Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-05 / 14. szám

a m®o§z a bérek, a fizetések megállepiftásáha, harcolmok kell érdekeikért A MEDOSZ elnökségének felhívása "•Földmunkások, szakmun­kások, részegmunkások, tör­pebirtokosok szervezkedjetek! A magyar földmunkásaiig év­százados dicső múltra vissza­tekintő mozgalma Szántó Ko­vács Jánoséktől az UFOSZ-, I ÉIÍOSZ-, majd a DÉFOSZ­szervezetekig sok győzelmet vívott már lc< a falusi munka­vállalók érdekeinek védel­mében. Rákosiék nznnban szétzúzták szervezeteinket, hogy tetszésük szerint bán­hassanak el velünk. Most is­mét lehetőségünk nyílik, hogy megvédjük érdekeinket. Mint munkavállalók, bele aka­runk szólni a bérek, fizetések megállapításába, a bérleti di­jak kialakításába, részesmü­velés esetén a munkavállalók részének meghatározásába, harcolni akarunk a társada­lombiztosítással, szabadság­gal, nyugdíjjal stb. kapcsola­tos ügyekben. Mi azonban ucin csupán munkavállalók vagyunk. Sokunknak van egy­két hold földje, amit a bér­munka mellett megművel. Rákosiék azonban nem akar­ták észrevenni a mi kis föld­jeinket, amelyeken pedig sok­szor igen értékes, a nemzet­nek hasznos belterjes gazdál­kodást folytattunk. Most kö­veteljük, hogy az ország ve­zetői ránk is gondoljanak. Mi is részesüljünk a kedvez­ményes vetőmag-, mütrágya­és egyéb juttatásokban. A mi használatunkra is gyártson az ipar alkalmas, ol­csó kisgépeket, és mi is köt­hessünk szerződést a munka­igényes kis területen nagy jövedelmet jelentő ipari nö­vényekre. Sok tehát a tenni­valónk, mindezt azonban csak akkor végezhetjük el, ha együttes erővel lépünk fel. A Mezőgazdasági és Er­dészeti Dolgozók Szakszerve­zete számos földmunkás, fő­leg a tiszántúli földmunká­sok követelésére megalakí­totta falusi tagozatát. Alakit­sátok meg ti is helyi szerve­zeteiteket, gyűjtsétek össze minden községben a földmun­kásokat, rcszesmunkásokat, vincelléreket, kertészeti gyü­mölcstermelő és szőlészeti szakmunkásokat, feles- és kis­haszonbőrlőket, akii: földjük mellett bérmunkát is vállal­nak. Alakítsátok meg a helyi szervezetet. Igényeljétek visz­sza a régi UFOSZ-, FÉKOSZ­vagy DÉFOSZ-székházakat és itt teremtsetek otthont maga­toknak. Demokratikusan, tit­kos szavazással válasszatok ideiglenes intézőbizottságot azokból, akikben a legjobban bíztok és kezdjétek meg a munkát. A falu társadalmá­nak egyik legértékesebb réte­gét tömörituek sorainkba, ha megalakítjátok helyi szer­vezeteiteket, ha együttes erő­vel lépünk fel, szavunknak súlya lesz, és keli is hogy le­gyen. Készt követelünk ma­gunknak a falu, az ország ve­zetésében. Követeljük, liogy a mi helyi szervezeteink kap­ják meg a mezőgazdasági munkaközvetítés jogát. Mi kössük meg a munkavállalási, feles- és részcsszerződéseket, kishaszonbérleti szerződése­ket. Mindezek érdekében ké­sedelem nélkül lássatok mun­kához. Alakuljanak meg fa­lusi szervezeteink, és kezdjék el működésüket a mezőgazda­sági kisemberek érdekeinek képviseletében. » A Mezőgazdasági és Erdészeti Dolgozók Szakszervezete elnöksége*. Hasznosabb lenne, ha wta helyett az ENSZ időt adna Hammarskiöfdstefi budapesti tárgyalásai előkészítésére — állapítja meg a belgrádi rádió tudósítója Az ENSZ-közgyűlés vitája a magyar kérdésről A külpolitika hírei \A törvény és a többség akarata érvényesüljön ! Cj-Delhi (AFP): Nehru, az indiai felsőházban beszélt Csou En-laj kínai miniszter­elnök legutóbbi indiai láto­gatásáról is. "E látogatás alkalmából megállapítottuk, hogy a bizo­nyos kérdésekkel kapcsolat­ba .1 fennálló nézeteltéréseink­től eltekintve széleskörű meg­egyezés áll fenn közöttünk. Oly sok kérdésiben értünk egyet, hogy ez lehetővé teszi számunkra az együttműkö­dést*, "Lehetetlenség az — mon­dotta végül Nelrnu —, hogy Kína továbbra is kívül ma­radjon az ENSZ-en*. • London (MTI): Mint a BBC jelenti, az angol kormány fel­vetette a bizalmi kérdést a szuezi politikáját illetően. A bizalmi kérdésről a ma kez­dődő kétnapos közel-feeleti vita befejeztével szavaznak majd. A kormány javaslatá­hoz a munkáspárti ellenzék módosító indítványt terjesz­tett elő, amely bizalmatlan­ságot fejez kl a kormány po­litikája iránt, A szőregi Vörös Rózsa Ter­melőszövetkezet megyeszerto liírcs volt arról, liogy tagjai tudtak élni a nagyüzemi gaz­dálkodásban rejlő lehetőségek­kel. Ennélfogva jól is éltek. Jellemző volt erre n tsz-rc, hogy a múlt esztendőben is az egyéni jövedelmeken kívül majdnem 70 forint (a termény értéke és pénz) jutott az em­bereknek munkaegységen kint. A tagság legnagyobb része az elért eredményekkel meg volt, és meg is lehetett elégedve. Érthető volt tehát, hogy az október 23-át követő esemé­nyek első napjaiban kimond­ták: megvédjük közös vagyo­nunkat, bármi áron is, ha azt valaki el akarná venni tő­lünk. Most azonban mégis más történik. A tsz-cn belül a han­goskodók, a bűntelenek felett is halálos ítéletet hirdető iz­gága elemek kaparintották ke­zükbe a hatalmat. Először tíz­tagú „forradalmi bizottságot" alakítottak. Nem sokkul ké­sőbb, amikor lehetőséget lát­lak erre, átalakultak úgyneve­zett „tízes felszámoló bizott­sággá" a szövetkezet felszámo­lására. A szövetkezet sok tag­ját, aki ma is az együltmara­dás mellett van, különböző módszerekkel megfélemlítették; most pedig osztani akarnak széjjel mindent az égvilágom Ma maradna valami a nagy osztozkodás után — ahogy ők gondolják — az a visszamara* dolt tagságé lehet. Ezek az elgondolások, cso* lekedetek törvényellenesek. El­lentétben állnak forradalmi munkás-paraszt kormányunk igazságos rendelkezéseivel is; A Vörös Rózsa Tsz vagyona felelt semmilyen felszámoló bizottság nem rendelkezhet; Az ügyes-bajos dolgok intézé­sére egyedül. csak a tagság állal korábbon demokratiku­san megválasztott vezetőség jogosult A Vörös Rózsához hasonló tsz-eket nem lehet, s nem is szabad felszámolni. El­lenben minden szövetkezeti tagnak, aki akarja ezt, módot kell adni ahhoz, hogy kilép­jen. Az erről szóló rendelke­zések világosan kimondják: minden kilépőnek meg kell adni, amivel ténylegesen tarto­zik neki a szövetkezet Ha­sonló minőségű és nagyságú földterületeket kell nekik ki­adni, mint amilyennel annak idején beleplek. A továbbra is együtt maradó tagságnak pe­dig biztosítani kell a termelés­hez való kedvező feltételeket­A honvédség újjászervezése Ussta Gyula vezérőrnagy nyilatkozott a karhatalmi ezredekről, az újoncbevonulásrót és a katonai szolgálati időről New York (AP). Az ENSZ közgyűlése hétfőn — magyar idő szerint — 15.5G órakor — megkezdte a 14 ENSZ tagállam által-benyújtott határozati ja­vaslat tárgyalását A határozati javaslat felszólítja a Szovjetuni­ót és a magyar kormányt, leg­később péntekig, december 7-ig adjon engedélyt az ENSZ meg­figyelőinek, hogy Magyaror­szágra ulazzannk. A határozati javaslat „mély aggodalmát fe­jezi ki nffelelt, hogy a Szovjet­unió nem tett eleget azoknak a korábbi határozatoknak, ame­lyek felszólították, hogy sziin­losse be a Magyarország bel­ügyeibe való beavatkozását, a magyar polgárok deportálását, s liogy szállítsn vissza a már de­portált személyeket és vonja vissza fegyveres erőit Magyar­országról". A határozati javaslatot Argen­tína, Ausztrália, Relgiom, Kuba, Dánia, Snlvador, Írország, Olasz­ország, Hollandia, Norvégia, Pa­kisztán, Svédország, Thaiföld és az Egyesült Államok terjesztette elő. Amikor a közgyűlés összeült, Jlammarskjöld főtitkárnak kéz­besítették azt a táviratot Buda­pestről, amelynek szövegét la­punk első oldalán közöljük. Horváth Imre külügyminisz­ter, a hétfői ülésen újból tilta­kozott nz ellen, hogy a magyar­országi helyzet a közgyűlésen megvitatásra kerül. 1 forváth azt hangoztatta, hogy Kádár Já­nos. nmint a rend helyreáll, kér­ni fogja a szovjet csapatoknak Magyarországról való visszavo­nását. Ifenry Cabot-Lodgo, nz Egye­sült Államok küldötte kijelen­tette: Dudapestnek az az aján­lata, hogv Ilammorskjöldnek „mindkét fél részére alkalmas későbbi időponlbnn" megengedi a beutazást, — igen kevéssé ki­elégítően hangzik. l.odgo rámutatott, hogy Ham­marskjüld három főből álló meg­figyclőrsoportját haladéktalanul cl kell küldeni a Magyarország­gal szomszédos országokba, be­leértve Romániát, „a deportáló vonatok ellenőrzése" —. Lodgc szerint fontos, hogy az ENSZ megfigyolői a helyszínen tájé­kozódjanak arról, hogy a szov­jet erők milyen mértékben irá­nyítják n magyar kormányzat tevékenységét, hogyan megy a gyakorlatban a segély szélosztá­sa, milvrn körülmények közölt van Nagy Imre, és liogy megál­lapítsák az igazságot a deportá­lások kérdésében. A vita során felszólalt Vaszi­)ij Kuznyecov szovjet kiilügy­minis/torbclyettes is és kijelen­tette, liogy a mngyur kérdés vi­2 Szerda, 1956. december 5. tájának folytatása növeli a vi­lágfeszültséget és aláássa az ENSZ erejét. Felszólította a közgyűlést, hogy fordítsa fi­gyelmet a napirend más pont­jai, különösen a leszerelés, va­lamint Algéria ét Ciprus kérdé­se jelé. lújznyerov kétségbevonta az Egyesült Államoknak azt az ál­lítását, hogy semmi közük a magyarországi eseményekhez, idézte Dullcs külügyminiszter egyik nyilatkozatát, amelv utalt arra, hogy az Egyesült Államok politikája a kelet-eurőpai népek felszabadítására irányul „Dul- • les úr nyilatkozata önmagáért beszél" — mondotta Kuznyecov, és hozzátette, hogy az Egyesült Államok „rendszeresen beleavat­kozik a népi demokráciák bel­ügyeibe és igyekszik megdönte­ni azokat"; Kuznyecov hangsúlyozta, hogy Magyarországnak csak egy do­logra van szüksége, arra, hogy hagyják békében, ne akadályoz zált meg a rend helyreállításának nehéz munluiját. Azt mondotta, hogy Magyarországot még min­dig támadják a földalatti ellen­forradalom és a külföldi reakció orői. Elmondta, hogv a magyar nép könnyen összetéveszthetné az ENSZ és nz Egyesült Álln­mok erőit, ezért félreértené az ENSZ-megfigyelők Magyar­országra érkezését. Közölte, hogy a szovjet küldöttsége a 14 hatalmi javaslat ellen szavaz. Preotcasa román külügymi niszter hangsúlyozta, hogy nem volt szükség ENSZ-mcgfigye­lólcre a felkelés alatt sem, még kevésbé van most, miután a béke helyreállt. Arra a javaslat­ra célozva, hogy az ENSZ meg­figyelői Romániába is elmenje­nek és kiderítsék az igazságot Nagy Imre ott-tartózkodásáról, Prcoteasa kijelentette, hogy a szomszédországokba küldendő megfigyelők célja ugyanaz len­ne, mint a Magyarországra kül­dendőké, tehát ugyanolyan ál­lásponton letznek velük szem­ben. Prcoteasa bejelentette, hogy Nagy Imre és követőinek egy csoportja politikai menedék­jogot kapott Romániában. Jovnn Scsekics, a belgrádi rá­dió New York-i tudósítója sze­rint az Egyesült Államoknak ama kezdeményezése, liogy a magyarországi helyzetet újból megvitassák, annak a politiká­nak a folytatása, amelynek az a célja, hogy propagandát űzzön az elleniéi oldalán megnyilvá­nuló hibákból. X tiláA.íMioi-mt sakkal hasz­nosabb lett volna, ha nem az újabb vitát szorgalmazzák, ha­nem inkább idő; kellett volna adni az ENSZ főtitkárának arra, hogy a magyar kormánnyal folytatandó tárgyalása útján ké­szítse elő budapesti tárgyalását. A Népszabadság munka­társa felkereste Úszta Gyu­la vezérőrnagy bajtársat, a katonai tanács elnökét, aki jelenleg az újjászervezés alatt álló magyar honvédség munkáját irányítja. A tábor nok a következő válaszokat adta a hadsereg jelenlegi helyzetével kapcsoldtban: KÉRDÉS: Tudjuk, hogy Budapesten működnek a hon­védtisztekből álló karhatal­Kiket bátorítottak a magyarországi események? B New Slaiesimn című angol lap figyelemre méltó cikk* Magyarországról London (MTI): A New Sta­tesmanben J. Mendelsson, a kelet-európai ügyek szak­értője a következőképpen elemzi a magyar eseménye­ket; — A forradalom kezdetben diákok és munkások műve volt, de fokozatosan más erők nyomultak előtérbe, főként miután az orosz hadsereg ki­vonult Budapestről. Megkez­dődött a könyvek és az újsá­gok elégetése, ami nem a szakszervezeti tagok és a szo­cialisták rendes szokása. A tüntetők mind több és több szélsőséges nacionalista köve­telést hangoztattak üléseiken. Előkerültek a Horthy-hadse­reg régi egyenruhái. A Nagy Imre-kormány hatalma foko­zatosan semmivé zsugorodott. Egy nappal azelőtt, hogy a szovjet haderő bevonult Bu­dapestre, maga Nagy Imre fogoly volt a parlamentben, amelyet óriási tömeg ostro­molt, e miniszterelnök fejét követelve, noha több anti­kommunistát vett fei kormá­nyába. Aktív módon avatkozott bc a Szabad Európa rádió, amely rádiópropagandisták csapatát küldte Győrbe. Egyszer­smind harcokra bujtogató fel­hívásokat adott le szakadat­lanul müncheni rádióállomá­sáról és megbízható német források szerint folyton nyu­gati katonai segítséget ígért. A forradalom vezetése állan­dóan jobbfelé tolódott el. Mint a Die Welt című kon­zervatív német lap j tervtette, a magyar katonák Budapes­ten röpiratokat osztogattak, amelyek sürgették az egész kormányzati végrehajtó ha­talom átruházását a hadse­regre. Ezeket a röplapokat az "ideiglenes magyar kormány honvédelmi bizottsága* írta alá, amely nyilván ellenkor­mány volt az akkor még tör­vényes Nagy-kormánnyal KWtnhen. A ezróUuisAaoe xuac.in­mi ezredek. MI a helyzet vi­déken? VÁLASZ: Az október 23-át követő eseményeit hatására — mint ismeretes — a had sereg széthullott. Jelenleg újjászervezés alatt áll. Budil­pesten már hetek óta töY.) forradalmi karhatalmi ez­red működik. Vidéki csapa­I taink többségénél a tisztek í legnagyobb része és a másod­éves sorlegénység legtöbbje a helyén van. Ezeknél a csa patokná! a parancsnokok — együttműködve a .rendőrség • gel és a szovjet egységekkel — megszervezték, illetve szervezik a karhatalmi mun­kát. Az alakulatoknál a karha­talmi szolgálat mellett foly-k a honvédségi anyagok és technikai eszközök számba­vétele és karbantartása is, mely rendkívül fontos mun­ka és felöleli a személyi ál­lomány idejének tekintélyes részét. KERDES: A hadsereg tiszt­jeinél: nyilatkozatot kellett aláírniok, melyben kötelez­ték magukat, hogy támogat­naüstá'.: által vezetett tötneg megrohanta a Külügyminisz­tériumot és fittyet hányt a Nagy—Tildy-kormány kö­nyörgéseinek, hogy hagyják abba a vérontást. November elsején Tildy végső kétségbe­esett kísérletet tett, hogy megnyerje Mindszenty segít- , kormányt az e„e„for segét a helyzet megszilárdító- ^da,mi re5tauyráció leverésé­it egytagú ben renjJ nyugalom hely. reállításában, a munkáshata­lom védelmében. Ml a hely­sához. A kormány küldöttsége Tildy vezetésévei felkereste Mindszentyt, aki visszautasította őket és ezzel — mint a jól értesült Der Spiegel megállapította — azokat bátorította, aki: bíbor­nok-párt alakítására mester­kedtek. Ezzel Mindszenty tö­kéletessé tette a Nagy-kor­rnány elszigeteltségét és bizo­nyossá tette annak bukását. A cikkíró végső következ­tetései: — Ha elő akarjuk segíteni a csatlós országok liberalizálá­sát, úgy legyen olyan politi­kánk, amely az európai biz­tonsági probléma megoldását ígéri: 1. Mondjuk az oroszok­nak, hogy hajlandók vagyunk tárgyalni európai biztonsági egyezményekről, amely lehe­tővé tenné a NATO és a szovjet haderők fokozatos visszavonását az Elbától ke­letre és nyugatra. 2. Anglia és Amerika biztosítsa a Szov­jetuniót, hogy nem szándé­kozik a liberalizálást saját (katonai pozíciójának erősíté­sére felhasználni olymódon, hogy Magyarországot, vagy bármely más csatlós államot a NATO táborába csábítson. 3. Javasoljunk semleges kör­zetet Európa szívében, amely kezdetben Ausztriát és Jugo­szláviát foglalná magában és a biztonság érzésének kifej­lődésével fokozatosan kiter­jedhetne más államctora is. Ilyen módon józan megegye­zést érhetnénk el a Szovjet­'óval, mielőtt még késő lenne, £ mielőtt még újabb katasztrófa harmr.dik világ­háborúba döntene bennün­ket zet a nyilatkozat aláírásával'' Mi történt azokkal a tisztek­kel, akik nem írták alá? VÁLASZ: A tiszti nyilit­kozat aláírása országszerte befejeződött. A hadsereg tisztjeinek 80 százaléka alá­írta és ezzel vállalta, hogy fegyverrel is támogatja a kormányt, a szocializmus, ? dolgozó nép ügyének védel­mét. Ez azt jelenti, hogy tisz­tikarunk nagy többsége fel ismerte a helyzet komolysá­gát, az ellenforradalom reá lis veszélyét és kész arra, hogy kormányunk utasítása'­nak megfelelően harcoljon az ország rendjének, nyugalmá­nak mielőbbi helyreállításá­ért. Természetesen, annak a lehetősége is fennáll, hogv maradtak még a hadseregben olyan elemek, akiknek célja: belülről bomlasztani a tisz­tikar fegyelmét és egységét. Bízom abban, hogy az ilye­neket népünkhöz hü tiszti­karunk előbb-utóbb kiveti magából. Azok a tisztek akik a nyilatkozatot nem ír­ták alá, leszereltek és a pol gári életben helyezkedtek el. illetve igyekeznek elhelyez­kedni. Minden tőlünk telhe­tőt megtettünk és megte­szünk, hogy ezek a tiszt baj társak a lehetőséghez mér­ten a leggyorsabban és a számukra legmegfelelőbb munkaterületeken munkátnz jussanak. KERDES: Ml van azzal a sorköteles korosztállyal, melynek ez év őszén kellett volna bevonulnia? VÁLASZ: Az idei újoncbe­vonulások az események kö­vetkeztében egyelőre elma­radtak. a fiatal katonák be­vonulását későbbi időpontra halasztottuk. Az időpont és a bevonulók létszámának kérdésében majd a kormány dönt KERDES: Hogyan állunk a hadsereg újjászervezésével? Előreláthatólag mikorra te­remtődik meg az új magyar honvédség — és mekkora lesz? VÁLASZ: A jelenlegi ka­tonai alakulatok a helyzet; sajátossága következtében át­meneti állapotban vannak. Mihelyt a kormány jóvá­hagyja a hadsereg szervezé­sével kapcsolatos kérdéseket, hozzáfogunk a gyorsütemű szervező munkához. Ez ha­marosan bekövetkezik és erre a szükséges előkészületeket megtettük. Mekkora lesz a hadsereg? Ezzé] kapcsolatban annyit mondhatok: az eddigieknél nyilvánvalóan kisebb. Ami új hadseregünk szel­lemét, feladatait illeti, ren­delkezünk annyi képzett ve­zetővel, jó tiszteikkel, akik képesek olyan magyar had­sereget felépíteni, mely biz­tosítja országunkban a ren­det, nyugalmat és képes meg­semmisíteni az ellenséget, bármilyen úton-módon törne is népünkre. KÉRDÉS: Ügy hallottuk, a honvédség vezetői foglalkoz­nak a tiszti fizetések rende­zésével és a katonai szolgá­lati idő csökkentesével. Igaz ez? VÁLASZ: Valóban dolgozunk a tisztek, különösen az alsóbb beosztásúak (szakasz-, gzázad­parnnesnokok) illetményének olyan módon való rendezésével, hogy biztosíthassák maguknak és családjuk számára a megfelelő biztos megélhetést. Foglalkozunk azzal a kérdés* scl is, nem lehetne-c a legénység lényleges szolgálati idejét csök­kenteni. Vannak még a hadsereggel kapcsolatban más problémák is. Mindezt igyekszünk sorra meg­oldani, erönkhöz és lehetősége* inkhez mérten. — mondotta Úszta Gyula vezérőrnagy többek közölt. SZEGEDI NÉPLAP

Next

/
Oldalképek
Tartalom