Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-27 / 48. szám

„Életünk minden megnyilvánulása politika - politikai állásfoglalás minden ítéletünk" Egész napos tanácskozást tartottak a megye bírái Szegeden Kedden egész napos ta- kijelentette: »Lehet-e egy nácskozáson vettek részt bírónak teljesen elzárkózni Csongrád megye bírái, hogy az elefántcsonttoronyba? az Igazságügyminisztérium- Lehetne-e vajon egy ilyen ban február 15- és 16-án bírótól — aki az élettől elmegtartctt országos értekez- vonatkoztatja magát —, leten elhangzottakat megtár- megfelelő ítéletet várni? gyalják és megvizsgálják sa- Rendelkezhetik-e egy ilyen ját tevékenységüket. Kiss bíró tisztánlátással és elfoDezső, a szegedi megyei bí- gulatlansággal? Véleméróság elnöke — aki részt nyem szerint nem! Hiszen vett a budapesti országos értekezleten — tartott részletes, kimerítő beszámolót. Bevezetőjében a többi között arról beszélt, hogy október 23-án az ifjúság és a hozzájuk csatlakozott beéletünk minden megnyilvánulása politika és kifejezetten politikai állásfoglalás minden Ítéletünk«. A birói függetlenségről szólva a többi között hangIgazságügyminisztérium. A tanácskozáson számos bíró szólalt fel. Valamenynyien teljes egészében egyetértettek Kiss Dezső beszámolójával. Dr. Nagymihály Sándor, a szegedi járásbírótág elnöke a többi között hangsúlyozta: »A felszabadulás óta elért vívmányok sokkal többet jelentenek, mint azok a hibák, amelyeket 12 év . alatt elkövettünk«. Javasolta, hogy a jövőben a bíróság viselje az állandó ülnökök díjazását. Dr. Molnár János megyei csületes munkások jó ügyért mányunk kimondja, hogy mentek ki az utcára. Ma már azonban nem lehet vitás senki előtt, hogy ezeknek az ifjaknak a harcrakészségét megnyergelte és kihasználta a Magyarországon lappangó ellenforradalom. Beszélt ezután a megyei bíróság elnöke az ellenforradalmárok rémtetteiről, a nemzetközi helyzetről, majd leszögezte: »Amilyen egyszerű ma már az októberi események politikai végkövetkeztetéseként megállapítani, hogy az ellenforradalom volt, annyival nehezebb még ge^iTkét bíró nem ma is megértetni nagyon hajiandó a gyorsított sok dolgozóval — | ~ súlyozta Kiss Dezső: »Alkot- bírósági tanácsvezető felszólalásában kiemelte: Nem a szocializmus elméletében volt a hiba, — az helyes —, hanem a gyakorlatban. Nekünk, bíróknak, a szocialista törvényesség betartásával, nagy körültekintéssel, gondosan kell ítélkeznünk. Felszólalt az értekezleten dr. Szabó Mihály megyei bíró, Lévay István városi bíró. Dobos Ferenc, a megyei ügyészség helyettes vezetője több példát említett az ellenforradalmárok cselekedeteivel kapcsolatban. A Sze- szegedi városi bíróság elnövolt ke, dr. Ottovay István felbírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve. De a törvényeknek feltétlenül alá van rendelve a bíró, azoknak a célkitűzéseit szolgálnia kell... Még elképzelni is nehéz, hogy olyan államrendszer legyen a világon, amely eltűrné azt, hogy a legfelsőbb államhatalmi szervek célkitűzéseivel és az adott társadalmi rend ideológiai alapjával ellentétes felfogású bírák saját ellentétes álláspontjukat érvényesíthessék«. Megemlítette, hogy Vállalati gazdálkodásra térnek át a gépállomások Változások tesznek a gépi munkadíjban • Uj munkabéreket állapítanak meg a mezőgazdasági gépállomás dolgozói számára Sajtótájékoztató egy rövidesen megjelenő kormányhatározatról A kormány határozatot hozott a gépállomások átszervezéséről, amely rövidesen a hivatalos lapban is megjelenik. Erről tájékoztatta kedden a parlament épületében a sajtó képviselőit Szőke Mátyás, földművelésügyi miniszterhelyettes. Már korábban felvetődött a kérdés — mondotta Szőke Mátyás —, hol csoportosítsák a nagy mezőgazdasági gépeket. Az állam továbbra is a gépállomásokon, mint állami üzemekben tartsa, és bérelés, vagy gépkölcsönzés alapján végezzen munkát velük, vagy pedig bocsássák ezeket a gépeket a termelőszövetkezetek rendelkezésére, ^enkinTf^lbéÉoeadása' . ) _ eljá- szólalása után dr. Nóvák a bíró- rasban részt venni. Azoknak Zoltán és dr. Felföldi László hogy vjseiniök kell a következmé- megyei bíró kért szót. Dr. nyeket. Hangsúlyozta, hogy Tarnai Károly, a szegedi mea statáriális eljárást nem mi gyei bíróság elnökhelyettese találtuk ki. Igenis szükség és dr. Maróti László megyei . , van rá ilyen súlyos ellenfor- bíró felszólalása után Attól függ minden, radalmi megmozdulás, véres dr. Jászai Dezső, az Igazaz oktoberi esemé- események után Ezután a megyei bíróság két hibás ítélkezésével foglalkozott, majd külön hangsúlyozta, hogy egyébként valamennyi esetben a bíróságok helyes, megfelelő, igazságos ítéleteket hoztak polgári és a bűnügyekben. sági dolgozókkal is ez valóban így is volt. Pedig a jövőben kialakítandó helyes és törvényes bírói gyakorlatnak ez a kulcskérdése, vajon nyek jellegét bíróságaink ellenforradalomnak, vagy valamilyen »nemzeti szabadságharcnak« tekintik-e? Nekünk állást kell foglalnunk ezekben a kérdésekben; Ha a bíróságok abból indulnak ki, hogy a szocializmus építését, a békét, a rendet és népünk régen várt felemelkedését kell szolgálniok, akkor ítéleteink nagyjában és egészében helyesek lesznek. Ha ellenben az októberi eseményeket helytelenül értékeljük, akkor akaratlanul is szekértolói leszünk az ellenforradalomnak. Az ellenforradalom tevékenysége nem szűnt meg, hanem élénken és harci eszközeit minduntalan válságügyminisztérium büntető főosztályának a vezetője számos szakmai és politikai kérdésben ismertette a minisztérium álláspontját. Részt vett és felszólalt a tanácskozáson Fehér Lajos, az MSZMP Csongrád megyei Több szakmai kérdést is fel- intézőbizottságának tagja és vetett. Megemlítette, hogy Nagy Sándor ülnök is. A milyen törvényelőkészítő felszólalásokra Kiss Dezső munkával foglalkozik az válaszolt. KÖLTÖZIK a Jdiási líÖHpdát A járási tanács épületében vább fejlődni. A járási könyvvégrehajtott hivatalösszevo- tar rendelkezésére bocsátott nási akció során a JTSB föld- bútorok most lehetővé teszik, hogy a községek alapkönyvtoztatva állandóan dolgozik szinti helyiségei megüresedmind az ellenséges külföl- tek. Sokáig folyt vita arról, Sön mind tent az ország- hogy kik örököljék a megüre- tárainal, butongenyet legban! Tehát legyünk nagyon sedett helyiségeket. A napok- alább részben kielégítsék. A ... . ... t_ "1 _ 1 „Jlál. n ínlzielorfoocu Irrimílf» lii'i+nrrvlz körültekintőek minden ügy- ban lehordták a feleslegesse ben Mi bírák, akik hivatot- vált bútorok egy reszet, tak vagyunk elbírálni eze- amit a Járási Könyvtar kaket a cselekményeket, ne pott a tanács bútorkeszletefeledkezzünk meg arról, bői. Megtették az előkészulehogy a bíróságok erőszak- teket arra is, hogy a Járási szervezetei is az államhata- Könyvtár József Attila körúti lomnak és szétküldésre kerülő bútorok kiválogatása és „postázása" után a közeli napokban sor kerül a Járási Könyvtár átköltözésére is. ahol esetleg jobban és olcsóbban tudnák kihasználni. Ezt a kérdést vizsgálják, annyi azonban máris bizonyosnak látszik, hogy a szövetkezetek ma általában nem rendelkeznek olyan anyagi erővel, hogy a modern mezőgazdasági nagygépeket meg tudnák vásárolni, nem rendelkeznek megfelelő technikai felkészültséggel a gépek üzembentartására és jó üzemeltetésére, nincs megfelelő szakemberük. Ez volt egyik legfontosabb indoka a kormány elhatározásának, hogy fenntartja a gépállomások rendszerét. Szükségessé tették a határozatot üzemi szempontok is. Eddig a gépállomások állami költségvetés kenetében gazdálkodtak. Ez nem tette őket érdekeltté abban, hogy erőfeszítéseket tegyenek a gépéi- zik. Vállalati gazdálkodást Lomás jövedelmező gazdálko- folytatnak a középirányított dására. Másrészt azzal, hogy szervek, tehát a megyei gépa konmány teljesen szakított állomási igazgatóságok is, a termelőszövetkezeti xrvoz- amelyek eddig a megyei tagalom fejlesztésében a múlt- nács mezőgazdasági osztályán ban alkalmazott módszerek- működtek, kel, megszűnik az a rendelke- A határozat március 31-i zés is, hogy a gépállomás fe- hatállyal megszünteti az úgylelős a termelőszövetkezet nevezett kihelyezett mezőa gépállomások alapvető feladata a mezőgazdasági termelés növelése, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének gazdasági és politikai elősegítése. A határozat a gépállomások tevékenységét két részre bontja. Az egyik rész a főtevékenység — elsősorban a termelőszövetkezetek, termelői társulások. —, egyéni termelők, közüleiek részére mezőgazdasági gépi, és mezőgazdasági szállítási munkák ellátása kizárólagos joggal — az állami gazdaságok kivételével — a mezőgazdasági termények elcséplése, továbbá egyes mezőgazdasági gépek termelőszövetkezetek és társulások részére. Figyelembe véve azonban, hogy a mezőgazdaságiban, és így a gépállomásokon is a munka idényjellegű, ezért a kormány lehetővé tette, hogy a gépállomások úgynevezett melléküzemági tevékenységet is folytassanak, például gépjavítást szövetkezetek, vagy mások részére, mezőgazdasági laboratóriumi vizsgálatokat, fuvarozást és egyes ipari tevékenységet. A gépállomások vállalati gazdálkodásra térnek át, tehát nyereséges vállalatokká kell lenniök: kiadásaikat bevételeikből kell fedezni. A vállalati önelszámolás 1957. április 1-től kezdődik, de január 1-i fordulónappal. Tehát elhelyezéséről, ha nem is teljes egészében, de részben szervezetten gondoskodnak. A határozat értelmében bizonyos változtatásokat kell végrehajtani a gépi munka díjazásában. Ez azt jelenti, hogy az alapdíj, az úgynevezett középmélyszántás, amely eddig egyéni gazdálkodók részére 120 forint volt, most körülbelül 140 forint lesz, tehát 17 százalékkal emelkedik. A termelőszövetkezeteknél ez a munkadíj körülbelül 13 százalékkal, 95 forintra emelkedik. Ezeknek a díjtételeknek az alapján kell megállapítani a többi munkák díját is. A 95 forintos díjtétel kevesebb az önköltségnél, a kormány azonban nem tartotta célszerűnek, hogy most 85 forintról 123—124 forintra emelje fel a termelőszövetkezetekben végzendő gépi munka díját. Önköltség alapján ugyanis nagyüzemben ennyit kellene felszámítani. Ezért a kormány úgy határozott, hogy a különbözetet, amely évente mintegy 115 millió forintot tesz ki, a termelőszövetkezetek támogatása címén megtéríti a gépállomásoknak. A jövőben a díjtételeket az árhivatallal egyetértésben a földművelésügyi miniszter állapítja meg, de egyes munkáknál a munkástanácsokkal egyetértésben a gépállomások mindaz a ténykedés, amit ez maguk dolgozhatják ki a díjévben végeztek, már a válla- lati gazdálkodásiban jelentkeegész gazdálkodásáért. A változás azonban nem jelenti azt, hogy a