Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)
1956-12-07 / 16. szám
Miről kellene vitatkozol a dorozsmai József ItttiSa ísz-beo ? A belterjes gazdálkodás — a felemelkedés úija Színházi gondok Ml lesx a Kamara Szlnháttal? A műszakiak bérezéséről November 30-án délben heves vilo ömledezett a dorozsmai József AII ila Tsz-ben,- Egyik tsz-tag — egy éltesebb asszony, — zajongott rendületlenül n többiekre: az irodában ttrlúzkodó tagokra, közöttük különösen az elnökre meg a könyveiéire. Mellette szorongó férje, aki a tsznek nem tagja, nem szólt bele a vitába. Csak mikor asszonya egyegy strófát befejezett, az öreg olyankor fűzött az asszony szavaihoz néhány elharapott mondatot: — 'Megazisten!::: Tségit a világnak!.!: — ezt is azonban esak a nagyobb nyomaték kedvéért; A jövedelem miatt vitatkozik, — persze civódtak inkább. A József Attilában ugyanis ki•ezlolták az idei részesedést, amiből — a prémiumot is számítva f— nem egyformán jutott a tagoknak. Szó, ami szó: a különbségek nagyok. Egy-egy munkaegység sima ériéke 27.81 forint. Ezt minden tag megkapta. Hanem a prémiummal együtt •gy-egy munkaegység értéke 29től 38 forintig sokféle összeg szerint váltakozik. Nos, munkaegységenként 8—9 forint jövedelemkülönbség egy szocialista jellegű közösségben valóban elegendő ok a bosszankodásra. (Persze a civódásra nem.) Mert kétség kívül a prémium, a többlctlermelési jutalom nem szokott egyforma lenni; aki jobban dolgozik, az többet termel, ezért több jutalmazásban részesül. Ekkora különbségnek azonban még sem szabadna lennie:;; Valami tehát nincs rendben a premizálás körül a József Attila Tsz-ben. Mégis: a forintos civódások helyett a közösséget aktivizáló tevékenységre, ösz•zefogásra és önállóságra serkentő egészséges vitákat kellene most rendezni a József Attila Tsz-ben Dorozsmán t™ és másutt is! Mert mi a legfőbb hiba? Semmi cselre sem az, hogy egyik tagnak 500, vagy 1500 forinttal több, vagy kevesebb jutott egész évben, mint a másiknak, hanem sz, hogy a 80—100 ezer forint lehelő holdanként i jövedelem helyeit a tsz földje holdanként rsak alig pár ezer forintot jövedelmezett. Az volt a hiba, hogy egy-egy tsz-lagnak — még a pár száz forint különbséggel is — nem jutott vagy húszezer forinttal több, mint amennyit haza vibetettl A tsz-nek 425 katasztrális hold mezőgazdasági művelés alatt álló területe van, közösségének pedig több mint 150 tagja. Egy-egy tsz-tagra tehát még 3 hold sem jut. Mégis — nem saját hibájukból! — fűképpen kis munkaigényű növényeket termeltek: a terület 35 százalékán kenyérgabonát, 20 százalékán takarmánygabonát, a még ezenkívül nagy területen kukoricát, Konyhakertészetük csak 9 hold, — ebből öntözött csak 2 hold. Pedig a közösség taglétszámát tekintve, ennél nagyobb ierüleiei tudnának belterjesen művelni. Mindemellett olt, Szeged közelében nagy lehetőségük volna a paprikatermő terület nagyobbítására. A virágmagtermelés, a gyümölcsfacsemele kitermelése, a talaj- és éghajlati adottságaiknak megfelelő szerződéses ipari növények fokozott termelése — mind-mind nagyszerű lehetőségek, amelyek kihasználásával jelentősen fokozhatnák az egy holdra, s az egy-egy tsz-tagra jutó évi jövedelmet. Vajon nem volna érdemesebb, célravezetőbb, ha most, miután önállóan gazdálkodhatnak végre, eféléken vitatkoznának a tagok? .: 3 Belterjes gazdálkodós f- sokszor elhangzik ez a két szó ma Magyarországon. Elhangzott régebben is. Mégis oly nehezen kezdjük el. Miért? Az elmúlt években a mezőgazdasági termelés kötöttsége is oka volt ennek, meg az is, hogy (tudvalevő: a belterjes gazdálkodáshoz több istállótrágyára, ennélfogva több állatra is van szükség) állatállományunk — még a meglévő kevés is — takarmánygondokkal küszködött évről évre. A József Attila Tsz-ben azonban ez nem gátolhatja az úi módon való gazdálkodást, hiszen meglevő állományuk többnyire jól jövedelmező, tenyészeteiknek van elegendő takarmánya. Van tehát alapja annak, hogy a dorozsmai József Attila Tsz tagjai úttörői legyenek egy olyan nemes ügynek, amelyet az ország kétmillió mezűgazdálkodója akar megvalósítani a nem mezőgazdasági lakosokkal együtt. Kedves zajongó nénémaszszony, ott, a dorozsmai József Attila Tsz-ben! Ne haragudjék, hogy ezeket szemére vetettem, ön idősebb, tapasztaltabb, jártasabb a mezőgazdasági termelésben, mint ®n. Mégis el kellett ezeket mondanom, mert belátom: amiatt a prémium miatt van oka bosszankodni, zajongani, nincs oka azonban emiatt kilépni a tsz-ből. Azt mondta ugyanis, bogy kilép. Termelőszövetkezetük — hibái ellenére is — erős. És ebben önnek is van része! Volna szive otthagyni azt a közös gazdaságot, amelyet ön is segített megerősíteni, s amely végre igazán az öné is lehet? Volna szive otthagyni azt a közösséget, amelyben végre önnek is igazán érvényesülhet a szava? Nem volna szép cselekedet Hiszem, hogy azt a lépést nem teszi meg és találkozunk még. Olt: a tsz-ben:ii | SZERDÁN A DÉLELŐTTI 1 órákban összeült a Szegedi Nemzeti Színház vezetősége és művészeti tanácsadó testülete, hogy megbeszélje a színháznyitással kapcsolatos teendőket, valamint a színház zavartalan munkájával összefüggő egyéb problémákat is. A megbeszélésen megjelent dr. Perbiró József professzor, a városi tanács v. b.elnökhelyettese és a népművelési osztály képviselője ls. A megbeszélésen sor került a színház faanyag- és díszletvészonbeszerzésének problémájára. E probléma megoldása nélkül nem képzelhető el a színház zavartalan munkálkodása. A díszletekhez szükséges faanyagot helyi fűrésztelepeinknek kell biztoeítaniok, s evégett a színház vezetősége minél hamarabb vegye fel a kapcsolatot a fűrésztelepek munkástanácsaival — mondotta Perbiró professzor. A SZÍNHÁZMEGNYITÁSSAL egyidejűleg előtérbe került a kamaraszínház jövőbeni sorsának kérdése is, hiszen a Postás Művélődési Otthon kiesik a város központjából, s éppen ezért az ott bemutatásra került darabokat kisszámú közönség látogatta eddig. A mostani elképzelés szerint a volt M3ZTsztkJiázben lévő nagytermet kell átalakítani és berendezni kamaraszínházzá. Ezt indoFürödhetünk - de nem sokáig! A Szegedi Fürdő- és Hőforrás Vállalat teljes kapacitással dolgozik. Reggel fél 7től este 7 óráig valamennyi osztálya nyitva van. Az iszapés gyógyvízfürdők a szokott időben és beosztásban tartanak nyitva; Sajnos itt is. mint a legfőbb szegedi üzemben, fogytán van a szén. Körülbelül öt napra elegendő szénkészlete van a vállalatnak. A városi tanács kereskedelmi osztálya e hétre 50 mázsa szenet utalt ki az üzem részére. Ez a mennyiség egv haora elegendő csuDán. A vállalat működtetése érdekében rvors intézkedésre van szükség. Bányászaink, szenet kérünk! Rendszeressé vélt a szegedi posta munkája A közlekedés megindulásával a szegedi posta munkája is rendszeressé vált. Mindenfajta küldeményt, felvesznek és továbbítanak. Pénzt, levelet. táviratot, azonnal tovább ktildenak. Csomagot is felvesz a posta, de kéri a dolgozókat hogv gyorsan romlandó árukat olvan hélvekre. ahol nincs vasúti összeköttetés. ne küldjenek, mert ezekre a helvekre nehézkes a szállítás. A telefonbeszélgetésnél is akadnak még itt-ott zavarok. Egyrtéhánv helven még vonalzavar van. ez túlzsúfoltságra vezet. Ezért lehet egyes számokat nehezen megkapni. A szegedi Postaigazgatóság területén a munka zökkenőmentesen folyik: Karl-Marx-Sladi- újságírói a magyar nép megsegíréséérl A szegedi újságírók félévvel ezelőtt baráti kapcsolatba léptek a Német Demokratikus Köztársaságban lévő Karl-Marx-Stadt újságíróval. Augusztus végén a szegedi újságírók közül ketten venKÉRDÉS ÉS FELELET iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii MI OKOZZA A CUKORBAJT7 VÁLASZ: Az Inzulint, a vér egvtk fontos alkotórészét, a hasnyál vagv a fehérmái mirigvei termelik. Ha a fehérmái megbetegszik, nem termel elegendő inzulint, sőt néha semennyit sem. Ezért, ha a szervezet, nem kap elegendő inzulint, a gyomor nem tudja felhasználni a cukrot, s cukorbetegség lép fel. Ez a betegség leginkább a középkorú és idősebb embereket támadja meg. néha azonban a fiatalokat is. A nőknél gyakoribb, mint a férfiaknál. Leginkább az elhízottakat sújtja. Megállapították. hogv minden húsz cukorbeteg közül 17 túl kövér volt a betegség előtt. A cukorbetegek és rokonaik tanulmányozásakor az orvosok megállapították, hogy egves családokban ez a betegség öröklődik. Az ilyén családtagok megelőzhetik a cukorbajt. ha óvakodnak az elhízástól; HOGYAN GYÓGYÍTJÁK ÚJABBAN A LYUKAS FOGAT7 VÁLASZ: Az amerikai vegyészek nemrégi értekezletén egv orvoscsoport új vegyszert tárt fel. Aranv. amalgán. ezüst, pordelán tömés helyett ezentúl ezt a vegyszert fecskendezik a lyukas fogba és hatására a fog maga termel kálciumkristálvt és foszfátot, állítólag ugyanolyan minőségűt, mint amilyen a fog. sőt a betömött lyuk. repedés még erősebb is lehet a fog eredeti anyagánál. dégségben is jártak a KarlMarx-Stadt-i Volksstimme szerkesztőségében. A német újságírók baráti együttérzéssel figyelték az október 23-a óta lejátszódott magyarországi eseményeket és az ellen-' forradalom felett aratott győzelem^ alkalmából táviratot küldtek a Szegedi Néplap munkatársainak. A táviratban kifejezték szolidaritása kat és tudomásunkra hozták, hogy a Volksstimme szerkesztőségének dolgozói 1800 márkát gyűjtöttek maguk között, amit elküldtek a magvar r.éö megsegítésére. A Szegedi Néplap szerkesztőségének kollektívája táviratban köszönte mee a keletnémet újságírók segítségét és harcostársi szolidaritását. Megindult a b© fötdi cso .magforgalom A belföldi csomagforgalom megindult. A postahivatalok csak értéknyilvánítás nélküli csomagot vesznek fel. Törékeny, terjedelmes és expresszc som agak felvétele egyelőre még szünetel. A posta, tekintettel a szállítási nehézségekre, kéri a közönséget, hogy romlandó tartalmú csomagot nem adjanak fel, (MTI) kolja a volt MSZT-székház központi fekvése, valamint az a lehetőség is, hogy aí MSZTszékhéz sok egyéb gondját is megoldaná a színház vezetőségének, többek között a színház művészetnek és dolgozóinak rendezetlen lakásproblémáit ls, ha a Szegedi Nemzeti Színház megkaphatná teljes egészében a Horváth Mihály utcai volt MSZT-székházat. Dr. Perbiró József profeszszor, a városi tanács v. d.elnökhelyettese hangsúlyozta a megbeszélésen, hogy nagyon időszerű volna már egyszer és mindenkorra megoldani, helyesebben létrehozni a szín. ház részére az úgynevezett állandó jellegű szolgálati lakásokat, hogy ezzel is biztosítsuk a lehetőségekhez képest a művészek zavartalan munkáját Szegeden. Közismert, hogy eddig sok esetben a legértékesebb színészek voltak kénytelenek a megoldatlan lakásproblémák miatt távozni a Szegedi Nemzeti Színház művészgárdájából. Perbiró professzor egyben bejelentette, hogy a mostani lehetőségek között a Színház is kap néhány lafkiást a kiosztásra kerülő lakások közül. A MEGBESZÉLÉSEN sor került a színház művészeti tanácsadó testülete és a színház vezetősége közötti viszony rendezésére ls. Megállapodás történt abban, hogy a színház vezet őségé a színházat érin tő döntő kérdésekben, mint pél* dául a műsorpolitika meghatározása, illetve kidolgozása, a személyi változások kérdései és egyéb fontos döntéseknél a színház vezetősége meghallgatja és figyelembe veszi a művészeti tanácsadó testület véleményét ls. A műsorpolitika kidolgozásánál természetesen a színház vezetősége figyelembe veszi mind* azokat a technikai lehetőségeket, amelyek szükségesek egy-egy darab bemutatásához, s csak azután beszéli meg a tervezetet a művészeti tanácsadó testülettel, A színházi megbeszélésen a művészeti tanácsadó testület vállalta, hogy javaslatot dolgoz kl a színház műszaki dolgozóit érintő emberibb bértételek bevezetésére. Hasonlóképpen tervet dolgoz tó a színház kötött létszáma az úgynevezett Btátusa megmerevítés feloldására is, valamint a bürokratizmus ezer szálával megkötött anyaggazdálkodás normállsabbá léteiére. A megbeszélés értelmében mindez lehetővé teszi, hogy a szabad munkavállalás lehetőségével a legjobb színészek ne eltávozni kényszerüljenek Szegedről, hanem ellenkezőleg, térjentfc vissza a százesztendős Szegedi Nemzeti Színház falai közé, , Megtízszereződött a zsebelések száma Szegeden INTERJÚ EGY Z S E B M E TS Z Ö V E L MIT MOND A RENDŐRSÉG? A "Szegedi Néplap* december 4-1 rendőrségi hírei között olvashattuk, hogy elfogták Rádai Ferenc zsebtolvajt, aki a villamoson 300 forintot emelt el az egyik utastól. Most Itt áll előttünk Rádai, a rendőrség bűnügyi osztályán. Középmagas, sovány, fekete férfi. 38 éves. Beszéd köziben erősen gesztikulál, de ez a kézmozgás alig tűnik fel. Balkarját kissé fájlalja, mint kiderül, letartóztatása után megkísérelte átharapni karhajlatban a vastag eret. Rendőrségi körökben már ismert arról, hogy mindent megtesz kórházba szállításáért. Onnan ugyanis rendszerint meglép. A beszélgetés egyébként külön riportot érdemel. Miért is csukták le legutóbb? — Nyolcszáz forintért — mondja —. Egyszerű, sdrr.a lopásért. Semmi körítés (?). Hat évet kaptam ezért (?). Az sdk. Máskor a nemzetközi gyerekek se kapták.., — És hányszor ült? — szakítjuk félbe "udvariatlanul*. — Nyolcszor. Az nem sok. összesen esek tíz év. Először tizennégy éves koromban iemezjátékért, Akkor nagyon éhes voltam... — S hogy bukott le fnoet? — Nézze, hiszen ismernek Itt. Nem vagyci'.í részeges. Súlyos beteg vagyok és idegbajom van. Ha nem jön rám, madarat lehet velem fogatni. Szóval... sokan voltunk a villamoson. Egyszercsak érzem: valami a lábamra esett. De le se lehetett hajolni. Mikor a megállónál leszálltak, lehajoltam, s fölvettem. Éppen lelépek, nézem: hát egy pénztárca. Kiabáltak utánam, egy rendőr is ódajött, de még két lépést sem tettem Odaadom neki a pénztárcát, azt kérdi egy asszony, miért nem adtam vissza? Mondom, kedves asszonyom, honnan tudhattam, hogy a magáé? Akkor meg azt mondja a rendőr, hegy letartóztat. Ejnye mondom, hát ne balhézz, ha' én vágni akarok, a levegőn át emelem el... Velem szépen kell foglalkozni, nehéz a természetem. — Mese ez — mondja a rendőr. Mire ő: — Na persze, ezt csak olyan teljesen hihetetlen sablonnak mondtam. De hát úgy sem változtat a büntetés-sn, hogy én mit mondok. A börtönben meg, becsület szavamra, százados úr, lerágnám a húsom, ha mást mondanék. Mert kérem, ha én ezt úgy lopom, állig hiszem, hogy bárki észre venné. Különben anélkül nem lop az ember, hogy megnézné: mi van benne, megéri-e? Ha tetszik érteni a zsebeléshez, tudhatja, hogy a levegőn át is elszedem, amit akarok. Itt, nyolc szem előtt kijelentem önnek uram, hogy ha akarja, az ön belső zsebéből is kilopom a pénztárcát, s még Csak észre sem veszi... — Feri — szakítja félbe a tiszt —, a múltkor találkoztam Pesten egy nemzetiközivel! Gyanakodva figyel, majd hirtelen kérdi: — ... csak nem a Rothmann volt?! — De az, a Rothmairm Jóska. a zsebmetszők királya! Hiába, a szaktekintély az alvilágban sem lebecsülendő • Miután megismerkedtünk egy zsebmetsző vei, ismerttédjünk meg a Zsebeléssel is MH mohdanak erről a bűnügyi szakértők? Különbséget kel! tenni a "maszek* módon egyedül "dolgozók* és a "bugázók* között. Ezek kisebb csoportokban látogatják a nagyforgalmú nyilvános helyeiket, s technikájuk fő elve az. hogy a tolvaj r.zcnn.nl tovább adja társainak a lopott holmit, hogy ha felismer k és elfogják, a rendőrség no találjon hála "körpuszt«, ne lehessen semmit rábizonyítani. A kiürített tárcákat a Zsebe'ök általában eltüntetik A Marx tér körű] például több olyan exponált pince van, ahol a rendőrség sűrűn faláí elszórt tárcákat és iratokat. A "kulturáltabb* zsebe1 ők azonban lojálisak áldozataikkal szembén. és postán viszszaküldik a fölösleges holmit. Ujabban gyakoriak a gyerek-zsébelések ls. Történ* például, hogy a Margit utt.ni iskolából egy 12 éves tanuló a tízperces szünetben kiszaladt a csemegébe, hogy zsebeljen egyet. Pechjéré elfogták. A zsebtolvajok lebuktatása egyébként — mint a nyomozók mondják — sokkal nehezebb a komplikán rablások, gyilkosságok elkövetőinek kézrekerítésénél. Különösen most, hogy a zavaros körülmények folytán megtízszereződött a zsebmet* i szések száma Hivatalos J adatok szerint míg azelőtt havi 5—15 zsebelés történt* most van olyan nap, mikor hat esetről is Jelentést tesz* nek a rendőrségen. Végül próbáljuk felderíteni a zsebmetszések megszs * porodását kiváltó okokat és a védekezés módjait. A szegedi rendőrség bűnügyi osz • tályának vezetője három csoportba foglalja ezeket az okokat és a következőképpé á elemzi: — Egyik ok az, hogy m zsebtolvajok felett eléggé enyhén ítélkeztek. Többet a büntelés letöltése előtt szabadon bocsátották* mivel „csak néhányszáz forint" szerepelt a terhükön. Holott ezek rendszerint viszszaeső bűnözők. Ráadásul a zavaros körülmények közepette több zsebmetsző kiszabadult az országban. Másik oknak az alkalmak szaporo darát tartom. A sorbanállások, s egyéb nagyobb tumultusok például kitűnő alkalmat nyújtanak a zsebelek működéséhez. Harmadik okként az emberek elővigyázatlanságára és hanyagságára kell hivatkoznom, hiszen gyakran hallunk olyan panaszt. hogy valakinek a piacon kiemelték a kosarából a pénztárcáját. — A zsebelés ellen védekezésül azt ajánlanám, hogy a lakosság legyen óvatosabb, vigyázzon holmijára, különö ren, ahol nagyobb tömeg van jelen. Ugyanakkor ajánlató: megnézni a környezetet, jól megjegyezni nz arcokat, hogy zSebélés esetén pontos személvléífást kaphassón a rendőrség. Mi már ismerjük a pácienseket! lex Kinevezték az bjíső Békekölcsön sorsolási bizottságát A pénzügyminiszter kinevezte az I. Békekölcsön december 9—12 között sorrakerülő 9. húzásét ellenőrző bizottságot. A sorsolási bizottságban az üzemi munkástanácsok, a Magvar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetsége. Budepest Főváros Tanácsa, a SZÖVOSZ. a Pénzügyminisztérium és aa OTP által javasoltak kerültek. Péntek, 1956. december 7,