Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-20 / 16. szám

A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGE Dl LAPJA II. évfolyam. 16. szám Ara: 50 fillér Vasárnan. 1957. január 20. 98 lakás készül a volt Dézsa-laktanyában Hz időjárás nem a*adá yoctiatja — máris nagy ü emben folyik a tmioka • Érdekes megoldás: úi emelet, amelyik látszik is — nem >s „Hol ez az utca, hol ez a ház ? .. A nehéz szegedi lakáshely­zet miatt érthető figyelem­mel kísérjük a honvédség ál­tal a városi tanács rendelke­zésére bocsátott két nagy sze­gedi laktanyánál folyó lakás­átalakítási munkálatokat. Mindkét laktanya átalakí­tási tervét a szegedi Tervező Iroda készíti. A Honvéd téri Dózsa-laktanya általános ter­vei Albert Ferenc építéster­vező irányításával elkészül­tek, a részletterveken — így a statikai részen — még dol­goznak. A tervezés során ko­moly feladatokat kellett meg­oldani a tervezőknek, mert például födémcserére, donga­boltozatok kiváltására van szükség. A Dózsa-laktanyánál ismét sor kerül a Szegeden oly nagy lehetőségeket nyújtó emeletráépítés alkalmazá­sára. A négyszög alakú épület fe­délszerkezetét, az épület bel­ső traktusa fölött eltávolít­ják és oda még egy emelet kerül, mégpedig lapos tető­vel. Ez a megoldás nemcsak műszakilag figyelemre méltó, hanem a kialakult városkép szempontjából is. Az új eme­let a lapos tetővel a Honvéd térről és a Dózsa-laktanyát körülvevő Bódog János, Par­tizán és Zászló utcákról nem látszik, mert a nyeregtető gerince eltakarja. Az átalakítás során az emeletráépítéssel össze­sen 98 lakást alakítanak ki. Á Bódog János utcai és a Zászló utcai oldalszárnyakon úgynevezett »Cs«-latkásc»k ké­szülnek. Ezek egy kb. 4x6 m nagyságú szobából, 2.5x5 m nagyságú konyhából, egy kb. 2 négyzetméter alapterületű éléskamrából és egy. valószí­nűleg zuhanyozóval felszerelt niosdófülkéből állnak. A Honvéd téri és Partizán utcai szárnyon általában kétszobás össz­komfortos lakások készülnek. A kivitelezés nehéz mun­káját a Csongrádmegyei Ál­lami Építőipari Vállalat vég­zi. Az előkészületek, ahogy az építőipariak mondják: a "felvonulás--, rendben meg­történt. Szerszámot, szüksé­ges anyagot odaszállították. Mivel a munkák jó része bontásból áll, s a falakon be­lül kell elvégezni, még a téli hónapok alatt is dolgoznak. Homokot, meszet a pincében tárolnak, a habarcs is ott ké­szül. Jelenleg már ötven fő kőműves, segédmunkás igyekszik, htgy az átalakítás­ból kapott új lakásokkal eny­hítsen a lakásínségen. A munkák meglehetős szakmai felkészültséget igé­nyelnek, mert számos olyan, a tervezésnél előre nem lát­ható nehézség, körülmény adódik, amelyek a kivitelező szakembereket, az építésvezetőt, művezetőt komoly feladat elé állítják. A Csongrádmegyei Építődpa­ri Vállalatnak már gyakor­lata van ebben, hiszen a töb-' bi között a DÁV-nál, a Kis­dávid-palotában, a Széchenyi téri volt »01asz-«-házban si­keresen végeztek ilyen mun­kát. Az építkezés üteme hétfő­től kezdve előreláthatóan gyorsul, mert a Vállalat Baján befejezte a nagy bér­ház építését és az ott felszabadult mun­kaerőicet ide irányítják. Érdekes az is. hogy a kő­művesekkel párhuzamosan már néhány szobafestő dolgozik. Az átalakításnál érintetlenül maradt falakat kaparják, és az ablakokat, ajtókat "pácol­ják", azaz az újbóli festéshez készítik elő, hogy amikor az lehetséges lesz, minél gyor­sabban készüljön el a szoba­festőmunka. Az egész átalakítást két ütemben végzik. Az első ütem a "Cs-lakások«. Ezt — Gál Józseí főművezető tájé­koztatása szerint — május elejére végeznék el. A többi lakásba pedig előreláthatólag őszre költözködhetnek a bol­dog tulajdonosok. A Petőfi-laktanya átalakí­tásának menetéről a jövő hé­ten számolunk be, Liebmann Béla felvétele . • — kérdezzük mi Es ha az olvasó tudja, írja meg. De azt is, miről nevezetes. Annyit elárulunk, hogy a ház szegedi és várostörté­neti szempontból érdekes. A csütörtökig helyes és részletét választ adók közüli két színházjegyet sorsolunk ki A borí­tékra írjuk [el. hogy: „Képpályázat". Aláírták a szovjet-kínai nyilatkozatot tat ONTJA A VZET AZ UJSZEGEDI HŐFORRÁS .ír. Mire használták « fel a Textilművek munkás­tanácsát? Dudás József és Szabó János ellenforradal­márokat A forradalmi munkás-paraszt kormány határozatai Takarékossági intézkedések — Megállapították a negyedévi költségvetést — Rendelet az öregségi nyugdíjigényről — Mezőgazdasági bizottság alakult Német rádiókészülékek A közelmúltban kétfajta rá­dió érkezett az NDK-ból, amelyeket a vásárlóközönség örömmel fogadott, mivel mindkettő kitűnő minőségű. Most újabban egy újabb ké­szülék érkezését várják, amely 12 csöves, és nagyobb a teljesítménye, mint az előb­biéké. Előreláthatólag 4000 forint körüli ára lesz. Ezeket a szaküzletek hozzák forga­lomba, A magyar forradalmi mun­kás-paraszt kormány január 18-i ülésén a következő fon­tosabb határozatokat hozta: A kormány megállapította az 1957. évi első negyedévi költségvetést. A kormány vé­leménye szerint az első ne­gyedévi költségvetési hiányt a szénbányászat, az olaj- és energiatermelés növelésének nyomán meginduló és norma­lizálódó ipari termelés ered­ményeiből csökkenteni lehet, a még fennmaradó hiányt pe­dig a baráti országoktól ka­pott kölcsönökből lehet fe­dezni. A kormány utasította a pénzügyminisztert, hogy a Közöljük az egyes lakásügyi csoportok fogadóóráit A szegedi'városi tanács jelen­legi át szemezésénél a kerületi ta­nácsok szélesebb hatáskört kap­tak A lakásügyeket eddig egy he­lyen, összevontan az I. kerület­nél, a városi bérházban intézték. Most a lakásügyeket visszaadták a kerületeknek. Ez lehetővé te­szi, hogy a helyszínen, az egyes lakásigénylők kérelmét és lakás­helyzetét alaposabban kivizsgál­ják és a rendelkezésre,- álló cse­kély számú lakást az eddigieknél megfelelőbben fialják' ki. Az el­ső kerület;.el egy-egy fogadóna­por nagyon sok kérelmező je­Jírfkezett. s ez akadályozta az ügyvitelt. Mott, a decentralizálás folytán a lakásigénylések meg­oszlanak, s ezért is gyorsabban intéződhetnek a kérelmek. Közüljük a kerületi lakásügyi csoportok fogadóóráit: Az első kerületi lakásügyi cso­port (Városi Hé rí láz) szórd á-, és szombaton fogad. A második ke­rület (Vásárhelyi sugárút 15.) hétfőn. szerdán, csütörtökön, szombaton 8—12 óra közölt áll a felek rendelkezésére. A harma­dik kerület fogadó napja bélfőn, szerdán, csütörtökön, szombaton 8—12 óra közölt, szerdán 3 óráig. A kerületi tanácsok kérik a la­kosságot, hogy a fenti időponto­kat pontosan tartsák be, mert a hivatalok a többi időt a helyszí­ni kivizsgálásra és az adminiszt­rációs munkára ford^ia* költségvetési hiány mini­málisra csökkentése érde­kében dolgozzon ki szigorú takarékossági intézkedése­ket az állami élet minden terü­letén és mindazokon a terü­leteken, amelyek állami tá­mogatást élveznek. A kor­mány a negyedéves költség­vetést csak mint szükséges átmeneti megoldást fogadta el azzal, hogy a továbbiakban az ilyen operatív negyedéves költségvetéssel való gazdál­kodás helyett rátér a rendes éves tervek és költségvetés alapján való gazdálkodásra. Utasította a Tervhivatal elnökét és a pénzügymi­nisztert, hogy március 31-ig tegyenek előterjesztést az 1957. évi tervre és az ezen alapuló 1957. évi költség­vetésre. A kormány rendeletet ho­zott, melynek értelmében az 1954. október 1. előtti jogsza­bályok alapján nyugellátás­ban részesülő dolgozók közül azok, akiknek munkaviszo­nyát 1956. . október 23. cs 1957. március 31. között szün­tették meg, illetve szüntetik meg, tekintet nélkül arra, hogy nyugellátásuk megálla­pítása óta mennyi időn ke­resztül állottak munkavi­szonyban, nyugdíjpótlék helyett az 1954. évi 28. sz.. illetve az 1956. évi 34. sz. törvény­erejű rendelet alapján járó öregségi nyugdíj megálla­pítását igényelhetik. A kormány a kereskedelmi miniszter előterjesztésére fel­hatalmazta a Ganz Vagon- és és Gépgyárat, valamint az Egyesült Izzó Rt-t önálló kül­kereskedelmi tevékenység folytatására. A kormány ez­zel a határozatával kibőví­tette azoknak a vállalatoknak a körét, amelyek már 1956. év folyamán felhatalmazást kaptak önálló külkereskedel­mi tevékenység folytatására. A kormány szükségesnek tartja, hogy több iparválla­lat végezzen önálló külke­reskedelmi tevékenységet, ezzel is elősegítve a terme­lés és a fogyasztás közvetlen kapcsolatának kialakítását, s lehetővé téve, hogy a fonto­sabb exportcikkeket gyártó vállalatok közvetlenül tapasz­talják a külföldi piacok igé­nyeit, és ezzel újabb ösztön­zést kapjanak gyártmányaik technológiájának és az üze­mek műszaki színvonalának fejlesztésére. A kormány a mezőgazda­ságra vonatkozó törvény­tervezetek, rendeletek gon­dosabb előkészítése és a. mezőgazdaság előtt álló fel­adatok kidolgozása erdeké­ben mezőgazdasági bizott­ságot hozott létre. A b'zottság elnöki tisztségé­nek betöltésére a kormány Dobi Istvánt, a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának elnö­két, a Termelőszövetkezeti Tanács elnökét kérte fel. A kormány megszüntette a tokajhegyaljai kormánybizto­si intézményt és az általa ed­dig ellátott feladatokat a Bor­sod megyei Tanács v. b. me­zőgazdasági igazgatóságának hatáskörébe utalta. Ugyan­csak megszüntette a mező­Gépgyárat, a Magyar Vagon- gazdasági fejlesztési irodát, MÉGIS: AGGÓDOM ÉN Mégis: aggódom én! S miért? — ma is.., Miért nem forr a láz az én szivemben is mini forr a többiben? A győzelem, s e forradalmi hév mért fáj nekem? Mért könnyű másnak így, nekem meg mért nehéz? — bár én mondhatnám majd, hogy: tévedés.., A rádió zajos — akár az utca itt — a Pest, a vérző Pest dobálja híreit a forradalmi harcnak: még! még! győzelem! tódul a gyógyszer-ár, töméntelen, a bécsi úton zúg a forgalom... Ülök csak itt, ülök és hallgatom. Pesten a vér folyik, a gépfegyver ropog, a rádiónál: herceg, gróf, papok, — tegnap rabok, volt ellenségeink — és mind a pesti népet éltetik, az új hazát mely független, szabad ... Kísértetek? — vagy én vagyok makacs, csak én nem hiszek? az én szívem beteg, hogy nem tüzel, hogy fázósan remeg a tűztől, melyben párnás börtönök néhány lakója Pestre költözött s nyilatkozik a győztesek nevében? (kereszttel-e, vagy gránáttal, kezében?...) S az éterből tovább vezénylenek újabb barátok: új kísértetek; pártok születnek semmiből, tucatra: s az én.pártomnak cincogás a hangja!.., így volna jó? ez lenne hát a vége? ezért a vér, a pesti utcák vére?! Aggódom én, aggódom még — s ezért! Mért éljeneznek úgy? Nehéz, cudar nehéz! En sosem mondhatom: Tévedtem, tévedés« (1956. november 2.) ANDRÁSSY LAJOS

Next

/
Oldalképek
Tartalom