Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-19 / 41. szám

J! magyar államférfiak üdvözlő távirata a magyar-szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés évforduléja alkalmából K. J. VOROSILOV elvtársnak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, Moszkva Engedje meg Elnök Elvtárs, hogy a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés megkötésének 9. évfordulója alkalmából a magyar nép, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a magam nevében szívből jövő, legjobb kívánságaim tolmácsoljam a baráti szovjet népnek, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának és személy szerint Önnek. DOBI ISTVÁN. a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke • N. A. Bulganyin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének MOSZKVA A magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 9 évfordulója alkalmából engedje meg Miniszterelnök Elvtárs, hogy a magyar nép, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkásparaszt kormánya és a magam nevében a legőszintébb jókívánságaimat fejezzem ki a Szovjetunió népeinek, kormányának és személy szerint önnek. A barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés jelentős mértékben hozzájárult a két ország kapcsolatainak kiszélesedéséhez. A magyar népi demokrácia hatalmas segítőtársra, igazi nagy barátra és megbízható szövetségesre talált a Szovjetunióban. Ez különösen bebizonyosodott a múlt év október-novemberében, amikor a nemzetközi imperializmus kihasználva a hazánkban meglevő hiányosságokat és hibákat, a belső osztályellenséggel szövetségben ellenforradalmat robbantott ki és meg akarta dönteni a népi demokratikus rendszert. Ekkor a Szovjetunió, a proletár-internacionalizmus eszméihez hűen népünk segítségére sietett, az ellenforradalom letöréséhez és az ország gazdasági életének talpraállításához segítséget nyújtott. A magyar nép továbbra is testvéri barátságban kíván élni a Szovjetunió és a szocialista tábor valamennyi országának népeivel. Meg vagyok győződve arról, hogy népeink barátsága és az országaink közötti kapcsolatok — a proletárnemzetköziség, a szuverenitás, az egymás belügyeibe való be nem avatkozás lenini elveinek alapján — a jövőben még tovább fejlődnek. KADAR JÁNOS, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke A. A. GROMIKÖ elvtársnak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminiszterének Moszkva Kérem önt. Miniszter Elvtárs, fogadja őszinte üdvözletemet a Magyar Népköztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége közötti barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 9. évfordulója alkalmából. Ez a szerződés újtípusú kapcsolatokat teremtett országaink és népeink között, amelyek a szocialista országok egyenjogú testvéri szövetségén alapulnak. Szövetségünk nagy erőforrást jelent országunk függetlenségének és szuverenitásának megvédéséért folytatott harcunkban. Meggyőződésem, hogy országaink, valamint a többi szocialista ország közötti szoros baráti együttműködés hozzájárul népcink felvirágzásáért, függetlenségének megvédéséért és a békéért vívott közös harcunk sikeréhez. HORVÁTH IMRE, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete a munkásőrségről A népi demokratikus államrend fokozottabb megvédése. a dolgozó nép nyugalmának és a termelés zavartalanságának biztosítása, továbbá az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteinek hatékonyabb elhárítása érdekében — a dolgozók kívánságára — a Népköztársaság Elnöki Tanácsa az alábbiakat rendeli: A Magyar Népköztársaság és a népi demokratikus államrend fokozottabb védelme érdekében munkásőrséget kell szervezni. A munkásőrség feladata a szocializmus vívmányainak megvédése, a dolgozó nép nyugalmának és a termelés zavartalanságának biztosítása, továbbá az ellenforradalmi elemek restaurációs kísérleteinek megakadályozása, illetőleg ennek érdekében a fegyveres erők támogatása. A munkásőrséget — önkéntes jelentkezés alapján — a szocializmushoz hű 18 éven felüli dolgozókból kell szervezni. A munkásőrség tagjai feladatukat társadalmi munkaként fegyveresen végzik. A munkásőrség tagjának a feladata ellátása miatt kieső munkabérért térítés jár. A munkásőrség tagjait feladatuk ellátása során hatósági közegnek kell tekinteni. A munkásőrség egységei felett a rendelkezés joga a munkásőrség országos parancsnoka által kijelölt személyeket illeti meg. A jelen törvényerejű rendelet kihirdetése napján lép hatályba, végrehajtásáról a magyar forradalmi munkásparaszt kormány gondoskodik. A munkásőrség felállításával az egyes gyárakban (üzemekben, vállalatoknál, intézményeknél, állami gazdaságokban és termelőszövetkezetekben) az üzemek védelmére korábban szervezett fegyveres őrségek megszűnnek. Ez a rendelkezés nem vonatkozik az egyes üzemekben a rendőrség által szervezett, illetőleg irányított fegyveres őrségekre. Horváth Imre távirata Gromikóhoz Horváth Imre, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere táviratban üdvözölte A. A. Gromikót, a Szovjetunió külügyminiszterévé történt kinevezése alkalmából. A Kínai JSépköztáraaság kormányéinak vasárnap kiadott niylatkozata hangsúlyozza: egyetért a szovjet kormánynak a Közel- és Közép-Kelet békéjének és biztonságának fenntartására vonatkozó, február 11-én közzétett szovjet javaslattal. Szvetiszlav Sztefanovics a Jugoszláviában levő magyar menekültektől Belgrád (MTI). Szvetiszlav Sztefanovics jugoszláv belügyi államtitkár a Jugoszláviában levő magyar menekültek problémáiról a Tanjug munkatársának adott nyilatkozatában a többi között a következőket mondotta: — Az október 23-i magyarországi események után Jugoszlávia az Egyesült Nemzetek Szervezetének elveitől vezettetve olyan helyzetbe került, hogy területén kellett első menedékjogot biztosítani nagyon sok menekültnek. E menekültek befogadásával, elhelyezésével, élelmezésével stb. kapcsolatos problémák meghaladták Jugoszlávia lehetőségeit. Azokat az ENSZ keretében, illetve a jugoszláv halóságoknak az ENSZ menekültügyi főbiztosával való közvetlen együttműködése útján kell megoldani. A menekültek élelmezése a Vöröskereszt nemzetközi bizottsága által előírt kalóriaérték táblázat szerint történik, és az élelmezés napi kiadásai meghaladják a 10 millió dinárt, ami Jugoszlávia számára komoly anyagi és pénzügyi nehézségeket okoz. Szvetiszlav Sztefanovics belügyi államtitkár a továbbiakban rámutatott, hogy ,,az ENSZ részéről megnyilvánult jóakarat mellett eddig kapotf, segítség jelentéktelen". Sztefanovics belügyi államtitkár kijelentette: .Jugoszlávia a menekültek eltartására fordított eddigi költségeinek megtérítését kéri, valamint azt, hogy a további kiadásokra biztosítsanak megfelelő alapot, mert a jugoszláv gazdaság nincsen abban a helyzetben, hogy ilyen nagy és előre nem látott terhet elviseljen. A menekültek állandó tartózkodási helyének megválasztását érintő kérdésre Sztefanovics ezeket válaszolta: mi befogadtuk azokat a menekülteket, akik kifejezésre juttatták óhajukat, hogy Jugoszláviában akarnak állandóan letelepedni. Eddig 384 ilyen eset nyert elintézést, de csaknem ugyanannyi elintézés alatt áll. A menekültek jelenlegi nyilatkozataiból ilélve várható, hogy ez a szám jelentősen megnövekedik, — Sokkal nehezebben megy az olyan menekültek problémájának a megoldása — mondotta Sztefanovics —, akik valamely más országban óhajtanak állandóan letelepedni. Nyilvánvalóvá vált, hogy egyes országok a menekültek szabad elhatározásának elvét inkább szavakban, mint tettekben tisztelik. Nem tudjuk mással magyarázni e probléma megoldása, illetve a nálunk letelepedni szándékozó menekültek befogadása tekintetében tanúsított meg nem értést. Eddig 12 044 menekült fejezte ki óhaját, hogy más országokban akar letelepedni, de mindössze 214 menekült számára tették ezt lehetővé. A jugoszláv kormány e probléma hathatós megoldásáért beleegyezett abba, hogy az ENSZ menekültügyi főbiztosi hivatal deiglenes irodát nyisson Belgrádban. Szvetiszlav Sztefanovics ezután arra a kérdésre válaszolt, hogyan folynak a visszatelepítések. és milyenek a kilátások ebben a tekintetben, s a követkézé ket mondotta: — Kezdetben viszonylag igen kevesen jelentkeztek olyan magyar menekültek, akik vissza akartak térni hazájukba. Az utóbbi időben azonban a helyzet jelentősen megváltozott, és nap nap után egyre többen vannak olyanok, akik a visszatérés mellett döntöttek. Az elmúlt napokban ismét magyar visszatelepítési bizottság érkezeit Jugoszláviába, amely az ENSZ menekültügyi főbiztosi hivatalának megfigyelője kíséretében sorra járja a menekültek szállásait. Eddig összesen 976 magyar menekült tért vissza Jugoszláviából Magyarországra. — A repatriálás tekintetében — mondotta befejezésül Szve'iszlav Sztefanovics jugoszláv belügyi államtitkár — mi szigorúan a menekültek szabad elhatározása elvéhez tartjuk magunkat. I magvar-szovjet szerződés a békét és a szocializmust szolgálja — állapítja meg a Pravda Kilenc évvel ezelőtt: 1948. február 18-án írták alá a magyar—szovjet barátsági és 'kölcsönös segélynyújtási egyezményt. A Pravda hétfőt számában ez alkalomból hosszabb cikket közöl. A cikk többek között megemlékezik a szovjet—magyar baráti kapcsolatok alakulásáról: az októberi szocialista forradalom Magyarországra gyakorolt hatásáról, a szovjet csapatok felszabadító harcairól, amelyek következtében a dolgozó magyar nép megszabadult a német bilincsektől. A népi demokratikus rend — állapítja meg a Pravda — a kapitalista országokhoz viszonyítva alapvető előnyöket biztosított Magyarországnak. Rendkívül gyorsan siikisrült helyreállítani az ország népgazdaságát, gyors ütemben fejlődött az ipar: Magyarország 1956-ban 3.2-szeresen túlszárnyalta háború előtti ipari termelését. A magyar parasztság végre hozzájutott a várva várt földhöz. Megkezdődött a falu szocialista átalakítása. Magyarország eredményei azonban még jelentősebbek lehettek volna — folytatja a Pravda cikke —. ha az ország korábbi vezetősége nem követett volna el olyan lényeges hibákat. Ezeket kihasználták az ország belső ellenforradalmi erői. A Magyar Dolgozók Pártja nem ismerte fel idejében a Horthy-fas'szta e'emek cs a burzsoá-földesúri csőcselék tényleges szándékait és aljas cselszövéseit. Magyarországon ellenforradalmi felkelés tört ki. A fasiszta leigázás veszélye fenyegette az országot, egyszersmind az a veszély, hogy háborús felvonulást területté válik a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. A magyar nép haladó erői határozottan szembeszálltak az ellenfarradalom próbálkozásaival. Megalakult a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, amely síkraszállt Magyarország szocialista vívmányainak védelmében, és segélykéréssel fordult a varsói szerződés értelmében Magyarországon állomásozó szovjet katonai egységek parancsnokságához. Amikor a Szovjetunió a szocializmus megmentése érdekében segítséget nyújtott a magyar népnek az ellenforradalommal vívott harcában, akkor a magyar néppel, valamennyi szocialista ország dolgozóival szemben fennálló internacionális kötelezettségét teljesítette. Amikor a szovjet emberek Magyarországon a szocializmus védelmére keltek, világosan látták, hogy nemcsak a magyar dolgozók vívmányainak megmentéséről van szó, hanem az európai béke sorséról, más orsrágok népeinek biztonságáról is. Cikke további folytatásában a Pravda megállapítja, hogy erősödik Magyarországon a népi demokratikus rend. Kudarcot vallott minden olyan kísérlet, amely hátráltatni akarja az élet normalizálódását. Az ország dolgozói mind világosabban ismerik fel, hogy a szocialista államok egysége és ö-szefogása biztosítja egyenjogúságukat, függetlenségüket, megvédi őket az imperialisták merényleteivel szemben. A szovjet—magyar viszony a teljes egyenjogúság, a területi sérthetetlenség, az állami függetlenség és szuverenitás tiszteletbentartásának, az egymás belügyeibe való be nem avatkozásnak elvein épül fel. Ez nemcsak, hogy nem zárja ki, hanem éppen ellenkezőleg, feltételezi országaink szoros testvéri együttműködését és kölcsönös segítségét. A magyar nép — fejeződik be a Pravda cikke — bizonyos lehet afelől, hogy a szocialista országoktól mindig megkapja a szükséges támogatást népi demokratikus állama megerősítéséhez, függetlenségének és biztonságának; megőrzéséhez. A szovjet—magyar szerződés a szocialista országok kölcsönös segítségének és támogatásának nemes ügyét, a bókét és a szocializmust szolgálja. Magy?mllamosenergi3 gazd^thcdési szakemberek Jugoszláviában Ljubljana (MTI) Mint a Tanjug jelenti, Ljubljanába hattagú magyar villamosenergiagazdálkodási küldöttség érkezett, amely a jugoszláv vi llamosenergiagazdálkcdási szakemberekkel tárgyalásokat folytat a két ország energetikai összekapcsolásának lehetőségeiről. Megvizsgálják majd egy távvezeték építésének lehetőségét, amely a varazsdini transzformátorállomást a Nagykanizsa melletti transzformátorállomással kötné össze. A jugoszláv villamosenergiagadálkodási közösségben rámutatnak a két ország távvezetékhálózattal való összekapcsolásának jelentőségére, és hangoztatják, hogy az európai országok közül Jugoszlávia van legkevésbé távvezetékhálóza tokkal összekötve szomszédaival, noha Jugoszláviának megvannak a lehetőségei arra, hogy több új vízierőművet építsen és a villamosenergiát más érdékeit országokba exportálja. A külpolitika hírei — reveden Genf (MTI) A DPA jelentése szer'nt modernizálják a Nemzetek Palotáját, az egykori népszövetségi épületet, amely csak röviddel a második világháború előtt készült el teljesen. • Stockholm (MTI) Mint a Reuter jelenti, szombaton Stockholm nagy sziget külvárosa, Lid mgoe előtt a sűrű ködben összeütközött az 1800 tonnás »Hamiburg« német teherhajó és a 16 450 tonnás "Tinny* svéd tartályhajó. Az összeütközés után a német hajó nyomban elsüllyedt. Á német hajó 13 főnyi legénységéiből nyolcan a helyszínen meghaltak. • Berlin (MTI) A Német Demokratikus Köztársaság lakossága szolidaritásból több mint 11 millió márka értékű árut küldött eddig a szocialista Magyarországnak !\ogy értlehlöilés a lottó iránt A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság, tekintettel a váratlanul nagy érdeklődésre, a másfélmillió lottó-szelvényen kívül újabb félmillió szelvényt bocsát ki az első fogadási hétre. R „makacs" 1 // Tegnap este az ENSZ-közgyűlés már hetedik ízben ült össze azért, hogy tárgyaljon arról, miként lehelne Izraelt rábírni a gazai övezetből és az Akabutöböl környékéről valú kivonulásra. A világszervezet közgyűlése eddig hat ízben szólítol a jel erre Izrael kormányát — eredmény nélkül. Mint ismeretes, Izrael a gazai semleges övezetet és az Akabaiöböl partjait a múlt cv végén szállta meg, az Egyiptom elleni, angolok és franciák állal irányított agresszió alkalmával. Az izraeli kormány eddig azzal az indoklással vetette el az l'.V.V határozatait, hogy a gazai öv: zetből való kivonulása esetén Egyiptom megtámadná Izrael . az Akabai-öbölben pedig az gyiptotniak megakadályoznák az izraeli hajók szabad közlekedését. Ezek az indokok természetesen tarthatatlanok, s még arra sem alkalmasak, hogy leplezzék a tényleges okokat, azt. hogy Izrael valójában az angol és a francia kormány biztatására, sőt — most már — az Egyesült Államok rosszallása ellenére — tartja csapatait a gazai övezetben és az Egyiptomhoz tartozó, az Akabai-öböllel határos területen. Az. ázsiai és afrikai országok ENSZ-csoporlja most már szakciókat sürget az izraeli kormány ellen, s valószínű, hogy az ENSZ-közgyűlés meg is . szavaz ilyen szankciókat, amelyek azután majd kényszerítik Izraelt — és az angol és francia kormányt — a jobb belátásra. * MTI-jclentés szerint az Egyesült Államok külügyminisztériuma nyilvánosságra hozta annak az emlékiratnak szövegét, amelyet Dulles február 11-én nyújtott át az izraeli nagykövetnek. Az emlékirat felszólítja Izraelt, hogy csapatait „haladéktalanul és minden feltétel nélkül" vonja vissza abból a két térségből, amelyet ősszel joglalt el Egyiptomtól. Ennek ellenében javasolta: 1. Az Egyesij't Államok megkísérli. hogy az ENSZ rendkívüli haderőket küldjön a gazai határsávba. 2. Az Egyesült Államok megkísérli, hogy ugyanilyen haderők állomásozzanak Sarm cl Sejkben, a Sinai-félsziget déli csücskén levő helysegben. Kijelenti továbbá az emlékirat, hogy az Egyesült Államok amerikai hadihajót küld az Akabai-öbölbe, hogy biztosítsa Izrael szabad átkelésének jogát.