Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-27 / 48. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megalakult a Irodalmi Az elmúlt napokban a sze­gedi írók és irodalomtörténé­szek több tagja tájékozódó jellegű beszélgetést folytatott a szegedi irodalmi élet újjá­szervezéséről. A vélemények kicserélése után kiderült, hogy az egybegyűltek az alap­vető kérdésekben teljesen egyetértenek. Ennek megfele­lően megszületett a megbe­szélés határozata: az egybe­gyűltek kimondották a szege­di irodalmi élet tagjait ösz­szefogó Juhász Gyula Irodal­mi Társaság megalakítását. A jelenlévők háromtagú szer­vező bizottságot választottak. A bizottság kapott megbízást, hogy felkeresse azokat az író­kat, irodalomtörténészeket, akik az első megbeszélésen még nem vettek részt, tájé­koztassa őket az itt kialakult álláspontról és kérje fel őket Juhász Gyula Társaság o Társaság munkájában való részvételre. A tizennégy iro­dalmi és irodalomtörténeti munkásságot folytató részve­vőn kívül azóta már számo­san csatlakoztak a Juhász Gyula Irodalmi Társasághoz, illetőleg kinyilvánították egyetértésüket és együttmű­ködési szándékukat. A Társaság terveiben a Tiszatáj további megjelenésé­nek biztosítása, szövetkezeti könyvkiadó és könyvesbolt megteremtése, a Társaság pártoló tagjainak megszerve­zése révén széles irodalmi közvélemény kialakítása sze­repel. A szervező bizottság a Ta­nács útján az első lépéseket a lap és a könyvkiadó meg­szervezésére az egybegyűltek felhatalmazása alapján már meg is tette. Szépen gömbölyödnek a számok Burgonyavetőmag csereakció lesz a járásban Az állam segítségével rövi­desen 15 vagon fajtiszta ne­mesített burgonya-vetőmag szétosztását kezdik meg a járás területén. Három faj­ta burgonya-vetőmag áll majd a termelők rendelke­zésére. Kapható lesz a vidé­künkön is ismerős Gülbaba, ezen kívül Aranyalma és úgynevezett Ackerzégen ne­vezetű krumplifajták. Sok kisdiák ismerkedik mostanában a számok titokzatos birodalmával a szegedi általá­nos iskolák alsóbb osztályaiban. Az eddig oly titokzatosnak tűnő fekete falitábla is bíztatóan nyújtja széles hátát a szöszke számtantudós-jelöltnek: „rajzolj csak minél gömbölyűbb számokat reám, hadd gyönyörködjék bennük a tanítónéni..." Március első felében megnyitják, a Szuezi" csatornát .ír. V | A bajkeverők ellen : — a munkástanácsok : védelmében | m f Vállalati gazdálkodásra lémek áí a gépállomások Rendeződnek a földügyek Tápén 1957-bsn térkép késsül Szegedről a városi tanács végrehajtó bizottsága jóváhagyta Szeged új költségvetését A Szegedi Városi Tanács Végrehajtó bizottsága ked­den ülést tartott. Az ülés el­ső napirendi pontjaként Tombácz Imre v. b.-elnök beszámolt a végrehajtó bi­zottság előbbi határozataiinak végrehajtásáról. Bejelentette többek között, hogy a keres­kedelmi osztály folytatja a piacellenőrzéseket, az egész­ségügyi osztály pedig a köz­egészségügyi járványügyi ál­lomással karöltve rendszere­sen ellenőrzi a város tiszta­ságát. Ezután Kalmár Ferenc, a tervosztály vezetője adott jelentést Szeged város 1956. évi tervteljesítéséről, és a beruházások állásáról. A je­lentés többek között rámutat arra, hogy a város 1956. évi tervteljesítését az év első fe­lében — főleg az építőipar­ban — anyagellátási nehéz­Eégek befolyásolták. Az ellenforradalom fellé­pése viszont a múlt év utolsó negyedévében nagy kieséseket okozott a terv végrehajtásában. Az egyes ágazatokat vizs­gálva. kitűnt, hogy a tanács irányítása -alá tartozó helyi­ipari vállalatok éves terme­lési tervüket 99.2 százalékra teljesítették. A termelékeny­ség viszont — az 1955-höz