Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-20 / 16. szám

Vajda Jnmtmx Mirr használják fel as ellenséges hangadók aTextilinttveíiTnunkástanácsát ? az üstökös A Texttlművekben ma mar ismét rend és nyugalom le­hetne —, de esaik lecsendese­dett- és nem szűnt még roefi a becsületes emberek felhá­borodása, sem a politikai konjunktúralovagak akciói­nak sorozata. Az a politikái aknamunka, arná októberijein nyíltan hullámzott, mcet csöndesen, láthatatlan, vagy csak nehezen felkutatható ereken keresztül folydogál. — De, hogy mindezt körülte­kintéssel íelgzínre hozhassuk, kezdjük az elején. ,,Én megválasztalak téged, te meg engem" Minden üzemben munkás­tanácsot választottak akkor­tájt. Egyik helyec 1 becsületes eszközökkel, má6 helyen bi­zonyos praktikával. A Textil­művekben az utóbbi érvénye­sült. Ez pedig úgy történt, hogy az ellenforradalom ide­jén összebúvárltcdott az úgy­nevezett "forradalmi mun­kástanács" és megválaszt al­ta — vagy megválasztotta?! — a szakszervezeti bizottsá­got. Természetes, hogy ezzel lekötelezte a választottakat, s a végleges munkástanács­választásnál ezek szívesen honorálták ezt az előzékeny-, sóget, Mindenesetre meg­esett a választás, s utána az eredményhirdetés. Hogy ki hány szavazatot kapáét, arról hallgatott a krónika. Furcsa véletlenek sorozata következ­hetett be. Az üzem dlogozói­•naíc 00 százaléka nő. S hány dolgozó nő van a munkásta­nácsban? Bőven számítva ta­lán egy póttag. Ezzel szem­ben körülbelül 10 műszaki, 10 műhelyi dolgozó, 3 admi­lileatrátor és 5 munkás, — csupa-csupa férfi. De ez a kieebbdk baj! Ezenfelül a munkástanács fő-fő ügyvivői az események alatt és koráb­ban ls rosszul vizsgáztak po­litikából — a valóságos osz­tályérdekeket illetően, és azóta is többet elárultál! ma­gukról hovatartozásukat il­letően. minthogy afölött szó nélkül cl Tehetne menni, II „demokraták" arcképcsarnoka Azokban a napúkban, anu­feor erénynek számított a ké­tes politikai múlt és bűnnek iaz igaz kommunista meggyő­ződés, jó néhány ember — > a r> umkásárdekek és a .tiszta' demokrácia szoplőteieii kép­viselői- — az élre ugrottak és megkezdték tevékenységű­iket. Kovács Zoltán hegesztő, a sztrájk egyik élenjáró szer­vezője volt. Annyira nem vá­logatott a sztrákj kicsikará­sának módszerei között, hogy brutális szitkoKódásw! illette például a munkástanács egyik olyan tagját is, aki munkához fogott a kétnapos sztrájk idején. — Ilyen csirkefogók miatt nem megyünk semmire! — hangoztatta. Elgondolkodhatunk, hogy vajon hová akart kilyukadni a sztrájkkal? Ilyen magatartás ellenére érdekes — do a munkásta­nács vezetőit és az igazgatót ismerve nem meghökkentő számunkra —, hogy Kovács Zoltán bért kapott arra a két napra, amelyen csak a sztrájkszervezésre fordított erőt! Kecskés Józsefnél! ennél komolyabb politikai misszió­ja volt és van. Egyáltalán nem szemérmesen és halkan propagálta: >• Ebben az üzem­ben kommunista párt nem lé­tezhet, egyszer s mindenkor­ra megszűnt". A "Úszta- de­mokrácia korszakának fő vá­rományosa volt, — jóllehet 6 maga mocskolta be legelő­ször ezt az osztályok feletti fogalmai, amikor az »A«­műszakbói rágalmak alapján leváltott kommunista műve­zető visszahelyezését kérték a műszak dolgozói, és ő nem volt szégyenlős ilyenformán nyilatkozni: "Majd repülnek ők, kommunista művezetőik­kel együtt". A volt budapesti munkástanács institúciói alapján ő volt az, aki a nyil­vánosság előtt egyhónapos haladékot adott a kormány­nak, mondván, hogy ha ad­dig nem váltja be a követe­léseket — welsöprlk". A bu­dapesti