Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-28 / 32. szám

r MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDI LAPJA I évfolyam. 32. szám Ara: 50 fillér Péntek. 1956. december 28. fiz első karácsony az Ú" lakásban I Budapest - szegedi szemmel Januárban újabb 200 munkást a Hangszerkészítő i A Szegedi Hangszerkészítő Vállalat a következő év első hónaDiában ielentő- számú embernek, közel kétszáznak biztosít újabb munkaalkalmat. Megkezdik az exportra ke­rülő gyümölcsös kosarak ké­szítését a városunkban lévő faipari üzemek úgynevezett hulladékanyagából. Termé­szetesen ezzel egvidöben folvtatiák a hangszerek gyár­tását és az egves lakberen­dezési tárgyak készítését js. Az úiabb munkaalmak te­remtése Szegeden is fontos feladat és egvik állomása az. ami a Hangszerkészítő Vál­lalatnál történik. Ám a lehe­tőségek — és ezt őszintén meg kell mondani — lem tágak, éooen a kialakult re­Ihéz gazdasági helvzet miatt. Minden szándék odairánvul azonban, hogv az adottságo­kat a legteljesebben kihasz­nálva úiabb munkaalkalma­kat teremtsünk Szegeden. örvendetes, hogy bővíti létszámát a Hangszerkészítő Vállalat. De azt már nem le­lhet helyeselni, hogv az ex­alkalmaz Vállalat nortra kerülő gyümölcsös kosarak készítését egyesek — a vállalat részéről — a lakások céliaira átadott Pe­tőfi-laktanva alaasora +öbb helviséeében kíván iák vé­gezni. Nem szabad, hoav egv lalkással is kevesebb legyen a Petőfi-laktanyában. Ez bűn is lenne! A kosarak készí­tésére lehet találni — és kell Ls találni — megfelelő helyi­séget. de nem olvan épület­ben. amelyet lakás céliaira adtak át. illetve amelv lakás céliaira alkalmas. fi kiszéledt magyarokért Ma a termelés kérdéseit beszé ik meg ^ Olyan cz a mi magyar népünk, mint egy hatalmas a városi tanacsházán tölgyfa: rázhatja, tépheti ezer vihar a lombkoronát, csajt az ágak töredeznek, hullanak le róla. A törzs, a rendíthe­tetlen törzs azonban áll és elpusztíthatatlan gyökereivel magába szívja az életet adó nedveket. A történelem viha­rában mi még mindig csak töredeztünk, fogytunk. Sose volt még nekünk nyugalmat, békét s csupa nagyszerűsé­get szülő száz esztendőnk. Végig nyargalt már rajtunk a tatár, befészkelte magát százötven évig a török, több száz esztendő gyümölcsét megette előlünk a német. S mikor már annyira, de annyira reméltünk a végső szabadulásban, a szocializmus nevében Rákosi, Gerő és klikkje ült a nép nyakára. Uralkodásuk, tékozlásuk alatt sok derék hazafi, kommunista és nemkommunista elveszett a börtönökben. Építenek és szállítanak a vasutasok Hová lehel darabárul küldeni? A PÁRÁS, KÖDÖS decem­tjert napokban szinte ráne­hezedik az emberre a nyir­kos levegő. Különösen a vas­utasok érzik a mostani furcsa időjárás hátrányát. S mosta­nában sokat hangoztatják, hogy a száraz és hidegebb idő inkább kedvükre való volna, mert a köd és a nyir­kos, csúszós út nagy ellensé­ge a vasutasok munkájának —, akadályozza a vasúton a tolatásokat, és erősen zavarja a közlekedést. Az októberi, novemberi események után amúgyis ne­hezebben bontakozik ki a vas­út munkája, jóllehet a vas­utas dolgozókon kívül álló okok miatt. A téli időszak mindig nagyobb erőpróbát je­lentett a közlekedés dolgozói­nak, Ez a mostani tél pedig kü- • lönös figyelmet és helytál­lást követel minden vas­utas dolgozótól. Azért a mostani napokban . ' is megy a munka. A Szeged- j Tisza-pályaudvar hangos a ! pályafenntartási dolgozók ; csákányainak zajától. Kasza Lajos műszaki intéző és Ugrí j Mihály elömunkás vei a lelkiismeretes pálya­fenntartási dolgozók az utolsó simításokat végzik azon az újonnan lefektetett kitérőn, amelynek munkálatai novem­ber 13-án kezdődtek. Ugri Mi­hály elömunkás és brigádja egy kétszáz méter hosszan el­terülő és nyolc váltót magá­ba foglaló kitérőcserét rövid idő alatt, minőségi munká­val végzett el. Ezek az utolsó simítások, amelyet fentebb említettünk, kiemeléssel és aláveréssei teszik biztonságo­sabbá a pályaudvar forgal­mát, és tolatási szolgálatát. Ennek a pályaudvarnak most is nagy a forgalma, amire az is bizonyíték, hogy az őszi forgalom idején negy­ven-negyvenöt darabárus gyűjtőkocsit raktak meg na­ponta Szeged-Tisza raktár dolgozói. Ezenkívül sok ko­csirakomány is érkezik, ami a tolatások miatt jó vágány­hálózatot igényel. Igaz, mos­tanában a darabáru és a ko­csirakományú áruforgalom a leül.' nböző nehézség0'- miatt visszaesett. Elsősorban a szénhiányt kell megemlíteni a nehézségek között, de mint Papp Zoltán és Tihanyi Zol­tán raktárnokok és brigádjuk elmondja, a gyenge feladás és leadás is gátolja egyelőre a vasúti forgalom teljes kiszéle­sítését. A következőkben arra sze­retnénk feleletet adni, hogy hová lehet feladni darabáru küldeményeket. GYORS DARABÁRUKAT Budapest-Józsefváros állo­másra és Budapesten átme­neti rendeltetéssel lehet fel­adni. De Budapest-Nyugati rendeltetési gyors darabáru­küldeményt azokhoz a Kőbánya teherpályaudvarra, és £i7 ország bármely más ál­lomására feladható. 19-től már megindult az cxportkiildeményck szállí­tása is, és a Tápéi Háziipari Szövetkezet, meg a Szalá­migyár az elsők között je­lentkezett árujával. A vasutas dolgozóknak pa­naszuk is van, mégpedig az, hogy az üzemek és vállalatok dolgozói mostanában külön­böző juttatásokat élveznek, ugyanakkor ők mindebből ki­maradnak. De az időjárás okozta ked­vetlenség és az esetlegesj anyagi elmarasztalás senY veszi el a vasutasok kedvét:! fokozott Ma délután két órakor meg­beszélést tartanak a Szegedi Városi Tanács nagytermében az üzemek, vállalatok igazga­tói, munkástanácsainak elnö­kei cs műszaki vezetői. Meg­vitatják a termelés egyes ker­teseit, a tennivalókat. Fon­tos a termelés, a zavartalan és a gazdaságos munka, mert csak cz adja azt az anyagi alapot, amelyen életünk for­málását, javítását végezhet­jük. 1 becsületes munkát, tabb helytállást tanúsítanak a mélyvonatokhoz is elfogad- j nehéz napokban a közös cél sa Budapest Nyugati-pálya- | vében, udvar. Teheráruküldemény ' | i Sziládi Sándor Javul a s;őz minősé ne Szegeden panaszok hang­zottak el a gáz minősége, illetve erőssége ellen. Ez io­gos panasz volt. azonban a gáz minősége azért nem volt kielégítő, mert nem állt ren­delkezésre gázosításhoz meg­felelő szén. Ennek ellenére •azonban biztosítani tudtuk a város gázszükségletét. Most 200 tonna lengvel szén érkezet, amelv gázosí­tásra nagyszerűen alkalmas. Egy-két nap múlva ígv je­lentősen iavul a eáz erőssége, kalóriája. A városi tanács város- és községgazdálkodási osztóivá gondoskodott arról, hogy további 100 tonna len­gyel szén érkezzek a Gáz­műbe és ígv folyamatosan tartani lelhessen a gáz megfe­A diktátorok elleni harcban megint fogytunk; fogyat­koztunk az októberi viharkerekedésben, az igazságos nép­mozgalomban, amelynek irányítását, vezetését végülis a már egyszer levitézlett fasiszta-rendszer pogrom-lovagjai csavarták ki — ha rövid időre is — a nép kezéből. Az elesettek után a végső kétségbeesésben, a kilátás­talan haza láttán több mint százezer magyar vágott neki a nagyvilágnak. Visszajönnek-e még, akik a nép szívéből szakították ki magukat, vagy hazug híresztelésre égettek í ű maguk mögött mindent? Ki tudja, hiszen akik a múlt sza­zad vegén és a húszas években elmentek a szélrózsa min­den irányába, akiket elüldözött a főispános úri Magyar­ország nyomorúsága, azok se jöttek vissza, vagy csak na­gyon kevesen. Elnyelte, s elnyeli őket az idegen föld, s az idegen nemzet vérkeringése. Ám sose késő ide visszajönni, mert ez a kicsi föld hazavárja csalatkozott fiait, akik előtt most hangos szimpátiával, hamis együttérzéssel ragyogtat­ják fel a könnyen-boidogulás kihűlt csillagát. A kiszélcdt magyarokért folytatott tülekedésben — egyes nyugati rádiók tolmácsolása szerint — olyasféle ja­vaslat is elhangzott egy-két nagyvonalú politikus szájából, hogy a világban szétszórt magyaroknak adjon Ausztrália néhány ezer négyzetkilométer földterületet, ahol berendez­hetnének maguknak egy új hazát. Uj hazát a Duna és a Tisza nélkül, a történelmi múlt­tal átitatott magyar föld nélkül, amely megmaradásunk­nak egyedüli hordozója lett immár ezer esztendő óta? E föld fiai lehetnek kiváló tudósok, művészek, mérnökök és kétkézi munkások idegenben is, egynémelyiküket fölkap­hatja a múlandó dicsőség és hírnév szárnya is — a bölcsőt, az édes anyaföldet azonban semmilyen más rög nem pró­tolja. Hatalmas erő az ide-visszavágyás, az otthoni táj símo­lelő minőségét. , A Gázműben felszabaduló gato' erIel° meIege utani dacos akarás" a b°nvágy, amit se­- gázosításra nem kielégítő- j hogy _sem ,lchet elhessenteni, mert élet van mögötte: váró en alkalmas séset átad iák - szénmennvi- • sok' íalvak> utcák és házak, s azokban emberek, akik a a közszolgálta ' mindennapokban ma még országos gondokkal küzdenek; ® ... 'hogy nagy és szép legyen már egyszer a Duna—Tisza men­tő vállalatoknak; a fürdőnek is. Ezzel is zavartalan tevé­kenységükhöz i árulnak hozzá. Egy kis áruda és a felvásárlók A kövesút menten, egy föld­vezetésé- j szintes kis házban nyert elhelye­í zést az Elelniiszcrkiskereskcdel­! mi Vállalat Pelőfitclepi 100-as árudája. Az egcsz helyiség kicsi. Egyetlen ember — Tornyászki Dezső — a kiszolgáló és üzletve­zető egyszemélyben. óiai még­sem, mert fiatal felesége — aki most ismerkedik a kereskedő szakmával — készségesen segít neki a munkában. Azon a délelőttön azonban, amikor ott jártunk. nem sol; miinliájuli akadt. Csak néha­nélia csendült meg az ajtúnyi­Egy héttel, másjél héttel ez­előtt bezzeg nem értek rá igy beszélgetni. Volt munka bőven. Mint az úrudavezető mondta, december első 10 napjában több mint 30 ezer forint értékű árut adtak el. Mindenfélét vásároltak még akkor is az emberek. Volt, aki 30—40 kiló lisztet vásárolt ösz­sze. A cuI;rot, sót, zsírt is alig győzték mérni, üe el keh a rak­tárból egy nagy csomó kefe tén nálunk is az élet, hogy ne legyen már sírás, csak neve­tés, boldog kacaj, mert erre már nagyon, de nagyon rá­szolgáltunk. Megint fogytunk, fogyatkoztunk; útra váltak belőlünk, ahogy Ady Endre mondaná. A törzs, a vihartépte tölgyfa­törzs megérzi ezt. Minden egyes termőága setéért — min­den egyes becsületes magyarért — a gyökerekig sajog, mert nem kellett volna letörniük, ha nem kerekedett volna a törvényszerű vihar, ha itt minden jó lett volna. Egyszer sikerülni kell már egyenesbe hozni az ország rál napra a liért árucikkeket, hi- I szen ivolt miből adni. Ma is van j bőven liszt is. cukor is. Min- j deríti láthatja az üzletben feltör- , .. , ... nyozott zsákokat, /sir és s.i is I s/ekeret- hogy arrafele menjen, amerre mindannyian akar­ván. A vásgrlók, mivel látják, iuk- Legyen már egyszer csupa nagyszerűséget szülő szár. hogy még mindig r.-hctnck ezek-1 esztendőnk, hogy behozzunk minden lemaradást, amitől el­ből. a cikkekből annyit, ameny- j ütöttek bennünket a történelmi viharok, a hősi és feleslo­dekes a vásárlás','és kezdenek ] kézre van szükség, azokéra is. akik most fölkerekedtek. ismét vigyázni a forintokra. 1 akiket fölkapott a bizonytalan boldogulás szárnya. ^álfklü^VZ^rZlr véráldozatok. Ehhez viszont sokTnagyon'^^T .1 kereskedő pedig, mivel to- ' lást jelző kis esengő hangja. Egy tah belőle egyszerre, mert ők nagy kendőbe bújt néni l;e: rért jött, s aztán mikor meglát­ta a takaros cipókat, a lemért hétkilós vekni helyett eipót vitt haza. Egy kisfiú tejért jött. Egy idős bácsika és a piros dobozó „Tangó" pad- vábbra is árulni akar. igyekszik lópaszta is nagyon kapós volt. a megfogyotl árucikkeket pótol­Egyeseit ö dobozzal is vásárol- ni. Sajnos vegyi cikkekből, mo­sószerekből nem lesz könnyű az utánpótlás. de reméljük, nem sok idő múlva sor kerül erre is. A RUVIKöT-től azonban mái­napokon belül CIGARETTA IRÁNT ÉRDEKLŐDÖTT. ..gondoltak" a következő évekre is. Az ügyes kereskedő IGYEKEZETT SEGÍTEM a vásárlóknáli a pénzköltésben, ajánlotta a sok-sok árut. ami a raktárban volt. Hiszen sokan nem is igen nézték, mit vesznek ezekben a napokban, csak a pénztől menekültek. Elé EJ ARI KAT KAP a lux áruda. Lesz ismét harisnya, zokni és más szükséges holmi a polcokon, lehet belőlük ajándé­Aztán hosszú csend következett, ezekben a napokban, csak a kot vásárolni. Igyekszik az áru­Csak Pista bácsi falatozott hé- pénztől menekültek. Elég volt, da vezetője hogy ha nem nyclmcsen a bolt sarkában levő hogy valamiből, például hávé- dupla műszakot teljesítenek is. széken, a most vásárolt fehér ci- hói kevesebbet lássanak a pol- mint az elmúlt hetekben — púból Közben szóval tartotta a eon, máris mindenki kávét kért. minden szükséges holmival ci­póit mögött foglalatoskodó két 2—3 dobozzal. A Tornyászki- lássa vevőit, a szűk, sáros ki. fiatalt. - - házaspár pedig adta, mérte" nap- utcák munkáslahóit. t A forradalmi munHés-iaraszt kormíny re ni e! ele a gyermektelenek adujának megszüntetésénI A gyermektelenek adója! c) a termelőszövetkezeti 195<. január 1. napjáva] meg- i taooknsrf- •• ,„„„., szűnik; az adót nem kell "e- i tagoknak a munkaegység vonni: I szerint járó, végül a munka­közösségi tagoknak az 1957. u) az 1957, január 1 nap)a i az után esedékessé vált iiletmi- Januar naPÍát követően ni. | nyek (munkabérei:, fizeté- 1 fizetésre kerülő részesedések ^ sek) után; i után. I a munkaviszonyon ki- Az általános jövedelemadó ; vulicvc jovedelmadojának fi- j f;,AtíOArű ,, .. , , , . j zetésére kötelezettek részére fee kotel€Zeít<* terhe­re " ' " az 1957. január 1. után kifi- | re a gyermektelenek adóját <i*,j zetésre kerülő összegek urán. 1957- január 1-től nem kell (i •kivetni, < tovább

Next

/
Oldalképek
Tartalom