Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-28 / 32. szám

•A kővetkező lépés? ó^^-v--- " tevékeny pártszervezeteket ! Az új tantermek l\aSy01iazeleTeimkbe r • / ír ». mégis felépülne EGYRE Töiin MSZMP­áLÁTtáZF.RYEZFT alakul váro­sunk üzemeiben, intézményeiben "'•a kerületeiben, s ezzel mindin­kább erősödik a szocialista ala­pokon történő kibontakozás M­•vcinek harcos tábora. Ma már löbb mint 1 latvan nlapszcrveze- i (cl számlálhatunk Szegeden, s ] a tagok létszáma másfélczcrhczj közeledik. Ez. a létszám termé- ] szctcsen nem végleges, biszen a közeljövőben is löbb helyen na­pirendre kerül a munkáspárt új­jászervezése és a már eddig meg­alakult pártszervezetekbe is na­ponta jelentkeznek dolgozó em­berek felvételre. -Az MDP volt becsületes tagjai, a kilyntako­koló gondolatra és javaslatra szükség van, a pártszervezetek előremutató és a hétköznapok gondja-baján enyhítő kezdemé­nyezéseire óriási szükség van. Sajnos, egyelőro ínég kevés példát sorakoztathatunk fel arra vonatkozólag, hogy a pártszerve­zetek milyen közvetlen segítséget nyújtottak az élet normalizálá­sában a munkástanácsoknak és egyéb vezető szerveknek, de a Szalámigyár és a TEFU pél­dáját nyugodtan idézhetjük, mert ezeken a helyeken megszűnt a „kötélhúzás" a pártszervezet és a munkástanács között, és haté­kony együttműködés jellemzi a politikai és a gazdasági vczelő­I Sűrű, nyirkos Scöd ülte meg I a petőfitelepi volt zárda is­kola környékét. Emberek vágott több helyen úgy állították be egves inunkásinnácsok tagjai, ... mintha a párt gáncolni akarná ! ® ' hév* ett <v1 a trvwsw-av ic ke-n' a munkástanácsokat és kézzel lábbal hadakoztak az üzemi párt­szervezet legalitása ellen. Ilyen | eset állt elű korábban a délelőttön. A gyerekek is ben tanultak a jó meleg, fűtött tantermekben. A csendet Fém-' mp,Sis vidám nótázás. fütyü­lés törte meg. Künn az utcán, az épület másik oldalán, ma­ipnri és Finommechanikai Yál-. lalatnúl is — ma már teljesen ismert okok miatt. OJyan jelen- gp-s állványokon kőművesek •zás egyetlen helyes útját felis- j testület tevékenységét. Hasonló, merve, mind többen és többen feladják a várakozási álláspon­tot és tevékenyen be akarnak kapcsolódni az országos rendte­remtő és stabilizáló munkába és a pártonkivüliek részéről is élén­kül az érdeklődés a Magyar Szo­cialista Munkáspárt iránt Az ovidig létrejött pártszerve­zetek már komoly politikai erőt képviselnek, de ez az erő nap­jainkig jóformán csak jelenlété­vel gyakorolt hatást az általános politikai helyzetre cs az előreha­ladásra, mert n megalakult alap­szervezetek mindeddig túlzottan lefoglalták magukat a szervez­kedéssel cs egyéb belső problé­máikkal, s ugyanakkor még nem 'éptek mindenütt a nvílvánossag elé. Éppen ezért, a közeljövőben a megalakult és megalakuló szer­vezeteknek — ebből az egyolda­lúságból kiemelkedve — meg­osztott munkával kell tovább erősödniük, olvformún, hogy a boDö gondok mellett a pártszer­vezetek tevékenységének előte­rébe kell helyezni a nyilvános politikai fellépéseket. Pártszer­vezeteink számszerű növekedése is sokat jelent, mert egyrészt azok, akik korábban szabadon garázdálkodtak a gazdaságban és a politika kulisszái mögött, most kénytelenek számolni a szervezett kommunista erőkkel — másrészt a demokratikus erűk­nek is sokat segít pártunk je­lenléte cs állandó erősödése, ma­gabiztossága. A SZERVEZKEDÉS ma már egymagában nem elégséges, bi­szen a párt nem önmagáért épül. Várhatunk addig, míg mindenütt befejeződik a szervezés? És cél­szerű lenne várni? Több párt­szervezetben úgy fogják fel a dolgot, liogv csak akkor lépnek a nyilvánosság elé, ha befejezik az alapszervezet újrateremtését. Fz a késlekedés a mai nehéz helyzetben meghátrálás számba mcg>'. Most elűrc kell lépni, s a szervezés melleit tevékenyen bc kell kapcsolódnia minden alap­szervezetnek a politikai cs gaz­dasági munkába! Fgy-egy alap­szervezet komoly alkotó politikai testület és sokat segíthet az ál­talános helyzet javításában. Ma­napság, amikor az üzemek mun­kájának teljesebb megindításá­hoz, a dolgozók jogos kívánsá­gainak megoldásához és a poli­tikai. illetve gazdasági helyzet stabilizálásához minden ép, al­ségek is mutatkoztak, egyes munkástanácsok a kom­munisták — különösen a párt­szervezők — tömeges áthelyezé­sével próbálták elodázni, vagy megakadályozni a part talpraál­lítását. De az ilyen akciókkal szemben ma már egyre erősödik a munkástanácsban is az a fel­ismerés, hogv a párt segíteni eredményes összefogás jelei mi- akar és ez a segítség jelentős le latkoznak a Ruhagyárban is. j het. Hiszen, ha jól meggondol­Az alapszervezetek nyilvános, j juk, a pártszervezetek é» az üze­aktiv politikai tevékenysége a párt további erősödése szempont­jából sem lehet közömbös, — el­lenkezőleg: éppen a párt szerve- kább abból ered. bogv zetek újszerű tevékenysége vonzza majd a dolgozó embere­ket a pártba. Sokan azért tartóz­kodtak eddig a belépéstői, mert nem tudták, bogy mire alapoz­zuk tevékenységünket és mi­lyen módon akarunk belekapcso­lni munkástanácsok célkitűzé­sei legtöbb pontban fedik egy­mást, — s a különbség legin­a párt politikai, a munkástanács pe­dig gazdasági vezető testület. A .kötélhúzás" — kivéve az olyan eseteket, ahol nyilvánvaló nártellenesség forog fenn — leginkább abból ered, hogy a munkástanácsok elnöksége és az lódni a rendteremtő, országépítő ! alapszervezetek intézőbizottsága munkába, hogyan • képzeljük el a párt új szerepét, és milyenek lesznek pártunk gyakorlati mód­szerei. A PÁRTSZERVEZETNEK ­különösen a termelő üzemekben — együtt kell működniük a i leknek is ki kell lépniük saját munkástanácsokkal és a szak-1 szűk körükből a nyilvánosság szervezetekkel. Természetesen I elé. még nem ült le tárgyalni, — dolgaikat nem hozták közös ne­vezőre. Amikor tevékeny alapszerve­| zeleket követel az élet és az ál­talános helyzet, a párlszervezc nem elvtelenül, hanem a szocia­lista kibontakozás érdekében. Fz az együttműködés, tudjuk, sok helyen még akadályokba ütkö­zik. Néhol kimondott párlellcncs­ség, néhol megnemértés miatt. MELYIK A FONTOSABB­szervezkedni, vagy tevékeny­kedni? Egyiket jobban igényli az élet, mint a masikat Éppen ezért sohase csináljuk az egyiket a másik nélkül! A megyében 53 tsz elkészült a zárszámadással Minden termelőszövetke­zetben serényen folyik most a munka, hogy minél előbb elkészüljenek a zárszámadás­sal. Minden termelőszövet­kezeti tag kíváncsi arra, hogy egész évi fáradságáért meny­nyi pénz- és terményjuttatás­ban részesül. Másrészt a zár­számadásoknál derül ki a tsz anyagi állapota és életre­valósága. Ennek kapcsán a megyében 53 tsz készült el a zárszámadással, és 46 zár­számadási mérleget közgyű­lésen is megerősítettek. Nem készültek még el a zárszám­adással a tsz-eik Csongrá­don; viszont Hódmezővásár­helyen 8, Maitón 4, a makói járásban 14, a szegedi járás­ban 14, Szentesen 3, a szen­tesi járásban 10 termelőszö­vetkezet készítette el az évi mérleget. A mórahalmi Vörös Októ­ber Tsz-ben egy munkaegy­ség értéke 51 forint 10 fillér lelt, ebből készpénz 32 forint, terményjultatás például ke­nyérgabonából 3 kiló, kuko­ricából pedig 1 kiló 90 deka. bogv ; dolgoztak, nem törődve a köd­del, az újonnan befalazott ablak lcörül vakolták a falat. Bent az iskola folyosóján is nagy a forgalom. Festik a faiakat, csaknem az utolsó si­mításokat végzik a most épí­tett épülettömbön. Már no­vember végére át kellett vol­na adni az újonnan épített négy tantermet. Az elmúlt ne­héz hónapok miatt azonban az építők megkéstek a mun­kával. Most azért iparkod­nak, hogy a műszaki átadás legalább e hónap végén meg­történhessék. Minden remény megvan tehát arra, hogy a téli szü­net után az új tantermeket is birtckiskíba vehetik a kis diá­kok. A berendezés is megvan, szerencsére még a nyáron megkapták. Szép, modem csőbűtorral rendezik be a tan­termeket. A négy alsótagozatú osztály nyer majd elhelyezést az új tantermekben. Ezzel megszű­nik az iskolában a délutáni tanítás. Az ONCSA-telepi ós a többi messze ".akó (kisgye­reknek nem (kell majd este sötétben hazajárniok. Bizo­nyára egyaránt örülnek en­nek a szülök, gyerekek és pe­dagógusok. A tanítást meg­könnyíti az is, hogy áHati­dóan délelőtt járnak a gyere­í:tek, nem lesz szűkség az órák megrövidítésére, több idő jut : majd a magyarázatra és a gye­I rakckkel való foglalkozásra. Az új tantermek építésével I más helyiségprobíémák is í megoldódtak az iskolában, j Mód nyílt ama, hogy nagyobb helyiséget kapjanak a neve­lők, szertára is .leit végre az iskolának, s lehetővé vált az állandó tanulószoba biztosí­tása. Igen jelentős, hogy be­vezették a vizet az írWolába. Nem kell ezentúl kannával hordani az utcai kútról az ivó- és kézmosóvázet. Egész­ségügyi szempontból is sok­kal megfelelőbb, h'giéniku­safcb lett az iskola. Hegvertek egy határőrt őrizetbe yetfék a tettest December 23-án este ismét munkáia akadt az R-csoport­nak. Verekedésről szóló hír érkezett Gyálarétről. Azon­nal kiszálltak és bizonv meg­botránkoztató eseménvt derí­tettek fel. Az ital ismételten elvette néhány ember józanságát, amelvnek az lett a következ­ménye. hoav Engi Ferencet, a Szegedi Fűtőház 24 éves dolgozóiát. — aki egv eset­ben lopásért már büntetve volt — őrizette kellett ven­ni. Ez a fiatalember ugyanis úgv megvert egv határőrt, hogv az eszméletét, vesztette és súlvos sérüléseket szenve­dett. Helyesbítés Lapunk karácsonyi számában közölt falinaptárban sajtóhiba fordult elő. November 7-e nem munkaszüneti nap, amint a nap­tár vastag betűkkel közli, ha­nem munkanap. Ellenben húsvét hétfője munkaszüneti nap. Munkaszüneti napok tehát: január 1., húsvéthétfő, április i., május i., augusztus 20., decem­ber 25. és 26. Március 15. nemzeti ünnep. Ezen n napon az iskolai oktatás, valamint a hivalali munka szü­netei. NEMRÉGEN a Szegedi Néplap terjedelmesebb cik­ket közölt a bakitól Felszaba­dulás Termelőszövetkezetről. E cikk ismertette n Felszaba­dulás Tsz-be tömörült dol­gozó parasztok álláspontját, nézeteit a jelenlegi helyzet­tel kapcsolatban. Lapunk munkatársának a tsz tagjai közül többen elmondották — úgy. ahogy ezt józan paraszti felfogásuk diktálta — jelen­legi nehéz helyzetükből egye­dül csak a munka lehet a ki­vezető út. Ezt a tsz tagjai jól láttáik már az október 23-át követő napokban is. Éppen ezért akkor is, amikor Buda­pesten harcok dúltak, ellenem álltak meg a munkával, ve­tettek, végezték a soron kö­vetkező őszi mezőgazdasági feladatokat, mondván: a ke­nyérre, élelemre mindig szük­ségük lesz a dolgozóknak. Éhes, a gyen koplalt emberek­kel könnyű elbánni. Viszont bajainkra, fájdalmainkra is könnyebb orvoslást találni, ha nem vagyunk szegények. A tsz tagjai, mint említett cikkünk be is számolt erről, már a kezdeti időben kiker­gették maguk közül a haszon­talanokat, akik meg akarták bénítani az életet a szövetke­zetben. Akik szerették volna, ha vetetlenül maradnak a föl­dek, hogy aztán a dolgozók­kal az erősebb fél helyzetéből beszélhessenek. Megírtuk azt is, hogy a Fel­szabadulás Tsz lagjaá kifeje­zésre juttatták azt a vélemé­nyüket is, hogy a szegedi üze­mekben csak aíkkor indulhat meg teljes erővel a munka, ha a becsületes dolgozók vég­re ráeszmélnek a valóságra, és elkergetik maguk közül a fasiszta rendbontókat, akik családjaik békés életére tör­nek. Akik hazafias összefo­gásról, m unkásegy ségről fe­csegnek, tetteikkel pedig sz utolsó szelet kenyeret is sze­retnék kicsavarni a munká­sok kezéből. Akik örülnének, ha éhesen kóborló, lesová­nyodott gyermekeket látná­nak az utcákén, mert ez a letűnt úri világ feltámadását jelen tené. A FELSZABADULÁS TSZ tagjai — csakúgy, mint az egész magyar parasztság — az elmúlt időkben vizsgáz­tak, méghozzá becsülettel vizsgáztak a munkásosztály iránti hűségükből. Most egyes fasiszta elemek és más félrevezetett egyének nem átalják a parasztságot, a Fel* szabadulás Tsz tagjait is ha­zafiat'ansággal, a munkások érdekeinek elárulásával vá­dolni. Az említett cikkben szereplő szövetkezeti tagok elmondották: úton-útfélen — ahol csak alkalom van erre — mocskolni merészelik őket, mert a sajtón keresztül is vé­leményt mertek nyilvánítani az igazság mellett. Természe­tesen a Felszabadulás Tsz tagjain alt, ós más dolgozó pa­rasztoknak a sáros csizmájuk sarkáig sem ér ez a rágalc.n, mert látják, liogy kiktől jöo­nek ezek a mocskolod ások. Mészáros Szilveszter áruink idején elmondotta — ezt meg is írtuk —, liogy fiát, ski a Villamosvasút Vállalat autó­buszüzeménél kalauz, és méy sok társát miként akarták, il­letve kényszerftették is sztráj­kolásra egyes felelőtlen ele­meik az utóbbi sztrájk alkal­mával. Mert ezt Mészár os László busz-kalauz el meria mondani apjánaic, akitől trí is megtudtuk, most minden­féle burkolt, és kevésbé bur­kolt formákban sértegeti gúnyolják, valósággal üldözik; a vállalatinál. IME EDDIG csak — ahogy ők mondták — a kommunis­tákkal, a sztálinistákkal, a rákosistákkal akartak leszá­molni. Most azonban, mint a példa is mutatja, gyalázatos eszközökhöz folyamodnak olyan személyekkel szemben is, akiket még szerintük sem lehet az előbbiek közé sorol­ni. "Bűnük« csupán az, hogy hallgatnak a munkásönér/e­tükre és munkásbecsüleí itta szerint ítélik meg saját