Szegedi Néplap, 1957. február (2. évfolyam, 26-49. szám)
1957-02-27 / 48. szám
Nem forog a, nem forog a..." — SZÉLMALOM MÁR SEHOLSEM Szép ívet ír le Szóreg körül a vasút, kinézünk a vonat ablakán Újszeged felé közeledve. Tavaszias kép fogad, a libaúsztabókban néhány liba és kacsa fürdik, a keitekben néhol már dolgoznak. A februári időjárás ebben az évben tavasziagra fordult. Megszokott kép ez annak, aki ismeri a tájat. Mégis egyszerre meglep valami, eltelt két-három hónap is, hogy utoljára erre utaztunk. Nem is gondoltunk rá, azért lepett meg a látvány. A szőregi szélmalomnak hiányzik a teteje, oldalfalai üresen, fejetlenül merednek az égre, bejárata elé, a fal tetejéhez óriási létra van támasztva —, a fal felső peremét már bontják. Ha a lebontást elvégzik, — elbúcsúzhatunk ettől a műemléktől is, \§iMmatóm — o-ilíamfva. Az elmúlt hónapokiban lapunkban már néhányszor felhívták a figyelmet a dorozsmai szélmalom sorsára. Ott még lehet segíteni. Szőrag esetében már nem. Mi is történt a szőregi szélmalommal? Az elmúlt év tavaszán a malom — amint a tanácselnök, Palotás Péter sajnálkozva elmondja — rövidzárlat miatt kigyulladt és leégett. Hogyan, hát mi történt a malommal? Az idő meghúzta a vészharangot ezek felett az emlékek felett is. A széllel valló munka már régesrégóta nem volt kifizető, ezért a tulajdonos, Péli Lajos bácsi, villanyerőre rendezte be üzemét. Végül is ez okozta a bajt. De ki tudhatta ezt előre? Elbúcsúzhatunk a múlt e becses tanújától. De itt élnek még azok, akik sokat tudnak ezekről az építményekről, ilyen maga a hetedik évtizedét taposó Péli Lajos is, aki maga is ősi szélmolnár-familiából származik. Ezek a szélBútsú epp mCUmtéktU az 1879-es szegedi árvíz előtt 17 szélmalom volt,, de csak egy állta ki az árvizet, a Czékus András "malma, amelyet 1899-ben öreg Faragó György vett meg. Az árvíz után még két szélmalom épült, a 30-as években az egyik már düledezett, a másik, a Jenei-féle, az, amelyet meg kellene menteni az utókor részére. JHÍoqy. a, <Utéí {új A szélmolnár valamikor tekintélyes ember volt, neki volt a legszebb háza és legtisztább lakása. Házatájára elhasznált malomkerekeket rakott le, és ha valakit meghívott ebédre, hetekig beszélt a vendég a »moln ár-haluská ról«, amivél kínálták. A szélmolnárok hírét a lisztjük öregbítette. Nem volt olyan fehér, mint a gőzmalmi liszt — ahogy mondják —, de ízletesebb és tartósabb volt. Az első világháború után a még meglevő szélmalmokat átállították motoros, vagy villanyerejű üzemekké, és rozsot, árpát, vagy kukoricát daráltak bennük. A szélmalom már szélmalmi korában is viszonylag csekély tennelcképességű üzem. Széltől függött a rniunka, amelyre néha heteket kellett várni és akkor is a szél ereje szabta meg a munka lendületét. A szélkerék 1—7 fordulatot végez percenként, elgondolhatjuk, hogy az őrlőkövek is ilyen arányban lassan-gyorsabban forognak. A munka előkészületei is hosszadalmasak. A vitorlákat szélirányba kell helyezni, amihez egy ősi, régi szerkezetet, a »gugtorát« használják. Nehéz munka ez, mert az egész építmény tetejét is forgatni kell, ami pedig 5 mázsát is meghalad. Egy-egy szélmolnár évi haszna, ha jó] járt a szél, legfeljebb 25 mázsa gabona. Az üzem is elég költséges volt, fára, vászonra, olajra mindig szüksége van a szerkezetnek. Mindezeken kívül időnkint a köveket is pótolni kellett. </h emiékctéá kódtOAÍgát Tudjuk, hogy ezt az ipart már nem lehet és nem is kell feltámasztani. Azzal a szándékkal jegyeztük fel az adatokat, hogy az alföldi ipari foglalkozások egy olyan ágát ismertessük, amely már egészéiben a múlt emlékeihez tartozik. Biztos tudták ezt a Szegedi Járási Tanácsnál is, amikor a »szerencsétlenül járt« szőregi szélmalom lebontásához megadták az engedélyt. A szőregiek, elsősorban Palotás elnök, mélyen átérzik a veszteséget. Mi együtt érzünk a szőregiekkel és az emlékezés e szerény koszorúját helyezzük a szőregi szélmalom lebontás alatt levő falaira. Oltvai Ferenc levéltáros Rendeződnek a földügyek lápén A tápéi tanácsháza folyosóján sok ember fordul meg. Nem sokkal ritkábban állnak az elnöki szobában sem. Bodó István elvtárs, az új tanácselnök — akit nemrégen a tápéiak közkívánságára tettek meg elnöknek —, mozdulni sem tud asztalától. Az ügyfelek egy-két tyúkpör, családi perpatvar kivételével szinte valamennyien földügyekben jöttek. Az idő sürget Igen, minden parasztember — akiket az elmúlt esztendőkben valami miatt elmozdítottak földjeikről, vagy a szövetkezetből tértek viszsza az egyéni gazdálkodáshoz —, szeretnék már mielőbb birtokba venni földjeiket, mert az idő sürget. A falusi ember életében régen vége a télnek. Ilyenkor már földben a helye a tavaszi árpának és több aprómagnak is. Hordani kell a földekre a téli trágyát és nyomban szántani a tavasziak alá. Érthető, ha most kissé idegesek az ügyfelek, s szeretnék már tudni, hol lesz a földjük, ahol majd dolgoznak. Tápén közel nyolcvan olyan gazdálkodó van, akiknek még egyáltalán nincs, vagy csak részben van meg a földjük, illetve kisebb-nagyobb parcellákat követelnek vissza. Ügyeik intézését most már egy percig sem lehet tovább halogatni és a tanács végrehajtó bizottsága nemcsak hozzáfogott a földügyek intézéséhez, hanem már tett is egyet-mást. Erről beszélgettünk Bodó István elnök elvtárssal, majd arról, hogy mik a tanács tervei a földügyek gyors elintézésével kapcsolatban^ Még ezen a hélen... Azok a gazdák, akik a múlt őszön léptek ki a tszből, — a rendelkezésnek megfelelően — február 28-ig kivétel nélkül mind a 24-en birtokba veszik Tápén is földjeiket. A tanács messzemenően eleget tesz a dolgozó parasztok jogos kéréseinek. A 24 volt szövetkezeti tag közül többen már most bejelentették: őszre Uj Élet néven ismét szövetkezetet alakítanak. Kérték, földjeiket a lehetőség szerint már most egymás mellett adják vissza, hogy később a szomszédok háborgatása nélkül kialakíthassák tábláikat. Mint Bodó elvtárs elmondta, amennyire a földviszonyok megengedik, ezt a kérést teljesíti a tanács. Megrövidítik a határidőt A törvényerejű rendeletek azt mondják: a vitás földügyeket legkésőbb október l-ig végérvényesen le kell zárni. A tápéi tanács kissé „eléje megy" ennek a határidőnek. Minden jogos követelést ki akarnak elégíteni még a tavaszon. Az ügyek rendje, menete a következő: A gazdák követeléseiket írásban beadják, s ezeket — ha már összeszaporodott valamennyi —, rendkívüli végrehajtó bizottsági ülésen elA bizalom jegyében sokról, akik mély hivatásérzettel és a szó valódi értelmében szocialista tartamolnárok nagyszerű emberek lommal végzik nevelői munÁz őszinte megbecsülés • hangján kell és szabad csak szólni azokról a pedagógu- HoqVan működik snkrnl akik melv hivatas- ->' a közgazdasági technikum pártszervezete ? valtak, értettek a fúráshoz, faragáshoz. A malomiban mindig volt mit termi, igazítani. Rajta kívül tudtunkkal még csata egy igazii szakértője van ennek a mesterségnek a környéken. Halál András Szegeden, a tápéi soron. ö sok mailmot javított és épített ás, féléo-i%á>iadó4 LddókltU A szőregi malom váratlan pusztulása felveti a gondolatát annak, hogy a közelmúlt még »élő« szélmalmait számba vegyük. Sajnos, a szélmalmok építése előtt a hatóságok nem kértek tervrajzot. Ezért tudunk viszonylag keveset. Szeged környékén a dorozsmai két szélmalmon kívül a környéken Tápén, Dotnaszéken Kisivánszéken, Deszken tudunk még malmokról. A domaszékinek még megvan a romja, a kisivánszékinek már nyoma sincs. Ezeket a malmokat nem mérnökök építették, a malcxmépítésben jártas ácsok mestersége volt az. Ügy tudják, hogy Szabadkán voltak a leghíresebb malomácsok. A szélmalmok már közel félévszázada pusztulnak, — épp ezért ahol még mutatóban megvan belőlük egy-kettő, féltő gonddal becsüljük meg. Pusztulásnak indultak a malmok a gépgyártás fellendülésével, a vasút kiépülésével. A gép korszerűtlen eszközzé tette a szélmalmot, a vasúti szállítás pedig lehetővé tette a gabona szállítását a malomipari központokba. Az utóhÁ „oeteiánok"Szegeden, helyesebben a város határában 1877-ben még 42 szélmalmot jegyeznek fel, de ezek mellett 57 vízimalom és 32 szárazmalom van. és ezek meghajtásához ló kell. Halálra vannak ítélve ezek az ősi szerszámok már akkor is, mert a Back-malom egymagában 68,000 mázsát őröl évenkint. 300 munkanappal dolgozik, 24 órás munkanappal felváltva 12 munkást dolgoztat, A szélmalom termelékenyebb, mint a vízimalom és szárazmalom. Még a szélmalmok állták legtovább a versenyt, Dorozscnán kájukat. Tanítani a szépre és a jóra, formálni a fiatal életek jellemét nem foglalkozás, hanem hivatás. Életcél! S nem valamiféle formális megállapítás, hogy a szegedi Körösi József Közgazdasági Technikum nevelőtestülete tagjaiban általában elevenen él ez a gondolat. •J Az ellenforradalom vihara és mindaz, ami október 23 óta történt, lelkileg hatott a technikum tanáraira is és kisebb-nagyobb mértékben megrendültségüket hozta. Volt és van — nem horribile dictu — bizonyos, s érthető töprengés, kétkedés és némely kérdésben eszmei zűrzavar is. Idő és türelem kell ezeknek a tisztázásához. Az iskola most megalagyűlésre«, vagy »kiokosításra« gondolunk itt, hanem arra, hogy egyénileg és barátilag kicseréljük gondolatainkat, a kölcsönös bizalom jegyében. Ügy gondoljuk, hogy az eszmecsere jótékonyan mutatkozik meg a pedagógiai munkában is. Az iskolában idősebb és fiatalabb tanárok tanítanak. Elmondható róluk, hogy haladó gondolkodásúak és a nyilatkozatokból az is kiderült; hívei az igazi szocializmusnak. Ennek magvalósítása útjában, a demokrácia és a diktatúra kérdésében is különféle nézetek vannak. Gyakran hallani azt az aggódó és minden mellékgondolat nélkül feltett kérdést: — Mi a biztosíték arra, hogy a volt MDP hibái nem térnek vissza? A múltban ember nem, de az MSZMP tagsága és ggyütt a nép — munkások, parasztok, értelmiségiek — adhatják és adják a biztosítékot. Az élet és a történelem halálra ítélte mindazt, ami rossz ennek feledhetetlen ságul kell szolgálnia. volt, s tanulkult pártszervezete ^ segíthet is gyakran " hangoztatták, és segít is, hogy szót értsenek a kommunista és pártonkívüli nevelők, s tisztázzanak úgynevezett kényes kérdéseket is. Nincs miért takargatni, hogy az iskola volt MDPalapszervezete eléggé formálisan működött és a Rákosi—Gerő-féle súlyos hibákkal terhelt vezetés és gyakorlat eljutott az iskola falai közé is. A marxizmus— leninizmus elferdítése, a vezetés súlyos tévedései és az emberek félrevezetése, a hitükkel való otromba visszaélés, mind bizonyos előítéleteket vont és von most is maga után. S árnyat is vetett szocialista építésünk sokféle eredményeire, amelyek jóval nagyobbak a hibáknál. hogy szakítanak a hibákkal. Erre csak azt lehet monTöbb tanárban kimondott, vagy kimondatlan félelemérzés is van és bizonyos jelenségekből értelmiségellenes »vonalat« vélnek. Igaz, és nem tagadható, hogy ittott erősebben és gyengébben hallatszanak szektás kijelentések, amelyek minden pedagógust, értelmiségit egy kalap alá vonnak és ilyen, vagy olyan ellenszenvet tanúsítanak velük szemben. Nem a párt hangja ez! Értékelni és megbecsülni kell a tisztességes, jószándékú peis kell mitől tartaniok. Ám a kibontakozás érdekében sem tűrhető, hogy a katedráról nacionalizmussal és mással mételyezzék a fiatalokat, s felbolydítsák lelküket. A technikum pártszervezete, kommunistái azt akar ják — és ebben általában osztozik a nevelőtestület —, hogy a gyerekek tanuljanak; rend, fegyelem és nyugalom legyen a tantermek falai között is. Ebben a vonatkozásban is jóúton haladnak. Megemlítjük, hogy az október 23-a utáni időben sem voltak kilengések a technikumban és a tanulók csupán egy alkalommal vettek részt a felvonuláson. Az iskolába pedig egyetlen fegyver, robbanóanyag sem került és ebben kétségtelen szerepe van a nevelőtestületnek, amely megőrizte józanságát. dani, hogy egy, vagy néhány dagógusok munkáját és nem L±J — Mit kíván tenni a pártszervezet, hogyan akarnak tevékenykedni a kommunisták? — kérdeztük Bárány János elvtársat, tanárt, az alapszervezet vezetőjét. Kis gondolkodás után ezt a választ adta: — Az iskola kommunistái legfontosabb feladatuknak tekintik, hogy türelmesen és barátian elbeszélgessenek pártonkívüli tanártársaikkal mindarról, ami foglalkoztatja őket. Nem valami »kisFél tíz múlt 4 perccel pontosan ennyit mutatott az órám, amikor hétfőn este harmadmagammal betértem az „Alföldi'' étterembe, hogy vacsora után megigyunk egy 1 pohár bort. Tíz órakor van záróra, ennyi idő nekünk vntig elég — gondoltuk. Hogy mekkorát tévedtünk, az csak bent az éttermi asztalnál derült ki, amikor is a * pincér nem is annyira udvariasan, mint inkább jóin- 1 dulatú lenézéssel közölte, hogy sajnos, kiszolgálás már ' nmcs, záróra van. „Mert, tetszik tudni, még le kell számolni, még ez, még az ..." Megértem őt, megértek mindenkit, aki igyekszik munkáját elvégezni s szeretne minél előbb odahaza ledőlni párnájára. Az üzletvezetőt azonban nem értem meg, hiszen neki volna kötelessége a záróra pontos betartásának ellenőrzése. S ez az ellenőrzés nemcsak a ' késői, de a korai zárás lehetőségét is ki kellene hogy 1 zárja. Képzeljük csak el, mi volna akkor, ha... Ha a hat órakor induló gyorsvonatba fél hatkor ! már nem engednének felszállni, mondván, hogy a kalauznak előre kell kezelni a jegyeket... Vagy mit szól- ' na az üzletvezető kartárs ahhoz, ha csak a hónap 25 1 napjóra adnának neki fizetést, mondván, hogy a hátralévő öt nap szükséges a fizetése elszámolásához?... ! Tehát b következő volna a javaslatunk: ha tíz óra- \ kor van zárórn, akkor ezt tartsák be az „Alföldi"' étte- ' remben is, vagypedig állapítsák meg a zárórát fél tíz- ' ben. De nem ... Akkor már fél kilenckor sem lenne 1 kiszolgálás... (—n) A technikum nevelői akarnak hinni és bízni. Elő is segítik ezt őszinte beszélgetésekkel a kommunista tanárok. Megmondjuk azonban őszintén, hogy — az elvi kérdések tisztázásán túl — egyre több tényt várnak. A szavak a hithez és a bizalomhoz kevesek, hiszen annyiszor visszaéltek ezzel. Tények azonban már vannak, nem is kevesek, amelyek az MSZMP és a kormány igaz és a becsületes emberek javára való munkáját jelzik. A pedagógusok jól tájékozottak és a tények ismeretesek előttük. Tudjuk — és ismeri ezt az MSZMP, a kormány —, hogy a nevelők anyagi helyzete egyáltalán nem kielégítő. Az iskola kommunistái is elismerik ezt és nem térnek ki e kérdés elől sem: Ha lehetőségek adódnak, akkor bizonyos: előnyösen rendezik a pedagógusok anvagi helyzetét és így is kifejezésre jut, hogy értékelik munkájukat. Meg kell ennek történnie és előlegezzék ehhez is a bizalmat. bírálják, s a határozatról nyomban értesítik a dolgozó parasztokat. A jogos igénylők ezt követően nyomban birtokba vehetik földjeiket. Az a tapasztalat azonban, hogy nagyon sok a jogtalan követelés is, melyet a tanács nem teljesíthet. Mint számos aktából kiderült, egyesek úgy értelmezik a mostani földrendezést, mint valamiféle kis „földreformot". Szeretnének földet kapni olyanok is, akiknek nem volt ezelőtt. Márpedig ez nem lehetséges. Először is a jogos követeléseket elégítik ki és ha ezután marad föld, akkor kaphatnak egyes igénylók, de akkor is csak haszonbérbe. Mások — és ezek vannak a legtöbben — olyan földeket követelnek vissza, melyekről évekkel ezelőtt örültek, hogy lemondhattak. Ma már egyetlen tanácsnak sem áll módjában, hogy ezeket a gazdákat is — akik már megbánták tettüket —. teljes mértékben visszaállítsa korábbi birtokaikba. Csak azok kaphatnak vissza önként felajánlott földjeikből, akik rossz anyagi helyzetükben rá vannak utalva és a földviszszaadás szükséges megélhetésükhöz. Amin a járási ianács segílhel A tápéi tanács gyors munkáját hátráltatja, hogy az apparátuson belül több állás jelenleg is betöltetlen. Többek között nincs a faluban elnökhelyettes, de hiányzik a tanácstitkár is. Emiatt a tanácsban dolgozó elvtársaknak szinte emberfeletti, reggeltől éjfélekig tartó munkát kell végezni. A járási tanács most azzal lehetne leginkább a tápéiak segítségére, ha sürgősen gondoskodna az apparátus kiegészítéséről. Nem is ütközhet ez most nagy nehézségekbe, mert a felsőbb tanácsi szervekből létszámcsökkentés miatt több képzett, jó munkaerőt küldtek el. Vannak közöttük olyanok, akik szívesen ellátnák az említett munkaköröket és értenek is hozzá. Nemrégen elküldték állásából a tápéi agronómust is. Nem azért, mintha munkáját nem jól végezte volna, hanem, mert csak mezőgazdasági technikumot végzett, hiányzik a diplomája. Ez szintén nehezítette a tanács munkáját. Éppen ezért most ideiglenesen vissza is vették az agronómust, aki alapos helyi ismeretekkel rendelkezik, s sokat segít a földügyek rendezésében is. Jó lenne, ha ilyen és ehhez hasonló ügyekben előrelátóbb lenne a járási tanács. Tápén is óriásit nőtt a parasztság termelési kedve. Sokkal többet akarnak kihozni földjeikből, mint eddig bármikor, s ebben a nemes szándékukban minden erővel csak segíteni lehet a parasztságot — Cs—J — a Meg jelent mezőgazdasági zsebnaptár A kislétszámú pártszervezet tagjai is bizalmat kérnek. Készségesen és szívesen folytatják a beszélgetéseket az igazságnak megfelelően, hogy a nevelőtestület egészében egyre jobban tisztuljon a látóhatár: Kissé elkésve, de most mór a szegedi könyvpiacon is megjelent ízléses vászonkötésben közel 500 oldal terjedelemben a mezőgazdasági zsebnaptár. Ez a szakkönyvnél?', is beillő, könnyen kezelhető naptár tartalmazza a legfontosabb mezőgazdasági ismereteket — a takarmányozás, trágyázás, növényvédelem, állattenyésztés gépesítés stb. — alapismereteit. A zsebnaptár ára 18 forint. Van már Eiernii-pala! A nyergesújfalusi Eternitművek eddig csak a főváros újjáépítését tudta segíteni tetőfedő palával. Az üzem most már bőségesen kap szenet és termelése elérte a régi szintet: ismét 70 000 palát készít naponta. Ebből a mennyiségből már szállít a TÜZÉP-telepekre, tehát a családiház építők is vásárolhatnak Eternit palát. Megkezdte a gyár a csatornázáshoz és a vízvezetéképítéshez szükséges nyomócsövek szállítását is.