Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-24 / 19. szám

As igazság erűje előtt a legkörmonfontahb rágalmazó ravaszkodása is csődbe jut Egy délelőií ranulsága a Terü'eii Egyeztető Bizgtisgg ülésén Még alig múlt 8 óra, az első ügy tárgyalása csak 9 órakor kezdődik, mégis akad mór várakozó a Szakszerve­zeti Székházban a Területi Egyeztető Bizottság előtti előszobában. A felek — fel­lebbezők, vállalatok képvise­lői, — csoportokba verődve társalognak, benn a szobá­ban az iratokat készítik elő. Az első ügy Németh Fe­renc ruhagyári főművezető fellebbezése. Németh elvtár­sat a ruhagyári munkásta­nácsa 1956. október 29-én az­zal az indokkal bocsátotta el az üzemből, hogy munkáját nem megfelelően látja el. A vállalat részéről jelen van­nak Bodnár János, a mun­kástanács tagja, Nagy Ernő, a vállalat igazgatója. A tárgyalás hosszadalmas és körülményes. —- Mivel bizonyítható, hogy Németh Ferenc nem látta el megfelelően a beosztását? — kérdezik az E. B. tagjai. A munkája ellen tulajdonkép­pen semmi kifogás nincs, csakhogy nem jó műveze­tő... — mondja Bodnár. Mit mond a vállalat igaz­gatója, aki tudja, hogy el­ix>csátásra csak neki van jo­ga. — En nem emeltem kifo­gást Németh elvtárs ellen — mondja Nagy Ernő. — Akkor miért írta alá? Szánalmas, gyámoltalan a válasz. — Hát — kérem... alá­írtam. A dolgozók töbteége Allén mit tehetek én ké­í'ém?... jvinos, keserves ez a mo­sakodás. Mindenki azt te­szi ma, aki faképnél hagyta ua rátáit, hátat fordított az elmúlt 12 esztendőnek, a pártnak. Nagy Ernő hátat fordított. A 23-át követő ese­mények során mindent meg­tagadott. Nem félt kijelen­teni, a párt őt kényszerftet­• te, hogy vállalatvezető le­gyen. Most ismét kénysze­rítik Nagy Ernőt? A hosszas, boncolgató be­szélgetésből azután lassan kiderül az egész 23-a utáni ruhagyári hajsza képe, ami­hez Nagy Ernőnek nem volt iiátorsága a Ruhagyár kom­munistái mellett kiállni. Mikor híre jött, hogy Bu­dapesten fegyveres csopor­tok vették fel a harcot a né­pi állam erői ellen. Kertes, az örök anarchista, Lévai és Török, — a volt Széchenyi téri üzlettulajdonos — úgy látták, hogy eljött az ide- lörvénytelen volt, .iük. A munkásgyűlésen gyorsan összedobtak hát egy listát a legharcosabb kom­munistákból, — azokból, akik nem álltak oda bizony­gatni, hogy ők mindent meg­tagadnak — s különböző, ma sem tisztózható, soha nem is tisztózott vádakkal tele­szórva őket, a felizgatott tö­meggel kimondatták a gyár­ból való eltávolításukat. Bodnár itt a tárgyalásom is újra, meg újra szakértelem­hiányról beszél. Ert Nagy Ernő nem vállalja. Erre Bod­nár azt mondja, hogy Né­meth embertelen volt. Mit mond erre a tanúként meg­idézett Szabó elvtárs, a vál­lalat főmérnöke, akit 23-a után az üzemrész dolgozóinak, a maga kétkezi munkájával is, pedig erre soha semmilyen jogszabály nem kötelezte. így fest ez az embertelen nyú­zás. Mit mondhat erre Bodnár. Azt mondja, amit a legbelső indulata diktál a népi rend elleni gyűlölete, de moso­lyogva, alázatosan. — Ha a Területi Egyeztető Bizottság törvénytelennek látja az elbocsátást, vissza­helyezheti Németh szaktár­sat. A gyárban azonban má­sodik Csepel lesz! A munkás­tanács azt nem tudja meg­akadályozni. Kimondta hát a döntő ér­vet Bodnár, amit társaival együtt Jőzöil ki, s ami, ha csupán rajtuk állna a dolog, talán sikerülne is. Bodnárnak, Kertesnek, Tö­röknek, Lévaynak azonban tudomásul kell venniök, hogy az ellenforradalmi pünkösdi királyság ideje lejárt. A munkástanács elnökie nem fenyegethet semmilyen szer­vet, mert nincs rá joga. A dolgozók sem hagyják már magukat semmilyen kaland­ba vezetni. Főleg nem hagy­ják, hogy hazugságok fede­zésére használják fel őket. Ha Bodnár—Török—Lévay és csoportjuk rágalmaztak, viseljék a rágalmazónak ki- niátíansáa iaarölását. A vád szót. így lett összeférhetet­len Löblné is, aki 11 éve ki­fogós nélkül dolgozott a gyárban, s mint a tárgyalá­son kiderült, Tölgyesi és Gái szerint az a bűne, hogy saj­tófélórát rendezett és árulta az újságot, ezzel -zaklatta- a dolgozókat, Városi elvtárs pedig személyzetis is volt. -A kiiosztott káderlapck ugyan semmi különöset nem tartal­maztak, dehát más vállala­toktól olyan hírek jöttek, hogy a tőlünk elment dolgo­zók után leveleket küldözge­tett!- Mondják... Ezért hát et kell bocsaiuni. öt ezért. Lobbiét azért, sajtó­félóráért. miegymásért. Nyil­ván íev hozza ezt maeával a demokrácia. Löblné beteg­éi lománv ban volt s elbocsá­tani emiatt sem lehetett vol­na. az a felmondólevelet alá­író Tölgyesi főkönyvelőnek fel sem tűnt. Sebestvén fő­mérnök szerint Dedie eevene­sen áldás, hogv Löblnét el­bocsátották. Úgv is járhatott volna. — mondia —. mint Horváth József, akit a mes­terségesen szított tömeghan­gulat hatására néhánvan a röpcédulások közül véresre vertek, s azóta is betegágy­ban fekszik. Az egyeztető bizottság hiá­ba keresi a szakmai alikal­Dolitikai vád. A röocédulán is ez volt Tölgvesi most is lenek, mert sztálinisták, kosisták voltak". Valótlan.? TúlhattóJú. rá­em­jóró közmegvetés súlyát. De ne fenyegetődzenek! | — Egyébként közölhetjük: mondia: „összeférhetet­A Területi Egyeztető Bizott­ság határozata Németh Fe­renc visszavételére, valamint az elmaradt bérek visszafize­tésére kötelezd a vállalatot. • A második ügy Lele And­rásné ügye. 1956. október 31-én az algyői földművesszö­vetkezet küldte el. Miért? -A lakosság kérésére- — mondja az elbocsátó irat. Lelóné bér­számfejtő volt, a férje párt­tag. Az elbocsátáskor néhány felügyelőbizottsági tag meg­mondta az igazi okot: "kom­munistának nem adunk ke­nyeret-. Az algyői földművesszö­vetkezettől nem jelent meg senki az ülésen. A felmondó­levél szabálytalan. Leiéné no­vember 10-e utón fel akarta venni a rmunkat. Újra elküld­ték. Ez törvénytelen. Az E. B. határozata: bertelenek? A vállalattól ki­küldött hármas semmi ilvet sem tud igazolni.- Mondták. ... feszült volt. a viszonv ... rossz a modora... talán ez a bai... ennviben foglalhatók össze az csszes vádak". Az egveztető: bizottság ha­tározata itt is világos. Az el­bocsátás mindkét esetben törvénytelen. A tönpwek világosán beszélnek, még egv szót azonban mee kell legyezni: A Ruhagyár­ban is, a Vagóh.üun „át­szervezést" haitottak végre. Természetesen. Németh elv­társ. Löblné. Városi elvtárs munkaiitóret is -átszervez­ték- — mondták a kiküldöt­tek. S ugyanazon kiküldöttek réhánv perccel később azt mondták, hogv Németh elv­társ helvén is dolgozik vala­ki. Löblné helvén is dolgozik valaki. Városi elvtárs helvén is dolgozik valaki. Mit szerveztek akkor át?! A november 23-a utáni ellenforradalmi eseménvek lovagiainak nem tetszik a törvénves rend helyreállítása a törvénytelenül elbocsátott, kommunisták visszavétele. Ravaszkodnak, acsarkodnak, fenvegetődznek. Az igazságot, azonban nem lehet, elkendőzni. Az igazság mindig kiderül s mint az e. b. tárgyalásán is bebizonyosodott, az igazság ereie előtt, a legkörmönfon­tabb ellenforradalmi rágal­mazó ravaszkodása is csőd be­iül HOZZÁK HAZA! Egy kétségbeeseti asszony kétségbeesett kérese Egy anya ül velem szemben hogy most egy szőregi házban a szerkesztőségi szobában. Vára- két ember sírva kel, könnyek di Jánosné szőregi asszony. Sir. közt fekszik. Oda a reménység, Omlanak a könnyei. akiért áldozatot hozni érdemes — Segítsenek hazahozni a fia- volt, oda életük célja, tartalma, inat! Az isten is megáldja ma- oda a fiú. Nem szól a rádió, — íjukat, segítsenek. a fiú kedvenc szórakozása, ár­A fiú, aki szombaton Klein Ta- ván maradtak a galambok, ke­resik kisgazdájukat Micrt? Anyagi okok? A fiú havi ezer forintot kere­sett. Ruhája, szórakozása, —• mindene megvolt Tartalma nem volt az életé­nek? A mi hibánk, hogy disszidált, mással és Süli Máriával együtt itt hagyta a szüleit, — tizenhét éves, egyetlen gyerek. — Hogy ment el? Az anva szinte fuldokol a sí­rástól, mikor válaszol. — Nem szólt előre semmit Szombaton reggel bejött a Ruha­gyárba dolgozni, a félhármas busszal vártam haza. Mikor már vagy az ellenség, a lelkiismeret­estig se jött. kerestem. Akkor len, lélekmérgcző, fertőző, sutto­mondta egy barátja* hogy az öt- gó lázítás műve, órási busszal kiment Tiszasziget- Két hónappal előbb még azt re. s Térvárnál mentek át öt is mondtam volna: elsősorban a mi hívta. hibánk. Mi vitte ki ezeket a fiatalo- Ma azt mondom: mindazok kat? bűne, akik a mesés eldorádó ha­Klein Tamás anyjának a húga zug színeivel csábítják ifjúságon­Angliában van. Oda mentek. Zo- kat, mérgezik a gyárak, munka­kogva mondja az anya: helyek levegőjét. Akik másokat — Azt mondta a barátjának is, szöktetnek, de ők maradnak, hi­— gyere velünk, ott majd dol- szen ők tudják legjobban hogy gozni se fogunk, mégis taxin já- szájukból a hazugság ömlik, runk. Egy anya iil velem szemben * A barát itt maradt, de a szil- szerkesztőségi szobában. Sír. löknek nem szólt, hogy mire ké- Omlanak a könnyei, szül a fiuk. Az asszony most, te- — Nem éljük túl, sem az apja* hetetlen fájdalmában a barátot is sem én! Segítsenek! Hozzák okolja. Hogy lehetett olvan kő- haza! Segítsenek! szívű, liogy nem szólt? Ö is oka* (Szj O'ajsaftoló üzemeket a szegedi járásba! Valamikor minden város- olajos magvakat néhány ban, de még a legkisebb köz- nagy állami olajmalomban ségekben is működtek ki­sebb olajsájtoló üzemek. Az elmúlt évek idején ezeket a kas falusi üzemeket teljesen megszüntették. A begyűjtött Az eifenforradafom csengelei rémletteibol Mi tórtónh október 29-én a községben ? a felmondás a Török, Lévai, Bodnár-féle „demokraták" megokolva nincs, Lele And­rásnét a földművesszövetke­zetinefc vissza kell vennie, s a törvénytelen elbocsátás ide­jére a munkabért ki kel fi­zetni. A harmadik, n negyedik ügy a Vágóhíd ról elbocsátott két dolgozó ügye. Dr. Löbi Endréné és Városi György fellebbezése került a mai ülés elé. Mindkettőjükét — többekkel egyetemben — ok­tóber 29-én bocsátották el, a Munka Törvénykönyve 29. §. 1. bekezdés c) ponja alapján. Bővebb indokolás nincs. A tárgyaláson sem Sebes­tyén József főmérnök, sem Tölgyesi Elemér főkönyvelő, sem Gál József, a munkásta­nács elnöke nem tud szak­mai kifogást a legnagyobb igyekezet mellett sem össze­hordani egyik elbocsátottal szemben sem. Végülis mind felvál(va veríék A rendőrség befejezte a csengelei ellenforradalmárok aljas tettednek pontos vizs­gálatát, és az ügyet áttette a megyei ügyészséghez, a bíró­sági tárgyalás lefolytatása végett. Érdemes elgondolkod­ni azon, ma történt október 29-én Csengelén? Az esemé­nyeik: fényesen vetítik; ha a garázda elemek maradnak "uralmon-, hová süllyedt volna az ország .. a Az első felvonás Déli órákban törtónt az eset. Mintegy 50—60 főnyi tömeg — kívül állók! — kö­vetelte a Lenin Tsz irodája előtt a szövetkezet feloszla­tását. Időközben a tsz-irqdá­hoz érkezett Nagy Antal idős parasztember, akinek az el­lenforradalmárok szerint az volt a "bűne-, hogy párt­tag ... Mészáros Ferenc, — akit garázdaság bűntette miatt múlt év júliusában öt­hónapi börtönre ítélteki — és Sutka Zoltán az udvaron el­kapta Nagy Antalt és ütle­gelni kezdte. Közbeavatko­zott Magyar Mihály is, —aki megelőzőleg részeg fejjel egy kuláknak akart segíteni a tsz-iből egyes ingóságok el­vitelében! — és segí t kezet t Mészároséknak. Nagy elsza­ladt, de a verekedők utána mentek, a hereföldön felbuk­tatták és megrugdosták. Ez volt az első felvonás! va vezették a kocsit végig a községben — és felváltva verték a szerencsétlen em­bert. Papp Illés —, aki ugyan­csak a kocsin tartózkodott — védte Tóth Jánost, és meg­akadályozta Molnárt ablban, hogy késsel támadjon az öreg emberre. Útközben a kocsi elé állt kerékpórjával Tóth János felesége és Túri ba. A tagsági könyvét köve­telték Magonytól. Aztán el­hurcolták a kocsival az öreg embert, össze-vissza verté:::, majd az út mentén lelökték. Magony Imre még a pumpá­val is fejbe vágta a véres, elalélt embert, aki később 15 napig feküdt orvosi kezelés alatt.. * Késő este volt már, és ek­kor történt, amint már ko Ferenc. Az asszony eikááltot- rábbam megírtuk, hogy Ma­ta magát: "Innen csak raj­tam keresztül mentek to­vább!