Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-16 / 24. szám

Rossz úton a kenderfonógyári munkástanács Eszköze a párttagok, megbecsült munsások üldözésének, a szakszervezet elleni támadásoknak A munkástanácsok a szü­lető magyar szocialista de­mokratizmus jelentős bázisai Működésüket a munkás-pa­raszt forradalmi kormány rendelete tette lehetővé és szabályozta. A taná­csok feladata ' az üzemek gazdasági életének irányí­tása. a tervezés feladatai­nak megoldása, a munkabér viszonvok rendezésének se­gítése. Nem feladatuk azon­ban a politikai munka és az érdekvédelem. A munkásosz­tály Dolitikai vezető ereie a párt, érdekvédelmi szerve a szakszervezet. Nem egy mun­kástanács megérti feladatait és az újjáalakuló pártszerve­zetekkel, az üzemi szakszer vezeti bizottságokkal karölt­ve dolgozik a munkásönigaz­gatás megerősítéséért. Néhol azonban a munkástanácsok A PARTTAGOK, MEGBECSÜLT MUNKÁS­EMBEREK ELLENI HAJSZA GÓCAIVÁ á szakszervezet elleni táma­dások fő fészkévé váltak, a munkástanácsok diszkredita­lásának útiára léptek. Ilyen téves útra lépett a Szegedi Kenderfonógyár munkás-tanácsa is. „Nem lesz többé pallos az emberek feje fölött", — ez­zel a jelszóval indult meg ? munkástanácsok választása az adminisztratív dolgozölr értekezletén. A pallos örökös elhárítását Csernák főköny­velő követelte legélesebben és helyesen. Néhány nap múlva azonban kiderült, hogy a munkástanács elnök­sége nem képes ellenállni a jobbról jövő nyomásnak. Az október 23-án kezdődött ese­mények harmadik vagy ne­gyedik napján elkészített le­* i tandók listáját az új ..nkástanács is cselekvése ezérfonalául fogadta el. /an valami különös abbart, tv a leváltandók zöme megbecsült munkás, párttag. Közülük sok az elmúlt ti­zenkét év alatt fejlődött ki­váló szakemberré végezte el az iskolát. LEVÁLTÁSRA ÍTÉLTÉK Ördögh András, műszakilag iól képzett üzemvezetőt. Szép Lajos MEO vezetőt. Joú Györgyöt, Mészáros Ferenc szárazfonó művezetőt, Zöldi Imréné tanácstagot, az expe­díciós osztály dolgozóját, aki a kötelező szakiskolát is idős fejjel végezte el, Vetró And­rást, a munkaerőgazdálkodási ügyek intézőjét, bár munka­köre nem szűnt meg, a MEO három tagját, akik szintén párttagok. Leváltották Bür­gés Mihálynét, az üzemi pártbizottság volt tagját és az MSZMP intézőbizottság jelenlegi tagját. Be akarják tölteni Ivánku Jánosné állá­sát, pedig az asszony beteg, s betegsége ideje alatt senki által sem tölthető be az ál­lása. Feloszlatta a munkásta ­nács a szakszervezeti bizott­ságot is és a szakszervezeti ügyek intézésével Tckulics Gyulát bízta meg. Tekullcs Gyula egv évvel ezelőtt még egyetemi hallgató volt, de kizárták az egyetemről, mert szakdolgozatát pénzért csinál­tatta meg. Katonai szolgálatá­nak ideie alatt mint felcser, iogtalanui gvóevszereket. tu­lajdonított el; MILYEN INDOKKAL AVATKOZOTT BE a munkástanács a szakszer­vezet életébe? Miért állította az üzemi bizottság helyébe a szakszervezeti demokrácia és a törvényesség megsértésével Tekulics Gyulát? A munkástanács láthatóan a pártellenes hangulat irá­nyítója is az üzemben. Az MSZMP első aktíva-értekez­letét az elmúlt hét napjaiban tartották meg. Az aktíva-ér­tekezleten részt vett a mun­kástanács megbízásából Dá­nyi Béla, a szakszervezeti bizottság volt kultúrfelelóse is. Az értekezleten felszólalt Bürgés Mihályné is. Felszó lalásában a munkástanács fontosságával foglalkozott. Figyelmeztette a párttagsá­got, hogy a munkástanács ban vannak a szocializmustól távolálló • eler. ek, s a mun­kástanács működése egyre inkább a kommunisták szer­vezett üldözésének jellegét kezdi magán viselni. „Amíg Ivánkunénak csak AZÉRT KELLETT ELHAGYNIA HELYET, hogy valaki másnak csinál­junk helyet, amíg Ördögh András kommunista üzem­vezetőt azért akariuk levál­tani, hogy a gyár körül mér napok óta keringő Weil, volt tőkésnek helyet biztosítsunk, addig nem lehet másról be­szélnünk, mint a kommunis­ták és a megbecsült szakem ­berek üldözéséről." Dányi Béla, a munkástanács kikül­dötte erre a felszólalásra már helyben úgy válaszcli, hogy ez hátúiról való fúrás így ítélte el azokat a felszó­lalásokat is, amelyek sürget­ték a pártszervezet politikai felvilágosító munkájának megkezdését. Másnapra Bür­gésnét a vállalatvezetői iro­dába hívatták, ahol közölték vele a munkástanács elnöké­nek, Strasser Gyulának je lenlétében, hogy munkahelye felesleges. KIK ÁLLNAK a kommunista- és szakszer vezetellenes munkástanácsi akciók mögött? A munkástanács elnöksé­gének tagjai többek között Strasser Gyula, Sisák Gusz­táv, Mészáros Dezső, Joszt István. Mi indokolja az el­nökség tagjainak ezt az álta­lános jobbra fordulását? Strasser Gyula párttag volt, az MDP megyei bizottságá­nak instruktora, az üzemi pártbizottság tagja, a terme lés ügyeinek fő irányítója. aki, ha jól megnézzük, fize­tésének 30—40 százalékút vette fel prémiumként az ön­költségi tervek végrehajtása­ért, amibe a normaszigorítás is beleértendő. A feladato­kat vállalta és végrehajtotta. Hogyan egyezteti össze em­beri becsületével régebbi és új magatartását? A párt új­raszervezésénél őt is felke resték. Így nyilatkozott: „A­mennyiben a tervosztály ve zetője maradhatok párttag­ság nélkül, nem lépek be a pártba." Ehhez a kijelentés­hez, melyben semmi elviség nincs, nem kell kommentár. Sisák Gusztáv az üzem dol­gozói előtt régóta ismeretes. Nem volt solia az a vad rém­hír, az a munkás és pártelle­nes „agitációs anyag", amH sietve ne továbbított volna. Joszt István az előfonó szak­mány vezetője, volt üzemi DISZ-titkár, 1947-ben Nyu­gatra szökött és néhány hónap múlva visszajött. Párttagsá gát, DISZ-titkári funkcióját ezután kapta. Most mégis SÉRELMEKRŐL FECSEG, de nem átallja a nála sokkal nagyobb szaktudású Bérezi mérnökre az ilyen megjegy­zések tételét: „nem fognak itt holmi Bérezik intézked­ni". Nem hisszük, hogy ez a hang a munkásosztály hang­ja. Joszt István téved abban, ha azt hiszi, hogy olcsó de­magógiával tartós bizalmat lehet az emberek között sze­rezni. Bérezi szívós munká­val, tanulással szerezte meg azt a jogot, hogy intézked hessen a Szegedi Kenderfo nógyárban. Ha érdeklődünk az után, hogy a munkástanács milyen intézkedéseket dolgozott ki a termelés rendjének biztosítá­sára, a vállalati tervek átala­kítására, az új bérrendszer kialakítására, tehát mennyi energiát fordítot arra a mun­kára, amellyel a munkásosz­tály vezetését megerősítheti kiderül, hogy ezen a terüle­ten a munka jóformán még csak el sem kezdődött. A fúrás, az embereknek egymással való szembeállítá­sa, az egzisztenciális félelem állandó fenntartása egy becstelen, letűnt korszak eszközei voltak. Ne folytas­sa a Kenderfonógyár mun kástanácsa ezeket a „hagyo­mányokat". Ülést tartott az MSZMP szegedi ideiglenes intéző-bizottsága Szombaton délután ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi ideigle­nes intéző bizottsága. Az ülé­sen megtárgyalták a jelen­legi politikai helyzettel kapcsolatos szegedi kérdése­ket, azonkívül több, a lakos­ságot érdeklő egyéb problé­mát is. A felvetett kérdések­kel kapcsolatban több javas­lat is született, így a terme­lőszövetkezetek, Szeged vá­ros élelmiszerellátásának ügyében. Beismeri vallomás! teltek a szegedi lázító rapc^Hla-iyáitók A nyomozó hatóságok hétfőn adják be a vádiratot a Megyei Bírósághoz Az ügyészségtől kapott tájékoztatás alapján közöljük, hogy népi demokrácia elleni izgatás bűntette miatt előzetes le­tartóztatásba helyezték Papdi Lászlót, Pevecz Vilmosnét