Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-11 / 19. szám

/ / jr\ i a M1J (/ fní) m 7 / /r 4 £/(y I. évfolyam. 19. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKASPART SZEGEDI LAPJA Ara: 50 fillér Kedd. 1956. december 11. Keresztes Mihály kormá&iyösszekötft nyilatkozata Mi történt Battonyán? A forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozatot tett az egyes rendkívüli intézkedésekkel kapcsolatban 1 A forradalmi munkás-pa­raszt kormány a népköztár­saság további védelme, a tör­vényes rend további biztosí­tása érdekében, és a dolgozó nép érdekei védelmében egyes rendkívüli intézkedé­seket hozott. Ezeket a rend­kívüli intézkedéseket az aláb­bi okok és körülmények tet­ték szükségessé. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány november 4-e óta határozott intézkedése­ket tett az ellenforradalom fegyveres erőinek szétverésé­re, politikai befolyásának el­szigetelésére, a termelőmun­ka megindítására és zavarta­lan folytatására, a törvényes rend helyreállítására és a la­kosság nyugalmának biztosí­tására. Ezek az intézkedések, valamint karhatalmi szerve­ink megerősödése és határo­zott fellépése az ellenforra­dalmi erőkkel szemben, a bu­dapesti munkásság tüntetése a törvényes rend helyreállí­tása mellett gyűlöletet és el­keseredést váltottak ki az el­lenforradalmi erők soraiból. Az ellenforradalom eddig elszenvedett veresége után sem mondott le aljas céljai megvalósításáról. Nem törőd­ve dolgozó népünk azon óha­jával, hogy minél előbb hely­reálljon országunkban a tör­vényes rend, és mindenütt zavartalanul folyjon a terme­lőmunka, újabb és újabb tá­madásokkal kísérletezik. Fegyvertárában változatlanul ott található a rémhírterjesz­tés, a terror, a sztrájkra való felhívás és az újabb fegyve­res provokáció. December 4-én például Budapest egyes helyein nőtüntetéseket szer­veztek. A tüntetésben rész­vevő nőket a Hősök teréről a Kossuth-szoborhoz akarták felvonultatni. Körülbelül 150 főnyi tüntető tömeg el is ju­tott az Alkotmány utcán ke­resztül a Kossuth Lajos térig, ahol karhatalmi alakulataink oszlásra szólították fel őket. Már ezt megelőzően karha­talmi alakulataink észrevet­ték, hogy a Kossuth-szobor­ral szemben levő kúria épü­letének padlásablakaiban az ellenforradalmi provokátorok gépfegyver tüzelőállásokat létesítettek, azzai a gálád cél­lal, hogy az általuk megszer­vezett tüntetés részvevői kö­zött ők maguk vérfürdőt ren­dezzenek és a történtekért a kormányra hárítsák a felelős­séget. Pontosan ugyanilyen re­cept szerint, s ugyanazzal az aljas céllal szerveztek tünte­tést december 8-án Salgótar­jánban, ahol sajnos, a provo­káció részben már sikerült. Azon a címen, hogy az ugyanaz nap reggel őrizetbe vett Gál Lajos kistercnyci lakost, aki demokráciaelle­nes röpcédulákat terjesztett és a bányászok között sztrájk­ra uszított, és Vicián Tibor szupataki lakost, aki a nép­köztársaság elleni fegyveres szervezkedés miatt 12 évi bör­tönre volt ítélve, ki akarják szabadítani, tüntetést szer­veztek a rendőrség ellen. Erő­szakkal hajtották ki az üze­mekből a dolgozókat. A főka­pitányság és a megyei ta­nács előtt így összegyűlt tö­megre, s a karhatalom tagjai­ra az ellenforradalmi provo­kátorok golyószórókból és géppisztolyokból tüzet nyitot­tak, és kézigránátokat dobál­tak. E provokációnak több halálos cs sebesült áldozata volt. Hasonló céllal provokációk­kal kísérletezett az ellenfor­radalom a napokban Tata­bányán, Békéscsabán és Bat­tonyán is. Az ellenforradalmi erőknek a véres provokációk kirob­bantására irányuló törekvé­seit megkönnyíti az a körül­mény, hogy a lakosság birto­kában még mindig igen nagy számban vannak törvényte­lenül fegyverek. Ezeket a fegyvereket az ellenforradal­mi elemek napról napra fegy­veres támadásokra, gyilkos­ságok és rablótámadások el­követésére használják fel a békére és nyugalomra vágyó lakossággal szemben. Ez tet­te szükségessé, hogy a kor­mány a fegyvereket rejtege­tőkkel szemben erőteljesebb fegyverekhez nyúljon, kihir­desse a statáriumot. Az ellenforradalom a mun­kásszervezeteket is igyekszik felhasználni céljai elérésérc. Ezek közül elsősorban a mun­kástanácsokon keresztül pró­bálja érvényesíteni befolyá­sát. Az október 23-át követő napokban az ország minden termelő üzemében létrejöt­tek az ideiglenes munkásta­nácsok. A demokratikusan megválasztott munkástaná­csokban, az igazgatásban ka­pott jogkörükön keresztül ér­vényesülnie kell a munkás önkormányzatnak, A mun­kástanácsok rendszerének tel­jes kialakítása fontos eszköz lenne a munkásosztály kezé­ben a régi, bürokratikus gaz­dasági szervezés hibáinak ki­javításában is. A forradalmi munkás-paraszt kormány ép­pen ezért törvényerejű ren­deletben szabályozta a mun­kástanácsok működését, és a jövőben határozottan támasz­kodni kíván a munkásoknak ezekre a szervezeteire. Buda­pesten és az ország más te­rületein hetekkel ezelőtt min­den törvényes alap nélkül, a kormányszervek figyelmezte­tése ellenére megalakultak a munkástanácsok területi szervei. A forradalmi mun­kás-paraszt kormány nem is­merte el azokat. A budapesti munkástanács tagja iv)' ugyan saját kérésükre tftbfc alkalommal tárgyalt, azt re­mélve, hogy a budapesti munkástanács segítségére le­het az üzemi munkástaná­csoknak feladataik elvégzé­sében. A gyakorlat azonban mást bizonyított. A területi mun­kástanácsok nem segítették az üzemek munkástanácsait a rendeletben előírt felada­taik elvégzésében. A buda­pesti központi munkásta­nács eddig kibocsátott négy körlevelén egy szó utalás sem volt az üzemi munkásta­nácsok tényleges feladataira, mint például a dolgozók igaz­ságérzetét sértő, sok vonat­kozásban helytelen bérrend­szer átalakítására, a terme­lés jobb megszervezésére stb. A budapesti munkástanács tagjai ezzel szemben arra tö­rekedtek, hogy csak politikai kérdésekkei foglalkozzanak, s a munkástanácsok területi szervezeteit a törvényes vég­lehajtó államhatalmi szer­vekkel szemben új államha­talmi szervvé építsék ki. A budapesti központi mun­kástanácsba befurakodott egyes ellenforradalmi ele­mek, mint például Nemeskéri Kiss Imre, volt tőkés család sarja, csalásért elítélt sze­mély, aki hamisított megbízó­levéllel épült be a budapesti munkástanács vezetésébe, és Mester Endre, a MAV igaz­gatóság dolgozója, aki ncpi államhatalmunk elleni röpcé­dulákat sokszorosított és ter­jesztett. és más hozzájuk ha­sonló személyek célul tűzték ki a rendőrség lefegyverzését és kézbevételét. Az utóbbi napokban megtartott illegá­lis országos értekezleten pe­dig a budapesti munkásta­nács és részvevőinek többsé­ge újabb vérontásra, a fegy­veres provokációra és sztrájk­ra uszítottak. A forradalmi munkás-pa­raszt kormány igen nagy tü­relmet tanúsított a budapesti munkástanáccsal szemben, látván azt, hogy annak tag­jai között becsületes mun­kásemberek is vannak, akik­kel a kormány mindig szót értett. Bebizonyosodott azon­ban az, hogy a budapesti munkástanácsban a józan munkásemberek nem tudják akaratukat érvényesíteni a többségben levő ellenforra­dalmi elemekkel szemben, akik egyre nyíltabban az el­lenforradalom eszközeivé akarják változtatni a buda­pesti munkástanácsokat. El­lenforradalmi céljaik elérésé­re az egyes megyékben tör­vénytelenül működő területi munkástanácsokat is fel akar­ják használni. Éppen ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány a budapesti központi munkás­tanácsot, a budapesti kerületi munkástanácsokat, a vidéki megyei és városi munkásta­nácsokat törvényen kívül he­lyezi cs működésüket azon­nali hatállyal megszünteti. Ugyanakkor azonban a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány utasítja az összes ipari minisztériumokat, iparigaz­gatóságokat és tanácsi szer­veket, hogy az üzemi mun­kástanácsoknak nyújtsanak messzemenő támogatást gaz­dasági feladataik elvégzésé­hez, a törvényben előírt jo­gaik és kötelességeik gyakor­lásához. Ismeretes, hogy az üzemi munkástanácsokban is van­nak még oda nem való ele­mek, akik szintén gátolják az üzemi munkástanácsok mű­ködését. A forradalmi mun­kás-paraszt kormánynak az a véleménye, hogy a munkás­tanácsok megtisztítása az oda nem való clemektő] minden tizemben elsősorban a dolgo­zók ügye. Sok helyen a mun­kástanácsok felelőtlenül té­kozolják az üzem javait, ami megengedhetetlen — mondja többi között a forradalmi munkás-paraszt kormány nyilatkozata. (Tájékoztatásul közöljük, hogy a fenti közlemény nem teljes szövege a kormány nyilatkozatának.) A városi tanács végrehajtó bizottsága elnökségének felhívása Felhívjuk Szeged város la­kosságát, hogy a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának a rádión keresztül 1956. december hó 9-én nyil­vánosságra hezott törvény­erejű rendelete alapján mind­azok, akiknek birtokában en­gedély nélküli fegyver, lő­szer, robbanószer van. azt ha­ladéktalanul, de legkésőbb 1956. december 11-én, kedden 18 óráig a városi rendőrségen (volt Tisza Szálló) szolgáltas­sák be. Aki ezen felhívásnak nem tesz eleget, az Elnöki Tanács említett törvényerejű rendelete értelmében rögton­ítélő (statáriális) bíráskodás alá esik. Aki a fenti határidőig a fegyverek, lőszerek és rob­banóanyagok beszolgáltatá­sával kapcsolatos kötelezett­ségének eleget tesz, mentesül a bűnvádi cs egyéb felelős­ségrevonás alól. A Szegcdi Városi Tanács végrehajtó bizottságának elnöksége Valamennyi oénteken előállított személyt szabadon engedtek Ha ml hallgatunk — beszélnek ők Köztudomású, hogy az el­múlt hét péntekjén a rendőr­ség több szegedi személyt — főleg fiatalokat — előállított, mert a kormány támogatásá­ra felhívó röpcédulákat szag­gatták, ellenforradalmi röp­iratokat terjesztettek és a gyülekezési tilalom ellenére csoportosan tüntettek a Szé­chenyi téren, s a hatósági kö­zegeket inzultálták. Szomba­tig valamennyi előállított sze­mélyt szabadon engedtek és a rendőrség felhívja a szülők figyelmét arra. hogy gyerme­keiket óva intsék hasonló rendbondtó cselekedetektől. Kikről szólunk úgy, hogy mi? Azokról, akik az ország függetlenségét, szuverenitá­sát, a szocializmus sajátos, magyar módon történő építé­sét, a jólétet teremtő életet akarják. E szent célokat valló emberekkel egyek vagyunk. Mostanában azonban na­gyon zűrzavaros hangok hal­latszanak. Az eMemforradal­márok felszólították például a Budapesten lakó asszonyo­kat és gyerekeket: hagyják ott a lakásukat, mert. '•vér­fürdőt rendeznek*, — vagyis magyar emberek által felépí­tett házakat, családi otthono­kat, bútorokat, vagyonokat akartak tönkretenni, drága, féltett magyar életeket kiol­tani. És ha valaki helytele­nítette az ilyen és éhhez ha­sonló hazafias mázba becso­magolt uszításokat, arra azt a --vádat* szórták, hogy "Nem vagy magyar!* Az okosan, megfontoltan gondolkodó emberek elhatá­rolják magukat a bajkeve­rőktől, az acsarkodóktól. Azonban ha csak ennyit te­szünk, akkor ezzel a "-semle­ges* magatartásunkkal azt érjük el, hogy a már-már ki­alakuló rendet és nyugalmat újabb kiagyalt rémhírekkel megbolygatják, s a "Szabad Európa* nevű rádió uszítása nyomán röpiratokkal, sutto­gó ellenforradalmi propagan­dával "hősködnek* egyes igaz magyarok*. Tétlenül nem szemlélhet­jük az eseményeket. Láthat­juk: ha mi hallgatunk, ha mi nem érvelünk —, beszélnek ők. Beszélnek azok, akik alig várták, hogy Mindszenty mi­hamarabb "tájékozódjon* és szózatot intézzen a néphez, s abban reménykedtek, hogy most már lesz bíboros, aki­nek "jogában áll« megkoro­náznia Habsburg Ottót. Be­szélnek azok, akiknek na­gyon tetszett november első napjaiban az anarchia, a tö­megmészárlás, a kilátástalan­ság, a "többkormány-rend­szer* és rendkívül bántotta őket, hogy Nagy Ferencnek el kellett repülnie Ausztriá­ból. Beszélnek azok, akik megszentségtelenítették az igaz ügyet, s előidézték a je­lenlegi kényszerült helyzetet azzal, hogy félrelökve, ki­használva és megnyergelve a múlt szörnyű hibáit elsöpör­ni akaró forradalmi hangula­tot —, kaput nyitottak nyu­gati határunkon a horthysta nernzetvesztőlknek, nyilasok­nak és földesuraiknak, kisza­badították a börtönökből a bűnözőket, fegyvert adtak a kezükbe és kifosztották azo­kat a budapesti kirakatokat is, amelyekhez a felikelés kez­detén senki nem nyúlt. Miért nem beszélünk mi?! Miért engedünk teret olyan hangoknak megint, amelyeit beszennyezik a célhoz vezető utat? Nemzeti követeléseink jó­részt valóra váltak. Létre* hoetuk a munkástanácsok at, megszűnt a beadás stb,, és ja* vasiatainkat most tárgyalja a kormány, Készül egy széles­körű program, melynek lét­rehozása elé csakis bizalom­mal tekinthetünk. Az MSZMP határozatot hozoit, hogy a tömegekkei összeforr* va, becsülettel akarja nehéz, de megtisztelő történelmi fel­adatát betölteni. Hogy van­nak hibás intézkedések, kér­dések, amelyéket még nem látunk tisztán —-, ez kétség­telen. Ilyen rendkívül nehéz helyzetben előfordulhatnak nem mindenki számára ked­vező megoldások. Azonban ha felülünk az izgatásnak, az uszításnak, a rémhírterjesz­tésnek, akkor elvakulunk, megtévedünk, nem látjuk a megoldást, a kibontakozás­hoz vezető utat. Ismeretesek a napokban el­követett budapesti, salgótar­jáni stb. provokációik, ame­lyek megismétlődésének el­kerülésére. a fegyvert rejte­gető ellenforradaimárok tel­jes szétzúzására, a dolgozni akaró, nyugalmat áhítozó magyar emberek megvédése érdekében a kormány rögtön ­ítélő bíráskodást rendelt el. Erre azért került sor, mert mi, az új, szocialista Magyar­országot teremtő tiszta lelki­ismeretű emberek nem lép­tünk fel erélyesen vívmánya­ink, további következetes harcunk bemocskoló! ellen. Halogató politikával nem le­het Ilyen felbolygatott or­szágban megvárni a "kivá­lasztódás* folyamatát. Eré­lyes kézzel kell rendet terem­teni! Gondoljuk jól meg: csak az válhat előnyünkre, akkor tud­juk jogos követeléseinket va­lóra váltani, ha megőrizzük a rendet, dolgozunk szorgalma­san, sorainkból erős munkás­őrségeket, rendőrséget, hon­védséget hozunk létre. Ha mindezt sikeresen végrehaj­tottuk, akkor joggal tudunk a követeléssel előállni: kez­dődjék meg a tárgyalás a Szovjetunió kormányával a haderők kivonásáról. Nekünk az kell, hogy a magyar újjáéledés minden tisztaszívű harcosa egységbe forrjon, legyen az bármilyen pártbeli szocializmust akaró ember, kommunista, vagy pártonkívüli. Nem szabad, hogy gyengítsék és megza­varják erőinket bármilyen restaurációs ellenforradalmi elemek. Mi adjunk hangit, biztatást a csüggedőknek, a félrevezetett éknek, győzzük meg őket bátran, okos, józan szóval, igaz érvekkel, Javíf-jak Szegeden a gáz minőségéi" A lakosság részéről Jogosan ki­fogásolták. hogv nem megfelelő a gáz minősége kalrtriája. Meg kell mondani, azért volt ez. mert nem volt gázosításra megfelelő szén. Ennek ellenére is nagyon jelentős dolog azonban, hogy mind a mai napig — bár minőségre nem meg­felelően —, de tudtuk biztositant a -város gázellátását. Most a városi tanács Intézke­dett, hogy a Gázmüvek megfelelő minőségű szénhez Jusson. Lengjél szenet kap a Gázmű és Igy a gáz minősége, erőssége javul majd. A tanács város- és községgazdálkc dásl osztálya arra törekszik, hogy újabb szállítmány lengyel szenet áldjanak adni a Gázműveknek. v

Next

/
Oldalképek
Tartalom