Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-04 / 4. szám

„HAZADNAK RENDÜLETLENÜL LEGY HIVE, OH MAGYAR..." ffl SZEGED VÁROS FORRADALMI NEMZETI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I. évfolyam, i. szám Ara: 50 fillér Vasárnap, 1956. november 4. Mindszenty József bíboros hercegprímás rádiószózata | Eisenfcowar elnök húszmillió dollár értékű segélyt ajánlott fel Magyarországnak i _ Mindszenthy József bíboros, esztergomi érsek az alábbi rádiószózatot intézte a magyar néphez ós a világhoz: — Igen gyakori mostanában annak hangsúlyozása, hogy a nyilatkozó a múlttal szakítva őszintén beszél. Én ezt így nem mondhatom. Nem kell szakítanom a mu'tammal. Isten irgalmából ugyanaz vagyok, mint aki volt a bebörtönöztetésem előtt. Ugyanazzal a testi és szellemi épséggel állok meggyőződésem mellett, mint 3 éve, bár a fogság megviselt. Azt se mondhatom, hog, most már őszintén beszélek, mert én mindig őszintén beszéltem, vagyis kertelés nélkül azt, amit igaznak és helyesnek tartok. Ezt csak folytatom itt. amikor közvetlenül és személyesen, tehát nem magnetofonon, hangfelvétel útján szólok az egész világhoz és a magyar nemzethez. — Rendkívül súlyos helyzetünkből külföldi és belföldi viszonylatban kell szétnéznünk. Olyan távlatból kívánok megállapításokat tenni, ahonnan áttekintés nyílik, de sorsunkhoz viszont oly közelhajolva, hogy mondanivalóimnak meg legyen a gyakorlati érvénye mindnyájunk számára. — A külföld felé élő szóval raa első ízben Köszönhetem meg azt, amit nekünk nyújt. Mindenekelőtt a Szentatyának, XII. Pius pápa őszentségének fejezem ki mélységes hálómat, hogy a magyar katolikus egyház fejéről oly sokszor megemlékezett. Mellette mély hálámat küldöm azoknak az államfőknek, a katolikus egyház vezetőinek, a különböző kormányoknak, parlamenteknek, közéleti és magántényezöknek, akik a börtönömben töltött idő alatt hazám és sorsom iránt részvéttel és segítő szándékkal viseltettek. Isten jutalmazza meg őket ezért! Ugyanígy hálát érzek a világsajtó képviselői és a rádió világhálózata iránt, amelynek elektromos hullámai, a humánum egyetlen légi nagyhatalmát alkotjók. Örülök, hogy ezt most végre szabadon megmondhatom. — Másrészt arról óhajtok beszélni, hogy az egész kultúrvilág, a külföld úgyszólván osztatlanul mellénk áll és segít. Számunkra ez ugyanis sokkal nagyobb erő, mint amennyi nekünk magunknak van. Mi kis nemzet vagyunk, kis ország a földgömbön. Ám valamiben mégis elsők vagyunk: egy nemzet sincs, amely ezeréves történelme során nálunk többet szenvedett volna. Első királyunk, szent István uralkodása után nagy nemzetté fejlődtünk. A nándorfehérvári győzelem után, amelynek 500. évfordulóját üljük, nemzeti létszámunk egyezett az akkori Angliáéval. Ám folyton szabadságharcokat kellett vívnunk, legtöbbször a nyugati országok védelmében. Ez megakasztotta a nemzetet és mindaddig újra saját erőnkből kellett a felemelkedést keresnünk. Most van az első eset c történelem folyamán, hogy Magyarország a többi kultúrnép valóban hathatós r >konszenvét élvezi. IVIind meg vagyunk illetődve emiatt. Egy" kis nemzet minden tápja szívből örül, hogy szabadságszeretetéért a többi nép felkarolja ügyét. A gondviselést látjuk benne, amely a külföld szolidaritása által valóst'.' meg úgy. ahogy himnuszunk zenei: . Isten áldd meg a magyart" Nyújts föléje védő xart" Himnuszunk így folytatódik: „Ha küzd ellenséggel." De mi még rendkívül súlyos helyzetünkben is azt reméljük, hogy nincs cl • lenségünk. Azért, mert rr.i sem vagyunk ellenségei senkinek sem. Minden néppel ás országgal barátságban akarunk élni. Egy olyan nemzetnél, mint a magyar, amelynek történelmi törzse mélyen gyökerezik a múltban, különböző korszakok ismerhetők fel abban az érzésben, amivel helyet foglal a többi nép között. Fordulatairól, árnyalatairól le lehet olvasni a fejlődés jegyeit. Korunknak azonban ebből a szempontból általános jellemzője, hogy minden népnél egy irány felé halad a fejlődés. A régi nacionalizmusokat mindenütt át kell értékelni. A nemzeti érzés ne legyen többé harcok forrása az országok közt, hanem éppen az igazság fundamentumán a békés együttélés záloga. A nemzeti érzés virágozzék az egész világon, a népek közös kincseit képező kultúrértékek területén. így az egyik ország haladása a másikat is előre viszi. Más természetű okoknál fogva, fizikai életfeltételei szerint is miind jobban egymásra utaltak a népek. Mi, magyarok az európai népek családi, bensőséges békéiének zászlóvivőiként akarunk élni és cselekedni. Nem mesterségesen hirdetett, de vaiódi barátságban mindegyikkel, sőt még további tájakra is emelve szemünket, mi, a kis nemzet barátságiban, zavartalan, békés, kölcsönös megbecsülésben kívánunk lenni a nagy Amerikai Egyesült Államokkal és a hatalmas orosz birodalommal egyaránt; jószomszédi viszonyban Prágával, Bukaresttel, Varsóval és Belgráddal. Ausztriát pedig ebben a tekintetben úgy kell megemlítenem, hogy mostani vajúdásunk kapcsán tanúsított testvéri magatartósát máris minden magyar a szivébe zárta. — Az egész helyzetünket azonban most az dönti el, hogy a 200 milliós orosz birodalomnak mi a szándéka a határainkon belül lévő katonai erejével. Rádiójelentések adták hírül, hogy ez a fegyveres erő növekszik. Mi semlegesek vagyunk. Mi az orosz birodalomnak nem adtunk okot a vérontásra. De nem merül fel az orosz birodalom vezetőiben a gondolat, hogy .sokkal jobban fogjuk becsülni az orosz népet, ha nem igáz le bennünket? Csak ellenséges népre szokott rátörni a megtámadott másik ország. Mi most nem támadtuk meg .Oroszországot. Őszintén reméljük, hogy az orosz fegyveres erők mielőbbi kivonása országunkból megtörténik. Belső helyzetünket azonban az is valóságossá teszi, hogy az előbb mondottak miatt a munka, a termelés országosan megállt. Közvetlen éhínség fenyeget, a szabadságharcot egy csontig soványított nemzet vívta. Ezért a munkát, a termelést, a helyreállítási feladatok elvégzéséi mindenütt azonnal fel kell venni, saját összességünk, nemzetünk, érdekében. Ez a nemzet életének folytatásához szükséges haladéktalanul. Amikor ezt megtesszük, nem tévesztjük szem elől a következőket: tudja meg mindenki az országban, hogy a lefolyt harc nem forradalom volt, hanem szabadságharc. 1945-től egy vesztett cs számunkra céltalan háború után erőszakkal épült ki az itteni i rendszer, melynek örökösei most a megtagadás, megvetés, un dor és elitélés izzó bélyegeit sü tik annak minden porcikájára A rendszert az egész magyar nép söpörte el. Az örökösök ne ldvánjanak erről még egy bizonyságot. A világon páratlan szabadságharc volt ez, a fiatal nemzedékkel népünk élén. A szabadságharc azért folyt, mer a nemzet szabadon akar dönte ni arról, hogy miképpen éljen Szabadon akar határozni sorsa, államának igazgatása, munkájának értékesítése felől. Ennek a ténynek a valóságát maga a nép semmilyen mellékcélra, illetéktelen előny érdekében nem engedi elcsavarni, kiaknázni. Uj, visszaélésmentes választás szükséges, amelynél minden párt indulhat. A választás történjék nemzetközi ellenőrzés mellett. Én párton kívül és állásom szerint felöl is vagyok és maradok. Figyelmeztetek ebből a tisztemből minden magyart, hogy a gyönyörű egység októberi napjai után ne adjon helyt pártviszályoknaík és széthúzásnak; ennek az. országnak sokmindenre van most szüksége, de minél kevesebb pártra és pártvezerre. Maga a politizálás is ma másodrendű ügy. A nemzet élete és a mindennapi kenyér a mi gondunk. A bukott rendszer örököseinek eddigi viszszatekintő leleplezései feltár. J iák, hogy a törvényes felelősségrevonásoknak minden vonalon, éspedig független és pártatlan bíróság útján kell bekövetkezniük, magánboszszúkat el kell kerülnünk, ki kell küszöbölnünk. A bulkott rendszer részesei és örökösei külön felelősséget viselnek saját tevékenységükért, mulasztásokért, késedelemért, vagy helytelen intézkedésért egyaránt. A leleplező vallomásokhoz nem fűzök most egyetlen megállapítást sem, mert az az országos munka felvételét és a termelés folytatását hátráltatná. Ha a kibontakozás az elhangzott ígéretek szerint tisztességesen halad előre, ez nem is lesz a feladatom. Ám hangsúlyoznom kell a tennivalók tárgyi foglalatát. Jogállamban élő osztálynélküli társadalom, a demokratikus vívmányokat fejlesztő, a szociális érdekektől helyesen ég igazságosan korlátozott magántulajdon alapján álló, kizárólag kultúmacionalista szellemű nemzet és ország akarunk lenni. Ez akar lenni az egész nép. — Mint a magyar római katolikus egyház feje viszont kijelentem, hogy amint azt a püspöki kar 1945-ben közös körlevelében kijelentette, hogy nem helyezkedünk szembe a történelmi haladás igazolt irányával, sőt az egészséges fejlődést mindenben előmozdítjuk. — Azt a magyar nép természetesnek nagymultú gondolnak a bukott rendszer: örökösei, ha az általuk megbélyegzett elődeik valláserkölcsi alapon álltak volna, elkövették volna-e mindazt, aminek következményei elő! menekülni kényszerültek. A keresztény hitoktatás szabadságának azonnali rendezését a katolikus egyház intézményeinek és társulatai nak, köztük sajtójának viszszaadását joggal elvárjuk. Ettől a pillanattól kezdve figyeljük, hogy az Ígéretek és cselekedetek fedik-e egymást és ami ma keresztülvihető, azt senki se halassza holnapra. Mi, akik figyelünk cs előmozdítani kívánjuk az egész nép javát, hízunk a gondviselésben, hogy nem hiába! Washington (AP) Eisen- lözéseket szenvednek. Ezért hower elnök 20 millió dollár értékű élelmiszert és más segélyszállítmányt aj ánlot t fel pénteken a forradalmi Magyarországnak. A Fehér Ház idevonatkozó közlése kiemelte, hogy ez kezdeti juttatás, amelyet feltehetően még több támogatós követ, ha szükség lesz rá. Eisenhower egy nyilatkozatában azt mondotta: „Eg4,z Amerika elismeréssel adózik ezekben a zűrzavaros napokban a magyar népnél: bátorságaért és áldozataié^:, amelyeket a szabadság biztosításáért vállalt." Az elnök kijelentette, hogy e harcban a magyarok súlyos nehézségeket és nélkü— mondotta — felhatalmazást ad azonnali juttatás kiutalásóra a szükségalapból, annak a törvénynek az alapján, amely szükség-sfegélyt tesz lehetővé a baráti népek részére. Washington: A ..kezdeti juttatás" háromnegyedrésze az amerikai termésíülösleg készleteiből származó élelmiszer: 5 millió dollárért zsiradékfélét, étolajat és gyógyászati szállítmányokat küldenek — közölte Hagerty, az elnök sajtótitkára. Hagerty elmondotta, Eisenhower lépésének legfőbb célja az, hogy könnyítsen a magyarok ínséges helyzetén az elkövetkező téli hónapokban. Dr. Perbíró József professzor, a Forradalmi Nemzeti Bizottság elnökének rádiófelhívása Kedves Bajtársak! Egyetemi hallgatók, munkások, parasztok és polgárok! Szegeden napok óta bajtársaknak szólítjuk egymást, mert valóban bajtársaknak, katonáknak érezzük magunkat mindnyájan, akik a magyar nép szabadságának kivívásáért küzdünk. Meggyőződésünk, hogy ez Aggódva figyeljük az utóbbi napokban egyre fokozódó mértékben feltörő pártvillongásokat. Ezek csak szétszaggathatják sorainkat és történelmünk során még soha nem lapasztalt ilyen egységbeforrotlságunkat. A hazafiúi lelkiismeret szavával szólunk és kérjük az ország valamennyi forradalmi nemzeti biliarc, "ez az egész nemzetet át-1 ZOttságát, hogv a még időszefogó forradalom a magyar nép rütlen pártszervezéseknek cs mitörténetében a legdicsőbb feje zetet írja. Harcunk kettős: első és döntő feladatunk a magyar szabadságharc végső győzelmének kivívása! Ugyanilyen nagyfontosságú — ha sorrendben második is — az ország gazdasági életének, a munka folyamatosságának biztosítása, a lakosság ellátása, s nyugodt életének mielőbbi megteremtése. Küzdelmünk népünk szabadságáért kérlelhetetlen. Nem vagyunk és nem leszünk hajlandók megalkudni, léi sikerekkel megelégedni! Népünk a hosszú elnyomás és önkény után új éleire vágyódik, s végre maga ura, a maga gazdája akar lenni. Az önkény elnyomó gépezetét hihetetlen bátorsággal és lelkesedéssel, szülte szent megszállottsággal zúzta szét, söpörte el útjából az éveken át félel metesnek bizonyult, de a nép egységes felkelésével szemben agyaglábakon álló, külső támaszokkal biztosított törpe kisebbséget. Bízunk a kormányban, mert tetteivel, a kompromittált elemek eltávolításával és szabadságharcunk hőseinek bevonásával, semlegességünk deklarálásával biztosítékot adott arról, hogv valóban a felkelt nép mellé állott. Szeged város munkásai és polgárai magukévá tették a bős felkelő. Maliter Pál vezérőrnagy', honvédelmi miniszter felhívását a sztrájk megszüntetésére, ma felvették a munkát, hogy longásoknak vessenek gátat. Most minden erőnket egy cél elérése érdekében kell összefogni: forradalmunk végső győzelmének kivívására. eddigi eredményeink megőrzésére. Ne ingadozzanak a kishitűek, de keltsenek félelmet bennünk a fenyegetőnek tűnő körülmények, mert szent ügyünk igazáról az egész világ bitet tett. Mégpedig azért, mert velünk együtt tudják, hogy az elvesztett és nagy véráldozattal visszanyert szabadságnál nagyobb kincs nem lehet! * A fend beszédet a Szegcdi Széchenyi Hadiéban mondotta el dr. Perbíró József professzor. Nagy Imre fogadta az osztrák követet Nagy Imre, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke és külügyminisztere 1956. november 3-án délben fogadta Peinsipp osztrák követet, aki a következő emlékeztetőt adta át neki: Kormányom felhatalmazott, ; hogy a leghatározottabban lépjek ! fel azokkal az állításokkal szemben, amelyek szerint az osztrák kormány fegyveres, vagy fegyvertelen magyar emigránsoknak osztrák területen keresztül beszivárgási lehetőséget nyújt Magyarországra. Az osztrák kormány elrendelte az osztrákmagyar batár mentén záróövezet felállítását, amelybe csak felhatalmazott személyek, mint helybeli lakosok, hivatalos ügyekben ott-lartózkodó vöröskeresztes segédszemélyzet és újságírók léphetnek be. A honvédelmi miniszter a négy nagyhatalom katonai attaséinak kíséretében — ebben tehát beleértendő a szovjet katonai altosé is — megszemlélte ezt az övezetet. Lehetőséget nyújtottak nekik. hozzájáruljanak gazdasági életalálja, hogy j tünk normalizálásához és megés nagy értékű j erősödésünk megteremtéséhez. Világosan látjuk, hogy sztrájkunk eddig eredményes volt, de a sztrájk további folytatása már az intézményeinkről gondos kodnunk kell. Ugyanilyen minőségben továbbá röviden megemlítem az ország 6 és j llem a magyar nép, liánom félmillió katolikus hívőjének 1 ellenség érdekét szolgálná, tájékoztatására, hogy a bu- j Forradalmunk tisztasága és kott rendszer erőszakának! végső győzelme mindnyájunk és csalárdságának minden egységes célja. Népünk véváldonyomát egyházi vonalon fel- j tatának bemocskolása volna, ha számoljuk. Ez nálunk ősi j megengednők azt. hogy a nép hit- és erkölcstanunkból és I „lőtt már régen bitelüket veszaz egyházzal egyidős jog-! :ett. s bármilyen restaurációra szabályokból önként adódik, j hajlamos elemek, akik eddig — A nemzethez intézett! óvatosan báltérből figyelték mostani szózatom más rész- j élet-halál harcunkat, most a letre tudatosan nem terjed vámszedő szerepében lépjenek ki, meit amit mondottam, j elő. Ezeknek azt üzenhetjük: téviiágos és elég. De végeze- vednek, lia nemzeti forradaltül egy kérdés felvetése i inunk gyümölcsét a maguk aszmég se hagyható el; mití tálára kívánják harácsolni. ról az intézkedésekről, amelye ket a határzónában az osztrák határ és az osztrák semlegesség biztosítására foganatosítottak. Ausztria nyugati halárán ugyancsak minden előkészületet megtettek, hogy az emigránsok behatolását akadályozzák. Az emigránsoknak vízumot csak a Belügyminisztérium beleegyezésével adnak ki. Nagy Ferenc vol( miniszterelnököt, aki bélfőn váratlanul megérkezett Bécsbe, az osztrák hatóságok felszölították, hogy azonnal hagyja el Ausztria területét.- Ez a szovjet hatóságok előtt is ismeretes. Vezető emigráns politikusoknak — annak érdekében, hogy Magyarország számára nem kívánatos akciókat, bonyodalmakat elkerülhessülk—- az Ausztriában való tartózkodást megtagadjuk. A Szovjetunió külügyminisztériumát a moszkvai osztrák nagykövet a fentiekről tájékoztatta. Nagy Imre miniszterelnök és külügyminiszter a magyar kormány nevében megelégedését, fejezte ki az emlékeztetőben hogy meggyőződhessenek azok- • foglaltak felett. Megalakult Szeneden a PaSfti&aí Elítéltei; és In ettiáltak Érdekvédelmi Szervezete Az országos példák "alapján Szegeden is szükségesnek láttuk * érdekeink védelmében szervezetünk további kiépítését és megalapítottuk a Politikai Elítéltek és Internáltak Érdekvédelmi Szervezetét. A szervezkedés kizárólag érdekvédelmi jellegű. Az elmúlt időikben a politikai üldözöttek súlyos erkölcsi és anyagi károkat szenvedtem. Állásukból és munkaihelyükről eltávolították, lakásukból elhurcolták őket. A győzelmes nemzeti forradalom jogosnak ismerte el ezen igazságtalan ságek orvoslására való ' törekvéseinket. A városi forradalmi nemzeti bizottság vezetősége ígéretet tett. hogy tagjaink minden kétséget kizáró jogos panaszait orvosolni fogja. A korlátozott, adottságok mértékében az arra rászorultakat anyagi segítségben is részesíti. A szervezet, november 3-án megtartott ülésén megválasztotta a forradalmi bizottságot és két kiküldöttet, akik a városi nemzeti bizottságban képviseletünket ellátják. A szervezet november 5-én, délután 5 órakor tartandó nagygyűlésére az összes szegedi politikai elítélteiket és internáltakat meghívja a Vörösmarty u. 5j szám alatti hivatalos helyiségébe. Szabaduló levelét mindenki hozza magával. Intéző Bizottság