­Tóth Jánost ledobták a kocsiról, az ellenforradalmá­rok eliszkoltak, az öreget még aznap este bevitték a Sebészeti Klinikára, ahol napig gyógyították ... Hetvenéves öreget hurcoltak el 13 gony Imre a megelőzőleg összevert Tóth János háza előtt megállt a kocsival, le­ugrott, s ott a pumpával fej­be vágta az egyik paraszt­embert. Erre a ház előtti cso­portból Szabó Mihály felug­rott a kocsira és hátba szúrta Magony Imrét, ákli később meg is halt... (Szabót pár naippal ezelőtt tízévi börtön­re ítélte a bíróság.) Ez történt Csengelén. az Molnár és Virgoncz vitték ellenforradalom ideje alatt, s haza a kocsit, és útközben ugyanakkor a felizgatott tö­találkoztak Magony Imrével, meg a tanácsházán és a tsz­Rabi Flóriánnal, Kun Szabó ben elégette az iratokat Az Mihállyal és Szőri Istvánná1, ellenforradalmárok a bíróság Együtt mentek el Magony előtt felelnek majd tettükért: Lajos — az előbbi Magony- a tsz elleni izgatás, szómé­nak csak névrokona! — het- lyes szabadság megsértése venéves öreg ember tanyájá- bűntettéért. dolgozták fel. A beadott ola­jos magvakért a földműves" szövetkezetek olajcsere tele­pein gyakran vegyes, kétes minőségű csereo&ajokat ad­tak. Véleményem szerint szük­séges lenne ezeket a kis oűaj­sajtolókiat ismét üzembe ál­lítani. akár földművesszavct­kezeti, akár egyéni kezelés­ben. Fontos szolgálatot ten­nének a parasztság és a vá­rosi lakosság étolajjal való ellátásában. A gépállomások is működtethetnének ilyen olajsa.jtoló üzemeket. Meg­feleleőn tudnák biztosítani az egészségügyi szervek is ezekben az olajsajtolókban a higióna betartását. id. Czékus Frigyes, Kiskundorozrma Állam elleni izgatás bőnfette arait három hónapi börtönre íiélfék Varga Antal bérelszámolót azt deríti ki: össze férheteUe­szintén elküldtek a vállalat­tól. — Németh elvtárs nem a legjobb művezető, de stabil, «. — ­megbízható, jó munkát vég- osszeferhetetlenseg ? nek. I,I Hogyan is áll ez az zett. Ezt különböző statiszti kai adatok, amik a vállalat­nál megtalálhatók, ma is bi­zonyítják. Az embertelenségre ennyit mondhatok. Németh elvtárs volt szinte az egyedüli fő­művezető, aki odaállt maga is a gépek mellé, számtalan­szor elvégezte a gépjavítás munkáját a művezetők he­lyett. Megjavította a dolgo­zók elrontott munkadarab­jait is. Pálfy József, a Kál­mán-szalagnál Csanádi zse­bezőnő, de mások is sokat be­szélhetnének erről. Megjaví­totta a szabászat hibájából 25-én a dolgozók között sokszorosított röpcédulákat osztottak szét, amelyben 6 dolgozó elbocsátását követel­te a..., hogy kl, azt senki sem tudja megmondani. Töl­gyesi szerint ezek a dolgo­zók követelései voltak, de hogy 'ki adta ki a röpcédulá­kat, azt nem tudja. A hat név, ami a cédulán szerepelt, cso­dálatosképpen hat kommu­nista neve. Kitüntetett mun­kásoké, jutalmazott dolgo­zóké, akik a pártban is funk­ciót viseltek. A cédulái: mel­lett megindult a szóbeli agi­táció. Tölgyesi is, mások is drowtott holmit segített elejtettek itt egy szót, ott egy a Jéllábú embeit Amíg a tömeg a tsz előtt ; izgágáskodott, ifj. Molnár Já­' nos és Virgoncz Pál'— mind­! ketten már két-két esetben i voltak hatósági közeg elleni erőszak, illetve garázdaságért j büntetve! — a tsz egyik ko­csiját, lovát — amelyik ná­dért ment el —• elvették, mondván, hogy az Molnár apjáé volt. Felültek a kocsi­ra, és útközben találkoztak Tóth János 65 éves hadirok­kant, féllábú parasztember­rel. "Jani bácsi, üljön fel, el­visszük haza- — mondták neki ravaszul. Tóth gyanútla­nul felült a kocsira, és ekkor Molnár és Virgoncz elkezd­ték az öreget ütlegelni, — azért, mert párttag! Felválta A Megyei Bíróság Hutte­rerné tanácsa közvetlenül a konzervgyári röplapkészítők ügye után tárgyalta Varga Antal, a Borforgalmi Válla­lat bérelszámolójának bűn­tettét. Varga — aki a múlt­ban horthysta ludovikás-had­nagy volt — december 4-én az utcán leszakított egy fal­ra ragasztott kormány ellen uszító röplapot. A röpcédulát bevitte a vál­lalathoz és ott a gépíró­nőket arra akarta bírni, liogy azt sokszorosítsák. Azok nem vállalkoztak erre. Varga ekkor telefonon fel­hívta a borpincéket és felszólította az ott dolgozó­kat, hogy ne menjenek az utcára, vegyenek részt a Kádár-kormány elleni né­ma tüntetésben. A bíróság Huttererné ta­nácsa bűnösnek mondta ki Varga Antalt a BHÖ 2. pont­ja b. alpontja alapján, mi­szerint Varga állam elleni iz­gatás bűntettét követte el. Mivel Varga társadalmi tu­lajdon elleni sikkasztás miatt már korábban hat hónapi — három évre felfüggesz­tett — börtönre volt ítél­ve —. most a felfüggesz­tést hatályon kíviil helyez­te a bírósár cs összesen 9 hónapot keli majd ülnie Varga Antalnak, A vasutasok köszönik... A Vasutasok Szabad Szakszer­vezetének budapesti bizottsága: az alábbi levelet: juttatta el szer­kesztőségünkhöz : „Budapesten még dörögtek n fegyverek, amikor a szegedi te­rületi bizottság munkatársai már arra gondoltak: van-e ennivaló­juk a húrt szenvedett fővárosi vasutas társaiknak. A területi bizottság munkatársai több igaz­gatósági, külszolgálatos dolgozó segítségével 110 mázsa burgo­nyáit, 11 mázsa almát, közel lő mázsa babot. 18 mázsa káposz­tát. 100 darab tojást, 55 kiló zsírt, 47 kiló szalonnát, 524 kiló lisztet, ezenkívül nagymennyisé­gű zöldséget, hagymát, baromjit é$ ruhaneműt' gyűjtöttek össze: összesen 41631 forint értékben. Az összegyűlt adományokat Budapestre a Vasutasok Szabad Szakszervezetéhez juttatták el és ezt kiosztottuk a harcok károsult­jainak. As első adományokat nzok kapták, akiknek családjuk­ban haláleset fordult elő. vagy lakásuk teljesen elpusztult. A később érkezett adományokból a kisebb kárt szenvedetteknek cs az első munkafelvevőknek juttat­tunk eL A szakszervezet a segélyezet­tek nevében eziiton mond bálás köszönetet nz Asotthabni Állami Gazdaságnak, a domaszéki közsé­gi tanácsnak és egyházközségnek. Mórahalom községi tanácsnak, Kunhalom tanácséinak, a ziíkémy­széki, az ütlömösi tanácsnak és egyházközségnek, valamint n többi adományozóknak az clcl­mlszersegély ért". — Az atomvlrsll hét hétig et­Sll! A Cambridge! egyetem egyik laboratóriumában "Virslit bom­báztak atomsugarakkal*'. A su­: rárak megölték a baktériumokat és szétrombolták a húsban levő erjesztő anyagot, amely egyik j fő okozőla a hús rom'ísának. A I virslit normális szohehő—érsék­j leien tartották és hét hét múlva i megállapították, hogy ehető,

Next

/
Oldalképek
Tartalom