gépállomások alapvető feladata megváltozott. A határozat kimondja, hogy gazdászok és gépállomást állattenyésztők munkakörét és megszünteti egyben a gépállomási tanácsok működését is. Ezeknek a szakembereknek a proletárdiktatúra célkitűzéseit, az osztálybíróság szerepét betöltve csak úgy szolgálhatjuk, ha megfelelően ítélkezünk. Kiss Dezső ezután részletesen foglalkozott azzal az eszmei zűrzavarral, ami az októberi események során a szegedi bíróságokra is behatolt. Elterjedtek olyan hangok, hogy a bíróságok ne politizáljanak, a bírók ne legyenek politikai pártnak tagjai. Ezzel kapcsolatban helyiségeiből a Zsótér-ház földszintjére költözzön. Mikor a helyiséget felkerestük, ott éppen nagy válogatás folyt. A falusi könyvtárak több esetben bútorhiány miatt nem tudtak to— A Pedagógus Szakszervezet városi bizottságának angol, francia és német nyelvtanfolyamai: kezdő és haladó fokon már megkezdődtek. Az érdeklődők még jelentkezhetnek hétfőn, szerdón, és pénteken 5-től 6 óráig az Április 4 útja 1. alatti I. emeleti Pedagógus-klubban. Ugy készül, mint a Luca-szék REPÜLŐ SZŐNYEG TU—104-essel Pekingbe L mlékszünk rá. éveiig va.iúdolt az ii;y, söbb szervek: kell, vagy nem kell. míg latolgatlak a ¡élnem kell,, míg végülis úgy döntöttek, hogy kell, és hozzáfogtak a tápéi kultúrház megépítéséhez. A mesterek, — akikre az építést bízták — mikor megkapták a terveket, szinte boszorkányos gyorsasággal haladtak előre a munkával. A szállító vállalatok rengeteg anyagot hordattak a helyszínre, a falak is egyik napról a másikra kinőttek a földből, de jó embermagasság felett elakadtak, s most úgy látszik, nem nőnek. Legalábbis egyelőre nem akarnak tovább nőni. Mert a megyei tanácsnál egyesek úgy találták: mégsem helyén való az, hogy ez a munka ilyen gyorsan halad előre. Az építőket nemrégen más faluba küldték dolgozni. A megyei taruies megvonta a korábban általa biztosított összeget az építtetéshez. Többen már nem is merik hinni Tápén, hogy egyszer mégis lesz kultúrháza a falunak. A telek volt tulajdonosa —, ahol az építkezés elkezdődött, gondolt egy merészel, és most fünél-fánál igényli vissza portáját. .4; eddig elvégzett munka fő részét a falu lakói cs:nálták mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Nagy összeget költött erre az építkezésre a községi tanács, és a járási tanács is. Igazán nem szép dolog a megyei tanácstól, hogy most ebekharmincadjára hagyja ezt építkezést. .4 sokféle építőanyag, amit ide összehordtak, csaknem őrizetlenül van. Szükséges, hogy a felelősök mielőbb határozzanak a lápéi kultúrház ügyében, méghozzá tígy, ahogy azt a lápéiul: szereinek, és akarják. Bruno Frei, az österreiclúsche Volksstiinme pekingi tudósítója, aki egy Tu— 104-es gépen repült Kínába, a többi között ezeket írja útjáról: — Itt most 24 óra van, de Pekingben már hajnali öt. Ezt az éjszakát törölnie kell életéből — mondták nekem Moszkvában, a vnukovói repülőtéren. — Amikor Pekingben kiszálltunk, karórám 10 órát mutatott, de ott már 15 óra v olt. Az új szovjet lökhajtásos gép nemcsak a teret, az időt is átrepüli. Valóságos „repülő szőnyeg". Az 50 utas izgalma az indulás előtt érthető volt. A TU—104-essel utazni élmény, így érezhették magukat a vasút első utasai is. — Elmondták 'nekem, hogy Gromov repülőnek, a Szovjetunió Hősének, aki elsőként repült Moszkvából Pekingbe, 1925-ben még több mint egy hónapig tartott az fit. R—2-es gépének 240 lóerős motorja volt, de nem volt sem rádiója, sem pontos térképe. El is tévedt Ázsia óriási légterében. A TU—104-es a moszkva—pekingi 8000 kilométeres útvonalat 10 000 méter magasságban repülve tízóra alatt teszi meg. Ebből csak 8 órát tölt a levegőben, egy-egy órát Omszkban, illetve Irkutszkban tartózkodnak az utasok. Az átlagsebesség tehát 1000 kilométer óránkinl. Az új repülőjáratot decemberben nyitották meg. A TU—104-es helenkint egyszer felveszi a világ minden részéből Prágában összegyűlő utasokat. Két és fél óra múlva már Moszkvában vannak. A 7,35 órakor Pekingből Párizsba induló gép például esle 20,20-kor már a francia fővárosban van. A pekingi vonalat Tokióig akarják meghosszabbítani. Nem érlek a lökhajtásos gépekhez, így a legrosszabbra voltam felkészülve. De utunk zavartalan élvezetet nyújtott. Amikor felszálltunk. kényelmes vasúti fülkében éreztem mugani. A középütt vezető út mentén jobbról-balról két-két sor számozott szék. A pilóla-füikc felé tartva, több társalgón kell áthaladni. Asztalok, kivilágított vitrinekben kiuai kerámiák. .4 szalonok sorát egy büfé és egy villanykonyha szakítja meg. Az öltözők és mosdók a gép hátsó részében vannak. A 70 tonnás gépmadár személyzete: a kapitány, két pilóta, egy navigátor, egy rádiós, két stewardess és egy szakácsnő. . . .A gép fülsiketítő zajjal a magasba emelkedett, szinte teljesen zajtalanul repült — legalábbis bent nem hallottunk zajt. Kint, a magasban 62 fok hideg volt, de a gép klímaberendezése oly tökéletesen működött, hogy valósággal egy szálló haljában éreztük magunkat. Eszembe jutott a mesebeli repülő szőnyeg, íme, Tupoljev akadémikus, a Szocialista Munka Hőse megvalósította. A TU—104es közbenső leszállás nélkül visz Moszkvából Párizsba. vagy Londonba. Tupoljev legközelebbi géptípusával pedig már New Yorkig is el lehet jutni Moszkvából közbenső leszállás nélkül. tételeket, s ezeket az igazgatóságok hagyják jóvá. A gépállomás a jövőben nem hitelez, s a díjfizetés általában nem lesz fakultatív. A gabonacséplésnél továbbra is kötelező a természetbeni fizetés, az aprómagok« nál fakultatív marad a fizetési mód, egyéb munkákért azonban pénzben kell fizetnie minden termelőnek. Még így sem lesz azonban minden gépállomás jövedelmező. Ezért a talajokat négy kategóriába sorolják. A jó talajjal rendelkező vidékeknek, például Békésnek segítséget kell nyújtani a rosszabb területen gazdálkodó gépállomásoknak. Létesül majd egy kiegyenlítési alap, amelybe a jobb területen gazdálkodó gépállomások bizonyos összeget fizetnek be, s ebből kiegészítik a rossz területen gazdálkodók jövedelmét. A gépállomások beruházásai ezentúl nem állami költségvetésből történnek, a beruházásokat is saját magukrak kell megoldaniok. Itt is felállítanak azonban egy bizonyos kiegyenlítési alapot. Kimondja a határozat, hogy a traktorosok bérüket teljes egészében a gépállomásoktól kapják, s így megszűnik a munkaegységjóváírás. Az új bérezésről szóló rendelet előreláthatólag március 15-e körül jelenik meg. A normarendszer továbbra is érvényben marad, de az igazgatók és munkástanácsok lehetőséget kapnak, hogy szabadon válasszanak: munkabérben, darabbérben kívánnak-e fizetni, vagy a gépi munkadíj meghatározott hányadát fizetik a traktorosnak. A szociális juttatásokat kivéve megszűnnek a természetbeni juttatások, tehát a kenyérgabonajuttatás és a háztáji föld is. A határozat értelmében a tanácsok végrehajtó bizottságai szakigazgatási szervei a jövőben is ellátják a gépállomásokon a hatósági igazgatási és ellenőrzési feladatot. de a vállalat gazdálkodásába, tehát műszaki, pénzügyi és költséggazdálkodási ügyeibe nem szólhatnak bele.