Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-07 / 31. szám

A hülpolifíka napi hérdéneihc% Az algériai probléma az ENSZ előtt Súlyos büntetés vár a tiltott határátlépés eiösesitöire A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1957. évi 12. szá­mú törvényerejű rendelete kiegészíti az ország területé­nek elhagyására vonatkozó büntető rendelkezéseket. 1. §• A büntető törvények egyes tönnel és vagyonelkobzással büntetendő. Aki hitelt érdemlő tudo­mást szerez ai-ról, hogy az első bekezdésben meghatáro­zott bűntett elkövetése ké­szül, vagy ilyen bűntettet el­követtek és erről a hatóság­íogyatékosságainak megszün- nak, mihelyt teheti, jelentést tetőséről és pótlásáról szóló nem. tesz. 2 évig terjedhető A Szegedi Városi Rendőrkapitányság közleménye a határövezeti engedélyek kiadásáréi ' A BM. Csongrádmegyei mélyigazolványukat körété Rendórfőkapitányság Szeged ban lebélyegezték a kettes városi Rendőrkapitánysága számú bélyegzővel, — nem a határövezet visszaállítása- kell újabb igazolványt ki­val kapcsolatban az alábbia- váltaniok; vagyis a régi bé­kát közli: lyegző érvényes. A határövezetbe való be- A határövezetben azok az utazáshoz az engedelyt a la- áUandó bejelentett lakosok, kóheiy szerinti ilietekes varo- akiknek személyigazolványu­1948: XLVIII. TV. 48-ik pa­ragrafusa a jeien törvény­erejű rendeletben foglalt rendelkezésekkel egészül ki. 2. §. Aki tiltott határátlépés el­követésére irányuló hírverést fejt kl, vagy másokat e cse­lekmény elkövetésére felhív, G hónaptól 5 évig terjedhető börtönnel büntetendő. 3, §. Aki tiltott határátlépéshez rendszeresen, vagy üzletsze­rűen segítséget nyújt, 1 év­től 10 évig terjedhető bör­börtönnel büntetendő. Az el­követő hozzátartozója (195Ü. II. Tv. 29. §) a feljelentés el­mulasztása miatt nem bün­tethető. 4. §. A jelen törvényerejű ren­delet kihirdetése napján láp hatályba, Kristóf István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke si, illetve járási rendőrkapi tányságok adják ki. A határ­övezeti engedély kiadásához hivatalos kiküldetés esetén, a vállalatoknak és intézmé­nyeknek a már korábban ki­adott 2. számú nyomtatványt az igénybevétel előtt három nappal be kell nyújtaniok a városi rendőrkapitányság igazgatásrendészeti osztályá­nak (volt Tisza-szálló I. em. 21. szoba). Magánosok részére határ­övezeti engedélyt, — a beuta­záshoz — csal? rendkívüli kat a 2. számú bélyegzővel nem bélyegezték le, a helyi tanács által meghirdetett idő­ben és helyen személyi gazol­ványuk lebélyegzése végett jelenjenek meg. A határövezetben lakó 14— 16 év közötti személyek állan­dó határövezeti igazolványt kötelesek kiváltani. A ki­váltáshoz szükséges: lakó­nyilvántartókönyv vezetője által kitöltött igazolás, vala­mint 1 db fénykép. A határövezet területén ál" Február 4. óta ismét az ENSZ tárgyal as algériai kér­désről, ezúttal és egyelőre a világszervezet politikai bizott­sága — az ázsiai és afrikai országok ENSZ-delegációinak kérésére. Miről is van szó Algériában? Ide s tova harmadik esztendeje egyre nagyobti méretű harcok folynak az algériai nép felszabadító egységei és az Algériát megszállva tartó, mintegy félmillió főt számláló francia csapatok között. Az algériai nép függetlenségéért és nemzeti jellegének elismeréséért harcol, olyan jogi hely­zet kivívásáért, amelyet Marokkó cs Tunisz, Algéria két szomszédja 1955-ben és 1956-ban már biztosított magának, amikoris a francia kormány erről szóló közleménye beje­lentette, hogy Tunisz és Marokkó független állam, amelyet „kölcsönös függés fűz Franciaországhoz". A Külügyminisztérium jegyzéke a budapesti angol követséghez .Tanuár 18-án a Külügy minis/- júnak kiutasítása Angliából min­térium a budapesti angol kö- den indoklás nélkül megtorlás j vétséghez intézett jegyzékében volt Cowley jogos kiutasítása mi-; közölte, hogy a magyar kormány alt. Az ilyen indokolatlan lépé­az ellenforradalmi erűkkel való • se!: — fejeződik be a jegyzék — tevékeny és aktív kapcsolatai nem segítik elő a két ország miatt kiutasítja Magyarország te­rületéről Cowley ezredest, a bu­dapesti angol követség katonai attaséját. Az angol követség néhány nap múlva küldött válaszjegyzéké­ben tagadta a Cowley elleni vá­: dat, hangoztatva, hogy az angol költi közeledést, sőt — egyes imperialista körük céljainak meg­felelően — hozzájárulnak a nem­zetközi feszültség fokozásához. esetben (haláleset, házasság- landó lakosként letelepedni kötés), a helyi tanács által ki- szándékozó személyeknek le­adott Igazolásra ad lii a rend- telepedési engedély iránti ké­őrkapitányság. relmüket a lakóhelyük sze­A határövezetben állandó rinti illetékes városi, illetve bejelentett lakással rendelke- községi tanács igazgatási osz­ző lakosoknak, akiknek sze- tályán kell benyújtaniok. j Folyik a költségvetés vitája a Szovjetunió Legfelső Tanácsa ülésszakán Moszkva (MTI). Mint » unió Legfelső Tanácsának tíér­TASZSZ jelenti, a moszkvai szaka. Délelőtt tíz órakor ölést nagy Kreml-palotában szerdán tartott a szövetségi tanács. Az folytatta munkáját a Szovjet- ülésen Pavel Lobanov küldött a ezredesnek Maiéter ezredesnél tett látogatása, — amely az an­gol vélemény szerint Cowley el­len a fő kifogás volt — az akkori magyar kormány honvédelmi mi­niszterénél tett látogatás volt, Mit vártak és mit kaptak a Franciaországba került magvar menekültek? Az Index Quotidien című francia kőnyomatos meg­Pedig a kilenc és félmilliót számláló, 1530 óta elnyomás alatt élő algériai nép kérése igen szerény. Nemcsak azért, mert Algéria nagyobb, mint Tunisz és Marokkó együtt­véve — az ország területe 2 millió 200 ezer négyzetkilo­méter, tehát 22-szcr nagyobb, mint hazánk — dc azért is, mert függetlenségének elnyerése után, szuverén nemzet­ként hajlandó volna a Francia Unió keretében, Francia- ^í'^okúsos ege katonai attasé állapítja, hogy a Franciaor országgal szoros szövetségben együttműködni. A francia észéről. " szagba került magyar mene^ kormány azonban továbbra is a jelenlegi állapot fenntar-\ , ' ....... . . . . kültek között mind rosszabb tását kívánja. Algéria ugyanis jogilag Franciaország tenge- 1 A ,naírVi,r bugyin misztérium a hangulat. A Franciaország­újabb jegyzéke azonban kibang- j:a txerüU 8300 magyar közül is elősegítették, súlyozza, hogy az előző magyar 4500-an kaptak munkát, de -dóknak pedig nincs jegyzék nem Cowley „udvarias- kétötöde elhagyta munka­rentúli folytatása, része, lakói pedig francia állampolgá­rok — papíron. Gyakorlatilag azonban az történik, hogy az egymilliokettöszázezer, Algériában élő francia, nagyobb­részt vállalkozó és tőkés, emberszámba sem veszi az algé­riaikat és a legszemérmetlenebbül kizsákmányolja őket. — „Márpedig — hja a Le Monde című francia lap egyik, 1956. évi, e kérdéssel foglalkozó száma —, ha van valami, amibe a bennszülött lakosság sohasem törődik bele, akkor ez az, hogy sok európai felsőbbrendűségét hangoztatja és lené­zően kezeli a muzulmánokat, akik jobban szenvednek ettől, •mint a nyomortól". A harc Algériában tehát folyik tovább. A francia meg­szállók a legembertelenebb eszközökkel operálnak s falva­kat és városokat irtanak ki, rombolnak le — mindhiába: az algériaiak ellenállását ilyen körülmények között sem tudják megtörni. Pineau francit külügyminiszter szerint az ENSZ nem illetékes az algériai kérdés tárgyalására, mert ez a problé• sági látogatását" kifogásolja — helyé.. bár november 1-én, a látogatás * kőnyomalM szerint ez „ , ' , azzal magyarázható, hogy a napján Maleter még nem volt menekültek nagyrésze nem honvédelmi miniszter, lianem akar Franciaországban ma­cánk november 3-án lett az —, radni. Hozzájárul ehhez még hanem azt. hogy Cowley tévé- ^telenV^* Xé^a heny és aktiv kapcsolatokat tar- nyelviudás hiánya is párosul tolt fenn az ellenforradalom több A kőnyomatos szerint a vezetőjével cs tagjával, s „a te- Kádár-kormány amnesztia vékenysege során többek között ígérete annál inkább vissz­katonai rs katonapolitikai tanú- hangra szövetségi tanács elnöke elnökölt/ A küldöttek megkezdték a Szovjetunió 1957. évi népgazda­ság fejlesztési tervének és állami költségvetésének vitáját. Elsőnek Ivan Szenyin, a szövetségi ta­nács költségvetési bizottságának a menekülteket, most már elnöke tartott korcferátumot. fenntartással fogadja a ma- A Legfelső Tanács keddi ülé­gyarok jelenlétét. Ezt a vál- sén Pervuhin beszélt az 1957/ tozást a menekültek által évi tervfeladatokról, hangoztatva; ,...,, , , . , liogy az ipar termelése az iden eloidezett helyt incidensek a/eInl.,t £vlhoz visronyjlva 7 l a munka- százalékkal növekszik. Ugyan* lied- csak jelentősen növekszik az mun- a szén és a villamosenergia termelése is. Kétszeresérc emel* vük ilyen állhatatlan kaerőt alkalmazni. Ujabb 452 liigoszláviai magyar menekült láván visszatérni kedik a cukorgyártás, o lakás* építés pedig 28 százalékkal lesz nagyobb, mint volt az clmúll esztendőben. Zverjev, a Szovjetunió pénz* ügyminiszlero felszólalásában el* mondotta, hogy a Szovjetunió nemzeti jövedelme czévben 8 százalékkal lesz nagyobb, mint A legutób- volt 1956-ban. Az idén 24 ts fél­különböző milliárd rubellel költenek többet Belgrád (MTI) bi napokban a talál a menekültek jugoszláviai táborokban ma- kulturális célokra, mint tavalyi csaival támogatta a Magyar Nép- körében, mivel azok Nyugat- gyar meneküllek újabb cso- A honvédelmi kiadásra előiránv­köztársaság államrendjinek meg- Európában vem találták meg portjai jelentették be haza- zoit összeg az idén 96.7 milliárd ,„„ „,„„„,, „„„;„, Vrn„rinr,-„/n h.uim,,. hetiinun e intésére irányuló cselekmények az „ígéret földjét". Mind települési szándékukat. Feb- rubel, az 1956. évre előiránvzott ho^,rtt^^ ' m '""W- nép H*' «lénkebb bennük a ' ruár összesen újabb 452 102,5 milliárd rubellel szentben; „TZÍ9<Zt'é<» ellen törő reakciós erőket . hogy visszatérjenek otthon- személy kérte repatriálását. A honvédelem költségei az egész algériai hazafiak es a vedtelen lakosság e.reit írtja ki? > A jc(ryzék végül kije,enlj, hagyott családjukhoz. A Mint ismeretes, január költségvetés 16 százalékát teszik Nemi Algéria ügye nem Franciaország belügye. Algéria j bogy Nagy Bélának, a londoni francia lakosság, amely kez- 31-ig 223 menekült már visz- ki szemben a tavalvi 18 száza* ügye az egész emberiség ügye! magyar követség katonai attasc- detben igen melegen fogadta szatért Jugoszláviából. lókkal. •Illllimillltlflllllllllllllllllira^ 4. — Emiatt ne fájjon a jeje — vigasztalta Svejk — engem csak hazaárulásért visznek. — És engem ugyan miért? — sopánkodott Palivcc úr. — Amikor olyan^jvatos voltam. Bretschncider diadalmas mosollyal válaszolta: — Azért, mert azt mondia, hogy a legyek le­szarták a császár őfenségét. Majd odabent ki­verik magának a fejéből az ilyen dolgokat. így hát Svejk elhagyta a „Kehety"-hcz cím­zett vendéglőt a titkosrendőr oldalán, s amikor kiléptek az utcára, jámbor mosollyal belebá­múlt kísérője arcába és megkérdezte tőle: — Menjek le a járdáról? — Hogy-hogy? — Gondoltam, ha le vagyok tartóztatva, nincs jogom a járdán menni. Amikor odaértél; a rendőrség kapujához, Svejlt igy szólt: — Milyen jól eltelt as idő! Gyakran jár a „Kehely"-be? S miközben Svejket bekísérték az irodába, a i,Kehely"-ben Palivec úr átadta a boltot a zo­kogó feleségének, és a maga módján ilyen vi­gasz-szavakat intézett hozzá: —> Ne sirj, no bőgj, mit csinálhatnak velem egy szaros Ferenc Jóska-kép miatt? így lépett be a világháborúba Svejk, a derék katona, az ö nyájas, szeretetre méltó modorá­ban. .4 történészeket bizonyára érdekelni fogja, hogy messze előrelátott a jövőbe. Ha később a helyzet másképpen alakult is, mint ahogy ő a itKehely"-bcn megjósolta, figyelembe kell ven­nünk, hogy egyáltalán nem volt diplomáéiul előképzettsége. 2. SVEJK. A DERÉK KATONA. A RENDŐRKAPITÁNYSÁGON A szarajevói merénylet számos áldo:attal töl­• lőtte meg a rendőrkapitányságot. Egyiket a másik után kisérték be. is az irodában az öreg rendörinspehtar jóságos hangon igy fogadta öltét: — Ráfizetnek meg maguk arra n Ferdinándral L Amikor Svejltnt bezárták az egyik ctiűcinclcti J. HAS EK'­szobába, ott már egy hat személyből álló tár­saság fogadta, öten az asztal körül ültek, s a hatodik, egy középkorú férfiú, a sarokban gubbasztott egy priecs'en, mintha cl akarna kü­lönülni a többiektől. Svejk sorra végigkérdezte őket, hogy nliért kerültek ide. .la asztal körül ülőktől lényegében azonos választ kapott: „Szarajevó miatt", a „Ferdinándért", „mert nz a gyilkosság volt a• trónörökös ellen", .,a Ferdinánd miatt", „mert a főherceg őfenségét elintézték Szarajevóban". .4 hatodik, aki felrehúzódott a többiektől, hogy neki semmi köze hozsájuk, őrá még ár­nyéka se essen a gyanúnak, az csak a^ért ült, mert rablógyilkossági kísérletet követett el egy holicei gazda ellen. Svejk leüh az asztalhoz az összeesküvők közé, akik már tizedszer mesélték egymásnak, hogy nőképpen kerültek bele a csás'ába. Mindegyiket valami vendéglőben, kocsmában, vagy kávéházban érte a baleset. Csak az egyik volt kivétel, egy rendkívül kövér, szemüveges, kisírt szemű úriember, akit otthon tartóztattak, le a lakásán, mert két nappal a szarajevói me­rénylet előtt néhány pohár pálinkát fizetett két szerb mérnökhallgatónak a „Brejska"-bnn, és azután Brixi detektív úr meglátta velük részegen a Lánc ütem ont martra"-ban is. .ahol szin­tén ű fizette a cechet, amint. ezt. u jegyzőkönyv­ben aláírásával ts megerősítette. Előzetes kihallgatáson, ez őrszobán, sálasz helyett minden kérdésre csak ezt sírja: — Kérem, én jtapírkercshcdö vagyok. Amire éppoly egyhangúan a következő vá­laszt kaptg: — Az nem mcntöltöriUménij, F.gy alacsony férfiú, akit valami kiskocsmában ért utol a balsors, történelemtanár volt, és ép­pen a különböző merényletek történetéről me­sélt a vendéglősnek. Abban a pillanatban tartóz­tatták la, amikor a merényletek lélektanának elemzéséről levonta az alanti következtetést: — Minden merénylet olyan egyszerű és lo­gikus. ndnt a Kolumbusz-tojása. — Vagy mint az, hogy maga a Tankrácba kerül. — egészítette ki ezt a tételt kihallgatása közben a rendörkomiszár. .4 harmadik összeesküvő az „Érző szív" ne­vezetű hodkovlckyi jótékonycélú egyesület el­nöke s'oh. A merénylet elkövetésének napján az „Érző sziv" hangversennyel egybekötött kerti ünnepséget rendezett. Azután megjött a esend­űrórmcster és távozásra szólította fel a közön­séget. minthogy Ausztria gyászban van, mire az „Érző sziv" elnöke kedélyesen igy szólt: — I essék várni egy csöppet, hadd játsszák még el legalább a ..Hej. Slované"-l. („Hej szlá­vok", — nacionalista dal.) Mos! ö is ol' ült a többiek közölt, lehorgasz­tolt fővel, rs úgy búslakodott: — Nálunk augusztusban les: az új elnökvá­lasztás, ha addig nem vagyol; otthon, előfordul­hat, hogy nem engem választanak meg. Pedig most tizedszer vagyok elnök egymás után. Ezt a szégyent nem élném túl. Még furcsábban bánt el a megboldogult Fer­dinánd a negyedik fogollyal, egy tiszta erkölcsű és jóhírben állá úriemberrel. Ez hét teljes napon át sikeresen elkerülte, hogy bármiféle beszélge­tésbe keveredjék Ferdinándról, de azután este máriást játszolt a kávéházban, és amikor a tök belessel. — tök volt "z adu — elvitte a makk királyt, így kiáltott jel: — Hetet bele, mint Szarajevóban! Aj ötödik úriembernek, aki, mint ö maga mondotta, azért került ide, ..meri az a gyilkos­tág volt Szarajevóban a trónörökös ellen", a rémülettől még mindig szétálh a haja. meg a szakálla, úgyhogy könnyen össze lehetett i o'na téveszteni egy szálkás szőrű pinccsel. 0 aztán egy szót sem szólt a vendéglőben, ahol letartóztatták, da még a lapokat sem ol­vasta a trónörökös meggyilkolásáról, csal: üldö­gélt egymagában, amikor odament egy úriember, leült vele szemben az asztalához és pergő nyelv­vel megkérdezte: — Olvasta? — Nem olvastam, — Hallott róla? — Nem hallottam. — Nem tudja, miről van szó? — Nem tudom én, nem is érjhheL — Pedig érdekelhetné. — Engem? Mi as ördög érdekeljen engem? Én elszívom a szivaromat, megiszom azt a né­hány stampedlit, megvacsorázok, de újságot nem olvasok. Minden úfsd sam fel magam. olvasok. Minden újság hazudik. Minelt izgas­— Szóval magát " szarajevói gyilkosság nem érdekli, akár Prágában történt, akár Bécsben, Szarajevóban, vagy Londonban. Arra való a hatóság, a bíróság, a rendőrség. Különben is, ha valahol meggyilkolnak valakit, ágy kell neki, mért volt olyan balek, hogy luigy a magút meg­gyilkolni. (FolyUtjukJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom