Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-21 / 2. szám

: • \ ' ÍIÍÜI - •( AZ MSZMP SZEGEDI INTÉZŐBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA I. évfolyam, 2. szám Ara: 50 fillér Szerda, 1956. november 21. Szenet kér az ország Immár hetek óta tartó sztrájk hogy a kibontakozás egyik alap­bénítja az ország gazdasági éle- vető feltétele a munka felvétele, tét, köti gúzsba az alkotni, te- és félretették esetleges aggályai remteni vágyó kezet, apasztja kat, követeléseiket. S az első és az ország egészséges vérkeringé- legsürgősebb feladat most, hogy sét. S ha most jelenthetjük, megértessük: a további szlrájl: hogy az üzemek nagy részében nemcsak eddigi vívmányaink ha részlegesen és csökkentett megszilárdítását, hanem a mun­létszámmal is, de újra megin- káshatalom megtartását is ve­dult az élet, az alkotó munka, szélyezteti. Csakis így lesz szi nem tehetjük meg ezt anélkül, lárd, egyöntetű a munkások cse­hogy világosan és félreérthetet- lekvése abban, hogy a karhata­leniil ki ne mondjuk az igazsá- lom segítségével eltávolítsák a got: a munkások százezrei azért munkahelyekről a munka felvé­nyúltak a sztrájk fegyveréhez, telét akadályozó csoportokat, hogy kifejezésre juttassák: ele- elnémítsák a rosszindulatú vagy mi erővel él bemiük a vágy, az félrevezetett hangoskodókat. n —-.. .'.::A alakítani az F.z most a leírsiircrősehh te elhatározás: újjá ország gazdasági, politikai éle­tét, félrelökni az útból a múlt bűneit, megteremtem a szabad, független, a szocializmus építé­sének magyar útját járó orszá­Ez most a legsürgősebb tenni­való. S ha valahol meg kell ezt tenni, akkor elsősorban a bá­nyákban és a közlekedési válla­latoknál van erre a legnagyobb szükség. — Dolgoznánk, de nincs got. Tévednek, a valóságot akar- viUam'osenergiánk _ ezt jelen­a^STszteÍk Íkezdet -ék hétfőn a Láng Gépgyár­kezdetén sem volt több, mint- bol, a Magyar Acélból, a Hazai hogy egyes terrorista ellenforra- Fésűsfonóból és más üzemekből dalmi csoportok gátolták a Jg Az orgzág gazdasági életének munka megkezdését. Akik csak u ma: lesz-e elegendő ezt látják, nem veszik, vagy _ » nem akarják észrevenni, hogy szenünk? Ez ma az ország talp­a sztrájk az első napokban eie- raállásának, az élet megindulá­mi erejű megnyilvánulása volt sának alapvető feltétele. Az or­a szabadságra, a függetlenségre szágnak naponta 70—80 ezer áliítozó százezrek szilárd eltö- tonna szénre lenne szüksége, s kéltségének. Olyannyira, hogy ma mindössze 10—12 ezer ton­még ma is, amikor a kormány nát küldenek felszínre a bányá­ígéretet tett a nemzeti függet- szok. Az országnak naponta lenség, nz általános megújhodás mintegy kileucszáz megawatt biztosítására, sőt ezt már szá- elektromosenergiára van szüksé­mos jelentős intézkedéssel is ge, de szén lilján, ennek még dokumentálta, még ma is szár egyharmadát sem tudjuk bizto­mosan vannak a becsületesek, a sítani. Szenet termelni ma any­ját akarók között is, akik félre- nyit jelent: megindítani a gé­vezetnek, s akiit még ma is a péket, fényt, meleget küldeni a sztrájk időszerűtlenné vált, csak faluba, a városba, eljuttatni az kárt és romlást hozó fegyveré- élelmiszert az Ínségben szenve­vel gondolják elősegíteni a vélt dühnek, a gyógyszert a bele• kibontakozást. geknek. A bányászok helytállá­De ami tegnap helyes és elő- sára mindenkor, de ma ezersze­revivő volt, ma már idejét múl- resen szükség van. ta, s csak bajt hozhat az egyén- — Dolgoznánk, de a munká­re és az országra egyaránt. Ami sok nagy része a közlekedési tegnap még a munkások százez- eszközök hiánya miatt nem tud­reinek érdekeit szolgálta, az ma ja elfoglalni munkahelyét — már csak az ellenforradalmi erő- jelentették hétfőn számos üzem­ket segíti, A sztrájk, amelynek bői. Dolgoznak; már a helyreál­folytatása végső gazdasági rom- lítási munkákon a Fővárosi Au­tósba, a tőnk szélére taszíthatja tóbuszüzem, a villamosvasút az országot, veszélyeztetheti a dolgozói, egyes útvonalakon köz­függetlenség magasra emelt, vér- lekednek már a villamosok, az rel szentelt zászlajának kibontó- autóbuszok, de emberfeletti erő­tát is. A munkások többsége ezt feszítésekre van szükség aliboz, már az elmúlt héten is látta. A hogy a közlekedési dolgozók tel­munkások többsége dolgozni jesíthessék azt a feladatot, amit akar, mert élni akar, dolgozni most tőlük a munkások, az or­ahar, mert rendet akar, mert szág dolgozó népe elvár. A köz­meg akarja teremteni az előjel- lekedés sürgős megindítása meg­tételeit annak, hogy a kormány nehezítené azoknak a rosszindu­Ieljeslthesse a még nem teljesí- lat" elemeknek a munkáját is, tett jogos követeléseket, és va- akik hétfőn is azzal igyekeztek lóra váltsa az ígéreteket. Meg visszafordulásra késztetni a Vá­akarja teremteni az előfeltéte- cl úton a munkába indulókat, leit mindenekelőtt annak, hogy hogy nem érdemes dolgozni, hi­a kormány a Szovjetunióval szen a közlekedés hiánya miatt folytatandó tárgyalások útján kilométereket kell gyalogolni teljesíthesse minden magyar Szenet a gyárakba, hogy fel­egyöntetű akaratát: vonják ki a zúgjanak a gépek, szenet az tzovjet csapatokat az ország te- erőműveknek, hogy fényt, me­rületéről Azok a becsületes 'e£ct kapjanak a kórházak, az munkások, akik szivükre és iskolák, a családi otthonok! In­trszükre hallgatlak, és nem az dúljanak meg a vonatok, a vil­ellenforradalom bujtogatóitól lamosok, az autóbuszok, hogy vezérelve latolgatták a munka kezükbe vehessék a szerszámot felvételét, az ország jövőjéért a dolgozni akarók! A munka aggódtak, e a független, meg- "tost a legélesebb fegyver az újhódó ország megteremtésének ellenforradalmi erők legyőzésére. biztosítékait akarták megtalálni. A munka most a leghatásosabb Ezért is szabták meg a munka- fegyver a munkáshalalom meg­felvétel feltételeként a sztrájk- óvására megszilárdítására, a de­, , moltratikus nemzeti mozgalom jog fenntartasat. ^ ^ vívmányainak megvédésére és A munkások tízezrei, akik már az ország szabadságának, függet­« múlt héten is dolgoztak, s lengegének biztosítására. ftzok is, akik hétfőn álltak a (A Népszabadság november Sn unkapad mellé, megértették, 20-i számának vezércikke.) KEDDI JELENTÉS s Egyre főbben dolgoznak a szegedi üzemekben AZ ÚJSZEGEDI KENDEK­LENSZÖVÖ VÁLLALAT hétfőn kürtszóval jelezte, hogv ismét megkezdődött a munka. Az első műszakban szokatlanul sokan dolgoztak, mert reggel a dolgozók kö­zül olyanok ls sokan részt vettek a munkásév ülésen, akik a délutáni műszakban dolgoznak. A miunkásgvűlés után nem akartak már haza­menni és munkáihoz láttak. Kedden reggel már rendes létszámban kezdték a négy­órás műszakot. Vannak azon­ban olyanok, különösen a vidékiek, akik naoonta nvolc órát dolgoznak. Ezek minden másnap mennek be dolgozni a gyárba. A SZEGEDI VASÖNTÖ­DÉBEN hétfőn csak előké­születi munkákat végeztek, kiegészítették a szerszámo­kat. rendbe hozták a kúpolót. igaz már a délutáni órákban öntés is kezdődött az előké­szített formaszekrényekben. Kedden azonban már. mint korábban, rendesen öntötték a forró vasból az alkatrésze ket. a döngölt homokformák­ba. Most még csalr hatórás műszakot tartanak, mert ke­vés a nversvas készletük. Szerdán már anyagért indul­nak Budapestre, ugyanakkor a szegedi üzemekhez fordul­gendő anyagjuk van, a láda készítéséhez deszkára lenne szükségük. Novemiber 10-én megválasztották a végleges munkástanácsot. A munkás­tanácsnak 21 tagja van, ezt öttagú bizottság vezeti. A munkástanács úgy határozott, hogy a családos dolgozók 30, — a gyermektelenek: 20 má­zsa fát kapnak. A fa egyik felét még ez évben, a mási­kat a jövő év májusáig meg­kapják, A FALEMEZGYARBAN is megkezdődött a munka. A három műszakot összevon­ták, most két műszak dolgo­zik. Egyik nap az egyik, má­sik nap a másik 8 óra hosz­szát. Anyagjuk 3—4 hónapra elég. A bútorlapok előállítá­sához szükséges nyersanyag csak 3—4 hétig tart. A javí­tóműhelyben nagy szükség lenne a javítási munkák el­végzéséhez oxigénre és disous gázra. A dolgozók még ez év­ben a jogos 30 mázsa fából 10 mázsát megkapnak. A SZEGEDI BÚTOR­GYÁRBAN hálószobaberen­dezések készülnek. Napi 4 órás műszakban dolgozik az üzem. A dolgozók hideg ter­nak segítségért, szedték ösz-1 rnekben — kazán nem rnü­sze üzemük területén ta­lálható ócskavasakat, hasz­nálhatatlan gépalkatrészeket, Nagv örömmel fogadnák, mert szükségük van a vasra. A Vasöntöde dolgozói kö­zül többen, akik megvásárol­ták a Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi intéző­bizottságának laoiát. a Sze­gedi Néplap első számát, nagy érdeklődéssel olvasták a Magyar Vas- és Fémipari Dolgozók Szabad Szakszerve­zete elnökségének határoza­tát. Hétfőn még azt mondot­ták. jobb ha dolgozunk, mert jobban megnyugszunk. Ked­den már olvasva a vasasok döntését magatartásukról és követeléseikről, már örömmel látták miiven követeléseket és "célkitűzéseket tűzött ki szabad szakszervezetük. Dol­goznak és harcolnak e köve­telések megvalósításáért, ép­pen ezért nem engedik, hogv bárki is megakadályozza munkájukat. A SZEGEDI TÉGLAGYÁ­RAKBAN az elmúlt héten sem szünetelt a munka. Az égetőkemencék nem hűltek ki, éjjel-nappal készültek a téglák. Hétfőn egész kapaci­tással megindult a termelés. Van bőven szén az égetéshez, a nyerstégla is elég lesz ja­nuár közepéig. A napi terme­lés 50 ezer tégla. A tégla egy része Szegeden marad, a na­gyobbik hányadát Budapest­re szállítják. Sajnos, a tégla­gyárban sem megy simán minden. A szőregi téglagyár­ban nincs szén, de nem is tudnak szenet szállítani, mert nincs gázolaj. A LÁDAGYÁRBAN teg­nap, kedden megkezdődött a munka. A dolgozók megjelen­tek hétfőn is, a kazánt fűtöt­ték be. a munka megkezdésé­nek előfeltételeit biztosítot­ták. Tegnap 4 órás műszak volt. A munkástanács, a dol­gozók úgy határoztak, mától kezdve két 4 órás műszak­ban dolgozmafkl Két hétre de-, ; ködifc — kénytelenek dolgoz­ni. De reméljük, hamarosan sor kerül a kazán beszerelé­sére is. A bútorkészítésihez van anyagjuk, benzinre és energiára lenne szükségük. SZEGEDI KENDERFONÖ­GYÁRBAN felbúgott a gyár szirénája. jelezve hétfőn, hogv a Szegedi Kenderfonó­gyár munkástanácsa a dolgo­zók többségével együtt úgv döntött, hogv felveszik a murikat. Felmelegedtek las­san a kihűlt motorok, úira forogni kezdtek a csévék. A munkástanács úgv rendelke­zett. hogv akik dolgoznak, azok a legszükségesebb élel­meket az üzemben kapják meg. A volt üzemi tűzoltó­' aktanya két szobájában nagv ott a sürgés-forgás. Az anyagbeszerzők azonnal mun­kához láttáik. A friss, ropo­gós kenyerek egymás mellett sorakoztak a padokon. A má­sik szobában fehérköpenyes irodisták mérték a cukrot, diannát. A személyzeti osz­tály két külső szobájából is üzemi bolt lett. Ládákban állt az asszonyok nélkülöz­hetetlen háztartási cikke: a szappan, az írógépasztalon sorakozott, a piros paprika, az íróasztalon a csomagolt kris­tálycukor. A kultúrteremben is sokan voltak, mert itt só­zott szalonnát kaptak az üzem munkásai. Újabb kocsi fordult, be a kapun. A régen keresett krumpliszsákok ha­mar lekerülték a kocsiról és a kenyeret mérők úiabb áru­val gazdagodtak. Burgonyát is mérhettek az üzem mun­kásasszonyainak. Lesz-e infláció? Ez a kérdés ma milliókat izgat hazánkban. A közel egy hónap óta megbénult ter­melés következtében óriási nemzeti értékek menitek ve­szendőbe. A fogyasztás vi­szont — a nagy felvásárlás következtében — ugrássze­rűen megnövekedett. Kézen­fekvő, hogy bármilyen erős népgazdasággal rendelkező ország sem tudná ilyen hely­zetben sokáig megfékezni a pénzromlást, az inflációt, amelynek terheit mindig a munkások viselik. A fenyegető inflációval kapcsolatban a "Magyar Hon­véd* című lap munkatársa kérdést intézett Szántó Dé­neshez, a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez, aki azt vá­laszolta, hogy ma még meg­akadályozható az infláció. Igaz, hogy az utóbbi hetek­ben nagyméretű volt a pénz kiáramlása, de ez a nagymé­retű felvásárlással jórészt vissza is került. Másrészt még mindig olyan jelentős készletekkel rendelkezik a magyar népgazdaság, hogy meg lehet teremteni a forga­lomban lévő pénz és az áru­alap összhangját. Ehhez azon­uári AZ aZttks*Sietsz IU'JO. már késedelem nélkül min­denütt megkezdődjék a ter­melés. Csakis ebben az eset­ben kerülhető el az infláció és a dolgozó tömegek nyo­mora. A magyar honvédség rendfenntartó tevékenysége Honvédségi karhatalmi alakulatokat szerveznek. Munkában a tiszti ezredek. Uj rendfokozati jelzések. Milyen lesz az új egyenruha ? A rend, a közbiztonság és a rnunkáshatalom megvédé­sére már országszerte szer­vezik az új rendfenntart) alakulatokat és a honvédsé­gi karhatalmi ezredeket. A budapesti karhatalmi ala­kulatok, köztük a tiszti ez­redek. máris tevékenyen be­leszóltak a zavart keltő és fosztogató, a békés, dolgoz­ni vágyó lakosság normális életét veszélyeztető fegyve­res csoportok és személyek ártalmatlanná tételébe. A fővárosban több üzlet és raktár elleni bűnös rablási merényletet aka­dályoztak meg a karhatal­mi honvéd tisztek, és fosz­togató bandákat lepleztek le. S mindezt a józan pesti pol­gárokkal egyetértésben és együttműködve. A pestiek saját életük, in­góságaik és a közvagyon megóvása érdekében egyet­len napon 560 esetben kér­ték a derék rendfenntartó honvéd tisztek segítségét. A munka felvételénél is gyak­ran szükség van a tiszti ja őrök közbelépésére, mert több helyen előfordult, hogj kártevő elemek fegyveres erőszakkal akarták megaka­dályozni a munka megkezdé­sét. Pesten egyre sűrűbben cirkálnak a tiszti ezred jár­őrei, s ha fegyveres csopor­tokkal ma már ritkábban ta lálkoznak is, egy-egy szö­kött bűnözőt, felfegyverzett fosztogatót el-elcsípnek. Rendteremtő tevékenysé­güket, a lakosság támoga­tása és szimpátiája kí­séri. Ezek az új karhatalmi cso­portok a rendőrséggel együtt, megerősödve, át tudják majd venni a szovjet csapatoktól a munkás-paraszt hatalom védelmét, az élet és vagyon­biztonság megteremtésé®, mert a lakosság bizalmát már eddigi tevékenységükkel is megnyerték. No, és Szegeden? Itt is hallottunk már olyan híreket, miszerint be­csületes honvéd tisztek őr­ködtek azon egyes üzemek­ben, hogy bűnös elemek meg ne zavarhassák a munka fel­vételét. Vajon öntevékeny ségből vállalták ezt a szere pet? Egyrészt igen. Másrészt viszont itt Szegeden is megszervezték már a honvédség tagjaiból álló rendfenntartó egysé­get. Járőreikkel hamarosan ta­lálkozhatunk, s bár itt csak elvétve fordulnak elő rend­zavarások, az így megerősí­tett karhatalom békés, nyu­godt munkalehetőséget és csöndes éjszakákat fog biz­tosítani városunk lakosságá­nak. • Mint közismert, a kor­mány határozatot hozott a honvédségi rendfokozatok nemzeti hagyományainkhoz hű megreformálására. A szegedi utcákon is új rangjelzéssel jelennek már meg a honvédség tagjai. Az emberek még találgat­nak: főhadnagy, vagy szá­zados sétált el előttük? Kü­lönösen a fiatalságnak okoz ez fejtörést, hiszen ezeket a hagyományos rendfokozati jelzéseket nem ismerte meg­felelően. De majd megszokjuk, hogy egy csillag egy csíkon alhadnagyot, egy kis csillag egymagában hadnagyot je­lent és így tovább. A honvédek felismerése semmi fejtörést nem okoz, de a tiszthelyettesek rend­fokozati jelzése sem. hiszen a korábbiakhoz képest a rendfokozatok megjelölésé­ben az a leglényegesebb kü­lönbség, hogy nem vállpánt­ra, vagy vállapra, hanem a gallérra varrják a csíkokat. • Milyen lesz az új katonai egyenruha? — ez is foglal­koztatja az embereket. Ezt azonban még senki sem tud­ja pontosan, mert csak egy dolog bizonyos: olyan lesz, amilyenné nemzeti közvéle­ményünk formálja, hagyo­mányaink felhasználásával Ha majd elkészül az első egyenruha-modell, azt közszemlére teszik, s ki-ki javaslattal cihet. Elvégre egyedül a nemzet illetékes abban dönteni, hogy katonái milyen ruha­ban járjanak. Persze, ezek csak külsősé­gek — mégis fontosak, mert az éveken keresztül, egyesek hízelgése miatt önkényesen megbántott nemzeti érzés, a külsőségekre is jogot formál. Hogy hadseregünk felfogá­sában és magatartásában is valóban nemzeti hadsereg le­gyen, azt a felébredt nemzeti öntudat fogja majd biztosí­tani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom