Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-15 / 11. szám

JO UTON a Fémfeldolgozó munkástanácsa I Lapunk 1956. december 13-i. csütörtöki számában: ..Kik kaparintották kezükbe a munkástanácsot a S—""di Fémfeldolgozó Vállalatnál?" címmel cikket közölt. Idézünk az írásból: „Egyáltalán nem munkásemberek ural Iák a munkástanácsot. Nem tudiuk elhinni. hogv a Fémfeldolgozó Vállalat munkástanácsának összetétele „véletlenek" iátéka és sorozata. Elsősorban a munkások dolga, hogv kit választanak a munkástanácsokba. Ám abból nem lehet engedni, hogv a munkástanács — a munkásoké!" Most már a munkásoké ... Nem engedtek ebből a Fémfeldolgozó Vállalat műszakjai és munkásai sem. Január 4-én úira választották az üzem munkástanácsát. Ki-ki arra adta szavazatát. akit a legérdemesebbnek talált a munkástanács tagságába. Most már elmondhatjuk. hogv a munkástanács — a munkásoké. Huszonöt tagia között idképességű műszaki értelmiségiek és munkások vannak. A munkástanács elnökéül Heraszika János főtechnológust. egvkori volt munkásembert választották meg A munkástanács titkára Rátfai Pál művezető. Elnökhelyettes Hajdú Dezső, az üzemfenntartó csoport vezetőie. Az elnökség tagia még Kökényest István ráktáros és Bodor Sándor lakatos. Kihullott"k hát a Fémleldolaozó munkástanácsából azok az emberek, akik nem odavalók voltak. Érvényesült a munkások, az öntudatos emberek szava. S ez nemcsak a választásoknál mutatkozott meg. hanem az úiraválao-rfott munkástai-ács eddigi rövid tevékenységében is. fürödnek mumaszeivezéssel 9 Jó és helyes úton halad a munkástanács. Az elnökség — a tanács tagságának megbízásából — mindiárt a választások után kinyilvánította. hogv szigorúan a vállalat gazdasági, termelési kérdéseivel törődik, s ezen keresztül segíti elő a iobb életkörülmények kialakítását. Együttműködnek a szakszervezettel. a2 igazgatóval. S a gazdasági feladatuk minél iobb végrehajtásához igénylik az üzem MSZMP szervezetének a segítségét. Nézzünk néhánv tényt a munkástanács tevékenységéből. Felmérték az üzem jelenlegi helvzetét és folvtatiá'k a munkaszervezést. Az igazgatóval egvütt sikerült, elérniük. hogv most már annyi energiát tudnak biztosítani, amennyi telies egészében fedezi a szükségletet. Helvre állt energia vonatkozásban az október 23 előtti normális állapot. Az anvagellátottság égető gondot jelent. Érintkezésbe léptek a Csepeli Vasművekkel. ahonnan ígéretet kaptak, hogv a következő héten adnak a rendszeres munkához nélkülözhetetlen anyagokat. Néhány nap múlva elutazik az anvaeokért a munkástanács elnöke és az anyagbeszerző. A munkástanács elnöksége a vállalatvezetőséggel és a szakszervezettel egyetértésben. a murkások helyeslésével megszüntette a főművezetői beosztást, amelv éooen azért, mert minden fontos ooszto" ió szakemberek állnak. szükségtelenné vált. Korábban azért volt szükség főművezetőre. mert az igazgató nem értett a szakmához. I bírezés és elbocsátás kérdései A munkástanács a szakszervezettel együttesen foglalkozik a bérezés kérdéseivel. A normát elhagyjálc és a darabbérezésre térnék át. A dolgozók ígv könnven ellenőrizni t:"tták keresetüket. A bérezés kérdéseihez Is kérik a munkások véleményét. Az üzemből öss7esen 21 dolgozót kell elbocsátani. Emberséggel és körültekintéssel végzik ezt. Nem tűrnek sem. mi visszásságot itt sem és szigorúan a szociális helyzetet, a munkához való viszonyt veszik figveiembe. Eddig tizenegy embert bocsátottak el. A munkástanács éllásnontia. hogy a terrn"léshez fegyelem kell Ezt elsősorban maguktól követelik meg. Ám a munkafegyelem szilárdítását — jóllehet ez „népszerűtlen feladat" — teendőlüknek tekintik; Ügyelnek arra a szakszervezettel. a vállalatvezetőséggel egvütt. hogy a lehetőséghez kévést tovább javuljanak a munkakörülmények. Meggyőződtünk arról, hogv a munkástanács minden tagia kiveszi részét a termelő munkából. Nincs közöttük .függetlenített" és a munkástanács tagjai n munkaidő letelte után foglakoznak a termelés. a gazdaságosság kérdéseivel. Ez is igen dicséretes. Bizonyos, hogv a hélves úton tovább haladva úi és úi eredménveket érnek el. amelvek ió hatásukat éreztetik maid az üzem életében. Boldog, gondnélkiili pihenést nyugdíj ha vonulásuk után A Textilművek öreg munkásai között Sokat írtunk, olvastunk már a fiatalokról. „A fiataloké a jövő" — hangoztattuk úton, útfélen. A fiatalok így, a fiatalok úgy, és tanítómestereinkről, az öregekről megfeledkeztünk. Az természetes volt, hogy megfogták kezünket, irányították hová és hogyan sújtson le a kalapács, vagy az, hogy a rosszul elvégzett munkát kijavították. Természetes volt az is, hogy reggel félórával a munkakezdés előtt már a műhelyben voltak, előkészítették a munkát, begyújtottak — (valamikor ez fordítva volt), „mire a fiatalok megérkeznek, legyen meleg" — és valljuk be, tiszteltük, szerettük, dc nem becsültük meg őket, úgy, ahogy megérdemelték volna. Most érezzük csak — amikor a racionalizálás sok helyen nyugdíjba küldi őket — menynyire szívünkhöz nőttek 6k, az öregek. Milyen üres nélkülük az üzem, a hivatal. Akkor beszélek, ha nagy riportot ír rólam A fiatal Textilművekben is találkozunk öreg munkásokkal: Iiecski Klára, Kánai Magda cs a sok csinos, fiatal lány és asszony melleit ott dolgoznak ők, az öregek is. Nem akartam lúnni a fülemnek, amikor az idős dolgozók után érdeklődtem, elsőnek Gödöllői István nevét cs korát — 74 éves — említették. *— A bádogosműhelyben dolgozik, ébresztett fel gondolataimból Nagyné, az üzem nyilvántartója. A bádogosműhelyben óriási kannák között találtam meg Gödöllői Istvánt. Hegesztővasával éppen egy kis kárloló-rostát renerált, közben pedig fiatal munkatársának, Csillag Misinek magyarázott valamit. — Csak akkor beszélek, ha nagy riportot ír rólam — szólt nevetve, amikor bemutatkoztunk. Hófehér, nagy bajuszát megtörölte és beszélni kezdett. — Hát én kérem, most, január 30-án töltöm be a 74. évemet És miért dolgozom még? Elmondom: 11 éves voltam, amikor apám bádogosinasnak adott. 15 éves koromban segéd lettem, azóta önálló iparosoknál és a vasútnál dolgoztam, itt 18 évi szolgálat után, 58 éves koromban nyugdíjaztak. 75 pengőt kaptam, ez bizony még kenyérre is kevés volt. Ezért is, no meg azért is, mert nem tudok munka nélkül élni, 1949. november 7-én a Szegedi Textilművek dolgozója lettem. Amikor idekerültem, a géneket szereltük be. Később könnyebb munkát adtak — úgy gondolták, idős vagyok, de én visszakértem magam a műhelybe, itt érzem jól magam. Ez a leglvztosnbb | közlekedést eszköz Szegeden — Ez a kedves, öreg ember minden reggel kerékpárral indul el lakásáról, a Bimbó utca 5. szám alól, nem akar elkésni. Véleménye szerint Szegeden ez a legbiztosabb közlekedési eszköz. — Meg aztán — mondta — így megállhatok a csárda előtt egy nagyfröccsre. Nem vagyok iszákos ember, de őszinlénszólva szeretem a bort. — De jobban szeretem mesterségemet, meg a gyárak Tudja — kezdte isinét a munkáról Pista bácsi, — lassan be kell