hely­zetüket. Érthető és világos a kérdéses cikk — melyre olyan nagyon felszisszentek a szegedi dolgozók között buj­káló ellenforradalmárok —• nagyon az elevenükbe vágott, E cikk is letépett egy dara­bot abból a hazafias szóla­mokból szövögetett mezből, mely az ellenség népgyilkes szándékait takarja. A fenye­getések, mocskolódások azon­ban a becsületes dolgozó pa­rasztokat nem ijesztik mcs. Tudjuk: az ellenség jajgatása, dühödt méltatlankodása igazi népi hatalmunk szilárdulásati jelenti. Ami pedig Mészáros László busz-kalauz ügyét illeti, azt a Szegedi Néplap is figyelem­mel kíséri. A külpolitika hírei - röviden Bukarest (MTI). Az Ag-er­pres román hírszolgálati iroda közli Münnidh Ferenc dr.-pak. a magvar fegyveres erők miniszterének román újságíróknak adott nyilatko­zatát. Münnich dr. kitárt a menekült magvarok oroblé D éggel 6 órakor indultam el Budáról Pestre. Még alig világosodott, a lámpák itt mindenütt égtek. Ilyen kora, sötét reggel az üzletek zárva vannak, piac még nincs, — a pestiek a dologba igye­keznek és érdekes, sajátos módon: útközben „elkapják" az üresen ha­ladó tehergépkocsikat és ameddig közös az útvonaluk, addig elhalad­nak, aztán leugrálnak róla és újabb ..megoldást" keresnek. Felkapasz­kodnak a már közeledő zsúfolt vil­lamosok ütközőjére, vagy a kocsik hátsó szegélyére, — szóval a jármű­vek minden részét felhasználják az utazásra, mert Móricz Zsigmonddal ellentétes álláspontjuk van. Azi vallják: gyalogolni nem jó. És ezt elég feltűnően hirdetik is. Például az első plakáton bakancsos lábak alatt a következő vastagbetús fel­írás olvasható: „Nem akarunk gya­logolni". Y iszont én gyalogolni, — illet­ve ily módon szemlélődni akartam. S ha már a plakátoknál tartunk, hadd jegyezzem meg, mi­lyen utcai propagandát láttam Pes­ten. Kézzel festett kartonok arra hívták fe! a figyelmet, hogy legyen tisztaság Budapesten. Ha ez a jelszó ném is vált még mindenütt telja­sen valóra, az tény, hogy a ro­mos részekből szüntelenül hordja* a törmelékeket, a házak előtt fel­halmozott salakkupacokat. Igen sok helyen öntevékenyen a lakók taka­rítják — a lehetőségekhez képe t — az úttestet, a kapualjakat, A körút gyalogjárdáin már legnagyobb részt lehet közlekedni. S a plaka­tok hívó szava: — „Jertek újjáépí­teni Budapestet" — ezer és ezer épí­lőmunkás lelkében talált megértés­re. Reggel 7 óra után már vala­mennyi javítható sérült ház előtt magasodó állványokon megjelentek az építőmunkások — van olyan épü­let, amelyet sajnos, teljesen le kell bontani — és kötelekkel húzzák lel a maltert, a téglát. Ez a kép tárult elém mindenfelé, ahol a harcok so­rán belövések érték a házakat. Megálltam az Üllői űt, a Baross utca és a Elaha Lujza tér sarkán. Már világos volt, az úttesten a jár­müvek tömege haladt egymást előz­ve a közlekedési rendőr intésérc. Több helyen még nem működnek a jelzőlámpák és hatalmas jármútoc­laszok várták a jelzést a továbbha­ladásra. Mások is voltak, akik néz­gelődtek, — beszédbe elegyedtem ve­lük. Magyarázták a történteket, hol volt az ellenállók fő fészke, mikor, mi égett stb. Felmentem a József körút 44. számú házba. Ezt az épü­letet is belövések érték. Egy Gyime­sl nevű munkás családjával beszél­tem. Elmondták: „megúszták" vol­na, ha valaki nem puíi'ogtat az szegedi szemmel egyik közeli lakásból, vagy a ház­tetőről. „Sok család otthonát lövet­ték tönkre — mondta a munkásem­ber. — Nagyon szeretnénk már csöndben, nyugalomban élni, dol­gozni ..." Ijyolc óra felé járt az idő, ami­kor a Nemzeti Szálló — a környékben szinte egyedülállóan jó­részt épen maradt!— kis eszpresszó­ja előtt többen álltak. Az egyik fér­fitől megkérdeztem: miért állnak sorba? Feketéért — válaszolta mosolyog­va. Később több helyen módom nyílt minden várakozás nélkül feketét in­ni. Pesten a sorbaállás kissé raga­dós. A Corvin Áruház előtt ötszáz méter hosszú — lemértem! — kacs­karingós. több utcába nyúló sor állt. Betértem egy fodrászhoz. A borbély megjegyezte: — Ugy látszik, a mai napig nö vesztették az emberek a hajukat, mert akkora „hárival" jönnek nyi­ratkozni, hogy csuda. Az utcán újabb plakátok bukkan­tak elém: ..A nép cs a kormány egyet akar: szabad, független orszá­got. Ehhez rend, fegyelem és mun­ka kell." A szöveget nemzetiszínű keret és Kossuth-címer díszíti. A „Villamost a nagykörútra" — követelő feliratoknak is erős foga­natja van. A Nyugati irányából már az Oktogonnál tartottak pénteken — a legnagyobb forgalom közepet­te — a villamosvezetékek kiépítésé­vel. Az élelmiszerüzletek bőségesen el vannak látva. Láttam, hogy egy szegvári autóból rakták le a hízott li­bákat. Néhány hivatalt is felkeres­tem, s legtöbb helyen a munka zö­mét különböző „beszerzések" alkot­ják. A merre jártam, a hídfeljáró­** kon kívül, sehol sem láttam harckocsit. A szovjet katonák segí­tenek a törmelékek eltakarításában. A pestiek jóval nyugodtabbak, biza­kodóbbak és bizonyos mértékig jobb­kedvúek is, mint a megelőző hetek ben. Várják a kibontakozást, s egy­re jobban reménykednek benne. A lakásokat még rövid időre sem me­rik elhagyni, mert rögtön akadnak, akik azokat önkényesen elfoglalják. Erre nagyon sok példát említette';. Délután ismét megkezdődik Pesten a teherautókra való kapaszkodás Sok autóbusz és számos villamos iár már, de az útvonalak változtak, a kocsik zsúfoltak, s mindenki ügyes­ségéhez mérten igyekszik haza. Per­sze emiatt elég sok a karambol, a szerencsétlenség, — vagyis még sok, nagyon sok dolog vár mihamarabbi megoldásra, hogy ismét fényes, jó­kedvű legyen szeretett fővárosunk. hs) 1 nráiára és ismertette a forra­dalmi munkás-paraszt Iro­mány erőfeszítéseit a kü'­földre távozott magvarok hazatérésének elősegítésére.­• London (MTI). Nehru mi­niszterelnök négvórás látoga­tást tett Eden miniszterel­nök cheauersi birtokán —< ielenti az AFP. Nehrut huga, Pandit asszony. India londo­ni főbiztosa kísérte az angol mi niszterel nökhöz; Nehru Eden miniszterel­nöknek beszámolt Eisen­hower elnökkel való találko­zásáról; Hazautaztában az indiai miniszterelnök csütörtökön ellátogatott Bonniba is, ahol megbeszélést folytatott Ade­nauer nyugatnémet kancel­lárral; • London (MTI). Az angol rádió tokiói Iclcnlcsében ia­Dán atomtudósok köréből származó megállapításokat idéz. miszerint az utóbbi tíz nap folyamán eszközölt, tu­dományos mérések a lupán szigetek feletti légkörben ..feltűnően magas" arányit rádióalktivitást mutattak Ki. Mint a jelentésből kitűnik, ez a rádióaktivitás minden bízonnval 'Uabb nukleáris kísérleti robbantással függ össze. Pcntck, 195ti. december 2%. 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom