Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-15 / 11. szám

II. évfolyam. 11. szám Ara: 50 fiUér Kedd. 1957 január 15 ]ó úton a Fémfeldolgozó munkástanácsa TASZSZ-közlemény Eisenhower közép-keleti terveiről Jelentősen csökkentik a városi tanács apparátusát Bv vilik a kel ületi tanácsok hatáskörét — Több osztályt összevonnak Ismeretes, hogy az elmúlt években a bürokratikus ve­zetés és a sok esetben mes­terségesen bonyoh'tott ügy­intézési módszerek folytán jelentősen felduzzadt az ál­lamapparátus. A mindin­kább elburjánzó íróasztal­munka sok munkaerőt kötött le és feleslegesen terftielte az állam költségvetését. Az októbert események után az ellenforradalom te­vékenysége, a sztrájkok Igen súlyos helyzetbe hozták az országot. A munkás-paraszt kormánynak igen határozott intézkedé­seket kell tennie, hogy ja­vítson az állam pénzügyi helyzetén. Ilyen intézkedés az állam­apparátus felduzzadt részé­nek eltávolítása, az egyes szakigazgatási ágak összevo­nása, és az ügymenet egysze­rűsítése is. Az államigazgatás egysze­rűsítése országosan már meg­kezdődött. A Miniszterta­nács az új év elején intéz­kedett egyes minisztériumok és több országos jellegű hiva­tal megszüntetésére, illetve összevonására. Ezzel párhuzamosan folyik a tanácsapparátus munkájá­nak egyszerűsítése, és az ap­parátus csökkentése. Ilyen szempontok mellett kezdő­dött el a napokban a Szeged megyei jogú városi tanács átszervezése is. Az átszervezésnél fokozottan figyelembe veszik, hogy a kormány igen sok, eddig fel­ső szervek által gyakorolt hatáskört átad a tanácsok­nak, és a tanácsok ezentúl a te­rületükön működő helyi jel­legű vállalatok, intézmények felett több tényleges hatás­kört gyakorolnak. Az önállóság tekintetében eddig is szépen fejlődő három kerületi tanács nemcsak hogy megmarad, Megkezdődött a tanítás a Szegedi Tudományegyetemen és a Pedagógiai Főiskolán Biztosított a zavartalan tanulmányi munka Az október 23-át követő események súlyos zavarokat és nehézségeket okoztak or­szágunk életében. Az esemé­nyéi? természetesen hosszú időre megszakították nem­csak az általános- és közép-, de a felsőfokú oktatás me­netét is. Szerencsére az októ­beri események során anyagi kár nem érte sem a szegedi egyetemeket, sem a tudomá­nyos intézeteket, így most könnyebben kezdődhet meg a munka is. A hallgatók, akik az októberi napokban a két hónapnál további kényszer­szünetre hazautaztak, most ismét visszatértek a városba, .hogy megkezdjél? a tanulást, a vizsgákra való komoly erő­feszítést kívánó felkészülést. Erre annál is inkább szükség van, nehogy ez a .félév, az évkezdet munkája — az ok­tóber előtti tanulás és tanítás ideje kárbavesszen. Lapunk munkatársa hétfőn ellátoga­tott a Szegedi Tudomány­egyetemre, és a Pedagógiai Főiskolára. Először a Pedogógai Főiskolán jártunk, ahol a tanulmányi osztály és az intézetek folyo­sóin nagy sürgés-forgás foga­dott bennünket. Amint meg­tudtuk, a tanítás kezdetének napján a hallgatók többsége megjelent a főiskolán. Csu­pán mintegy ötven hallgató hiányzott utazási nehézségek miatt. E hallgatói? Szegedre érkezése egy-két napon belül várható. A főiskolán egyébként nem tartattak hivatalos nyitóün­nepséget, hanem az első taní­tási óráik keretében az okta­tószemélyzet tagjai ismertet­ték a hallgatókkal a rájuk váró feladatokat. A főiskola tanszemélyzete, és hallgatói egyébként öröm­mel ás nagy megnyugvással értesültek arról, hogy a ko­rábbi időben törvénytelenül és alaptalanul eltávolított Vajda László professzor is­mét elfoglalta helyét a főis­kolán, mint a Magyar Iroda­lomtörténeti Intézet vezetője. A Bölcsész udományi Karon a kar nagytermében tartották meg az ünnepélyes megnyi­tót. A professzori kar és az oktatószemélyzet mellett a hallgatók hetvenöt százaléka megjelent. Dr. Nyíri Antal kari dékán mondott megnyitó beszédet. Ismertette a hallgatók előtt álló feladatokat. Beszédében részletesen kitért arra, hogy az idegen nyelvű lektorátus kibővítése mellett — ahol a német, angol, francia és orosz nyelven kívül ezután az olasz, a spanyol, a román, a szerb­horvát, a szlovák és az arab nyelv oktatása is folyik — több régebben megszüntetett — francia, német, olasz és latin — tanszéket újjászervez­tek. Ezeken a tanszékeken rövidesen megkezdődik az oktatómunka is. A megnyitó ünnepségen megjelent dr. Baróti Dezső, a Szegedi Tu­dományegyetem rektora is. A Természettudományi Karon reggel nyolc árakor a "Béke* tanteremben, a professzorok mellett háromszáz hallgató jelenlétében, a Himnusz el­éneklésével kezdődött a meg­nyitó ünnepély. Dr. Koch Sándor, a Kar dékánja mon­dott megnyitó beszédet. Hangsúlyozta, hogy az el­múlt események sajnálatos kárai, többek között a Nem­zeti Múzeumot ért kár arra kell hogy indítson minden hallgatót, hogy szorgalmával, tanulmányaival a szocializ­mus építésének jó szakem­berévé váljék, és minden erejével és tudásával támogassa azt a tevékenysé­get, mely a pótolhatatlannal? látszó veszteségeket segít megszüntetni. A hallgatók legyenek fegyelmezettek, és elsőrendű feladatuknak a ta­nulást, a jó tanulmányi elő­menetelt tekintsék. ' A hallgatóság nagy tapssal fogadta a köztiszteletben álló dékán beszédét. Az Állam­és Jogtudományi Karon a hétfő reggeli ünnepségen — melyen az oktatószemély­zet mellett a hallgatók több­sége megjelent — dr. Perbiró József dékánhelyettes mon­dott beszédet. Ismertette az oktatásügyi kormánybiztos rendeletét, és az egyetemi, valamint a Kari Tanács ha­tározatait a tanulmányi munka továbbfolytatásával kapcsolatban. Az ünnepség a Himnusz éneklésével ért vé­get, • Dr. Baróti Dezső, a Tudo­mányegyetem rektora tájé­koztatott bennünket arról, hogy a tanulmányi munka anyagi, gazdasági feltételeit mindenütt biztosították. Za­vartalan lesz a menzák mű­ködése is. Ugyanakkor el­mondotta, hogy ebben a tan­évben nem lesz ösztöndíj­csöklkentés. A tanárképzős hallgatók hospitálására a kö­zépiskolai tanítás szokásos téli szünete után kerül sor. Értesülésünk szerint a Sze­gedi Orvostudományi Egye­temen január 21-én, hétfőn kezdődik meg a tanítás, hanem az eddiginél szélesebb hatáskört kap. A városi tanács végrehajtó bizottsága az átszervezés ed­digi menetéből ítélve a je­lenlegi apparátust előreláthatólag körülbelül 30 százalékkal csökkenti. Az átszervezés során több eddigi önálló osztály szűnik meg, vagy más osztályba ol­vad. A központi (megyei jo­gú városi) tanácsapparátust a következő oszitályclk képe­zik majd: Titkárság, tervosztály (a tervezési, bombázási és anyaggazdálkodási fe'adatok megoldására), pénzügyi osz­tály, igazgatási osztály, Igen széles és fontos hatás­körű lesz az ipari osztály, mely a régi ipari, élelmiszer­ipari osztályct? és a város- es községgazdálkodási osztály kommunális vállalati részle­geinek összevonásából kelet­kezük. A másik fontos szakigazga­tási ág az építés- és közleke­dési osztály lesz, amely a város- és községgazdálkodási osztály hasonló feladatait el­látó részlegből, és a volt ipari osztály építőanyagipairal foglalkozó munkaköreiből szerveződik. A művelődési osztály az oktatási, népművelési osz­tályokbői alakul. Ide tartozik még a sport­apparátus, és a megszűnt megyei Egyházügyi Hivatal feladatát átvevő egyházügyi előadó. A további osztályok: ke­reskedelmi osztály, mező­gazdasági osztály, egészség­ügyi csoport és munkaerő­gazdálkodási csoport. A fentiek szerint tehát a volt város- és községgazdál­kodási osztály megszűnik. A kerületekben a titkársá­gon kívül pénzügyi, igazga­tási, ipari, építési és közleke­dési, mezőgazdasági, egész­ségügyi csoportok, illetve előadók működnek majd. Az adminisztrációs és technikai feladatokat végző alkalmazottak száma a köz­ponti résznél és a kerületek­ben egyaránt az új osztályok feladataihoz és létszámához igazodik. Az egyes osztályok személyi állományának meg­állapítása és beosztása folyik. fl munkástanácsok és igazgatók közötti egyetértés az eredményes vezetés biztosítéka Ma ülést tart a Városi Tanács légrehajló bizottsága A városi tanács végrehajtó bizottsága ma reggel 8 óra­kor ülést tart. Az ülés napi­rendjén számos fontos kérdés szerepel, A munkástanácsokkal együtt születtek az igazgató és a mun­kástanács közötti kapcsolat prob­lémái. Vita folyt és folyik akö­rül, hogy ki válassza meg, ki ne­vezze ki az igazgatót. Ezt ugyan már az első hetekben törvény­erejű rendelet szabályozta, azóta is azonban kristályozódtak a kü­lönböző álláspontok, amelyeket már behatóan tanulmányoz a munkás-paraszt kormány által létrehozott munkás önkormány­zat kérdéseivel foglalkozó bi­zottság. S lehet, hogy rövidesen ebben a kérdésben is javaslatot terjesztenek a Minisztertanács elé a viták lezárására és helyes eldöntésére.­A viták már egyes helveken ott kezdődtek, hogy az ideigle­nes munkástanács „eltanácsolta" az igazgatót Néhány helyen, ahol fgy történt, csakhamar rá­jöttek: vezetni kell a vállalatot, s a maguk erejéből ezt megolda­ni nem tudják. Ekkor aztán több belven visszahívták az igazgatót: a Szegedi Kenderben, az Üjsze­gedi Kender-Lenszövő Vállalat­nál stb. Nagvon nehéz és bo­nvolult probléma a munkásta­nács és az igazgató közötti vi­szony és belves kapcsolat for­máinak kialakítása. A kormány­nyilatkozat ismételten aláhúzza igazgatók kétirányú felelős­ségének elvét. Ez kimondja, hogy a vállalati igazgató a törvénv­ben biztosított jogkörben érvé­nvesfti az állami vezetés irány­elveit, és az össz népi érdeke­ket az egyes üzemeken belül. TCöteles a köznonti rendelkezé­seket végrehajtani, ugyanakkor a munkástanácsok határozatát érvényesíteni az üzem vezetésé­ben, amennviben azok a fenn­álló jogszabályokat nem sértik. Ismételten leszögezi a nyilatko­zat, hopv az igazgatót az állam nevezi ki. aki személyében fele­lős az özem gazdasági iránvftá­sáért. fgv biztosítja most kor­mánvnnk a feladatok belves megoldását az üzemeken belül. De később még sok vitára adhat okot az igazgató, s a mtmkásta­náesok közötti viszonv. kapcso­lat formái. Ezeket maid annak­ideién a munkásönkormánvzat erősödésével az adott helyzetben tisztázni kell. Több üzemben még az első forrófejűséggel hozott határoza­tok halmazában: annak helyte­lenségében vergődnek. Olyan hely is van, ahol kikapcsolták az igazgatót a vállalat vezetéséből. Sok belven még ma is igazgató nélkül vannak, a munkástanács magára vállal mindent, s ezért ülésezik, fecsérli idejét olvan dolgokra, amelyekei az igazgató egy személyben is könnyen meg­valósított volna. Sok munkásta­náestag önmaga függetlenítésével törődött elsősorban, mikor látta, hogy ezt a munkát valóban tár­sadalmi tevékenységként és a jövőben egyre inkább munka után végzik el. kezdett és kezd visszavonulni. Az ilvenekért ter­mészetesen nem kár. Igaz, sok helyen éppen ezek voltak az igazgató és sok más vezető elbo­csátásának „elöharcosai". Bizony csalódtak sok esetben a munká­sok. mert a fellángolás napjaiban méltatlanra szavaztak, érdem­telenekben bíztak, A jó munkához, a helyes ve­zetéshez szükséges, hogy a mun­kástanács is egyetértsen az igaz­gató személyével. Ez rendkívül fontos a jó vezetés kialakításá­hoz. Egyik, s másik részről is világosan kell látni a feladato­kat, a hatásköröket, mert ellen­kező esetben a mindennapi súr­lódások elkerülhetetlenek. Fon­tos a kölcsönös bizalom kialakí­tása. Az olyan igazgatóban, aki mosj olyan reményekben dolgo­zik, hogy előbb-utóbb visszaté­rünk a régi vezetési módszerhez, nem élvezheti a munkástanács bizalmát. Ilyen helyen szinle magától értetődő a rossz viszons . közte és a munkástanács között. Azt mondjuk és valljuk: az üzem gazdája a munkástanács. De hozzá kell tennünk, hogy a tényleges tulajdonos az állam, az egész dolgozó nép, aki a ter­meléshez szükséges feltételeket biztosítja. Az igazgatót is, min* a vállalat más dolgozóját, az állam fizeti. Az ő munkája az operatív munka, a közvetlen gaz* dasági vezetés, s ezért különbö­zik feladata bizonyos formákban a munkástanács feladataitól, amely csak meghatároz, s ellen* őrzi a végrehajtást. Ezért ad ab kaimat félreértésre még ma is a munkástanácsok tevékenységét szabályozó rendelet. Ezért van szükség mielőbb végleges rész­letes, a tevékenységeket, fetadal­kört meghatározó rendelet kibo­csátására. A munkástanácsok cs az igaz* gatók közötti viták még ma is sok időt, energiát vesznek el a hasznosabb munkától Szegedpn is. Nem mondjuk, hogy tegyük félre végérvényesen ezeket a vi­tákat, ez lehetetlen követelés. Az erősödő munkás önkormányzat még sok vitás kérdést vethet fel és vet is fel minden bizonnyal De most, a gazdasági nehézsé­gek, kényszerítő körülmények megkívánják, hogv tegyünk fél­re minden zsörtölődést, s tegyük túl magunkat egy időre az ap* rólékos kérdéseken, és teremtsük meg a ió munkamegosztást, a lehető legjobb kapcsolatot a munkástanácsok és az igazgatók között. Tekintsük elsődlegesn-k a munkát, az egyre jobb munkát, amelv során maid a belves kap­csolat formái is kialakulnak. Baksi doloozó parasztok panaszolták A baksi dolgozó parasztok nemrégen szóvá tették, hogy ők egész esztendőre kifizették, és ezután is kifizetik sertéseik után a legeltetési díjat, s most a legel­tetési bizottság felsőbb utasításra még sem engedi meg, hogy a serléseket kihajtsák a legelőre, pedig az enyhe időjárás megen­gedné ezt. Ami a baksiak panaszát illeti, igazuk van. A járási tanács me­zőgazdasági osztálya és a köz­ségi legeltetési bizottság találja meg a módját annak, hogy ez a panasz is elintézést nyerjen. Is­merjük a baksi viszonyokat, er­re minden lehetőség megvan.

Next

/
Oldalképek
Tartalom