Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-02 / 27. szám

Ilyen január még nem volt a Ládaipari Vállalat újszegedi telepén A téli hónapok szinte min­den esztendőben visszavetet­ték a Ládaipari Vállalat új­szegedi telepének dolgozóit termelő tevékenységükben. Ilyenkor általában nagy gond az anyagbeszerzés, és a je­ges, havas anyaggal nehe­zebben boldogulhatnak. Az idei január azonban vala­hogy kivétel — annak elle­nére, hogy nehéz hónapok előzték meg. Teljes lervieljesités A tél keményebb szaka­szában azelőtt csak nagyrit­kán tudták teljesíteni a ter­vet, viszont most azzal büsz­kélkedhetnék, hogy teljes tervteljesítéssel hagyták ma­guk mögött az év első hó­napját. . Igaz, hogy ez a január nem is olyan volt, mint a többi, de azért csak átjárta a fagy a deszkát, a hó csak betemet­te az anyaghegyeket, és egyéó nehézségek is öröklődték a múlt esztendőből. Ilyenfor­mán a viszonylag enyhe idő­járás a sikernek csak egy ót oldala, s talán nem is a lé­nyegesebb. Mert a Láda­ipari Vállalat többi telepén miért nem születtek ilyen munkasikerek? Megoldódlak a bérkérdések Másról is szó van tehát, s nevezetesen arról, hogy égeytien téli időszakban sem volt ilyen jó az anyagellátás a telep esetében, és ma már megoldódtak a bérkérdéseit is. 800 forinton aluli fizetés nincs az üzem-ben, és szakí­tottak a normarendszer hi­báival. Olyan bérezési for­mát dolgoztak k/i, ami be­csületes munkáért biztosítja a becsületes bért, s a szak­ma legjobbjainak sem válik hátrányára. A kollektív tel­jesítménybér, ez az egyszerű -bérezési - forma, amellett, hogy 100-százalékos teljesí­tésnél biztosítja az elfogad­ható bért, módot nyújt arra is. hogy a többet és jobbat termelő munkacsoportok ma­gasabb keresethez jussanak. Nem válogatnak a munkában Megszűnt az az áldatlan állapot is, hogy az emberek válogattak a munkahelyek­ben. Nincs többé olyan mun­kahely, ahol »nem lehet ke­resni* — s így mindenki nyu­godtan dolgozik ott, ahol ép­pen a legnagyobb szükség van munkájára. A munkás­tanács elnöke azt mondja, hogy az üzem kollektívája nagyon egységes, és minden elhatározása a termelés nö­velésére vonatkozik, mivel ez anyagiakban is kézzelfog­hatóan többet jelent számára. Jókor bontakozott ki ez a munkakedv, mert amint a Ládaipari Vállalat igazga­tója mondotta, a telep fel­adatai megnövekedtek, és ja­nuár után a következő téli hónapokban is többet kell nyújtania, mint az elmúlt évek hasonló időszakéban. J Tizenhat féle vrágmag Szegedtől Csehszlovákiának A nyáron két cseh vendége volt a Szegedi Kertészeli Válla­latnak. Brnóból jöttek tapaszta­latcserére. Igen nagy érdeklő­déssel tanulmányozták a kerté­szet virágait, növényeit, sőt fel­jegyzéseket is készítetlek a ta­pasztalatokról. Napokkal ezelőtt megrendelés érkezett Csehszlová­kiából: 16 féle virágmagot kér­nek az általuk kiválasztott faj­tákból. *Y vállalat dolgozói a világmagvakat rövidesen elkül­dik. Hl IRADÁS A PORLEPTE ÜZEMI SZÍNPADOKRÓL "J^UencLütö&en a. dzeg-edi kuUiaáíid cdőnó-tlc-k étele A művelődési otthonok, üzemi színpadok az idei té­len nem voltak annyi forró sikernek, jól sikerült elő­adásnak színhelyei, mint az elmúlt esztendőkben. A "vi­lágot jelentő deszkákat* a novemberi, decemberi bénult hónapokban belepte a por, a bíborfüggönyök megszürkül­tek, a rivaldák csillogását el­nyomta a komor sötétség. Az újra magához térő élet azon­ban innen is elsöpri a port, eiúzi a sötétet. A művelő­dési otthonokban, üzemi mű­velődési termekben újra in­dul és rövidesen ismét pezs­gő, eleven lesz az élet. Rövid jelentést adtunk már az elmúlt napokban ar­ról, hogy a Szegedi Kender­fonógyárban és a Juhász Gyula Művelődési Otthon­ban az élet megindult. De vajon mi van a többi üze­mekben? Szeged két jelen­tős üzemét nézzüfc meg ezút­tal. A KONZERVGYÁR tánccsoportja, zenekara, szín­• játszó gárdája megyeszarto híres volt. A sándorfalvi disz­nótorossal az együttes sok, megérdemelt sikert aratott, de a színjátszók is szép tel­jesítményre voltak képesek. Mi van most ezekkel a csoportokkal? Az üzemi bizottság a mos­tani nehézségekről számol be. A táncosak nagy része férjhez ment, — eltávozott. Üj gárdát kell szervezni, a szervezés folyik. Remélik, hogy a jövő hétre az első próbát is összehozhatják. A zenekar együtt van. Bárme­lyik percben kész az elő­adásra. — A színjátszók? ' — Köztük is van lemorzso­lódás. De színjátszót köny­nyebb tajálni, mint táncost. Az üzemi bizottság a na­pokban foglalkozott az üzemi művészeti csoportok életével, s rövidesen egyenesben le­szünk. Üj számcfií betanulá­sát is szervezzük, nem lesz hiány a munkában. A könyvtár? Egy pillanatra sem állt meg. A könyvfargalom nö­vekedett, úgyhogy különösen a magyar klasszikusokból gyors utánpótlásra van szük­ség. I^^TTÜHAGYAR 1 szakszervezetének kulturális bizottsága ismét kezébe vet­te az üzemi kulturális élet irányítását. Az üzemi kul­túrbizottság az első megbe­szélést már január 9-én meg­tartotta. Emiatt a Ruhagyár már előbbre ért, mint a Kon­zervgyár. Balogh Lajos, üzemi szak­szervezeti kultúrfelelős el­mondja, hogy a zenekar és a színjátszó csoport munkája már megindult. A tánc- és MENTEM... DE SOHA TÖBBET... Jegyzetek itthon maradt disszidálókrc! Megleoő eseménvek látnak napvilágot Szegeden a disszi­dálni akarók leleplezésekor. E néhánv feliegvzés is szol­gálton bizonvítékul az élva­kultságra. vaev a hiszékenv­sósre. amellvel némelvek sa­iát maguk, egész családiuk életét tönkre tennék; A városi repdőrség razziát tartott, a Hurfaária szállóban. Az egvik szobában két nőt igazoltattak: az irataik rend­ben voltak. Feltűnt azonban, hogv az asztalon három Do­hár áll és mellette pgv férfi saoka. Kisvártatva elő is ke­rült a saoka gazdáia mégpe­dig az Ásv ,:lól és elgondol­koztató történet, derült ki..; A két nő: Pecz György né. a Magvar Nemzeti Bank mis­kolci fiókiának helvettes ve­zetőie és Gyurcsik Rózsa ve* zető könyvelő. Még december 28-án elhatározták, hogv el­mennek az országból. Kényel­mes. iól jövedelmező állásuk volt... ! Az ágv alól előmá­szott Csernus Károlynak, — nemrégiben leszerelt, katona­tiszt! — meghamisították a személvazonossági igazolvá­nyát. Szabályszerűen, bélyeg­zővel igazolták, hogv Csernus a banknál ..pénzforgalmi elő­adó". (Soha nem volt Cser­nus a bank alkalmazottiad — Mindháromuknak eev-egv ki­küldetési rendelvénvt. állítot­tak ki. azokat, ellátták aláírá­sukkal és feltüntették raita az utazás céliát: a szegedi banknál tapasztalatcsere .: , A kihallgatáson beismerték hogv disszidálni akartak, s ezért hamisították meg az okiratokat. Nem maradnak büntetlenül:: = 9 A szegedi rendőrségen szin­te már rendszeresítettek egv külön szobát, a határon át­szökni akaró szülőknek, gye­rekeknek. Csütörtökön három asszonv és hat. gverek tartóz­kodott a szobában. Hallgassunk csak meg egv beszélgetést a nvomozótiszt. és a Dicinv gye­rekkel disszidálni akaró édes­anyák között. — Hogv híviák? — Schmidt Jánosné. Az envém ez a három gverek. — Mondia el miért kísérel­te mee a tiltott határátlé­pést? — Már másodszor próbál­tuk. Néhánv héttel ezelőtt Szombathelyen Ausztriába akartunk menni. Elkaptak, nem sikerült. Mire hazaér­tünk Budapestre, már laktak a lakásunkban bútorainkat kipakolták a ió szomszédok. Másnap elkeseredésemben megint nekivágtam a gyere­kekkel — Jugoszlávia felé..: — A törvénv szerint magu­kat. mivel visszaesők nem szabadna elengedni. — Kérem soha többet nem próbáltak meg. csak ertóedie­nek haza. A fériem keres, inaid lesz valahogy ..: Mefl­mámorosodtam. tönkretettem a családomat..: — Pillanatnyi elmezavar — szól közbe Katona Jánosne. aki ugvancsak Budapestről iött. Tizenhathónapos kisfiát tartotta a kezében, s mellette a nagyobbacska Lidia lánva állt. — Nem is tudom, hogy történt. Elkapott bennünket is a láz. A fériem dolgozik, én is keresek, megvan havon­ta a két. két és félezer forin­tunk. Lakásunk is van ... — Ha agyonütnének sem tudnám megmondani, hogv miért..: — válaszol a kér­désre Farkas Mitolósné is. miközben két éves alvó ever­mekét abaigatia az ölében. — A fériem kiszökött, utána akartam menni. Pedig nem is tudom, hogv hol van. Csak egvszer még hazaériek ::; . = e ! Tizenöt éves sápadtarcú vékonvdonaáiú gverek léD a szobába. Fekete kabátban, sváici sapkában, aktatáská­val a kezében, — Hogv hívnak, hova va­lósi vagv? — kérdezi barát­ságosan a nvomozó. — Bárkái v István. Buda­pesten lakunk. — Szüleid, testvéreid mit csinálnak? — Anváím harisnyakötő, van mes eav húgom is. — Hova akartál menni? — Kaliforniába — válaszol­ta csendesen a gverek. — Mit kerestél volna ott? — Rokonunkat. Kármán Kolosnak híviák. ^ — Hol. miiven városban? • — Azt nem tudom. Csak-J hogv Kaliforniába dolgozik.? — Aztán édesanvád tud-e? arról, hoev elszöktél? J — Nem ..: és a gverek sze­me könnvbelábad. — És azt tudod-e. hoav most hogvan sír utánad édes­anvád. aki keserves nehéz mu nk á val fel nevel t ?! — Nem tudom — feleli el­csukolva. — És miért mentél el? — Az egvik barátom! mondta — sepoegi. És én! mentem. De soha többet.. .< <^-ts) J énekkar működése egyelőre szünetel, hiszen ezelőtt ezek a csoportok gyengébben mú­ködtek. — Ezeknek a csoportoknak szüneteltetését az átmeneti pénzhiány is szükségessé te­szi — mondja Balogh elvtárs —. Reméljük, hogy a szak­szervezeti központ a kulturális alap elosztását nem az eddigi mó­don. mechanikusan végzi, ha­nem a szükségleteknek meg­felelően. Oda ad pénzt, ahol valóban keli, ahol pedig nincs kulturális munka, ahol a pénz csak veszendőbe megy. ahol csak azért költik el. mert: »van, hát el kell költeni* —, ott a jövőben a szakszervezeti központ meg­tagadja a nem létező kultu­rális munka támogatását. — Mire készül a zenekar? — A zenekar a színjátszó csoporttal együtt tarka eszt­rádmúsotrra készül. Ügy ter­vezzük, hogy ezzel a tarka műsorral a helyi művelő­dési otthonokban is, kör­nyező községekben is fellé­pünk. Az ilyen utak mindig szereznek néhány új. lelkes szereplőt a csoportnak. — Távolabbi tervünk egy zenés, énekes vígjáték beta­nulása. Gondolunk az El­jegyzés lámpafénynél című Offenbach-egyfelvonásosra is. Várnagy Lajos, a zenekar vezetője most vizsgálja, hogy bírják-e szólistáink hang­, anyaggal. A szólistákat ; egyébként az e'szt.rád-músor­ban is szerepeltetjük. — Egyéb tervek? — Szeretnénk megindítani az üzemi mozit. Gépünk, ter­münk van, csak az engedély kell. — Sajnos legszebb ter­vünket, az új kultúrterem építését bizonytalan időre el kell halasztanunk. — Igen, a Ruhagyárnak ezt a régi, dédelgetett tervét, mint annyi sok mást is, egyelőre, átmeneti időre ugyan, de megvalósíthatatlanná tette az ellenforradalom. A kulturális munka mégis újból éledezőben van, — amit e két üzem példája is bizonyítja. Ha átmenetileg szűkebbre szabott tervekkel is, de reméljük minden üzem újból megtalálja a hangot, amellyel a művészet, a ne­mes szórakozás, az igazi kul­túra nyelvén szólhat a dolgo­zókhoz. FÚ31A A SZÉL, ' " mégsem forog a dorozsmai szélmalom... — sőt majdnem összerosked a műemléknek nyilvánított épület Elárvult, megcsonkult a híres dorozsmai szélmalom. Lehet, hoav a nóta tette or­szághírűvé, de az sem való­színűtlen, hogy a molnárok jó munkája, az őrlemény szépsége és jósága tette ne­vezetessé a dorozsmai szél­malmot. Elég az hozá. hoc,ru messzi földön ismeretes. Va­jon mind a néav. vaau csak az, amelyik még talpon áll? Lehet, hogy erre az utolsó mohikánra szállt át örök­ségként a dicsőség, őrá. aki túlélte a többit. Van még egy cimborá ja, de az is csak rom már. A méa talpon ál­lották vitorlájából is csak másfél integet messzire, mía a szem ellát. A gépi beren­dezés, a foecskerekek. szegek. mind. mind fából vannalk, s egészségesek Olyan ez a szélmalom, mint a rokkant ember, akinek szive, gyomra egészséges, csak éppen lábát, vagy a derekát törték el. Valahogy igy van ez az „utóvéd" szélmalom, ame­lyik megmaradt eddig a négyből. Vastag, 120 centi­méteres falát a derékban 60 centi mélyen mosta már ki az ereszből lecsurgó eső, hó­lé. Egy éve, hogy hivatalo­san budapesti fórumok mű­emlékké nyilvánították. Le­iratot intéztek a tanácshoz, közölték, hogy a dorozsmai szélmalom műemlék, s ezért szólítsak fel a tulajdonoso­kat ápolják, gondozzák, mint egy műemlékei. Hat gazdája van a malomnak és a mellette meghúzódó mel­léképületnek. G>k azonban azt mondják, óvja és tata­rozza az, oki műemlékké nyilvánította, nékik erre pénzük nincs. A híres dorozsmai szél­malom megóvására tett már kezdeményezést a helyi ta­nács. Azt javasolták, nyis­son csárdát a szélmalomban a dorozsmai földművesszö­vetkezet. Arra számítana'.-:, hogy még Szegedről is kijár­nának villamossal a s~óra­'kozni vágyók, s jóíorqalmú vendéglőt csinálhatnának a dorozsmai szélmalomból. Az ötlet jó volt, csak hirtelen magasra ugrott ezzel n szél­malom, a 400 négyszögöles telek és még a rajta lévő melléképület ára. Százezer forintot kérnek érte. ennyi pénze azonban a szövetke­zetnek telekvásárlásra nin­csen, mert legalább ennyi 'kellene az átalakításra is. Így aztán marad minden a régiben. Fújja a szél, de nem forog a dorozsmai szil­malom, rágja tovább az iiö vasfoga, 'ki tudja megéri-e még talpon a tavaszt? AZ MSZMP h íréi Hla tcsx a iéq&ál A rókusi iskola udvarán lévő kitűnő ifjúsági jégpá­lyán, — amint már tegnapi lapunkban jeleztük — ma rendezi meg a Forradalmi Ifjúmunkás Szövetség szegedi szervezete, hangulatosnak ígérkező jégbálját. A korcso­lyázó fiatalság nagy érdeklő­déssel várt mulatsága ma, szombaton délután fél 6 óra­kor 'kezdődik. A rendezőség és bizonyára sok más fiatal is nagy izgalommal figyelte az időjárási: vajon nem ol­lad-e maid évpen ezen a na­pon? Reméljük semmi akadá­lya nem lesz a szeaedi fiata­lok mai, kedves jégünnepé­lyénék. A jégpálya egyébként min­den nap délelőtt 9—ll-ig, és délután 5-tól S-ig kereshető fel A Magyar Szocialista Munkás­párt Szeged városi ideiglenes in­téző bizottsága február 4-én, hét­főit délután 4 órakor megbeszé­lést tart az MSZMP alapszerve­zetek elnökeivel a párt székhá­zában. (Móra Ferenc sétány 10.). Szeged üzemeiben, hivatalai­ban, intézményeiben és a kerüle­tekben az elkövetkezendő napok­ban pártnapokat tartanak. Meg­tárgyalják a forradalmi munkás­paraszt kormány nyilatkozatát, az életünket, munkánkat érintő kérdésekről. Február 7-én, délután 5 óra­kor a Pelőfitelepí pártszervezet helyiségében (Vásárhelyi sugár­út 111.) tartanak pártnapot. A rókusi kerületben, a Fao-irla ut­cában február 7-én fét "vkor. míg a/, alsóvárosi és a móravárosi kerületekben szjntén február 7­én, csütörtökön délután 4 óra­kor tartják meg a pártnapot, a Rákóczi utcában. Február 11-én, csütörtökön délután 5 órakor a Belvárosban, a Kálvin téren tar­tanak pártnapot. A kerületekben is szívesen lát­ják az érdeklődőket. Pmi van s ami nincs a kisteleki áruházban A SZÓD fekvésű, emeletes szövetkezeti áruház aitaia evors egymásutánban csapó­dik a vásárolni szándékozó kistelekiek után. Sokan befe­le iparkodnak de mégis több azoknak a szama akik már bevásároltak és most. hónuk alatt szorongatva a csomagot, hazafelé ievekszenek. A legnagyobb forgalmat — délelőtt lévén — a földszinten el helvezett. élelmiszerosztál v bonvolítia le. de nem keve­sebb a vásárlók száma a ruhá­zati. és a műszaki osztálvon sem. Az idő nvílásával eevre több szőlő meg gyümölcster­melő iparkodik beszerezni permetezőgépet s meg kell hagvni. nem eredménytele­nül. A szövetkezet vezetői uevanis nemrégen hoztak a ti.szakécskei Dermetezngéo­gyárból 150 battériás gépet, hogv ki tud iák elégíteni vá­sárlóik igénveit. Ugyanakkor gondoltak arra is hogv me­zőgazdasági kissénekben se leeven hiánvuk és 2 teher­autóval útbaindultak értük Vásárhelyre, hogv ez is le­gven elegendő. Az emeleten — főleg a mé­teráru és a kötöttáru osztá­lyon — szintén nagv a foraa­j lom. Miklósi István elárusító — aki 5 hónap kieséssel már ; 44 éve áll a pult mögött — éppen az egvik csalódapát szol­gálja ki. Nyolchónapos kislá­nyának akar valami szép szí­nű ruhánakvalót venni. Mea kell haavni: elég nehéz a vá­lasztás. mert, énoen a téli ruházati cikkekből — flanel­ből. kötött gvaDiúárukbói — van a legielentősebb hiánv. — Ez persze nem ielenti azt — kapcsolódik a beszélge­tésbe Ocsfkó Imre. a szövetke­zet egvik vezetőie —•. hoev másból van elegendő —• s nagvhútelen már sorolia is. hogv háztartási c(kkekbői. d( hánvféleségekből bizonv elég keveset kaDnak. — Igen nagv a hiánv bú­torból is — fűzi tovább 3 gondolatot —. Pedig nyugod­tan mondhattuk, hogv öreg. fiatal, mind bútort szeretne vásárolni.:: Az eladók az áruház, veze­tői szívesen beszélnek arról, hogv kevés azoknak a cik­keknek a száma mellvel ne tudnának szolgálni. Persze, az lenne a legk.bb ha min­denből tudnának eleget, adni és nem kellene arra kérni a vevőket, bopv: talán ekkor legven szíves ..." Igaz. a választék ma méa nem nagv. de a vásárlók a legtöbb esetben mégis meg­találták. amire szükségük van. s lehet, hogv holnan már lényegesen több minden lesz Kisteleken is. mint ma. Erre törekszik az áruház ve­zetősége erre törekszenek az elárusítók is hisz nekik nz. a legnagyobb örömük amikor a vevőik igénvét a legtelie­sebb mértékben kielégíthe­tik;;, Kstelek panasza Kiste'ek község tanács munkáját bizonyos mértékig megnehezíti az, hogy a köz­ségi tanácsnak egy-egy sze­mély részére csak öt fa ki­termelésére van joga enge­délyt kiadni. Ez a retndelks­zés a gyakorlatban igen visz­szás helyzetet teremt, még­pedig azt. hogy a terme'én k várni kell mindaddig, m g a járási tanácstól ki nem vizs­gál j;tk kérelme jogosságát, és akkor megkapja azt az enge­délyt, amit a községi tanács is ki tudott volna adni — természetesen ellenőrzés után.

Next

/
Oldalképek
Tartalom