Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-16 / 24. szám

Rossz úton a kenderfonógyári munkástanács Eszköze a párttagok, megbecsült munsások üldözésének, a szakszervezet elleni támadásoknak A munkástanácsok a születő magyar szocialista demokratizmus jelentős bázisai Működésüket a munkás-paraszt forradalmi kormány rendelete tette lehetővé és szabályozta. A tanácsok feladata ' az üzemek gazdasági életének irányítása. a tervezés feladatainak megoldása, a munkabér viszonvok rendezésének segítése. Nem feladatuk azonban a politikai munka és az érdekvédelem. A munkásosztály Dolitikai vezető ereie a párt, érdekvédelmi szerve a szakszervezet. Nem egy munkástanács megérti feladatait és az újjáalakuló pártszervezetekkel, az üzemi szakszer vezeti bizottságokkal karöltve dolgozik a munkásönigazgatás megerősítéséért. Néhol azonban a munkástanácsok A PARTTAGOK, MEGBECSÜLT MUNKÁSEMBEREK ELLENI HAJSZA GÓCAIVÁ á szakszervezet elleni támadások fő fészkévé váltak, a munkástanácsok diszkreditalásának útiára léptek. Ilyen téves útra lépett a Szegedi Kenderfonógyár munkás-tanácsa is. „Nem lesz többé pallos az emberek feje fölött", — ezzel a jelszóval indult meg ? munkástanácsok választása az adminisztratív dolgozölr értekezletén. A pallos örökös elhárítását Csernák főkönyvelő követelte legélesebben és helyesen. Néhány nap múlva azonban kiderült, hogy a munkástanács elnöksége nem képes ellenállni a jobbról jövő nyomásnak. Az október 23-án kezdődött események harmadik vagy negyedik napján elkészített le* i tandók listáját az új ..nkástanács is cselekvése ezérfonalául fogadta el. /an valami különös abbart, tv a leváltandók zöme megbecsült munkás, párttag. Közülük sok az elmúlt tizenkét év alatt fejlődött kiváló szakemberré végezte el az iskolát. LEVÁLTÁSRA ÍTÉLTÉK Ördögh András, műszakilag iól képzett üzemvezetőt. Szép Lajos MEO vezetőt. Joú Györgyöt, Mészáros Ferenc szárazfonó művezetőt, Zöldi Imréné tanácstagot, az expedíciós osztály dolgozóját, aki a kötelező szakiskolát is idős fejjel végezte el, Vetró Andrást, a munkaerőgazdálkodási ügyek intézőjét, bár munkaköre nem szűnt meg, a MEO három tagját, akik szintén párttagok. Leváltották Bürgés Mihálynét, az üzemi pártbizottság volt tagját és az MSZMP intézőbizottság jelenlegi tagját. Be akarják tölteni Ivánku Jánosné állását, pedig az asszony beteg, s betegsége ideje alatt senki által sem tölthető be az állása. Feloszlatta a munkásta nács a szakszervezeti bizottságot is és a szakszervezeti ügyek intézésével Tckulics Gyulát bízta meg. Tekullcs Gyula egv évvel ezelőtt még egyetemi hallgató volt, de kizárták az egyetemről, mert szakdolgozatát pénzért csináltatta meg. Katonai szolgálatának ideie alatt mint felcser, iogtalanui gvóevszereket. tulajdonított el; MILYEN INDOKKAL AVATKOZOTT BE a munkástanács a szakszervezet életébe? Miért állította az üzemi bizottság helyébe a szakszervezeti demokrácia és a törvényesség megsértésével Tekulics Gyulát? A munkástanács láthatóan a pártellenes hangulat irányítója is az üzemben. Az MSZMP első aktíva-értekezletét az elmúlt hét napjaiban tartották meg. Az aktíva-értekezleten részt vett a munkástanács megbízásából Dányi Béla, a szakszervezeti bizottság volt kultúrfelelóse is. Az értekezleten felszólalt Bürgés Mihályné is. Felszó lalásában a munkástanács fontosságával foglalkozott. Figyelmeztette a párttagságot, hogy a munkástanács ban vannak a szocializmustól távolálló • eler. ek, s a munkástanács működése egyre inkább a kommunisták szervezett üldözésének jellegét kezdi magán viselni. „Amíg Ivánkunénak csak AZÉRT KELLETT ELHAGYNIA HELYET, hogy valaki másnak csináljunk helyet, amíg Ördögh András kommunista üzemvezetőt azért akariuk leváltani, hogy a gyár körül mér napok óta keringő Weil, volt tőkésnek helyet biztosítsunk, addig nem lehet másról beszélnünk, mint a kommunisták és a megbecsült szakem berek üldözéséről." Dányi Béla, a munkástanács kiküldötte erre a felszólalásra már helyben úgy válaszcli, hogy ez hátúiról való fúrás így ítélte el azokat a felszólalásokat is, amelyek sürgették a pártszervezet politikai felvilágosító munkájának megkezdését. Másnapra Bürgésnét a vállalatvezetői irodába hívatták, ahol közölték vele a munkástanács elnökének, Strasser Gyulának je lenlétében, hogy munkahelye felesleges. KIK ÁLLNAK a kommunista- és szakszer vezetellenes munkástanácsi akciók mögött? A munkástanács elnökségének tagjai többek között Strasser Gyula, Sisák Gusztáv, Mészáros Dezső, Joszt István. Mi indokolja az elnökség tagjainak ezt az általános jobbra fordulását? Strasser Gyula párttag volt, az MDP megyei bizottságának instruktora, az üzemi pártbizottság tagja, a terme lés ügyeinek fő irányítója. aki, ha jól megnézzük, fizetésének 30—40 százalékút vette fel prémiumként az önköltségi tervek végrehajtásaért, amibe a normaszigorítás is beleértendő. A feladatokat vállalta és végrehajtotta. Hogyan egyezteti össze emberi becsületével régebbi és új magatartását? A párt újraszervezésénél őt is felke resték. Így nyilatkozott: „Amennyiben a tervosztály ve zetője maradhatok párttagság nélkül, nem lépek be a pártba." Ehhez a kijelentéshez, melyben semmi elviség nincs, nem kell kommentár. Sisák Gusztáv az üzem dolgozói előtt régóta ismeretes. Nem volt solia az a vad rémhír, az a munkás és pártellenes „agitációs anyag", amH sietve ne továbbított volna. Joszt István az előfonó szakmány vezetője, volt üzemi DISZ-titkár, 1947-ben Nyugatra szökött és néhány hónap múlva visszajött. Párttagsá gát, DISZ-titkári funkcióját ezután kapta. Most mégis SÉRELMEKRŐL FECSEG, de nem átallja a nála sokkal nagyobb szaktudású Bérezi mérnökre az ilyen megjegyzések tételét: „nem fognak itt holmi Bérezik intézkedni". Nem hisszük, hogy ez a hang a munkásosztály hangja. Joszt István téved abban, ha azt hiszi, hogy olcsó demagógiával tartós bizalmat lehet az emberek között szerezni. Bérezi szívós munkával, tanulással szerezte meg azt a jogot, hogy intézked hessen a Szegedi Kenderfo nógyárban. Ha érdeklődünk az után, hogy a munkástanács milyen intézkedéseket dolgozott ki a termelés rendjének biztosítására, a vállalati tervek átalakítására, az új bérrendszer kialakítására, tehát mennyi energiát fordítot arra a munkára, amellyel a munkásosztály vezetését megerősítheti kiderül, hogy ezen a területen a munka jóformán még csak el sem kezdődött. A fúrás, az embereknek egymással való szembeállítása, az egzisztenciális félelem állandó fenntartása egy becstelen, letűnt korszak eszközei voltak. Ne folytassa a Kenderfonógyár mun kástanácsa ezeket a „hagyományokat". Ülést tartott az MSZMP szegedi ideiglenes intéző-bizottsága Szombaton délután ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi ideiglenes intéző bizottsága. Az ülésen megtárgyalták a jelenlegi politikai helyzettel kapcsolatos szegedi kérdéseket, azonkívül több, a lakosságot érdeklő egyéb problémát is. A felvetett kérdésekkel kapcsolatban több javaslat is született, így a termelőszövetkezetek, Szeged város élelmiszerellátásának ügyében. Beismeri vallomás! teltek a szegedi lázító rapc^Hla-iyáitók A nyomozó hatóságok hétfőn adják be a vádiratot a Megyei Bírósághoz Az ügyészségtől kapott tájékoztatás alapján közöljük, hogy népi demokrácia elleni izgatás bűntette miatt előzetes letartóztatásba helyezték Papdi Lászlót, Pevecz Vilmosnét született Treer Hedviget, továbbá Németh Lászlót és Silberman Évát. Valamennyien szegedi lakosok és a Konzervgyárban voltak alkalmazásban. A magyar nyomozóhatóságok megállapították, hogy ők voltak azok, akik Szegeden december 5-én az egyórás néma tüntetést szervezték, s erre felszólító, lázító és kormányellenes röpcédulákat készítettek. A kihallgatások fényt vetnek arra, hogy milyen körmönfont módón igyekeztek kihasználni a nép hazafias érzelmeit, hogy tovább fokozzák az emberek nyugtalan ítását, s kétkedés és zűrzavar uralkodjék tiszaparti városunkban. A kihallgatások során kiderült, hogy Papdi László irodai dolgozó 1956. december 4-én, estefelé a Hámán Kató utcában sétálva az egyik ház kapuján röpcédulát fedezett fel. Elolvasta, majd ügyesen magához vette. Másnap reggel a röpcédulát „hazafiúi érzésektől áthatva" megmutatta bizalmasainak: Pevecz VilmosnénakésSilberman Évának: szintén irodai dolgozóknak. Kis haditanácsot tartottak és elhatározták, hogy a Papdi László által felfedezett és az üzembe behozott röpcédulát sokszorosítják. Tervük az volt, hogy a város különböző részein szétszórják az izgató röpcédulákat. Ravasz fordulattal megállapodtak abban, hogy a röpcédulák többségét a Marx téri piacon terjesztik. Ezzel az volt a céljuk, hogy a falvakból a szegedi piacra beérkező dolgozó parasztokat is csatlakozásra hívják fel a körükben terjesztett röpcédulákkal. Amikor a trió ezt ilyen alapossággal kiokoskodta, újabb tervezésre határozta el magát. Telefonon felhívtak több szegedi üzemet és „koinentárral" közölték az általuk sokszorosított röpcédula tartalmát. Hangzatos szavak kíséretével a sztrájkhoz való csatlakozásra, a kormányellenes tüntetésre szólították a telefonon felhívott üzemeket, az Újszegedi KenderLenszövőt is. Továbbá a Gépipari Technikumot, sőt a Magyar Nemzeti Bank járási fiók intézetét is. Az Újszegedi Kender- Lenszövőből azt a választ kapták, hogy az üzemben nem tudnak tüntetésről. Aztán pedig kitérő választ adtak. Az ellenforradalom szekértolói jól tudták, hogy milyen fontos a város életében a közlekedési vállalat. Nem tele fonon közölték tehát kívánságukat, hanem futárt menesztettek a vállalathoz, aki terjesztés végett kiosztotta az uszító röpcédulákat. Zavar keletkezett, s ennek következtében december 5-én a kora délelőtti órákban kis ideig szünetelt a villamosforgalom. Papdi László, Pevecz Vilmosné és Silberman Éva behálózta a Konzervgyár egyik rakodó \ brigádjának vezetőjet, Németh Lászlót. Őt azzal bízták meg, hogy terjessze a röpcédulákat. Ezért egy tehergépkocsit adtak rendelkezésére. Németh a kapott feladat végrehajtását elvégezte és a röpcédulák nagy részét a város különböző pontjain szétszórta. A nyomozó hatóságok azonban elfogták őt a Szent György téren. Ötvenkilenc még széjjel nem szórt röpcédulát találtak nála. Papdi László, Pevecz Vilmosné és Silberman Éva a röplapok készítésének időpontját nagy körültekintéssel választotta meg. Akkor sokszorosították a röplapokat, amikor a gyár igazgatójának egyik családtagja meghalt, s a temetéssel volt elfoglalva. Az egyik főszervező, Pevecz Vilmosné férje mérnök a gyárban. Maga Peveczné — született Treer Hedvig — a legnagyobb jóakarattal sem mondható munkásnak. Gazdag családból való. Malmuk és „kis házacskájuk", — többemeletes bérházuk, helyesebben palotájuk — volt. Peveczné tervelőadó volt, a többiek sem munkásként dolgoztak a Konzervgyárban. A gyár igazgatóságának, az üzemi munkástanácsnak nem volt tudomása arról, hogy mit terveztek és mit akartak végrehajtani. . Az igazgatóság és a munkástanács elnöke is elítéli azt a négy személyt, akik a rendet, nyugalmat és a kibontakozást akarták megzavarni. Megtörtént a vádlottak kihallgatása. Valamennyien teljes beismerő vallomást tettek és arra hivatkoztak, hogy „meggondolatlanságból" készítették a röpcédulákat. A nyomozó hatóságok december 17-éir, "tetfAn adják be a vádiratot a megyei bírósághoz. Milyen legyen a társadalombiztosítás? AZ ORSZÁG MINDEN RÉSZÉRŐL elhangzanak vélemények ezerszámra," milyen legyen a társadalombiztosítás a jövőben. A sok hozzászóló közé tartozom én is. Röviden elmondom, hogyan gondolnám n társadalombiztosítás átalakítását. Mindenekelőtt már most nagy jelentőséget kell tulajdonítani a forradalmi munkás-paraszt kormány néhány olyan intézkedésének, amellyel megszüntetett több jogfosztó, régebbi rendszabályt. F.ltörölte azt a képtelenséget, liogy 75 százalékos táppénzt csak az kapliat, aki egy év óta tagja a szakszervezetnek. Tehát december 1-től 75 százalékos táppénzt kap az a beteg dolgozó, aki kétéves megszakítatlan munkaviszonnyal rendelkezik, függetlenül attól, hogy tagja-e a szakszervezetnek, vngy sem. Mert a szakszervezet tagságát nem megkülönböztető juttatásokkal lehet megtartani, hanem helyes és ésszerű érdekvédelmi politikával. Az önkényes munkahely elhagyók és fegyelmi határozattal elbocsátott dolgozók társadalombiztosítási joghátrányát is megszüntette a kormány azáltal, liogy ezeket a munkásellencs Gerő-féle „gazdaságpolitikai" intézkedéseket hatálytalanította. A Szabad Szakszervezetek Szövetsége pedig eltörölte november i-től az úgynevezett ideiglenes rokkantsam járadékot, amely arra volt alkalmas, hogy az egyéves táppénzes állományt megkurtítsa, illetve a táppénzt adott esetben redukálja. A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSSAL is összefügg az a hazug beállítás, hogy a gyermekte.lenségi adó a „felemelt" nyugdíjakkal és a felemelt összegű családi pótlékkal függ össze. Ez természetesen nem igaz, s a kormány ezért szüntette meg ezt is. Ezek a legkirívóbb esetek voltak. Azonban a társadalombiztosítási szolgáltatások jogbővítése még ezután kezdődik. De ebhez is rend, nyugalom és munka kell. Enélkfil ezekben a kérdésekben sem lehet intézkedni. Számot kell vetni azzal, hogy milyen anyagi forrásra támaszkodhat a társadalombiztosítás. Az anyagi forrást az ország termelő munkásságának létszáma dönti el. Ezért is, minden szakmának rendezni kell a termelést, s a munkások létszámát. Sok követelés — közöttük szép számban jogos követelés — hangzik cl. Mint például: a szülési és gyermekágyi segélyeket ne tizenkét bélig, hanem tizenhat, hétig folyósítsák. A kórházi ápolás időtartamát egyes megbetegedési kategóriáknál emeljék fel. Emeljék fel a családi pótlék összegeket, egv gyermek után is adjanak családi pótlékot. A követelések jogosságával szem* ben áll az az ijesztő tény, hogy a termelés visszaesett, s a munkástanácsok sok tekintetben nem képesek érvényt szerezni, a termelés folyamatát biztosítani kívánó intézkedéseinknek. Vag> is követelni, és nem dolgozni! Ez egyenlő a nemzet öngyilkosságával, s erre egyetlen becsületes magyar ember sem lehet képes! A KÖVETELÉSEK MELLETT sok szó hangzik el a társadalombiztosítás szervezeti megváltoztatását illetően. Ez. is jogos és szükséges. Véleményem szerint a szakszervezetek és a társadalombiztosítás eddigi „vadhnzasságál" be kell szüntetni. Ezt a szakszervezetek érdekvédelmi szerepe is megköveteli, hiszen a szakszervezeteknek a társadalombiztosítással szemben éppen úgy kell érdekvédelmi tevékenységet kifejtenie a dolgozók érdekében, mint a munkáltatókkal. F.bből következik, hogy a társadalombiztosítás állami és nem szakszervezeti feladat. Tehát létre kell hozni a társadalombiztosítás önkormányzatát Ebben helyet foglalnának megfelelő arányokban az érdekképviseleti szervek (szakszervezetek) küldöttei és a munkáltatók (az állam, a megalakulandó Termelök Tanácsa) képviselői. Az önkormányzat útján igazgatná magát a társadalombiztosítás, az államtól független költségvetéssel, amelynek bevételi oldalát a járulékok, kiadási oldalát a szolgáltatások képeznék. Az elv kettős lenne: a jogos igények kielégítése, s a rentabilitás biztosítása. Azt hiszem; ezen elvek érvényesülésével a jelenlegi bürokratikus ügyintézés azonnal megváltozna. Mindjárt olcsóbb lenne az adminisztráció. Ugyanakkor a társadalombiztosítás keretébe kellene vonni a gyógyító apparátus zömét, tehát a rendelő szakorvosokat, felülvizsgálatokat. A körzeti orvosok az állam szolgálatában maradnának, s a társadalombiztosítástól, taglétszámuk arányában kapnák illetményüket. A társadalombiztosításhoz kellene tartoznia a balesetclhárításnak. a nyugdíj folyósításnak és ezekkel összefüggő egyéb feladatoknak is: LÉTRE KELLENE HOZNI a MAV RRI-liez hasonló vasutas biztosítást, továbbá néhány vállalati pénztárat, s a bányatárspénztárat is. De több biztosítási intézményt semmi esetre sem; mert nkkor többe kerülne a leves. mint a bús. Természetesen az üzemi kifizetőhelyek jelenlegi rendszerét továbbra is fent kell tartani, — ahol ez rentábilis, —> mert ez az üzemi munkásság érdeke. S. J. Uj házi alapszabály kidolgozásával foglalkoznak a sándorfalvi Rózsa Ferenc Tsz vezetői A sándorfalvi Rózsa Ferenc Termelőszövetkezet utóbbi közgyűlésén a tagság szóvátette: a jövőben csak úgy tudnak az eddigieknél is még eredményesebben gazdálkodni, ha leszámolnak mindazokkal a hibákkal, merevségekkel, melyek a mintaalapsza bály következetes alkalmazása miatt gátolták a gazdaság fejlődését. A tagság e közgyűlés alkalmával megbízta a vezetőséget egv házi alapszaűátv kidolgozásával. Ez az alapszabály figyelembe veszi a gazdaság alapvető saiátosságait. a tagok munkához való viszonvát. Ezeknek megfelelően gondoskodik majd a jövedelem valóban igazsagos elosztásáról. A tsz vezetői már eddig is számos ió ötletet. elgondolást gvúitöttek össze. Szó van arról, hogv a kukorica és más kaoásnövénvek elvetése után a területeket felosztiák és azok megművelésére előre megállapítiák a szükséges munkaegységeket s ezekre a munkaegységekre iutó iárandósáaot a tagak abból a terményből kap iák meg. melvet saiát maguk termeltek. Űi premizálási rendszer kidolgozását is tervezik. Bár vannak vélemények. hogv prémium osztásra nincs szükség, azonban kétség kívül iutalom illeti azokat a szorgalmas szövetkezeti tagokat, akik iobb és több munkával hasonló nagyságú és minőségű területen magasabb termelési eredményeket érnetk el. mint mások. A tsz vezetősége ezt az ni házi-alaoszabálv iavaslatot a következő közgyűlésen ismerteti maid a tagsággal. A tagoknak alkalmuk ksz megvitatni. úiabb ötletekkel kiegészíteni ezt a iavaslatot. e:után Dedig. mint minden tíz számára kötelező, úgynevezett házi törvényt, elfogadják; Szörnyethalt egy gyorsmo'oros Pipicz Géza 21 éves balástyai lakos motorkerékpárjával gyorshajtás következtében a Balástya—Forráskút közötti vasúti sorompó vaskarójának rohant. Az ütéstől feje szétnyílt, Pipicz a helyszínen meghalt. Mint a vizsgálat megállapította, lecsúszott motorja a homokba. A gyorshajtás vette el életét. Továbbra is együtt... A szegedi Kossuth Halászati Szövetkezetben, a napokban közgyűlést tartottak a tagok. Egjesek azt akarták, hogy maradjanak együtt, de mindent osszanak szét. A közgyűlésen azonban a többség véleménye érvényesült, s 80 000 forintot félretettek a szövetkezet továbbfeüesztésére.