központi munkásta­nács tevékenysége és követe­lései ma már mindenki előtt világosak. Ilyenformán az sem kétséges, hogy Kecskés József milyen politikát kép­viselt. Jutalmát azonban megkapta: hkfevezetőből se­gédművezető lett! Akad olyan a munkásta­nács nagyjai között, aki saj­nálkozását fejezte ki azért, mert nem robbantották fel lelki cimborál a szegedi hidat, és nem vol't szervezett fegy­veres ellenállás a városban a szovjet csapatok bevonulása­kor. Forgács Ervin névre hallgat, és gyáva kukacoknak ütulálja az említett akcióval megbízott és attól meghát­ráló ellenfarradalmárokait —, mert ugyo ez árulás volt. Ha ő ott lett volna!..: Helyet kell még adni ebben az arcképcsarnokban Hor­váth Andornak, a munkásta­nács elnökének ls, aki a nyilas párt tagja volt. ö ko­rántsem olyan afletív. mint az említettel!, de nem rest bele­egyezni egyetlen kommunis­ták ellen hozott burkolt ha­tározatba sem. Mindenesetre feltűnő, hogy amíg társaival átszervez, kommunistákat he­lyez jobbra és balra, megvá­lasztása óta nem mutatko­zott munkapadjánál. Függeí­Kisembe^ A pirossapkás fjlu pedánsan és pontosan jő ragaalente a Klauzál térre, mint a mar két-három évtizede ilm/kádö anyakönyvvezető a régi városházára, hoav az örökös kor­szerúsUés alatt álló kétkerekű hivatala mellett álldogáljon naphosszat a Kígyó-patika előtt. Pipájából egykedvűen pö­fékel, látszólag mi sem. érdekli. Pedig a szürke iüsimacsikák segítette nyugodtság élénl: üzleti érzéket és jó megfigyelő­képességet takar. Már ahogy a Csemege-Üzlet elölt jössz, meglátja rólad, hogy vitetni valód van. Mire a tér közepére érsz, eldöntötte, hogy a relcamiédat az Anna-kút mellé csak egy ötvencsért viszi el. S ahogy szádat köszönésre nyitnád, vtár elfordul. Tisztában van azzal, hogy a nagv szállítmá­nyozásra csak harminc forintot utalványozott M a feleséged, A pipapöfékedén üteme akkor sem szakad mea. amikor n szomszédtól kölcsönkért tragacson sajátkezülea buUanszí­rozod el előtte a javításra érdemes bútordarabod. Állítólag évekkel ezelőtt üzenetközvetítésre, le-cél­elvitelre út vállalkozott, Mosí minek. Ott a rá­cióban a szivküldi, a csomagra mea a posta. Született indi­vidualista. Van úgy, hogy három napig sem áll szóba- a má­sik pirossapkással Legfeljebb azt említi meg. hoau eliiaues­kadte a zsírosan jövedelmező zongoraszállítást. Dc azt aztán újabb három napig és eléggé közérthetően teszi. Mondom, individualista, de a Rockefeller-konszern olajvál­lalatai sem védik oly egyértelműen • az olajárakat, mint a Klauzál téri pirossá ukáscik a kialakult díjtarifát. A nagyvilág folyása, sem a kü világunk most eléaoé zajos csörgedezése, úgymond, nem érdekli. De azért a szom­szédos újságárus minden képes, vagy képtelen úlsiaiái (3 vezércikktől az impresszumig átböngészi. Azt mondják, csak azért, hogy mi az a világpiaci ár. amelyért legközelebb már ő is elviheti a ket szekrényt az enpósodhoz. Mert ő a Klauzál téri adófizető hordár... C*l) leoített lett, illetve amolyan illegális függetlenítés révén minden termelőmunka nél­kül veszi fel az átlagbért. Ezek után már az sem cso­dálkoztál el senkit, hogy a munkástanács üléseit rend­szeresen munkaidőben tart­ják, ilyenformán valameny­nyi tanácstag "félfüggetlení­tett«. Vajon a dolgozók igazság­érzete és a törvény szerint való ez? II „demokraták" jobb koso A munkástanács fent be­mutatott tagjai kijelentések­hez hívek is maradtak, és te­vékenységük nagyrészt ab­ban merült lel, hogy a párt­szervezés megindítása idején megkezdték a kommunisták elleni akciókat; az