Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-08 / 17. szám

I. évfolyam, 17. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDILAPJA Ara: 50 fillér Szombat. 1956. december 8. Hosszú kezű „állami" kupecek garázdálkodása Vízipóló- és w©i tornászcsapatunk aranyérmet szerzett pénteken fi tömeg leple alatt ' Napok óta zsibong a város, mert az emberele csillapodó kedélyét újra, meg újra fel­borzolják egyes ellenforra­dalmi elemek, akik megla­pulnak a tömegben, s éppen a tömeg leple alatt fejtik ki bomlasztó tevékenységüket. Jelentéktelen figurák, gyáva alakok ezek, mégis meg tud­ják mérgezni a közihangula­tot újabb, meg újabb röpcé­dulákkal, rémhírekkel, s gyakran nyílt fizikai, vagy lelki erőszakkal. Taktikájuk végtelenül rafinált és válto­zatos. Hol a hazafias érzésre építenek, hol a megfélemlí­tésre. Sztrájkra, tüntetésre, a munkáshatalom és a munkás­párt elleni provokációkra biztatnák. Megtartják a foko­zatokat is — és egyenként játszák ki kártyáikat. Ez tör­tént a szerda délutáni néma tüntetés alkalmával is. Há­rom óra előtt csak az volt a jelszavuk: aki magyar ide áll! És az emberek, akik magya­rul alkarnak élni, behúzódtak cgy órahosszára a kapuk alá. Ügy tudták, hogy a pesti har­cokban elesett munkások és diákok emlékének adóznak ezzel. Később azonban jel­szavak hangzottak el a mun­kás-paraszt kormány ellen, s a hazafias emberek azon vet­ték magukat észre, hogy ma­gyarságukat ellenforradalmi törekvésekre használják fel. Az alatt az egy órahossza alatt több kapu alatt ilyen biztatás is elhangzott: >» Sztrájkoljunk, holnap Horthy Miklós névnapja lesz!­S az a módszer, ahogyan kapuk alá zavarták egyesek a dolguk után siető embereket, egyenesen megdöbbentő és pimasz volt. A hangoskodók brutális fenyegetéssel kény­szerítették megállásra a járó­kelőket. S minderre akkor került és kerül sor, amikar vérhulla­tással és szenvedéssel sike­rült az ország dolgozó népé­nek kivívnia a szocialista de­mokráciát! Ügy látszik, a közéleti demokrácia fogal­mát többen sajátosan értel­mezik, és úgy vélik, hogy ez egyúttal módot és törvényes lehetőséget ad a munkáshata­lom nyílt gyalázására, vagy provokációkra. Azt hiszik, hogy szabadon, felelősségre­vonás nélkül izgathatnak a munka és az élet normalizá­lása ellen. Ezeket az emberekot arra kell figyelmeztetni, hogy áb­ránduljanak ki ebből a hitből és arra keli inteni, hogy ve­gyék tudomásul: a munkás­paraszt hatalom nem tűri to­vább a fasiszta provokációt. Számoljanak azzal, hogy a gyűlölt Horthy mellett agi­tálni — akit egyébként jelen, féktelenné és undorítóvá tett a történelem — politikai bűn. Bűn azok ellen is, akik nevé­ben fellépnek, akiket megté­yesztenek, Az eUenforradáLmárok kor­szaka lejárt Magyarországon, A rend és az állam egyre szi­lárdul. Nem lehet többé bün­tetlenül ölni és rabolni ebben az országban —, de büntet­lenül izgatni és terrorizálni sem. A demokrácia semmi­képpen sem engedi meg a nép ellenségeinek a szabad politikai és romboló tevé­kenységet. A becsületes hazafiaiknak minden lehetőségük megvan arra, hogy a különböző köz­életi és politikai fórumokon kifejtsék politikai álláspont­jukat, és tisztességesen, a szocialista demokrácia szabá­lyai szerint terjesszék elő kö­vetelésedet, vagy javaslatai­kat, de a munkáshatalom semmiféle legális lehetőséget nem ad azoknak, akik tőkés alapcf.ira akarják fektetni az ország rendjét. Ez a szocialista demokrá­cia másik oldala. Azok a politikát erők és csoportok, amelyek a fegyve­res akciók csődje után most azzal szeretnék »jobbítani« politikai helyzetüket, hogy a lelkekben és a gazdaságban rombolnak, erről megfeled­keztek. Politikailag éretlen gyerekeket biztatnak fel arra, hogy letépjék a rendre, nyu­galomra és munkára felhívó plakátokat, és kormányelle­nes jelszavakkal bontsák meg az egységes építő és munkát igenlő akaratot. Bojkottálják illetve bojkottáltatják egyes helyeken az újságokat. Kik ezek: Munkások? Alig­ha! A munkásosztály tagjai nem vállalnak velük közös­séget, mert nem akarnak le­mondani a munkáshatalom­ról. Ellenkezőleg: ragaszkod­nak hozzá foggal és köröm­mel. Más kérdés az, hogy a munkások között is akadnak olyan dk, akik felsőbb osztá­lyokból, vagy éppen Horthy hadseregéből hullottak le a történelem rostáján, s mos' ismét vállalkoztak arra a gya­lázatos szerepre, amit a köz utálata és megvetése közben korábban eljátszottak, s most igyekeznek újrajátszani. Parasztok? A parasztság nyugodtan él és dolgozik, mert kedves ndkii az ország új rendje, s nem vállalkozik ellenforradalmi szolgálatok­ra. Az értelmiség zöme szin­tén híve a munkáshatalom­nak, s a szocializmusnak. A háttérből izgató elemek­nek semmi közük nincs ezdk­hez a dolgozó osztályokhoz, sem azok érdekeihez. Kinek a nevében cselekszenek? Természetes, hogy ők idegen érdekekért, s idegen eszkö­zökkel lázítanak a rend és a nyugalom ellen, mert ez to­vábbi tevékenységű k két leg­főbb akadálya. Védjük tehát közös erővel a rendet és a nyugalmat, akadályozzuk meg az ellenforradalmi ka­landorok bomlasztó tevé­kenységét! Iszapszén érkezik Pécsről 85 tutaj fa — Szeresen lehet téglát kapni A szegedi lakosok jórészt be­szerezték tüzelőjüket már a nyári hónapokban, azonban szá­mos családnak nem volt lehető­sége a téli fűtőanyag biztosítá­sára. Az elmúlt hetek eseményei következtében a szegcdi TÜZEP­telep gazdag választékú raktá­rát nem tudták rendszeresen pó­tolni és így bizony már jórészt kifogyott a szén és a tűzifakész­let. Mondhatjuk azt, hogy váro­sunk eddig aránylag kedvező helyzetben volt a tüzelőcllátás tekintetében, azonban már csak gyenge minőségű szenet, fát lehet kapni néhány TUZÉP­telepen. A szegcdi TUZÉP dolgozói a tüzelőhelyzet megjavítása érde­kében igen dicséretes kezdemé­nyezésbe fogtak. A vállalat kül­döttsége elutazott Jugoszláviá­ba és ott tárgyalásokat folytatott a baráti ország illetékes szervei­vel a szénutánpótlás megszerve­zése ügyében. Arról van szó, hogy árucsero megoldást keres­nek, de főleg valutúris nehézsé­gek miatt még nem jött létre megállapodás. A tárgyalások to­vább folynak, és reméljük, a kez­deményezés sikerre vezet. örvendetes hír érkezett a TÜZÉP irodájába: 85 vagon fát szállítanak tutajon Szegedre. A TUZÉP két dolgozója a hét ele­jén járt Pécsett is, aliol a Szén­értékesítő Vállalat igazgatója ígéretet tett arra, liogy a felrak­tározott iszapszénből naponta három-négy vagont beraknak és azt Csongrád megye dolgozói szá­inára küldik el. A TÜZEP Válla­latnál tervbe vették azt is, liogy a közeli napokban Salgó­tarjánba és Miskolcra is elmen­nek, ahonnan ugyancsak szeret­nének szenet szerezni a város számára. Romániába is készül­nek, hogy ott különböző, ne­künk levő áru ellenértékeként tüzelőt biztosítsanak Szeged és a megye számára. A házépítőknek is kedvező hír* közlünk: harmadosztályú téglát Szőregen korlátlanul lehet kapni. CSRB vastetőszerkeze­tet a hozzávaló faanyaggal biz­tosítani tud a TUZÉP. Cemen­tet is lehet kapni több szegedi TUZÉP-telepen és a Tisza-pálya­udvaron. A szegedi üzletek nyitvatartási rendje Az elmúlt hetekben elég rend­szertelenül nyitottak, illetve zár­talt a szegedi üzletek. A kereske­delmi vállalatok igazgatói a vi» rosi tanács kereskedelmi osztá­lyával történt közös megbeszé­lése nyomán a következőkbeu állapodtak meg: A