látnom, megöregedtem. Áprilisban nyugdíjba vonulok. Jöjjenek helyembe a fiatalok. Dc éppen ezért nem vagyok nyugodt. Nem tudom ki veszi át tőlem a szerszámokat, mert ez a Csillag Misi rendes fiú, de ő meg be* vonul majd katonának és így nincs utánpótlás. Mert itt, ni* lünk nem egyszerű bádogos* mesterségről van szó, itt nem locsolót, kannát kell készíteni, hanem gépekek Ezt külön meg kell tanulni. Búcsúzóul jó egészséget, és jő pihenést kívántam Pista bácsi* nulc* Nem tudok én munkanclkül élni — válaszolt — attól tartok; ha bezárnak egy koporsóba, még azt is kikárpitozom kacagott jóízűen, Szeretik az üzemet, szivükhöz nőtt Amerre jártam az üzemben* mindenütt elismeréssel, nagy szeretettel beszéltek Gödöllői Pista bácsiról és a többi üregről; Rácz Jenő bácsiról, a 68 eves népszerű bérelszámolóról, Balogh Józsefről, Bezóczki Isti vánnéról, Csillag Mihálynéról; üerecskei Jánosuéról, özv. Jab* lonoczki Mihálynéról, Mariska néniről és a többiekről. De ők is szeretik az üzemek szívükhöz nőtk Idősek, de ezivw vel-lélekkel, fiatalosan dolgoznakj sokszor példát mutatnak a fiato* lóknak. Jó munkát, jó egészséget kívánunk, és pár hónap, év uiúi* va — nyugdíjbavonulásuk után — boldog, gondnclküli pihenést* (Zf) Miért álltak sorba tegnap az Állami Áruház előtt? Mi és az Ht textiliparhoz tartozó Qzem munkásai részére A fiatalság és a tánckultúra ügyében Tegnap reggel már a kora reggeli órákban nagy csoport ember várakozott a szegedi Állami Áruház előtt. A sorbanállás egész nap tartott. Az utóbbi hetekben szokatlan üzlet előtti sorbanáiKari Nessler berlini női fod-. rész fedezte fel a tartós-hullámot^ 1900-ban. A női hajszálak szerkc-^ zetét tanulmányozva, észrevette,,; hogy a sima női hajszál kereszt-j metszete köralakú, a természet-^ tői fogta hullámos hajé pedig;] ovális. Ila tehát a kör-keresztinetszetű sima hajszálat oválisj keresztmetszetűvé sillerül átalakítani, a baj göndör lesz. Ennek? biztosítására Nessler először al-C kálikus oldattal meglágyította a; hajszál külső kemény burkát, majd a meglágyított hajfürtöket kis pálcikákra csavarta fel ésl meleg levegővel szárította. AJJ baj a pálcikák levétele után is; megtartotta göndörségét. A fod-I rász találmánya rendkívüli gyor-£ sasággal terjedt el az egcsz világon, # Európa legrégibb lánclúdja Csehszlovákiai Karíovij Varyban 5 épült 1838-ban. Eveken heresz-f fül csodájára jártali egész Euró-, pából. Gyenge teherbíróképes-1 sége miatt később betonhíddall cserélték fel. Ilyen oszlopokon, függő, láncokra épült híres hid; az 1848 táján elkészült budapesti Széchcnyi-lánchíd is. * Az álomszakértők sokat: foglalkoznak az atombomba robbantásakor előállott hő-j mennyiség értékével és hatásúval. Megállapították, hogy; egy atombomba robbantása-^ kor felszabadult hő megfe-^ lel annak a hőmennyiségnek.) amelyet Nevada pusztasága-^ nak egy négyzetmérföldjc ° kap a Naptól egy derült tavaszi nap alatt. Kiszámítot-1 ták azt ís. hogy egyetlen vil-í Iám 13 r.tcmbomba hőmeny-J nyiségének megfelelő hó"-; energiát szabadit fel. lás érthető feltűnést okozott a városban. Hogy a találgatásoknak, és az ilyen esetben gombamód ra szaporodó rémhíreknek elejét vegyük, a jelenség okáról felvilágosítást kértünk az Állami Áruház vezetőitől. A következő választ kaptuk: — Négy szegődi üzem: a Szegedi Kenderfonó, a Jutaárugyár, az Üjszegcdi Kender-Lenszövő Vállalat, és a Délrost, valamint a Nagylelkű Kendergyár munkásai részére az illető üzemek kedvezményes textilvásárlási utalványokat adtak ki. Az utalványra kapható textilféleségeket a szegedi Állami Áruháziban lehet kiváltani... Ezt a kedvezményes textilárut akarták a dolgozók számunfcra érthetetlenül — nagyon sefean egy időiben kiváltani. Közöljük az utalványok tulajdonosaival, hogy az öt üzem részére kiutalt szükséges árumennyiséget az Állami Áruház teljes egészében biztosította, aggodalomra. scrbanállásra nincs ok. Mindenki megkapja az ezer forint értékű áruját. Az utalványok beváltására bőven van idő. Az utalványok beváltásának végső ideje: 1957 február 28. Időköziben még újabb áru is érkezik, így az utalványra kiadható áru választéka tovább bővül. Az öt üzem munkástanácsa nevében is kérjük a dolgozókat, hogy az utalvány kiváltására ne egyszerre jelenjenek meg. A torlódás esetleges rémhírek keltésére ad majd okot. Az Állami Áruház egyébként azzal is elősegíti a kedvezményes utalványok kiadását, hogy e napokban reggel 6 órakor nyit és délután fél 5-ig áll a vevők rendelkezésére. — Lött vadnyúl úgy látszik rendszeresen kapható lesz Szegeden. Tegnap több helyen — például a Lenin utcai volt Melnliizletben ls — lehetett lött vadnyulat vásárolni. Az ára ls ^csökkent, mert kilója 9 forint (helyett 7 forint* Még nem sokan ismerik őt, mert csak a szezon elején szerződött Szegedre. A szilveszteri műsor keretében lépett először városunkban színpadra a Randevú Madridban című rumbaboleró táncszámával. Ez a szám a karakterisztikus és szalontánc ötletes koreográfiája. Első telepeséről nemcsak mint jó láncost, hanem mint ügyes koreográfust is megismerhettük Roxin Demetert, a Szegedi Nemzeti Színház szólótáncosát, akit a napokban felkerestünk a fiatalság és a tánckultúra ügyében. — A közelmúlt egyik fő hibája, hogy keveset foglalkoztak az ifjúság nevelésének olyan formájával, amely a legkézzelfoghatóbb, és amellett az ifjúságot messzeme.nően érdeklő forma is — mondja bevezetőül Roxin Demeter. Majd folytatja: — Közel egy évtizedes tapasztalataim alapján igen sok kérdést már más szeníszögből látok, mint eddig. Jól tudom, hogy az ifjúság nevelése igen sokrétű és bonyolult feladat. Én most ezek közül olyan formáról szeretnék beszélni, amely igen közel áll ifjúságunkhoz: a szalontáncról. Helytelennek tartom, hogy az elmúlt évek tapasztalatai alapján a szalontáncot a tanárok nem használták fel kellőképpen az ifjúságnál az erkölcsi és viselkedési formák oktatásában. Félreértés ne essék, jól tudom, nagyon sok oktató igyekezett keresni azokat n formákat, amelyekkel elősegíthette volna ifjúságunk szocialista erkölcsének nevelését. És lia voltak is ilyen kezdeményezések, nem találtak hivatalos szakköreinkben kellő megértésre. Most úgy éTzem, eljött annak az ideje, hogy nyugodtabb körülmények között, mint fontos kérdésről, erről is beszéljünk. Grekorl'ti'ag mH»»n lá'Io az aübülek okéi? — Elsősorban abban* hogy nem dolgozhattak önállóan az oktatók. Sajnos, az ellenőrzés sok esetben nem terjedt ki a segíteniakarásra. Ifjúságunk előtt elkendőztük az új és modern táncokat. Nem használtuk fel kellőképpen oktatásunkban a múlt jó hagyományait, a táncés öltözködési módot, a felkérést, az udvarlást, az erkölcsi felfogást stb. Kialakult gyakorlati tapasztalatainkat feltettük átadni másoknak is. Persze* sorolhatnánk még sokáig, de ezek azok a fő tényezők, amelyek lényegében magukban rejtik az elmúlt idők hibáit. Mit íamol a jüvőre nézve ? — Elsősorban szeretném, ha a szegedi táncpcdagúgusok olyan erőteljes munkaközösséget alakítanának, amelynek nemcsak formai megalakulása volna a lényeges, hanem elsősorban olyan elvi alapokon nyugodna, amely olyan programot tűzne maga elé, amely a tánc gyakorlati oktatásán kívül programjába venné az ifjúság szocialista erkölcsének nevelését, amely a sokrétű nevelés egyik fontos kiegészítője lenne; — Jó volna véget vetni — folytatja — az úgynevezett „nyugati export"-táncok helytelen felfogásának annál is inkább, mivel a múlt azt bizonyítja, hogy ezen táncok tanításának mellőzése helytelen irányba fejlesztette ifjúságunk szépérzékét Tanítani akarjuk elfogadható és ízléses formában a modern táncokat. En magam táncos vagyok, de mint a szakmámhoz tartozó is, nagyon szeretem a szalontáncot. Szerelek szépen, kellemesen szórakozni cs táncolni. ... és mik a tervei? — kérdezzük a fiatal szólótáncost —1 A jövőre vonatkozólag célul tűztem magam elé, hogy minden körülmények között, tehetségemhez és tudásomhoz mérten igyekszem ezt a munkát elősegíteni. Hangsúlyozni kívánom, hogy ez nemcsak a munka gyakorlati részére összpontosulna, hanem magába foglalná az ifjúság nevelését is. Beszéljünk csak bátran felkérésről, ismerkedésről, lekérésről, viselkedésről és nem utolsósorban az udvarlásról. Mindenkinek jólesik egészségesen szórakozó, szépen táncoló és viselkedő fiatalokat látni. Sok függ az oktatóktól. Kezdeményezzenek bátran, segítsék egymás munkáját, de ez ne csak szokványos forma, hanem külsőleges megnyilatkozása legyen a belső tartalomnak. Jöjjön el az az idő, amikor minden oktató büszke lehet tanítványaira. (Mik.) Az MSZMP szegedi intéző bizottságának ülése Január 12-én ülést tartó ti az MSZMP szegedi ideiglo* nes intéző bizottsága. Foglal* kozott a pártszervezetek helyzetével, és megállapító!* ta: a városban jelenleg 100 alapszervezet működik 1968 taggal, s ebből 1428-an már megkapták ideiglenes tag* sági igazolványultat. Az iníc* zőbizottság ülése feladatként határozta meg, hogy az ér* telmiség körébeat erősíteni kell a politikai murikát, ~to* vábbá gyorsítani kell a párt* szervezetek alakítását a ter* mel őszö v etkeze tekben. Az ülésen ezentúl tárgyaltak a karhatalmi és a tanácsszcr* vek megerősítéséről, munkájuk színvonalának emelésé* ről. — A MEDOSZSZ elhciiá* rozta, hogy a bérből élő me* zőgazdasági dolgozók társadalmi biztosítását egységesen rendezik, s ennelk érdekében, önálló társadalombiztosítási rendszert alakít ki. Az új társadalombiztosítási rendszer lehetőséget kíván nyújtaná a termelőszövetkezeti tagok* nak és az egyéni parasztoknak is a biztosításra. Fizessen elő a Szened! Néplapra! Az olvasók kívánságára a Szegedi Néplapot a posta február elsejétől ismét házhoz szállítja, s ezzel lehetővé vált az elöfizc tés, amit kedves olvasóink már eddig is hiányoltak. Előfizetni a postás- és hírlapkézbesítőknél, vagy postahivataloknál lehet. Lapunk olvasói az alábbi megrendelő-lapon ís bejelenthetik előfizetési szándékukat és kérhetik a Szegedi Néplap házhoz kézbesítését. FIGYELEM! 1: A pontos adatokkal és iól olvasható írással kiállított megrendelőlapot bérmentesítés nélkül a helyi postahivatalnak kell eljuttatni; 2. A lap előfizetési díia havi 11 forint. 3. A díjak előzetes megfizetése nélkül a nosta a lap kézbesítését nem indítia meg. Január végéig történő díifizetés esetén az előfizetői Példányok kézbesítése február I-vel kezdődik* Bérmentesítés nélkül postára adható. 180956/1957. Postavezérigazgatóság HIRLAPMEGRENDELÉS HELYI POSTAHIVATAL