vi­szonyítva csőikként. — A fenti termelési eredményt 23 százalékkal magasabb munkáslétszámmal érték el. A termelékenység alakulásá­ra az ellenforradalom nyílt fellépése utáni termelési visszaesés is nagy befolyás­sal bírt. A jelentés részletesen ele­mezte a kereskedelem múlt évi munkáját. A kereskede­lem Szegeden az 1955. évhez viszonyítva jóval nagyobb forgalmat bonyolított le. Ez a forgalom megnöveke­dés főleg a negyedik ne­gyedévben a felvásárlás folytán mutatkozott meg. A felvásárlás után a kiske­Még mindig sok olyan bért fizetnek kl a tanácsi vállalatoknál, amely mögött nincs termelés • Másfel millió forintos megta­karítást eredményezett a létszámcsökkentés reskedelmi raktárak készle­te negyven százalékkal, a nagykereskedelmi raktárak készlete pedig hatvan száza­lékkal csökkent. A vendég­látóipar forgalmára az év utolsó hónapjaiban az egyes rendelkezések — mint a szesztilalom — csökkentően hatottak. Az 1957-es beruházásokról szólva a jelentés megállapít­ja, hogy az ellenforradalom okozta gazdasági nehézségek miatt ez évben az eddig ter­vezett beruházásokat jelen­tősen csökkenteni kell. A jelentés feletti vita so­rán a végrehajtó bizottság több tagja felszólalásában bírálta a jelentés hiányossá­gait. Biczó György rámuta­tott arra, hogy a tanácsi vál­lalatoknál alaposan meg kell vizsgálni a gazdaságosság kérdéseit, mert a január ha­vi eredmények azt mutatják, hogy még mindig sok olyan pénz „megy ki", amely mögött nincs tényleges ter­melés. Ezt számadatokkal is bizo­nyította. A Sütőipari Válla­latnál például 87 százalékra teljesítették a tervet, viszont a múlt évhez viszonyítva 165 százalék bért fizettek ki. A hozzászólások után a végrehajtó bizottság több ja­vaslatot fogadott el. így uta­sította a szakigazagtási szer­vek vezetőit, hogy a válla­latvezetők és munkástaná­csok segítségével a termelé­kenység és az eredményes vállalati munka érdekében készítsenek programterveze­tet az 1956 szeptember 30-i termelékenységi szint eléré­sére, illetve tartására. Ezután Pusztai Józsefné, a pénzügyi osztály vezetője ter­jesztette be jelentését az 1957. évi költségvetésről. A pénzügyi osztály felülvizsgál­ta a korábban' tervezett költ­ségvetést és a kormányhatá­rozattal elrendelt takarékos­sági intézkedést hajtott vég­re, tekintettel az 1956. októ­ber 23-át követő események folytán előállt gazdasági kö­vetkezményekre. A város szűkebb érdekein kívül fi­gyelembe kellett vennie az ellenforradalom okozta hatalmas károkat, a népgaz­daság súlyos helyzetét. A város 1957. évi költségve­tése pont ezért »-szükség­költségvetés« lesz, mert csak a legszükségesebb kiadásokat biztosíthatja. A költségvetés emellett némely címnél a ta­valyihoz képest emelkedést mutat, főleg ott, ahol a lakosság szociális Igényei­nek jobb ellátásáról van szó. A költségvetésben már je­lentkezik az a megtakarítás, amely a tanácsnál a közel­múltban végrehajtott lét­számcsökkentés eredménye­zett. Tanácsi szinten 80 fővel csökkent a létszám, és ez 12 millió forint megtaka­rítást jelent. A végrehajtó bizottság a tanács 1957. évi költségveté­sét jóváhagyta. Utasította a szakigazgatási szervek veze­tőit, a tanács felügyelete alá tartozó intézményeket, hogy a költségvetés végrehajtása során a legszigorúbb takarékos­ságot érvényesítsék, az előirányzott bevételieket maradéktalanul hajtsák vég­re. Nagy figyelmet fordítsa­nak új bevételi források felku­tatására is. Ezután számos kérdésben született még határozat. A végrehajtó bizottság úgy dön­tött többek között, hegy a ta­nácsapparátus részbeni teher­mentesítése érdekélben a la­kásigényléseket ezentúl a KIK kerületi házkezelőségén kell beadni. Ahol már régen tavasz van IGEN, ÜGY TŰNIK az embernek, mintha már régen tavasz lenne, a szegeili Dózsa Termelőszövetkezet kertésze­tében nézelődik. A korai zöldpaprikák palántái már 4—5 centi nagyságúra nőttek. Az ügyeskezű kertészek pikíroz­zák őket. Nemsokára ki is ültetik az apró palántákat végle­ges helyükre, ahol termést hoznak majd. Az erősebb palán­ták — mint Zina Miklós elvtárs, a tsz elnöke elmondta, — melegágyakba, a többiek pedig később szabad földekbe ke­rülnek majd. Jelentős bevételre számít a szövetkezet korai salátából is. A kiültetett saláta-tövek az üvegablakok alatt már régóta élvezik a tavaszias napfényt, s igen szépen fejlőd­nek. A tsz kertészei időben ott akarnak lenni a piacon a korai borsóval is. Ebből nem kevesebbet, mint két katasztrális holdat vetettek el eddig. Az idén ugyancsak két hold vörös­hagymája is lesz a szövetkezetnek. A dughagymákat szin­tén kiültették már. A hagymatermelés most újdonság a szegedi szövetkezetek körében, ugyanis ezzel még a szege­diek közül senki sem próbálkozott meg ezelőtt. AMÍG A KERTÉSZKEDŐK közül többen eddig a ve­tegetésekkel voltak elfoglalva, mások szorgalmasan készít­gették a melegágyakat. Az utóbbi időben nem kevesebb, mint 400 négyzetméter területen készítettek melegágyakat. A tsz tagjainak a belterjes gazdálkodás fellendítésével kap­csolatban az idén is komoly terveik vannak. Őszig két új üvegházat akarnak megépíteni a hozzájuk való kezelőház­zal együtt. Megkezdődött a halászat a Tiszán A Tisza alsó szakaszán a szegedi Kossuth Szövetkezet halászai újból munkához lát­tak. Mivel a nagy áradás miatt rendkívül erős a folyó sodra, ladikkal most még nem tudnak a vízre menni, ezért varsákat helyeztek el. Eddig több mint ezer varsát tettek le a partmenti vizekben. A tavaszi első halászat eredménye bíztató. Pár hét alatt — mióta a kedvező idő beköszöntött — 25 mázsa ne­mes halat, főleg tükörpon­tyot és harcsát zsákmányol­tak. A halászok örömére ren­geteg menyhalat is találtak a varsákban. Ezek a kicsiny tengeri halak természetesen nem kerülnek a szövetkezet halászcsárdájába, hanem csal­étekül szolgálnak majd a ké­sőbbi harcsajárás idején. A menyhal ugyanis az óriáshar­csák legkedveltebb eledele. Az első kora tavaszi halász­zsákmányból, a 25 mázsa kü­lönféle halból mintegy tízezer adag Ízletes szegedi halászlé készült a szövetkezet csár­dájában. • A SZEGEDI HÁLÖGYÁR­BAN a műszálak cérnázása mellett a tavaszi halász-szezonra és a sport megéledésére is készül. Üj cikkük az úgynevezett „csali", vagy ivadékháló, amit a sportszerüzletek útján hoz­nak forgalomba, darabonként 56 forintért. Ebben a ne­gyedévben a hálóüzem négy tonna sporthálót is szállít a kereskedelemnek. Ilyenfor­mán minden sporthálóból bő­ven lesz. Mástél hónap alatt 552 dolgozót közvetített ki a miinkaerőgazdálkodási csoport A városi tanács munka­erőgazdálkodási csoportja folyamatosan végzi a mun­kanélküli dolgozók számba­vételét és kiközvetítését. Ja­nuár elseje óta a csoport 552 esetben tudott segítsé­get nyújtani kereset nélküli munkásoknak — azaz ennyi dolgozót közvetített ki a szegedi üzemekhez. A racionalizált, vagy a közelmúltban elbocsátott dolgozók közül elenyésző ki­sebbség var. csak.munkanél­küi. A számontartott, janu­árban és februárban jelent­kező munkanélküliek több­nyire az események előtt is munka nélkül voltak. Egyelőre még nincs pontos kimutatás a munkanélküli­ekről, de az világosan ki­tűnik, hogy a többséget nők képezik és sokan vannak olyanok, akik állandó mun­kán még sohasem dolgoztak;

Next

/
Oldalképek
Tartalom