boltok nyitvatartási ideje napi 7 óra. A ruházati boltok reggel 9-től délután 4-ig tart in­nak nyitva. Hasonló időben áru­sítanak az iparcikk boltokban is. Egyes vegyesiparcikk üzletek nyitvatartását 8-tól délután '•'> óráig szabályozták. Az együtemű élelmiszer boltok továbbra is reggel 7-től délután 2-ig árusí­tanak, a kétüteműek pedig 7 órától délután 5 óráig. A Ven­déglátó Vállalat egységei közül az italboltok és a cukrászdák reggel 8-tól délután fél 4-ig, a/ éttermek délelőtt 9-től délután 6 óráig tartanak nyitva. A Tisza­étterem este fél 8-kor zár. Takarják a szőlőket A megye gyümölcstermelői az elmúlt hetekben leszedték a késői érésű alma- és körte­féléket és végrehajtották a téli gyümölcsfélék szakszerű tárolását is. Gyümölcsöse­inkben jelenleg a trágyaki­hordás és a téli fatisztogatás munkálatai vannak folyamat­ban, A megye szőlőtermelői pe­dig a szőlők betakarítását végzik ezekben a napokban. A megyei tanács becslése sze­rint a szőlőbetakarítást ez­idáig 85 százalékban be is fe­jezték , Munkában a heSyiipari vállalatok Hálószobabúior és alumínium evőeszköz is készül A szegedi helyiipari válla­latoknál is folyik a munka. A nyersanyagszükséglet je­lenleg rendelkezésre áll. Az Ecsetgyárnak például már fogytán volt a nyersanyaga, ám Budapestről sikerült sze­rezniük. A vállalatok veze­tői, munkástanácsai s a felet­tes szervek mindent elkövet­nek azért, hogy a munka fo­lyamotosságát biztosítsák. A legégetőbb problémaként mutatkozik a vállalatok energiaszükségletének biz­tosítása. Itt is van azonban javulás, mert a DAV este 9 órától reggel 6-lg biztosítja a helyiipari vállalatoknak szükséges árammennyiseget. A Hangszerkészítő Válla­lat, a Fémipari és Finom­mechanikai Vállalat és töbü más fémipari üzem csökken­tett létszámmal éjszaka is dolgozik, hogy így biztosítsák a szükséges munkadarabokat nappalra. A Hangszer készítő Válla­lat gyártja a hangszereket és ugyanakkor a lakosság szük­ségleteinek kielégítését is se­gíti azzal, hogy fényezett, tetszetős kivite­lű hálószobabútorokat gyárt. Hulladók furnérlemezböl gyümölcsöskosarakat is ke 'zítenok. A kádáripari válla­lat hordókat, dézsákat gyárt, * ugyanakkor végzi ezek ja vitását is. A Fémipari és Fi­nommechanikai Vállalat vas­úti kocsikhoz készít ablakkc reteket t-s más fe •» tárgyakat. Gyártják az alumínium evőeszközöket is, amelyek közvetlenül a helyi szük­ségletek kielégítésére ke­rülnek. Ezen kívül készítenek a ha­jókahinokhoz különböző fcin­felszerelési tárgyakat. Soha nem volt olyan nagy jelentőségű az üzemek együttműködése, mint nap­jainkban. A helyiipari válla latok között valóban tartal­mas kooperáció bontakozl . ki. Ez is elősegíti a folya matos munkát, az esetleges termelési problémák megol­dását. Önálló vállalatok lesznek a gépállomások Kedvezőbb feltélelek a gépállom si do gozik számira Növekszik a gépállomások fontossága Értekezlet a Föídművelésiigy Min sziériumnn A megyei gépállomások igaz­gatóságok vezetői csütörtökön cs pénteken a Földművelésügyi Minisztériumban kétnapos érte­kezletet tartottak a gépállomások időszerű kérdéseinek megvitatá­sára; Marosújváry Gyula főigazga­tóhelyettes vitaindító előadásá­ban hangsúlyozta, hogy nincs szó a gépállomási hálózat meg­szüntetéséről. A dolgozó parasz­tok — mind a termelőszövetke­zetek tagsága, mind az egyéni­leg termelők — továbbra is szá­mítanak a gépállomások mun­kájára. Erre a bizalomra a gép­állomások az elmúlt hetekben is rászolgáltak, mert a legtöbb he­lyen szorgalmasan dolgoztak és jói megálltak helyüket. A mos­tani keretek közt azonban a gép­állomások csak ez év végéig folytatják munkájukat, a jövő évtől kezdve a mostanitól lénye­gesen eltérő gazdasági alapokon működnek majd. A tervek sze­rint a legfőbb alapelv az lesz, hogy a gépállomási hálózat meg­marad, de minden gépállomás teljesen önálló vállalat lesz. Ez többeli között azt jelenti, hogy a gépállomásokon minden állami beruházás megszűnik. Természe­tesen hosszú-, közép- vagy rö­vidlejáratú beruházási hiteleket kaphatnak az államtól, és ezeket a hiteleket a gépállomás jöve­delméből vissza kell majd fizet­niök. Ezt az önálló gazdálkodást a gépállomások már a jövő év január elsejétől megkezdik. Figyelemmel kell lenni azon­ban arra, hogy ha valamennyi gépállomás egységes díjtétellel dolgoznék, akkor azok a gépál­lomások, amelyek kedvezőlle­nebb — szikes, homokos, kö­töttebb stb. talajú körzetben működnek, a jó talajokon mű­ködő gépállomásokkal szemben hátrányos helyzetbe kerülnének és nem lennének jövedelmezők. Ezért szükség van bizonyos át­meneti intézkedésekre. A tervek szerint az ország területét fel­osztják talajadottságok szerint 4—6 tájegységre, s ezekre külön­külön díjtételeket állapítanak meg. Ezenkívül a gépállomások nyereségének egy-két százalékát külön alap létrehozására fordí­tanák, amelyből kiegészítenék a nehéz talajokon működő önhibá­jukon kívül nem rentábilis gép­állomások jövedelmét. A díjtéte­lek megállapítása csak egyes, a gépállomási munka zömét kite­vő főbb munkákra — mélyszán­tás, vetőszántás, szállítás stb. — terjedne ki, a kisebb díjtételek megállapítására a gépállomások* nak szabad kezük lesz. A gépál­lomások igazgatóit a jövőben is a földművelésügyi miniszter ne vezi ki, de a létszámot minden gépállomás az önköltség alaku­lásának megfelelően maga álla­pítja majd meg. Teljesen meg­változik a gépállomások felsőbb szervo is. Ez a jövőben nem irányító és ellenőrző, hanem a tröszthöz hasonló szerv lesz, mely elsősorban segíteni fogja a gépállomásokat a munkaszer­vezésben, anyagbeszerzésben és minden egyéb téren. Az önálló gépállomásokon nagy szerepűk lesz a munkásta­nácsoknak, amelyeknek a szak­mai vezetéssel karöltve ki kell alaldlaniok a gépállomások jöve­delmező gazdálkodását. A mun­kástanácsok sokban hozzájárul­hatnak ahhoz, hogy a dolgozók valóban magukénak érezzék a gépállomást. Az önállósítás több, ma még nyitott kérdést vet fel, különö­sen a bérezés tekintetében, de más téren is. Ezek megoldására is vannak már elgondolások, de végleges állásfoglalás még nem alakult ki. Az értekezletet főleg ezeknek a kérdéseknek a megvi­tatására hívták össze, de sürgő­sen meg kell vitatni azokat az egyes gépállomásokon is az ott dolgozókkal, hogy végleges ren­dezésig rendelkezésre álló rö­vid idő alatt minden, a dolgozók­tól jött egészséges javaslatot fi­gyelembe vehessék. A felvetett problémákról elénk vita fejlődötl ki. A megyei igazgatók beszá­mollak arról, liogy a gépállomá­sokon az elmúlt hetekben is dol­goztak, a vetést majdnem min­denütt teljes mértékben, a mély­szántást pedig nagyrészt elvégez­ték. Az utóbbi napokban sok he­lyen az üzemanyaghiányon is tudtak segíteni, és így folytat-, hatják a munkát Azt az elgondolást, hogy a gépállomások önálló üzemek le­gyenek, általában örömmel üd­vözölték, s több javaslattal egé­szítették ki. Nagy gondot okoz a tsz-ekbe kihelyezett agronómu­sok elhelyezése, de ezzel kap­csolafban az igazgatók véle­ménye az volt, hogy szerepük az új gazdasági formában nemhogy csökken, de növeltszik. A gép­állomások főtevékenysége a jö­vőben műszaki és üzemgazda­sági lesz, s ebben fel lehet és fel kell használni a mezőgazda­sági szakembereket. Többen ja­vasolták, hogy a lehelő legegy­(Folytatás a 2. Oldalon) i *

Next

/
Oldalképek
Tartalom