Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-04 / 2. szám

A Paprikafeldolgozó munkástanácsa (Január 14-én kezdődik! meg ú.ra az oktatás jogtalaoil avatkozott a szakszervezet doigátaa i Tudományegyetemen Meg kell választani az üzem végleges munkástanácsát Háborogtak a lelkek, magasra csaptak az érzelmek, amikor a Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalatnál — 1956 október végén — megalakult az üzemi munkástanács. Ez idő tájt Szeged gyáraiban sorra bontakoztak; a munkásönkormányzat e szervei, hogy a dolgos emberek végre frázisok nélkül és valóban magúiénak tudhassák a gvárat. Tisztelet, megbecsülés a munkástanácsoknak, amely a tiepmazgalom egyik jelentős vívmányait alkotják. A PaprikafeldoLgoeóban napjainkra józanabbra mérséklődtek az emberi érzések lángjai. Áll ez a munkástanács egyes tagjaira is. Korábban például néhányan közülük ragaszkodtak ahhoz, hogy a munkástanács politikát szerv. Ma a többségnél már erősödik az a tudat, hogy legfőbb dolguk a gazdasági termelés segítése, szervezése, és fgy adni hozzájárulást az emberek anyagi, szellemi felemelkedéséhez. Dolgoznak a papriteamalmok és a szárítók. — bár az energiahiány miatt csökkentett teljesítőképességgel. Csipedik, hasogatják a paprikát, meg az őrleményt is csomagolják. Hazugság lenne azt állítani, hogy a Paprikafeldolgozó munkástanácsa összességében véve nem törekszik az üzem életének segítésére. A főmérnök megállapítja: •— Természetesen meghagyták önállóságomat. A munkástanács egyes tagjai az igazgatóval együtt segítik a munkafegyelem megszilárdítását IS. Fontos dolog ez, mert már most „szemet szúr" az igyekvő munkásoknak, liogy az időt ellazsálók is ugyanannyit keresnek, mint ők. Kell a rend, a tisztességes munka, mert fokról fokra csak ezen az alapon valósíthatjuk meg mindazt, amit óhajtunk fájó sebeink gyógyítására, életünk könnyítésére. Nemcsak a fentieket írhatjuk azonban a munkástanács tevékenységéről. Van néhány olyan kérdés, amit el keíl mondani, ezeken túl. A munkástanács elnöke kijelentette, és reméljük, hogy ezt becsülettel tartja továbbra is. — Valami azért mégsem »stimmel«... — mondotta —. Hogy mi? Hát.., — és intett karjával, hogy várjunk vele. ő erről még tényékkel nem nyilatkozik. A szó aztán az üzemi szakszervezeti választásra terelődik. Mi történt? A munkástanács intéző bizottsága, illetve annak néhány tagja javaslatára elhatározták, hogy »kitűzik« a szakszervezeti választást, mondván, hogy a szakszervezeti ügyekkel való foglalkozást egy intézőbizottság vegye át. Mit szól ehhez a munkástanács elnöke ? A nyílt kérdésre így válaszol: — Régi szakszervezeti tag vagyok. A szakszervezeti ügyek a szakszervezeti tagságra tartoznak, nekik kelj határozni. Nem helyes a munkástanács részéről a szakszervezeti ügyekbe való beavatkozás. ... Hát igen, mégis a munkástanács intéző bizottsága úgy határozott, hegy "vigye* a szakszervezeti előkészítő bizottság megalakítását. "Vitték is* és elő is készítették. A szavazólapokat a munkástanács pecsételte le, s a választás után megsemmisítették azokat. A választást törvényesen az Élelmiszeripari Szakszervezet Területi Bizottsága megsemmisítette. Mert a munkástanácsnak nincs joga a szakszerveze1. kérdéseibe fgy, önkényesen beavatkozni. A harasztot bizonyos személyi ellentétükről, törtetésről. és személyi kérdésekről szóló hangok is zörgetik. Kinek jó ez? Az üzem életének, és az embereknek semmiképpen nem! Mi tisztességgel feltárjuk ezeket a jelenségeket, hogy a vállalatnál — mert ez elsősorban az ő dolguk — ebben a (kérdésben is tiszta vizet öntsenek a pohárba. Azt szeretnénk, hogy kiderüljön az igazság, amely megnyugtatja az embereket, és zavartalanabbá teszi a munkát. Nem lehet takargatni, hogy a munkástanácsnak vannak olyan tagjai — mint például Szalma Imre —, akik csupán néhány hónapja dolgoznak az üzemben, öfc a vonatkozó rendelkezés értelmében nem lehetnek tagjai a munkástanácsnak még álékor sem, ha a Paprikafeldolgozó idényjellegű üzem. (Megjegyezzük, hogy ennék ellenére is törzsgárda, állandó létszám do'gozik a vállalatnál). Szalma Imre különben is közönséges bűncselekményért büntetve volt. Persze dolgozhat, nem lehet elzárni előle az életlehetőséget, s nem helyes örökké felhánytorgatni, hogy börtönben ült. Am nem tűrhető, hogy a munkástanács tagja legyen. A munkástanács tagjai sorába lehet, és kell is találni helyette sokkal méltóbb embert. A Paprikafeldolgozó munkástanácsát még nem választották meg véglegesen, a vonatkozó törvényes rendelkezést figyelmen kívül hagyták. Mindezt — Szalma Imre helyzetével együtt — a munkástanács néhány tagja szóvá tette, de lényeges intézkedés nem történt. A munkástanács több tagja a vele való beszélgetéskor azt is megállapította, hogy a törvényességhez tartják magukat, azt akarják, hogy a munkástanács legjobban a dolgozók érdekeit szolgálja — a munkásoké legyen. Nagyon helyes, és igaz ez. fgy is kell lennie! A fentebb elmondott kérdésekben is a fizikai, műszaki és szellemi dolgozóké a végső szó. Döntsenek — csakis ők dön'hetnek — a törvények szerint saját ügyükben. Meg kell választani a végleges munkástanácsot! Becsülettel, igaz módra, hogy »minden stimmeljen*. Reméljük, hogy ez így is lesz és a Paprikafeldolgozó munkástanácsának egyre sokasodó eredményeiről számolhatunk majd be. Sok sikert kívánunk ehhez! A lopott csizmáért pisztolyt szerzett - a piszto'yért vajon mennyit kap? Érdemes elgondolkodni az alábbi történeten, annál is inkább, mivel az eset fényesen bizonyítja azt, hogy milyen személyek akadtak október 23. után az úgynevezett „nemzetőrség" tagjai között. Az óév utolsó estéjén nyolc óra körül, a Kossuth Lajos sugárúti 5-ös számú italboltból telefonáltak a rendőrségre, hogy egy részeg férfi pisztollyal fenyegetődzik és rémületben tartja az ott tartózkodókat. Az R-csoport azonnal kiszállt a helyszínre és őrizetbe vette Fodor Gyula Szatymaz utca 3. szám alatti rakodómunkást, aki töltött pisztollyal „hencegett". Kiderült, hogy Fodor tagja volt a „nemzetőrségnek" és akkor „tett szert" egy pár csizmára. Ezért a lopott csizmáért vette a pisztolyt Egyházi György, Damjanich utca 22. szám alatti többszörösen büntetett, foglalkozásnélküli lakostól, aki ugyancsak „nemzetőr" volt. A rendőrség mindkettőjüket őrizetbe vette és az illetékesek a közeli napokban döntenek arról, hogy statáriólis bíróság elé állítják-e őket. Január 2-án ülést tartott a Szegedi Tudományegyetem Tanácsa. A megbeszélésen az egyetem vezetői elhatározták, hogy az oktatást január 14-én valamennyi karon újra megkezdik. A hallgatóit jó felkészülése érdekében a vizsgák legtöbbjét csak az oktatási év végén tartják majd meg. Az egyetem valamennyi tanszékén jelentősen módosították a tananyagot, csökkentették a kevésbé jelentős tárgyak óraszámait, hogy a fő tárgyak oktatására megfelelő idő álljon rendelkezésre. Az egyetem professzorai megbeszélést folytattak a MEFESZ intéző bizottságával is. A fiatalok vezetői megígérték, elősegítik, hogy az oktatás nyugodt menetét semmi se zavarhassa meg. MagánvállaU hozásban is elvégeztethetök az iskolák helyreállítási munkálatai Az oktatásügyi kormánybiztos rendeletet adott ki, amelyben utasítja az oktatási intézményeket, hogy amenynyiben még nem fogtak hozzá az iskolákban keletkezett károk helyreállítási munkáihoz, úgy azt haladéktalanul kezdjék meg. A helyreállítási munkák ellenértékét a beruházási bank az újjáépítési alapból folyósítja. Amennyiben a helyreállítási munkák megkezdése tervek és költségvetés nélkül történne ezeket pótlólag el kell készíttetni mert a munkálatok befejezése után a végelszámolás ezek alapján történik. - AZ AMERIKAI statisztikai hivatal becslése szerint az Egyesült Államok lakosságának száma 1937. január elsején 169 millió 600 ezer. Az országban végrehajtott első népszámláláskor, 1790-ben a lélekszám csupán , hárommillió 900 ezer volt, vagyis j negyvennégyszer alacsonyabb, mint most, SZÖGEDI CSIPÖS lllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllIHllIhllllltlilllllHllllllilll Vagy megszokik, vagy megszökik... E

régi közmondás néhány problémáiról vetek itt pár sort papírra. Már csak azért is, mert engem is, mint több más szegedi újságírót, ha nena is nagyon, de foglalkoztat ez a kérdés. Különösen e mondás második része forog most városunkban is köznyelven, sőt néhányan gyakorolják is. Na. nem a Marx tér 13. számú ház lakóira gondolok. Ott kevesen szoknak meg, igaz, egyeseket vissza is húz szívük időnkint. Sí tóval nem róluk, hanem azokról írok, akik távozását rq ost nem szökésnek szoktuk mondani, hanem ilyesvalahc gy: disszidáltak. Nem azért ejtek egy-két szót, hogy ezeket számba vegyem, vagy azt rögzítsem, hogy ki mikor, miért hagyott itt bennünket. Vannak, akik törődnek e zzel. Egyesek a lakásaik miatt, mások — különösen rokonok — az itthagyott értékek miatt. Vannak, akiket azért érdekel, mert feljegyzéseket készítenek. Egyeseit csak a nevüket, lakáscímüket vezetik naplóba, ábc sorrendben, mások foglalkozás szerinti statisztikát állítanak fel, és Így tovább..; Az egyik ilyen foglalkozás szerinti gyűjtő fíikadt ki panaszosan a múlt héten. Van már sok szakmafc.élim. de szegedi újságíró még nincs. Érthető, hogy az örömtűz fénye gyúlt ki szemében, amikor arról hallott hogy G„ az egyik újságíró Sopronba utazik. — Na és itthagyod a családod? — tette fel biztos tudatban kérdését. — Itt. Nem tudom magammal vinni, mert nincs pénzem. — Esetleg később mennek? •— Nem, jövők én vissza rövidesen. — Áh, áh tudom... értem... és gondolatban njat fel is jegyezte naplójába: G., az újságíró is. Néhány nap múlva azonban megrökönyödve látta. G. ismét Szegeden van. (Ugyanis a család látogatásból visszaért.) Hát ezek közül senki sem akar karriert csinálni? Hát egyiknek sem muszáj.,. Karrierre nem vágyunk. Muszájni sem muszáj, bár sokan nem bánnák, ha mennénk. Mások meg egyenesen küldenének is, sőt olyan is akad, aki úgy véli. jobban tennénk, ha máris indulnánk saját érdekünkben. Az egyik textilgyári munkástanács-elnök, aki régebben a részvényesek családjába tartozott, még az ügyvédi noszogatást is kilátásba helyezte az őt ért újságcikk miatt. De mi mégis maradunk. Liogyan is mennénk? Nem panaszképpen mondjuk, de pénzünk nincs annyi, hogy vonaton utazzunk, Pannónia-motorunk sincs, igaz, van járművünk, két kerékpár a szerkesztőségben. D> sajnos, olyanok, hogy esetleg a Fehértóig juthanánk el velük. Az azonban igaz, ide szívesen disszidálnánk még mi is Mert ha igazak a szállingó hírek, akkor még itt mindig tartják a régi szokást, mint hala-'ó hagyományt áoolják a halvacsorás estélyeket. Mesélik, hogy az elmúlt hetekben is „rózsás kedvvel" jöttek ki egy személygépkocsin, amikor egy szembe jövő meni befelé. De lehet hogy még azt is meggondolnánk, hogy ide „disszidáljunk." Aggódunk, hogy „Sajó, a házőrző komondor", ki a „rózsáskedvűek" autója körül ugrált, esetleg megzavar bennünket úgy, hogy a határon kívül találjuk magunkat és még majd ránk is azt mondanák, hogv na, lám. a szegedi újságírók közül is akadt, aki disszidált. (bekl) Mi lesz a Rókusi Általános Iskolával? Szervezkednek a parasztfiatalok a szegedi járásban Domaszéken, Ásolthalmán már működnek az EPOSZ-szervezetek LEVÉL ÉRKEZETT Domaszékről, melyben Terhes István, a tanács v. b. fiatal titkára arról -számol be, hogy a domaszéki tanyavilágban ismét megalakult a parasztifjúság szervezete. Az alábbiukban közöljük Terhes István, levelét, melyet az egész domnjzéki parasztfiatalság nevében írt: •„Örömmel vettük tudomásul, hogy újra tömörülhetünk az Egységes Parasztifjúság Országos Szövetségébe, az EPOSZ-ba, ahol mi, parasztifjak és leányok megtaláljuk a fejlődésünkhöz vezető utat, igényeinket kielégítő kulturális és szórakozási lehetőségeinket: Éppen ezért, határoztunk úgy, hogy itt, a domaszéki tanyavilágban is megkezdjük az ifjúság tömörítését. Íjra fellendítjük kulturális életünket. Sportmozgalmunk fejlesztése melleit új kultúrgárdát is szervezünk. Első alakuló gyűlésünket már december 20-án meg is tartottuk, 15 parasztfiatal iratkozott be a szervezőibe az alakuló gyűlés alkalmával. Szeretnénk, ha minél több ifjú és lány keresné fel szervezetünket, hogv egységes erővel mielőbb fellendíthetnénk községünk kulturális életét. A SZERVEZET MEGALAKÍTÁSÁBAN különösen jó nmnkát végeztek Császár István és Papp Szilveszter fiatalok. Helyes volna — mondja n levél befejező része —, ha az EPOSZ járási intéző bizottsága is segítséget nyújtana szervezetünknek a kezdeti nehézségek leküzdésében". E levél kapcsán kérdéseket teltünk fel az EPOSZ járási intéző bizottsájju e®-ik lajü&iqk: Mi a helyzet a járásban az EPOSZ szervezeteinek létrehozása körül, s milyen elvek, szabályok alapján működnek majd ezek az. ifjúsági szervezetek? Kik lehetnek a tagjai és milyen stádiumban van jelenleg a szervezés munkája? Milyen akadályok, nehézségek mutatkoznak jelenleg a járás parasztfiatalságának szervezésében? Kérdéseinkre a következő feleleteket kaptuk: A járási EPOSZ-szervezetek létrehozása nagyobb ütemben még csak ezután kezdődik majd el. De már több helyen vannak kész szervezetek és számos községben alakultak intéző bizottságok a belvi EPOSZ létrehozására. Például Ásotthalmou és a környező tanyavilágban már bárom új szervezet működik, és működik már a domaszéki EPOSZ-szervezet is. Meglehetősen jól halad a szervezés lápén, Kiskundorozsmán és Szőrcgen is, ahol a parasztfiatalok — akik korábban a DISZ munká| jóban is részt vettek, vagy, akik eddig szervezeten kívüliek voltak — már megalakították az EPOSZ intéző bizottságokat, s előreláthatólag rövidesen megalakítják szervezeteiket is. A PARASZTFIATALOK szervező munkájához hasznos segítséget tudnának nyújtani a helyi kultúrottbonok vezetősér ei, s az iskolák nevelőtestületei is. Ezt a segítséget azonban n legtöbb bolyon még nem kapták meg a fiatalok. Miután elsősorban a ' kulturális élet fellendítéséről van szó, szükséges lenne, hogy a kultúrotthonok és a nevelőtestületek is teljes erővel reszt vc' gyenek ebben a komoly szervező munkában. A szervezkedő fiatalok munkáját bizonyos mértékig nehezíti az is, liogy az EPOSZ Országos Intéző Bizottsága még nem adott ki egységes programot a szervezetek számára. Ez most van kidolgozás alutt. A megyei és a járási intéző bizottságokkal azonban már közölte az Országos Intéző Bizottság, hogy a falusi EPOSZ-szervezetek tagja lehet minden parasztfiatal —i tekintet nélkül arra, hogy a múltban kólákként. vagy osztályidegenként tartották-e számon, \ agy sem —, aki híve a népi demokratikus rendnek, népünk élete, szocialista felvirágoztatásának. Az EPOSZ szegcdi járási intéző bizottsága már a közeljövőben is minden segítséget megad n községi EPOSZ-szervezetek létrehozásához. Lehetővé kívánják tenni a szervezetek számára, hogy a tagdíjakból befolyt összegeket a szervezetek kizárólag saját céljaikra fordíthassák. Gondoskodik a járási intéző bizottság arról is, hogy amíg a budapesti központból meg nem érkeznek a tagsági igazolványok, addig is ideiglenes igazolványokkal lássák el a már megalakult szervezetekben tevékenykedő falusi parasztfiatalokat. AZ EPOSZ JÁRÁSI intéző bizottsága, — mely Szegeden, a Tolbuclűn sugárút 13. szám , alatt a szakszervezeti székházban működik — szeretettel várja a járás paraszlfialaljuit, hogv segítséget kérjenek szervezeteik megalakításaival járó ügyes-bajos problémák megoldásához: i A Szegedi Néplap 1956. december 31-i számában Tombácz Imre, a végrehajtó bizottság elnöke nyilatkozott a szegedi tanács 1957. évi tervéről. A »Mi a helyzet a közép- és általános iskolákkal?* című részhez szeretnénk hozzászólni. Sajnálattal állapítjuk meg, hogy Szeged egyik legnagyobb létszámú iskolájáról, a Rókusi Általános Iskoláról teljesen megfeledkezett a beszámoló, illetve a nyilatkozat. Ez az iskola pedig — noha 750 tanulója van — igen kicsi. A tanulók főként munkásgyermekek. Az iskola körzete a Rókusi feketeföldek, a Körtöltéssor és Rókus külterületét öleli fel. A tantermekben állandó délelőtti és délutáni tanítás folyik, s már a jövő tanévben három "műszakban* kellene tanítani, do hogyan? Az iskola bővítése, fejlesztése ügyében igen sokat jártunk már az illetékes szerveknél. Nem kapjuk vissza a tornacsarnokot, a tornacsarnokban elhelyezett fekvőcsamokos napközi otthon helyiséget. Ez utóbbit pedig lakás céljaira használják. Á fejlődő gyermekek egészsége viszont jobban megkívánná, hogy elősegítsék a szülők jogos kérését. Kérte az iskola vezetősége és a szülői munkaközösség az iskola közvetlen szomszédságában elhelyezett Tájanatómiai Intézet helyiségeit is, de nem kapták meg. Pedig ez az intézet egyáltalán nem való iskola mellé, sem higiéniai, sem pedig a tanítást zavaró körülményei miatt. Nincs az iskolának előadóterme. Legalább két terem összenyithatóvá tételét is sürgették, amint azt Szeged sokkal kedvezőbb körülmények között lévő iskoláinál már megoldották, ahol a tanulók létszáma kisebb. A múlt években ás Petőfitelep iskoláit fejlesztették, a Bérkert utegi iskolára is sokat költöttek. Talán sorrendet kellene megállapítani, és elsősorban a legutóbbi igéi-etekhez híven a Rókusi Általános Iskola épületére kellene egy emeletet húzni. Az iskola eredetileg úgy épüit, hogy a második emelet építésére fordítandó pénzből készült a tornacsarnok. Az építkezésnél gondoltak arra, hogy bármikor lehessen emeletet húzni rá. Igen fontosnak tartanánk az igazán röviden felhozott indokok figyelembe vételét, alapul véve: a Rókusi Általános Iskola 1957 elején történő bővítését tervbe kell venni, és az építkezést meg kei) valósítani. A Rókusi Altalános Iskola Szülői Munkaközössége CSOD 4GYEREK ? Egy elsőst áthelyeztek a 3. osztályba 7 éves, újságot olvas, szereti az operazenét, számtani tehetség Szplitban (Spalató) egy különös esemény vonta magára a tanügyi- és nevelőmunkások figyelmét. Az egyik nyolcosztályos iskola tanítója javasolta a tantestületnek, hogy Inoszláv Besker hétéves tanulót _ engedjék felsőbb osztályba, mert a kis bú többet vár az iskolától, a tananyag számára unalmas, és nehezebb feladványokat szeretne kapni. Bizottság előtt három óra hosszat kérdezgették a gyereket, hogy meggyőződjenek tudásáról, majd elhatározták, hogy átteszik a harmadik osztályba. A kisfiú általános tudása és szellemi fejlődése egy 15 i éves gyermekével egyenlő,