Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-04 / 2. szám

i II. évfolyam. 2. szám Ara: 50 fillér Péntek, 1957. január 4. Nagyobb hatáskört kapnak I , Mi lesz a Rókusi a tanácsok Altalános Iskolával? II szegedi tanács országos jellegű kezdeményezése Mezőgazdaság helyzete, a földügyek intézése9 a város lahossá­gának tüdőszürése a végrehajtó bizottsági ütés napirendien A városi tanács végrehajtó bizottsága csütörtökön ülést tartott. A napirend előtt a végre­hajtó bizottság új tagjai hi­vatali esküt tettek. Első napirendi pontként Vincze Antai tanácseünökhe­lyettes beszámolt az elmúlt tanácsülésen hozott határoza­tok végrehajtásáról. Ezután Mágori Imre, a me­zőgazdasági osztály helyettes vezetője beszámolt ! Szeged mezőgazdasági hely­zetéről, a termelőszövetke­zetek jelenlegi állapotáról, és a földügyek intézéséről. A vetőmagellátásnál különö­sebb fennakadás nem volt. A mélyszántás elég vontatottan halad, ezt a gépállomások üzemanyaghiánya akadályoz­za. A termelőszövetkezetek nagyjából befejezték az őszi trágyázást, az egyéni parasz­toknál is fokozottabb ütemű ez a munka. A Szervestrágyagyűjtő Vál­j lalat egyénileg gazdálko­dóknak is korlátlan meny­) nyiségben ad el trágyát, »— ez is hozzájárul a helyzet javulásához. A termelési szerződések kö­tésénél a helyzet a következő: a fűszerpaprikáiból száz szá­zalékig teljesítették az elő­irányzatot, a konzerv-zöld­ségfélékben túl is teljesítet­ték. A SZÖVOSZ a zöldség­termelési szerződéseknél le­maradt. A cukorrépánál is csak háromnegyed részét tel­jesítették az előirányzatnak. Növényvédőszerek közül a rézgálic nagy részét és a raf­fiát fölvásárolták. A többi vé­dökezőszerből még bőven van készlet. Komoly hiányosság az ál­lattenyésztésben nem mutat­kozott. Az állategészségügyi helyzet is kielégítő. A termelőszövetkezetek helyzetéről szólva Mágori Imre beszámolt arról, hogy Szeged város területén 1956. szeptember 30-án hét terme­lőszövetkezet volt 823 taggal. Ezen kívül három termelő­szövetkezeti csoport 281 tag­gal működött. A hét termelőszövetkezet és három termelőszövetkezeti csoport jelenleg is megvan, azonban a korábbi 1104 tagiból 682 fő maradt. A taglétszám nagymérvű csökkenésének oka elsősorban az, hogy az októberi események követ­keztében a reakciós elemek a rágal­mak özönét szórták a ter­; melőszövetkezeti mozga­lomra, és a termelőszövet­kezetek tagjaira. Azokat a párttagokat, párton­kívüli eket, akik a termelő­szövetkezeti mozgalom fenn­tartása mellett foglaltak ál­lást, üldözték, egyeseket tett­legesen bántalmazták is. A városi tanács a kormány politikája értelmében igyek­szik elősegíteni az alacso­nyabb típusú társulások lét­rehozását. A fölszántott, vagy bevetett területekért a gazdák a ter­melőszövetkezeteket kórtala­'nították. A régi tagosítások során csereingatlan nélkül maradt termelők részére az öthalmi gyakorlótér területé­ből adtak csereföldet. A mezőgazdasági osztály jelentéséhez a végrehajtó bi­zottság tagjai közül többen szóltak hozzá. Idősebb Komó­csin Mihály bírálta a jelen­tést. Nem tüntette fel a hibá­kat, és a helyzetet általában rózsa­színűnek festi, pedig a hi­bákon mcst még idejében segíteni lehetne. Bírálta a mezőgazdasági osz­tályt, mert a tagosítással kap­csolatos panaszok intézését hosszúra nyújtotta. Id. Komó­csin Mihály egyben javasol­ta, hogy a végrehajtó bizott­ság utasítsa a mezőgazdasági osztályt: dolgozzon ki terve­zetet a mezőgazdasági ter­melés javítására, Szeged zöld­főzelékkel való ellátására. Árendás György, a Felsza­badulás Tsz elnöke ugyan­csak bírálta a mezőgazdasági osz­tály jelentését. Rámutatott arra, hogy az ál­lattenyésztés helyzetét is ró­zsásnak állította be. Szegeden kevés az állatorvos, a külső területekre részben közleke­dési nehézségek miatt is ne­hezen jutnak el, így nem ad­hatnak kellő segítséget. A termelőszöMetkezetek juhál­lományában tüdővizenyősség mutatkozik, ezért több juh kényszervágását kellett elren­delni. i** Katona Pál egyénileg dol­gozó paraszt kifogásolta, hogy az állami gazdaságok vezetői az általuk kikísérletezett új mezőgaz­dasági termesztési módokat cs eredményeket nem is­mertetik eléggé a széles gazdatársadalcmmai. Mi lett volna, ha a kutatók mindig így elzárkóztak vol­na? Nem lett volna minőségi búzánk, kukoricánk, selyem­bogarunk. Több hozzászólás után Má­gori Imre válaszolt a kérdé­sekre. Ezután a végrehajtó bizottság kimondta, hogy segítséget nyújt az állator­vosok munkájának megja­vításához. A mezőgazdasági osztály je­lentését felülvizsgálja és egy­ben kötelezi a mezőgazdasági osztályt, hogy a következő ta­nácsülésre dolgozzon kí részletes ja­vaslatot Szeged mezőgazda­sági helyzetének megjavítá­sára, és a felmerült hiányosságok megszüntetésére. Papp Mihály, a mezőgazda­sági állandó bizotság elnöke szólt még hozzá a felvetett kérdésekhez. Kérte, hogy a tanács hívja fel termelőszö­vetkezetek és egyéni gazdák figyelmét, hogy jóerőben tart­sák földjeiket. Szatymazon 220 vagon trágyát szórtak szét, viszont Szegeden még nem fordítanak nagy figyel­met a trágyázásra, Az állat­tenyésztéssel kapcsolatban rámutatott arra, hogy a hely­telen rendelkezések miatt az a helyzet, hogy jelenleg gyönyörű két-hároméves növendék állatokat levág­hatnak a parasztok, viszont 15—16 éves foghíjas tehe­neket nem vághatnak le. Ezek csak pusztítják a drága takarmányt. Javasolta, hogy a lovak helytelen adóját is töröljék el. Nagy Miklós v. b.-titkri • többek közt ismertette az egészségügyi állandó bizott­ság javaslatát. A földrajzi fekvés és települési viszo­nyok miatt Szegeden a tbc-s betegek aránya igen magas. Föltételezhető, hogy magas a még nem ismert tbc-s be­tegek száma is. Országosan minden tízezer lakosból százhúsz a nyilván­tartott tbc-s beteg. Szegeden viszont minden tízezer lakos­ból 209 személyt már eddig is tbc-snek találtak és nyil­vántartanak. Szükséges, hogy Szeged la­kosságát átvizsgálják, min­den szegedi lakost „átszűr­jenek^ A szűrésre minden műsza­ki és szaklehetőség meg­van. A szűrést 1957. január végén a II. kerületben kezdenék. Minden óvodást, iskolást, minden intézmény, üzem dolgozóját, utána pedig a lakosság többi rétegét is megvizsgálnák. A szűrést a tüdőbeteggondo­zó ernyőkép szolgálata vé­gezné. A betegnek talált, egyéneket a gondozó Ingyen kezelné, ingyen gyógyszerekkel lát­ná eL Dr. Imre Mihály, az egész­ségügyi osztály megbízott ve­zetője ezután arról számolt be, hogy dr. Batizfalvy János orvosprofesszor, a Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika igazgatója beadványt terjesz­tett az Orvostudományi Egyetem tanácsához. Ebben ismertette a terhesség meg­szakításával kapcsolatos 2/1956. EÜ. M. rendeletet. Vé­leménye szerint az a közerkölcsre és a nem­zet szaporodására nézve ká­ros, és a nemzet elöregedé­séhez vezetne. Dr. Batizfalvy professzor­javasolta, hogy vissza kell térni a régebbi 8100—9/1953. EÜ. M. uta­sításhoz. Ez az élet kívánalmainak job­ban megfelel. A végrehajtó bizottság az egészségügyi osztály előterjeszté­sét meghallgatta, hosszabb vita után úgy határozott, hogy Ba­tizfalvy professzor kezdeménye­zését az illetékes kormányszer­vekhez továbbítja, azt külön nem véleményezi, mert nem is­meri a város lakosságának ezzel kapcsolatos álláspontját. A napirenden még több kérdés szerepelt, Több anyagot juttatnak a kisiparosoknak A kisiparosok ez év első hó­napjaiban a tavalyinál nagyobb­mennyiségű anyagot kapnak, hogy jobban elláthassák a la­kosságot. A Kisiparosok Orszá­gos Szabad Szervezete az első negyedévben az asztalosoknak fenyő fűrészárut, enyvezett le­mezt, bútorlapot és furnirt jut­tat. Ez az előző évinél mintegy 50 százalékkal több. A Disous-gáz felhasználók, a lakatosok és bádogosok számára egyszerűsítik az anyagkiutalást. Akik palackokkal rendelkeznek, utalvány nélkül, megrendelő­levéllel megvásárolhatják a gázt. A kisiparosoknak januárban benzint és egyéb ásványfélesé­geket is utalnak ki. A szerelők számára ólomcsövekről gondos­kodnak. A cipészek januárban ismét kapnak anyagkiutalást. Határidőre átadják a Szegedi Kenderfonógyár új épületét A Csongrádmegyei Építőipari Vállalat dolgozói tovább folytat­ják a Szegedi Kenderfonógyár mintegy kétmillió forintos beru­házással készülő új üzemrészé­nek építkezését. Most fejezték be az elsőemelet 120 előregyártón vasbeton-födémelemének beeme­lését. Az ehhez szükséges hatalmas portáldarut a budapesti Épület­gépkölcsönző Vállalatnak kel­lelt volna szállítania, azonban erre a rendkívüli események mi­att nem kerülhetett sor. A sze­gedi építők nem várakoztak emi­att tétlenül, hanem a saját ere­jükből oldották meg a nagy, másféltonnás betonelemek be­emelését. Erre a célra újítással olyan darut készítettek, amely nemcsak síneken, hanem a föl­dön is közlekedik, továbbá fút­használtak az előgyártó tele­pükön levő portáldarut is. Az összesen mintegy 50 mé­ter hosszú új üzemrész, — ahol a gilfonó és a vizesfonó egy ré­sze kap majd helyet —• építke­zését a télen is folytatják, mert a kenderfonógyár ad gőzt, il­letve melegvizet pl. a betonkeve­réshez. így előreláthatóan —• eddigi mintegy kéthónapos ki­esés ellenére — az eredetileg ter­vezett július 31-i határidőre át­adják az új épületet a kender­gyárnak,­Egymillió forint értékű fát loptak el Felvesszük a küzdelmei az erdők dézsmáló!: a faiolvajok ellen A legfőbb ügyész utasítást küldölt a megyei ügyészségek­nek, amelyben felhívta a figyel­met arra, hogy a leghatározot­tabb gyors intézkedéseket foga­natosítsanak az október 23-a után nagymértékben elszaporo­dott erdődézsmúlólc, — fotolva­jok ellen. A megyei ügyészség ennek érdekében egy operatív bizottságot hozott létre, amely csütörtök délelőtt több határo­zati pontba foglalta állásfoglalá­sát. KÉTEZER KÖBMÉTER TONT EL Az ügy tárgyalása nyomán sok elgondolkoztató és tettre szó­lító dolog látott napvilágot. Ok­tóber végétől az év végéig jó­val nagyobb a Szeged vidéki er­dőkben, — főleg Ásottbaima, Csórva, Sövényháza, Sándorfal­A jövő héten kezdik meg működésüket­az új munkaközvetítő irodák A népgazdaság átszerve­zésével kapcsolatos munka­ügyi kérdésekről §zóló ren­delet előíria. hoav a munka­nélküliek. elhelyezkedését közvetítő irodák seeítsék elő. A Minisztertanács megbízta az MTH elnökét: határozza meg a munkaközvetítés rész­letes szabálvait. Az MTH elnökének erről szóló utasí­tása többek között a követ­kezőket tartalmazza: A munkaközvetítő irodák elősegítik a dolgozók munká­ba helvezését. a ielentkező­ket táiékoztatiák a munka­alkalmakról. Az adott lehe­tőségeiknek megfelelően első­sorban az arra leginkább rászorulók elhelyezését, tá­mogatták. Munkaközvetítő irodákat a mecruei ioaú városi a fú­rási. a iárási ioaú városi és Budapesten' a kerületi ta­nácsúk vécrrehaitó Inzottsá aainái ikell létrehozni. A mesvei tanács munikaerő­gazdálkodási osztályának ve­zetőie a véerelhaitó bizottság hozzáiárulásával eltekinthet, a munkaközvetítő iroda fel­állításától azokban a váro­sokban, amelyekben létreho­zása szükségtelennek mutat, kőzik. A vállalatok telies munka­erőigényüket kötelesek a te­rületileg illetékes munkaiköz­vetítő irodákhoz bejelenteni. Meg kell jelölniök a szüksé­ges létszámot, a munka­kört, munkabért, valamint a munkavállaláshoz szükséges egyéb feltételeket. A kötelező közvetítés további intézkedésig a vállalatok,nál a műszaki és az adminisztratív állományok csoportra, — va­lamint a csökkent munkaké­pességűek által betölthető munkakörökre, a költségveté­si szerveknél az ügyvitelt el­látó, adminisztratív és kisegí­tő állomány-csoportokra vo­natkozik. A munkaközvetítés módja a következő: A munkaközvetítés írásban, munkaerőirányftó lappal törté­nik. A vállalatok kötelesek ezt a lapot egy évig megőrizni. A dolgozóknak a közvetítéshez munkakönyvüket és személyi igazolványukat kell felmutatni. A jelentkezőket általában a je­lentkezési sorrendben a szociális helyzet figyelembevételével kell elhelyezni. A vállalatok egyes dolgozó személy szerinti közvetítését csak indokolt esetben — kü­lönleges szakképzettség, vagy vállalati érdek esetén — kér­jék. Dolgozót a munkaközvetítésből kizárni semmilyen címen nem szabad. A munkaközvetítés in­gyenes. Az irodákat a szakszervezetek ellenőrzik, megbízottaiknak min­den kérdésben felvilágosítást nyújtanak a közvetítő irodák, » va. Kistelek környékén — a káli rosodás, mint az elmúlt évek­ben. Csongrád megyében ellopott fá­nak az értéke közel egymillió forint. A tolvajlásokat főleg éj« szaka végezték eddig ismeretlen tettesek. RÁLŐTTEK AZ ERDÉSZRE Az erdők őrzése a jelenlegi állapotokban igen körülményes. Egy-két erdész kivételével az erdőőröknek nincs még sörétes fegyverük sem, s bizony már előfordult az elmúlt betekben, bogv Ásotthalom környékén, a Ruki-erdőben fegyverrel rendel­kező garázdálkodók rálőttek az erdészre, — akit szerencsére nein talált el a gyilkos golyó. Volt olyan eset is, hogy az erdőtől­vájok ellen fellépő erdészt meg-' verték a fatolvajok. Érthető tehát, hogy az erdészek és az prdőőrök éjjel nem mernek a sötét fák között tartózkodni, hisz, védtelenek a garázdálkodókkal szemben. Ezért kaptak ..vérsze­met" a fatolvajok és úton-útfé­len dézsmálják a közvagyont: az állami erdőket. Nagy ko­csikra, autókra rakják a lopott fát, a derék magasságú tuskó­kat; SZÁRMA 7A SI IGAZOLVÁNY - FOKOZOTT JÁRŐRSZOLGÁLAT Az erdődézsmálás megszün­tetésére több határozati javaslat született az operatív bizottság ülésén. Az, illetékesek szükséges­nek találják, hogy vidékről fát csak származási igazolvány fel­mutatásával lehessen a városba szálb'lani. Ez az ellenőrzés nem jelent akadályt a városi lakosság tü­zelőfa beszerzésében, mert csak valóban jogos tulajdonosaiktól vesznek a vásárlók a piacon fát; Kéréssel fordult az operatív bizottság a megyei rendőrkapi­tányhoz, hogy az eddig is meg; dézsmált erdőterületeken foko­zott, közös járőrszolgálattal előz­zék meg a falopásokat. Szüksé­gesnek tartják, hogy az erdő­őrök sörétes fegyverrel rendel­kezzenek. Az ügyészség a tetten­ért fatolvajok ügyében a nyo­mozást azonnal elrendelj

Next

/
Oldalképek
Tartalom