Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)
1956-12-08 / 17. szám
I. évfolyam, 17. szám A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT SZEGEDILAPJA Ara: 50 fillér Szombat. 1956. december 8. Hosszú kezű „állami" kupecek garázdálkodása Vízipóló- és w©i tornászcsapatunk aranyérmet szerzett pénteken fi tömeg leple alatt ' Napok óta zsibong a város, mert az emberele csillapodó kedélyét újra, meg újra felborzolják egyes ellenforradalmi elemek, akik meglapulnak a tömegben, s éppen a tömeg leple alatt fejtik ki bomlasztó tevékenységüket. Jelentéktelen figurák, gyáva alakok ezek, mégis meg tudják mérgezni a közihangulatot újabb, meg újabb röpcédulákkal, rémhírekkel, s gyakran nyílt fizikai, vagy lelki erőszakkal. Taktikájuk végtelenül rafinált és változatos. Hol a hazafias érzésre építenek, hol a megfélemlítésre. Sztrájkra, tüntetésre, a munkáshatalom és a munkáspárt elleni provokációkra biztatnák. Megtartják a fokozatokat is — és egyenként játszák ki kártyáikat. Ez történt a szerda délutáni néma tüntetés alkalmával is. Három óra előtt csak az volt a jelszavuk: aki magyar ide áll! És az emberek, akik magyarul alkarnak élni, behúzódtak cgy órahosszára a kapuk alá. Ügy tudták, hogy a pesti harcokban elesett munkások és diákok emlékének adóznak ezzel. Később azonban jelszavak hangzottak el a munkás-paraszt kormány ellen, s a hazafias emberek azon vették magukat észre, hogy magyarságukat ellenforradalmi törekvésekre használják fel. Az alatt az egy órahossza alatt több kapu alatt ilyen biztatás is elhangzott: >» Sztrájkoljunk, holnap Horthy Miklós névnapja lesz!S az a módszer, ahogyan kapuk alá zavarták egyesek a dolguk után siető embereket, egyenesen megdöbbentő és pimasz volt. A hangoskodók brutális fenyegetéssel kényszerítették megállásra a járókelőket. S minderre akkor került és kerül sor, amikar vérhullatással és szenvedéssel sikerült az ország dolgozó népének kivívnia a szocialista demokráciát! Ügy látszik, a közéleti demokrácia fogalmát többen sajátosan értelmezik, és úgy vélik, hogy ez egyúttal módot és törvényes lehetőséget ad a munkáshatalom nyílt gyalázására, vagy provokációkra. Azt hiszik, hogy szabadon, felelősségrevonás nélkül izgathatnak a munka és az élet normalizálása ellen. Ezeket az emberekot arra kell figyelmeztetni, hogy ábránduljanak ki ebből a hitből és arra keli inteni, hogy vegyék tudomásul: a munkásparaszt hatalom nem tűri tovább a fasiszta provokációt. Számoljanak azzal, hogy a gyűlölt Horthy mellett agitálni — akit egyébként jelen, féktelenné és undorítóvá tett a történelem — politikai bűn. Bűn azok ellen is, akik nevében fellépnek, akiket megtéyesztenek, Az eUenforradáLmárok korszaka lejárt Magyarországon, A rend és az állam egyre szilárdul. Nem lehet többé büntetlenül ölni és rabolni ebben az országban —, de büntetlenül izgatni és terrorizálni sem. A demokrácia semmiképpen sem engedi meg a nép ellenségeinek a szabad politikai és romboló tevékenységet. A becsületes hazafiaiknak minden lehetőségük megvan arra, hogy a különböző közéleti és politikai fórumokon kifejtsék politikai álláspontjukat, és tisztességesen, a szocialista demokrácia szabályai szerint terjesszék elő követelésedet, vagy javaslataikat, de a munkáshatalom semmiféle legális lehetőséget nem ad azoknak, akik tőkés alapcf.ira akarják fektetni az ország rendjét. Ez a szocialista demokrácia másik oldala. Azok a politikát erők és csoportok, amelyek a fegyveres akciók csődje után most azzal szeretnék »jobbítani« politikai helyzetüket, hogy a lelkekben és a gazdaságban rombolnak, erről megfeledkeztek. Politikailag éretlen gyerekeket biztatnak fel arra, hogy letépjék a rendre, nyugalomra és munkára felhívó plakátokat, és kormányellenes jelszavakkal bontsák meg az egységes építő és munkát igenlő akaratot. Bojkottálják illetve bojkottáltatják egyes helyeken az újságokat. Kik ezek: Munkások? Aligha! A munkásosztály tagjai nem vállalnak velük közösséget, mert nem akarnak lemondani a munkáshatalomról. Ellenkezőleg: ragaszkodnak hozzá foggal és körömmel. Más kérdés az, hogy a munkások között is akadnak olyan dk, akik felsőbb osztályokból, vagy éppen Horthy hadseregéből hullottak le a történelem rostáján, s mos' ismét vállalkoztak arra a gyalázatos szerepre, amit a köz utálata és megvetése közben korábban eljátszottak, s most igyekeznek újrajátszani. Parasztok? A parasztság nyugodtan él és dolgozik, mert kedves ndkii az ország új rendje, s nem vállalkozik ellenforradalmi szolgálatokra. Az értelmiség zöme szintén híve a munkáshatalomnak, s a szocializmusnak. A háttérből izgató elemeknek semmi közük nincs ezdkhez a dolgozó osztályokhoz, sem azok érdekeihez. Kinek a nevében cselekszenek? Természetes, hogy ők idegen érdekekért, s idegen eszközökkel lázítanak a rend és a nyugalom ellen, mert ez további tevékenységű k két legfőbb akadálya. Védjük tehát közös erővel a rendet és a nyugalmat, akadályozzuk meg az ellenforradalmi kalandorok bomlasztó tevékenységét! Iszapszén érkezik Pécsről 85 tutaj fa — Szeresen lehet téglát kapni A szegedi lakosok jórészt beszerezték tüzelőjüket már a nyári hónapokban, azonban számos családnak nem volt lehetősége a téli fűtőanyag biztosítására. Az elmúlt hetek eseményei következtében a szegcdi TÜZEPtelep gazdag választékú raktárát nem tudták rendszeresen pótolni és így bizony már jórészt kifogyott a szén és a tűzifakészlet. Mondhatjuk azt, hogy városunk eddig aránylag kedvező helyzetben volt a tüzelőcllátás tekintetében, azonban már csak gyenge minőségű szenet, fát lehet kapni néhány TUZÉPtelepen. A szegcdi TUZÉP dolgozói a tüzelőhelyzet megjavítása érdekében igen dicséretes kezdeményezésbe fogtak. A vállalat küldöttsége elutazott Jugoszláviába és ott tárgyalásokat folytatott a baráti ország illetékes szerveivel a szénutánpótlás megszervezése ügyében. Arról van szó, hogy árucsero megoldást keresnek, de főleg valutúris nehézségek miatt még nem jött létre megállapodás. A tárgyalások tovább folynak, és reméljük, a kezdeményezés sikerre vezet. örvendetes hír érkezett a TÜZÉP irodájába: 85 vagon fát szállítanak tutajon Szegedre. A TUZÉP két dolgozója a hét elején járt Pécsett is, aliol a Szénértékesítő Vállalat igazgatója ígéretet tett arra, liogy a felraktározott iszapszénből naponta három-négy vagont beraknak és azt Csongrád megye dolgozói száinára küldik el. A TÜZEP Vállalatnál tervbe vették azt is, liogy a közeli napokban Salgótarjánba és Miskolcra is elmennek, ahonnan ugyancsak szeretnének szenet szerezni a város számára. Romániába is készülnek, hogy ott különböző, nekünk levő áru ellenértékeként tüzelőt biztosítsanak Szeged és a megye számára. A házépítőknek is kedvező hír* közlünk: harmadosztályú téglát Szőregen korlátlanul lehet kapni. CSRB vastetőszerkezetet a hozzávaló faanyaggal biztosítani tud a TUZÉP. Cementet is lehet kapni több szegedi TUZÉP-telepen és a Tisza-pályaudvaron. A szegedi üzletek nyitvatartási rendje Az elmúlt hetekben elég rendszertelenül nyitottak, illetve zártalt a szegedi üzletek. A kereskedelmi vállalatok igazgatói a vi» rosi tanács kereskedelmi osztályával történt közös megbeszélése nyomán a következőkbeu állapodtak meg: A boltok nyitvatartási ideje napi 7 óra. A ruházati boltok reggel 9-től délután 4-ig tart innak nyitva. Hasonló időben árusítanak az iparcikk boltokban is. Egyes vegyesiparcikk üzletek nyitvatartását 8-tól délután '•'> óráig szabályozták. Az együtemű élelmiszer boltok továbbra is reggel 7-től délután 2-ig árusítanak, a kétüteműek pedig 7 órától délután 5 óráig. A Vendéglátó Vállalat egységei közül az italboltok és a cukrászdák reggel 8-tól délután fél 4-ig, a/ éttermek délelőtt 9-től délután 6 óráig tartanak nyitva. A Tiszaétterem este fél 8-kor zár. Takarják a szőlőket A megye gyümölcstermelői az elmúlt hetekben leszedték a késői érésű alma- és körteféléket és végrehajtották a téli gyümölcsfélék szakszerű tárolását is. Gyümölcsöseinkben jelenleg a trágyakihordás és a téli fatisztogatás munkálatai vannak folyamatban, A megye szőlőtermelői pedig a szőlők betakarítását végzik ezekben a napokban. A megyei tanács becslése szerint a szőlőbetakarítást ezidáig 85 százalékban be is fejezték , Munkában a heSyiipari vállalatok Hálószobabúior és alumínium evőeszköz is készül A szegedi helyiipari vállalatoknál is folyik a munka. A nyersanyagszükséglet jelenleg rendelkezésre áll. Az Ecsetgyárnak például már fogytán volt a nyersanyaga, ám Budapestről sikerült szerezniük. A vállalatok vezetői, munkástanácsai s a felettes szervek mindent elkövetnek azért, hogy a munka folyamotosságát biztosítsák. A legégetőbb problémaként mutatkozik a vállalatok energiaszükségletének biztosítása. Itt is van azonban javulás, mert a DAV este 9 órától reggel 6-lg biztosítja a helyiipari vállalatoknak szükséges árammennyiseget. A Hangszerkészítő Vállalat, a Fémipari és Finommechanikai Vállalat és töbü más fémipari üzem csökkentett létszámmal éjszaka is dolgozik, hogy így biztosítsák a szükséges munkadarabokat nappalra. A Hangszer készítő Vállalat gyártja a hangszereket és ugyanakkor a lakosság szükségleteinek kielégítését is segíti azzal, hogy fényezett, tetszetős kivitelű hálószobabútorokat gyárt. Hulladók furnérlemezböl gyümölcsöskosarakat is ke 'zítenok. A kádáripari vállalat hordókat, dézsákat gyárt, * ugyanakkor végzi ezek ja vitását is. A Fémipari és Finommechanikai Vállalat vasúti kocsikhoz készít ablakkc reteket t-s más fe •» tárgyakat. Gyártják az alumínium evőeszközöket is, amelyek közvetlenül a helyi szükségletek kielégítésére kerülnek. Ezen kívül készítenek a hajókahinokhoz különböző fcinfelszerelési tárgyakat. Soha nem volt olyan nagy jelentőségű az üzemek együttműködése, mint napjainkban. A helyiipari válla latok között valóban tartalmas kooperáció bontakozl . ki. Ez is elősegíti a folya matos munkát, az esetleges termelési problémák megoldását. Önálló vállalatok lesznek a gépállomások Kedvezőbb feltélelek a gépállom si do gozik számira Növekszik a gépállomások fontossága Értekezlet a Föídművelésiigy Min sziériumnn A megyei gépállomások igazgatóságok vezetői csütörtökön cs pénteken a Földművelésügyi Minisztériumban kétnapos értekezletet tartottak a gépállomások időszerű kérdéseinek megvitatására; Marosújváry Gyula főigazgatóhelyettes vitaindító előadásában hangsúlyozta, hogy nincs szó a gépállomási hálózat megszüntetéséről. A dolgozó parasztok — mind a termelőszövetkezetek tagsága, mind az egyénileg termelők — továbbra is számítanak a gépállomások munkájára. Erre a bizalomra a gépállomások az elmúlt hetekben is rászolgáltak, mert a legtöbb helyen szorgalmasan dolgoztak és jói megálltak helyüket. A mostani keretek közt azonban a gépállomások csak ez év végéig folytatják munkájukat, a jövő évtől kezdve a mostanitól lényegesen eltérő gazdasági alapokon működnek majd. A tervek szerint a legfőbb alapelv az lesz, hogy a gépállomási hálózat megmarad, de minden gépállomás teljesen önálló vállalat lesz. Ez többeli között azt jelenti, hogy a gépállomásokon minden állami beruházás megszűnik. Természetesen hosszú-, közép- vagy rövidlejáratú beruházási hiteleket kaphatnak az államtól, és ezeket a hiteleket a gépállomás jövedelméből vissza kell majd fizetniök. Ezt az önálló gazdálkodást a gépállomások már a jövő év január elsejétől megkezdik. Figyelemmel kell lenni azonban arra, hogy ha valamennyi gépállomás egységes díjtétellel dolgoznék, akkor azok a gépállomások, amelyek kedvezőllenebb — szikes, homokos, kötöttebb stb. talajú körzetben működnek, a jó talajokon működő gépállomásokkal szemben hátrányos helyzetbe kerülnének és nem lennének jövedelmezők. Ezért szükség van bizonyos átmeneti intézkedésekre. A tervek szerint az ország területét felosztják talajadottságok szerint 4—6 tájegységre, s ezekre különkülön díjtételeket állapítanak meg. Ezenkívül a gépállomások nyereségének egy-két százalékát külön alap létrehozására fordítanák, amelyből kiegészítenék a nehéz talajokon működő önhibájukon kívül nem rentábilis gépállomások jövedelmét. A díjtételek megállapítása csak egyes, a gépállomási munka zömét kitevő főbb munkákra — mélyszántás, vetőszántás, szállítás stb. — terjedne ki, a kisebb díjtételek megállapítására a gépállomások* nak szabad kezük lesz. A gépállomások igazgatóit a jövőben is a földművelésügyi miniszter ne vezi ki, de a létszámot minden gépállomás az önköltség alakulásának megfelelően maga állapítja majd meg. Teljesen megváltozik a gépállomások felsőbb szervo is. Ez a jövőben nem irányító és ellenőrző, hanem a tröszthöz hasonló szerv lesz, mely elsősorban segíteni fogja a gépállomásokat a munkaszervezésben, anyagbeszerzésben és minden egyéb téren. Az önálló gépállomásokon nagy szerepűk lesz a munkástanácsoknak, amelyeknek a szakmai vezetéssel karöltve ki kell alaldlaniok a gépállomások jövedelmező gazdálkodását. A munkástanácsok sokban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a dolgozók valóban magukénak érezzék a gépállomást. Az önállósítás több, ma még nyitott kérdést vet fel, különösen a bérezés tekintetében, de más téren is. Ezek megoldására is vannak már elgondolások, de végleges állásfoglalás még nem alakult ki. Az értekezletet főleg ezeknek a kérdéseknek a megvitatására hívták össze, de sürgősen meg kell vitatni azokat az egyes gépállomásokon is az ott dolgozókkal, hogy végleges rendezésig rendelkezésre álló rövid idő alatt minden, a dolgozóktól jött egészséges javaslatot figyelembe vehessék. A felvetett problémákról elénk vita fejlődötl ki. A megyei igazgatók beszámollak arról, liogy a gépállomásokon az elmúlt hetekben is dolgoztak, a vetést majdnem mindenütt teljes mértékben, a mélyszántást pedig nagyrészt elvégezték. Az utóbbi napokban sok helyen az üzemanyaghiányon is tudtak segíteni, és így folytat-, hatják a munkát Azt az elgondolást, hogy a gépállomások önálló üzemek legyenek, általában örömmel üdvözölték, s több javaslattal egészítették ki. Nagy gondot okoz a tsz-ekbe kihelyezett agronómusok elhelyezése, de ezzel kapcsolafban az igazgatók véleménye az volt, hogy szerepük az új gazdasági formában nemhogy csökken, de növeltszik. A gépállomások főtevékenysége a jövőben műszaki és üzemgazdasági lesz, s ebben fel lehet és fel kell használni a mezőgazdasági szakembereket. Többen javasolták, hogy a lehelő legegy(Folytatás a 2. Oldalon) i *