Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-20 / 1. szám

A független Magyarországért HIVATALOS KOZLEMEIVY a lakosságot nyugtalanító álhírekról és ellen torradal márok, fegyveres banditák > ártalmatlanná tételéről Ha vcgigmész egyes budapesti utcákon, a szived összeszorul a rommálőtt lalíások lállán. Sok üzem már megkezdte a munkát, de még távol, nagyon távol ál­lunk attól, hogy elmondhassuk: megindult már az ország vérke­ringése. Nagy még azoknak az embereknek a száma, akik bi­zalmatlanul fogadják a kormány cselekedeteit, s csüggedten be­szélnek arról, hogy nem látnak semmiféle kibontakozási lehető­séget a nehéz helyzetből. A helyzet valóban továbbra is sú­lyos, de nincs igazuk a csügge­dőknek. Napról napra — ha egyelőre még lassan is — javul a helyzet. Ma már nincsenek olyan hosszú sorok kenyérért a budapesti utcákon, min* akár­csak egy héttel ezelőtt. A min­dennapi élet gyakorlata bizonyí­totta be: ha összefogunk, közös erővel úrrá tudunk lenni nehéz­ségeinken. Igen. valamennyiünk­nek kell összefognunk, széles, nemzeti egységbe tömörülve. Az előttünk álló nagy munkát, or­szágunk helyreállítását és kive­zetését a kátyúból senki sem fogja helyettünk elvégezni. De npm vagyunk egyedül. A nagy nehézségeket nem magunk­ra hagyatva, elszigetelve kuli lebírnunk. Segélyszállítmányo­kat kapunk nyugatról, keletről. Velünk vannak a világ népei, s elsősorban azok, akik a szo­cializmus hívei. Belgrádtól Pe­kingig mindenünnen segítő ke­zek nyúlnak felénk. S ebben a segítségben az igazi proletár­szolidaritás nyilvánul meg: gaz­dasági. politikai és erkölcsi tá­mogatást nyújtani a magyar munkás-paraszt hatalomnak, amely nehéz helyzetbe került. Éppen amikor ezek a sorok íródtak, érkezett a hír arról, bog*' a moszkvai városi szovjet a S; vjetunió kormánya állal uu' • előzőleg felajánlót* segé.y­töl függetlenül építőanyagokat küld Budapest helyi 'dlílúsára. 8 ezer tonna cement, 10 ezer köbméter cpiiletfa. 5 ezer köb­méter gömbfa, 10 ezer tonna bádoglemez. 3 ezer tonna hen­gereltvas, 300.000 négyzetméter ablaküveg — ezek a szállítmány tételei. Az üvegszállítmány egye­dül fedezi az üvegszükséglet egyharmadát. Az. utóbbi 21 órában kéi tos okmány látott napvilágol. Az egyik a csehszlovák és a ma­gyar kormányküldöttség tárgya­lásairól kiadott közlemény, a másik Tito jugoszláv elnök pa­lai beszéde. A csehszlovák—ma­gyar közös közlemény a cseh­szlovák nép támogatásáról biz­tosítja a magyar dolgozó népet. Tito elnök is — aki beszédében hosszasan elemezte a magyaror­szági helyzetet —; a jugoszláv nép támogatásáról biztosította forradalmi munkás-paraszt kor­mányunkat- Miután Tito elvtárs Tcszlctesen foglalkozott a Rá­kosi—G erő-klikk népellenes po­litikájával, s bíráila Nagy Im­rét, hogy miniszterelnöksége idején nem lépelt fel erélyesen az ellenforradalmi veszély ellen 1— nyomatékosan leszögezte: a Kádár-kormány azt képviseli, ami Magyarországon n legbecsü­letesebb. A 000 milliós Kína is biztosította támogatásáról né­pünket Peng Tü-huaj, a népi Kína honvédelmi minisztere a Pekingben tartózkodó magyar ka­tonaművészek előtt kijelentette: „A kínai nép örökre a magyar nép mellett áll". S hadd szenteljünk itt néhány szót Magyarország és a szocia- j lista országok jövőbeni kapcso­latának kérdésére. Ez a kapcso­lat — bármilyen országról le­gyen is szó — csakis a függet­lenségen, az egyenjogúságon és a kölcsönös be nem avatkozáson alapulhat. A Rákosi—Gerö-klikk egyik legsúlyosabb bűne az volt, hogv alárendelte hazánk ncmzcii érdekeit idegen érdekeknek. Szocialista, új típusú kapcsolat­ról beszélt, s közben fcladla egyenjogúságunkat Egyebek között cppen ezért robbant ki plemi erővel október 23-án a nép megmozdulása, s a forrada­lom fő jelszava éppen a nem­zeti függetlenség volt. Akadnak még olyanok, akik mondjon legnagyobb és legszen­tebb követeléséről? Azért hal­tak meg talán fiaink, azért fo­gott talán október 23-án fegy­vert népünk színe-virága: forra­dalmi ifjúságunk, hogy minden maradjon a régiben? Nem és nem! A magyar nép vére nem folyt hiába. .Más az ellenforra­dalom és ismét más a függet­lenség kérdése. A kormányunk állal segítségül hívott szovjet népi demokratikus országok kö­zölt. Ezt nia már a Szovjetunió­ban is látják. Bizonyítja ezt az a szovjet kormánynyilatkozat, amely nemrég a szocialista or­szágok egyenjogúságáról látott napvilágot. Ez a nyilatkozat el­ismeri, hogy a múltban hibák lörlénlek a szocialista államok egymás közötti viszonyában, megsértették cs csorbították az Az utóbbi napokban ellenséges elemek különféle provokációs célzatú, valótlan hí­rek terjesztésével nyugtalanítják a közvéle­ményt és igyekeznek zavart kelteni. Többek között azt az álhírt terjesztik, hogy az or­szágban tömeges letartóztatásolt folynak, fiatalokat és más személyeket a Szovjet­unióba szállítanának ki. Ezekkel az álhírekkel kapcsolatban a kormány szükségesnek tartja közölni a la­kossággal a kővetkezőket: A dolgozó nép érdekeinek védelme nap­jainkban a hatóságok különösen fontos kö­telességévé teszi az elleníorradalmárok, ter­egyenjogúságot. A nyilatkozat ^^ TT-T-I , csapatok csupán azokat zúzták j határozott ígéretet tesz bog}' a ^"ristór toadátómriTénes'^zTtór^Tmun­szet, akik a feherterror romural-1 jövőben a kapcsolatokban a kahelyek környékén időnként felbukkanó, a dolgozókat a munka megindításában és mát akarták meghonosítani ha zánkban és meg akarták semmi­síteni a munkáshatíilmnt. Csak ezt és semmi többet! Dc ezek a szovjet jegyverek nem hozzák és nem hozhatják vissza a Rá­kosi—Gerö-klikk gyűlölt kárte­nemzeti szuverenitás, a kölcsö­nös előnyük és az egyenjogúság j elvei érvényesülnek. lom fő követelése volt. S nincs olyan becsületes ember magyar országon, aki ne lenne hajlan­dó utolsó csepp véréig küzdeni a független Magyarországért. Ezt akarja a forradalmi munkás­paraszt kormány is, amely több Ízben kinyilatkoztatta, hogy kap­csolatainkat mind a Szovjetunió­val, mind más országokkal a függetlenség és a teljes egyenjo­gúság alapjára kívánja állítani. Bizonyos, nem jó érzés és sérti a magyar önérzetet Budapest ut­cáin járva látni, mint porzanak el az úttesten nagy lánccsörgés közepette a szovjet páncélosok, s mint néznek farkasszemet a járókelővel a szovjet ágyúk csö­vei. De amint telnek a napok és egyre-másra érkeznek jelen­tések az október végi napokról, úgy iesz teljesebb a kép az el­lenforradalmi erők szörnyű vé­rengzéseiről. S népünk e jelen­tések nyomán számot vethet az akkori helyzetlel. A történelem úgy tette fel akkor a kérdést: fehérterror, majd fasizmus és végül egy világháború reális ve­szélye, vagv szovjet fegyveres segítség a rend helyreállítására, a világbéke megőrzésére. A Ká­dár-kormány