Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)

1957-02-24 / 46. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! M* A MAGYAR SZOCIALISTA M O N KASPART SZEGEDI LAPJA II. évfolyam, 46. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1957. február 24. Égy nagy múltú szövetkezet ünnepelt Ötven éve dolgosik a% Első Szegedi Cipő­és Csismakészítő Terme lőssővetkezet Fennállásának 50. évforduló- sok Országos Központi Hitel Szó­ját ünnepelte szombaton az Első vetkezete, az IOKSZ. Ettől kezd­CSAK HIVATALOS ÜGYBEN Válságjelek az olasz kormány­többségben Szegedi Cipő- és Csizmakészílő Termelőszövetkezet. Az ünnepé­lyes mérlegzáró közgyűlésen, az újszegedi Liget-vendéglőben Lo­eoncz Lukács elvtárs, az elnök emlékezett vissza a szövetkezet múltjára. Hét kisiparos kezde­ményezése 1907-ben hét szegedi cipész kisiparos elhatározta, hogy szö­vetkezetet alakit. A város akkori vezetői támogatást Ígértek, s oda adták a Római körút 21 alatt levő üres telket a leendő szövetkezetnek olyan kikötéssel,' hogy az ott felépülő gyár leg­alább 100 embert foglalkoztasson 30 évig, 1908-1909-ben épült fel a szövetkezet. A munkatermeken kívül 1—2 szobás lakásokat épí­tettek a dolgozók részére, ezen­kívül a nőtlen dolgozóknak se­géd-otthont. Ekkor már 30 tag­gal dolgoztak. 1914-ben bővítet­ték a szövetkezetet, egyemeletes gyárépületet építettek. Igen szép termelési eredményt értek el: 600 pár cipő, csizma volt a napi termelés. 1921-ben emeletet húz­tak a/ épületre és 400 fő, fog­lalkoztattak. Ezidőben 20 dolgo­zó készítette a híres szegedi pa­pucsot, és üzletet nyitottak a Belvárosban. A nagytőke beleszól 1924-bcn megalakult az Iparo­ve ez a szerv irányította a Sze­gedi Cipő- és Csizmakészítő Ter­melőszövetkezetet. Az IOKSZ i­tagja lett a szövelkezetnek any­nyi részjeggyel rendelkezet; mint maga a tagság. Kivette a/ irányítást a vezetők kezéből tönkre is tették a nagyhírű szö­vetkezetet. 550 ezer pengő ér­tékű vagyonukat Szűcs Emil bu­dapesti nagykereskedő kezére játszották át. 1933. december 23-án — karácsonyi ajándékkón; — közölték a tagsággal, hogy el­adták a szövetkezetet. A tagok sokat harcoltak szövetkezetükért harcuk eredménye az lett: az épületet meghagyták tulajdo­nukban. De nem volt ebben sok köszönet, az új tulajdonos nem engedte be őket a gyár terüle­tére, újra kellett kezdeni min­dent :: i Nyolc éve újrakezdték Es újra kezdték. 1949-ben a szövetkezet vagyona 300 ezer forint. 1950-ben valamennyi ci­pőkészítő szövetkezet beolvadt tt nagyhírű „Első Szegedi Cipő- és Csizmakészitő Termelöszövetke­zet"-be. Jelenleg 7 fnillió forint a vagyona, és 300 tagja van* És tegnap ünnepeltek a szö­vetkezeti tagok. ünnepelték nagymúltú szövetkezetüket, ií*. 'ilf (Liebmann Béla felvétele) szoktunk megfordulni a fértyképen szereplő épületben, amelyet minden szegedi általában „Zsótér­ház" néven ismer. Ebben a Széchenyi téri nagymúltú épületben jelenleg a Szegedi Járási Tanács hivatali helyiségei találh atók meg. E falak között azonb an történelmi jelentőségű esemé­nyek zajlottak le, mintegy száz esztendővel ezelőtt. Mi volt ez az esemény. — ezt kérdezzük várostörténeti képpályázatunk keretében olvasóinktól. Aki megírja, jutalomban részesül, illetve a helyes megfejtők között két színházjegyet sorsolunk ki. MurHísianácstsgok íregbesztlése a Szegedi Néplap szerkeszitségében A Szovjet Had­sereg Napjának szegedi ünnepségeiről Egészségügyi őriárat három közétkez­tetési konyhában •••a Ifjú szivekben (Regényrészlet) szét jutalomként. És külön ün­nepelték a szövetkezet 3 legidő­sebb tagját, Losoncz Lukácsot, Radulov Jánost és Ökrös Erzsé­betet. A három legrégibb tag egy-egy tavi fizetését kapta ju­talmul. A közgyűlés után ünne­és pi vacsorán vettek részt a dolgo- ! I szép eredményeiket. A tagok kö- zók, s jó hangulatban sokáig zött 600 ezer forintot osztottak maradtak együtt* Mily en lesz az újjászervezett úttörőmozgalom? Közel 30 pedagógus gyűlt össze pénteken délután a Szegedi Üttörő Ház könyvtár­szobájában. Ez volt az első alkalom az októberi esemé­nyek óta, hogy a város úttö­rővezetői találkoztak. A meg­beszélés, melyet Papp-Lukács Terézia, a megyei úttörő-tit­kár vezetett, igen lelkes han­gulatban folyt le. Szinte va­lamennyi részvevő hozzászólt a vitához, amelyben egészen újtípusú úttörő­mozgalom képe vázolódott fel Az újjászervezett úttörőmoz­galom feltétlenül önkéntes mozgalom lesz. Háromhónapi próbaidő után kerül az úttörőjelölt, a megfelelő próbák letéte­le után, a csapatba. Az úttörőpróbák ügyességi, bátorsági próbák lesznek, amelyeknek sikeres letételé­hez szükség lesz a kis úttörő­jelölt egész emberségére. A próbák után a kis úttörő csapattag lesz, valamelyik őrsbe kerül be. Az őrs idősebb fiú, vagy lány vezetése alatt áll. A kialakuló gyerekközösség törvényei, szokásai, érdekei célt adnak a gyerdknek, hozzászoktat­ják a közösségi élet törvé­nyeihez, az áldozatvállalás • hoz, a közös ügy védelméhez Az őrsök között a csapatban akadályversenyeken, táboro­zásokon versengés indul meg( Feladataikat és az új alapszabályt beszél­ték meg a szegedi csapatvezető pedagó­gusok Regős, ezermester, vízi, hír­adós, szakács stb. őrsök fej­lődhetnek ki aszerint, hogy miihez van kedve a kis kol­lektívának, milyen "szak­ágon* akarja tudását fejlesz­teni. Ezekben a szakágakban való jártas­ságot ismét próbák letételé­vel igazolják az úttörők. A sikeres próbák letétele után viselhetik az első-, másod- vagy harmad­fokú próbajelvényt. Már az idei nyáron beve­zetik az úttörőéletben a csapattáborozást. Egy-két hétig az úttörő­csapat külön kis kollektíva­ként éli az életét egy idősebb, tapasztalt pedagógus vezető irányításával. Ezeken a csa­pattáborozásokon a vezető a gyerek romantikus vágyainak megfelelő életrendet szab meg. Az értekezleten részvevő pedagógusok nagy örömmel és lelkese­déssel tárgyalták meg az új úttörő-alapszabályt, amely ennek az újstílusú úttörőéletnek keretet ad. Az alapszabály egyik jelen- •: tős változása, hogy az úttörőcsapatokat szerve­ző testület hozza létre, amely felelősséget vállal az úttörőcsapat anyagi, erkölcsi munkájáért. A szervező tes- ;; tületben az iskola pedagógu- ;; sai és a társadalmi szerveze­tek képviselői vesznek részt. Másik új vonás az alapsza­bályzatban, hogy területi csapatok is alakul­hatnak, Bíróságaink a szocialista törvényesség szolgálatában ha arra lehetőség van. Így fog 1: eljárásokban, perekben, büntetőügyekben csak megalakulni a közeljövőben az Úttörő Ház mellett is egy­egy úttörőcsapat, egy fiú és egy leánycsapat. Ebben a tanévben még csak jelöltjei lesznek az új úttörőcsapatoknak. A nyári kirándulásokon és csapattáborokon teszik majd le a jelöltek az első tagavató próbákat. A következő tan­évben már próbázott, a többi gyerek előtt nagy tekintélyű úttörők fogják a gyerekel'-:et a csapatokba szervezni. A meg­változott úttörőmozgalom az ;; önkéntesség, s az úttörőmoz­galomnak a tekintélyét bizto­sító próbázási rendszer, a csa­patvezető nedagógusok lelkes, hazzáértő, szeretettel teli |J munkája nyomán a magyar fiatalság kedves és megbe­csült mozgalma lesz. Február 15-én és 16-án Nezvál Ferenc, az Igazságügyminisztérium kormánymegbízottja az ország összes bírósági elnökök bevonásával or­szágos értekezletet tartott. Ezen a többi között a bíróság legfontosabb feladataként jelölte meg, hogy feltétlenül biztosítsa a szocialista törvé­nyesség hiánytalan betartását, ami a proletár­diktatúra elnyomó funkciójának előtérbe lépése mellett is elengedhetetlen eleme a munkás-pa­raszt hatalom megszilárdításának. Az utóbbi években sok szétesett hazánkban a szocialista törvényességről. Nem ok nélkül be­széltünk sokat erről a kérdésről, hiszen nagyon jól tudjuk, hogy az elmúlt években ez a tör­vényesség sok csorbát szenvedett. Itt pár vo­násban csak arra akarok rámutatni, hogy mi­lyen szerep jut bíróságainknak a szocialista tör­vényesség szolgálatában. A bíróságról mindenkinek tudnia kell, hogy az államhatalom erőszakszervezete. .Tudnia kell azt is mindenkinek, hogy a bíróságok minden­kor osztálybíróságok voltak. Minden társadalmi formában az uralkodó osztály érdekeit szolgál­ták, és a célkitűzéseit valósították meg. Ugyan­ez a helyzet most a proletárdiktatúrában is. Nagy tévedésben van azonban az, aki azt hi­szi, hogy ebből a megállapításból azt a követ­keztetést lehet levonni, hogy a bíróságok előtti az uralkodó osztályok érvényesíthetik jogaikat és igazságuliat. A szocialista törvényesség igazi és a vezető tényezők által vallott és gyakor­laiidó értelmezése nem lehet más, mint amit itt is igyekszem egy pár gondolatban lerögzíteni. A szocialista törvényesség jogegyenlőséget je­lent a törvény elölt és a bírósági gyakorlatban. Ezt pedig csak egyféleképpen lehet értelmezni. Egy polgári perben nem lehet pervesztes va­laki csak azért, mert osztályellenség, vagy osz­tályidegen. Viszont, nem lehet pernyertes az uralkodó osztály tagja csak azért, mert az ural­kodó osztályhoz tartozik. Igazságot és jogot kell szolgáltatnia a bíróságnak az érvényes törvé­nyek és egyéb jogszabályok alkalmazásával mindenkinek, aki a bíróságokhoz fordul kere­settel, vagy panasszal. Ezt a szocialista törvé­nyesség igazi értelmezése feltétlenül megkö­veteli. Mi a helyzet a büntetőügyekben? Alkotmá­nyunk lerögzíti: „A Magyar Népköztársaság bb róságai büntetik a dolgozó nép ellenségeit, vé* dik és biztosítják a népi demokrácia állanüi gazdasági és társadalmi rendjét, intézményeit, a dolgozók jogait, nevelik a dolgozókat a szocio­lista társadalmi együttélés szabályainak meg* tartására", Ez a törvényes rendelkezés előírja bírósága­inknak, hogy büntessék a dolgozó nép ellen só* gcit. Nézzük meg most azt, hogy ebből a szem* pontból nézve kit kell a dolgozó nép ellenségei* nek tekinteni. Nagy tévedés lenne azt feltéte­lezni, és olyan értelmezést adni ennek a rendel* kezésnek, hogy csak az uralkodó osztály ellen­ségeinek, az osztályellenségnek tagjait kell bün­tetni, ha megsértik a fennálló törvényeket. El­lenkezőleg, mindenkit büntetni kell, aki meg­sértette a törvényt, legyen az bárki, tehát az uralkodó osztály tagja is. Ez egész természetest mert hiszen azzal a tényével, hogy megsértette a szocialista törvényeket, ellenséges cselekede­tet kövelett el. Természetesen az megint más kérdés, hogy milyen súlyú legyen a büntetés. Ebből a szeme pontból igen szorgosan, és nagy lelkiismeretes­séggel kutatnia kell a bíróságnak azt, hogy mi­lyen fokií veszélyt jelent társadalmunkra nézve a bűncselekmény, és milyen fokú veszélyt je­lent erre a társadalomra a terhelt személye. Ezt egyénenként és esetenként külön-külön kell el­bírálni. hegyen ez a büntetés megtorlás, ha erre szükség van, és ha a megsértett társadalom ér­dekei ezt úgy kívánják. Legyen azonban nevelő jellegű ez a büntetés, ha csal: erre van szükség a megsértett társadalmi rend érdekében. Álta­lában olyan legyen az ítélet, hogy az az i rá n y­adó közvélemény megelégedését váltsa ki. Az­zal a meggyőződéssel menjenek el a tárgyaló­teremből az érdekeltek, és az érdeklődök, hogy ezzel az ítélettel, ami éppen elhangzott, a bíró­ság az igazságot ét a szocialista törvényességet szolgálta. Nem szabad azonban senkit sem megbüntetni, ha a bírósági tárgyalás során nem nyer kétség­telenül bebizonyítást, hogy a vádlott elkövette azt a cselekményt, amivel megvádolták. Ua bí­róságaink az általam kifejtetteket mindig szem előtt tartják, akkor szolgálják igazán a szocia­lista törvényességet és akkor lesz ítélkezésük a proletárdiktatúra célkitűzéseinek hathatós esz­köze. , KISS DEZSŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom