Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-30 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! bbbmmbmmíwii •W; "» ^V'^ >-A••••• -V . • cc ): •;"$;•<:.;•' ; • • . / ...v . - V- • . . > 1 A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA II. évfolyam, 24. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1957. január 30. Fontos határozatok a városi tanács végrehajtó bizottságának keddi ülésén Az októberi események után jelentősen csökkent, de már érezEPOSZ színjátezó csoportok, sportkörök alakultok a járásban hetően javul a tanácsi iparvállalatok termelése Nem lehet lakást eladni vagy vásárolni • Karhatalmat vesznek igénybe a törvénytelen lakásfoglalók ellen A Szegedi Városi Tanács Végrehajtó bizottsága kedden délelőtt ülést tartott. Tombácz Imre v. b.-elnök a napirend első pontjaiként beszámolt az előbbi végrehajtó bizottsági ülésen hozott határozatok végrehajtásáról. Többek között bejelentette, hogy a tanács kereskedelmi osztálya a múlt héten nagyobb piaci ellenőrzést végzett, cs több árdrágítást, illetve üzérkedőt leplezett le. A tüzifapiacot, továbbá bazárosokat, a kötött-rövidárusokat is ellenőrizték. Táborosi Tamás ismertette az ipari osztály jelentését a tanácsi termelővállalatok működéséről: — Az Októberi események romboló hatása a tanácsi vállalatoknál is jelentékeny mértékben megmutatkozott. A munkafegyelem nagyon romlott. 'A tanács ipari osztálya igyekezett az üzemeltetés zavartalanságát minden vállalatnál biztosítani, próbálkozásai azonban meddőek maradtak. Az év vége felé a munkafegyelem kezdett helyreállni, és az 1957-es év kezdetén a termelést csök kisebb nehézségek akadályozták. A jelentés azután röviden foglalkozott minden tanácsvállalat helyzetével. Beszámolt az előadó arról is, hogy az elmúlt időszakban a tanácsi vállalatok munkástanácsai úgyszólván kizárólag a gazdasági irányítással, így a bérezés problémáival is foglalkoztak. A munkástanácsok azonban majdnem mindenütt a fennálló rendelkezésekkel ellenkező módon akarják a bérezés egyes kérdéseit megoldani. Sok esetben a szakszervezetek is támogatták a munkástanácsok ilyen helytelen eljárását. Ezért a tanács ipari osztálya a jövő héten a szakszervezettel együtt az összes irányítása alá tartozó vállalatete igazgatói és munkástanácsi tagok részére rendeletismertető előadásokat rendez •— mondotta többek között. A jelentéshez ezután Biezó György v. b.-elnökhelyettes szólt hozzá, s bírálta azért, mert nem adott átfogó képet a tanácsvállalatok múlt negyedévi munkájáról. — Az elmúlt negyedévben az emlékezetes események miatt jelentős kiesések voltak a szegedi tanácsvállalatoknál. Ha az októberi termelési szintet 100 százaléknak vesszük, novemberben ennek a szintnek csak 47 százalékát, decemberben pedig 74 százalékát érték el. Decemberben a rendelkezésre álló energiamennyiséghez viszonyítva a tanács vállaiatok kielégítően termeltek. A minisztériumok irányítása alá tartozó ipari vállalatok termelése az elmúlt negyedévben ennél rosszabb. Novemberben 43, decemberben 47 százalékot értek el. —, Azt is vizsgálnunk kell, hogy a tanácsvállalatok ilyen termelési adatai mellett milyen mérvű volt a munkabéralap felhasználása. Az októberi 43 és a decemberi 74 százaléknyi termelésnél a tanácsvállalataknái az előző negyedévhez viszonyítva körülbelül 110—120 százalék béralapot fizettek kl! A tanács iparvállalatokról szólva megállapította Biczó György azt is, hogy a vállalatok mindinkább jobban dolgoznak. A munkafegyelem is javulást mutat. A Tatarozó Vállalatnál például maguk a munkások közösítik ki azokat, akik a munkaidőben lazsálnak. Az ipari osztály jelentéséhez, mint meghívott, Dani János, a Hangszerkészítő Vállalat igazgatója szólt hozzá, és számolt be arról a lehetőségekről, amit az export gyümölcskosarak gyártásának kiszélesítésével a vállalat elérhet. Schneiider Imrémé az Ecsetgyár, Seres András a Seprűgyár, Lombos Mihály a Finommechanikai Vállalat igazgatói szintén mint meghívottak szóltak a jelentéshez. Több hozzászólás után Vereska András rámutatott arra, hogy a tanács ipari osztályának gyenge a kapcsolata a munkástanácsokkal. Levelezéssel jó kapcsolatot nem lehet kiépíteni. — Az egyes munkástanácsok csak a népszerű feladatokra vállalkoznak. A munkástanácsnak a munkások érdekeit kell figyelembe venni, de azt öszsze kell egyeztetnie a közösség érdekeivel, a törvényes rendelkezésekkel is. A városi tanácsnak ilyen irányban kell befolyásolná a munkástanácsokat. Több felszólalás után Luki ts Andor az igazgatási osztály jelentését terjesztette be a hivatalok összevonásával kapcsolatban felszabadult helyiségekről. A jelentés elöljáróban megállapítja, hogy az elmúlt években Szeged városa a lakásépítésben messze elmaradt az ipar, a kereskedelem, a tudományos élet, a kultúra terén elért fejlődéstől. Több könnyűipari üzem létesült, ugyanakkor nem gondoskodtak a dolgozók részére elegendő lakások építéséről. Jelentősen emelték az egyetemi felvételeket, de közben nem kérték ki a város vezetősége véleményét; vam-e lehetőség a kollégiumok létesítésére. Számos iskolát is telepítettek Szegedre anélkül, hogy előzetesen helyiségeket biztosítottak volna. A Horthy-rendszer örökségeként amúgy is nehéz szegedi lakásviszonyokat az ilyen intézkedések tovább súlyosbították. A jelentés ezután beszámolt arról, hogy — faként az utóbbi időben — a tanács az egyes szervek átcsoportosításával, helyiségeik felszabadításával milyen eredményt ért el, s hány lakást sikerül majd ilymódon biztosítani. A két laktanya átalakításával, a párt- és tömegszervezetek által felszabadított helyiségekkel, az építési osztály által befejezett, vagy már megkezdett helyiségekkel együtt ebben az évben mintegy 250 lakáshoz jut Szeged. Ez azonban korántsem elegendő, mert a helyzet lényeges enyhítése csak az állami erőből történő nagyobb mérvű lakásépítéssel lehetséges, — mondja a jelentés többek között. A jelentéshez igen sokan szóltak hozzá. A végrehajtó bizottság a vita során foglalkozott az alsóvárosi szociális otthon áthelyezésének kérdésével is. A vitában Komócsin Antal, a KIK igazgatója, majd a CSOMIK képviselője is mint megbízott szólt hozzá az igazgatási osztály jelentéséhez. A végrehajtó bizottság ezután határozatot hozott, hogy az átalakítások és a hivatalok összevonásával nyert lakások jó részét — ahogy abba a beköltözés lehetséges lesz — egy meghatározott kulcsarányban a szegedi üzemek rendelkezésére bocsátja, hogy azok tegyenek a bérlők személyére javaslatot. A végrehajtó bizottság ezután utasította az igazgatási osztályt, hogy tegyen intézkedést a lakáseladások és vásárlások megszüntetésére. Utasította továbbá a kerületi tanácsokat, hogy ha törvénytelen lakáselfoglalásról tudomást szereznek, azonnal, a rendőrségi karhatalom segítségét igénybe véve, távolítsák el a törvényellenesen beköltözködőket. A végrehajtó biozttság ezenkívül még számos hatá-z rozatot hozott. Döntés született több, az átszervezéssel kapcsolatos személyi kérdésben is. Iparművészen KTSZ € lakul A narx>kban adtuk hírül hoev a Csonerád megvei ktsz-ek ideielenes intéző bizottságának támogatásával Tervező Ktsz alakult.. A ktsz különösen a kislakásépítők számára kíván az eevéni ízlés-nek megfelelő terveket készíteni. Az ideiglenes intézőbizottsághoz most. az iparművészek közül többen azzal a kéréssel fordultak, hoev szeretnének Iparművészeti Ktsz-t alapítani Szegeden. Az úi ktsz megalakítására vonatkozó megbeszélések sikerrel biztatnak. Az Iparművészeti Ktsz remélhetőleg a közeilövőben megkezdi munkáiét. A szegedi iárás 21 községében alakultak már meg az EPOSZ-szervezetei. Az alapszervezetek eddig összesen mintegy 1600 tagot, számlálnak. Az úi EPOSZ-szervezeteSk mindenütt n közséai művelődési otthonokban kavtak klubhelviséoet. ahol a fiatalok a délutáni, esti órákban asztalitenisszel., sakkal, más társasjátékokkal. rádiózással töltik ideiüket. Több szervezet megalakította már színiátszócsonortiát. Tiszaszigeten. Ásotthalmon é« több szervezetben megindultak a próbák. Gválaréten Homonnai Margit tanítónő vezetésével a kultúrgárda vasárnapra előadással készül műsor után bálát, rendez, a szervezet. A községekben az EPOSZ sportegyesületei is sorra megalakulnak. Működik az EPOSZ sportköre többek között Nagvszéksóson is. A fiatalők résztvesznek az ezüstkalászos-aazda tanfo-! Ivamokon. a falusi művelő, dési otthonok, szakköreinek munkáidban. Az a kapcsolat., aimi az EFOSZ-szervezetek és a művelődési otthonok között, kialakult. a iövőben még fokozottabban segíti a falusi ifiúsági mozgalom életének ki-: alakulását. A jéggyárban - télen Téli napokon a műjégre senki se gondol, hiszen a természet elfelejteti velünk, hogy milyen jó is nyáron a fagylalt, a jegeskávé, a jégbehűtött sör, vagy a jó hideg szódavíz. Most, a meleg után vágyunk, és a forralt bort, a forró Icát szeretjük. A Szegedi Műjéggvárban pedig ilyenkor is dolgoznak, ha nem is olyan nagy tcljesítmcnynyel, mint a nyári hónapokban, hiszen most csak a klinikák vásárolják a műjeget. Dolgoznak az itteniek, mégpedig szorgalmasan, jelenleg is komoly javítási, generálozási munkát végeznek a Szegedi Hűtőipari Vállalat ll-es számit telepén. Átvizsgálják és kijavítják a gépeket, ahol pedig csapágy csere szükséges, ezt is elvégzik. A kisebb javítások mellett nagyobb munkát is végeznek. Folyamatosan cserélik a jégfejleszlő generátorok csőkígyóit. Ez körülbelül 50 ezer forintba kerül. Az ENSZközgyűlés ismét a közép-keleti helyzetről tárgyal Sose volt nagyobb szükség; az alkotó tevékenységre m Szegediek Pécsért •••• Volt-e proletárdiktatúra hazánkban ? Aki anyatejet ad, életet is ad I Látogatás a szegedi Anyalentyíítlö Állomáson Egyszer egy öreg bácsi mondta: furcsákat kérdeznek néha az orvosok. Elmegyek a rendelőbe reumás panaszaimmal, és vizsgálat után odafordul hozzám a doktor: „Meg tudná mondani, hogy anyatejen rwtt-e fel, vagy mesterségesen táplálták magát csecsemőkorában?" Ez nevetségesnek tűnik, pedig igen komoly kérdés. Megszületik a csecsemő, és máris ébredezik benne az első életösztön, a táplálkozás ösztöne, s felharsan az első sírás, a követelő kiáltás: „Éhes vagyok!" Ma már tudjuk, milyen kincs az anyatej, tápszer és gyógyszer, életerő, a vitaminok tárháza. Milyen nagy gond az anyatej hiánya. Befolyással van a csecsemő fejlődésére, jövőjére, az ember későbbi életére. Tudományos vizsgálatok bebizonyítottak, hogy az anyatej legfontosabb építőanyaga a szervezetnek. Egészségesebb emberré fejlődik az a csecsemő, akit anyatejjel tápláltak. £gg viAááJLid ké*déd*M ftójedét. (alo-tatá'dwmícin Egyre jelentősebb szociális kérdéssé vált a csecsemők anyatej szükségletének kielégítése. Tíztizenöt év előtt mindenkinek egyéni problémája volt a hiányzó anyatej póüása, a dajkakeresés rés a dajka egészségének ellenőrzése. Mennyi gonddal járt, mennyi anyagi áldozatot követelt ez,' s ahol nem tudták az anyatejet biztosítani, ott kénytelenek voltak a csecsemőt mesterséges táplálásra fogni. Ezekről a kérdésekről beszélgetünk dr. Kovács Júliával, a szegedi Anyatejgyűjtő Állomás vezető főorvosával, a három év óta működő, ragyogó, hófehér anyatejgyűjtő laboratóriumban. Lábtörlők sorozatán, fertőtlenített talppal térhet rsak ide a belépő. Az előszobán túl, a belső helyiségbe utcai ruhában már nem juthatunk, csak steril, fehér köpenyben, szájvédővel. evdeidieAetetté nemedült angadág Vlrich Magda és Loviser Magda vezető védőnők szinte sebészi bemosakodással, a mosakodás idejét stopperrel mérve készítik elő a tej adó mamákat, és oktatják a kezdő tejadókat a leggondosabb tisztaságra, a legkorszerűbb higiénia szabályaira. I-elkesen beszél az állomás működéséről dr. Kovács Júlia: — Intézményünket a teljes sterilitás jellemzi. De meg is van az eredménye: fennállásunk óta tejünkben még egyszer sem talált kórokozó baktériumot a járványügyi vizsgáló állomás. Azután a tejadó mamákról beszél. — Nem is gondolják azok, akik az anyatejet kapják, hogy milyen nehéz, felelősségteljes munka a tejgyűjtés. Az emberszeretetté nemesük igazi anyaság fűti az anyákat, mikor nemcsak saját gyermekeiknek nyújtják az életet jelentő cseppeket, hanem nuisok gyermekeinek is juttatnak, akiknek ez a kincs nem adatott meg. De meg is kapják jutalmukat érte. 35 forintot fizet az állam egy liter anyatejért, és az átlagon felüli mennyiség után külön díj jár. A dóléggeimekedeló a (egtnegé>iióííeli anyatejre szoruló csecsemők viszont ingyenes, juttatásként kajijált a tejet. Nem véletlen, hogy a tejadők között a sokgyermekes anyák tanúsítják a legtöbb megértést a többiekkel szemben, mert nemcsak gyűjtik az anyatejet, hanem szeretetteljes gonddal és lelkiismeretességgel adják át a rászorultak részére. Van olyan mama is, alá kezdetben anyatejért jött hozzánk, s itt tanulta meg, hogyan lehet a tejmennyiséget fejleszteni, — ma kiváló tejadó az illető. A napi tejmennyiség némely, „tehetségcs" mamánál elérheti a 2 litert is. Megtudjuk, hogy a tejadók és a tejhez jutók csecsemői állán-1 dó orvosi ellenőrzés alatt állnak. Jelen pillanatban a napi forgalom több mint tíz liter tej. Ezzel ellátják a gyermekklinikát; a gyermekkórházat, s azokat az újszülötteket és súlyos betegségen átesett, felerősítésre szoruló csecsemőket, akiket anyjuk nein tud táplálni. A kultuiálattandig. eMen Az intézeteken kívül számos városi csecsemő is rendszeresen kap anyatejet. A tejadók között vannak munkásnők, tanárnők; tisztviselőnők. Némelyiknek valóságos harcot kell vívnia a kulturálatlanság ellenpropagandájával, amely igyekszik őket elriasztani tiszteletreméltó, emberséges feladatuktól, de hasztalan. Fiatalasszony lép be az előszobába. Szomjúságát frissen készült, vitamindús csiv1kebogyóteával csillapítja. Megfelelő bemosákodás után már kapja magára a patyolatfehér köpenyt, s a fej- és szájkendőt. A szobában a neomagnol fertőtlenítő szagú terjeng. A <kis mércés poharakban lassan gyűlnek a hófehér nektárcseppek. összeforrt családiként dolgozik itt együtt anya, orvos és védőnő, türelemmel gyűjtögetve a drága cseppeket, jelentőségében mindez a véradómozgalomhoz hasonlítható. mert aki anvateiet ad. életet is ad eovúttal. (czi — ra)