Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-23 / 4. szám

A Szegedi Gőzfürész munkástanácsa már a holnapra tekint ÁDoJt a tMtésen és nézem a rönkökkel télitett volt „Tippaifatélepet". A bejárat mellett tábla: „Szegedi l'nlemfzgvár Gőzfűrésr. leiepe". Előttem a gyár, ahol (lobog a gátter, s ércéi hangjával felesel vele a szalagfűrész. Él, dolgozik a gőzfíírész a többi szegcdi üzemmel együtt. Ez is jelzi, hogy erőre kapunk. A fastölgS gyárkémény, a munka zaja esak külszin. Mi történik benn, mi foglalkoztatja a munkásokat? Természetesen már előre látom, nehéz lesz csak a történteket, vagy egyszerűen a inai napnak egy töredékét is leirni. Ném vállalkozom rá, nem is köveféli senki, hogv nagyitóüvegfíel nézzem a gyári munkást és munkáját. Ami a közelmúlt hetekben, napokban itt, ebben nz. üzemben is lejátszódott, mutatja: az ág terhe nagyon húzta a fát hazánkban és sok ígérettől, kevés tettől volt terhes n múlt. Itt is, mint másutt, mintha nem a Tisza partján, hanem a háborgó tengerpartján tárták volna szélesre egv Szoba ajtaját, zajos volt, viharzott a gyár. Munkástanácsot választottak ..; Vezetőket váltottak le..Más munkakörbe helyeztek tisztviselőket. .; Követeléseket állítottak fél.:: Ml történt | kgzelmmt napokban ? \ Hétfőn, a sztrájk utáni első munkanapon már a végleges munkástanács és az igazgatói tanács választására is sor került Azóta pedig már dolgoznak. De kétségeik vnnnalc. Nem abban, hogy a leváltott vezetők helyért kiket állítsanak. Nem! Egy percig sem tétovázlak; merre menjenek, egy pillanatra sem gondoltak rá, hogy talán Lippai örökösei jönnek majd vissza. Jóllehet ezekben a napokban sűrűbben látogattok a régi tulajdonosok erre. Igaz, egy részük itt, á szomszédban lakik. A munkások a tulajdonjogot maguknak kérték és vették is. Erről tanúskodnak a munkások első lépései, cselekedetei; Szakadjunk el „mostoha testvérünktől ; a Falemezgyártól — volt az egyik követelésük. Ez már teljesült. Küldöttségük most tárgyal a gyakorlati végrehajtás módjáról. Azt hiszem, jő lesz éz így. Nem kutatom, miért, ök mondják; hogy helyes, én csatlakozom, önállóan akarnak dolgozni. Számítást tesznek elém. 1953-ban 750 forint volt az átlagkereset, (mit káphatott a legkisebb fizetésű munkás?) 1954-re 950 forintra emelkedett ez az összeg. Aztán jött az egyesülés, s mint elmondják, vele a sok bérpanasz, a létszámtúllépés; kevesebbet törődtek a munkaszervezéssel dé a terv ar. törvény volt. E törvény aztán kényszerített. így, vagy úgy, teljesíteni kellett, hát létszámot emeltek, béralapot azonban nem. Ha pedig az osztandót nagyobb osztóval osztják az eredmény természetesen kisebb lesz. Így aztán kevesebb pénzt kaptak a munkások a borítékban, s tdbb szitkot morzsoltak foguk között. Hiába foltozták egyesek keresetét később normalazítással, egyéb dugdosással, az csak foltozgatás maradt. Onnan többet elvenni, ahol kevés van, nem lehetett. — A munka életünk — mondták az egyik részről. — Teljesítsék követéléseinket, s aztán dolgozunk — hangoztatták másefo. A többség a munkástanács javaslatára a munka mellett döntött. Azt mondják, a munka nyugtat, de úgylátom a Gőzfűrészben nem nyugodott meg mindenki, még most is gondolkodnak, még most is tétováznak egyesek. — Nem kellene-e mégis abbahagyni a munkát... Megvalósul-e a nemzeti függetlenség ... — töprengenék. De a kormány tettéi, amelyek nem fulladnak el az ígéreteknél — hatnak. Hatnak a józan észre, s jobb belátásra bírnak. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy akik még hétfőn a sztrájkot emlegették, s ma tétováznák, most ravaszkodnának, vagy rosszakaratról 'beszélnének. Ezt nem lehet állítani olyan könnyen, ahogy kijelentik egyes szegedi vezetők, hogy a faluról bejáró munkások, akiknél teíe van a kamra és hízó röfög az ólban, azok szóltak volna a sztrájk mellett. Nem! Ez sértés volna a Gőzfűrész tápéi, szőregi, dorozsmai dolgozóira. Nem lehet és nem szabad ezt így, a múltból ismert módszerrel rosszakaróknak vagy ellens égnek minősíteni. Emáékszünk arra az időszakra, amikor e gyűjtőfogalmakba szorítottak mindenkit, akik más véleményen, voltait. Nem lehet ma sem azt mondani mindazokra, akik az elmúlt napokban úgy gondolták, hogy sztrájkolni kellene, azt ki is mondták. tol A régit, mint sok helyén másutt, fl't is m'.ndénesfői ki akarták söpörni. De aaitán gcndftlfccdttík: nem Vófí Minden rossz. A bérezésen változtatni akarnak. Á munkásÍÉmáés megbízott embereiket, hegy készítsék ei az üzem sajátosságának legjobban mégfejelő bérezési rendszer líksklkftásáböfe tervét. Ezt aztán a munkástanács a dolgozók véleményének meghallgatásával megvizsgálja és dönt, hogyan, Miként bérezzék a jövőben a Gőzfűrész munkásait. Az üzem jövedelmező tegyen. Ez az alapgondolat, erre építenek mindent. Biztosított órabért próbálnak kialakítani. De olyat, amely ösztönöz is a több és jobb munkára. Elvük az, aki többet termel, annak emelkedjék a keresete is. Szűcs Károly így fogalmazza meg erről gondolátalt: — Vagy ilyén elvék" szerint bérezünk, vagy hajcsárt kell állítani, aki felügyel és munkára ösztönöz — persze számítanak azzal a változás saí is, amelynek be kéli következnie azzal, hogy a mun kások jobban látják értelmét a munkának. Na, és a technológiai folyamat, — erre is gondolnak. Részletesen kidolgozzák és kötelezővé teszik, mett azt tartják, hogy ezután a minőségnek nem romlani, hanem javulnia kell. E szép, hasznos gondolatok felsorakoztatása sem könynyű, megvalósítása még nehezebb. Előre megmondani, • hogy mi lesz ebből jó, vagy mi nem válik be, erre nem vállalkozom, nem is feladatom. MinilgRiírt «viiíR$lcs»t msifl a BTaktirlat erlBii meg Most még azt sem tudják, ki állapítja meg a bétalapot, vagy egyáltalán, lesz-e béralap. — Lehet, hogy forgótőkét kapunk, — mondják —, de biztosat nem tudnak. Egyet azonban állítanak. Véget kell vetni annak, hogy a minisztériumtól a szakszervezetig csak ígérjenek, esetleg foltozgassák a jogos bérköveteléseket. Ne csak kérjen — kapjon is a munkás. Ezért elhatározták, hogy a vállalat jövedelméből adnak a munkásoknak is. Juttatnak építőanyagot, tüzelőt, sőt, ha annyi lesz a jövedelem, a vállalati lakásépítésre is gondolnak. Szép tervek ezek és nem egyszerűen gondolatok, mert a munkástanács már cselekszik is. Tetteket várnak fentről, s még több tettet. Igaz, tétováznak és bizalmatlanok is néhányan a Gőzfűrész dolgozói közül, de már látják, hogy bedűlt egy rossz emlékű időszak váza és érzik, hogy eljön egy szebb idő a mostani ősz után Egy olyan ősz után, amelynek örökké él majd a világa. (házi) Szegeden most újabb esztelen és hazug hír kering. Tegnap délelőtt az gyűrűzött keresztül a. Társson, hogy- a Tömörkény Gimnázium tanuióit összefogdossák és elviszik. Hazugság ez és arra alkalmas, begy felizgassa az embereket, félelmet próbáljon palántálni a fiatalok, idősebbek szívébe. Nem tudni még, kitől származik r, rágalém. Ám annyi bzicnyos, nem becsületes (lolcg és céljában zavart keltésre, nyugtalan-ágra tör. Éppen akkor, amikor a város vezetői, a. magyar fegyveres erők tagjai is mindent elkövetnek azért; hogy a városban biztosítsák a rendet, a nyugalmat. és legelsők között a törvényességet. A hazug híreket keltők az egyre jobban kibontakozó rendet, nyugalmat akarják megbontani, felizgatva a szülőket és az iskolába járó gyerekeiket. Kiagyalt hazugság mindaz, amll egyesek a Tömörkény Gimnázium tanulóijai kapcsolatban híresztelnek. Az illetékesek is közölték ezt szerkesztőségünkkel. S hogy mennyire otromba cs hazug a hír, azt az élet cáfolja majd meg a legjobban. Mcxt nyugodtan tanulhatnak diákok — a Tömörkény Gimnáziumba és a többi iskolába járók is. Kérjük is a szülőket és gyermekeiket, hogy ne r.rtjr.nrk hitelt a rémhíreknek. Ám kérjük a* illetékeseket is, hogy meginkább ügyeljenek r. törvényesség megtartására. A felelőtlen, rosszindulatú, hazug rémhírterjesztésnek pedig ne engedjünk teret. Ezt követeli újuló életünk, a rend és a nyugalom. Választ fárnak más ifibb kis és nagv kérdésre a Gőzfűrész immkáaai. A napi munkában pedig most utat teresnek. E kereséshez nagy segítséget nyújt az Elnöki Tanács rendelete a munkástanácsok feüodateiMiért xárnah korán ax üzletek ? A szegedi vásárló közönség mostanában igen sokat zúgolódik amiatt, hogv délután hamar bezárnak az üzletek. N'irobb SnéllésádBt kérek és laotak Nagyobb részt kérnek a munkások a vezetésből. Ezt nemcsak vállalják, kérik, hanem követelik is. Az önállóság olyanformán, hogy különváltak, már mégvan. Ez szép dolog, de a munkások véleményét, problémáit hallgatva látom, hogy éz már a tegnap. Még többre várnak az üzem önállóságát illetően, dé egyéb kérdésekben is. Ők már a holnapra tekintenek. S ahogy Szűcs Károly, a murtkás tanács tagjának szavaiból hallom, bizonytalanság vegyül ebben a holnapba néző tekintetbe. Ez tűnik ki abból is, ami hétfőn történt; amikor a munka megkezdéséről tanácskoztak. Megoszlottak a vélemények. Van és lesz is szén Szegeden A szegedi TttZÉP-től ae éb múlt napokban Kelebiára utaztak, hogy tárgyalásokat kezdjenek tüzelőanyag-behozatalról, A fát és szenet a jugoszlávok csere útján tudják biztosítani városunknak. A munkástanács Szabadkával is összeköttetést szerzett, í remény van arra, hogv a Jugoszláviától kapott tüzelőmennyiség átmenetileg hozzájárul Szeged tözelőellátásának biztosításához, A munkástanács tagjai most Pécsre utazlak, hogy nagyobb létei szénmermyiség Szegedre történő szállítását biztosítsák. Szükséges a nagyobb mennyiségű tüzelőanyag beszerzésé, mivel a szegedi TÜZÉP ezzel akarja megelőzni a vállalatok szén- j készletének kifogyását A sze-' gedi TÜZÉP rtninkástanácsáhak tagjai bíznak abban, hogy Pécsről rövidesen megérkezik városunkba áz első szénszállítmány. Jugoszlávián kívül Bulgárián val is kapcsolatot teremtett a | TÜZÉP vezetősége, s Bulgária is küld szenét Szegedre. A TüZÉP-telepéken állandóan lehet tüzelőt, vásárolni, há netrt is korlátlan mennyiségben, de a lehetőséghez képest egy mázsa szenet és az ehhez járó lüzelőfnt sorbanállás nélkül megkaphatják a Vásárlók: Javasolják, hogy hosszabbít- i sák meg a nyitvatartási időt. j Több kereskedelmi dolgozó I elmondotta, ők szívesen elegét tennének ennek a kívánságnak. A mostanában szinte mindennapossá vélő esti. vagy kora délutáni áramszünet azonban akadályozza őket ebben. Este zárás után még rendbe kell hozni az áruházakat. e1 kell számolni a gyakran több millió forintra rűpó napi bevételt, s az áramszünetek miatt még a korai zárás mellett is megtörténik, hogy sok kereskedelmi dölgo! zó csak az egész késő esti órákban mehet haza. A kereskedelmi dolgozók kérik az Feíhívés a szülőkhöz Városunkban különböző kósza hírek terjedtek el arról, hogy a középiskolák ifjúságából deportálások történtek 9 ennek következteben a szegedi szülök, akik érthető módon aggódnak gyermekeikért, nem akarják iskolába engedni gyermekeiket. Mindhárom gimnázium, tehát a Tömörkény leánygimnázium. a Klauzál Gábor fiúgimnázium és a Hunyadi János vegyes gimnázium igazgatói a leghatározottabban megcáfoljuk ezeket a zavartkettő híreket, felelősségünk teljes tudatában kijelentjük, hogy egyik gimnáziumból sem történt deportálás, ellenkezőleg arra hívjuk fel az összes szülőket, hogy gyermekeiket küldjék el rendszeresen az iskolába, mert a tanítás megindult, az elvesztett időt feltétlenül pótolnnnk kell, mégpedig fokozott munkával és fokozott erkölcsi és nemzetünk iránti felelősségtudattal. Megtörtént, hogy rtéhány félrevezetett didkfíatal plakátokat tépett te s ezeket felelősségre vonták, megnyugtatjuk azonban a szülőket, hogy ezeket a magyar hatóságok vonták felelősségre s ma már otthon vannak ezek is. Az iskolák nevelői és vezetői mindent elkövetnek azért, hogy az eddig elmulasztottakat pótolják, a tanévet a tanulók minél sikeresebben végezzék el s egyetlen évet se veszítsenek. Felhívjuk továbbá a szülőhet, hogy amennyiben az Ifjúság egy része felelőtlenül nem hajlandó iskolába járni, ebben az esetben kénytelenek vagyunk a fennálló rendelkezések értelmében hiányzásukat igazolatlan óramulásztásnek tekinteni. DR. BERKI IMRE a Tömörkény leánygimnázium igazgatója DR. BÁNFALVI7 JOZ3EF a Klauzál Gábor flűglerinázium Igazgatója DR. BOKOR ISTVÁN a Hunyadi János vegyes gimnázium igazgatója Nagy az érdeklődés a gyümölcsfatelepítési lehetőségek iránt Mostanában igen sokan keresik fel a városi tanács, s a különböző tanácsok mezőgazdaság osztályát, csoportjait, s érdeklődnek aziránt, hogv érvényben van-e még az a korábbi rendelet, melv hathathatós segítséget biztosít a termelőknek, akik úi gyümölcsösüket telepítenek. Fold István, a városi tanács föagronómusétó! hallottuk: az _ - „ t . . ... i újszegedi és a szőregi részeEromu. s az Áramszolgáltató! ken cddic már mintegv 15 Vállalt dolgozóit legyenek j olyan gazda van, akik úi segítségükre a közönség ki- j ~ ~ elégitésében azzal is. hogy j biztosítsák: az áruházak szá- i mára a zavartalan áratnellá-j tást; gyümölcsöst akarnak ta--a« szig telepíteni. A gyümölcsfáikkal betelepített területek tíz évig mindenféle állami kötelezettség alól mentesítve vannak, s eavrészt ezért is érdemes új gyümölcsösöket telepíteni. Ez az érdeklődés anhái is figyelemre méltóbb, mert más esztendőkben egv-egV téli gyümölcsfaültetési s;#-.on ideién Szegeden és körnvékén csak egv-íkét gazda telepített évente új gyümölcsöst. HL EMELET 2(0)5 Hivatali szoba a ta- ni ezek a gyerekek, náci végrehajló bizcHf- nem tudják [elfogni, ami ságinak épületében. Ap- velük történt, nem isró emberkék sorsáról merik a szülőket, akiket döntenek itt. Van ne- talán soha nem is fogvük, de anyjuk tartóz- nak megismerni, kodási helyéül legtöbb- Harminchat államiszőr tz áll a merev iag gondózott gyerek kartotékokon: lakása érkezett Budapestről és ismeretlen. Az apa he- Szegeden több 'mint hatlyén pedig egy vonal, százan jelentkeztek, mint Sartre darabjának ak[\. segíteni akarnak párizsi plakátjain a rajtuk. Több mint hattisztessé,gludó után. Az SZ(;Z család vállalta, államilag gondozott ypgy fejnevel eg,jet t-jjgyerekek jövőjéről gon- „alük, kenyeret, szakdoskodnak ebben aszó- tnjt ad a kezébe, álsébában. gft[ a fiatalság nehézséHarminchat gyerek géin. A kisgyerekeit jóérkezett már majdnem kedvűek, vidámak, róegy hete Budapestről, pogtatják a nővérektől A Rege utcai Állami kapott kekszel. Talán Otthonból, azért százötvenen kaphatnak ez most ezekre az emárvákat. Ne vizsgálgas- berekre! — meghalódsuk most azt, hogy ki nak, de nagyon sok hímiért szeretne gyereket vánságat nem teljesítvermi magához. Lehet, hétnek. Előre néznek, hogy a szeretet mindig a gyerekek nyugodt és önző, dekát meg lehet boldog jövőjét figyelik, valakit azért szólni, Tudják, hogy a gyertnerl arra vágyik, hogy mehszeretet nagyon sók egy édes kicsike meg- mindent pótol, de visímogassa az arcát és gyáznak arra is. hogy a azt möhdjn: Máma? kis egyéveseknek nyuAzért, mert valaki dói- godt és kény címei legezni akar, hogy félne- gyen ezután az életük, l eljen egy ilyen csöp- Legalább némileg kárséget, akitől szeretetet pótolva legyenek .. a vár, mert a természet «» , kegyetlensége az ó csa- WerWí simák, ve, ládjit megfosztotta a sze';Ffnék ^ ebben a gyermekáldástól? szobaban \eszehedjehek nak! Jó hallgatni. Sírnak az asszonyok, csodálatos hallgatni ezt. mert nem segíthetnek! Rárcsak fl. Csodalatos ez! Van egész víki„on rlkezdc. Csecsemő Otthonból, azért ilyén önfeledted, ^ vaa-vtt vi ahol átadták a helyüket boldogok, mert sejtik, olyan közöttük, akinek J„.„„ ,, T . • •• * •111 » • ,, • , lU/iioiv » cjitinuut i/óuit, azoknak a kisgyerekek- hogy mi törteruh ebben három sdjat/a van es }W"tj „ ri\l nek, ahilmek hentrég a szobában. mégis veszekszik, kiabál, szorulókon "A humanihalt meg apjuk, anyjuk, Síró asszonyok var- mert megszerette a hoz- (á, harcol'ebben a szoakiknck c. kartolckpm nak ilL Azért bírnak, f került kisgyereket. hdban n „^gnagyobb ugyan olt lesz a szülők méH uí,m jal nekik cgy Mellette a jérh aki ér- humanitással. Muzsika neve, de ott icsz az el- u,jen ;„'., Élet, akin se- \'el es nundenre hivat- , , , „ , múlást jelképező ke- gíteni ighet, akinek sze- hozíK ami szép és ne- cnneK " s-ooana<- ° reszt is. remet „dhatnak. A hat- mes- 02 emberség mainSzomorú történetek- száz család valamelyi- A szoba hivatalnokai kaja, amelynek refrainSZEGEDI N E P L A P ' nem tudnak mesél- kei ők, akik közül csak — milyen csúnya szó ja: érdemes élnil -mjézem as őszt. A vén J_ Y platánok sápadt levelét melankolikusan hullanak a siti hideg földre, szinte hallom utolsó halálsóhajukat, amint megadón odatelepednék élettelen társaik mellé az út szegletébe, nem törődve többé semmivel. Már nem is zizzennek estükben, a köd puhára spékelte szárnyaikat. As elmúlás annyira abszolútnak látszik, mintha soha többé nem jönne új tavasz, mintha örökre lemondott volna a természet az élet kibimbözásáról. Az égen is komorcsüggedten vcmszoljáik magukat a kétségbeejtően rongyos, sziirke felhők, úszkálnak céltalanul a végtelen ég-óccánon, úgy tűnik, nekik is minden mindegy. S az emberek1 Érdekes, az ember ék nem készülnek meghalni, nem telepedett rájuk az ősz szomorúsága. Ök frissebbek mint valaha, ők valami nagy, erős hitet merítettek valahonnan. Olyanok, mint a most kikelt búzamag, amely egyre bizonyosabban érzi, hogy sikerüli megkapaszkodnia az éltető televényben, ami naggyá növeszti és termékennyé érleli majd. Igen. A korzón szerelmesek lépkednek egymásba karoltan, s úgy néznek fel a telet váró fák csupasz gallyaira, mintha azokon legalábbis piiríkösdirózsák hyiladozhánctk. A boltok előtt asszonynépek álldogálnak végtelen türelemmel, csevegnek, nevetgélnek, ügyet sem vetnek az idő könyörtelen múlására, mert bizonyosak egy igazabb, egy valószínűbb jövendőben, amelynek fundamentumával az imént készültek el. Autók rohannak élelemmel rakotton, tülkölnek egyre-másra, ahogy elnyelik őket az utcák. S milyen vígan szól most a dudájuk. Forradalom, volt. Véres és félelmetes és kockázatos forradalom volt, amely megrettentette, meglapította a néptől elzárkózott új urakat, s amely felsilnre vetette és gyilkos 'kalandra csábította a hazaárulás és kizsákmányolás királyi nagymestereit is. De mégis győzött ez a forradalom és fellóbogó tüzével megújított mindent, értelemmel töltötte meg holnapi és holnaputáni köznapjainkat. Nézem az őszt, az elmúlás évszakát, nézem az embereket, a felfrissült hitű hősöké!, s egyre jobban megerősödik bennem a tavasz tudata. —ú)—n Péntek, 195«. november 2J.