Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-31 / 25. szám

Állandó figyelő-s%olgálat a Tiszán A szegedi tűzszerészek és vízügyi dolgozók mór felkészültek a |ég orlaszok és jégdugóx elhárítására Uj könyvbolt o Lenin utcán ' 'Az élinúlt hetek időjárása következtében jelentős jég képződött a hazai folyókon, a Tisza pedig teljesen beállt. Néhány napja örvendetesen enyhére fordult az idő. Éjszakáiként még erős fagyok vannak, de napközben annyira felmelegszik, hogy olvad a jég, a hó. A folyókon levő sok jég, a váltakozó időjárás, az idén újra elő vetíti egy huzamosabb ideig tartó i jégzajlás, és esetleges jeges árvíz veszélyét. A tavalyi, ez az elmúlt pár év alatt immár második árvíz pedig milliós károkat okozott a magyar Duna szakaszán a partmenti lakosságnak, de közvetve az egész országnak is. A tavalyi jeges árvíz előtt és az áradat alatt képződött jégtorlaszok eltávolításában oly hősies munkát végző tűzszerész alakulatok idejében számolnak a jégzajlás során felmerülhető veszéllyel. A szegedi légoltalmi parancsnokság tűzszerész részlege három v ziigyi igazgatóság terű étén a vízügyi igazgatóságokkal karöltve a Tiszán és a mellékfolyóin már állandó figyelőszolgálatot tart. Az alakulat felkészült arra, hogy a hidak és más abjekugynevet urnák védelmére zett évjégrobbantásokat tartsanak, és az olvadás, a zajlás meg indultával pedig a jégtorlaszokat megsemmisítsék. A tűzszerész alakulat ezenkívül részt vesz a belvízvédelemben is. Az ilyen változékony időjárásban a belvízszabályozás csatornáin gyakran alattomos "•jégdugó- képződik. A jégdugók felderítésével és kellő időben való felrobbantásával el lehet hárítani az akadályokat a nagy olvadáskor, a belvíz-csatornarendszeren át a folyókba zúduló hatalmas víztömegek elől. Hit jelent a határozata ? KPDSZ elnökségének 19 ezer forinttal több jut havonta a segélyezési alapra Fontos határozatot hozott a napokban a KPDSZ elnöksége, a szakszervezeti alapés középszervek önállóságának és hatáskörének növelésére. A határozat legfontosabb tétele a szakszervezeti tagok által befizetett tagdíjak felhasználására vonatkozik. és kimondja, hogy a jövőben a tagdíjbevételek 40 százalékával az alapszervek, 26 százalékával pedig a kőzépszervek rendelkeznek, Köztudomású, hogy korábban a tagdíjbevételeknek csupán 17%-a maradt az alapszerveknél, a területi bizottságok ellátmányát pedig központilag fedezték. Ez a körülmény korlátozta azt a lehetőséget, hogy a kisebb szakszervezeti fórumok a segélyezési akciót kiterjesszék. A határozat értelmében ezentúl a segélyezések ügye is az , alapszervek, illetve a területi bizottságok hatáskörébe kerül, s maga a tagság dönt arról ls, hogy a szakszervezeti ügyintézésben alkalmaz-e függetlenített, részlegesen függetlenített, vagy tiszteletdíjas vezetőket. Hogy a határozat gyakorlati jelentőségét is szemléltethessük, felkerestük a KPDSZ helyi területi bizottságának elnökét és tájékozódtunk, hogy mit jelent ez az alapszervek és a területi bizottság számára, — s a következőket tudtuk meg: Az alapszervezeteknek rendkívül kedvező ez a döntés, mert a tagdíjbevételnek átlagosan 40 százalékával szabadon rendelkeznek. Ebből fedezik a most már lényegesen felemelhető segélyalapot, a kulturális és sportcélokra fordított kiadásokat és a szervezet fenntartási költségeit. A tagság maga határozza meg ezen belül az arányokat, és dönt abban is, hogy szüksége van-e függetlenített szakszervezeti ügyintézőre, vagy sem. Ez azért nem közömbös többé, mert az ilyen költségeket is az alapszerv tagdíjbevételéből kell ezentúl fedezni.. Ha a tagság úgy látja jónak, csak félfüggetlenítést eszközöl, vagy csupán azokra a napokra fizet az alapszerv vezetőjének tiszteletdíjat, amely napokon a szakszervezeti tagok ügyeinek intézése miatt kimaradt a termelőmunkából, akkor a segélyezésre fordítható összeg növekszik. Ahol azonban a szakszervezeti munka elvégzése egész embert kíván, s a tagság is úgy dönt, továbbra is működik majd függetlenített szakszervezeti vezető. A területi bizottság a tagdíjbevételek 26 százalékával rendelkezik a továbbiakban. Ennek az ös szegnék a felhasználásáról a választott bizottság dönt, mégpedig olyanformán, hogy a kisebb alapszervezetek megsegítésére — ahol a segélyezési összeg csak hosszabb idő alatt gyűlhe össze — segélyalapot, kulturális és sportalapot képez, mint az alapszervezetek, és fedezi a bizottság működésének költségeit és alkalmazottainak fizetését, valamint a járási bizottságok hasonló kiadásait. A tagdijakból visszamaradó összegek felhasználását mind az alapszervekben, J „Unlversum Könyv- és i Kultúrcikkterjesztő Vállalat" ! elnevezéssel úi könwüzlet í nvilt mee a Lenin utcán, i a Szivárvánv Áruház mellett. Az úi orszáaosielleeű váila; lat feladata, hoav a namzel| közi könvDiac tudománvos és szépirodalmi műveinek iavát a maevar olvasók számára hozzáférhetővé teeve. A vállalat elsősorban imDortvállalat. Szoviet aneol amerikai, francia könwek — a viléa valamennvi nvelvén íródolt haladó művek, zeneművek beszerzése, széles valóban naewonalú könwteriesztő politika megvalósítása az úi vállalat céllá. A könwbolt. s az országos vállalat ls eevelőre az első tapogatódzó lépéseket teszi. Könyvanvaea lassan de bővül. Zeneműveik, hanglemezek már naevobb választékban leadhatók. Érdekes úidonsáe a 6—5—3 részes babaiáték amit óvodákban didaktikai célokra nuavszerűen használhatnak, s a rverek otthon is gombtólcukorig. mindennek megtalálta a helvét, benne. Kedveltek a száiharmonikák. nylonkendők.—amik az üzlet kultúrcikk-ielleeéhez tartozó áruk. Az úl könyvesbolt máris jelentős forgalmat bonvolít le. s ha a köznont elesendő devizával rendelkezik Szegeden is megcsodálhattak mind a területi bizottságo- j szoviet lenPVe1 rseffl német Februárban az úi, magasabb bért fizetik a Szegedi Kenderfonógyárban kon választott számvizsgáló bizottságok ellenőrzik. Megtudtuk még azt is, hogy a határozat eredménye ként a jövőben a Csongrád megyei alapszervezetek havonta 14 ezer forinttal, a területi bizottság pedig ugyanannyi idő alatt 5 ezer forinttal tud többet fordítani a segélyezésekre, mivel a jelenlegi szakszervezeti apparátus nem bővül — talán inkább csökken — hiszen az a cél, hogy társadalmi alapokon nyugodjék a szakszervezeti munka és minél kevesebb fizetett alkal mazottja legyen a szakszer vezetnek. A KPDSZ elnökségének kezdeményező határozatát bizonyosan tanulmányozzák majd a területi szakszervezetek is, s talán követni ls fogják, mert ennek a határozatnak nemcsak anyagi jelentősége van, hanem fontos lépést jelent a szakszervezeti élet demokratizálásában, az anyagi érdekvédelem fokozásában és a kisebb szakszervezeti fórumok ön állóságának és hatáskörének növelésében is. angol, francia stb. könvvpiac emekeit SZÖGEDI CSIPÖS Kényszerű házasságok Egy gazdag özvegyasszony Gyöngyösön már régebben arra adta fejét, hogy férjhez ment, ugyani* mondhatnánk férjül vett egy nálánál 40 évvel fiatalabb morva legényt. A furcsa párt a nyugalomba vonult erki pap, Blaskovits, adta ö»zsze. A szertartás folyamán, mikor az eskü formulához ért, azt kérdezte a vőlegénytől: — Szereted-o ezt a tisztességes jámbor személyt? — Szeretem. — Eb hiszi! — jegyezte meg Blaskovits. Majd aztán a menyasszonyhoz fordult a szokásos kérdésekkel: ' — Szereted-o ezt a tisztességes fiatalembert? — Szeretem — sipegte az elpirult asszonyság, szemét lesütve. — Meghiszem azt, vőn csoroszlya! — mondta Blaskovits. Valahogy így vették házastársul a Szegedi Gyufagyárat, a budafokiak, az Czemélelmczési Vállalatot a debreceniek, a mozikat a vásárhelyiek. Ilyen szöveget mondhattak el a házasulok is. Az öreg Budafoki Gyufagyár gazdái is szerethették és szeretik a náluknál viszonylag fiatalabb és modernebb gépekkel felszerelt Szegcdi Gyufagyárat A giigyük összeadták őket hlaskovitsosan; eb hiszi, hogy szerelemből mentek hozzájuk a szegedi vállalatok. Kényszerházasság volt ez, amitől szeretnének megszabadulni. A gyufagyáriak is jobban megélnének most, különösen azután, hogy az üzemi önállóság növelésével több jutna maguknak majd az évi jövedelemből. Nem szívesen gondolnak arra, hogy esetleg a házastársak lefölözik keresetüket. Igazuk is van, így viszi cl a belételt Hódmezővásárhely is a szegedi moziktól, pedig de elkelne az a pénz is Szeged város költségvetésében, ha tanácsi vállalat lenne. Abból is tudnánk néhány lakással többet építeni, vagy jutna más kulturális beruházásra. A házasság előtt is kézzel-lábbal kapálództak e frigy ellen, és már be is adták a válókeresetet. De látni, hogy a házastársak sem akarják a hozományt clszalajtani, s Így éldegélnek tovább a kényszer házasságban. A tapasztalat azt is mutatja, nem elég csak beadni a válókeresetet, hanem szorgalmazni, sőt kiabálni is kellene, zörgesse a válópert intézők ajtaját a városi tanács is, ha másképp nem megy, kérjék fel tanúnak az illetékes minisztériumokat Álljanak ők is az igazrég mellé, hátha így előbb felbonthatnák ezeket a házasságokat (beki) A Szegedi Seprűgyárban elérték a szeptemberi termelési eredményt Kik miatt vesz egei irthon a íöbb vagon export seprű ? „Ki kíváncsi a százalékokra?" — mondogatták az emberek újságolvasás közben. ..Mit érdekel engem hoav XY hány százalékra teljesítette normáiát". — Volt igazuk az úisáeolvasóknak. Gyakran elfeledkeztünk arról hogv a százalékok mögött élő. eleven emberek vannak. Az elmúlt, hónapokban nem igen olvashattunk az úi súgókból termelési eredményeket. Annál Inkább ezekről: Nincs nversanvag. fogvtán az energia nehézség cel küszködnek az üzemek. Most. ismét termelési sikerről számolhatunk be. A Szegedi Seprűgvár ianuár 23-án befelezte ianuár havi tervét. Január 29-én már 122.4 százaléknál tartottak. A seorűgváriak első negyedéves tervüket, az elmúlt építették fel. Éppen ezért büszkék lehetnele eredményükre. Magasan túlteljesítették az elmúlt, év ianuári eredményét.. És még valamit: az elmúlt év szeptemberének termelési ei-edménvét is néhány százalékkal maguk möfífitt hagyták. Most. amikor _ az orszás valamennvi üzemében azon ievekeznek hoev elérlék a szeptemberi termelési színvonalat dicséretes dolog Ihogv a seprűeváriak már ezen túl vannak. Ez nem volt könnvű dolog, ezt hiszem ebben senki sem kételkedik. Az energiahiánv őket. is kötötte ugvanúgv. mint a többi szegedi üzemet. Különösebb anvaghianv nem volt. mert. a Seprűgvár vezetősége és munkástanácsa elő. relátott. Már december eleién gépkocsi lukkal Salgótartenba utaztak huzalért. Több hónaora eleee- " ' ••/.alt kaptak. s remélik, mikorra kész* létük elíogv. itt lesz az utánpótlás. Bel• vagy külföldi fogyasz>asra... Naponta több mint négyezer seorüt gyártanak. Égve. lőre nem tud iák hoev kinek. Raktáraik már beteltek, most már a Gyufagyár raktáraiban. és a Rózsa-malomban raktározzák a seprűket. Hét. A Szegedi Kenderfonógyárban a forradalmi munkás-paraszt kormánynak a béremelésre vonatkozó rendelete alapján kidolgozták az új bórrendszert. Az új rendszer különösen az alacsony fizetésitek számára hoz jelentős százalékemelkedést. A kisfizetésű, alkalmazotti állományban lévők eddig 650 forintot kapták. A kormány rendelete szerint az ilyen kategóriákban dolgozók fizetőset 800 forintra emelik, ez az emelkedés több mint 23 százalékos. A termelőmunkáiban dolgozók számára is kidolgozták az új bérrendszert. A munkások fizetésének átlagemelkedése átlagosan 15 százalék, ami 260 ezer fortnt béralapemelkedést jelent egy hónapban. Az új bérezés teljesítménybér. A darabbér és időbér összekapcsolása alapján dolgozták ki. Az új bérezés szerint a fonónők átlaga 900—1000 forintról 1100 forint fölé emelkedik. A bérosztály dolgozói már megkezdték az új béralap le-f, bontását, és ezzel a munkával február 5-ig elkészülnek, t Február 11-én a Szegedi Ken-' darfanógyárban már magasabb béreket fognak fizetni. év első negyedének számaira «®c«ci , nyolc* vagon éxronlwVvAr , , ,„ . »„ . ^elszállításra. A küfiereskeKulfoldre szakadt hozz*tartozok után kutat A MAGYAR VÖRÖSKERESZT Leveleket már nem továbbítanak külföldre családjainak fájdalmai Fél óra a szegedi szervezetnél fél éváru iuA disszidálok i ITT AZ ÜVEGSZÖVET! Elkés-ült az első szovjet üveg fonó gépcsoport Sajnos, elég sokan hagyják! itt hazájukat, szülőföldjüket abban a reményben, hogy valahol külföldön lelik meg a boldogság "Ctélc madarát*. Lehet, sőt bizonyos, hogy egyeseknek odakinn sikerül. De mi lesz a zömmel? A többiekkel? Hazát, szülőföldet, • hu most meggyötört is — sehol nem lehet találni! Erre is lehet tanúségtótelt találni a Magyar Vöröskereszt szegedi szervezeteben. lyet a szegedi ZÖLDSZÖV egyik munkása, Szabó György írt Nyugatról. Az áll benne: "Hazajönnék én is, meg több más társam, ha tudnánk, hogy nem lesz bántódásunk*. Óh, de jó lemne oda kiáltani: "Nem lesz bántódása, dolgozhat. Szeretettel várja három gyermeke, felesége*. Meg is írta Szabó Györgyné férjének: Szeretettel várunik, gyere haza! A leningrádi -Kari Marx"gvárban befelezték sz első 620v1«t üvegfonó-aéDcsoport szerelését. Egv 18 milltfnéter átmérőjű üveggömbből 1400—1500 fokos hevítés után körülbelül 160 kilométer hosszú, rugalmas fonalat húznak ki. Az Üvegnek ez. n salát ossáea lehetővé teszi hogv ebből később selvemhez hasonló szövetet készítsenek. Az üveuszövet nem gvúlékonv és csaknem teliesen beszívta _a nedvességet. Az anvagot elsősorban transzformátorok generátorok és más villamosmotorok szigetelésére valamint különleges védőöltözékek készítésére haszna1 iák. A gépcsoport 15 különböző 8éP-( bői áll. Az úi gépcsoport kipróbálása után hamarosan hozza-,) kezdenek a sorozatgyártáshoz. ]„Hasoiönnék. ha..." „Megszédítenék" — Az A1 Messa című egyip-, tomi lap kedden közölte, hogy az ország keleti sivatagaiban a Vörös-tenger vidékét 5 gaz- í dag aranybányát találtak. A, lap idézi dr. Aziz Szedki iparügyi minisztert, aki kijelen-/ tette, hogy Egyiptomnak több ^ millió font jövedelme lesz as bányákból, amelyek fellen- \ dítik majd az ország iparát,' Napomként többen keresik fel a Vöröskereszt szrgedi szervezetét városunkból és a járás falvaiból. Kérések változatosaik. Sokan külföldre -.zakadt hozzátartozóik megkeresését kérik. Seg'tenek ebben. A felvett adatok a'apján eljuttatják a megkeresési kérelmet a Magyar Vöröskereszt Országos Központjához, ahol a szükséges Intézkedésedet a lehetőséghez képest megteszik. Leveleket most már külföldre nem továbbít a Vöröskereszt, mert az országok közötti postaforgalom zavartalan. Megrendítő az a levél, aroeRöszkérő! jött a Vöröskereszt szegedi szervezetéhez segítséget kérni Márki István vasutas Nem szegyen az, hogy könnyek peregtek le arcán, amikor elmesélte, hogy fia, az első gimnazista, január 23-án külföldre szökött, — Mindent megadtunk a fiunknak, ami tőlünk telt — mondotta el-elcsukló hangon. — Nem volt rossz sora. A kollégiumban helyeztük hogy a közeli Röszkéml kelljen Szegedre utaznia iskolába. Nemrég vettünk néki új ruhát és cipőt. Drámai percek után zci'cogvu tört ki az apából: — Adják vissza a fiamat!? Elmondta azt is, liogy fia,, mielőtt külföldre szökött vol-1 na, Szegeden járt és itt szédítették meg. Az édesanyja pedig, miután meghallotta a szörnyű hírt, ágynak dőlt. Majd meghasadt az anyai szív, A Vöröskereszt pedig, ha tud, segít. Megtalálták A Szegedi Kenderfcmögyárban dolgozik Kovács Jo'án édesanyja és édesapja. A fiatal lány is Jugoszláviáiba távozott néhány héttel ezelőtt A szülők a minap tudták meg, hogy hol van szeretett lányuk, a technikumi hallgató. Öröm már számukra az is. hogy ennyit tudnak. Igazi delmi vállalat uevan vei ezelőtt lekötötte t. de... Két minisztérium, a Bel-és Külkereskedelmi Minisztérium vitatkozik. A kérdés: Belföld, vaev külföld részére termelien a Szegedi Seprűgvár? A vállalat, egvszer már megegyezett a Belkereskedelmi Minisztériummal: vállalták. hogv negyedévenként 20 ezer seprűt készítenek belső fogyasztásra. Ügy látszik, hogy a Külkereskedelmi Minisztérium néhánv emberének sikerült a Belkereskedel'mi Minisztérium néhánv emberét meggyőzni, hogv ragaszkodjanak a seprűkhöz. \Feiessék be a vitát Nélhánvan uevanis a KiilSkereskedelmi Minisztériumban maeas prémiumot tesznek zsebre ha a rirokot rversanvartíént exporté'Hk külföldre, önző egvéni érde. ikeH, te'tesülése után mit törődnek azzal hovv Mawarprszé" évm-tl kfllföMl worű Piacit azokat olvan or-zázok aotó.k meo melvr'-oek m' iriWítunk cl "kot Mű tö-ődn»v e-<».V p„ err-h*--'- a R-e-edi Seprű evár 270 dolgozó iának kenverével? A vál'atathoz most érk»7'k egv sválci cég melvnek hetenör'ömük azonban altkor len- vaE?n ""WO* «állíne, ha haza jönne én megölelhetnek. lányuk el, se az Fél órát töltöttünk a Vöröskereszt szegedi szervezetének irodájában. A rövid idő azonban sok tanulságot adott 3 M _ anak. Most is seorűt akarnak venni, de vaion mit mondianak a svAtaiaknak a renriigyáriak? Jó lenne, ha inéi előbb befeleznék « minfsztériálisok a vitát, a ütfv döntetének. hogy er. az orgnak és a senrűgyáriaknak •la megfeleltem