áthelye­zéseket, lemlnősítéseket és — természetesen nem hivatalo­san — a megfélemlítés esz­közeitől sem riadtak vissza. Abból a 25 kommunistából, akik elsőkként álltaik a párt­szervezés élére, lö-at hamaro­san megmozgattak. Gazdasá­gi, üzemszervezesi és minden­féle indokkal és Indokolás nélkül vitték ezt véghez, s a demokraták jobb keze, a munkásfiatalból lett igazgató, aki nemvég még "élt-halt" a munkáspártért, eaeket szé­pen, egyetértéssel aláfrogatta űs végrehajtotta, Ugyanígy beleegyezését adta abba, hogy az üzem területén sem­miféle plakátot nem lehet Elfüggeszteni, bár maga is tudhatta, hogy cz mostaná­l>an éppen a párt plakátjaira vanaitkocsiilc. Szava sem volt az ellen, hogy a munkásta­nács a párt intéző bizottságá­nak elnököt sem volt hajlan­dó beengedni arra a tanács­kozásra, amelyen kommunis­tákról ls szó volt. Es sorolhatnánk, hogy az októberi szeleik idején mi­lyen fordulatot vett és milyen intézkedéseket hajtott végre megnyugvással és hozzájáru­lással. Az egyszerű munkás­ember csak nézi-nézi ezeket a jelenségeket, és korrigálja a munkásignzgatóról koráb­ban szerzett ismereteket. Ugyan milyen következtetés­re jut? Terjed a megfélemlítés sselleme A felsoroltakból és egyéb jelenségekből — amelyek fel­sorolására itt nincs hely — világosan kitűnik: a munkás­tanácsot a hangadók arra használják fel, hogy pártéi­lenes intézkedéseket fogana­tosítsanak, ós mindezt holmi gazdasági, átszervezési szem­pontúik leple alatt. Valójában hogyan is fest ez az átszerve­zés? Kevesebb lesz as író­asztalok száma? Nem, de egyre jobban szaporodik a munkakörükből áthelyezett kommunisták száma, és egy­re jobban érvényesül, terjed az ílyan intézkedésekkel el­érhető megfélemlítés szelle­me. Sok becsületes meggyő­ződésű kommunista még nem mer belépni a pártbn, mert tart az ilyenféle megtorlások­tól. S ez nem is csoda, hiszen a munkástanács egy időben az igazgatóval együtt testü­letileg is úgy nyilatkozott, hogy nem Ismeri el a kor­mányt. Ma már ilyen nyilat­kozatoktól a hangadók is tar­tózkodnak —, sőt esetenként szovjet elvtársaikra hivatkoz­va fenyegetőznek. Hihetetlen találékonyság! Mindenesetre módot keresnek és találnak orra, hogy akadályozzák cz üzem kommunista erőinek összefogását, szervezeti erő­södését és félel eanérzetet keltsenek azokban, akiknek a pártban a helyük. Természe­tesen igazi szándékaikat lep­lezik — és ehhez nagy. segít­séget kapnak az igazgatótól — jóllehet esetenként nemes gesztussal viseltetne!! a párt iránt. Tevékenységűit lénye­gét azonban ez nem hemí­lyosilhatja el. Az égen fényes üstökös; uszálya Az ég felétől le a földre ér. Mondják, ez ama. "nagy", melynek pályája Egyenes; vissza hát soha se tér. Csillagvilágok fénylő táborán át A végtelenséggel versenyt rohtui. Forogni körbe nem tud, nem akar, hát örökké társtalan, boldogtalan! Imádja más a változékony Holdat. A kacéron keringő csillagot; Fenséges Niobéja az égboltnak, l.ohogó gyász, én neked hódolok. Szomorú csillag, életátkom képe. Sugár ecset, mely festi végzetem'. Akárhova mégysz amérhetlen égbe. Te mindenütt egyetlen, idegen!... A napclkben, január 17-én múlt hatvan esztendeje, hogy meghalt a magyar irodalom egyik magányos leükű, keserű hangú poótája, Vajda János. Ady "Montblanc emiber«­nek nevezte valahol, s ez a név nemcsak utalás legismer­tebb versénéle hasonlatára, liánom találó Vajda János emberi és költői egyéniségé­re is. ö, aki Petőfi barátja, a szabadságharc hadnagya volt, keserű szájízzel élt egy kény­szerű korban, a Bach-kor­szak elnyomásában. Ezzel pá­rosült még egyéni sorsának magárahagyatottsága, re­ménytelen és hasztalan vá­gyódó szerelmi társkeresése. Ez a keseifi hang szövi át verseit, a belső egyensúlyta­lanság fejeződik ki legtöbb­jében. A magányos lélek ko­morsága és a keserű ellenzé­kiség egyaránt megszólalt költeményeiben, s a kevéssé ismert puhlicisztikai, íród te­rtSteetiyaSgftjettt 29, Áöermödt­séf évtizedeihez valóban iH« voit az 6 komor hangja, amelynek mélyén azonban mégis ott él a remény még a •reménytelen szerelmi költé­szetében is, de főként ott él félreérthetetlenül a társadal­mi kérdések terén. VcJt vala­mi, amiben rendíthetetlenül hitt, és ami bizalommal töl­tötte el: a nép jövőt teremtő ereje. "... De hát nem volna itt már semmi ép?... Az nem lehet! Van, igenis, a nép..." Ez, a nép feltámadásába vetett hite adta meg igaz: erejét, és az a tudat, hogy ő, a magányos üstökös világí­tani fog az utókornak is. Azt vallotta magáról, hogy éln: feg költészete, amíg tavasz, szív és szerelem lesz a íö'­dün. Most, a mi korunkban, az emberiség tavaszán emlékez­zünk rá, a magányos, és a népben mégis társra lelő üstökösre halálának hatva­nadik évfordulóján. Az "«! nem nyert éden fájdalmát" hozza helyre az utókor rctete. Itt közölt verse egyik legjellemzőbb darabja költé­szetének, amellyel saját élet­útját szándékozik példázni. Pásztorok, favágók is más szegényemberejt ja n / # CM&tAtk a Uauawt magaslatokig ez a 12 esztendőn át eldugott film. Ennek az 1942-ben készült magyar filmal­kotásnak úgy látszik, nem ártott meg az értel­metlen is indokolatlan száműzetés. Csutok Ger­gely családfának havasi boldogsága is tragédiája ma is olyan mély ha­tást gyakorol az embe­rekre, mint a legelső filmbemutatókon, legfel­jebb azzal a jó érzéssel, hogy ma már megszaba­dultak ezek a havasi emberek az akkori gon­doktól, a hasznot haj­szoló részvényesek em­bertelenségétól. A film kissé vontatott szerkesztése, s néhol a havasi élet misztikussá festése nem töri meg mégsem a cselekményt, * a drámai konfliktus egységét. Az Összkép a nézőben egységes ma­rad, » ezért van az, liogy a kicsi Gergő ke­resztelésétől kezdve­szinte valamennyi mo­tívumot éles képként is meg tud örökíteni emlé­kezetében a néző. Ez pe­dig a jó filmek tulaj­donsága! A havasi szegényem­berek életébe beletapos a hasznot űző Arbor Fakitermelő Részvény­társaság• S ebbe a ha­szonűzésbe belepusztul a havasok csöndje, is riadalmas élet vár em­berre s állatra egyaránt. Ezért mondja Marci bá­csi a részvényesek fa­lcáltchintetü emberének: ahol maguk megjelen­nek, onnan as úrís'en is hiteszi a lábát. És va­lóban: as otthonukból elűzött Csutak Gergelye­ket se isten, te törvény nem s'édi meg a haszon kegyetlen ölelésétől. Hiába, a havasi szegény­emberek egyűvétartazá­sa, egymás segítései An­na is, Gergely is elvész as érdek rengetegében. Gergely igaza csak a ha vasi emberek igazsága marad, as urak igazsága más igazság, az o sze­gényemberek véréből táplálkozik. A küzdelmes életű havasi emberek felejthe­tetlenül szép típusét Görbe János, Billarí Jó­zsef. Szcllei Aliz és a többiek nagyszerű alahi tása láttatta meg ve­lünk, akik már egy jó évtizeddel előbb is lát tuk esi a jilmot, s azok­kal i», akik azóta utó rumh nőttek, a mai fia­talokkal. <» KERESZTREJTVÉNY A télről VÍZSZINTES 1. Petőfi Sútidor Pálnapkor í. versinek kerdö sora. <A nyitná: levő betű: i.) 11, Zenei műszó, em.: nagyon. 12. Ritka női né'­ID. Petőfi-vers cime. IS. Uol. te. íve kő tő. 17. lfaza. II. X htján: forróégövi állat! 20. Személynév­ruás. a. ::. őrzi. 22, UK. 23. Sámson és ii. 23. Magasban. 26. •; . tréfa. 27. Másik tulajdonai képezi. 21. Énekhang. 30. A gó­lya teszi a háztetőn, a népdal szerint is. 32. Helyrag. 33 Vonat­kozó névmás. 35. Férfi név. 37. Lakat Károly, 30. Színészre (liy-i). 10. A falevelek ilyenek. 41. Országgyűlés színhelye volt. 42. A műterem régles. Idegen elne­vezése. 43. A mozi közepe. 44. ÉTG. 45. A hat kétharmada! 4C. GEK. 47. Kábul Lajos Emil. 48. Ételízesítő 49. Latabár Kálmán r<!vbet\Ul 31. Röp — távirati he­lyesírással, 32. Régi zeneszerzőn': vezetékneve Cs utónevének kez­dőbetűje. 54, Figyeli-e? FÜCK50LEGEX ]: Atomcsoportok. 2. Képző, » -tlon párja. 3. TTP. 4. Vincze Ottó. S. Biztató-szócska. 6. Az Idegen ábécé első két betűje! 1. írószer. S. Tenger a görög par­tok mentén. 0. Jégen éa dinnyén Vágják. 10. Rangjelző a fö ellen­téte. U. Juhász Oyutu A vége­ken t:. verséből idézünk. (A ka­nyarban lavó zártbetü: ú, 1, o.) 14, Tud-e válaszolni. 10. Festék­anyag, uzintoler: folyadék. 18. Pesti tér. 11). Öltözet. 21, Tenger németül. 23. A hozzáadásával (úlyegység! 24. Ezt pedig az eső teszi az ereszen — ugyancsak a nóta szerint. 33. Földművelés­ügyi Minisztérium. 27. Elveszti nz egyensúlyát. 2í. Törlesztés kereskedelmi elnevezése, 31. Nn­B 'obb házak része. 34. Hizony­ti'kínul áll a lábán. 30. NEÉ. 3) TU. 42. vízen utazik. 43. Ola)­SOV. 43. Ezzel megy a vásár. 47. Kői hév, 40. ERII. 50. Nem ül <•. nem' Is fokszik. sí. Vlsazaf­rets-tg: 52. Betű, úgy. ehogy ki­ejtjük. 03. Növény. 04. Btztatő­szőéska. (NO). M. K. * A helyes megfejtők között könyveket sorsolunk ld. A me«­fej léseket Január 27-ig kell be­küldeni szerkesztőségünkbe (Mó­ra Ferenc sétány 10., ír. em.) w 2 3 "FF H • e | 10 I II í !»i2T a ,3 , u „j.3 | i«" " I SaS ,3 r iar i a it 8 u 23 III24! a 15 III 20 1 1 27 28 • • 30 l 31 üTsr1— 53 34 S£ 35 30 a 37 58 | M ISSi40!' a "I I SS 42 ! la 43" 44 | •fi m 45 08146 a 471 48 ; s 4!) J50 ÍK n na 52 —J I ÍM a!M i 1 illl i K A borítékra, vagy a levelezőlap­in kcrjtlk a "Rejtvény" megje­lölést írni. A helyes megfejtést és a jiiudmazotbik névsorát feb­ruár 3-1 szántunkban közöljük. Megfejtésül a két vers-sort ele­gendő bekiildi.nl. A rejtvényszcl­vényt mellékelni keil. 3. sz. rejtvényünk megfejtései A ravasz Kabők, novellák, gyógyszerész, Fecskék, Ferkő, Szegedi Napló, tanyaiak, Cegléd. Könyvjutalmat kaptak az aláb­biak: Annus Antalné, Szeged, Vedres u. 1/b., Puskás Sándor, A.'••otthalom, £ ker. S„ Juhász Jázsefnó, Szatymaz 413, és Wald­mrnn Gábor, Szeged, Len-Jvai u. fi. A szegedlek szerkesztőségünk titkárságán vehttik át a küny­v ket. a vidékleknek postán küldjük el. ismét közölj ük lejtőinkkel, hogy két hát múlva, február el­ső vasárnapján népKtrű irodal­mi rejtvénypályázatot keedüpk amelyben híres szegedi írókról és keltőkről lesz szó, Móra Ferenc, Tömörkény István, József Attila. Juhász Gyula és mások művel szerepelnek majd rejtvényeink­ben. A négyhetes verseny végén értékes Jutalmakat sorsolunk k' a megfejtők között. Csongrád megyében január 29-én kezdődik a vadászati tilalom Hárpm megye: Békés, Csongrád és Szabolcs kivéte­lével Január 22-én az égésű ország területén befejeződ'k a vadászati idény. Az emlí­tett megyékben a Foldművo­iésügyi Minisztérium január 2P-ig engedélyezte a vadásza­tot, mert a társaságok — pus­kák és töltények híján — tudtak idejében vadászato­kat rendezni, főként pedig, mivel ezeken a területeken Igen felszaporodott a vadállo­mány. A ragadozókra és dú­vadakra természetesen g»hc>) sem vonatkozik a vad ínat l tiiglem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom