Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)
1957-01-17 / 13. szám
Budapest dolgozói aktívaülésen üdvözölték a Kinai Népköztársaság kormányküldöttségét Kádár János és Csou En-laj a kínai—magyar barátságról és az időszerű kérdésekről " A Magyar Szocialista Munkáspárt budapesti ideiglenes intéző bizottsága szerdán délután aktívaülést rendezett az építőik Rózsa Ferenc Művelődési Házárnak kongresszusi termében. Az ülésen részt vettek kommunisták, pártonkívüliek a fővárosból cs az orszáa minden részéből. Az ülés részvevői nagv tapssal üdvözölték a várt. a kormány vezetőit és a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségének taaia it. Az aktivaülés elnökségében helyet foglalt Dobi István. az Elnöki Tanács elnöke. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt korKAdár Jönne: mánv elnöke. Marosán György és Münnich Ferenc. a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökhelyettesei. Horváth Imre külügyminiszter. Kossá István pénzügyminiszter. Apró Antal iparügyi miniszter, Dögei Imre földművelésügyi miniszter. BisZku Béla. Fehér lajos. Kállai Gyula, Kiss Károly, a Maguar Szocialista Munkáspárt ideiglenes intézőbizottságának tagjai. Az elnökségben foalalt helyet Csou En-laj. a Kínai Népköztársaság államtanácsának elnöke és külüauminisztere, a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségének vezetője, Ho Lung marsall, az államtanács elnökhelyettese. Vana Csia-sziang külügyminiszterhelyettes és Hao De-cin. a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a Kínai Népköztársaság kormányküldöttségének tagjai. Az ülést Biszku Béla. az MSZMP budapesti ideiglenes intézőbizottságának elnöke nyitotta meg. Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt ikormány elnöke lépett ezután a szónoki emelvényre. Az aktivaülés részvevői lelkes tapssal és ütemes „Éljen a párt" felkiáltásokkal fogadták a kormány elnökét. Kínai elvtársaink Jetenléte külön nagy eröf ad nekünk Kedves elv-tárnák. elvtársnak. tisztelt, hallgatóim! 1056. november 4-e óta első Ízben lőttek össze ebben a teremben BudaDest kommunistáinak és leciotob Dártonkívtlli dolgozóinak kéDvisetöi aktívaevűlésre. Bár az ellenforradalom elleni harcnak eev igen nehéz, uevancsak dicsőséges szakasza már mögöttünk van úgv gondolom, ez n gvűlés mégis ieleivtős őseimén ve fővárosunknak az országnak pártunknak és dolgozó néDüntenek eevanánt Budapest kommunistái munkásai. dolgozói a fő osztaűát kéoezlk a magvar kommunista mazgalomnak éa a magvar néoi demokráciának, aa ellenség minden olvan törekvése ellenére, hogv zavart vigven ezen forradalmi osztag soraiba* Mai budapesti aktlvagyfllá•flnknek, — mint erről már szó volt — különösen nagy jelentőséget kölcsönöz az a tény, hogy részt vesz rajta a vidéki meghívott aktivistákon kfvül a Kimagyar részvevőjét (Taps.) Hiszen, ha nem is találkozunk és beszélünk egymással naponta, együtt harcolunk minden órában, közős örömünk is, keserűségünk is, és a közös erőfeszítés eredményeként születtek ügyünk győzelmei is. Üj és nagyobb erőt merítünk mindnyájan abból, ha egy-egy ilyen gyűlésen találkozunk, — Kínai elvtársaink jelenléte külön nagy erőt ad nekünk. Lenin, a győzelmes októberi forradalom lánglelkű vezetője a jövőbe tekintve, a szocialista forradalomról szólva egy cikkében a következőket frta: .. A harc kimenetelét végeredményben az határozza meg, hogy Oroszország, India, Kína stb. keleti országok, a világ lakosságának óriási többségét alkotja. S az utóbbi évek folyamán éppen a Föld lakosságának ez a többsége sodródik bele rendkívüli gyorsasággal a felszabadulásért folyó harcba, úgy, hogy ebben az értelemben a kételynek még csak az árnyéka sem férhet ahhoz, hogy mi lesz a világot líogó harc végső megoldása. A nai Népköztársaság hazánliba la- szocializmus^ végleges győzelme togatásra érkezett kormányküldöttsége, Csou En-laj miniszterelnök elvtárs vezetésével. (Nagy taps.) Igy összetalálkozott, és egybeolvadt ma itt mozgalmunk ós népünk életének két különkülön is nagyjelentőségű eseménye; / Engedjék meg kedves elvtársaim és barátaim, hogy a magam részérő! is üdvözöljem szívből, messziről érkezett kedves vendégeinket, Csou En-laj elvtársat és a többi jelenlevő kínai elvtársat, valamint az aktíva minden egyes tökéletesen és feltétlenül biztosítva van". (Taps.) — E sorokat Lenin 1923ban írta. ö már nem láthatta meg, de mi megéltük azt a napot, amikor Kína Kumtnunlsta Pártja által vezette népe összezúzva az imperializmus igáját, a szabadság útjára lépett és szocialista világhatalommá vált az imperia'izmus vesztére és a nemzetközi munkásosztály, valamint a szabadságukért küzdő népek örömére. A Kinai Népköztársaság megalakulása óla igaz barátunk — A Kínai Népköztársaságot a győzelmes harc ével eredményeként 1949. október 1-én kiáltották ki. Már két nap múlva, október 3-An megállapodás jött létre a Kínai és a Magyar Népköztársaság (kormányai között követek kölcsönös küldésére, és sokoldalú kapcsolatok kiépítésének megkezdésére. Ezen a napon valóban mély baráti és kölcsönösen előnyös kapcsolat született meg a hatszázmilliós Kínai Népköztársaság és a kilenc és félmilliós Magyar Népköztársaság között. Kulturális, kereskedelmi, postai, tudományos együttműködési és számos más egyezmény jött létre és fejlődött államaink között, — De a barátság, mint BiszIcu elvtárs is mondotta, a balban állja ki az igazi próbát. Attól a naptól kezdve, amikor nagy támogatást adott és erőt nyújtott nékünk. — Ilyen előzmények, e bajtársiasság és barátság jegyében jött létre közöttünk, kínai és magyar kommunisták és hazafiak között ez a mai — számunkra, magyar kommunisták számára ünnepi — találkozás. — Személyesen nekem abban a szerencsében volt részem, hogy ebben az évben többször volt alkalmam találkozni Pekingben, Moszkvában és most itt Budapesten vezető kínai párt- és állami funkcionáriusokkal éppen úgy, mint a gyáraikban bennünket, magyarokat nagy barátsággal fogadó kínai munkásokkal, vagy a házacskájában teával kínáló egyszerű, idős ki'nal parasztnénivel. Nem tudom szavakkal kifejezni a2t a figyelmet és a magyar munkásosztály for- együttérző érdeklődést, arneradalmi erői elszánt harcba | lyet a nagy kínai nép minfogtak az előretörő ellenforradalom visszaverésére és megsemmisítésére, minden vonalon mellénk állt hatalmas és igaz barátként a népi Kína. Kezdve az olyan felbecsülhetetlen értékű eszmei és politikai segítségtől, mint a Zsen-Mlnzsipao -Még egyezer a proletárdiktatúra történelmi tapasztala laüól« cítuu cikke egészen a szabad Valutában nyújtott hosszúleden fia részéről — akár a legmagasabb vezető, akár a legegyszerűbb dolgozó is volt — tapasztaltaim a Magyar Népköztársaság és a magyar nép ügye Iránt — Ezért kínai vendégeink türelmét is igénybe véve, seeszeretnénk belső kérdéseink közül néhányat szóvá tenni, itt a budapesti kommunisták és pártonkívüli dolgozók aktívaülésén. — Kedves Elvtársak! — A szocialista forradalom vívmányainak megőrzéséért és továbbfejlesztéséért folytatott harcunk jellege egy idő óta már túlnyomóan politikai és előtérbe kerültek a gazdasági és kulturális feladatok megoldásának kérdésed is. Ez a helyzet nem zárja ki, hanem ellenkezőleg, megkívánja a rendfenntartó szervek magasfokú éberségét, hogy a még mindig lehetséges provokációkat vaskézzel letörjék. Hasonlóan szükséges n forradalom fegyveres erőit, ideértve nz új szervezésű honvédséget is, fejleszteni. Meg kell büntetnünk bűnük arányában a Magyar Népköztársaság ellen ellenforradalmi fegwcres támadás szervezői) és szttóit. (Nagy taps.) Ezt a feladatot nem itt kell részletezni, itt inkább egy-két ideológiai és politikai harci kérdést szeretnék szóvá tenni. Mindenekelőtt szüksége* az eszmei hare javítása és fokozása. Erre két alapos okunk is van. Az első nz, hogv rendszerünk fő támaszát a dolgozó tömegek, elsősorban a munkásosztály tömegeinek aktfv, tényleges támogatása képezi. A tömegek mozgósítása pedig a marxizmus—leninizmus eszméinek, a társadalmi élet, az osztályharc állandóan felmerülő ój kérdéseire adott világos, marxista—leninista válasz terjesztése nélkül nem lehetséges. Az eszmei harc fokozása másodszor különösen fontos azért, mert nz elmúlt eseményekben az ellenforradalom egyik törekvése az volt, hogy eszmei zavart vigyen be a dolgozók, a munkásosztály soraiba. Meg kell mondani, nem is minden siker nélkül. Az ellenforradalom „demokráciának", „forradalomnak" nevezte a forradalmárok és kommunisták meggyilkolásának sötét napjait, nz imnerialisták és kapitalisták restaurációs törekvéseit. „Nemzeti forradalom" eímkéje nlatt törtek a magyar nemzeti függetlenség ellen és akarták a magyar népet a nyugati imperializmus gvnrmntávú tenni. Hasonló célokra használták fel nz imperialisták a „sztálintalanftás" és a ..rákosizmus elleni harc" torz jelszavait is. — E hamis célokra felhasznált jelszavak lelepleződése után ugyan már a „Szabad Európa" elnevezésű uszftó imnerialistn rádió mind kevesebbet beszél j.sztálintnlnnít ásról" és a „kommunizmus liberalizálásáról", annál többet a kommunizmus elleni harc félre nem ismerhető reakciós jelszavairól, mégis van nálunk még elég zavar, a becsületes emberek egy részének fejében is. Türe'meseit kell felvilágosítani a tisztán nem látókat A marxizmus-leninizmus eszmei fegyvereivel állhatatosan és türelmesen fel kell világosítani a tisztán nem látókat, és ingado•iirulú kölcsön és a visszatéri- zókat, ugyanakkor lc kell lcpleztés nélküli anyagi segítségig, ini a munkásosztály álcázott el-1 kas-paraszt kormány januar J-i lenségcit. Időszerű kérdéseink kellő megvilágításához használják fel elvtársaink pártunk decemberi központi bizottsági ülésének határozatát, a forradalmi mun5-i elvi nyilatkozatait Továbbá az öt kommunista és munkáspárt budapesti tanácskozásáról, valamint a magyar—szovjet vezetők január 10-i moszkvai találkozójáról kiadott nyilatkozatokat. Különleges tanulmányozást és kellő propagandát érdemel meg a legutóbbi időben kelt külföldi marxista irodalomból a „ZsenMin-Zsipao" című kínai lap „Még egyszer a proletárdiktatúra történelmi tapasztalatairól" című nagyértékfl és a magyar kérdéssel behatóan foglalkozó cikke. — Kedves Elvtársaki Anélkül, hogy tagadnánk a magyar sajtó és rádió munkájának az utóbbi hetekben észlelhető bizonyos fokú javulását, meg kell mondani, hogy a tömegek között végzett ideológiai munka (és egyben az ellenforradalom elleni eszmei és politikai harc) központi kérdése ma a sajtó és a rádió területén folyó propagandamunka gyökeres megjavítása. (Ügy van! Taps!) Hogy csak pártunk központi lapjánál, a Népszabadságnál maradjunk, helyesnek lehet nevezni azt a törekvést, hogy a régi, teljesen száraz, hivatalos közlünyszerű újségtfpust megváltoztatva, a lapot élénkebbé, olvasmányosabbá tegyék, és fgy a lap inkább néplap jellegű legyen. De méltatlan a párt központi lapjához, hogy amíg párt tunk és kormányunk fontos megnyilatkozásait, a nemzetközi munkásmozgalom fontos közleményeit az újság különböző oldalaira úgy széttördelik, hogy ember legyen a talpán, aki a folytatást megtalálja, (TapsJ addig a címoldalon gyilkossápi híreket közölnek ökölnyi betűkkel, belül pedig az elvi jejentűségfi cikket félmeztelen tánrösnfl kénével „élénkítik". (Ügy van!) Az ilyesfajta törekvés nem pártlap, még csak nem is napilap, hanem a legrosszabb burzsoá lap felé visz, illetve vinne, — de ebbe nem lehet beleegyezni. Taps.) Némely újságíró elvtársnál úgy látszik, szokássá vált, hogt' valamiféle „objektivizmus" cégére alatt a „nagyvilág hírei" gyakran teljesen, vagy legalább is túlnyomóan a nyugati kapitalista országok híreiből áll, mintha szoeinlista országok nem is lennének a ,,nagyvilágion. — Az ideológiai munkát és ezen belül ma a saltó- és rádió-Drooasandát olvan nagyfontosságú kérdésnek kell tekinteni, ami megfelel annak n helvzet-rie. melvre iellemző. hogv az ellenforradalommal szembeni (harcban n feffweres harcot felváltotta a szavak és n betűik csatáia. és a szocialista forradalom erőinek ebben is gvőznlök kell. (Nagv tat»). Néhánv szót. a oroletorlátus diktatúráiéról. Kétségtelen hogv legutóbbi években reformista nézetek hatoltak be a magvar kommunisták egves köreibe, leginkább a kommunista értelmiség bizonvos csooortlaiba. Egves körökben elfeledkeznek a marxizmus azon alaDvető tételéről hogv az államformák lehetnek igen különbözők de amikor a fő ellentmondás a burzsoáziáéi, a proletariátus kibékíthetetlen érdekellentétében van. az állam vapv n burzsoázia, vagv a Droletariátus diklatúráiét valósitia meg. Megfeledkeznek egvesek arról, hogv a demokrácia nem lehet osztálvtartalom nélkül Az úgynevezett kaDitalista ..demokrácia" a kaoitalista államokban a dobozó tömegeknek a hatalomból való kirekesztését és a burzsoázia diktatúráiét valósitia mee. Következésikéooen a demokrácia népköztársaságunkban sem lehet osztálvtarta'om nélkül hanem ellenkezőleg a Droletariátus diktatúráiét kell hogv megvadítsa és ugyanakkor a burzsoázia kirekesztését a hatalomból. — Ezért ítéllük e1 a „demokrácia" hangoztatását osztálvtartalom meglelölése nélkül és valósítiuk meg a SZDcialista demokráciát, amelv demokrácia a legszélesebb dolgozó tömegek szómára. ugvanakfkor diktatúra a kizsákmányolók — vagv kisaiátított volt kizsákmányolók osztályuralmi törekvései ellen. Mi valliuk. a szocialista demokrácia kiszélesítésének éa elmélyítésének szükségességét a dolgozó tömegek számára uevanaklkcr elítéliük a szocialista demokrácia felcserélését a „demokrácia" általános hangoztatásával — és ebben az állásDontunkban nincs semmiféle ellentmondás. A burzsoá diktatúra államában a „demokrácia" általános követelése minden közelebbi megjelölés nélkül Is haladó követelés mert az el n vamot t osztálv a Droletariátus számára követeli a iosok kitéri@sztését Á proletárdiktatúra államában a „demokrácia" áltanos követelése minden közelebbi megjelölés nélkül csak reakciós követelés lehet, mert ugyancsík az elnyomott osztály, a Jelen esetben azonban a burzsoázia számára követeli a jogok kiterjesztését. Viszonyaink között a demokrácia általános hangoztatása és az e szó körül csapott lárma helyett a proletárdiktatúra hatékony megvalósítása a dolgozó nép érdekeinek egyetlen Igazi védelme Mégpedig a proletárdiktatúra hatékony megvalósítása mindkét vonatkozásban, azaz a dolgozó tömegek Jogainak szilárdítása és kibővítése, az osztályellenség jogainak szűkítése és korlátozása irányában. A proletárdiktatúra hatékony megvalósítása ma különösen megkívánja mind a párt, mind az állami élet területén a demokratikue centralizmus lenini elvének következetes megvalósítását. A párttagok, illetve az éllaméletben a dolgozó tömegek lehető legszélesebb bevonását a döntések meghozásába, ugyanakkor a meghozott döntések végrehajtásiban a cselekvés feltétlen eirvséeét. más szóval na<*v« mértékben meg kell szilárdítani a párt- és állami fegyelmet. Nem szabad megfeledkeznünk arrói, hogy a* ellenforradalom végleges megsemmisítése nem képzelhető el kemény forradalmi fegyelem megteremtése nélkül. (Taps). Néhány szó gazdasági nehézségeinkről Belső kérdéseink közül utolsóként pár szót kell még szólnom átmeneti gazdasági nehézségeinkről. Kötelességünk a nép előtt nehézségeinkről nyíltan beszélni. Nem követhetjük a múlt káros gyakorlatát abban sem, hogy rózsaszínűnek mutassuk vagy mondjuk a feketét is. De az ellenkezőjét sem tehetjük. Ma, ha sajtónkat olvassa valaki, az infláció és a munkanélküliség szót olvassa a leggyakrabban. Fennáll az infláció, a pénzromlás veszélye? Fennáll. Meg kellett ezt mondanunk nyíltan? Feltétlenül. De hozzá tartozik a kérdéshez az is, hogy saját népgazdaságunk erejére, a magyar munkások, parasztok és értelmiségiek tudására, eltökéltségére, munkakészségére támaszkodva, a testvéri szocialista országok gazdasági támogatása eredményeképpen saját kezünkben van minden reális lehetősége annak, hogy az infláció lehetséges veszélyét látva, azt leküzdjük, feltéve, ha az egyedül lehetséges utat, a termelés növelésének útját járjuk. Van nálunk most bizonyos korlátok között mozgó munkanélküliség? Van. Kellett erről nyíltan beszélni? Kellett De nincs meg a lehetőségünk arra, hogy ez a munkanélküliség időben és méreteiben is valóban korlátozott legyen és rövid idő alatt leküzdjük? Megvan ehhez is minden lehetőség. De ehhez nem elegendő az ördög szakadatlan falravetítése és a baj eltúlzása, hanem feltét lenül szükséges a dolgozó tömegek mozgósítása a megoldandó feladatok elvégzésére. Mutassuk meg a pozitív jelenségeket és példákat is. Mindenki tudja nálunk, hogy a pénzromlás veszélyének tényleges elűzéséhez a termelés növelése szükséges. Azt is tudja mindenki, hogy a termelés növeléséhez ma elsősorban több energia, még pontosabban: több szén szükséges. Ha több energia és szén lesz, az átmeneti mun kanélküliséget ls felszámoltuk. Elindultunk ezen az úton? Feltétlenül elindultunk. A sajtó szűkszavú tudósításaiból Is láthatja minden-t ki, hogy a megfelelő kormányintézkedések, a szén ügyét kézbevevő kormánymegbízottak lelkes éa céltudatos munkája, mindenekelőtt azonban a magyar bányászok osztályöntudatoe és hazafias, kötelességtudó munkája eredményeképpen a napi 12 ezer—14 ezer tonnás széntermelést körülbelül egy hónap alatt sikerült napi 45 ezer—47 ezer tonnás termelésre felvinni, (taps) és ha a fejlődés ütemét ezen a téren tovább tudjuk vinni, akkor a fő gazdasági nehézségeink megoldást nyernek. Kedves Elvtársak! Manapság az emberek egy része szenzációkat keres. Hát nem elég nagy szenzáció az, amit) bányászaink általában véghezvittek? Vagy ezen belül az, hogy a nógrádi szénmedence bányászai kisebb létszámmal máris megtermelik az október 23. előtti szénmennyiség több mint 80 százalékát? Vagy nem elég nagy szenzáció az, hogy a nógrádi medencében, a mizserfai bányászok egyik nap az október 23. előtti termelés 98 százalékát érték el (taps), hogy úgy mondjam én is> nagy „szenzációk" ezek, nagy eseményei hazánk életének. Mind erőteljesebben kirajzolódnak azok a jelek, amelyek a magára találó magyar nép életerejéről, alkotó képességéről beszélnek és végső fokon az ellenforradalmi támadás következtében előállott súlyos, de átmeneti gazdasági nehézségeink felett aratott győzelem gyümölcseit érlelik. Kedves Elvtársak! Aktívánkon vidéki elvtársak ls jelen vannak. Gondolom, a budapesti aktíva nyugodtan megüzenheti általuk paraszttcstvéreinknek, hogy ha a rendet maguk a tömegek óvják a falun, ha most serényen felkészülnek a tavaszi munkára, cs ahhoz jókor, nz ősszel mutatott szorgalommal hozzálátnak — nyugodtak lehetünk. A bányászok, munkások és műszaki értelmiségiek is megteszik a magukét, és ha a gvárakHnn, a fülüeken n termelés folyik, akkor gazdaságilag is erősödni fog a Mngvnr Népköztársaság, a munkások és parasztok állania. leküzdiink minden átmeneti nehézséget (Taps./ Kudarcba fulladt az imperialisták terve Kedves Elvtársak, Elvtársnők. Tisztelt Hallgatóim! Végezetül visszatérek a nemzetközi kérdésekre. Az imperialisták, akiknek az a tervük, hogy Magyarországot kiszakítsák a szoeinlista táborhói, kudarcbn fulladt, dühöngenck reánk, és tehetetlenül keresik a módját, hogyan árthatnának még a Magyar Népköztársaság ügyének. Sajnos az Egyesült Nemzetek Szervezetet is eszközül tudják felhasználni cél= 'nikra. Ismeretes, hogy az Ame•ikai Egyesült Államok kezdeményezésére megszavaztattak az ENSZ közgyűlésen valamiféle ötös-bizottságot, az úgynevezett, és általuk gyártott „magyar kérdés" vizsgálatára. Ennek a bizottságnak olyan szerepet szántak, amely sérti a Magyar Népköztársaság szuverenitását és beavatkozást céloz a magyar belügyekbe. Kormányunk tillako* (Folytatás a 3, gldalovi i