Szegedi Néplap, 1957. január (2. évfolyam, 1-25. szám)

1957-01-03 / 1. szám

II. évfolyam. 1. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MPNKASPART SZEGEDI LAPJA Ara: 50 fillér Csütörtök. 1951. január 3. Beszélgetés Marosi Károllyal a Szabad Európáról, a disszidáltakról, a „dicsőségről66 A Haladás Tsz-ből még csak ezután lesz igazán jó termelői munkaközösség Tartalékolás Felvásárlási láz Spekuláció A városi tanács kereskedelmi osztálya a napokban összesítette Szeged város területén az utolsó negyedév kereskedelmi forgalmát. A kimutatások szerint a szegedi tanácsi és egyéb kiskereskedelmi vállalatoknál az eladott áruk mennyisége az 1955ös év hasonló időszakához képest hatalmasan megnövekedett. Az októberi események utáni nagy tartalékolási és felvásárlási láz, valamint a világosan kiveemelkedett a kereskedőim! forgalom Szegeden ; 1956 utolsó negyedében az előbbi évhez képes 90 MILLIÓ FORINTTAL Bizonyos mértékig kiszélesítik a magánkezdeményezést Élelmiszer- és iparcikküzleteket, vendéglátóipari egységeket adnak bérbe vagy tulajdonba liető spekulációs irányzat miatt például a tanácsvállalatok eladásában a ruházati cikkeknél az 1955-ös mennyiséghez viszonyítva 175 százalékos, a vegyesipari cikkeknél 175 százalékos, élelmiszernél pedig 167 százalékos emelkedés volt. A nem tanácsi vállalatoknál (állami áruház, stb.) még ennél is magasabb emelkedés tapasztalható. Így az élelmiszernél 191 százalék. Különösen nagy volt a felvásárlási láz 1956. november 15. Rövidesen a Boross József utcában gyáitják a gyümölcsöskosarakat Amint már hírül adtuk, a Szegedi Hangszerkészítő Vállalat az export gyümölcskosarak gyártásának kiszélesítésével már nem fér jelenlegi helyiségeiben. \A városi tanács közbenjárására a Fegyveres Erők Minisztériuma a Hangszerkészítő Vállalatnak a Boros* József utcai katonai élelmezési raktárban helyot biztosított. A Hangszerkészítő szerdán már költözni kezd az ÉLO helyiségeibe. A költözés befejeztével a gyártás azonnal megindul. „Csendes' Szilveszterük volt a szegedi mentőknek Évtizedek óla a Szijveszter a mentők napja. Ez a hagyomány 1925-től tart, amikor is a mentők önkéntes egyesületté alakultak. Természetcsen önmagukat nem tudták fenntartani és ezért Szilveszter napján gyűjtést indilottak országszerte a mentőegyesületek javára. Ilyenkor voltak, akik különböző összegeket ajánlottak fel a mentők részére és általában, ha Szilveszter napián és éjszakáján valahova hiszálltak a mentők, a betegek is nagyobb összeget fizettek a segítségért. 1948 óta, — amikor államosították a mentőket, — már nem volt szükség a gyűjtésre, mert az állam gondoskodott arról, hogy kibővítse a mentőszolgálatot új gépkocsikkal, ápolókkal. Azóta már nem szigorlók, <— hanem orvosok látiák el a mentőszolgálatot és 250-szer nagyobb gépkocsiparkkal és ennek megfelelő mentőlétszámmal rendelkeznek. Mégis — a hagyományhoz híven — a Szilvesztert ma is a mentők napjának nevezhetjük, és egész évi önfeláldozó fáradságos munkájukért köszöntjük őket. >*" n ' Az idef Szilveszter aránylag .-.csendes" volt a szegedi mentőknél és a szokásos betegszállításokon kívül alig történt említésre méltó „esetük". Szilveszter estéjén a járáshíróság garázsában az ott-tartózkodó gépkocsivezető üresen járatta a motort és a zárt garázsban szénmonoxid mérgezést kapott: a mentőket kellelt segítségül hívni. Azon az éjszakán három szülési esethez szálltak ki a szegedi mentők. és egy epilepsziás beteget helyben kezeltek. űjév kora délutánján Baktóból Temesvári Lászlónét kellett a Bőrklinikára szállítani, mert Temesváriné főzés közben magára rántotta a forró ételt és elsőmásodfokú égési sebeket szenvedett. A zákányszéki állomásnál Tóth Béla leesett a kerékpárjáról: combcsont-töréssel szállították a II. számú kórházba. Csapó Veron egyetemi hallgató, Hétvezér utca 17. szám alatti lakos olyan sok szevenált vett he, hogy gvógyszermérgezéssel vitték he az 1. sz. Belklinikára. Egyébfcént Szilveszterkor és újév napján hat szülési esethez szálltak ki a szegedi mentők. és 30. között. Ebben az időközben élelmiszerből a nemtanácsi vállalatok az 1955-ös év hasonló időszakához viszonyítva 276 százalékkal, ruházati cikkekből 200 százalékkal, vegyesipari cikkekből pedig egyenesen 516 százalékkal többet adtak el. összesítve, mintegy 90 millió forinttal volt nagyobb a kereskedelmi forgalom Szegeden az utolsó negyedévben, mint oz 1955-ös év utolsó negyedében. Nyolc vagon mész Szegednek Az építésekhez szükséges mészből országosan hiány mutatkozik. A Szegeden most folyó lakásátalakításoknál is problémát okoz a mész előteremtése. A városi tanács illetékes osz-. tálya a közelmúltban felvette a kapcsolatot a pécsi tanáccsal és sikerült is onnan nyolc vagon meszet szerezni. A meszet a tanácsvállalátok és a KIK között osztják szét. A mész folyamato- : san kétvagononként érkezik. A Belkereskedelmi Minisztérium megállapította, hogy az áilami kiskereskedelem szervezése az elmúlt évek során túlzott volt. Az állam olyan feladatot is magára vállalt, amelyek megoldása a fejlődés adott szakaszában még áldozatok árán sem volt biztosítható. Erősen érvényesült a vállalati centralizmus, s emiatt a boltvezetők önálló kezdeményezése nem fejlődhetett. Nem tudták megoldani a bolti dolgozók érdekeltségének kérdését sem, és ez az ott dolgozók munkáját hivatalnok jellegűvé tette. A minisztérium az elkövetett hibák kijavítására javaslatokat tett. Megállapítja azt, hogy ; bizonyos mértékig ki kell szélesíteni a magánkezdeményezést, mert ez az en- j MlMMiiiiMiMÉMHiiíÉÉÉÉÉliÉL'ir Miért nem csönget a szemetes ém miért térheti ki az ember a lábát Szegeden Tél. Fűtés, meleg ruha. zsíros élelem, csúszós járda. Óh, mennyi gond, mennyi bosszúság. És milyen csúnya a hóra kiöntött hamu, szemét. Nézzüis meg, mát tesz a Köztisztasági Vállalat a szép Szegedért. Jé, és itt a Pacsirta utcában is? . A 11-es számú ház előtt nagy füstös üstben, lkék veilángben, valami hoszszú, rozsdás edényben délelőtt 11 órakor még csúfoskodik a szemét?! — Hát igen, mi mindenit megteszünk a város tisztaságáért — mondta az igazgató, amikor elmondtam, mi-mindent láttam —, de a lakosság semmit, sőt,. a Ami klfapUMatá A szemétgyűjtő ládák körül — ahová csaik az úttisztító gyűjtheti össze az út szemetét — óriási szemétdombot hordtak össze a közelben lakó emberek. Hamu, salak, ételmaradék és ki tudná megmondani milyen undorító szeméthalmaz. Ez nemcsak esztétikailag, de egészségügyi szempontból is kifogásolható. A vállalat már eddig ós sóit intézkedést hozott, kevés eredménnyel. Éppen ezért elhatározták; ha valakit rajtacsípnék, hogy a szemétláda közelébe önti a szemetet, feljelentik, s a vége az lesz. hogy megbüntetik. A T^acdUta utca 11. előtt l..t A házak lakói általában tudják, hogy hozzájuk mikor érkezik a szemetes kocsi. így például a Pacsirta utcában délután 4 órakor szedik össze a szemetet. De a jó házfelügyelő, hogy ne csúfítsa a szemét az udvart, korán reggel kirakja az utcára. Hadd díszelegjen, ott több ember látja.. 5 Ne haragudjon a Pacsirta utca 11. számú ház házfelügyelője, kell az íráshoz a példa. De amit róla elmondtam, ugyanazt elmondhatnám a legtöbb házfelügyelőről, háziasszonyról. A Köztisztasági Vállalat jól megszervezte munkáját. Miért »-lövik« le, miért csúfítják el szép városunkat azzal, hogy idő előtt kirakják a szemetet. Ezért nem csönget a szemetes, hisz 5—6 órát vár rá a szemét a kapuban. £d euniéit öiülők Soha sem őrülete, ha sok útkereszteződésen kell áthaladnom, figyelmetlen vagyok, könnyen elüthet valamiféle jármű. De tegnap örültem, ha útkereszteződéshez értem. Itt biztonságban éreztem magam. Az átkelőhelyeket ugyanis gondosan beszórták salakkal. A házak előtt pedig — hála a házfelügyelők ^előzékenységének* — majd kitörte az em/ber kezét, lábát. A javaslatban szó van arról is, hogy az állami kereskedelemben is új formákat kell keresni. Felvetik annak lehetőségét, illetve szükségességét, hogy egyes kiskereskedelmi boltokat a jövőben szakavatott és megfelelő vezetői képességgel rendelkező személyeknek bérbe, illetve tulajdonába adják. A javaslat több pontban tárgyalja a bérbeadás, illetve a tulajdonbaadás kérdéseit. Az első pont kimondja, hogy a bérbe-, illetőleg tulajdonba adható egységek körét szakmánként külön-külön kell meghatározni. Az élelmiszer- és iparcikkszakmában a 3—5 főt foglalkoztató üzleteket, a vendéglátóiparban pedig tíz főnél kevesebbet fogialkoz- [ tató egységeket adnának bérbe. gedniény elengedhetetlen a Bérbeadás esetén a bolt doltovábbi fejlődés elősegité-| gozói a bérlővel kerülnek sére. i munkaviszonyba, tehát a bérj.be adott bolt dolgozói és a kiskereskedelmi vállalat köj zött jogviszony nem áll fenn. I A bérleti jogviszony az üz; lethelyiségekre és az ápuesz; közökre vonatkozik. A bérlő | részére forgóeszközöket a • vállalat folyamatosan bjz] tosít. A továbbiakban a javaslat J azzal is foglalkozik, hogy j egyes cikkek tartását kötelezőnek kell előírni, az áru utánpótlásáról a bérlő közvetlenül maga gondoskodik, az áruellátás egyaránt történhet az állami szektortól — nagykereskedelem ipar —, vagy pedig helyi források igényA Köztisztasági Vállalat jól felikészült erre a télre. Alikailmas helyeken nagyobb mennyiségű, finom szemcséjű salakot halmoztak fel, s most ez jó szolgálatot tesz a síkos kereszteződések beszúrásánál. Ezt a munkát az úttisztítók végzik el. DúiAatunli nyugodtan Két hóeke és három hódúró gépezet is készenlétben áll a vállalat udvarán. December 24-én és 25-én már működésbe is léptek. A főútvonalakat és a Belváros útjait tisztították meg a hótól. Milyen jó azoknak, akik a Belvárosban laknak! Eshet a hó nyugodtan, az utak tiszták lesznek. Ilyenkor télen, a havazások idején a vállalat ereje kevés. Éppen ezért ideiglenes munkaerőt alkalmaznak. Most még nem nagy a hó, de a napokban 40 embert vesznek fel. A vállalat telepén, a Pacsirta utca 1. szám alatt lehet jelentkezni. Ha sek a hó, 100— 120 munkást is alkalmaz ideiglenesen a vállalat. Elég szomorú, hogy napjainkban arra kérjük a természetet, hulljon a hó, hulljon .., (H. Zs.) bevételével. Foglalkozik még a fizetési feltételekkel, szó van a bérbeadás időtartamáról, amely két-három év lehet. A bolt bérlőinek kiválasztása a kiskereskedelmi vállalat kizárólagos joga, minthogy ezeknek az üzleteknek az élére kiválóan szakképzett kereskedőket kell kijelölni. A javaslat a romos vagy megsérült egységek bérbeadásával is foglalkozik. Lehetővé kell tenni a kiskereskedelmi hálózat bővítése érdekében ilyen helyiségek bérbeadását is, ebben az esetben a helyreállítási költséget a bolt kezelője viseli és azt a szerződésben meghatározott bérleti díjba részben, vagy egészben be kell számítani. Miután a bérbeadott egységeknél a szoros ellenőrzés lényegesen csökken vagy megszűnik, indokolt, hogy az állami vagyon fokozott védelmének érdekében rátérjenek a kauciórendszerre. A kaució mértéke az árukészlet 10 százaléka lenne, vagy a napi bevétel egyvagy kétszerese. Kaucióként készpénzt, betétkönyvet, meghatározott értékpapírokat, kezességet vagy ingatlant lehet elfogadni. A javaslat befejező részében elveti az indítványt, hogy a nagyobb egységeket is helyes volna bérbe adni, de ugyanakkor helyesli azt, hogy ezeknek a mainál lényegesen nagyobb jogkört kell biztosítani. A javaslattal a Belkereskedelmi Minisztérium kollégiuma rövidesen foglalkozik. A diplomáciai testület újévi tisztelgő látogatása a Népköztársaság Elnöki Tanácsánál A Jludapesten akkreditált diplomáciai képviseletek vezetői január elsején délben tisztelgő látogatást tettek a Népköztársaság Elnöki Tanácsánál és átadták jókívánságaikat az újév alkalmából. A megjelenteket Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kristóf István, a tanács titkára, továbbá Csatorday Károly, a Külügyminisztérium protokollosztályának vezetője fogadta. Ezentúl csak a legfontosabb cikkek árait szabja meg a Minisztertanács A fogyasztási árak kialakulásánál sok visszásságot okozott és nagy bürokráciával járt, hogy az árakat minden esetben a Minisztertanács szabta meg. Az árakkal kapcsolatos javaslatok 5 hivatalt jártak meg, míg a különböző véleményezésekkel eljutottak a Minisztertanácshoz. Ezért igen sok esetben születtek a pillanatnyi helyzetnek már nem megfelelő határozatok. A most életrehívott Országos Arhivatal feleslegessé teszi az áralakulás eddigi bürokratikus útját. Csikos-Nagy Bélának, az Országos Árliivalal vezetőjének tájékoztatása szerint ; ezentúl kizárólag a legfontosabb cikkek, egyebek között a szén, az acél, a kenyér, a zsír, a liszt árát szabja meg a Minisztertanács. Sok árucikknek az Országos Árhivatal állapítja meg az árát, s őrködik a megszabott árak megtartásán. A bürokrácia kizárásával a vállalati főkönyvelőségek árvetése ídapján az Országos Árhivatal szabja meg például a konfekcióáruk, a textilneműek, a divat- és egyéb cikkek fogyasztási árát. Több árucikk árát egyáltalán nem szabják meg, utat nyitva a kereslet és a kínálat törvénvsze« \;**íségéneki -s , •-„., ] Jtr