az utóbbit válasz­totta. Akik ma a magyar függet­lenséget féltik, gyakran azzal ér­velnek, hogyan lehetne beszélni szuverenitásról. egyenjogúságon alapuló kapcsolatokról, amikor a magyar főváros utcáin cg}' kül­földi nagyhatalom csapatai ál- j lomásoznak? Valóban, nem lehet ezt a két dolgot összeegyeztetni, de a forradalmi munkás-paraszt ; kormány több ízben nvomatéko- , san kijelentette, bog}' amint a rend helyreáll, tárgyalásokat kezd a Szovjetunióval a csapa­tok kivonásáról. De hol van arra garancia, hogy ez meg is fog történni? — hallani ma gyakran. Hogy mi a garancia? Az október 23-i nagy­szerű népmozgalom — amelynek méltó helye van népünk ezer­esztendős történetének legszebb lapjain — új, eddig még nálunk nem ismert forradalmi szert ekei hívott létre. S ezek a forradal­mi harcokban megszületett szer­vek — a munkástanácsok, a kii folytatásában fenyegetéssel cs terrorizáld s­sal gátló fegyveres banditák felkutatását Megvan tollát a lehetőség ar- és ártalmatlanná tételét. Hasonlóan pá­ra, hogy országunk elinduljon a rancsa van hatóságainknak a még mindig jelentős számban garázdálkodó rablók, fosztogatók és más, az ország törvényes r| _ rendjének helyreállítását gátló, a közbi'/­forrada-' ,,ak '^"^abb megtelel. Ezt az ! tonságot és köznyugalmat fenyegető közön­i - „,„„„„.. «» i»«i 1 séges bűnözök ártalmatlanná tételére. E feladat mielőbbi és teljes megoldása j maga független útján. Azon az úton, amely a magyar sajátos­vését egyetlen területen | ságinak és „épünk kívánsága igy a külpolitikában sem. Nem-1 ° — zeti függetlenségünk a utat, a magyar utat, az igaz 8 ! szocjalista fejlődés magv ar útját azonban csakis minden, hazáját j érdekében hatóságainknak, valamint a kar­szerető magvar ember összefő gúsávai találhatjuk meg. (Megjelent a Népszabad ság november 18-i számában). hatalmi szolgálatot ellátó katonai egységek­nek örizotbevétcleket kell foganatosítaniok­Az őrizetbeveitek Szovjetunióba való ki­szállításáról terjesztett álhírek a mind erőtlenebbé és tehetetlenebbé váló ellenfor­radalmi körök által kiagyalt provokációk. A valóság az, hogy egyetlen őrizetbe veit személyt sem szállítanak ki Magyarország területéről. E provokációs álhírek célja, egyrészről az, hogy bizalmatlanságot kelt­sen a kormány iránt, zavarja a lakossag nyugalmát és a termelést, másrészről az, hogy ilymódon kíséreljék megrontani a vi­szonyt a lakosság és a szovjet hadsereg egy­ségei között. Az őrizetbevétclekkel kapcsolatban a va­lóság továbbá az, hogy minden egyes őrizet­be vett személlyel szemben gondos vizsga­latot folytatnak le. Amennyiben kiderül, liogy az illető főbenjáró bűnt nem követett el, a társadalomra veszélyes tevékenységet nem fejtett ki — rövid úton szabadon bo­csátják. Amennyiben a vizsgálat során az őrizetbe vett személyről az derül ki, hogy főbenjáró bőn terheli, a törvényes eljárás lefolytatása céljából illetékes magyuy ügyészségnek, il­letve bíróságnak adják át. A kormány felhívja a lakosságot, hogy a provokáción célzatú álhireknek és rémhí­reknek nc adjon hitelt, az ilyen hírek ter­jesztőinek ne üljön fel, hanem velük szem­ben lépjen fel erélyesen és ha a szükség megkívánja, a hatóságok segítségét is vegye igénybe. A MAGYAR FORRADALMI MUNKÁS-PARASZT KORMÁNY A szovjet kormány javaslata: Az Északatlanti Szövetség és a verséi szerződés országai kössenek egymással megnemtámadási szerződést A Szovjetunió kormánya az elmúlt napokban új le­szerelési javaslait szövegét terjesztette elő a nagyhatal­maknak és több más állam­nak. A javaslat — amelyet a moszkvai rádió először no­vember 17-én ismertetett — a világbéke megóvásának ér­dekében a következőket tar­talmazza : Az elkövetkezendő két éven belül a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Kína had­erejét egyénként másfél­millióra kell csökkenteni, Anglia és Franciaország had­erejét egyenként 650 ezerre. I Ennek megvalósítása érdeké­ben az első évben a Szovjet- | unió, az Egyesült Államok és Kína fegyveres erejét továbbá, hogy fegyverek veszélyes összpon­tosítását. A Szovjetunió kormánya ' már több ízben véleményt nyilvánított Eisenhower lé­! gi ellenőrzésre vonatkozó : javaslatával kapcsolatban. A szovjet vélemény az, hogy e javaslat nem oldja meg az ellenőrzés problémáját, nem ad megfelelő biztonsá­got az agresszió ellen. Te­kintettel arra azonban, hogy c javaslat a jelen pillanat­ban a leszerelés feltételeként szerepel s visszautasítása an­nak lpgnagyobb akadálya, a Szovjetunió kész, hogy a leszerelés érdekében ismé­telten tanulmányozza a lé­gi ellenőrzésről szóló ja­vaslatot. A Szovjetunió javasolja egyenként két és félmillió emberre csökkentené, Ang­lia és Franciaország fegy­veres erejét egyenként 750 ezerre. A Szovjetunió kormánya javaisolja, hogy a tömegpusz­tító fegyvereket és azok gyár­tását tiltsák be, a meglevő készletet pedig semmisít­sék meg. Ennek megvalósí­tása érdekében azonnal meg kell szüntetni a tömegpusz­tító fegyvereik gyártását és az azokkal való kísérletezést. A Szovjetunió kormánya továbbá javasolja, hogy 1957-ig az Egyesült Államok, lönböző nemzeti forradalmi bi-j Anglia és Franciaország je­•zottsúgok — kezében balalom van. Munkások, parasztok, ér lentősen csökkentse az Észak­atlanti Szövetségben részt­telmiségiek százezrei támogatják ' vevő or.szágöl< területén levő tevékenységüket. Ha bárki is fegyveres erőket. Ugyanígy a megpróbálná megakadályozni n Szovjetunió csökkentené a magyar függetlenség kivívását, | varsói szerződés országaiban egy egész nép minden embert, elhelyezett fegyveres erőket, egyesítő ellenállásával találná A Szovjetunió javasolja, magát szemben. Ez ellen az erő ! hogy ellen mit sem használnak tan-, kok tízezrei, ágyúk, repülőgé­pek tömegei. A magyar nép füg­getlenség iránti ságya ma mái­olyan nagy, hogy nincs erő. két év alatt likvidálni kell a tengeri és légi bázisokat más országok területén.. A javaslat hangsúlyozza, az Eszakallanti Szövetség és a varsói szerződés orszá­gai területén a német de­mokratikus vonaltól szá­mítva 800 kilométer mély­ségben keletre és 800 kilo­méter mélységben nyu­gati irányban az érdekelt országok kormányainak beleegyezésével valósítsák meg az Eisenhower által javasolt légi fényképezést. A Szovjetunió kormánya úgy véli, hogy ennek meg­valósítása után kell a teljes leszerelés kérdését felvetni. Minden állam csak annyi fegyveres erőt és fegyvert hagyjon meg, amennyi a belső rend és a határok biztosítására szükséges. A szovjet leszerelési javas­lat továbbá kimondja, hogy az Északatlanti Szövetség országai megnemtámadási szerződest kössenek egymás­sal, tekintettel, hogy mind­két szerződésben a nagyha­talmak is részt vesznek. Egv ilyen szerződés hozzájárulna a nemzetközi feszültség csök­kentéséhez. A szovjet kormány a lesze­relés konkrét kidolgozására javasolja a nagyhatalmak kormányfői értekezletének összehívását a Szovjetunió, az Egyesült Államok. Anglia, Franciaország és India kor mányfőinek részvételével. Ez a kormányfői értekezlet még egy ennél szélesebb­körű lefegyverzési konfe­renciát készítene elő, ahol i észtvehetnének a NATO | és a varsói szerződés tag­államai. A konferencián részt vehetné­nek továbbá Kína, India, Ju­goszlávia, Indonézia, Burma kormányai is, akik sent a varsói szerződéshez, sem a NATO-hoz, sem a SEATO­hoz nem tartoznak. A lormány visszaállította a szabad munkavállalást amely elfojthatná." Ezért a nagv j hogy a fegyverkezés mértéké­vel párhuzamosan csökken­népmozgalom ellenforradalom kialakult szervein keresztül ké pes arra, hogy megőrizze a nem­zeti függetlenséget. S a buda­meglisztulva az, salakjától — t«ti kell a katonai költségve­| téseket is. Az ellenőrzés konkrét megvalósítására a szovjet pesti példa leckét adott a haza- kormány azt javasolja, hogy szeretetből. T.ccké* adott abból.. érdekelt államok kötelez­liogy nem lehet büntetlenül csú-1 zék magukat a leszerelés foi űzni egy nép függetlenségé-. tényleges megvalósítására. I Ezenkívül szigorú és tényle­ges nemzetközi ellenőrzést mcg; kell bevezetni. Váratlan tá­madás megakadályozása ér­dekében a kölcsönösség alap­ján az államok területén el­bői, nem lehet megsérteni rs sárbataposni nemzeti érzéseit. S ezt a leckét mindenkinek kell értenie. S ha a garanciákról beszé­lünk, meg kell azt is monda­nunk. hogy a magyar nép nem lenorzo posztokat kell létre­áll egyedül a függetlenség küve-' hözni. A szovjet leszerelési telesében. Éppen most tárgyal! javaslat az ilyen ellenőrző 1. A munkaerögazdálko­dással kapcsolatos egyes rendelkezésekről szóló 33— 1955/VI. 14. M. T. sz. rendű­iét hatályát veszti. 2. Ez a rendelet kihirdeté­sének napján lép hatályba. Budapest, 1956. novem­ber 14. Apró Antal s. k. a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány tagja A fenti rendelettel a mun­kás-paraszt kormány hatá­lyon kívül helyezte a 33/1955. sz. rendeletet. Ez a rendelke­zés az úgynevezett önkénye­sen kilépők, illetve fegyelmi határozattal elbocsátott dol­gozók elleni jogkorlátozó in­tézkedéseket tartalmazott; azt, hogy ezek a dolgozók csak munkaközvetítés útján helyezkedhetnek el, illetve kisipari szövetkezetek vagy magánosok által egyáltalán nem alkalmazhatók. íA rendelet hatályon kívül helyezése folytán az úgyne­vezett önkényes kilépők, vagy fegyelmi határozattal elbocsátottak minden megkö­töttség és közvetítés nélkül szabadon alkalmazhatók ál­lami vállalatoknál, kisipari szövetkezeteknek, vagy ma­gánosoknál, illetve kisipari szövetkezéteWbe tagokul fel­vehetők. A külpolitika hírei — tova len London: Washingtonban, Bon* donhan és Párizsban tanulmá­nyozzák a Szovjetunió szomba­ton közzétett leszerelési javas­latait. A washingtoni külügymi­nisztériumban kijelentették, hogy a javaslatok nem tartal­maznak olyan fontosabb új elemeket, amelyek alapján érde­mes lenne új tárgyalásokat indí­tani. A Reynolds News című angol lap szerint a szovjet ja­vaslatokat tanulmányozni kell • Hammarskjühj, ar. ENSZ fő­titkára visszautasította a magyar kormány ajánlatát, hogv képvi­selőivel Rómában tárgyaljon. * New 1 orh: I'inrnu fean. ia külügyminiszter, aki az E.NSZ­kőzgyűlés alkalmából New Yorkban tartózkodik, a televí­zióban nyilatkozót* a nemzet­közi helyzetről. Hangoztatta) hogy önkéntesek küldését Egyip­tomba minden oszküzzel me» kell akadályozni. Kijelentette* hogy Franciaország és Anglia aláveti magát az l'.NSZ-küzgyű­lés határozatának. Ezzel szem­ben a Szovjetunió — szerinte —> a magyar kérdésben szembehe­lyezkedik a világszervezet ha­tározatával. Vgy véli, hogy lia az ENSZ döntéseinek nem Ind érvényt szerezni, akkor a világ' szervezet a jövőben hatástalan­ná válik. Moszkva: A Pravda jelenti, hogy Rokossowsky tábornagyot, a Szovjetunió lielyelles honvé­delmi miniszterévé neveztek ki. Rokossowsky, mint ismeretes, a lengyel kormánynak volt a tag­ja mint hadügyminisiter, és hadseregjőparancsnohi tisztséget töltött be. * Az angol rádió diplomáciai tudósítója Tito elnök beszédével kapcsolatban megállapítja: Rendkívül érdekes, hogy Tito elnök megemlítette azt a/, elke­seredett harcot, mely a sztáli­nista szovjet vezetők és azok közöli folyik, akik nagyobb függetlenséget kívánunk a kelet­európai országok számára. Ilit ez a küzdelem valóban folyik Moszkvában — írja a tudósító —. akkor Tito elnök rendkívül válságos pillanatban lépett köz­be. Gyilkosság lett a csengelei „felkelés" vége azt mondják, hogy" a fegyveres Gomulka vezetésével egy lengyel Páztok létrehozását a nagy ellenforradalmi erők szétzúzása vaj most o magyar függetlenség kérdése lekerül a napirendről. küldöttség Moszkvában. A tar gyalások fő napirendi pontja a szovjet—lengyel viszony új, uz ; kikötőkben, vasúti csomó­pontokon, autó- és ország­utakon, valamint repülőtere­ken javasolja felállítani. A elképzelni" hogy akár tankok-1 Ivezése. Üj, a teljes egyen jo- ] megfigyelő pontoknak az !ón­kat, akár ágyúkkal kényszerbe-: ni lehelne népünket, hogy lc­E; nem igaz! Hogyan is lehetne • egyenjogúság alapjára való he gúságon alapuló kapcsolatokra i ne a feladatuk, hogy megaka­van szükség a Szovjetunió éi a I dályozzák a fegyveres erők és Az elmúlt hónap 29-én. amikor Csenaele községben nafiv volt a zűrzavar és a bi­zonytalanság. néhány részeg l csengelei lakos ..felkelőnek" ' adta ki magát és rágalmazni kezdett a községben Szabó Mihálv csengelei la­kos például disznóölő kést vett magához és Kurucz Bá­lával. Forgó Zoltánnal és Pü­lös Sándorral az esti órák­ban tohto házba bezörgettek. 1 ügyészségnek. majd belekeveredtek egv ve­rekedésbe is s ekkor Szabó Mihálv az e ~ik verekedő „felkelőnek". Magcmv Imre alsócsengelei lakosnak bele­döfte a disznóölő kést e há­tába. Magonv Imre a szurkáld-­következében meghalt. A rendőrrég a gyilkost letartóz­tatta és átadta a szegedi Aehru indiai miniszterelnök november 13-i, kongresszusi nyi­latkozatában érintve a mngyar kérdést, kijelentette: ,.A Szov­jetunió gyors intézkedések meg­lételével megakadályozta a hely­zet rosszabbodását, mivel a magyar kormány tehetetlensége olyan volt, hogy már nem tud­la fenntartani a rendet". Hang­súlyozta: ellene van minden kül­földi beavatkozásnak, majd hoz­: zátrtte: a magyar nétmek sza­\ hadon kell dönteni — külső nyo­más nélkül — jövőjéről. Ezért , ellenzi nz ENSZ ellenőr/én­alatt tartandó választásokat, ! mivel ez — v éleménye 'zerinl I - kollektív külföldi beavatkozást jelenlene. I Kedd, 1956. november 20. K

Next

/
Oldalképek
Tartalom