Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-17 / 40. szám

...RAGYOGJ ÍS TRÓNOD!' A dühöngő ellcnforra­? dalom elégette a vörös zász­> lókat, amelyek minden j munkásforradalom barri­1 kádjain ott lobogtak; lever­) te épületcinkről a vörös } csillagokat, amiket a világ­í méretű munkásmozgalom ) győzelmes állomásai emel­) tek a tornyok ormára, és a ^füstös üzemek fölé; meg­l gyalázta a munkásmozga­? lom legszebb, legszentebb szimbólumait, és a munkás­j öntudatot, a munkáshatal­i mat, 1 Az ellenforradalmároknak \ azonban nem sikerült or­szágunkban kioltauiok a i inunkáshalalom csillagainak j fényét, mert éppen a mun­f kás-összefogós, a proletárin­; iernacionolizmus jegyében ; kaptunk segítséget a szov­\ jet hadseregtől az ellenfot­i i aduimi bandák szétverésé­' re. Ea a segítség lehetővé tette, hogy munkásosztá­yunk most ismét méltó ma­í gasságba emelje az ellenfor­' rudalom véres napjaiban \ leverj csillagokat. Tegnap óta a Fémfeldol­1 gozó Vállalat és a Vágóhíd ' epületének homlokzatán is i ragyog a vörös csillag: a ' munkáslialalom, a munkás­| összefogás örök jelképe, az i üzemi pártszervezet, a inun­; kástanács és a szakszerve­^ zeti bizottság közös elhatá­rozásából. És most már [ ezek a nagy és fényes szím­, bulumok sorra fölkerülnek [ az összes üzemek és intéz­mények homlokzatára, — | hirdetik, hogy országunk* lian megdönthetetlen és szi­lárd a munkáslialalom. Minden becsületes osztály­, harcos munkásnak kedve, ! srívo és Öntudata szerint i való e jelképek méltóságá­nak visszaállítása, s akiben munkásöntudat lobog, költővel együtt mondja a , csillagok kitűzésekor: „Vö­rös csillag, ragyogj és tró­i nolj!" — A Képzőművészeti Alap iparművészeti vállalat pályázatot hirdet: kézifestésü textíliák (kendőit, stólák, terítők, falvé­dők, diszpárnák stb.), továbbá kerámiatárgyak és kerátnlafigú­rálc (egy vagy többalakos figu­ra, illetve kompozíció, humoros állat- és íalifigurák, könyvtá­masz, figurális falikép és lámpa­test. plasztikusan díszített edé­nyek, stb.) készítésére. Mindkét pályázat nyilvános és jeligés. A textíliákat március 11—13-ig, u kerámiamunkákat március 18— 20-ig, naponta 10—14 óráig kell beküldeni u Képzőművészeti Alap iparművészeti vállalatihoz (Budapest. V.. Kossuth Lajos u, 12. félemelet). Keresztényi irgalmasság: a hivatkozva váltották le a párttagokat, most ugyanerre hivatkozva ragaszkodnak a vezető beosztásokhoz —- Keresztényi Irgalmassá­got gyakorolunk mindenki­vel szemben — hirdette kl az októberi napokban a Dél­rost központi irodája mun­kástanácsának elnöke, Ví­tusz Gyula. Ez a kereszté­nyi irgalmasság gyakorlása azt jelentette, hogy a kom­munista és demokratikus gondolkodású vezetőket, tisztviselőket elmozdították állásukból, áthelyezték 6ket, így került leváltásra Tri­schler Ferenc technológus is politikai múltja miatt. Leg­feljebb csak segédmunkás­ként kaphatott munkát a Délrost valamelyik üzemé­nél, de ezt az üzemet is ne­ki kellett volna megkeres­nie —, ahogy a határozat rögzítette. A keresztényi irgalom ne­vében szövegezték meg a határozatokat és mondották ki még a főmérnök, a javí­tóműhely vezető, az anyag­árforgalmi osztályvezető, a tűzrcndcszeti, balesetvé­delmi, újítási előadó, az igazgató titkárnője és má­sok leváltását. Választéko­san szövegezték meg külön­külön jelentésüket, amelyek­ben hemzsegtek az ilyen szavak: csúszó-mászó, ge­rinctelen stb. Nyilvánosan becsületükben, emberi érzé­sükben sértették meg a kommunistákat. Ezt a meg­szövegezést olyan jelentős­nek tartották, hogy határo­zatban rendelték el bekere­teztetését. Ügylátszik azon­ban november 4-e után nem találtak, de lehet, hogy nem is kerestek keretezőt, Törvénytelen munkástanács Három hónapig virult a Délrost »munkástanácsa«. Fütyültek a kormányhatá­rozatra, amely ltimóhdja, hogy termelő tevékenységet nem végző hivatalok mun­kástanácsot nem választhat­nak. Ezen is túltették magu­kat, központi munkástaná­csot létesítettek, az övéket átalakították olyformán, hogy minden telepről hív­tak be munkástanács tago­kat. (A termelő üzemegysé­gekben maradtak és ma is működnek a munkástaná­csok). A bentiek közül per­sze ilyenformán estek kl néhányan, de nem marad­tak funkció nélkül ezek sem. Baranyai Béla főköny­velőhelyet Les kiadta a Jel­szót az egyik röpgyűlésen: — Bizalmunk csak ben­hük van, ezért válasszuk meg őket az üzemi szak­szervezeti bizottságba — és rövidesen így is lett. Pénzt kapott az uszításért Mégis kik voltak ezek a "nagyfiúk-, akik nyakára nőttek a munkástanács be­csületes tagjainak a Délrost­nál? Egy közülük: Bánéti Jenő, volt horthysta alezre­des fia. Ó, mint a csepeli gyér dolgozója szivárgott át a Délrosthoz. Jellemzése ilyenforma lehetett: kifo­gástalan munkakészség, munkabírás, fejlődőképes­ség stb. Élvezte a vállalatve­zetés bizalmát, támogatását. A munkástanács választás előtt, amikor önmaga körte­iének csapott fel azonban, már így szólott: Ne nézzenek engem de­mokratának, hisz a bátyám most szabadult a forrada­lommal a börtönből és nem is akármilyen apró, közön­séges ügy miatt ült, hanem politikai bűncselekményért. — A hatás nem maradt el. A munkástanács honorálta hagyszerű beszédét, s még­hozzá az igazgatói alapból 500 forinttal. Kapta ezt, a harmadik negyedévi élüzem­cím elnyeréséért kifejtett "könyvelői tevékenységé­ért- Azóta már valahol Nyugaton próbál szerencsét. Furcsa „érdemek" Nem véletlen, hogy a Dél­rostnál az ellenforradalom napjaiban valóságos fegy­verraktórt rendeztek be. Nem rajtuk' mülott, hogy nem használhatták. A Béke utcai központba beszállított kézigránátokat egyik éjjel Ábrahám Imre műszaki dol­gozó hatástalanította. Szál­ka is volt Ábrahám Imre a munkástanács szemében. Érdekes volt ebben az idő­ben megfigyelni, hogyan jött meg némelyek hangja, pél­dául. Tölgyesi Kálmán osz­tályvezetőé, aki évek során egyszer sem nyilvánított véleményt a dolgozók gyű­lésén, Most viszont lelkes szavakkal, ékesszólóan ecse­telte a sztrájk szó értelmét és a sztrájk jelentőségét. Néhányan majdnem sírlak is. hogy nem kaphatták kéz­hez káderlapjukat. Ezzel szerették volna igazolni ki­„Gyémánt" vaspor, színesfejkendő, hóvirág és két Boldogasszony közti csirke létüket, Jónéhényan e ne­mes lovagok közül, annyira beleestek az önkritika má­morába, hogy verdesték mel­lüket, mikor, milyen és mennyi rosszat tettek népi demokráciánknak. Hiába erőlködnek már Érthető tehét miért véd­ték annyira a törvénytele­nül éldegélő munkástaná­csukat. Ez így, vagy úgy az ö akaratukat valósította meg három hónapon keresz­tül, ahogy a munkások mondják, még -a racionalizá­lásnál is. Nagy legények vol­tak még a közelmúltban is. Dr. Bakó Pál, a munkástanács volt titkára így nyilatko­zott: "majd még meggondol­juk, hogy engedélyezzük-e a pért működését-. Megaka­dályozni már nem tudták az alapszervezet létrejöttét, de annál aktívabban tevé­kenykedtek azok körül, akikről megtudták, hogy a pértbalépés gondolatával foglalkoznak. Hiába volt erőlködésük, a párt erősö­dik a Délrostnal is, s néhány napja sor került végre az ő fedőbéstyéjuk, "munkásta­nácsuk- feloszlatására IS. Pontot tettek a munkásta­nács tevékenységére. Nyit­va áll azonban az egyes volt tagok tetteinek egész sora. Az áthelyezéseket, leváltá­sokat nagyréázt már orvo­solták, de a becsületükben .áegsértett dolgozók nem kaptak elégtételt. Ezek a parafa-politikusok, akiket a szehhyes ár Vetett a felszín­re, de már leléptek a po­rondról, (legalábbis színleg) jóllehet most Is a kereszté­nyi irgalom gyakorlására hivatkoznak. Ügy látszik megértésre is találnak, mert mint akik legjobban viselkedtek, mint­ha nem történt volna sem­mi "kérlekalásSan--Oznak, "elvtársuraznak-, mnidhogy nem vállon veregetnék azo­kat. akiket mocskoltak, leváltottak. Ügylátszik to­vább árulhatnak azon a gyékényen, ahol korábban békésen megtűrték őket, de ők nem tűrték meg később azokat, akik éveken keresz­tül a becsületes tevékeny­ség lehetőségét biztosították számukra. Reméljük nem hiszik ko­molyan. hogy tovább le­génykedhetnek. sütkérez­hetnek régi bűvkörükben :; -. (- P -) Az MSZMP Szegedi Intéző Bizottsága ált ás fog laiása a volt MDP Városi Pár 'bizottság által a sajtóban és a hangoshiradóban nyilvánosságra hozott elvtársak ügyében Az MSZMP szegedi ideiglenes intéző bizottsága megviw gálta a volt MDP szegcdi pártbizottságának 1056. október 26-i határozatával megbélyegzett elvtársak ügyét, és az alábbiakat állapította meg: AB intézőbizottság mélyen elítéli a volt pártbizottság egy ki­sebb részének azt tt ténykedését, hogy az cllonforrailulmárok nyo­mására a pártbizottság nevében, becsületes, elvhfl kommunistá­kat nyilvánosan megbélyegezlek, s ezzel knnetll odadobták az ellenforradalmi elemeknek. Ezek az elvtársak munkájukban ha követtek is el hibákat, mindig becsülettel kiálltuk a párt, a népi demokratikus rendszer, a szocializmus eszméje melleit. Az elv­társak nevének nyilvánosságra hozatala az újságban, majd a bangoslilradóban emberileg is elítélendő, mert ezrket az elvtár­sakat ezzel az ellenforradalmárok terrorjának telték ki. Helyteleníti az intézőbizottság, liogv egyes vállalatok, intéz­mények vezetői ezeknek az elvtársaknak n munkában, való elhe­lyezkedését a legutóbbi időkig akadályozták, és így még család­juk megélhetését is veszélyeztették. Ugyancsak helyteleníti az intézőbizottság, hogy ezeket az elvtársakat bárki is a pártban megbélyegzettként kezelje. Ezek­nek az elvtársaknak, mint minden becsületes kommunistának, joguk van n párttagságra, képességük szerinti munkabeosztásra, és minden olyan párt-, illetve társadalmi tisztségre, melyre őket a kommunisták, illetve a dolgozók bizalma állítja. Az intézőbizottság ezt a határozatát annak tudatában hozta; hogy ennyi erkölcsi elégtétellel tartozik azoknak az elvtársak­nak. kiket az ellenforradalom nyomására a volt MDP városi párt­bizottság helytelenül megbélyegzett Az MSZMP szegedi ideiglenes intéző bizottsága llj iskolai felszerelések a szegedi járásban tok, mérlegek a közeli napokban a járás 10 iskolájáhnn teszik ér­dekesebbé, vonzóbbá a kémiai, fizikai és állattani órákat. Peda­gógusok és gyerekek örömmel foj gadták a felszerelési tárgyak megérkezésének hírét., és nem is vártak sok esetben arra, hogy II járási tanács intézkedjék azok kiszállításáról, hanem maguk jöt­tek be érte. tt Kémiai, fizikai, állattani Isko­lai felszerelési tárgyak érkeztek a napokban n járási tanács mű­velődési csoportjához. A szállít­mány még az elmúlt évről ma­radt el, s az Iskolai Felszerelést Értékesítő Vállalat az októberi Bseménvek miatt nem tudta n felszerelési tárgyakat leküldetii. A hatalmas ládákban érkező lombikok, spirituszba zárt álla­<4SSSi tyqweltsKÍoek huiéqt Nagyon nehéz hetek vannak mögöttünk. Sokszor keserű mo­solyra húzódik a szánk, ha né­mely ismerősünkkel kapcsolat­ban az emberi hűség: az eszmé­nyekhez, elvekhez, harcostársak­hoz Való hűség jut eszünkbe. Az egyik fénysugár, ami áttöri az erkölcsi sötétséget, gyerckszlvek­ből sütött felém. A Madách utcai iskolánál jár­tam. Az iskola nyitott knpuján két kürtOs úttörő képe villan ki az Utcára. Megálltam, jobban be­néztem a bejárat alá. Az úttörők képei mellett fenn függ n falon az úttörők tizenkét pnrancsn is. Megkérdeztem az egyik kisfiút: — Mikor tették vissza az út­törő-képeket? s— Le se vettük, bácsi! — fe­leli csillogó szemmel a gyerek­Most nem kérdeztem többet) Nem firtattam, hogy milyen az úttörőélet ebben az iskolában; szerclik-e a gyerekek, akarnak-e úttörőt továbbra is? Abból, amit látlam, minden kiderül. Kis gyermekszívek! Olyan mt; legttő, erősítő érzés, hogy hűek maradtatok, nem kapta cl kis lel* keteket a mindent meggyalázó demagógia szele. Köszönjük ezt a bőséget. Nektek is, s azoknak is, akiit Segítettek megmaradni a hűségben, akiktől nemcsak tudo­mányt, hanem a legnagyobb prúbúk idejében emberséget is tanultatok. Köszönjük., nevelői­teknek is! Tavaszias beszámoló a szombati hetipiacról Tanárjelöllek az esztergapad mellett Heti háromórás műhelygyakorlaton ismerkednek a gépekkel a% elsoevss fiaikns-haligatók Szerdán és szombaton minden út a Marx téri piac­ra vezet. Én mégis a sajátos piacos-bazárcs Mikszáth Kál­mán utcán közelltem meg a teret. Ugyanis ennek a -macskafej-köves- utcának a képén már le lehet mérni, hogy mekkora a kirakodás a köztéren. Az alkalmi árasok a volt KettLng-féle üzlet előtt lelkesen kínálják portékáju­kat kis hokedlijukat: tűz­követ. cipőfűzőt, gyújtókere­ket stb. A Vetőmagbolt előtt fejkendős asszonyok és nagy­sipkás emberek állnak sor­falat a földbe kívánkozó ma­gokért. A HALERT-nél ha­sonlóan ügyeskednek a Vá­sárlók, hogy mielőbb a kosa­rukban ficánkoljanak a ha­lak. A Bartók 1ór 2-es szá­mú ház kapualjában az öreg szentképes bazárjáért ugyan nem állnak sorban, de azért aZ idős parasztnénik körében kelendőségnek örvend a Csip­csup festett holmi. A vala­mikori aranypatkós Wuisz­üzlet előtt tápai menyecskék egymás mellett állva a kar­jukon tartogatják 5—6 szál szatyorpertékájukat. Az utca forgataga egyenesen beletorkollik a zsúfolt piacbit, Sehol egy. talpalatnyi hely, ahová le le­hetne helyezni csak egy ko­sarat is. "Gyémánt- vaspor, színes fejkendő, tükör, faka­nál, fehér- és fekete-lemc-a tepsi, fűrész, s dézsatetőszo­rító facsavar sorakozik az alkalmi eladóit és bazárosok asztalán, s kÖzbe-közbe a fű­és céklamagos, a cukros meg a hamisékszeres kirakodásai tarkítják a képet. Az egyik kosárból a tavasz hírnöke, a hóvirág kandikál ki kis csokorba kötve. Tőle jobbra és balra már komoly portékák sorakoznak, csurrig rakott krumplis- és almás­kosarak, liba, tyúk, vörös­hagyma. mák, tarkabab, pulyka; és mi ndenféle húzza­vonzzu magához az embere­ket. Egy pár "két Bóldogasz­szony közti- érett csirkéért hetven forintot kér az egyik menyecske Végül hatvanért elvisznek tőle két párat. A 15—20 dekás igazán rózsn­krumoli ki'óját általában há­rom forintért "Vesztegetik-, s néhol olcsóbban is adják, A tojást egynegyvenért kí­nálják. Már vagy kétszer •két Boldogasszonyt- megért egy pár tyúkért száztíz ke­mény forintot kérnek. A piac él, hömpölyög, de csak a Marx tér egyik fe­lén, mert a (kövezetlen má­sik oldalán ott terpeszked­nek már évek óta a beton­elefngyártók és aszfaltútépí­tők. Meddig még? A széná­val rakott szekerek sárban cuppognak, s alig férnek. A vevők nem szívesen tapossák a sarat, s errefelé ritkább is a vevő. A mérleghúz három mázsája teljes üzemben, bár szőke, vagy fekete göndör­szörű "boldogságot- a sze­zon múltával már csak ritká­san mérnek. Tizennyolc és fél forintért kelt el egy 150 kilós mangalicakevcrék. Az áldomásra ott van a — becenevén — "Négylámpás- vendéglő az új házban. Jólllatú forralt bor csapja orron a belépőt. Ko­rai még az idő: tíz óra. Az igazi áldomások csak délklő felé kezdődnek, akkorára egy-két »nehéz fiú- és "köny­nyü lány- is előkerül, remei­vé valami jó fogást, bár ezért utólag drágán fizetnek a közrend- és erkölcs előtt. Jóféle nap ez a mai is, akárcsak a többi szombat. Szeged egyik jellegzetessége, a piaci kép, Móra és Tömör­kény óta mitsem változott. Adnak, vesznek. A változás -legfeljebb- annyi, hogy az árübőségből egyre jobban ré­szesülnek a kétkezi munká­sok, akik eladják, » akik megveszik a portékát. (-i-c) A éves szakmai gyakorlattal rendelkező mester szeme csalhatatlan. Már a mozdulatról is látja, hogy jó lesz-o a munka, vagy sem. Ií.'fny évfolyam tanulta már meg keze nlatt a gépek készítését, a szerszámok, kísérleti eszkö­zök készítésének fogásait! Most is figyel Jellel Pál, technikai szakoktató: Vajon sikerül-e a csavar precíz, esztergályozásn ennek az. elsőéves fizikus tanárjelöltnek? ltát sikerült. A lányok is ügyesek, s a fiúkkal együtt nagy kedi-vel vesznek részt a heti háromórás (Llebmann Béla felvétele) műhelygyakorlaton. Marógépek, esztergapadok, fúrógépek kezelését tanulmányozzák, megismer­kednek a szerszámokkal és megtanulják, hogy n középiskolni oktatáshoz hogyan kell mérőesz­közökéi, kísérleti műszereket és szerszámokat készíteni. A gyakorlati szakember mellett képzett í ah ár­segédek vesznek részt a fizikusok műhelygya­korlatán. A kép Jobb nldatáll Zöllei tanársegédet láthatjuk, aki ugyancsak figyelemmel kíséri a munka minden mozzanatát,

Next

/
Oldalképek
Tartalom