhez, aki! a vendcglősné ajánló szavai után dezertőrnek hitt. Közölte vele. hogy van egy fia, aki szintén megszökött a katonaságtól és most a nagyma­májánál rejtőzik Jasennában, Josefov mellet!. Hiába biztosította Svejk. hogy ö nem dezer­tör, az öreg egy tízest nyomott a maikéiba. y — Egy kis első segély — mondta, magával húzva Svejket a sarki kocsma felé — értem én magát, tőlem nem kell, hogy féljen. Svejk késő éjszaka tért haza a tábori lelkész­hez, aki még nem volt otthon. Csak reggel jött meg, felköltötte Svejket és azt mondta: — Holnap elmegyünk tábori mi­sét celebrálni. Főzzön egy feketét rummal. \ agy mégsem, főzzön inkább grogot. (Folytatjuk.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom