Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-30 / 34. szám

' MÉG NEM CSALÓDTAM ENNYIRE EMBERBEN, MINT TEBENNED Levél volt baráiomhoz MUkőcfik a szegedi Vörö^ereszt kereső szolgálata Eddifa több mint 200-an érdeklődtek hozzátartozóik iránt Az október 23-1 esemé­nyek után jónéhány család tagjai szakadtak el egymás­tól. Egy-egy család annyi szomorúsággal, fájdalommal teli gondjával és bajában osztozik a Magyar Vörös­kereszt szegerii szervezete is. Segítenek abban, hogy akár liazánkban, akár külföldi országokban levő hozzátar­tozóikkal, vágy éppenség­gel jubaralaikkal kapcsola­tot tudjanak teremteni az ember-k. Többen keresték fel a Ma­gyar Vöröskereszt szegedi szervezetét, olyan emberek, akiknek hozzátartozója nyu­gati országokba távozott. Ezek közül többen annyit tudtak mondani, hogy szeret­tük melyik országban van. A Magyar Vöröskereszt sze­gedi szervezete leveleket is átvesz cs azt is továbbították központjuk kereső szolgálatá­hoz. A Magyar Vöröskereszt kereső szolgálata érintke­zésbe lép a Nemzetközi Vöröskereszttel, hogy meg­teremtődhessék a kapcso­lat a külföldre távozottak és az itthon mai-adottak kö­zölt A Vöröskereszt városunkban levő irodája (a Vörösmarty utca 7 szám alatt található) természetesen folytatja bel­földön is a kereső szolgála­tot. A Vöröskereszt szegedi iro­dája központján keresztül to­vábbított leveleket, illetve megkereséseket, például Amerikába, Romániába, Ju­goszláviába és Németország­ba is. Romániából Angi Ba­lázs írt a Magyar Vöröske­reszt központjának és kérte, hogy értesítsék, mi van Sze­geden élő hozzátartozójával: Salló Károllyal. A Vöröske­reszt szegedi irodája intézke­dett cs megnyugtatásul kö­zölték, hogy Salló Károlyék a Szatymaz utca 3 szám alatt jól vannak. Eddig a Vöröskereszt sze­gedi irodáján keresztül több mint 200-an érdeklődtek hozzátartozóik iránt, mind belföldön, mind külföldön. A Magyar Vöröskereszt sze­gedi irodájának kereső szol­gálata természetesen tovább folytatja munkáját. Bárki bizalommal fordul­hat a kereső szolgálathoz, mert a lehetőségekhez ké­pest a legjobban segítenek. hírei - riviÉn ÉS FURCSA Lahore (MTI) Mint az AFP jelenti, Csou En-lai. Kína miniszterelnöke pénteken — pakisztáni látogatása során —< repülőgéppel Lahorebö) Dákkúha érkezett; Cjou En-lai két napig ma­rad Dalokéban, onnan Űj­Delhibe utazik, hogv tárgya­lásokat folytasson Nehru in­diai miniszterelnökkel, aki időközben Eisenhower elnök­kel és Edennel folytatott megbeszéléseket. Jól tájéko­zott körökben úgv tudjál; hoev Nehru tájékoztatni fog­ja Csou En-laj-t azdknak az erőfeszítéseknek eredményé­ről. amelyeket az Egyesült Államokban lejtett M annak érdekében, hogy néni Kínát fclveavSk az ENSZ-be. • Párizs (MTI) A kairól rá­dió egvik arab nvelvú adásá­ban leien tette, hogv Nasszer elnök véntöken második meg­beszélésen fogadta Krisna Menont. India utazó követét. A rédló szerint Menőn csak tegnap utazott el Egyiptom­ból • Párizs (MTI) Froger pol­gármester — az egvik algé­riai vároe vezetője — meg­gyilkolását pénteken további merényletek követték. Ordn­ban eau fürdőben bomba rob­bant. amely hét embert meg­sebesített. Charonban meg­öltek egv városi tanácsost. A francia haderő nagyará­nyú tisztogató hadművelete­ket folvtat és hivatalos je­lentés szerint pénteken az összecsapások során hetven felkelő vesztette életét. • Djakarta (MTI) Az indonéz kormánv pénteken légihad­erőit is bevetette a felkelők elleni küzdelembe, akik az­zal fenyegetőznek. hogv Eszak-Szumátra őserdőiből támadásra indulnak a kor­mány ellen — jelenti a Reu­ter. A kormánvcsaoa tok Gín­tlna alezredes parancsnoksá­ga alatt csütörtökön vissza­foglaltak a felkelőktől Észak­Szumátrát és kiszorították őket Medan városából, ahol főhadiszállásuk volt Nem sikerült azonban elfoanidk a Medanból kitört telkeló'cet. akik a dzsungelbe menekül­tök. • Varsó (MTI) A Szovjet­unióiból Lengyelországba ed­dig mintegy 70 000 tonna ga­bona — búza és árpa — ér­kezett. lelenti az AFP. Az eddigi szállítmányok a ket ország között kötött megálla­podásban az úi év eleiére ki­tűzött szállítási határidőnél hamarabb érkeztek meg. Mindenre akad vállalkozó. Egy angol vásári mutatva­nyosnak támadt az ötlete, hogy egy fürdőruhára vetkő­zött lányt mutogasson — jég­koporsóban. Talált is egy Young nevű fiatal, csinos lányt, aki néhány pennyért vállalkozott arra, hogy na­ponta effv óra hosszat jégből készült koporsóban feküdjék a bámészkodók előtt. Keserves kenyér lehet. Az angol sajtóban természetesen egyetlen sor sem jelent meg az esetről. Minden okuk megvan arra, hogy az ügynek ne csapjanak reklámot, * Egyik lengyelországi tűzol­tósági gyakorlótéren a ma­ga nemében egyedülálló fut­ballmérkőzés zajlott le. A két tűzoltó-csapat mezítláb, fején szabályos tüzoltó-sisak kai állott ki a pályára. Min­den játékosnak cső volt a kezében. A bíró sípjelére megkezdő­dölt a „meccs". A játékosok csőből áramló vízsugárral igyekeztek az egy méter át­mérőjű labdát az ellenfél ka­pujába irányítani. Mondanunk sem kell, hogy a szokatlan játéknak óriási nézőközönsége és még na­gyobb sikere volt. • A Német Demokratikus Köztúrsaságban érdekes cso­nakot állítottak elő. A gyors­járatú kajak teljesen gumi­ból készült, merevítő váz nélkül. Közönséges bicikb­pumpával felfújható és két ember kényelmesen elfér benne. A mindössze hét kilós csónak üresen egy közepes hátizsákba kényelmesen be­lefér. kJ ehéz kézzel, nagy gon­' ^ dokiban fogtam e levél megírásához, mert abban a barátomban csalatkoztam, aki az értelmiségi pályán dolgozók között egyike volt azoknak, akik legközelebb álltak hozzám. Barátságunkat nem futó ismeretség teremtette meg, hanem hosszú-hosszú eszten­dők közös munkája, értelmes küzdelme formálta, és az az őszinte tisztelet, melyet irán­tad éreztem. Becsülésemnek ezer tanújelét adtam, amit azt hiszem nem keli előtted bizonygatnom. Te hasonlóan viszonoztad ezt a megbecsü­lést. Nem hánytorgatni aka­rom a múltat, ne érts félre, de ahol csak tehettem, segí­tettem nel'.eed. Nemcsak eg­zisztenciális, hanem erkölcsi szükséged is volt barátok tá­mogatására. Az is biztos, hogy Te engemet hasonló­képpen segítettél, ha erre rá­szorultam. De ezek nem a kéz kezet mos alapján tör­téntek, hanem becsületes em­beri őszinteségből. Szerette­lek szerénységedért, emberi­ességedért. Tatán a humani­tás volt barátságunk legerő­sebb tartószála, amellyel egymáshoz köi'VttOnk. Hidd el, tudományos címed elnye­résekor úgy örültem, mintha csalk engem ért volna e te­kintélyes rang elnyerése. Minek is folytassam ezt a gondolatmenetet. Te ezt ép­pen úgy tudod, mint én. Még egy epizódot említek, ezt is csak azért, mert eszembeju­tott levelem írása közben. Egyszer, éveikkel ezelőtt Té­ged kizártak a pártból. Töb­bek között nekem is elmond­tad kizárásod körülményeit. Megrendültem azon az őszin­tének tűnő kommunista val­lomáson, amit tettél. Annyi­ra tisztának, igaznak véltem kommunista meggyőződése­det, és gyalázatosnak a rád szórt, rágalomszámba menő (•tényeket*, amelyek kizárá­sod indokaiban szerepeltek, hogy igazságodban semmi ké­telkedni valóm nem lehetett. De lehetséges, nem is meg­győző érvelésed hatott rám, amelyet elmondottéi, hanem azok a sok cselekedetek, ame­lyek igazolták: szellemi fel­fogásod és ténykedésed össz­hangban áll. Más barátaiddal is összefogtunk, hogy megve­rekedjünk melletted, és ügyedben rendet teremt­sünk. Igaz, hosszas huza­vonával, de elértük, hogy újra visszatérj a kommunis­ták táborába, ahonnan lelki­ismeretlen emberek, és olcsó haragosaid kiszorítottak. Mi valamennyien szívből örül­tünk az igazság győzelmé­nek, mely ügyedben diadalra jutott. A zután változtak az idők. " Én Pestre kerültem. De rendszeresen meglátogat­talak, barátságunkban nem hozott változást a távolság, továbbra is politizáltunk. Emlékezz vissza, e2erkilenc­száaötvenhárom derekától kezdtük alaposabban vizsgál­ni a történteket, a marxiz­mus gyakorlati alkalmazásá­ban mutatkozó fonákságok, visszásságok elszomorító té­nyeit. Bizonyos dolgokban, hamarább megtaláltuk az igazságot, mint mások. Ké­sőbb világossá vált előttünk, hogy a párt és az ország ügyeit rossz irányban v'ffzik. Hozzáláttunk n -hibák* hány­torgatasához, majd később a szívós, következetes harchoz. Én a sajátos eszközeimmel, szóban, érvekkel, tényékkel, r végül — esztendeje múlt — a tollammal ls. Legtöbb kér­désben egy nevezőre jutot­tunk. A szovjet Kommunista Párt XX. kongresszusa után már kétséget kizáróan bizo­nyossá vélt előttünk, hogy *z a vezető klikk tovább nem uralkodhat az ország nyn­kán. Sajnos, az is egyre ért­hetőbbé lett, hogy ezt a küz­delmet, ha a pártiból kivisz­szük az utcára, e dolgoknak nem lesz jó vége. A küzdelem azonban már feltartóztatha­tatlanul folyt Pesten, Szege­den é3 mindenütt. Az események október hu­szonharmadikába torkollot­tak. Én Pesten rettenetes poklot éltem át. Felnőtt éve­imben ez az ötven nap volt a legborzasztóbb. A Bem téren voltam, majd a parlament elé mentem a többi százezerrel. A Rákosi—Gerő-klllík távo­zását követeltük, és egyértel­műen kiabáltuk a parlament előtt: Szocializmust, demok­ratizmust, a kommunisták­kal együtt megvalósítjuk! Megtisztultam megújhódot­tan, a néppel együtt a nem­zet boldogulásáért. — És ek­kor — ekkor belerobbant e követelésibe: — A rádió a miénk. A lak­tanyákat átvesszük. A köz­épületeket mind elfoglaljuk. Fegyverbe, fegyverbe! — és megindult... A következő napokban hul­lák százai borították a Belvá­ros utcáit. Ügy akasztották a kommunistákat, akár a régi nyilas időkiben. Becsületes, őszinte, a nemzet ügyén szív­ből dolgozó kommunisták haltak meg százával. Nem kérdezték kl volt, mi volt. Elég volt az, ha kommunista Dérttag volt. Már nem az if­júságé volt az utca, az ifjúság elvesztette a csatát, az ellen­forradalmi terror kicsavarta kezükből a vezetést. E zekben a nehéz napok­ban családomra, meg néhány barátomra gondol­tam. Vajon mi lehet velük Szegeden? Vajon sikerült-e úgy arebavágini a terroristá­kat, hogy a kedvük örökre elmenjen becsületes kommu­nisták piszkolásétól és meg­ölésétől. Amint látopi, sike­rült, mert a szegedi munkás­ság zöme megőrizte higgadt­ságát, józan ítélőképességét., Izgatott az, vajon tudják-e rólad, hogy meggyőződéses kommunista vagy, aki tánto­ríthatatlanul áll a szocializ­mus eszméje mellett, de aki szembefordult a Rákosi—Ge­rő-klikk politikájával. Sze­rettem volna »haza* jönni és téged védelmezni esetleges támadásokkal, atrocitásokkal szemben. Erre nem volt se Időm, se módom. Az ellenforradalom dühöngését nem lehetett öl­hetett kezekkel nézni Es ami­kor elcsitultaik a gépfegyve­rek, leszögeztük: a jogos kö­vetelések megvalósulnak, r.z ellenforradalmat azonban kí­méletlenül széjjelverjük. Szé­— mondotta Nasszer a szovjet újságírókkal Kairó (MTI) Mint a TASZSZ hírül adja. Nasszer egyiptomi köztársasági elnök fogadta a Kairóban tartóz­kodó szovjet újságiróküldött­séget. arnelv a vezető szovjet lapok, továbbá a moszkvai rádió és a TASZSZ munka­társaiból áll; Nasszer több mint kétórás beszélgetést folytatott a szov iet újságírókkal. Kimerítően ismertette Egyiptom politikai, gazdasági és társadalmi hely­zetét. Egyiptom kül- és bel­politikáját. Az egyiptomi elnök az asz­szuani gátépítéssel kapcsola­tosan elmondotta, hogv a nyugati segély-. Illetőleg hltelaiánlat visszavonása adta meg a döntő lökést a Szuezi-csatorna államosítá­sához. Ez végsőkig kiélezte Egyip­tom viszonyát — főleg Ang­liával és Franciaországgal — és végül az október 29-i tá­madáshoz vezetett. — Nem hiszem, hogv az agresszió fő oka a Szuezi­csatorna Társaság államosí­tása lett volna — mondotta Nasszer. Egyiptom az arab nemzeti mozgalom fokozásá­ért 8z:'*l síkra. A viláanák befolyási szfé­rákra való falosztása ellen lépünk fel és elvetjük az angol befolyást. : Szembeszállt unk Angliának azokkal a kísérleteivel, hoav leskörű szocialista demokrá­cia lesz, de nem kommuni:-,­ták nélkül, hanem kommu­nistákkal, és az ogé3z nem­zettel együtt. Am'kor megérkeztem,más­nap hozzád vitt az utam, hogy elmondjam, micsoda szörnyűségeket művelt a fő­városiban az ellenforradalom. A hídfeljárónál találkoztam egyik kollégánkkal, aki a kö­vetkezőket mondotta el: -Ne menj oda, nem való­színű, hogy szívesen fogadna. Hiszen a nehéz napokban egy nagy értekezleten — ahol fe­lettese bejelentette, -győzött a forradalom* —, ő felállt és az értekezlet előtt dühösen szabadulni akart tagsági könyvétől. A felettese — aki egyébként nem volt tagja a pártnak — közölte, hogy nem alkalmas ez a hely ilyesmi­re, mert a tagsági könyvet nem ez az értekezlet adta. Ea-re ő a volt pártbizalmijá­nak nyújtotta. A bizalmi sem vette át, hanem a tag­gyűlés elé utasította, mert ott adták neki a tagsági köny­vet. Erre ő elhajította, — mint kezeügyébe akadt szennyes dolgot*. Megfordult velem a tisza­part. Nem hittem el. Hazug­ságnak, rágalomnak tartol­tam. Az az ember, aki magas képzettségű értelmiségi, nem juthatott az ösztönösség Uycn állapotálba. Nem fordíthatott hátat a pártnak, a szocializ­musnak, h'szen én ismerem a vallomását abból az időből, amikor őt kizárták a pártból. Karrierista sem lehetett, hi­szen én Ismerem. Képzett marxista, szilárd jellem, te­hát nem zavarhatták meg ennyire az összekuszálódott események. Utánajártam, tfz—hűsz he­lyen, sajnos, minden szó, amit kollegánk elmondott, Igaznak b'zonyult. A kínos valóság pallósától fejbesűjt­va távoztam a kérdezősködés színhelyéről. Én még nem csalódtam ennyire emberben, mint te­benned. Iraj ég most sem tudom megfejteni, hogy mi volt ez, de nem elmélkedem tovább ezen. Nagy elkesere­désemben írtam ezt a levelet számodra a nyilvánosság előtt. Szomorú üdvözlettél: Siklós János. egyiptomi elnök folytatott beszélgetése során megbontsa az arab c/rszágok egységét. Segítettünk az észak-afrikai népeknek felsza­badító harcukban. Anglia és Franciaország ezért megér­tette. hogv a független Egvin) tom létezése ellentétben ali érdekeivel. Nasszer hangsúlyozta, hogv az Egyiptom elleni agresszió terve Izrael közreműködésé­vel készült, noha Egyiptom többször kijelentette, hogv nincsenek agresszív szándé­kai Izraellel szemben; A mai helyzetről szólva Nasszer hangsúlyozta, hogv az imperialisták nem tettek le támadó szándékaikról. A feszültség egvik legnagyobb oka most is a Szuezi-csatorna kérdése. Ennek megoldásét illetően — mint Nasszer rá­mutatott — Egviptom bele­egyezett a nemzetközi együtt­működésbe. de tiltakozik a „nemzetközi igazgatás" ellen; A nemzetközi igazgatás és ellenőrzés a kolonializmv.s új formája — mondotta az elnök. Végezetül Nasszer a szov­jet—egyiptomi viszonaval fog­lalkozott. Az imperialisták azt állítlák — mondetta —, hogv mi orosz befolyással akarjuk felcserélni az angol befolyást. Megfeledkeznek azonban arról, hogv az ara­bok függetlenek akarnak lenni és nemzeti vágyai:: megvalósítására törekszenek; ÉRDEKESSÉGEK - furcsaságok A műtét nem sikerült A bonni ideggyógyászati klinikán több­éves megfigyelés után szétoperálták a ham­burgi „sziámi ikreket". A műtét idejéről előzetesen nem tájékoztatták a nyilvános­ságot, búr az ikrek kérdése régóta az ér­deklődés középpontjában állt. Később kö •/ülték, hogy az egyik kislány meghalt, a másik még nincs túl n veszélyen. A két öt­éves kislány a fején volt összenőve. A mű­tétet végrehajtó Röttgen professzor közöl­te, hogy a legnagyobb nehézséget a vérpá­lyák szétválasztása okozta. Remélik, hogy az életben maradt ikret sikerül megmen­teni. Veszélyes farkasok Lengyelország különböző vidékein far­kascsordák pusztítanak. A keletről nyugat: Irányba vonuló farkasok rengeteg kárt okoznak, bárányok és más háziállatok egész tömegét falják fel. Az egyre fokozó­dó veszély miatt a lengyel kormány kény­telen volt széleskörű intézkedéseket foga­natosítani. Ennek eredményeként eddig több mint 400 furkast öltek meg. A furcsa adócsaló A floridai Jncksonvilieben adócsalás miatt bíróság elé állítottak egy néger ha­jógyári munkást, mert jövedelmi udóvallo­masán eltartottként feltüntetett ket „sze­mélyt", akikről kiderült, hogy az adófizető két kutyája. „Azt hittem, hogy eltartott mindenki, akinek ennt kell adni, szóval akit el kell tartani, legyen feleség, gyerek, vagv akár kutyn", — védekezett az írni, olvasni nem tudó vádlott. A bíróság végülis fel­mentő ítéletet hozott. A „buddhizmus Európában is elterjed" Buddha születésének 2500. évfordulója', ünneplik most Indiában. A színpompás ün­nepségekre Uj-Delhibe érkezett a Dalai Lá­ma is. „Az élő Buddha", ahogyan Tibet ve­zetőjét nevezik, egy vallási szeminárium­ban azt mondta, hogy a buddhizmus hama­rosan elterjod Európában is. Maga Buddha ugyanis megjósolta, hogy 2500 évvel ő utá­na az általa hirdetett tanok számtalan kö­vetőre találnak. Majd „a pirosarcú emberek országában". A tudósok régen úgy magya­rázták, hogy a pirosarcú emberek a tibe­tiek, most azonban egy Szakai Sri nevű tudós azt állítja, hogy a pirosarcúak alatt az európaiak értendők. Nászágy helyett börtön Fridrich T. 45 éves kascheli cipészmes­ter ellen házasságszédelgés miatt pert In­dított egy szerelmében megcsalt idősebb nő. A bíróság hosszabb vizsgálat után ki­derítette, hogy a kékszakáll hármas bigá­miát követett el, mert 1931-ben, 1943-ban és 1945-ben érvényes házasságot kötött, tehát egyszerre három felesége is volt. S most házasságot igért a panaszttevőnek is, akivel — bár megtakarított pénzét előre elköltötte — nem lépett frigyre, mert a bí­róság egy év és három hónapi fogházra ítélte. Magával hordja a koporsóját A Kanári-szigetek vámtisztviselőit ugyan­csak elképesztette Jetty Bennet, amikor gyanúsan nagy hajókofferjéből egy maha­góni koporsó került elő. A 42 éves hollar.d özvegy magyarázólag elmondotta, hogy 1952 nyarán férje a Riviérán egy nyugágy­ban szundikálva hirtelen mefhalt, azóta valahányszor külföldre utazik, mindig ma­gával viszi a koporsóját .„Maguknak is ta­nácsolom ezt, mert a halál váratlanul jön. Ha történetesen a tengeren érne utói a ha­lál. nyugtalanítana, ha hal módjára a vízbe dobnának," n lávo!-Vele1i feszültség oka ma is a Szuezi-csatorna kérdése

Next

/
Oldalképek
Tartalom