Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-02 / 12. szám

Széleskörű társadalmi akciók a lakások számának növelésére, a lakások igazságos elosztására Az MSZMP szegedi ideiglenes intéző bizottságának javaslata „Cstek olyanokkal dolgozunk együtt, akik magukévá teszik a becsületes munkaerkölcsöt" A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi ideiglenes intézőbizottsága 1956. dcrculber 1-i ülésén megvizsgálta a város lakáshelyzetét. Megállapította, hogy Szegeden a lakásínség jelenti a dolgozó 1 ikosság egyik legsúlyosabb problémáját; A szegedi lakások több mhit báromnegyedrésze 50—75 évvel ezelőtt épült, korszerűtlen és egészségtelen. A népellenes (Horthy-rendszerben munkások <"•»'. kisemberek számára épült telezőek mocsaras, vizenyős területeit létesültek. A város belső telilb'tén a dolgozók jelentős része a követelményeknek egyáltalán nem megfelelő, szűk, sok cselben a föld szintje alatt lévő pinedakásokba szorult Az elmúlt 12 év alatt — bár Szegeden is történtek erőfeszítések — (állami erőbél közel 300, magánerőből kb. 500 lakás épült) a lakásínség lényegében nem csökkent. A természetes á -aporodáson túlmenőleg nehezítette a helyzetet, hogy vállaltai irodáit, hivatalok, párt- és l.insadalmi szervek részére is igéáybevcttek, nemegyszer indoboíatlan mértékben lakásokat. A Magyar Szocialista Munkás Párt vereté szervei látva a lakásínség súlyosságát, országosan és ezenbelül Szegeden is, számos nélkülözhető párthelyiséjvet adtak át a tanácsnak lakás ctiljára és kezdeményezték tömegszervezeti helyiségek hasonló célú átadását. Sajnálatos ózonban, hogy a párt példáját hivatali és vállalati szervek nemigen követték.- ii i A jelenlegi helyzetet súlyosbítja; hogy a fennálló törvényelet felrúgva, sokan önkényesen foglalnak el helyiségeket, küzv'úk az építővállalat által még be nem fejezett, félig kész lakásokat. meggátolva ezzel annak j.rtrmálisan lakhatóvá tételét. Elfoglalnak lakások céljára átadott, de még nem átalakított helyiségeket, így átalakítás nélkül indokolatlanul nagyobb lakóteret foglalnak el és gátolják, hogv bizonyos helyiségekből a normális igényeket kielégítő, de több családnak lakást biztosító lakóteret alakítsanak ki. Elfoglalnak fontos szervek működéstéhez nélkülözhetetlenül szükréges helyiségeket, vagy iskolának, egészségügyi intézménynek és más, a lakosság érdekeit szolgáló közintézménynek kiszemelt és árva a célra inkább alkalmas helyiségeket. Az önkényes lakásfoglalók közölt több olyan is akad, alfi megfelelő lakással rendelkezett, de vagy jobb fekvésű, kényelmesebb lakást akarnak szerezni maguknak, vagy lakásukat eladtak, illetve el akarják adni pénzért. Az ilyen jogtalan lakásfoglalások a törvénysértésen túlmenőleg joggal sértik a ténylegesen rászorulók igazságérzetét A városi tanács lakásügyekkel foglalkozó hivatala az elmúlt hetek folyamán csődbe jutott. A ott dolgozók az őket ért vádak, támadások, zaklatások miatt munkahelyüket elhagyták. Ez a körülmény is segítette a lakáshelyzet vonalán a zűrzavart, a törvénytelenségeket, amely ellen jogosan emelik fel a dolgozók tiltakozó szavukat A városi intézőbizottság e súlyos helyzet megváltoztatására a lakásínség enyhítésére a következőket javasolja: 1. A lakások számának növelésére: a) Az Állami szervek, hivatalok, gazdasági szervek, vállalatok — követve a párt példáját — december 10-ig vizsgálják felül a rendelkezésükre álló helyiségek kihasználtságát cs a nélkülözhető helyiségeket ajánlják fel lakásoknak. b) A vállalatok vezetői és munkástanácsai mérjék fel, hogy a vállalat lehetőségeit figyelembe véve, hogyan tudják elősegíteni a lakásínség enyhítését. Így például vállalati helyiségek átalakításából lakáslétesítés, a vállalat dolgozóinak családi ház építését anyaggal, szállítóeszközzel, szakmunkaerövel segíteni sib. c) A fentiek ellenőrzésére és szorgalmazására, valamint állami segítésére a városi tanács végrehajtó bizottsága egyik tagjának vezetésével hozzon létre egy szakértőkből álló bizottságot, 2. Az igazságos lakáselosztás biztosítására: a) Vonják be magukat az érdekelteket, a lakásra szoruló dolgozókat a lakások elosztásába. A városi tanács végrehajtó bizottsága köztiszteletben álló tanácstagok vezetésével hozzon létre bizottságokat a lakásigényló dolgozókból. Ezek a bizottságok a helyszínen vizsgálják meg a lakáskérelmezök igényjogosultságát és tegyenek javaslatot a lakások elosztására. b) A lakások elosztását a nyilvánosság előtt intézzék. Az igényjogosultság elbírálásába vonják be magukat az igénylőket. Az a) pontban javasolt bizottság kerületenként és esetleg nagyüzemenként ismertesse az igenyjogosultak előtt, hogy a kerületre, illetve nagyüzemre jutó lakásokat kiknek, milyen indok alapján akarják kiutalni. c) A bizottságok vizsgálják felül az eddigi törvénytelen lakásfoglalásokat és a fentebb vázoltakhoz hasonlóan tegyenek intézkedést, ezekben az ügyekben is, a fennálló törvények előírásait figyelembe véve. A városi tanács végrehajtó bizottsága hívja fel a lakosság figyelmét a lakásügyi törvények előírásaira, hogy ezáltal is megkíméljük a lakosságot utólagos hatósági zaklatásoktól, törvénytelen lakásfoglalásuk miatt. d) A tanács lakáshivatala a lakásügyek intézését csalt adminisztrálja a bizottságok határozatai alapján. 3. A városi tanács végrehajtó bizottsága tárja fel az új lakások nyerését biztosító lehetőségeket Dolgozzon ki tervezetet a helyi, vállalati és magánerőből építhető lakásnyerésre és készítsen részletesen megindokolt javaslatot a kormány elé, állami erőből történő nagyobbszabású lakásépítésre. A Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi ideiglenes intéző bizottsága tisztában van a szegedi dolgozókat sújtó lakásinséggeL Éppen ezért a fenti javaslattevésen túlmenően minden erővel támogatni fogja a lakásproblémák enyhítését, illetve belátható időn belüli megoldását. Magyar Szocialista Munkáspárt Szeged városi ideiglenes intéző bizottsága Ülést tartott az MSZMP szegedi ideiglenes intéző bizottsága A Magyar Szocialista Mun- | káspárt szegedi ideiglenes intéző bizottsága szombaton délután ülést tartott, amelyen a pártszervezés kérdéseit és a pártszervezéssel kapcsolatos feladatokat tárgyalta meg. Felhívást Intézett a párttagokhoz, amelynek szövegét lapunk más helyén közöljük; Ili, Az ülésen ezenkívül megvitatták Szeged dolgozóinak legégetőbb problémáit, többek között a termelés, a közellátás, az árúelosztás kérdéseit és a szegedi lakáshelyzetet. A lakáshelyzettel kapcsolatban külön felhívással fordul a város lakosságához. Javaslat született több más kérdésben is. Nem sztrájkról, nem haldoklásról. hanem az életről, a munkáról, a jövő terveiről beszélgettünk a Csongrád megyei Tatarozó- és Építő Vállalat I. sz. Építésvezetősége dolgozóinak termelési értekezletén. Mindenki ott volt. mindenki segíteni akart. A munkástanács elnöke ismertette. mit tett eddig a tanács a dolgozók érdekében és mik a feladatok. Sok lenne itt leírni, mennvi probléma, mennvi fá1ó seb hegedt be a munkástanács munkáia nyomán. a leglényegesebb amit határoztunk: a becsületes lelkiismeretes munka. Nyíltan elmondották a dol gozók. Ihogv az órabér bevezetését a vállalatnál sokan arra használták fel. hogv iazítottáik a munkát, azt gondolták. nem kell rendesen dolgozni, úgv is iár a pénz. Az építésvezetőség dolgozói nyíltan harcot indítottak a lázítók ellen, síkraszálltak a munkafegyelem megszilárdításáért. A többség kijelentette, hogv nem vállal közösséget azokkal. akik elodázzák a munkát, s reggel 7 óra helyett 9 órára érkeznek a munkahelyre. Megbírálták a tiszaszigeti építkezés dolgozóit, aki'k a munka megkezdése óta jóformán semmit sem dolgoztak. Űffv gondolták elegendő felvenni a biztos órabért, s azért most. már termelni sem kell. A normában végzett mun* ka nálunk arra késztette a dolgozókat, hogv a minőséget figyelmen kívül hagyva összecsapják a munkát. Így több keresethez jutottak. Da ezzel a módszerrel lehetetlenné vált az anvagtakarékosság is. Az tudott jól keresni, aki jól tudott ..írni". Ezt nem akarjuk többé. Csak olyanokkal dolgozunk egvütt. akii: magukévá teszik a becsületes munkaerkölcsöt, tudásuk legjavát adják és meg is do'goznak azért a bérért, amit felvesznek; A termelési értekezlet hitet tett amellett, hogv kiközösíti azokat, akik nem érzik át az ország súlvos helvaetét. s az órabér bevezetését felhasznállak a munkafegyelem megbontására. Nagy feladat vár az éoítőnuinkásakra. s ha szükség lesz ránk. mi is felmegyünk Budapestre, részt veszünk abban a nagv munkában. amelv sok ezer hajléktalanná vált budapesti családnak adja vissza meleg családi otthonát. őszintén, félelem nélkül ültünk az értekezleten, s a munkáról, a becsületes munkáról hoztunk határozatokat; Tudjuk, hogv magunknak dolgozunk, szőjük a terveket, s részesei vagvunk annak a nagv harcnak, amelyet az ország vív a termelés frontján. Peták Károly. A szegedi TEFU ! SZEMESNEK A „portáján rend van V1LÁ G« A „Népszabadság" című lap 1956. november 29-i számában ..A teherautófuvarozási szervek terefntsenek rendet saiét portájukon" címmel cikk ielent meg. Ebben az írásban a szegedi 42. sz. Autóközlekedési Vállalat munkájáról úgv írtak, hogv „maaánvállalkozás-szerűen" bonyolítja le a fuvarokat. A vállalat munkástanácsa és igazgatója azzal a kéréssel fordult szerkesztőségünkhöz. közöljük erről a megáll anításról az ő véleményüket. Hozzánk juttatott levelükben a többi között leírják, hogv: a szegedi 42. sz. Autóközlekedési Vállalat október 23 óta folyamatosan végzi Szeged városiban és Csongrád megyében az élelmiszerszállítást. Segítette az ország déli részének közeilátását. valamint egészségügyi ellátását. Ezeket a fuvarozásokat az érvényben lévő díjszabás szerint végezték. Ezidő alatt tehát közületi fuvarokat végzett n vállalat, s első volt azok között, ahol megszervezték a déli részekről az élelmiszerszállítást a fővárosiba. Tiltakoznak az ellen. hogv bárki is úgv szemlélje munkájukat, mintlta rism a közösség érdekében végezték volna, vagv hogv az állam vagyonát salát részükre használták volna fel; A Szegedi Ruhagyár vezeíői keresik, kutaiják a folyamatos termelés lehetőségeit -Nehezen rázódunR viszsza a kerékvágásba- — mondta egy ruhagyári dolgozó, igaz, nem fűzte hozzá, hogy a régi kerékvágásba, mégis megütközve hallottam e néhány szót a ruhagyári villamosmegállónál. Ketten loeszélgettek. ők is. én is a Ruhagyárba igyekeztünk. Előttem léptek be a gyárba, a portánál váltunk el. De ez a mondat még akkor is fejemben motoszkált, amikor jóval később már az igazgatóval és a fődiszpécserrel a gyár munkájáról, problémáiról, bajairól beszélgettünk. Gondolom, nincs senki, — s ha akad is, csak egy-kettő —. aki a közelmúltat esetleg egyéni érdekből visszavárja, vagy akarja, hiszen a Ruha gyárban a munkások sem kívánják a múltat, sőt harcolnak ellene. Nem vetik el az elmúlt esztendők eredményeit, de a politikai és gazdasági életben rossz módszereket s a sok káros intézkedési formát nem kívánjál: vissza. Nem múlik el nao, gyűlés, vagy megbeszélés, hogy hangot ne adjanak véleményüknek: a régi kerélivágásba soha sem térnek vissza. Aki többet dogozik, többet is keressen! De a folyamatos, zavartalan termelésre vissza akarnak térni. Hogy milyen bérezési formát alakítanak ki, arról a vélemények, elgondolások különbözőek. Legtöbben a darabbér mellett törnek lándzsát. — Aki többet dolgozik, többet is keressen! — ez a többség véleménye. Volt 's zúgolódás a minap, amikor a novemberi bérfizetésekről beszélgetve, egyesek azt javasolták, hogy a béralapot osszák szét arányosan. Ezt látszólag néhányan szívesen vették volna, de akik a múltban is többet kerestek, mert többet és jobban termeltek, azok most tiltakoztak. Vitájukat eldöntötte a kormányrendelet, amely intézkedik a novemberi bérkifizetésekről. Sok nehézség tornyosul még a folyamatos termelés útjába. A Ruhagyárban a nehézségek közül első helyen az áramkorlátozást említik. Eddig is csak félgőzzel termeltek, most pedig az éjszaka' munkára való átállással csak sokasodtak a bajok. Nem szokták még meg az éjszakai munkát, de nem is olyan ez, mint a nappali. Különösen problémát okoz ez a vidékieknek. Közülük sokan nem is jöttek be az elmúlt napokban munkára. Segítünk az áramhiányon — mondja Nagy Ernő, a gyár VASÁRNAPI LEVEL tgy. tnUHká&a&ázóHyUó'z ráért vonulok fel én is" ben azért mozdult meg jrr edves Juci néni! Jf^ Emlékszik, ugye, hogy amikor találkoztunk; mindig jó ismerősként köszöntöttük egymást. Valahogy úgy beszélt hozzám, mint a fiához. Én meg úgy tiszteltem, tisztelem, akár jó anyámat. Nagyon kérem, ne haragudjék rám, amiért most levélben keresem fel. Emlékszik bizonyosan, milyen sokat beszélgettünk ott, a telepen, amikor a könnyeket a sok gond, — az élet gondja csalta. Csendesen válaszoltam hát: — Ertem, Juci néni. Nagyon is ertem. Aztán elmondtam, hogy a havi kereset cppen arra elcg, hogy éljenek. A kisebb döbbenetesen szomorú napok következtek. Könny, vér, harcok cs halál. Üj sírok domborodtak Budapesten. Jogos követeléséért megmozdult a nép. Nem bírta tovább az önkényt. Nem váltoltunk szót azóta, hogy a Kossuth-szobor előtt találkoztunk. Pedig biztosan megkérdezte volna: — Na, fiam, mi lesz? Mi a véleményed a történtekről? Igen, október' pekkel való barátságunkat, sőt erősítjük, nép. Aztán De ragaszkodunk ahhoz, hogy barátságunk a teljes egyenjogúságon alapuljon Hallottam arról, hogy Juci néni is tagja a munkástanácsnak. Én hiszem azt, hogy ezen a poszton is higgadt józansággal végzi feladatát; elősegítve a rendet, a termelés zavartalanságát, s ezen keresztül munkástársaink keresetének biztosítását. Az ember nem pusztán élni szeretne, hanem könnyebben akar élni. Aka... ,, ,. „ . .... .. „ , Tudom, hogy megértetlük volna egy- , . ,,,.., fiu a nagyobb kinőtt ruha,aban ,ar Fol- mást A népmozgalom lángja - n', , hlznj: fl/í"™n?í hmm> hoeV " rtep Ain°lfU *lWj?'_A"' bár nem volt salakmentes, - sok minden ma'd .odaadó.' szorgalmas rosszat elégetett. Végképp? A történelem halad, akár az idő. ház, ruha, új télikabát — óh, de nehéz e cél elérése. Meg kell koplalni nagyon munkája nyomán. Igaz, hogy volt eddig is szakadásig, csak munka használ paprikát hasogatta havi 500, legjobb az új télikabátot. Moziba meg elég, ha a Akadályok, buktatók lehetnek Akarjuk ncm ólvezle Juci néni sem. Hát cgyecsetben havi 550 forintért. gyerekek eljutnak néha. Szóval — telje- hinni, hogy nem lesz — nem is lehet — k5zBtt ezért, az önkény ellen volt az Most is magam előtt látom jóságos qt- sen jogoscin — emberibb, hönnyebb élet' visszatérés " *""*" * cát, eres, agyondolgozott kezét. Szinte re vágytak Juci néniéit is. Nem hihet- „ ,;~reset, A közeli jövő - úgy gondolom hallom szavát: lék - bár hihették volna! -, hogy És mcgmondom őszintén -, az élctkö- Azt mond,ált, hogy a munkasnep- emelkedik az életszínvonal. rülmcnyek javulásában nem hozhat m k jó. Hát mondd meg .fiam -, hogy A beszedet igy summazta, mintegy alapvető változást, mert óriási nz anyagi tudunk mi megélni! A férjem a tégla- kérdésként is: Ha szerényen is, ám javul ? l^gmozgalom szerte a hazáközeli iövő - úeu enndnlnm ban-, hogy a dermesztően szomorú, tragikus események örök okulásul szolgálnak a mához, a holnapokhoz. Kedves Juci néni! Most, vasárnap déljavak pusztulása és először ezt kell meg- elült bizonyára az ebédet főzi. Meg a gyárba fttt. hazahoz havonta 700 fönn- _ Mikor lesz könnyebb a sorunk?! szüntetnünk, hogy megfelelően előre ha- muskátlijait locsolgatja. Ebéd után leint. A különbözőI levonások után marad. Mikor érjük el csak azt, hogy a legszük- ladhassunk. Ezután a keresetnek sziinle- hogy elmennek meglátogatni férje ezer, vagy ezerötven forintunk. A há- ségesebb holmikat megvehessük? lenül, a lehetőségekhez képest javulnia testvérét a Pe'öfitelepen. Vagy, ha nem, rom gyerekem után — egyik sem dolgo- Nem feleltem erre semmit. Tudtam, is kell, különben — tudom, így érzi Juci akkor pihen és megstoppolja a gyerekek zik még — 180 forint a családi pótlék, hogy a statisztika, brosúra nem segít, néni is — üres frázis, „régi lemez" lenne lyukas harisnyáit. Így hát a jobbik esetben megmarad a sfm a cikornyás, „vonalas" szó. Hallgat- a szocializmus építése. Igen, úgy kell épí- S úgy hiszem, várja előlegezett bizanégyhetre 1200 forintunk. Utünkre! Er- tam_ lehajtott fejjel. Értette, tudom, biz- tenünk a szocializmust, hogy vele pár- lommal — nagyon nehéz hinni, mer, ~ a led-e?! tosan értette, hogy igazat adtam szavai- huzamosan, rendszeresen és elsődlege- múltban sokszor becsapták a népet — a Egy kis szünetet tartott. Könnybe lá- nak. De ez kevés volt. Nagyon kevés ... sen növekedjék a népjólét. Akarjuk, hogy jobb, mindig jobb sort. Kívánok kcllebadt a szeme. Bár megjegyezte, hogy Ott láttam a felvonulók között oldó- a sajátos magyar viszonyoknak megfe- rnes vasárnapot. A viszontlátásig szere-„csípős a paprika, az marja a szemem", berben, a Kossuth-szobor előtt. Arca lelően haladjunk az igazi szocializmus tettel üdvözlöm Juci nénit ós egész csaS mosolyogni próbált a könnyein ke- szeKd volt akkor is, kedves Juci néni. útján. Hazánk legyen független! Nem ládját: resztül. Pedig tudtam, hogy szemébe a Ast mondta: munkásnép jobb so- adjuk fel a Szovjetunióval és más né* ' Sándor igazgatója. A hogyanra kíváncsi vagyok, hisz ez sok szegedi üzem, sőt mondhatni; az egész ország problémája Elmondja, hogy agregáto't. áramfejlesztőt szereznek be. Jól tudjuk, az agregátorok sem állnak raktáron, hogv csak igényelni Irelljen. De ők felkutatták, liogy a honvédségnek Szegeden van néhánv kihasználatlan áramfejlesztő • je. Egyet már be is szállítottak az üzembe. Ez azonba í kis kapacitású, csak 15 kilowatt áram fejlesztésére alkalmas. De már is tárgyal nak egy 50 kilowatt teljesítményű kölcsönvételéröl. is. Ha ezt üzembe állítjuk, lesz elegendő áram, s nappal is, éjjel is dolgozhatnak, csak anyag legyen, mert a ruhára szükség van. Döcög a szállítós, maguk indulnak útnak Igen, az áramszükséglet biztosítása mellett a legfőbb gondot a nyersanyag beszerzése okozza itt a Ruhagyárban is. Eddig a budapesti anyagelosztón keresztül kötöttek szerződeseket textilgyárakkal és így kapták az anyagot. Most az volna a ké nyelmesebb álláspont, hogy megvárják, míg ezek a gyárak újra szállítják az anyagot. Ismerve a budapesti helyzetet, körülményeket, tudva, hogy döcög a szállítás, maguk indulnak útnak, maguk keresik fel a budapesti és győri textilüzemeket. A jövő héten egy gépkocsi állandóan Budapesten tartózkodik, gyűjti a gyáraktól az anyagot. Szükség van a különféle anyagokra, mert most már ebben az üzemben eddig nem gyártott ruhákat is készítenek. Debrecenből a múltban nemigen kaptak árut, különösen műbőrt nem Most pedig onnan hozzák a műbőrt. A műbőrgyár nent ott van, de a szegedi ruhagyáriak felkutatták, hogy a Debreceni Ruhagyárban van elfekvő áru. amit ott mostanában nem akarnak feldolgozni. Ezért átvették tőlük ezt az anyagot. Azt mondja egy régi szólás-mondás: „Szemesnek a v lág, vaknak az alamizsna*. A ruhagyári vezetők -szemeskednek*. Jól teszik. Ma arra van szükség minden gyárban, üzemben, hogy a munkástanácsok, igazgatók keressék, kutassák: hogyan tudják biztosítani a zavartalan, folyamatos termelő munkát. (- P -) Vasárnap, 1ÍS6. deccmbtr 2. *