Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-17 / 13. szám

Budapest dolgozói aktívaülésen üdvözölték a Kinai Népköztársaság kormányküldöttségét Kádár János és Csou En-laj a kínai—magyar barátságról és az időszerű kérdésekről " A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ide­iglenes intéző bizottsága szerdán délután aktívaülést rendezett az építőik Rózsa Ferenc Művelődési Házár­nak kongresszusi termében. Az ülésen részt vettek kom­munisták, pártonkívüliek a fővárosból cs az orszáa min­den részéből. Az ülés rész­vevői nagv tapssal üdvözöl­ték a várt. a kormány veze­tőit és a Kínai Népköztár­saság kormányküldöttségé­nek taaia it. Az aktivaülés elnökségé­ben helyet foglalt Dobi Ist­ván. az Elnöki Tanács el­nöke. Kádár János, a forra­dalmi munkás-paraszt kor­KAdár Jönne: mánv elnöke. Marosán György és Münnich Ferenc. a forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnökhelyet­tesei. Horváth Imre külügy­miniszter. Kossá István pénzügyminiszter. Apró An­tal iparügyi miniszter, Dögei Imre földművelésügyi mi­niszter. BisZku Béla. Fehér lajos. Kállai Gyula, Kiss Károly, a Maguar Szocialis­ta Munkáspárt ideiglenes intézőbizottságának tagjai. Az elnökségben foalalt helyet Csou En-laj. a Kínai Népköztársaság államtaná­csának elnöke és külüau­minisztere, a Kínai Nép­köztársaság kormánykül­döttségének vezetője, Ho Lung marsall, az államta­nács elnökhelyettese. Vana Csia-sziang külügyminisz­terhelyettes és Hao De-cin. a Kínai Népköztársaság ma­gyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségének tag­jai. Az ülést Biszku Béla. az MSZMP budapesti ideigle­nes intézőbizottságának el­nöke nyitotta meg. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt ikormány elnöke lépett ezután a szó­noki emelvényre. Az aktiva­ülés részvevői lelkes taps­sal és ütemes „Éljen a párt" felkiáltásokkal fogadták a kormány elnökét. Kínai elvtársaink Jetenléte külön nagy eröf ad nekünk Kedves elv-tárnák. elvtárs­nak. tisztelt, hallgatóim! 1056. november 4-e óta első Ízben lőttek össze ebben a te­remben BudaDest kommu­nistáinak és leciotob Dárton­kívtlli dolgozóinak kéDvisetöi aktívaevűlésre. Bár az ellen­forradalom elleni harcnak eev igen nehéz, uevancsak dicsőséges szakasza már mö­göttünk van úgv gondolom, ez n gvűlés mégis ieleivtős őseimén ve fővárosunknak az országnak pártunknak és dol­gozó néDüntenek eevanánt Budapest kommunistái mun­kásai. dolgozói a fő osztaűát kéoezlk a magvar kommu­nista mazgalomnak éa a ma­gvar néoi demokráciának, aa ellenség minden olvan törek­vése ellenére, hogv zavart vigven ezen forradalmi osz­tag soraiba* Mai budapesti aktlvagyfllá­•flnknek, — mint erről már szó volt — különösen nagy jelentősé­get kölcsönöz az a tény, hogy részt vesz rajta a vidéki meg­hívott aktivistákon kfvül a Ki­magyar részvevőjét (Taps.) Hi­szen, ha nem is találkozunk és beszélünk egymással naponta, együtt harcolunk minden órában, közős örömünk is, keserűségünk is, és a közös erőfeszítés eredmé­nyeként születtek ügyünk győ­zelmei is. Üj és nagyobb erőt merítünk mindnyájan abból, ha egy-egy ilyen gyűlésen találko­zunk, — Kínai elvtársaink jelenléte külön nagy erőt ad nekünk. Le­nin, a győzelmes októberi for­radalom lánglelkű vezetője a jö­vőbe tekintve, a szocialista for­radalomról szólva egy cikkében a következőket frta: .. A harc kimenetelét vég­eredményben az határozza meg, hogy Oroszország, India, Kína stb. keleti országok, a világ la­kosságának óriási többségét al­kotja. S az utóbbi évek folya­mán éppen a Föld lakosságának ez a többsége sodródik bele rend­kívüli gyorsasággal a felszaba­dulásért folyó harcba, úgy, hogy ebben az értelemben a kételynek még csak az árnyéka sem férhet ahhoz, hogy mi lesz a világot líogó harc végső megoldása. A nai Népköztársaság hazánliba la- szocializmus^ végleges győzelme togatásra érkezett kormánykül­döttsége, Csou En-laj miniszter­elnök elvtárs vezetésével. (Nagy taps.) Igy összetalálkozott, és egybeolvadt ma itt mozgalmunk ós népünk életének két külön­külön is nagyjelentőségű esemé­nye; / Engedjék meg kedves elvtár­saim és barátaim, hogy a magam részérő! is üdvözöljem szívből, messziről érkezett kedves vendé­geinket, Csou En-laj elvtársat és a többi jelenlevő kínai elvtársat, valamint az aktíva minden egyes tökéletesen és feltétlenül biztosít­va van". (Taps.) — E sorokat Lenin 1923­ban írta. ö már nem láthatta meg, de mi megéltük azt a napot, amikor Kína Kumtnu­nlsta Pártja által vezette né­pe összezúzva az imperializ­mus igáját, a szabadság útjá­ra lépett és szocialista világ­hatalommá vált az imperia'iz­mus vesztére és a nemzetközi munkásosztály, valamint a szabadságukért küzdő népek örömére. A Kinai Népköztársaság megalakulása óla igaz barátunk — A Kínai Népköztársasá­got a győzelmes harc ével eredményeként 1949. október 1-én kiáltották ki. Már két nap múlva, október 3-An meg­állapodás jött létre a Kínai és a Magyar Népköztársaság (kormányai között követek kölcsönös küldésére, és sok­oldalú kapcsolatok kiépítésé­nek megkezdésére. Ezen a napon valóban mély baráti és kölcsönösen előnyös kapcsolat született meg a hatszázmilliós Kínai Népköztársaság és a kilenc és félmilliós Magyar Népköztársaság között. Kul­turális, kereskedelmi, postai, tudományos együttműködési és számos más egyezmény jött létre és fejlődött államaink között, — De a barátság, mint Bisz­Icu elvtárs is mondotta, a bal­ban állja ki az igazi próbát. Attól a naptól kezdve, amikor nagy támogatást adott és erőt nyújtott nékünk. — Ilyen előzmények, e baj­társiasság és barátság jegyé­ben jött létre közöttünk, kí­nai és magyar kommunisták és hazafiak között ez a mai — számunkra, magyar kommu­nisták számára ünnepi — ta­lálkozás. — Személyesen nekem ab­ban a szerencsében volt ré­szem, hogy ebben az évben többször volt alkalmam talál­kozni Pekingben, Moszkvá­ban és most itt Budapesten vezető kínai párt- és állami funkcionáriusokkal éppen úgy, mint a gyáraikban ben­nünket, magyarokat nagy ba­rátsággal fogadó kínai mun­kásokkal, vagy a házacskájá­ban teával kínáló egyszerű, idős ki'nal parasztnénivel. Nem tudom szavakkal kife­jezni a2t a figyelmet és a magyar munkásosztály for- együttérző érdeklődést, arne­radalmi erői elszánt harcba | lyet a nagy kínai nép min­fogtak az előretörő ellenforra­dalom visszaverésére és meg­semmisítésére, minden vo­nalon mellénk állt hatalmas és igaz barátként a népi Kí­na. Kezdve az olyan felbecsül­hetetlen értékű eszmei és po­litikai segítségtől, mint a Zsen-Mlnzsipao -Még egy­ezer a proletárdiktatúra tör­ténelmi tapasztala laüól« cí­tuu cikke egészen a szabad Valutában nyújtott hosszúle­den fia részéről — akár a legmagasabb vezető, akár a legegyszerűbb dolgozó is volt — tapasztaltaim a Magyar Népköztársaság és a magyar nép ügye Iránt — Ezért kínai vendégeink türelmét is igénybe véve, see­szeretnénk belső kérdéseink közül néhányat szóvá tenni, itt a budapesti kommunisták és pártonkívüli dolgozók ak­tívaülésén. — Kedves Elvtársak! — A szocialista forradalom vívmányainak megőrzéséért és továbbfejlesztéséért foly­tatott harcunk jellege egy idő óta már túlnyomóan politikai és előtérbe kerültek a gaz­dasági és kulturális feladatok megoldásának kérdésed is. Ez a helyzet nem zárja ki, hanem ellenkezőleg, megkí­vánja a rendfenntartó szer­vek magasfokú éberségét, hogy a még mindig lehetséges provokációkat vaskézzel le­törjék. Hasonlóan szükséges n forradalom fegyveres erőit, ideértve nz új szervezésű hon­védséget is, fejleszteni. Meg kell büntetnünk bűnük arányában a Magyar Népköztársaság ellen el­lenforradalmi fegwcres támadás szervezői) és szttóit. (Nagy taps.) Ezt a feladatot nem itt kell rész­letezni, itt inkább egy-két ideoló­giai és politikai harci kérdést szeretnék szóvá tenni. Mindenekelőtt szüksége* az eszmei hare javítása és fokozása. Erre két alapos okunk is van. Az első nz, hogv rendszerünk fő tá­maszát a dolgozó tömegek, első­sorban a munkásosztály tömegei­nek aktfv, tényleges támogatása képezi. A tömegek mozgósítása pedig a marxizmus—leninizmus eszméinek, a társadalmi élet, az osztályharc állandóan felmerülő ój kérdéseire adott világos, marxista—leninista válasz ter­jesztése nélkül nem lehetséges. Az eszmei harc fokozása másod­szor különösen fontos azért, mert nz elmúlt eseményekben az el­lenforradalom egyik törekvése az volt, hogy eszmei zavart vigyen be a dolgozók, a munkásosztály soraiba. Meg kell mondani, nem is minden siker nélkül. Az ellen­forradalom „demokráciának", „forradalomnak" nevezte a for­radalmárok és kommunisták meggyilkolásának sötét napjait, nz imnerialisták és kapitalisták restaurációs törekvéseit. „Nem­zeti forradalom" eímkéje nlatt törtek a magyar nemzeti függet­lenség ellen és akarták a magyar népet a nyugati imperializmus gvnrmntávú tenni. Hasonló cé­lokra használták fel nz imperia­listák a „sztálintalanftás" és a ..rákosizmus elleni harc" torz jel­szavait is. — E hamis célokra felhasznált jelszavak lelepleződése után ugyan már a „Szabad Európa" elnevezésű uszftó imnerialistn rá­dió mind kevesebbet beszél j.sztálintnlnnít ásról" és a „kommu­nizmus liberalizálásáról", annál többet a kommunizmus elleni harc félre nem ismerhető reakci­ós jelszavairól, mégis van nálunk még elég zavar, a becsületes em­berek egy részének fejében is. Türe'meseit kell felvilágosítani a tisztán nem látókat A marxizmus-leninizmus esz­mei fegyvereivel állhatatosan és türelmesen fel kell világosítani a tisztán nem látókat, és ingado­•iirulú kölcsön és a visszatéri- zókat, ugyanakkor lc kell lcplez­tés nélküli anyagi segítségig, ini a munkásosztály álcázott el-1 kas-paraszt kormány januar J-i lenségcit. Időszerű kérdéseink kellő megvilágításához használják fel elvtársaink pártunk decembe­ri központi bizottsági ülésének határozatát, a forradalmi mun­5-i elvi nyilatkozatait Továbbá az öt kommunista és munkáspárt budapesti tanácskozásáról, vala­mint a magyar—szovjet vezetők január 10-i moszkvai találkozó­járól kiadott nyilatkozatokat. Különleges tanulmányozást és kellő propagandát érdemel meg a legutóbbi időben kelt külföldi marxista irodalomból a „Zsen­Min-Zsipao" című kínai lap „Még egyszer a proletárdiktatú­ra történelmi tapasztalatairól" című nagyértékfl és a magyar kérdéssel behatóan foglalkozó cikke. — Kedves Elvtársaki Anélkül, hogy tagadnánk a magyar sajtó és rádió munkájának az utóbbi hetekben észlelhető bizonyos fo­kú javulását, meg kell mondani, hogy a tömegek között végzett ideológiai munka (és egyben az ellenforradalom elleni eszmei és politikai harc) központi kérdése ma a sajtó és a rádió területén folyó propagandamunka gyöke­res megjavítása. (Ügy van! Taps!) Hogy csak pártunk köz­ponti lapjánál, a Népszabadság­nál maradjunk, helyesnek lehet nevezni azt a törekvést, hogy a régi, teljesen száraz, hivatalos közlünyszerű újségtfpust meg­változtatva, a lapot élénkebbé, olvasmányosabbá tegyék, és fgy a lap inkább néplap jellegű le­gyen. De méltatlan a párt köz­ponti lapjához, hogy amíg párt tunk és kormányunk fontos meg­nyilatkozásait, a nemzetközi munkásmozgalom fontos közle­ményeit az újság különböző ol­dalaira úgy széttördelik, hogy ember legyen a talpán, aki a folytatást megtalálja, (TapsJ ad­dig a címoldalon gyilkossápi hí­reket közölnek ökölnyi betűkkel, belül pedig az elvi jejentűségfi cikket félmeztelen tánrösnfl ké­nével „élénkítik". (Ügy van!) Az ilyesfajta törekvés nem párt­lap, még csak nem is napilap, ha­nem a legrosszabb burzsoá lap felé visz, illetve vinne, — de ebbe nem lehet beleegyezni. Taps.) Némely újságíró elvtárs­nál úgy látszik, szokássá vált, hogt' valamiféle „objektivizmus" cégére alatt a „nagyvilág hírei" gyakran teljesen, vagy legalább is túlnyomóan a nyugati kapita­lista országok híreiből áll, mint­ha szoeinlista országok nem is lennének a ,,nagyvilágion. — Az ideológiai munkát és ezen belül ma a saltó- és rádió-Drooasandát olvan nagyfontosságú kérdésnek kell tekinteni, ami megfelel annak n helvzet-rie. melvre iellemző. hogv az ellenfor­radalommal szembeni (harc­ban n feffweres harcot felvál­totta a szavak és n betűik csa­táia. és a szocialista forrada­lom erőinek ebben is gvőznl­ök kell. (Nagv tat»). Néhánv szót. a oroletorlátus diktatúráiéról. Kétségtelen hogv legutóbbi években re­formista nézetek hatoltak be a magvar kommunisták egves köreibe, leginkább a kommu­nista értelmiség bizonvos csooortlaiba. Egves körökben elfeledkeznek a marxizmus azon alaDvető tételéről hogv az államformák lehetnek igen különbözők de amikor a fő ellentmondás a burzsoáziáéi, a proletariátus kibékíthetet­len érdekellentétében van. az állam vapv n burzsoázia, vagv a Droletariátus diklatúráiét valósitia meg. Megfeledkez­nek egvesek arról, hogv a demokrácia nem lehet osz­tálvtartalom nélkül Az úgy­nevezett kaDitalista ..demok­rácia" a kaoitalista államok­ban a dobozó tömegeknek a hatalomból való kirekeszté­sét és a burzsoázia diktatúrá­iét valósitia mee. Követke­zésikéooen a demokrácia nép­köztársaságunkban sem le­het osztálvtarta'om nélkül hanem ellenkezőleg a Drole­tariátus diktatúráiét kell hogv megvadítsa és ugyan­akkor a burzsoázia kirekesz­tését a hatalomból. — Ezért ítéllük e1 a „de­mokrácia" hangoztatását osz­tálvtartalom meglelölése nél­kül és valósítiuk meg a SZD­cialista demokráciát, amelv demokrácia a legszélesebb dolgozó tömegek szómára. ugvanakfkor diktatúra a ki­zsákmányolók — vagv ki­saiátított volt kizsákmányo­lók osztályuralmi törekvései ellen. Mi valliuk. a szocialis­ta demokrácia kiszélesítésé­nek éa elmélyítésének szükségességét a dolgozó tömegek számára uevan­aklkcr elítéliük a szocialis­ta demokrácia felcserélését a „demokrácia" általános hangoztatásával — és ebben az állásDontunkban nincs semmiféle ellentmondás. A burzsoá diktatúra államában a „demokrácia" általános kö­vetelése minden közelebbi megjelölés nélkül Is haladó követelés mert az el n vamot t osztálv a Droletariátus szá­mára követeli a iosok kitér­i@sztését Á proletárdiktatúra álla­mában a „demokrácia" álta­nos követelése minden kö­zelebbi megjelölés nélkül csak reakciós követelés le­het, mert ugyancsík az el­nyomott osztály, a Jelen esetben azonban a burzsoázia számára követeli a jogok ki­terjesztését. Viszonyaink között a de­mokrácia általános hangoz­tatása és az e szó körül csa­pott lárma helyett a prole­tárdiktatúra hatékony megva­lósítása a dolgozó nép érdekeinek egyetlen Igazi védelme Még­pedig a proletárdiktatúra ha­tékony megvalósítása mind­két vonatkozásban, azaz a dolgozó tömegek Jogainak szilárdítása és kibővítése, az osztályellenség jogainak szű­kítése és korlátozása irányá­ban. A proletárdiktatúra haté­kony megvalósítása ma kü­lönösen megkívánja mind a párt, mind az állami élet te­rületén a demokratikue centralizmus lenini elvének következetes megvalósítását. A párttagok, illetve az él­laméletben a dolgozó töme­gek lehető legszélesebb be­vonását a döntések meghozá­sába, ugyanakkor a megho­zott döntések végrehajtási­ban a cselekvés feltétlen eirvséeét. más szóval na<*v« mértékben meg kell szilár­dítani a párt- és állami fe­gyelmet. Nem szabad meg­feledkeznünk arrói, hogy a* ellenforradalom végleges megsemmisítése nem képzel­hető el kemény forradalmi fegyelem megteremtése nél­kül. (Taps). Néhány szó gazdasági nehézségeinkről Belső kérdéseink közül utolsóként pár szót kell még szólnom átmeneti gazdasági nehézségeinkről. Kötelessé­günk a nép előtt nehézsé­geinkről nyíltan beszélni. Nem követhetjük a múlt ká­ros gyakorlatát abban sem, hogy rózsaszínűnek mutassuk vagy mondjuk a feketét is. De az ellenkezőjét sem te­hetjük. Ma, ha sajtónkat ol­vassa valaki, az infláció és a munkanélküliség szót ol­vassa a leggyakrabban. Fennáll az infláció, a pénzromlás veszélye? Fenn­áll. Meg kellett ezt mondanunk nyíltan? Feltét­lenül. De hozzá tartozik a kérdéshez az is, hogy saját népgazdaságunk erejére, a magyar munkások, parasz­tok és értelmiségiek tudásá­ra, eltökéltségére, munka­készségére támaszkodva, a testvéri szocialista országok gazdasági támogatása ered­ményeképpen saját kezünk­ben van minden reális lehe­tősége annak, hogy az inflá­ció lehetséges veszélyét lát­va, azt leküzdjük, feltéve, ha az egyedül lehetséges utat, a termelés növelésének útját járjuk. Van nálunk most bizonyos korlátok között mozgó mun­kanélküliség? Van. Kellett erről nyíltan beszélni? Kel­lett De nincs meg a lehető­ségünk arra, hogy ez a mun­kanélküliség időben és mé­reteiben is valóban korláto­zott legyen és rövid idő alatt leküzdjük? Megvan ehhez is minden lehetőség. De ehhez nem elegendő az ördög sza­kadatlan falravetítése és a baj eltúlzása, hanem feltét lenül szükséges a dolgozó tö­megek mozgósítása a megol­dandó feladatok elvégzésére. Mutassuk meg a pozitív je­lenségeket és példákat is. Mindenki tudja nálunk, hogy a pénzromlás veszélyé­nek tényleges elűzéséhez a termelés növelése szükséges. Azt is tudja mindenki, hogy a termelés növeléséhez ma elsősorban több energia, még pontosabban: több szén szük­séges. Ha több energia és szén lesz, az átmeneti mun kanélküliséget ls felszámol­tuk. Elindultunk ezen az úton? Feltétlenül elindul­tunk. A sajtó szűkszavú tudósí­tásaiból Is láthatja minden-t ki, hogy a megfelelő kor­mányintézkedések, a szén ügyét kézbevevő kor­mánymegbízottak lelkes éa céltudatos munkája, minde­nekelőtt azonban a magyar bányászok osztályöntudatoe és hazafias, kötelességtudó munkája eredményeképpen a napi 12 ezer—14 ezer tonnás széntermelést körülbelül egy hónap alatt sikerült napi 45 ezer—47 ezer tonnás terme­lésre felvinni, (taps) és ha a fejlődés ütemét ezen a téren tovább tudjuk vinni, akkor a fő gazdasági nehézségeink megoldást nyernek. Kedves Elvtársak! Manap­ság az emberek egy része szenzációkat keres. Hát nem elég nagy szenzáció az, amit) bányászaink általában vég­hezvittek? Vagy ezen belül az, hogy a nógrádi szénme­dence bányászai kisebb lét­számmal máris megtermelik az október 23. előtti szén­mennyiség több mint 80 szá­zalékát? Vagy nem elég nagy szenzáció az, hogy a nógrádi medencében, a mizserfai bá­nyászok egyik nap az októ­ber 23. előtti termelés 98 százalékát érték el (taps), hogy úgy mondjam én is> nagy „szenzációk" ezek, nagy eseményei hazánk életének. Mind erőteljesebben kiraj­zolódnak azok a jelek, ame­lyek a magára találó ma­gyar nép életerejéről, alkotó képességéről beszélnek és végső fokon az ellenforra­dalmi támadás következté­ben előállott súlyos, de át­meneti gazdasági nehézsé­geink felett aratott győzelem gyümölcseit érlelik. Kedves Elvtársak! Aktívánkon vidéki elvtársak ls jelen vannak. Gondolom, a bu­dapesti aktíva nyugodtan meg­üzenheti általuk paraszttcstvére­inknek, hogy ha a rendet ma­guk a tömegek óvják a falun, ha most serényen felkészülnek a ta­vaszi munkára, cs ahhoz jókor, nz ősszel mutatott szorgalommal hozzálátnak — nyugodtak lehe­tünk. A bányászok, munkások és műszaki értelmiségiek is megte­szik a magukét, és ha a gvárak­Hnn, a fülüeken n termelés fo­lyik, akkor gazdaságilag is erő­södni fog a Mngvnr Népköztársa­ság, a munkások és parasztok ál­lania. leküzdiink minden átme­neti nehézséget (Taps./ Kudarcba fulladt az imperialisták terve Kedves Elvtársak, Elvtársnők. Tisztelt Hallgatóim! Végezetül visszatérek a nem­zetközi kérdésekre. Az imperialisták, akiknek az a tervük, hogy Magyarországot kiszakítsák a szoeinlista tábor­hói, kudarcbn fulladt, dühönge­nck reánk, és tehetetlenül kere­sik a módját, hogyan árthatná­nak még a Magyar Népköztár­saság ügyének. Sajnos az Egye­sült Nemzetek Szervezetet is eszközül tudják felhasználni cél= 'nikra. Ismeretes, hogy az Ame­•ikai Egyesült Államok kezde­ményezésére megszavaztattak az ENSZ közgyűlésen valamiféle ötös-bizottságot, az úgynevezett, és általuk gyártott „magyar kér­dés" vizsgálatára. Ennek a bi­zottságnak olyan szerepet szán­tak, amely sérti a Magyar Nép­köztársaság szuverenitását és be­avatkozást céloz a magyar bel­ügyekbe. Kormányunk tillako* (Folytatás a 3, gldalovi i

Next

/
Oldalképek
Tartalom