Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-17 / 40. szám

HMlltMtIMtUIHIIKMKfmtmHMmilt HtlHHIItli A Udeii-img.&'UU — a l/fo&smaiitf utcáig. KERESZTREJTVÉNY MÓRA FERENC-ről Nemhiába itt a tavasz! Nemcsak a Móra sétány ár­nyas sarkaiban megbúvó párok számának növekedé­sével lehet erre következtet­ni. A tavasz aklior kezdődik meg igazán, miltor életre kapnak a galambászok. Hogy már életrekaptak, azt a Vörösmarty utcában, a Juhász Gyula Művelődési Otthon helyiségében meg­rendezett galambkiállítás bi­zonyítja. löbb mint 160 galamb turbékol, pávásko­dik, begyesltedik, toppant és dobol a ketrecekben. Legkecsesebbek köztük a postagalamboli. A kiállított postagalambok a tiz kötele­ző utat már mind megrepül­ték. Van köztük már nem egy, amelyik a Keleti-ten­ger partjáról, 1050 km-ről repült vissza szegedi fész­kébe, mondja Rózsavölgyi József, a kiállító egyesület főtitkára. A kiállított posta­galambok közül Trucz An­tal erősizmú, szép fejű, erős szárnyú, hím galambja 17,45 ponttal lett első. Sij­liovics Sándor galambja a második, Kiss Károly ga­lambja a harmadik, Dorn­stadter József kiváló ga­lambtenyésztő galambja pe­dig negyedik díjat kapott. Érdekes színe a kiállítás­nak a szegedi röpgalambok csoportja. Ez a galambjajta Kisázsiából került hazánkba kb. 400 éve, és a szegedi galambtenyésztők nemesí­tették. Rendkívül magasra repül és nyolc órahosszat is képes egyfolytában, leszál­lás nélkül a levegőben kö­rözni. Gyevróczki János, örvös tojó-galambja cs Gra­dicskai) László feketehátú galambja aranyérmet, Jároli Jenő négy feketehátú ga­lambja pedig első. díjat ka­pott. Huszonegy színben pompáznak ezek a galam­bok, amelyeket külföldi or­szágokban is szívesen vá­sárolnak. A diszgalamb-tenyésztők közül dr. Szűcs Andor ti­zenkétfajta díszgalambja gyönyörködteti meg a né­zőt. Pávagalambjai, parókás galambjai, máltai csirkega­lambjai, melyeknek fiókát 1.10 kg-os súlyt is elérnek a kiállítás büszkeségei. Az érdekes, laikusok szá­mára is sok szépséget mu­tató kiállítást szombaton délután 3 órakor nyitották meg a szegedi V/10. Ga­lambsport Egyesület veze­tői, és vasárnap este 8 óráig tartják a közönség számára nyitva. Amit a körzeti orvosok sérelmeznek: Dr. Kovács Bála orvos rínia) délallit fél 8-tól fél fM« és délután 3-7 éra llzttt Dr; Kováts Béla, az Ap­ponyi Albert utcai körzeti rendelő egyik orvosrendelé­sén 6—8 páciens várakozik még bebocsátásra; A dél­soknak a késő esti órákig lelkiismerete szerint eleget nem tesz. Délben pedig van, mikor az ebédet, ahogy ő mondja, kutyafuttában kap­előtti rendelés fél 8-tól fél ja be, nehogy elkéssen a dél­12-ig tart. Az órám negyed utáni rendelésről. Olvasásra, tizenkettőt mutat, amikor szórakozásra s az orvost meg­r— nem várva a sorosságra illető társadalmi-közéleti t— kopogok és belépek a szereplésre nem jut idő. rendelő ajtaján; Az orvos Jelentések, üzem már százhúsz is! — beteg, no meg a fekvő és kihívásos esetek mellett, vajmi kevéssé rendezett az osztott rende­lés, amely ellen kezdettől fogva ésszerű érvekkel tilta­koztak a körzetorvosok és a városi tanács egészségügyi osztálya is. Nem ártana, ha az Egészségügyi Miniszté­rium felülvizsgálná és mó­Vfzsziníes: 1. Móra Ferenc regénye. 11. Számjegy. 12. IB, 13. Igerag. 15. Bura Sándor. 17, hun nem azok. Ásatásokról szóló novellaja, amely a függőleges 22-vel van kapcsolatban. (A két zárbetű: n, r.) 18. Téli sport. 19. ÉAM. 21. Te és ő. 22. Személyedre. 23. Labda­rúgó ... 25. Két meghatáro­zás: I. Üdítő ital. II. Ének­hang. 26. Iskolai osztályzat. 29. Ilona, rövidebben. 32. Va­lóeág — közismert idegen szóval. 33. Vissza: sütemény­hab. 35. 501 és 1001 római számmal. 36. ., .-usz (Örök­zöld növény). 37. Borjú. 38. Nem értek oda a kitűzött időre. 40. Annyira esik az eső, hogy csurom víz a ruhája. 42. Zöld — szláv nyelven. (így kell mondani: ZELENI.) 44. Testrész. 45. Nem valami ba­rátságos megszólítás. 47. Tá­volság. 48. Állatlakás. 49. Esetleg arra a helyre. (Két szó.) 51. Ellentétes kötőszó. 52. Leveses. 53. Helyrag, a -ra párja. 54. Nem a hátamögé. 56. Írásainak gyakori szerep­lője. (Első betű: M); Függőleges: 2. Ugyanaz, mint az 53-as. 3. „A" gazdasági hivatal. 4. Mezei- és háziállatok. 5. t (!). 6. Az Országos Bajnok­ság másodosztályának rövi­dítése. 7. Cinnezés. 8. Egy­más tetejére helyez. 9. Saját­kezűleg. 10. Móra Ferenc egyik elbeszélése. Ebben az írásában is szerepel a víz­szintes 56-nál említett törté­nelmi személy. (Zártbetűk: a, s, i, k.) 14. Mulatságos, nép­szerű olvasmányok. 16. Nagy Sl1 T" 4 H ! 83 10 na ii • •12 • B 13 • • 14 15 £3 17 3318 19 20 • • • • 21 • • •• 22 23 1 24 •3 33 • • 20 27 28 •• I331 29 30 | 31 g" 32 BB 33 |34 35 Hí36 1 3237 £n38 39 mm £3 40 41 33 • • 42 43 44 •a • • 45 46 • • •• 47 48 iar | 50 • • 51 • •52 , £• 53 •a 54 •BD • 55 • • • B56 1 a madár. 18. Ruházati cikk. 20. Egyik ifjúsági regényében ír erről az épületről. 22. Ezzel a tudománnyal is foglalkozott. 24. Ipari... 25. Dátumot ir a levélre. 27. Személyed is. 28. A kapu jelzője lehet. 30. 51 Rómában. 31. Mutatószó. 33. Nagyobb, komolyabb alko­tás. 34. Rácz Zoltán. 38. Hosz­szabb szünetet tart. 39. Ipari növény. 41. Most van. 43. Ví­zinövény. 45. Fa. 46. .. .a bú­zamezőkről. Móra-regény. 49. Női szereplő a vízszintes 1-nél említett regényben. 50. Hely­határozó. 52. Mássalhangzó, úgy, ahogy kiejtjük. 55. A kés fontos része. 1VÍ. K. * Szegedi írókról és költőkről szóló négyhetes pályázatunk jövő vasárnap ér véget. A megfejtéseket együttesen, csak február 24-e után kell majd beküldeni Kérjük pá­lyázóinkat, hogy a szelvé­nyeket őrizzék meg, hogy le­velükhöz mellékelhessék. Mai rejtvényünkből a vízszintes 1, 56, valamint a függőleges 20. és 22. sorok megfejtését kell beküldeni. A verseny vé­gén tíz jutalmat, aktatáskát, pulóvereket és könyveket sorsolunk ki a helyes megfej­tők között 9. axclrény Ások legyenek munkanélküliék9 akik elősegítették a rombolást — ' még a Vendéglátóipari Vállalatnál is kérdő tekintetére gyorsan ,! i dosítaná az ezzel kapcsolatos kijelentem hogy én nem 'atogalasoh, etoadasok korábbi rendelkezését, ame­A már említett gyógyító lyet 3 gyakorlat már na­munkához azonban van még gyon-nagyon megcáfolt, néhány „apró" közegészség- Az osztatlan rendelés be­ügyi teendő is. Egészségügyi vezetésére vonatkozóan egész­szempontból dr. Kováts Béla séges, a társadalom szem­saját körzetében 42 objektu- pontjából embert megbecsülő mot — hús- és élelmiszerüz- javaslatuk is van a körzet­letek, üzemek stb. — látogat, orvosoknak. A már javasolt s a látogatásokról minden napi négyórás osztatlan ren­negyedévben jelentést kell clelés bevezetése után is bő­ségesen akad még orvosi és közegészségügyi munka Meg kiül kérdezni a körzetorvo­sokat, majd ők megindokol­ják a mindenképpen beve­zetésre váró egészséges egészségügyi minisztériumi rendelkezést. vagyok beteg, csupán a kí­váncsiság, egy riport gondo­lata hozott a rendelőbe. A betegek panaszai A páciensek sorra jönnek és mennek. A vizsgálatok közti lélegzetvételnyi szüne­tekben hol az orvossal, hol az asszisztensnővel beszél- készítenie"" Ehhez" járul még getek. Megtudtam, hogy eb­ben a "Szezon«-ban elmaradt az őszi-téli — s most már a napsütés láttára tegyük hozzá — tavaszi szokásos influenza-járvány. Komoly, kifejezett havonta egy-egy előadás, melyet a különféle betegsé­gek megelőzéséről tart kör­zete üzemeiben. Közben be­beszalad egy-egy szakmai ér­tekezlet is. A rendelésen megjelenő Az októberi ellenfoarada­lom a nagy kárdk mellett munkanélküliséget is terem­tett. Sajnos, a munkanélkü­liséget ma nem azok érzik, akik azt előidézték, hanem az a sok becsületes dolgozó, aki hű maradt osztályálhoz. így van ez a Szegedi Ven­déglátó Vállalatnál is. Azok a személyek, akik szervezői és részvevői voltak az ellen­forradalomnak, nem kerül­tek a racionalizálásra. Pél­dául Csikós Jenőné. volt pénzügyi főtanácsos felesége a vállalatnál az ellenforrada­lom fő szervezője. A hitleri megszállás ideje alatt a né-i meteket, most pedig az ellen ­ször lázított a szovjet csapa­tok ellen, majd mint ötös­bizottsági tag, az általa nyil­vántartott »orosz beállított­ságú kommunistáikat" az ő általa kiagyalt vádak alap­ján elbocsátották. Az egyik kommunista üzletvezetőt ma­gához hívatta és kijelen­tette neki, hogy le fogja mi­nősíteni. Ez meg is történt. Helyette egy volt sekrestyést állított be. Ma már Csikósné­nak nem tetszik a régi be­osztása, kérte, hogy az újon­nan megnyíló cukrászdába állítsák be őt. (Ugyanis a ge­bin-rendszer itt íkülön jöve­delmet biztosít neki). Kéré­sét teljesítették. sztrájknak Horváth József egykori déligyümölcs-keres­kedő volt. ö volt az első, alá a Lenin—Sztálin-képeket megsemmisítette, majd tár­sával együtt feltörte a párl­iroda szekrényeit és az ira­tokat az ellenforradalmárok­nak kiszolgáltatta, öt 6em i-a­cionaLizólták. László István cukrászsegéd az ellenforrada­lom idején mint nemzetőr, fegyverrel és gránátokkal je­lent meg az üzemben. Ma is a régi beosztásában lázít a Kádár-kormány ellen. Nem bocsátották el őt sem. Éden­ben a párt népnevelőjét, Ele­kes Oszkárt, elbocsátották. Az édesipari termelőüzem­ben nehezen bontakozik ki a influenza járvány nem volt, napi 35—40 — előfordult Lődt Ferenc forradalmat szolgálta. Elő- A második szervezője a ^V^IT ki« csupán kisebb-nagyobb fel-. partepites. Nem csoda, hisz so légúti megbetegedések^ fordultak elő. Sajnos a ke-; vés influenzás megbetege­dések egy részéhez tüdőgyul­ladás és egyéb szövődmény J társult, például fültőmirigy- j gyulladás — mondja dr. Ko-1 váts Béla körzeti orvos. 1 »..s as orvosi panaszok A beszélgetést lassan egy régi sérelmes »ügy"-re, a körzetorvosi osztott rende­lésre terelem. Vajon az ez­zel kapcsolatos tavalyi or­vos-panaszok enyhültek-e? Kiforrottabb lett-e az osz­tott-rendelés? A két kérdés­re Kováts doktor elmosolyo­dik a bajusza alatt, mintegy jelezve, hogy jótól kérde­zem. Elöljáróban annyit: az osztott rendelés bevezetését az indokolta, hogy a beteg a nap két különböző idő­szakában ugyanazon "saját" körzetorvosához fordulhat , gyógykezeltetésre. A szándé-|A csalódÁS nem6sak ábrándulás volt kot a gyakorlat nem igazolta J^ g keserüsé hanem j(J iskola is Szegeden de ahogy a kor- *N.yugodtabb lett várdkozóbb. Többel zetorvosok mondjak, az or-*is . vglg szág más részeiben sem. • . • Es most, ha a költőről akarok volt egészségügyi minisztert , ... *kezdenem az egeszet. Mert ahogy for­Barátom volt. Költő volt. Azért mondom, hogy volt, mert ilyenkor, e sorok írása közben úgy érzem, sose lesz belőle többé az. Most, hogy ma­gam elé idézem képét egy közös múlt közelségéből, tán csak a jót látom benne és semmi rosszat. De azt hi­szem, nem tévedek, ha mégis csak jót írok róla. Néki különben ez úgyis mindegy, én pedig nem tartom való­szerűnek, hogy hazudnék ezzel. Becsületes, őszinte embernek ismer­tem. Sohasem fedeztem föl benne ál­nokságot vagy a hétköznapok apró­ságaitól elkülöníthető képmutatást. Négy évig, míg egyetemre járt s Sze­geden lakott, sokszor és sokat voltunk együtt. Eleinte naiv volt s tapaszta­latlan, de nagyon szerette az életet. S mert alig ismerte, sokai kívánt tőle. Es türelmetlen volt, szinte követelőd­ző. Sose felejtem el, ahogy a „kell"-t mondta, mindig parancsoló hangsúly­lyal s aztán rendszerint nem úgy lett, ahogy ő akarta s az élet csalódásokba ejtette, igy parancsolt néki. Későbbre aztán sokat tanult: látott, tapasztalt. "Áldották" is Román József, • Es most, ha a koltorol akarok volt egészségügyi minisztert pzolni, tulajdonképpen elölről kellene a körzetorvosok az erőszakos tkezdenem az egészet. Mert ahogy for­Zrnalta ot az elet, ugy alakult s valío­rendelkezés bevezetéséért Mert mit mutat a valóság e°""t1on példával is? Dr. Kováts Béla, a leg­jobb körzptorvosok eevikp. di'o'őtt fél R-tól fél 12-ig é­déiután 3-tól 7-ig rendel. "Néhány" fekvőbeteg, vagy négy-öt hirtelen beterhez­hívás mindennapra adódik. S mindezt Kováts doktor­nak el kell osztania fél ti­zenkettőtől háromig, illetve hét órától, amíg a kihívá­zott minden újabb verse s igazodott Jtovább a kezdet utáné.rzésektől terhes {szárnypróbálgatásaitól, az egyénies­ikedő víziókon át a higgadásig, az egy­zerűsödésig. Kezdett rájönni, hogy laz igazságban nemcsak egyszerűség >van, hanem meglátásában születik az < egyeniseg is. Kezdett megszabadulni \a salaktól, a sallangoktóL Rengeteget, sok mindent írt: no­ívellát, verset, kisregényt, színdarabot. >tán még bábjátékot is. De legjobban • a verseket szerette. Mindig irt. — a Vasárnapi levél ANGOL KÖLTÖ ? tehetségénél tán valamivel nagyobb akaraterővel rótta a sorokat egymás alá. Es néhány sorára ma is örven­dezve emlékezem — hisz, eltekintve a zseniktől, ebben a korban művek helyett legföllebb még csak jó sorokat írhat az ember. Ám azokban a sorok­ban volt erő, egyéniség, meghökkenés és ú) gondolatok. Világított bennük valami, ami a jövőt sejtette: írójukból lehet valaki... Most mégis azt mondom: hiába, nem lehet. Barátom Angliából irt, bár nem nekem, eljutott hozzám is a hir. Utt telepedett le, hogy egyelőre az angol királyné alattvalójaként, fel­tehetőleg mint brit állampolgár foly­tassa életét. Hát ezért nem lesz belőle költő, gondolom. Nem mert Angliában él, hanem hogy elhagyta bajban a ha­zat. Bár tudomásom szerint semmi oka nem volt erre s ha visszagondo­lok a Hágiban töltött estéinkre, a marhapörkölttel, rummal s cigaretta­füsttel fűszerezett hajnali vitáinkra, a közös kalandozásokra és szerelmekre, ma sem tudom megérteni, miért tette? De megtette. Elment, anélkül, hogy lenne valami a háta mögött: legalább egy biztató verskötet... De semmije nincs — csak előtte az élet: tgaz, esetleg beláthatatlan lehetősé­gekkel, de kevés költői eséllyel. Hisz mit is csinálhatott, Angliában? Ott,ahol „lief" a kedves, „sóul" a lélek és „pink" a szegfű, „feel'' az érzés. Va­jon hogy keres majd rímeket a „meek''-re a szelíd helyett, „qvake"-re a remegés helyett? Hogy írhatná le az „ösztövér kútágas, hórihorgas gém­mel'-t s vajon hogy mondaná sze­gény Vörösmartynk után a szavakat angolul: „Hova merült el szép szemed világa..."? Már kiesett az anyanyelv bölcső­jéből. S hiába ír majd verseket. .42 emlék elfakul benne s a szavak is megkopnak, mint régi pénzdarabok, hogy aztán végül egészen eltűnjenek. Hisz a nyelvet is korhasztja a fele­dés, akár gerendát a szú. Janus Pan­nonius volt az első és az utolsó ma­gyar, aki idegen nyelven próbálko­zott. S költészetét most a fordítói ízlé­sekkel foldozgatják magyar nyelvre. Pedig ő nagy, eredeti tehetség volt és lám, sohasem jutott el a néphez. S az idegen nyelvvel azóta nem pró­hazánkfia se. Benkő, a volt nyilas és inter­nált személy a párt ellen agi­tál. Szemmári József minden reggel elhin t i a dolgozóik kö­zött a Szabad Európa rém­híreit. A dolgozók szerint a termelőüzemben jobban men­ne a termelés, ha ezek a sze­mélyek nem tartanák rémü­letben a többieket. Utoljára említem meg Varga Sándor volt szálloda­tulajdonost. A volt munkás­tanács ötösbizottságának egyik tagja. Könyörtelenül bocsátotta el a volt pártta­gokat. Rövid működési ideje alatt jó barátainak üzletve­zetői állást biztosított. Egyébként kizárt párttag. Most, mivel üres rz 'gazga­bálkozott egy literátor Így hát nem lesz az én barátom-1 tói szék, kérte a~pártba vaió ból angol költő sohasem. Lehet, hogy J felvételét Hátha még igaz­minden sikerül neki s filmrendező, .. ,s lehet j^gie vagy részvénytársasági főigazgató J° lesz; lehet, hogy a pénz meghajolt A vendéglátó vaMalat ve­előtte s autókat, villákat, világkörüli t ^tősége tegye magaéva a va­utazásokat varázsol eléje, de sohasem t™?1 tanacs beszámolójában érheti el azt, mint itthon egy s2efirén|/4elhf'n8zotí javaS £t°t' vidéki költő, ki magyarul ír, magyartazcik legyr'n£;k munkaneUu­hazában — magyaroknak. í Wek, akik elcsenteitek a Most érzem csak, ez írás végérc i muníflanélküliséget. érve, hogy olyan az egész, mintha j halotti beszédnek írtam volna. S iánt az is: halotti beszéd a költő feleit, | — Megverte a mezőőrt. Tasní­aki meghalt azáltal, mert otthagyta »di Mihály szegedi kocsihajtő. Az bajban a hazát. S mi, itthonmaradot-t^ei közel egy évvel ezelőtt tor­iak— gondolván barátom tehetségére, * 'ént a felsővárosi Italboltban, —i tán szegényebbek lettünk egy köl­tővel, kiből csak a tanulság maradt meg számunkra: itt élned s halnod kell, ha itt születtél, ha költő vagy cs erős várad e nyelv. S ha e várat fel­cserélted egy idegen palotával, a köl­tőnek el kell pusztulnia benned. Törvény ez — mint emberben a vágy. a közöny, a gyűlölet. De még visszajöhetsz ... (—án) ahol Tasn?dl megfenyegette Je­néi Illés mezőőrt, mert az őt korábban feljelentette széna- es rőzselopásért. Jenel súlyos testi sérülést szenvedett, és eredetileg Tasnádit ezért ítélte el a bfrőság négy hónapi börtönre. Most új­ból tárgyalták az ügyet, mivel Jhatósag elleni közeg elleni crő­Tszak büntette is fennállt: Tas­2 nádi öthónapi börtönt kapott*

Next

/
Oldalképek
Tartalom