Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-31 / 35. szám

I. évfolyam. 35. szám Ara: 50 fillér Hétfő. 1956. december 31. Hz Ipari termelés és a muiilaaélkilliséi IfGyorslista a III. és VS. Békekölcsön teásáról Sseg®c3 gyarapításáért szépítéséért Lakáskérdés, új beruházások, munkástanácsokkal való együttműködés, színház, egyetem, a mezőgazdaság útja, sport Tombácz Imre, a végrehajtó bizottság elnöke nyilatkozik a szegedi tanács 1957. évi terveiről esztendőt! Munkatársunk felkereste Tombácz Imrét, a Szeged megyei jogú városi tanács végrehaitó bizottságának el­nökét. Megkérte, hogv az új­év alkalmával nyilatkozzék a tanács 1957. évi feladatai­ról és terveiről. Aíit tart legfontosabb fel­adatának a városi tanács az úi évben? — Legfontosabb a lakás­kérdés megoldása és a vár­ható munkanélküliség enyhí­tése; Tovább folytatjuk az eddig irodai és más célokra felhasz­nált lakások felkutatását és visszaadását eredeti rendi 1­tetésének. Ü1 lakások ép* ré­sét is szorgalmazzuk. Minden megtehetőt megteszünk, hoav a kormánv az ötéves terv­ben Szeged számára előirány­zott 500 lakásból lehetőleg 200-at 1957-ben kezdien el. Továbbra is támogattuk a kislakás-építési akciót. Arra törekszünk, hogv lehetőleg az eddig még beépítetlen te­rületeken építkezzenek. Ge­dóban és Kecskéstelepen van erre lehetőség. A munkanélküliség enyhí­tésére a város csatornázásá­val összefüggő közmunkákat szándékozunk megindítani. Az 1958-ra ütemezett mun­kákat hoznánk előre. A holt Tiszába torkoló nvílt fűgvűi­tő-csatorna. a holt Maroshoz vezető nvílt csatorna, a Bé­ketelepi úi belvízrendezéssel kapcsolatos nvíltszelvénvü csatorna mesásása lenne ez. Ezenkívül az alsó Tisza hul­lámtéri vízrendezés folytatá­sa. végül a rókusi téElagvári tó környékének rendezése. II munkákra több mint 10 mil­lió forintot fordítanánk. A kerületi tanácsok átrendezé­seket és egvéb területrende- 1 zéséket állítanak közmun­kákba. A város területén lévő könnyűipari üzemekben vár­ható munkanélküliség enyhí­tésére a tanácsi vállalatoknál szeretnénk munkalehetősége­ket biztosítani. A Hangszer­készítő Vállalatnál export gyümölcs-kosarak gyártásá­nál több mint 200 személy­nek adhatunk rövidesen mun­kát. Milyen beruházásokat vé­gez a tanács az úi évben? — Gáz- és vízellát á« bőví­tésére. közkifolyók létesítésé­re. egvéb vállalati beruházá­sokra 8 millió forintot, csa­tornázásra 2 millió forintot költünk. A lakáskialakítá­sokra az eddiei 2 millió fo­rint helvett 6 millió forintot biztosítunk. Ezok a számok nem véglegesek. Lehetséges. ennél ióval többet fordítunk beruházásokra. Maradt-e felhasználatlan keret az elmúlt évből? — Körülbelül 2 és félmillió forintot nem használtunk fel az október 23-i eseményeket követő sztráikok miatt. A budapesti Aszfaltútépítő Vál­lalatnak kiadott munkánál például félmillió forintot nem használhattunk fel. A Csong­rádmegyei Építőipari Válla­latnál 400 ezer forint maradt felhasználatlanul. Mit tesz a városi tanács végrehajtó Szened iparának energia- és nvers­anvaa-ellátásánaik elősegíté­sére? — Már eddig is állandóan figyelemmel kísértük az üze­mek energia- és anyagellátá­sát. Együttműködésre kész­tettük őket. Ígv együttműkö­dik a Jutaárugyár és a Le­mezgyár. Az Autóiközlekedési Vállalatnak benzint, keres­tünk stb. Vállalatokkal kü­lön tárgyalunk, hogv milyen kooperáció látszik a legelő­nyösebbnek. Szakigazgatási szerveink állandóan segítik ezt megoldani. Mi a helvzet a szolgáltató vállalatoknál? — A tanács vállalatok, kis­iparosok az elmúlt, évben már helvi és megvei szükség­letekre igyekeztek termelni. Ez sikerült is. Az egyes nagy­kereskedelmi vállalatok a helvi szükségleteket már vál­lalatainktól fedezték iórész­ben. Jelentős eredményeket értünk el az exportgyártmá­nvok terén is. 1957-ben a vál­lalatok üzemeltetését bizto­sítjuk. a munkafeltételeket szeretnénk iavítani. A ter­melésnél és az értékesítésnél a vállalatokat önállóbbakká tesszük. Mit tesz a végrehajtó bi­zottság a szegedi üzemekben alaikult munkástanácsc/kkal való együttműködésért? — Állandó bizottságaink máris kapcsolatot kerestek a munkástanácsokkal. Ígv az ipari állandó bízottság segít a vállalati problémák megol­dásában. Az egészségügyi ál­landó bizottság tüdőszűrő vizsgálatokat szervez az üze­mekben. A munkástanácsok kénviselőit bevonjuk a tör­vénytelen lakásfoglalások fe­lülvizsgálásába , stb. A lövő­ben folvlatiuk a termelés problémáival foglalkozó meg­beszéléseket; Várható-e Szeged közléke­désénék fejlesztése az új év­ben? Milyen lehetőségek vannak a város kövezetének, járdáinak javítására? — Üi autóbuszokat állítunk be. Folvtatiuk az utak fel­javítását. Több millió forin­tot fordítunk maid erre. Szeged egyetemi város. Ho­gyan kévzeli a tanács az együttműködést, az új évben az egyetemekkel? — Bensőségesebbé akariun tenni az egyetemmel való kapcsolatunkat. A városi ta­nács úgy látia. hogv az egye­tem megértést tanúsít sok közérdekű kérdés megoldásá­nál. Felkérjük, hogv a tudo­mányos kutatásaikkal segít­rvUr „15 3 mirvsstériumi *t helyiipari vállalatok terme­lési és minőségi problémái­nak megoldását. Mi a helyzet a közév- és ál­talános iskolákkal? — Elsősorban segítünk megoldani elhelyezkedési ne­hézségeiket. A Bérkertósori iskolára emeletet húzunk, a Petőfi I. iskolát három tan­teremmel és egv tálcással bő­vítjük. József Attila telepen óvodát létesítünk, a móravá­rosi általános iskolát kibővít­iük: | Középiskolai fronton nagv ! gondot okoz a harmadik gim- | názium elhelyezése. Az isko-j Iák felújítására 800 ezer fo­rintot költünk. Szeged < jelentős kulturá­lis intézménye a színház. Mi az elgondolás a színházzal kapcsolatban? — A színház a tanács ke­zelésébe kerüli. Törekvésünk, az együttes megerősítése, a művészi szinvonal fenntar­tása. sőt emelése. Végleges helvet biztosítunk a Kama­raszínháznak. Mi a terve a. tanácsnafk a város külföldi kapcsolatainak javítására? — Tovább erősítjük. Igény­be vesszük a testvér városok anvagi támogatását is. Így a közeljövőben küldöttségünk Brnoba látogat el. Mit tesz a tanács Szeged további szépítéséért? — Társadalmi akciót szeret­nénk kifejleszteni műemlé­keink oarkiaink védelmére. Tovább folvtatiuk az 1953-ban elkezdett házfelújításokat. ta­tarozásokat. Klauzál Gábor, Markovics Iván szobrát, a Kolozsvári-testvérek Szent Gvörgv lovag szobrát újra el szeretnénk helyezni, termé­szetesen megfelelő helvre. Szóba került Erzsébet király­né szobrának elhelyezése is. Mi a városi tanács terve a mezőgazdaság fejlesztésóban'' j — A most már szabadab- j ban működő termelőszövet­kezeteket a legmesszebbrrx-.- j nőkig tamogat iuk. Figyelem- | mel Szeged mezőgazdasági j termékekkel való ellátásara. I Megint véget ért egy esztendő az élet fonalán. Ránk köszöntött 1956 Szilvesztere és mi dobjuk az év többi napja után ezt az utolsót is, menjen és jöjjön az új év. Előbb azonban még lesz pohárcsengés, tánc és vidámság is, de előre érezni, látni, mintha sűrű decemberi köd feküdné meg a kedé­lyeket: ez a szilveszter nem az igazi. Míg egyes helyeken a. vidámság, a jókedv po­hara csordul ki, másutt keserűséggel, szo­morúsággal, gyásszal van" telítve a pohár. Sok helyen hiányzik az apa, testvér, vagy gyermek. Ilyen helyen a család nem a tánczene kedvéért fésüli át az éter hullá­mait rádiókészülékével, hanem üzenetet keres, hírt vár az idegenbe tévedtektől. Sokan hagyták el családjukat, hazájukat. Itt hagyták az otthon melegét, puha nyo­szolyát, kapták helyette a lágerek deszka vánkosát, vagy szalma priccsét. Lehet, hogy egyesek jól érzik magukat ott, de a több­ség szenved, sanyarog, s csak most, vagy ezután érzi majd mit jelentett a haza, az otthon. Sokan közülük lehettek itthon megbecsült emberei a társadalomnak: or­vosok, mérnökök, színészek. Ezek azonban a haza nélkül elvesznek az idegen szürke ködösségben, amely ugyan átveszi, de egyúttal magával sodorja őket az- ismeret­lenségbe. Sajnáljuk legtöbbjüket, nélkülük koccintjuk össze szilveszteri poharunkat. .iDgj búcsúzzunk az c/esztenüötői, '.ré,..ürít­sük az újat. Poharunk koccintásából az élet szava csendül majd ki, nem a pusztu­lásé, ahogy azok hitték, akik mindent itt hagyva az idegen földet választották. Az elmúló év utolsó és ránk következő év első napja határkövet jelent, melyeknél megállni szokás, hogy visszapillantsunk, s a jövőbe nézzünk. Eltűnődünk, visszané­zünk, mit hagytunk magunk mögött. A visszatekintés örömök, szomorúságok fel­idézése. Sajnos, a szomorúság elnyomja azt a kis örömet, melyben részesülhettünk az elmúlt esztendőben. Alapos okunk van rá, hogy megilletődéssel nézzünk a lehanyatló év ködös szürkületébe, s ha bizonyos aggó­dással is, de bizakodva tekintünk az új esz­tendő elé. Reménnyel, mert a múló év sok minden máson kívül elvitte magával a Rákosi—Gerő-klikk uralmát. Elvitte a múló esztendő nagy felindulásunkat, s ha nem is mindannyian nagy lelkesedéssel, de belső acélozottsággal nézünk neki az új évnek. Értelmünk keresi az utat, mérlegel: a lehetőségeket. Merengünk, s tépelődünk, mert zilált politikai és gazdasági viszonyo­kat talált Szilveszter napja. Igen, az év végi számadásunk passzív. Ezért most borús ün­nepléssel az új év küszöbén állva, sok gond, baj nyomja vállunkat. Az a nagy megrázkódtatás, amely az el­múlt évben ért bennünket, sajog minden idegszálunkban, sajog gazdasági, politikai életünkben egyaránt. Mint ahogy a földin­dulás mindont meglök, megráz, úgy rázta fel október 23-a és az ezt követő esemé­nyek népünk lelkét, érzéseit. Megláttuk és megtanultuk, hogy a magukat nagyra tar­tó, vagy tartató büszke ipszilonok cppúgy ismeretlenek az egyenlegben, mint a sze­rény ikszek. Nem a betű az érték, hanem ami a megfejtés során az ismeretlen helyé­be lép. Népünk az elmúlt esztendőben megfejtette az ismeretlent és rájött, hogy a büszke ipszilonok milyen értékeket is ta­karnak. Megtanultuk az elmúlt esztendő­ben végérvényesen, okulásként a jövőre, hogy hiába szerveznek, terveznek, határoz­nak, utasítanak vagy parancsolnak a nép nélkül, az mind érvénytelen, semmivé vá­lik, mert dönteni csak a nép akarata és érdekeinek megfelelően lehet. Csak a nép­pel együtt lehet, a néppel, aki a béke munkáját végzi tárnákban, üzemekben, szántóföldön, vagy az irodákban. Az új esztendő küszöbéhez értünk. Kí­váncsian tekintünk elé: vajon mit hoz, mit sejtet számunkra. Mondhatjuk, hogy januárral elmúlnak, vagy elmúlóban van­nak a bajok fejünk felől? Nem. még nem múltak el és jöhetnek az új évnek olyan napjai, amelyek fokozzák az aggódást, s az egyes családok, vagy az egész nép bajait. Kevés a tüzelőnk, baj van az energiaellá­tással, s ennek kapcsán az üzemi t .netá munkával. Igen, az újévi számadásunk nyomán nehéz napokat is válhatunk, de, ha várunk is, tudjuk, munkánk vezet ben­nünket a kibontakozás, a nehézségek el­hárítása útján. Ezt tudva fogunk neki a munkának az új esztendőben, hogy nemze­tünk, hazánk testén beheggedjenek a se­bek, hogy álmunk és akaratunk, amelyéit harcoltunk és harcolunk, megvalósuljanak: .uj, ujcív'c HMiiaiiiitu oá mi liraiizmis, c« j­södjék hazánk. Legyen végre olyan élet­színvonala munkásnak, parasztnak, értel­miségnek, mint amelyet ez az ország az adott viszonyok között bármikor is nyújt­hat. Mit várhatunk ml, szegediek. Szeged kör­nyékiek az új esztendőtől: elsősorban har­cot és munkát. E kettő eredményeként pe­dig majd életünk jobbra fordulását. Har­cot mindazok ellen, akik a népi hatalom ellen törnek, akik akarva, nem akarva* így, vagy úgy a nép, a demokrácia ellen cselekszenek. Harcot a zavarosban halász­ni akarók, u rémhír-költők és terjesztők ellen. Harcot a tiszta marxista—leninista párt megteremtéséért, s nem különben har­cot azok ellen, akik nem tudják megérteni, vagy nem akarják megérteni a múlt ta­nulságait. Harcot hirdetünk ellenük is a tiszta pártért, a szocializmus magyar útjá­ért. Van és lesz erőnk történelmünk és közéletünk élő, hömpölygő folyamáról a tisztátalan habokat elűzni. Munkát várhatunk az új évtől, nagyon sok munkát. Munkát a romok felépítésére, a gazdasági zűrzavar és bizonytalanság megszüntetésére, a termelés folytonossá­gának és növekedésének biztosítására. Munkát, kommunista pártépftő és felvilá­gosító munkát. Munka és ismételten jó munka kell párttól és kormánytól, megyei és járási, városi és községi, tanács és párt­szervektől, szakszervezetektől és mun­kástanácsoktól. férfiaktól, nőktől és fiata­loktól, hogy elmélyítsük, és megvédjük a szocialista demokráciát. Holnap tűzbe dobjuk az elnyűtt 1956-os naptárt és elkezdjük lapozni az újat, a frisset, az 1957-est. 1956, menj, nem kívá­nunk vissza. Legyen véged és felejtsünk el. ha tudunk, minél előbb. Légy elfeledve és egyben üdvözölve, te vérünk és akaratunk tanúja. Köszöntünk téged új esztendő, kö­szöntünk téged, 1957. serkentjük a szövetkezeteket, hogv belterjesebb gazdálko­dást folytassanak. Az 1956 őszén elkezdett ta­gosításokat megszüntettük. .1 földvisszaigénvléseket egy­évenkint vizsgáljuk felül. Az egyéni parasztságot is minden eszközei segítjük a termelés fokozására. Az utób­bi időben visszaesett paprika termesztését. Újszegeden a gvümölcsfacsemeték termesz­tését a legmesszebbmenőkig támogattuk. Hogyan fejlődik Szeged sportja? Az úi követelményeknek megfelelően átszervezik a társadalmi szövetségeket és a sportköröket. A reális alap nélkül működő sportkörök felosztanak. viszont tár­sadalmi alappal rendel­kező más sportkörök meg­erősödnek. A tanács le­hetőséget ad a minőségi sport fejlesztésére. A fedett uszoda kérdését nem vesszük le a napirendről. Minder.t megteszünk, hogv Szegeden erőteljesen fejlődték a vízi­sport. Szó van az igazgatási appa­rátus létszámcsökkentéséről. Mi a helyzet ezzel kapcsolat­ban a szeacrli tanácsnál? A minisztériumok átszer­vezése és eevéb országos szer­Vek megszüntetése szükség­szerűen vonia maaa után az igazgatási apparátus csök­kentését. A végrehaitó bizott­ság már a közeli napokban intézkedik ls. A létszámcsök­kentésnél az emberi, szociális szempontokat a leemesszebb­| menőkig figyelembe vesszük. Az elmúlt időben támadá­sok érték a tanácsot részben jogosan, részben alaptalanul. S.zeged várcs tanácsa a jövő­ben lobban támaszkodik maid a város lakosságára. Szük­sége is van erre. mert sok nehézség között kell az úi évben mutatkozó feladatokat megvalósítani. Bízom abban, hogv a város dolgozóival egvütt eredményesen mun­kálkodunk maid Szeged gya­rapításán. szépítésén — fejez­te be nyilatkozatát Tombácz Imre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom