Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-24 / 5. szám

Megtévedt fiatalok között Kattog az írógép: jegyzőkönyvet. vesznek fel. Az ügyész kérdez, s az előtte ülő lehorgasztott fejű megtévedt fiatal válaszol. — Neve? — Totka László. —• Hánv éves? : — Húsz... És így tovább: hangzik a hivatalos kérdés, s a rövid válasz. Totka — szegedi fiú — Komlón volt bányász. 1300 forintot keresett havonta. Az ügyész megkérdezi, hogv mi irt akart átssökni a határon. s a vallomás nyomán feltárul a történet. — ::: Vasárnap este. most november 18-án testvéremmel, Tiborral, aki ráktárkezelő a Vendéglátó Vállalatnál. elmentünk barátainkhoz. Bácsíalusi Ernőhöz meg Lacihoz. Kártváztunik és beszélgettünk. Ekkor került szóba, hogy az oroszok elviszik a fiatalokat. — Ezt kitől hallottátok? — vág közbe az ügvész. — Hát. úgv beszélték. — Ki beszélte? — Mindenki. Az utcán az emberek. Ez a hír iárta a városban és ml elhittük. Nem mondta senki, hogv ez nem igaz. Elhatároztuk, hogv másnap. hétfőn este imind a négyén együtt átszökünk Jugoszláviába. Délután 6 órakor indu'trnk el a tiszatöltésen. Ütközben nem találkoztunk senkivel és a határon a jugoszláv őr azt kiabálta nekünk, hogv vlssza-vissza. Ml visszafordultunk, s a magyar határőrök bekísértek bennünket a rendőrségre. Az ügvész a kihallgatás után közli a vádat: tiltott határátlépési kísérlet bűntette... Újabb kihallgatás következik: Totka Tibor mondja el szinte ugyanezt. Aztán Bácsíalusi Ernőre és Lászlóra kerül. sor. Egyikük textiltechnikus a másik elektrotechnikus. Az ügvész megkérdezi Ernőtől: — Miért akartak kiszökni? — Megtévedtünk. Elhittük a híresztelést, hogv elvisznek bennünket. Most már nagyon megbántuk. Hülyeség volt,.. Két barát kihallgatáséra kerül sor: Ruzicska Tibor harmadéves orvostanhallgató és Román György textiltechnikus. Húszévesek. Ruzicska jegyzőkönyvébe többek között ez kerül: .R Szabad-Európa rádió híresztelte. hogy a katonaköteles fiatalokat összeszedik. Ez elől akartunk elmenekülni..." Erre igazán találó az a mondás: „Hazudik a rádió". Ezen a véleményen van Román György is. aki elmondja, hogy Gyáláról a jugoszláv határőrök visszaadták őket a magyar hatóságoknak. — A szökésre hát ez vitt rá — mondja —. Gyerekes meggondolatlanság volt. nagyon megbántam. Meg aztán fűtött bennünket a kalandvágy. Apáimnak azt mondtuk, hogv Budapestre megyünk. Hallottuk, hogv most könynyen át lehet jutni a határon és szét akartunk nézni Jugoszláviában... Igy megy sortba. Szinte valamennyi vallomásból kitűnik. hogy hazug, rosszindulatú és főleg a fiatalokat megtévesztő híresztelés hatásóra jutottak ezek a szegedi fiatalemberek arra a nagyon hibás elhatározásra. hogv a határon átszökjenek. Most már mind nagyon bánkódik tette miatt. Taffner Ibolya meg Szőlősi Márta, az Újszeged! KenderLenszövő Vállalat dolgozói ma már otthon elmélkednek azon, hogy miért hitték el ! a melegkútnál lévő csemegebolt vásárlói között is lappangó híresztelést; kihallgatásuk utón szabadon engedték őket. És Ruzicska Tibor meg Román György ia máiotthon van szüleinél. Bordás Józsefné szabadon engedése után másnap egv iratért viszszament az ügyészségre és elmondotta: ..Képzeljék, találkoztam egv ismerősömmel, aki suttogva megkérdezte tőlem, nem-e akarok átszökni Jugoszláviába? Képzelhetik, hogv mit válaszoltam..." Haraszin Tibor, a békéscsabai Jókai Színház tagja három társával akart átszökni a határon. Miért? „Mert hallottuk. hogv mások is szöknek — olvassuk a jegyzőkönyvből — meggondolatlanságot követtünk el. Le is lőhettek volna bennünket... Megfogadom, többé a határt át nem lépem. Itt dolgozom, a mi hazánkban..." A kihallgatások még folynak. s a tiltott határátlépést elkövetők közül számosat már szabadlábra helyeztek. Pedig a törvény ezt a bűncselekményt nagv szigorral sújtja: öt évig terjedhető börtönbüntetéssel. De az ügyészség nagv figyelemmel, humánusan jár el valamennyi meggondolatlan, megtévesztett fiatallal szemben. Kell-e igazabb, meggyőzőbb cáfolat a rémihírekre, mint ezeknek a tettükei nagyon megbánó szegedi fiataloknak a szava? Közülük többen beszéltek az úiságíróval és ezt üzenik a lap hasábjain keresztül: Ne higgyetek drága szegedi ifjú barátaink a rémhíreknek. Mi felültünk neki. beleugrottunk egv kalandba, de nagyon, nagyon megbántuk. Ki látta és ki hiszi ma mér el a deportálásotkat? Hazugság. gálád kitalálás az egész. (—s—r) A pautsxtsáfy és a fogadatom Beszélgetés három középparaszttal AZ ÚJ PÁRTRÓL A magyar munkásosztálynak, a dolgozó népnek szüksége van marxista—leninista alapon álló forradalmi párt ra, sőt ma, amikor ilyen sorsdöntő változások mennek Végbe hazánkban, s a nemzetközi munkásmozgalomban különösen szükségük van rá. Ma még inkább, mint bármikor, szükség van olyan szervezett erőre, amely öszszefogva mindazokat, akik őrködve szocialista építésünk eddigi vívmányain, az első sorokban kívánnak küzdeni hazánk függetlenségéért, a szocialista demokráciáért, sokat szenvedett népünk jobb életéért. E célokat tűzte zászlajára a Magyar Szocialista Munkáspárt. Az MSZMP folytutója kíván lenni a magyar munkásmozgalom sok évtizedes, dicső hagyományainak. Továbbviszi mindazt, ami előremutató volt a kommunista párt ós a szociáldc mokrala párt küzdelmeiben, a magyar szervezett munkásság harcaiban. Az elmúlt napokban egyre több hír érkezik szerte az országból arról, hogy a munkásmozgalom régi harcosai, a felkelés sok kommunista és pártonkívüli résztvevője keresi a lehetőségét annak, hogy a régi, helyileg is lejáratott, a mult hibáiban vétkes pártszervezet helyeit létrehozza az új párt, az MSZMP helyi szervezetét, Olyan pártszervezetet, amely már személyi összetételénél fogva is garancia arra, hogy nemcsak szavakban, hanem a valóságban is a nép érdekeit, a szocializmus, a népjólét, a nemzeti függetlenség ügyét fogja szolgálni. Az új megtisztult párt megalakítására hívó felhívás nyomán hozták létre az öszszes budapesti kerületekben, számos fővárosi üzemben — a Ganz Hajóban, Csepelen, a Traktorgyárban és másutt — a pórt ideiglenes intéző bizottságait. Falun is sokhelyütt magukra találtak már a kommunisták. Borsod megye mezőcsáti járásában például sok faluban, termelőszövetkezetben kezdték el ai MSZMP célkitűzéseinek népszerűsítését, még ott is, ahol eddig nem alakult meg az új párt szervezete. Minden bizonnyal újabb lendületet fognak adni a pártszervező munkának, az MSZMP Ideiglenes Központi Vezetősége Intéző Bizottságának a pártba való felvételről szóló Irányelvei. Soha nem indult meg ««•• hezebb körülmények között a pártszervezési munka, mint most. A szocializmus eszméjét sokan lejáralték. a szocializmus nevében elkövetett bűnök az MDP-t gyűlöltté tették. Az MSZMP ebben a nehéz helyzetben indul útjó ra, Céljai igazak ós nemesek, Tudjuk, sokan ezt még nem látják, vagy nem hiszik. De hiszünk abban, hogy egyre többen lesznek, akik bíznak a párt igazában és — követik azt. (A „Népszabadság" november 23-i számából!) MIT OLVASNAK 4 SZEGEDIEK? AMIÖTA életünk nagy megújhódásának vagyunk részvevői, tanúi, először a minap, kedden találkoztam régi középparaszt ismerősömmel, Csurgó Mihály baktői gazdával. Okos, felvilágosult termelő. Szíve, lelke a paraszti munka. Mi lehetett volna legelőbbvaló téma, minthogy beszélgessünk népünk nagyszerű hőstettéről, arról a sok mindenről, amit e forradalom a parasztságnak is kivívott. Csurgó gazda először aggódva •— szavában némi megbántottság is érzett — azt mondta: szép és nagyon nagy dolog történt, de most meg olyan hangokat hallok, hogy állítólag bennünket, dolgozó parasztokat szidnak. Ilyeneket mondanak: ha mi is bekapcsolódtunk volna, »még többet lehetett volna kiharcolni". Őszintén szólva ml, legalábbis én, nem értem, mi lehetett volna még ennél is több. IGAZ, van még nagyon sok rendezetlen ügy. Talán emiatt van az, hogy népünk a forradalom nagyszerű vívmányai ellenére sem érzi még teljesen győztesnek magát. Nincs még tisztázva többek között nemzeti függetlenségünk ügye sem. De már erre is van elfogadható ígéret, s ugyanakkor biztosíték is. Hogy mielőbb élvezhessük forradalmunk érett gyümölcseit, már nem további vérhullatásra, hanem rendre, békés, alkotó munkára van szükség, melyben érvényesülhet a jog, a nép annyiszor meggyalázott, sárbatiport igazsága. így érzi ezt Szeged parasztsága is. Más esztendőkben a parasztok jelentős részét Szegeden s pénzbüntetéssel, börtönnel kellett -megnyerni" arra. hogy teljesítse vetési tervét. Az elmúlt hetekben még csak meg sem kérdezte senki a szegedi és a környékbeli ; gazdáktól, m-iként halad a vetés. Mégis többet, s jobbén j elvetettek, mint bármikor a korábbi esztendőkben. Csurgó Mihály szavából is i kicsendült: az igazi néphala- ! lomért való harcot már ezekután nem a fegyverek döntik el, hanem az, hogy képesek leszünk-e elsősorban a saját 1 lábunkon a saját erőnkből megállni. Tömören így fogalmazza meg: az idei tél még kicsit nehéz lesz." de amikor már a most kiharcolt új vi- j szonyok között termelhetünk, SZE G E DI NÉPLAP | nem lehet semmiféle panasz a parasztságra, hogy nem tette meg a magáét az igazságért. Én támogatom az új rendet — folytatta —, bár korábban sem voltam adósa senkinek, s ezután még Inkább nem lehetek az, mert kaptunk, van miért adnunk. Erről beszélt Sólya Imre közíépparaszt is, aki szántón Baktóban lakik, ö is szóvátette: úgy halljuk, haragszanak töbt)en ránk. Igen, ez az, amit Csurgó Is mondott, vannak, akik most uszítani kezdenek a parasztság ellen, a munkásosztály és a parasztság szövetségére törve, mert állítólag a parasztság nem vett részt a forradalomban. Pedig ez nem igaz. Ki adott élelmet, húst, zsírt a forradalmár munkásoknak, diákoknak a legnehezebb napokban is? Ki más, mint a becsületes dolgozó parasztság. Igaz, nekik nem fegyveres harc jutott osztályrészül, hanem a hadtáp. Ez a kettő pedig nem nélkülözheti egymást. Talán nincs is olyan paraszti termelő, aki így, vagy úgy ne támogatta volna, ne támogatná ezt a forradalmat. Hogy mi az, amit rtká lehetett volna még vívni", ez mindenki előtt világos. Mindszenty bíboros érthetően megmondta, sőt igyekezett is programot adni erre: az úri Magyarországot, a kapitalista nagybirtok-rendszer visszaállítását. Ezt az ügyet nem támogatta és nem is akarja támogatni a szegedi parasztság sem. Ezt a rendet gyűlölik, csakúgy, mint Rákosiék hazafiattan. tudást, tehetséget gúzsba kötő gyilkos rendszerét. Ha valakik szemrehányással 1 elletnek most a dolgozó parasztságnak, azok az elienforradalmárok. fasiszták, akik úgy látszik, számítottak terveik megvalósításában a parasztságra, de hiba esett számításukba. Igaz az, amit Sólya mondott, a parasztság igazából még csak ezután vizsgázik a forradalom mellett. Ő így fogalmazta meg teendőiket: nem engedjük, hogy lelkiismeretlenek felhajtsák az árakat, erre mi magunk, termelők vigyázunk majd. Sólya Imrének felesége is jelen volt a beszélgetésnél, férje szavát így toldotta: a kétforintos tojást, a 3—3.50-es tejet eddig is jói megfizették a piacon. Ezután sem akarunk többet. MIKOR elváltam baktói ismerőseimtől, még Farkas József nyolcholdas újszegedi gazdával találkoztnm össze, ö is a forradalomról, a jövö kilátásairól beszelt. Okosan fejtegette, miért következett az be, hogy a piacon a termelők a nehéz napol; ellcnéro is a 23—24 forintos hízott baromfit 18 forintért is odaadták. Amit u gazdáktól se ingyen, se pénzért elvettek • korábban a beadásba, most az is piacra kerül, növekedett és j növekszik majd a kínálat, s fgy i tovább csökkenhetnek az árak. Farkas József elmondott egyet-mást a jövő clképzeléseii ről is. Magasabb kultúrájú gaz' dálkodást akarnak folytatni, j Pénzükért gépeket szeretnének | vásárolni. Mondta 6: traktöro| kat is. Vontató- és inás füldmővclőgépeket. Fddig erre sem volt lehetőség. Azonban a drága gép kisgazdaságban csak ráfizetés lenne. Ezért — annak ellenére, hogy korábban Újszegeden ennek többen is ellene szóllak —, Farkaséi; saját elhatározásukból továbbra is fenntartják az újszegedi Rózsa Ferenc szövetkezeli csoportot. Afféle igazi belső demokrácián alapuló paraszti munkaközösség lesz ez ; mely lehetővé teszi a magas i kultúrájú, hozamaiban akár a i nyugati államokéhoz hasonló j mezőgazdasági termelést. FZ ŐSZINTE véleményekhez még csak annyi lehet a hozzátenni való: nagyon vigyázzunk. • mert akik „tovább akarnak j | menni" a fegyveres harccal, a I i vér folytatással, egykönnyen í nem mondanak le terveikről. Csépi József Naponta 170-200 ember fordul meg a Somogyi Könyvtárbon 4 szegedi munkás—ugraszt tanács küldöttsége a kormánynál járt Budapesten Csütörtökön reggel a szegedi munkás-paraszt tanács küldöttsége Budapestre utazott, hogy tanácskozásokat folytasson a Kádár-kormánnyal cs a budapesti központi munkástanács képviselőivel. A szegedi küldöttség tolmácsolta mindazt, ami a szegedi embereket foglalkoztatja, s előterjesztették kéréseiket. Budapestről Szegedre tegnap a délutáni órákban indult el városunk munkás-paraszt tanácsának küldöttsége. Aki egyszer megtanult—olvasni, az ragaszkodik élete végéig a betűkhöz. így vannak ezzel a szegediek is, akik mostanában sokkal többet olvasnák, mint csak néhány héttel ezelőtt is. Legalább is erről győznek meg bennünket a városi Somogyi Könyvtár kölcsönzési adatai. Naponta 170—200 ember fordul meg a könyvtárban, s átlag 3—4 könyvet kölcsönöznek. Az olvasótermi forgalom azonban jóval kevesebb, nem úgy, mint más őszutói id5: ben. j Mit olvasna!; az emberek? A kölcsönzői kartonok mindent kibeszélnek és sejtetik az emberek kimondatlan vágyait is, azt, hogy mit szeretnének olvasni. Zola most éli csak igazán virágkorát: ifjak és felnőttek egyaránt nagy érdeklődést tanúsítanak iránta. Művei szinte meg nem melegj szeneik a könyvtárban, mert | kézről kézre adják, házról I házra viszik őket az emberek. Thackeray, Dickens, : Maupassant, Flaubert, Anntole Francé, Shaw, Heine, | Stefan Zweig művei is kapój sak. Soha sincs belőlük elég a i kölcsönzőben. Általában i azonban a francia és az angol | szépirodalom a legkelendőbb, • s ezen belül is főleg azok a t szerzők a legkeresettebbek, i akiknek a műveit az elmúlt tíz esztendőben háttérbe szo- ! rították Magyarországon. Ezek közé tartozik Cronin is, ! akinek a regényeit ismét keresik az olvasók; vagyis keresik mindazokat a külföldi szerzőket és regényetek akik és amelyek nem kaphattak helyet az elmúlt esztendők erőszakolt irodalom- és kultúrpolitikájában, mondván, hegy távol esnek a szocialista realizmustól, amelyről viszont senki nem tudott semmi biztosat, semmi megnyugtatót mondani. Illyés Gyula, Szabó Lőrinc, Benjámin László és Juhász Ferenc verseit vélik ma az emberek a legbiatosabb iránytűnek a múlt, a jelen és a jövendó kibogozásánál és összevetésénél. Az egyetlen Petőfit ma azokban az írókban kell keresni és megtalálni, akik 1956. október 23-nak bétor szószólói voltak és megtestesítették az egész nép felelősségteljes, felébredt lelkiismeretét — mondják az olvasók, fiatalok és felnőttek egyaránt. Többen keresték már Féja Géza >*Viharsarok"-ját, Tamási Aroh összes novelláit és Németh László úgynevezett »ttltott« műveit. Az olvasók várják, hogy lepattanjon végre a hét lakat, amelyet az átkos rákosizmus akasztott a könyvtárak raktáraira és ajtajaira. Az emberek jogosan akarják megismerni mindazt, amitől káderlapckkal és egzisztenciális kérdésekkel "óvták" őket. Jellemző, hogy a hazug brosúra-tömeget amit Rákosiék és cinkosaik gyártottak és gyártattak, s amellyel megtömték a könyvtárakat, és szellemükkel megbénították hosszú esztendőkön át az emberek igaz lelkiismeretét — — nem keresi senki. Mindazt zúzdába kell szállítani, ami kiforgatta és bemocskolta Marx, Engels és Lenin messzevilágló alkotásait — mondja a mocsokból kibontakozott lelkiismeret szava. Madách Imre összes műve újra a könyvespolc első soraiban van, Babits, Kosztolányi is, s még talán Sínkétől sem kell félteni az olvasókat: tudják ők, hogy mi az igazság, mit kell és mit nem kell elhinni a nyomtatott betűikből. Egy azonban bizonyos: a Somogyi Könyvtárnak kevés a 16,500 kötetnyi szépirodalmi anyaga, mert ebből ugyanis tízezer főleg egy példánnyal a régi irodalmat öleli fel, s az egypéldányos műveket mégsem tanácsos kölcsönözni. A maradék 6500 kötetnek a fele pedig nagyon is vegyes, sok benne a hazug emberábrázolás és a hazug érzelem-világ mítosza, amely parancsra született, a rékosizmus parancsára. A születő új rend igaz magyarjait és az ivazi. sokhúrú érzelem-világot még kevés író és költő ábrázolta és írta meg napjainkban. Erre még várni kell, kedves olvasó, de hisszük, hogy megszületik az igazi magyar irodalom is, a mi irodalmunk. Lődi Ferenc Kevés iája van a KIK-nek A vállalat télen is folytatja a belső javítási munkákat KIK! Mennyit szidtuk e vállalatot, mennyit mérgelődtünk a folyton folyó, vagy egyáltalán vizet nem adó vízcsapok, a becsurgó tetők, a rosszul záró ajtók, ablakok miatt. Nem is lehet hirtelen felsorolni a sok-sok panaszt, amit az elmúlt években a KIK-re hallottunk. De nincs is erre szükség. Most azért kerestük fel a KIK munkástanácsát. hogv megtudlak, hogyan akarnak segíteni, tudnak-e segíteni a sok jo- | lakás gos panaszon. Bíztató, hogy a bevezetésre kerülő új bérezési rendszer biztosítja majd az itt is dolgozók számára a jobb keresetet. Nem mennek el majd a vállalattól a jó szakmunkások, lesz munkaerő, akik, mivel nem normára dolgoznak, az apró munkák elvégzésére esetleg egyetlen vízcsap kijavítására is szívesen vállalkoznak. Ügy tervezi a munkástanács, hogy a KIK c-zutáo csak a kisebb javítási munkákat végzi. Így sokkal töbo helyre kijutnak munkásai és sokkal gyorsabban orvosolhatják majd a bejelentett hibákat. A nagyjavításokat, átalakításokat, tatarozást átadják majd az Építőipari és Tatarozó Vállalatnak. Több vállalattal folyik jelenleg is ilyenirányú tárgyalás. Több biztatást azonban jelenleg még nem tudnak adni a KIK munkástanácsánál sem. mert a javítási munkák többségének elvégzéséhez fa kellene, és fa, azaz fűrészáru nagyon kis mennyiségbon áll a vállaltit rendelkezésére. Jelenleg is sok kijavított vár a parkettázásra, I sok ajtó, ablak vár javításra, de nincs jelenleg parkett, nincs elég fa. Pedig szeretnék a KIK dolgozói kielégíteni a jogos kérelmeket. Ezért azt várják a kormány tagjaitól, hogy viseljék szívükön a dolgozók lakásproblémáit és biztosítsanak több faanyagot a szegedi lakásjavításokhoz is. A KIK dolgozói átérzik a lakosság súlyos helyzetét, s ezért télen is, ahol a bérlők hozzájárulnak, tovább folytatják a belső javítási munka kat. Befejezik a jelenleg ja vitás alatt lévő lakásokat i;. Szombat, 1938. november T 8