Szegedi Néplap, 1956. december (1. évfolyam, 11-35. szám)

1956-12-29 / 33. szám

Őrködünk, hogy minden becsületes ember nyugodtan alhasson . • • Beszámoló az alakuló karhalalmi egység ól T A Mg-'körúti volt határőr­Vktanya egyik emeleti szobájá­ban többen ülnek. Láthatóan várnak valamire. Igen. várják, hogy a belső helyiségben már tárgyaló bizottsággal beszélhes­senek, és belépjenek a Szegeden most szerveződő karbatalmi ala­kulatba. A jelentkezők többsége sze­gedi. Van közöttük gyári mun­kás. Ketten eddig az építőipar­ban dolgoztak. A nyáron, de még az ősszel is téglát hordtak az egvik építkezésen. Egy szé­lesvöllú, izmos fiatalember egy környékbeli termelőszövetkezet Vasárnap délelőtt: két átlamkölcsőn-sorsolés Az Országos Takarékpénz­tár december 30-án, vasárnap az Országos Tervhivatal dísz­termében bonyolítja le az év utolsó két sorsolását, a Hato­dik Békekölcsön első és a Harmadik Békekölcsön hete­dik húzását. Délelőtt fél tíztől körülbe­lül tizenegy óráig tart az a 175 húzás, amely a Hatodik Bé­kekölcsön több mint 33 millió forint nyereményét 140.000 szerencsés kötvénytulajdonos között osztja el. A III. Béke­kölcsön hetedik sorsolása 11 órakor kezdődik. Ezen 221 húzással 187.850 kötvényre több mint 59 millió forintot sorsolnak ki. A pénzügyminiszter kine­vezte a sorsolási bizottságot, amelynek tagjai előtt szom­baton délben az OTP tanács­termében helyezik a szeren­csekerekekbe a VI. Békeköl­csön számlevélkéit. Készenlétben a hóekék Az elmúlt napokban ki­adós mennyiségű hó esett Csongrád megye egész terü­letén. A hó vastagsága azon­ban jelenleg még nem okoz az országutakon közlekedés) akadályokat. A Hódmezővásárhelyi Út­fenntartó Vállalat, amelynek hatásköre Csongrád és Bé­kés megyére terjed ki, gon­dolva az újabb hóesésekre, idejében megszervezte a hó­jelentő szolgálatot és 120 hóekét helyezett készenlétbe, hogy azonnal elhárítsa az esetleges hóakadályokat. - ÜJEVRE IS tagja. Idősebbnek látszó, dere­sedő hajú férfi meg kisiparos, de akad műszaki beosztásban dol­gozó értelmiségi is. Legtöbbjük katonaviselt. Né­hány fiatalnak azonban fegy­ver még nemigen volt a kezében. Az egy es jelentkezők zsebében ott, a fekete tartalékos tiszti iga­zolvány is. A nép hű fiai ök !... A különböző körű, foglalkozá­sú embercsoport már itt, az elő­szobában is nagyon egységes. Egységes abban a szilárd elha­tározásban, hogy e súlyos na­pokban segítséget nyújtanak a rend helyreállításához, a köz­biztonság megszilárdításához. Sok minden van ebben az or­szágban, ebben a városban, ami jó volt, azt meg kell őrizni. Már sok vívmány van, amit az októ­beri napok nagy nemzeti, népi megmozdulása vívott ki, azt meg kell védelmezni. És van­nak még sötétben ^bujkálók, el­lenforradalmárok, akik megtisz­tuló szocializmusunkra, népi ha­talmunkra törnek, azok ellen pe­dig keményen jel kell lépni. A nép hű fiai ők, akik mind­annyiunk érdekében áldozatos munkára vállalkoznak. A feladat egész embert kíván Mert a belső szobában nem­csak azt mondják el nekik, liogy ez a rendőrség újjászervezésével egyidejűleg alakuló új karhatal­mi egység feladata az objektu­mok őrzése, a rendbontók meg­fékezése, járőrszolgálat stb., hanem az is, hogy c feladat vég­rehajtása bizony nehéz is, egész embert kíván meg, s arra lelki­leg, de ..szakmailag" is alapo­san fel kell készülni, a katonai ismereteket felújítani. Ila az emeletről a havas ud­varra letekintse, láthatod, hogy a felkészülés máris elkezdődött. A laktanyaudvar egyik sarkában az újdonsült karliatalmisták még bizonytalanul csúszkálnak a ha­von, de ahogy „vigyázzba" áll­nak, feszesen emelik tisztelgésre kezüket: a katonás jelentkezést gyakorolják. Az udvar inlsó sar­kában pedig már rajok sorakoz­nál,. Folyik az alaki kiképzés. Mit csinál a zár? Az emelet egyik tágas legény­ségi szobájában, ahol már a szG szerinti kaszárnyai rend ho­nol, a vaságyak közti hosszú asz­talt egy másik „alakulat" üli körül. A repülőtéri rendőriskola régi tapasztalt tisztjeinek, okta­tóinak egyike épp anyagismereti órát tart. Az asztalon géppiszto­lyok. Mindegyik karlintalmista kezében ott a géppisztoly zárja. — Mit csinál a zár? — kér­di az oktató, magasra emel­ve az egvik géppisztolv alkat­részét és adia is a választ: tölt. reteszel, elsüt és ürít .•;; Az ..úioncok" figyelmesen hallgatják. Magukhoz bizodalommal fordulunk... A felkészülés, a kiképzés alatt már ténvleges szolgála­tot is teljesítenek a karhatal­mistáik. örséget állnak, éjsza­kánként ttedlg járőröznek. A napokban lövöldözés volt Cserepes soron. Az egyik részleg azonnal kiszállt. Az ünnepék alatt Gyálarétről kér­tek seaítséget aarázdálkodók megfékezésére. Egy másik napon Alsóvároson szintén lövések dördültek és amíg a lövöldözőket keresték, több asszonv cdaiött a bajtársak­hoz. — Ö. de örülök — mon­dotta az egvik —. csakhogy végre van katonaság. Ahogy besötétedik, nem merünk az utcára menni, mert itt is. ott is lövöldöztek. S annvi min­dennel rémisztgetnek ben­nünket. Magukhoz bizoda­lommal fordulunk Nyolcvan késigránát, negyven puska A rendet, a biztonságot nemcsak azzal segítik, hogy megakadályozzák a felelőtlen lövöldözéséket. hanem a kint­iévá fegyvereket fel Ls kutat­ják. össze is szedik Egy-két nappal ezelőtt a határmenti Kovács-tanyáról nyolcvan élesített kézigráná­tot. negyven vusk/it. eav gép­fegyvert hoztak be. ami való­színűleg a ..nemzetőrség" ideiében került kl Szegedről vidékre. Nyolcvan kézigránát, negy­ven Duska. bizonv sok zűrza­vart. álmatlanságot okozha­tott volna a határmentén, de az Alsóvároson is. Ilívjuk fel a 35-68-at! Ha valahol rendzavarást észlelnek, bizalomal fordul­jon mindenki hozzánk — mondják az úi szegedi karha­lalom tagiai. Tárcsázzák fel a 35-G8-as számot s mi azon­nal a helyszínre megyünk. A becsületes dolgozók ne félje­nek tőlünk. A karhatalom azért van. hogy a szegedi munkások, a szegedi dolgo­zók éileli nyugalmát, bizton­ságát. vagyonát védje. Őrkö­dünk. hogv minden becsüle­tes ember nyugodtan alhas­son! ..: A közbiztonsági őrizetbevételről A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a napokban törvényerejű rendeletet adott ki a közbiztonsági őrizetbe­vételről. Erről sok hamis és kósza hír terjedt el. Éppen ezért közöli ük. hogy mit tar­talmaz a törvényerejű ren­delkezés. A rendelet — amelv tör­vényerejű — kimondja, hogv az ellenforradalmi elemek, valamint a közbiztonság- és a közrend helyreállítását, illetőleg megszilárdítását gát­ló személyek káros tevékeny­ségének megakadályozására közbiztonsági őrizetbe lehet helyezni azt. akinek tevé­kenysége. illetőleg magatar­tása közrendet, a közbizton­ságot. különösen a termelő­munka és a közlekedés za­vartalanságát veszélyezteti: A törvényességet biztosít­ja. hoev az őrizetet az illeté­kes ügyész rendeli el a rend­őrhatóságok iavaslata alap­ién. továbbá, hogv az őrizet­be helyezett személv ügyét a legfőbb ügyész az őrizetbe­vételtől számított harminc napon belül hivatalból felül­vizsgálja. Ha az őrizet felté­telei nem állnak fenn. vagv megszűntei;, nyomban intéz­kedik az őrizet, megszünte­téséért. Ezt a felülvizsgála­tot az őrizetbevételtől számí­tott három hónapon belül meg keli ismételni. Nyomban meg kell szüntetni az őrize­tet. ha megszűntek azek az okol;, amelvek elrendelésé­nek alapjául szolgáltak. Az őrizet a hat hónapi időtarta­mot nem haladhatja meg. A törvényerejű rendelet hatálva a kihirdetéstől szá­mított egv évig tart. Xií Qőíael dttila, ? Nem volt még gyalázatos politikai áramlat, téves nézetű csoport vagv ..jóindulatú bíráló" hang soha Magyarorszá­gon. melv nem a halott költő műveivel akarta volna be­lopni magát a köztudatba, önigazolást adni. leplezni a tiszta szavak pajzsával a leggyilkosabb szándékot is. Ady Endrével már a nyilasok is visszaéltek. Juhász Gyulát f* misztikus katolikussá varázsolták, s most úgvlátssúk József Attilán a sor. Azt hisszük, nincs költőié a magvar irodalomnak, akiknek életmű \»e annyira a szocializmusé, a munkásosz­tályé. a várt. óhattott munkás-forradalomé, a megálmodott munkáshatalomé, mint József Attila, ö az egyetlen költő, aki a fasizmussal sohasem ült tárgyaló asztalhoz, aki élete legnagyobb verseiben átkozta, leleplezte, utálattal nevezte leglénvegén a fasizmus emlbertelen rendszerét, s aki a leg­nehezebb években is arról álmodott, hogy: ,.A munkásság majd. a sötét gyárra szegzi az Ember vörös csillagáti" Most néhány ..humanista" a munkásosztály nugv költő­iét az ellenforradalmi propaganda hálózatába akaria be­fogni. Találtak egy sort. egv idézhető sort. ami . más meg­világításba helyezi" a Levegőt, a Hazám, a Dunánál című versek íróiát. s egész életművét. Az idézetet, a „Világosítsd föl" című verséből emelik ki József Attila ezen „sze­relmesei." „Talán dünnyögj egy új mesét, fasiszta kommunizmusét." — idézik a verset, s kajánul bizonygatják: megmondta már József Attila is. Sajnos, elhagyják az idézők a következő sorokat: „Mivel hogy rend kell a világba, a rend pedig arra való. hogy ne legyen a gyerek hiába, s ne legyen szabad, ami jó." Mit jelentenek ezek a képek József Attila költészetének egész életmüvének világánál? 1936-ban írta ezt a verset, mikor a Levegőt, a Dunánál című versef íria. s mikor eev kis műben igv szói a mun­kásokról. akik elöl gyerekkorában menekült, hasáb fával a vállán: „Tőletek féltem, kemény emberék. ti fadobálók, akiket, csodáltam? Most, mint lopott fát viszlek titeket ez otthontalan, csupa-csősz világban." íme a fasizmus világa, a csupa-csősz világ, melvb >1 a munkásosztály ereje az egyetlen menekülés! Ezt sugallj,,, az egész József Attila-i költészet. De a munkásosztályhoz való hűségen túl ez a költészet; az osztályharc költészete i? „Vers, eredi, légy osztályharcos.' A tömegekkel együtt — majd felszillsz! — „De elvtársaim! — ez az a munkásság, mely osztályharcban vasba öltözött. Kiállunk érte. mint a kémény: lássák! Es búvunik érte. mint az üldözött." Fonfos megbeszélése'* a városi és járási fanácsa;nVon a mezőgazdaság helyzeléről Ma délelőtt a megye vala­mennyi városi és járási tanácsain megbeszélésre ülnek össze a he­lyi és a községi tanácsok elnökei, valamint az illető városhoz, il­letve járáshoz tartozó termelő­szövetkezetek elnökei. A megbe­szélés során felmérik a megye mezőgazdaságának jelenlegi leg­főbb problémáit, megállapítják megyénk mezőgazdálkodásának főbb feladatait és c feladatok megvalósításának módjait. De kellenek-e még idézetek ennek bizonyításéra? József Attila nem gyalázta soha a szocialista társadal­mat. a szocializmus eszméit, a munkásosztály megvalósult hatalmát. Lehet, sőt valószínű, hogv nem fogadna cl min­1 dent az elmúlt esztendőkből, de tiltakozna az ellen, hogv í versét, altér egyetlen sorát is a szocializmus ellen használ­I jéfc fel; Az ő nevében tiltakozunk mi is. Tiltakozunk, mert semmilven szocializmus-ellenes rágalmat nem lehet József Attila nevével íémielezni. A vókonyhitüeknek. a hitehagvottaknak és a gyanak­vóknak pedig, akii; árulásukat vele akariék igazolni, két József Attila-verssorral válaszolunk, ha két rag megvál­toztatásával is: ..Vegyetek békákat nekik. Hogy legyen népük legalább." ob — A LEGYINTÉS ELLEN Az ifjúsági szervezetek megalakulása elé .Vfáthé Lídia: Bujdosó szó című regénye a XVIII. szá­zadba. a magyar nép történel­mének egyik legszomorúbb szakaszába, az eJiemreformá­ció véres elnyomásának, a Wesselényi-féle összeesküvés­nek, s az ezt követő függet­lenségi mozgalomnak korába vezet. Hőse Paksi Ferenc, a jobbágyszármazású fiatal ta­nító. Az elnyomás, az ön­kény már kisdiák korában harcra kényszeríti. A nép mellé, a felkelők mellé 611, velük együtt harcol és Ujhsly felszabadításakor életét is veszti Potva gól! — az Olcsó könyvtár legújabb vidám sportrasénya. A kötetet Ka­tona Tibor rajzai illusztrál­ják l\ em szerelem a legyintést. Megannyi kézmozdulat közül talán ez az egyetlen, amely visszataszító, lehangoló és dühítő is. A legtöbb kézmozdulat a mun­kával született. A szerszámot, ekét. markoló mozdulat neki­lendülése. a: igazító mozdulatok okos tervszerűsége, tollatforgató kézmozgás finom rajza egy-egy darab emberi történelem. Szere­tem azt a fáradt kézmozdulatot is, amellyel az emberek a jól végzett munka után megtörlil: homlokukat. Dc a kézlegyintést nem szerelem. Más mozdulatok az emberi lé­lekben zajló érzelmek folytatá­sai térben és időben. Vannak csitító és lelkesítő mozdulatok, idegesek és idegesítő!;: mind­egyiket szerelem, mert emberiek. Szeretem, az ökölbeszoruló kezet is. amikor emberi célokért áram­ló indulatok rántják görcsbe az ujakat, dc amikor a felforró ver és felborzolt Ideg embertelen célokért emeli fel az öklöt — gyűlölöm azt. a kezet. De a le­gyintést nem szeretem. A kézlegyintésben pökhendi­ség van. pöffeszkedés és műve­letlenség. Fölényes felelőtlenség és úrhatnámság. Hányavetiség és leplezett butaság. A legyintés olyan, mint a hazugság. A sür­gősre azt mondja, hogy ráér még, a jelentősre, hogy jelentéktelen, az újra, hogy a: még nem olyan biztos, a fájdalomra, hogy nem kell mellre szivni, a felfedezés­re, hogy láttunk mi már ilyen csodát, a lelkesedésre, hogy hig­gadtnak kell lenni a nyilvánvaló dolgoltra. hogy meg kell vizs­gálni a kérdést. A kézlegyintés olt lebeg valahol a nem, s az Igen között a határozatlanság és a gyávaság senkijöldjén. A kéz, s a kar úgy indul meg pályáján, hogy minden Irhrt még belőle: nsztalrarsapó tiltakozás, tenyér­be csapó egyetértés, mutatóújat felemelő figyelmeztetés, dc a kéz megáll az ívelő pálya első har­madánál, valahol a fejvakarás és az orrpiszkálás között, meg­áll és összecsulilik: igy születik a legyintés. Olyan, mint a lázas semmittevés, a színlelt szorga­lom. a véicménytelen okfejtés, a szívtelen szeretet, a célnélküli hűség, olyan, mint a . .. elég a hasonlatokból: ez a mozdulat az önzés lobogója. Ürömre. s bóra­bajra. egyaránt, hitre, elvre egy­formán, harcra cs erkölcsi tisz­taságra egyaránt, hűségre, szere­lemre ugyanúgy, fogas kérdések­emberi, ez a mozdulat azt mond­ja: ugyan kérem! Benne s-an az i e. ügyes-bajos mindennapokra, mindenre, ami szenten szép cs uzsorások kapzsisága. vámsze­dők gátlástalan ága, az üzérek haszonlesése, a jöldesurak gyil­kos teljhatalmúsága. a Pató Pá­lok rontó tohonyasága, a korte­sek cinizmusa és hiányzik belőle, halovány árnyéka sem tükröző­dik benne Dózsa ceglédi indu­latának, Horia hegyekbe muta­tó erőteljes kézmozdulatának, hiányzik belőle Petőfi tüze, Bal­cescu forradalmas pátosza, Zola urakat vádló heve, s az a S'iha­rosnn előremutató történelemfor­máló lendület, amely Lenin kéz­mozgásának sajátja volt. A le­gyintés kicsúfolja Vasile Boai­tának a gözdudára fagyott kezét, a tőkés fogdák kinzókamráiban megkínzott kezeket, a kommu­nisták kezeit, azokét, akiit a szabadság első perceitől kezdve fittyet hánytak legyintésnek, le­gyintőknek cs nekiláttak építeni. Hz a mozdulat kicsúfolja azo­kat a kezeket is. amelyek egy­szerűen és becsületesen minden­nap, minden reggel megmarkol­ják a kalapácsot, a gépkocsik kormányát, a kapát, vagy a számológép fogantyúját. A le­gyintés kicsúfolja életünket, ál­mo-nkat, életünk értelmét. T? 'nézem az emberi test cso­^ dús készülékét: a kezet. Általa lelt emberré az ember. Szerelem az emberi kezet, ha épít. ha simogat, ha odavág a férgesére. Szeretem. Dc a le­gyintést nem szeretem. Szász János Még nem nyugodott meg a közvélemény, még nem in­dult meg a normális élet, de most, a kezdet kezdetén, a kibontakozás első pillanatá­ban vigyázni kell, hogy ifjúsá­gunk megválasztandó vezetői meglássák, magukévá tegyek az egész magyar ifjúság érde­keit. Normális, a fiatalság szem­szögéből nézve új, alapjaiban demokratikus szervezeteket kell létrehozni, melyeknek célkitűzései nem csupán a tagdíjai; beszedésére, s a tag­létszám növelésére szorítkoz­nak. Nem könnyű, — nehéz ke­serves munka lesz. Ifjúsá­gunk tömegét testestől-lelkes­töl megnyerni a független, az igazi szocializmust építő Ma­gyarország számára. S ezen nem csodálkozha­tunk. Vezetőink évekig han­goztatták a DISZ erejét, r, azt hiszem, erről az erőről felesleges bővebben beszélni. A DISZ nemhogy összefor­rasztotta. hanem bürokrati­kus mivoltával növelte az el­lentéteket. Gondoljunk a kö­zépiskolai, üzemi gyűlésekre, vezetőségválasztásokra. Aki a bírálat fegyverével élt, azt le­bunkózták, demagógnak ne­vezték, lehetetlenné tették. Ez az igazság. Hiszen, ha a gyűlések előtt nem fejtettek volna ki oly nagy agltációt igen kevés lett volna a rész­vevő a szinházszerű összejö­veteleken. Pedig azt nem állíthatja serí.ü. hogy olyan szervezet­be, melyben a fiatalság jól érzi magát, nem lép be. Már­pedig az új ifjúsági szerveze­teknek olyanoknak kell len­niök, amelyekben mindenki ónként, kényszerűség nélkül — hangsúlyozni kívánom — szívesen részt vesz a szerve­zeti munkában. Ne a jelmondatokra fek­tessük a hangsúlyt! Ne igye­lrezziünk ifjúságunkat öregí­teni, túlterhelni! Hagyjuk őket a szó bizonyos értelmé­ben szabadon, mert ifjúsá­gunk szándéka nemes — mint ezt október 23-án is bebizo­nyította, mikor a munkásság oldalán, igaz ügyért életét is képes volt áldozni. Mutassuk meg fiatalságunk számára az igaz ügyet, s nem fogunk benne csalatkozni. A pártnak az ifjúságot segítenie kell jobban, mint a múltban, nemcsak ideológiai, hanem minden vonatkozásban. Ez­előtt hangoskodtunk, erőkről beszéltünk. Azt azonban mindannyian tudjuk, hogy előbb-utóbb nevetségessé vá­lik, alki saját magát dicséri Beszéljen más a mi erőrikról — a munkának! Csak ezen az úton lehet megnyerni fiatal­ságunkat. Ez az egyetlen út, mely célhoz vezet. Igaz, van most sok más probléma, mely orvoslásra vár, de nem sza­bad magára hagyni fiatalsá­gunkat, mert az erkölcsi fe­lelősség mindannyiunkra há­rul. Szemendrey István

Next

/
Oldalképek
Tartalom