született Treer Hed­viget, továbbá Németh Lászlót és Sil­berman Évát. Valamennyien szegedi la­kosok és a Konzervgyárban voltak al­kalmazásban. A magyar nyomozóható­ságok megállapították, hogy ők voltak azok, akik Szegeden december 5-én az egyórás néma tüntetést szervezték, s erre felszólító, lázító és kormányellenes röpcédulákat készítettek. A kihallgatások fényt vetnek arra, hogy milyen körmönfont módón igyekeztek kihasználni a nép hazafias érzelmeit, hogy tovább fokozzák az emberek nyug­talan ítását, s kétkedés és zűrzavar ural­kodjék tiszaparti városunkban. A kihallgatások során kiderült, hogy Papdi László irodai dolgozó 1956. de­cember 4-én, estefelé a Hámán Kató utcában sétálva az egyik ház kapuján röpcédulát fedezett fel. Elolvasta, majd ügyesen magához vette. Másnap reggel a röpcédulát „hazafiúi érzésektől áthat­va" megmutatta bizalmasainak: Pevecz VilmosnénakésSilberman Évának: szin­tén irodai dolgozóknak. Kis haditaná­csot tartottak és elhatározták, hogy a Papdi László által felfedezett és az üzem­be behozott röpcédulát sokszorosítják. Tervük az volt, hogy a város különböző részein szétszórják az izgató röpcédu­lákat. Ravasz fordulattal megállapodtak abban, hogy a röpcédulák többségét a Marx téri piacon terjesztik. Ezzel az volt a céljuk, hogy a falvakból a sze­gedi piacra beérkező dolgozó paraszto­kat is csatlakozásra hívják fel a körük­ben terjesztett röpcédulákkal. Amikor a trió ezt ilyen alapossággal kiokoskodta, újabb tervezésre határozta el magát. Telefonon felhívtak több sze­gedi üzemet és „koinentárral" közölték az általuk sokszorosított röpcédula tar­talmát. Hangzatos szavak kíséretével a sztrájkhoz való csatlakozásra, a kormány­ellenes tüntetésre szólították a telefonon felhívott üzemeket, az Újszegedi Kender­Lenszövőt is. Továbbá a Gépipari Tech­nikumot, sőt a Magyar Nemzeti Bank járási fiók intézetét is. Az Újszegedi Kender- Lenszövőből azt a választ kap­ták, hogy az üzemben nem tudnak tün­tetésről. Aztán pedig kitérő választ adtak. Az ellenforradalom szekértolói jól tudták, hogy milyen fontos a város éle­tében a közlekedési vállalat. Nem tele fonon közölték tehát kívánságukat, ha­nem futárt menesztettek a vállalathoz, aki terjesztés végett kiosztotta az uszító röpcédulákat. Zavar keletkezett, s ennek következtében december 5-én a kora délelőtti órákban kis ideig szünetelt a villamosforgalom. Papdi László, Pevecz Vilmosné és Silberman Éva behálózta a Konzervgyár egyik rakodó \ brigádjának vezetőjet, Németh Lászlót. Őt azzal bízták meg, hogy terjessze a röpcédulákat. Ezért egy tehergépkocsit adtak rendelkezésére. Németh a kapott feladat végrehajtását elvégezte és a röpcédulák nagy részét a város különböző pontjain szétszórta. A nyomozó hatóságok azonban elfogták őt a Szent György téren. Ötvenkilenc még széjjel nem szórt röpcédulát talál­tak nála. Papdi László, Pevecz Vilmosné és Silberman Éva a röplapok készítésének időpontját nagy körültekintéssel válasz­totta meg. Akkor sokszorosították a röp­lapokat, amikor a gyár igazgatójának egyik családtagja meghalt, s a temetés­sel volt elfoglalva. Az egyik főszervező, Pevecz Vilmosné férje mérnök a gyárban. Maga Peveczné — született Treer Hedvig — a legna­gyobb jóakarattal sem mondható mun­kásnak. Gazdag családból való. Malmuk és „kis házacskájuk", — többemeletes bérházuk, helyesebben palotájuk — volt. Peveczné tervelőadó volt, a többiek sem munkásként dolgoztak a Konzervgyár­ban. A gyár igazgatóságának, az üzemi munkástanácsnak nem volt tudomása arról, hogy mit terveztek és mit akartak végrehajtani. . Az igazgatóság és a munkástanács elnöke is elítéli azt a négy személyt, akik a rendet, nyugal­mat és a kibontakozást akarták meg­zavarni. Megtörtént a vádlottak kihallgatása. Valamennyien teljes beismerő vallomást tettek és arra hivatkoztak, hogy „meg­gondolatlanságból" készítették a röpcé­dulákat. A nyomozó hatóságok decem­ber 17-éir, "tetfAn adják be a vádiratot a megyei bírósághoz. Milyen legyen a társadalombiztosítás? AZ ORSZÁG MINDEN RÉ­SZÉRŐL elhangzanak vélemé­nyek ezerszámra," milyen le­gyen a társadalombiztosítás a jö­vőben. A sok hozzászóló közé tartozom én is. Röviden elmon­dom, hogyan gondolnám n tár­sadalombiztosítás átalakítását. Mindenekelőtt már most nagy jelentőséget kell tulajdonítani a forradalmi munkás-paraszt kor­mány néhány olyan intézkedésé­nek, amellyel megszüntetett több jogfosztó, régebbi rendsza­bályt. F.ltörölte azt a képtelen­séget, liogy 75 százalékos táp­pénzt csak az kapliat, aki egy év óta tagja a szakszervezetnek. Tehát december 1-től 75 száza­lékos táppénzt kap az a beteg dolgozó, aki kétéves megszakí­tatlan munkaviszonnyal rendel­kezik, függetlenül attól, hogy tagja-e a szakszervezetnek, vngy sem. Mert a szakszervezet tag­ságát nem megkülönböztető jut­tatásokkal lehet megtartani, ha­nem helyes és ésszerű érdekvé­delmi politikával. Az önkényes munkahely el­hagyók és fegyelmi határozattal elbocsátott dolgozók társadalom­biztosítási joghátrányát is meg­szüntette a kormány azáltal, liogy ezeket a munkásellencs Gerő-féle „gazdaságpolitikai" in­tézkedéseket hatálytalanította. A Szabad Szakszervezetek Szövet­sége pedig eltörölte november i-től az úgynevezett ideiglenes rokkantsam járadékot, amely ar­ra volt alkalmas, hogy az egy­éves táppénzes állományt meg­kurtítsa, illetve a táppénzt adott esetben redukálja. A TÁRSADALOMBIZTOSÍ­TÁSSAL is összefügg az a ha­zug beállítás, hogy a gyermek­te.lenségi adó a „felemelt" nyug­díjakkal és a felemelt összegű családi pótlékkal függ össze. Ez természetesen nem igaz, s a kor­mány ezért szüntette meg ezt is. Ezek a legkirívóbb esetek vol­tak. Azonban a társadalombizto­sítási szolgáltatások jogbővítése még ezután kezdődik. De ebhez is rend, nyugalom és munka kell. Enélkfil ezekben a kérdé­sekben sem lehet intézkedni. Szá­mot kell vetni azzal, hogy mi­lyen anyagi forrásra támaszkod­hat a társadalombiztosítás. Az anyagi forrást az ország termelő munkásságának létszáma dönti el. Ezért is, minden szakmának rendezni kell a termelést, s a munkások létszámát. Sok követelés — közöttük szép számban jogos követelés — hangzik cl. Mint például: a szü­lési és gyermekágyi segélyeket ne tizenkét bélig, hanem tizen­hat, hétig folyósítsák. A kórházi ápolás időtartamát egyes megbe­tegedési kategóriáknál emeljék fel. Emeljék fel a családi pótlék összegeket, egv gyermek után is adjanak családi pótlékot. A követelések jogosságával szem* ben áll az az ijesztő tény, hogy a termelés visszaesett, s a mun­kástanácsok sok tekintetben nem képesek érvényt szerezni, a ter­melés folyamatát biztosítani kí­vánó intézkedéseinknek. Vag> ­is követelni, és nem dolgozni! Ez egyenlő a nemzet öngyilkos­ságával, s erre egyetlen becsü­letes magyar ember sem lehet képes! A KÖVETELÉSEK MELLETT sok szó hangzik el a társadalom­biztosítás szervezeti megváltoz­tatását illetően. Ez. is jogos és szükséges. Véleményem szerint a szakszervezetek és a társada­lombiztosítás eddigi „vadhnzas­ságál" be kell szüntetni. Ezt a szakszervezetek érdekvédelmi szerepe is megköveteli, hiszen a szakszervezeteknek a társada­lombiztosítással szemben éppen úgy kell érdekvédelmi tevé­kenységet kifejtenie a dolgozók érdekében, mint a munkáltatók­kal. F.bből következik, hogy a társadalombiztosítás állami és nem szakszervezeti feladat. Te­hát létre kell hozni a társadalom­biztosítás önkormányzatát Eb­ben helyet foglalnának megfelelő arányokban az érdekképviseleti szervek (szakszervezetek) kül­döttei és a munkáltatók (az ál­lam, a megalakulandó Termelök Tanácsa) képviselői. Az önkor­mányzat útján igazgatná magát a társadalombiztosítás, az állam­tól független költségvetéssel, amelynek bevételi oldalát a já­rulékok, kiadási oldalát a szol­gáltatások képeznék. Az elv kettős lenne: a jogos igények kielégítése, s a rentabi­litás biztosítása. Azt hiszem; ezen elvek érvényesülésével a jelenlegi bürokratikus ügyinté­zés azonnal megváltozna. Mind­járt olcsóbb lenne az adminisz­tráció. Ugyanakkor a társadalombiz­tosítás keretébe kellene vonni a gyógyító apparátus zömét, te­hát a rendelő szakorvosokat, fe­lülvizsgálatokat. A körzeti orvo­sok az állam szolgálatában ma­radnának, s a társadalombizto­sítástól, taglétszámuk arányá­ban kapnák illetményüket. A társadalombiztosításhoz kellene tartoznia a balesetclhárításnak. a nyugdíj folyósításnak és ezekkel összefüggő egyéb feladatoknak is: LÉTRE KELLENE HOZNI a MAV RRI-liez hasonló vasutas biztosítást, továbbá néhány vál­lalati pénztárat, s a bányatárs­pénztárat is. De több biztosítási intézményt semmi esetre sem; mert nkkor többe kerülne a le­ves. mint a bús. Természetesen az üzemi kifizetőhelyek jelenlegi rendszerét továbbra is fent kell tartani, — ahol ez rentábilis, —> mert ez az üzemi munkásság ér­deke. S. J. Uj házi alapszabály kidolgozásával foglalkoznak a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz vezetői A sándorfalvi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet utóbbi közgyűlésén a tagság szóvá­tette: a jövőben csak úgy tud­nak az eddigieknél is még eredményesebben gazdálkod­ni, ha leszámolnak mindazok­kal a hibákkal, merevségek­kel, melyek a mintaalapsza bály következetes alkalmazá­sa miatt gátolták a gazdaság fejlődését. A tagság e közgyűlés al­kalmával megbízta a vezető­séget egv házi alapszaűátv kidolgozásával. Ez az alap­szabály figyelembe veszi a gazdaság alapvető saiátossá­gait. a tagok munkához való viszonvát. Ezeknek megfele­lően gondoskodik majd a jö­vedelem valóban igazsagos elosztásáról. A tsz vezetői már eddig is számos ió ötle­tet. elgondolást gvúitöttek össze. Szó van arról, hogv a kukorica és más kaoásnövé­nvek elvetése után a terüle­teket felosztiák és azok meg­művelésére előre megállapít­iák a szükséges munkaegysé­geket s ezekre a munkaegy­ségekre iutó iárandósáaot a tagak abból a terményből kap iák meg. melvet saiát maguk termeltek. Űi premi­zálási rendszer kidolgozását is tervezik. Bár vannak vé­lemények. hogv prémium osztásra nincs szükség, azon­ban kétség kívül iutalom il­leti azokat a szorgalmas szö­vetkezeti tagokat, akik iobb és több munkával hasonló nagyságú és minőségű terüle­ten magasabb termelési ered­ményeket érnetk el. mint má­sok. A tsz vezetősége ezt az ni házi-alaoszabálv iavaslatot a következő közgyűlésen ismer­teti maid a tagsággal. A ta­goknak alkalmuk ksz megvi­tatni. úiabb ötletekkel kiegé­szíteni ezt a iavaslatot. e:­után Dedig. mint minden tíz számára kötelező, úgyneve­zett házi törvényt, elfogadják; Szörnyethalt egy gyorsmo'oros Pipicz Géza 21 éves balás­tyai lakos motorkerékpárjá­val gyorshajtás következté­ben a Balástya—Forráskút közötti vasúti sorompó vas­karójának rohant. Az ütéstől feje szétnyílt, Pipicz a hely­színen meghalt. Mint a vizs­gálat megállapította, lecsú­szott motorja a homokba. A gyorshajtás vette el életét. Továbbra is együtt... A szegedi Kossuth Halá­szati Szövetkezetben, a na­pokban közgyűlést tartottak a tagok. Egjesek azt akar­ták, hogy maradjanak együtt, de mindent osszanak szét. A közgyűlésen azonban a több­ség véleménye érvényesült, s 80 000 forintot félretettek a szövetkezet továbbfeüesztésé­re.

Next

/
Oldalképek
Tartalom