Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-11 / 8. szám

2 Vasárnap, 1956. november 11. Szombaton délelőtt a szegedi piacon Fegyveres menekülőket fogtak el A szegedi Marx téren — mint régen, ma szombaton reggel is — csakhamar bené­pesedett a nagy vásártér. A távolabbi községekből még 8—9 óra között is csoportos­tól érkezteik a piacra. Renge­teg élőbaromfit, aknát, zöld­ségfélét, tejet, tejtermékféle­ségeket hoztak a városba. Burgonyából is hoztak szé­pen, bár ebből még több is elkelt volna, mert a vasúti forgalom szünete­lése miatt a szegedi zöldsé­ges üzletekben jelenleg némi hiány mutatkozik burgonyából. És milyenek voltak az árait? Az elmúlt napokban gyakran hallottunk eseteiket, hogy egyeg lelketlen kofák, spekulánsok 5 forin'ot is el­kértek egy tojásért, 7—10 fo­rintot egy liter tejért, s ugyanennyit egy kiló burgo­nyáért. A szombati piacon azonban — legalább is a kora dél­előtti órákban — egyálta­lán nem volt lehetőségük a spekulánsoknak árfelhaj­tódra, mert nem engedték ezt meg a Wcsületes dolgozó parasz­tok. Szemtanúi voltunk, amikor az egyik burgonyá­val megrakott széken, t, még mielőtt a háziasszonyok kö­rülfoghatták volna, megroha­mozta néhány spekuláns, s még csak az árát sem kérdez­ték, nyújtották a százasokat a gazdaasszonynak, s kiabál­ták, hogy elkelt egyben az egész. A parasztasszony és a férje azonban visszadobta a százasokat és kijelentették, ki akarják mérni, amit hoz­tak kilóiként, ha ezt nem en­gednék meg, akkor inkább visszaviszik az egészet. A kocsi burgonya szinte fél­óra alatt az utolsó szemig elkelt, két forintért kilón­ként, pedig az egyik ködmenes em­ber ugyancsak kiabá't közbe: h áron ötvenet is adnék érte. Tojás nem. sok volt a pia­con, d». két forintnál senki sem ücért érte többet. Aknát az egy forint ötvenes véral­mától kezdve a legeslegszebb jonathánig, húsvéti rozmarin­gig 3—5 forintért korlátlan : mennyiségben lehetett venni. Több hol láttunk a pia- pénteken a reggeli órákban ^Ü03^ kacsat 1Sl Er~ « j/teleki rendőrőrs y:­deklodesuncre elmondottak ; ien"Mc a szentesi rendőrku­az eladok, hogy a hízottba- ; pitányságnak, hogy egy to­rai •• •• • r I omorkenyen romfit átlagosan 23 forintért veszi a földművesszövetkezet, ők a piacon sem adják töb­bért. A soványbaromfit 17— 18 forintért árulták kilónkint. de láttuk, hogy 16-ért is oda­adták. A tej ugyanúgy, mint régen, 3 forintért, 3 forint 50 fillérért kelt, s az eladók nem tartották többre kilónkint 12 13 ror.ntnál a túrót sem. Mint hallottuk, a hét első napjain a hagymát 10 forintra is ki­tartották. Állítólag meg is vették ennyiért. A szombati Marx téri pia­con azonban 5 forintnál a vöröshagymáért sem kért többet senki. Ez a piac is megmutatta1 becsületes dolgozó parasztsá­gunk hálás a dolgozóknak azokért a nagyszerű vívmá­nyokért, melyeikért vérük foullatásával fizettek az el­múlt hetekben. herautó a községben élelmi­szert szed. A rendöröknek feltűnt ez az eset és igazol­tatták a teherautón utazóka\ de az igazolványok rendben voltak. Utána a biztonság kedvéért a csanyteleki rend­őrök kö 'e"ék a teherautót, ami T imik kény községe ment át Ott mégegyszer iga­zol» ' a ccsin lévőket és az i0azoltt.cás során a gép­kocsin fegyvereket is találtul. Erélyesen felszólították őket, hogy adják át a fegyvereiKet és ezt követelte az összegyűli tömeg is, ami körülvette az autót. A gépkocsin tartózkodó 7 személy át is adta a fegy­vereket a rendőrségnek. A lefegyverzésben és a mene­kültek elfogásában segítettek a Szentesen tartózkodó szov­jet csapatok is és két páncél­autó vonult ki Tömöri; ényre. Ezenkívül a rendőrségnek is az egyik kocsija kivonult a községbe. A menekülteket le­tartóztatták és a fegyvereket elszedték folt náluk egy go­lyószóró 2 láda lőszerrel, Í J géppisztoly, 14 tárral, 10 vé­csei kézigránát és két, úgy­nevezett kukoricagránát. A menekültek bevallásuk szerint élelmiszergyűjtési szándékkal indultak el Bu­danestről 10 nádnál ezelőtt. Azóta már ez a negvedik te­herautójuk, mert amikor ki­fogyott a benzin, teherautót raboltak és azzal jöttek to­vább. Természetesen a rend­számot leszedték és anélkül közlekedtek, hogy ne ismer­jék fel őket. Már több me­gyén keresztül jöttek, amíg végre Tömörkényen elfogta őket a rendőrség, A rendőrség az ügyet ki­vizsgálja és a végleges tisz­tázásig visszatartja őket a szentesi kapitányságon. A jugoszláv üzemek munkástanácsairól Bizonyára sokakat érdekel a munkástanácsok jelentősé­ge és szerepe a jugoszláv üze­mekben. A rendelkezésünkre álló adatok alapján közöljük az alábbiakat: A jugoszláv üzemek felelős vezetője a munkástanács. Va­lóban vezet — és nem sta­tisztál — az üzem élén. A munkástanácsokat két évre választják titkosan. A jelölő listát a szakszervezet állítja össze. A listán általában több név szerepel, mint amennyit megválasztanak. A szakszer­vezet által összeállított lista mellett ellenlistát is állíthat­nak a különböző munkáscso­portok. A választást gyakran komoly választási harcok elő­zik meg, és a kommunista párttagoknak komolyan kell küzdeniük azok ellen, akik csak azzal -agitálnak" a ma­guk megválasztása mellett, hogy >-béremelést« ígérnek. A munkástanács elég nagy létszámú, ez a tanács választ­ja meg az igazgatóbizottságot, az igazgatóbizottság tagja hi­vatalból az igazató —, de nem lehet a bizottság elnöke. Az igazgatót a munkástanács ne­vezi ki és válthatja le. Az igazgató és az igazgatóbizott­ság a munkástanács végre­hajtó szerve. A munkástanács dönt a tervezési, bérezési és más fontos kérdésekben. Elő­fordul, hogy a munkások le­mondatják az igazgatóbi­zottságot, s visszahívják a munkástanács több tagját, ha munkájukkal nincsenek meg­elégedve. A nagy jugoszláv üzemek­ben legfeljebb egy-két füg­getlenített pártfunkcionárius van, versenyre biztató felira­tok, jelszavak nincsenek. Mindezek ellenére a munka halad és az ipar fejlődik. Ugyanis az állami törvé­nyek a különböző munkáska­tegóriálmak csak 80 százalé­kos bért biztosítanak —, ezt meg kell kapni ok a dolgozók­nak, ha a gyár saját munkás­tanácsa által alkotott tervét nem teljesíti. Ezen túl a mun­kások fizetése aszerint ala­kul, hogyan dolgozik a gyár. A gyár munkájában tehát ér­dekelté válik minden do! gozó. Automatikusan következik a fentiekből, hogy a jugoszláv üzemekben nincs létalapja a bürokráciának. A munkásde­mokrácia és az anyagi érde­keltségre épített gazdaság egyrészt feleslegessé teszi a nagy, nem termelő appará­tust, másrészt egyszerűen nem tűri meg. Minden egyes mun­kás tényeleges jövedelme függ attól, hogy minél keve­sebb legyen a nem termelők száma egy-egy üzemben. A gyakorlatban persze min­den nem ilyen egyszerű do­log. Nem világos például a Jugoszláviában járlak előtt sem, hogy a helyi önkor­mányzati demokrácia elvét hogyan egyeztetik össze az állam nélkülözhetetlen cent­rális céljaival, a helyi érde­ket az országossal. A kétség­telenül problematikus elemele ellenére egy világos: a jugo­szláv gazdasági rendszer mélységesen demokratikus és az anyagi érdekeltség követ­kezetes biztosítása a szünte­len gazdasági fejlődés fontos emeltyűje. A munkások a legteljesebben gazdának ér­zik magukat üzemeikben. Nem az újságíró feladata válaszolni arra, hogy ezekből mit vegyenek át üzemeink és mit nem. Komoly elemzésre van szükség ezt illetően az el­következendő időkben. Mi lesz Melbourneben? November 22-én, délután 3 órakor az ausztráliai Me'­bourne városában a színültig megtelt olimpiai stadion né­zőtere előtt, több mint 5000 sportoló vonul majd fel sz'­nes melegítőben és jószabású egyenruhában az idei, a mo­dern idők XVI. olimpiai já­tékának színpompás megnyi­tóján. A másfélmillió lakost számláló, 1835-ben alapított Melbourne, akárcsak konti­nensére, Ausztráliába eljut­ni igen nehéz. Nem beszélve arról, hogy az olimpiai játé­kok résztvevői már jóval, sot évekkel előtte megkezdték előkészületeiket, és csak óriá­si harcok, és az egyes orszá­gok sportszervei által meg­Az Jfjúság" című jugoszláviai lap a magyarországi eseményekről Félmillió forintot osztanak szentesi Felszabadulás Tsz-ben A szentesi Felszabadulás Tsz tagjai az idén sem csa­latkoznak a jövedelmezősé­get illetően, inert most ismé­telten pénzelőleget osztanak. A félmillió forintból 8 forint 80 fillér jut egy munkaegy­ségre és még hátra van a zárszámadás. Nemrégiben 40 vagon gabona is felosztásra Sérült s ezzel négy kilón fe­lülre emelkedett az egy mun­kaegységre eső búzamennyi­ség. A tagság a jövőre is gondol, mert rövidesen hozzáfog egy 200 holdas rizstelep megépí­téséhez. mivel a vetési és a — A SOMOGYI KÖNYV­TARBAN további intézkedé­sig könyvkölcsönzés minden munkanapon de. 11-től du. 4 óráig lesz. Az olvasóterem ugyanezen időpontban van nyitva Az ifjúsági könyvtár­ban a kölcsönzési idő 12-től 4 óráig tart. A fiókkönyvtá­rak kölcsönzési jdeie válto­zatlan. szántási munkák teljes mér­tékben befejeződtek; A szomszédos Magyarorszá­gon történő eseményeket — érthető okok miatt —, élénk érdeklődéssel figyelik hazánk polgárai. Sajnálatos, hogy a nemzetközi munkásmozga­lomban ilyen tragikus meg­próbáltatásokra is sor került. Ezért felelősség nemcsak az immár halott Sztálinra, ha­nem ez őt híven és gondolko­dás nélkül kiszolgáló Rákosi­ra és társaira hárul, Cfc vol­tak azok, akik egy évtizeden át szinte semm'be vették a magyar dolgozók érdekeit, jo­gos követeléseit. Rajtuk kí­vül súlyos felelősség terheli azokat a magyarországi és — mondjuk ki nyíltan —-, kül­földi erőket is, amelyek az igazi szocializmust építeni akaró magyar fiatalság és ér­telm'ség jószándékú meg­mozdulását kihasználva, a ka ­pitalista államrendszer visz­szaállításának veszélyével fe­nyegették azokat a vívmányo­kat. amelyek Rákosi és társai idején is, fénylő pontként vonzották a szocialista ál­lamrendszerhez a magyar munkásságot és dolgozókat. Hogy a magyar néptömeg, i. a fiatalság igazán szocializ­must akart és akar, azt leg­jobban az október 23-i tünte­tések jelmondatai, szelleme bizonyítja. Az események későbbi fejlő­dése — a kormány ós párt ha­tározatlansága miatt —, a fel­színre kerülő hazai és külföld­ről hazaszivárgott horthysták, nyilaspártiak azonban kezdték komolyan aláásni a magyar dolgozóknak 12 év alatt megala­pozott szocialista jövőjét. A Kádár-kormány ezért ma­gáévá tette az október 23-i tttn­I letést, s ezzel cgyidőben az egész magyar nép jogos követeléseit. Kétségtelen, Hogy a Jegmesz­szebb menő humanizmussal és körültekintéssel rendezi a ma­gyarországi helyzetet. A magyar dolgozók erdekein kívül ezt meg­követeli tőle a nemzetközi mun kásmozgalom is. Ezt megköve leli tőle azoknak az igazi, dog­mamentes szocializmusért küz­dőknek a vére is, akiket a tün­tetések után felszínre bukkant nyilasok és más reakciós elemek fosztottak meg szadista kegyet­lenséggel az élettől. — írja 1üb­hek között az „Ifjúság" című Jugoszláviában megjelenő ma­gyar lap. jelölt határszint — norma — elérése után biztosították u sportolók az elutazásukat. Ausztráliába is csak úgy lehet beutazni, mint más or­szágba: útlevéllel és beuta­zási engedéllyel. A hivatalos okmányokon kívül egy egész sor követelményt írtak ki az ausztráliai hatóságok. Minde­nek előtt még a megérkezés előtt vánatevallási ívet kell kitölteni. Kivéve az Űj-Zé­landból, Üj-Guineából és Norfoüklbói énkező utasoknak, valamennyi beutazónak kü­lönböző betegségek elleni ol­tásokon kell átesnie. Himlő, kolera, sárgaláz és más beteg­ségek elleni védőoltást kap­nak az utasok, attól függően, hogy melyik világrészből vet­ték útjukat Ausztrália felé. Nem elegendő a védőoltást megkapni, hanem azt a nem­zetközi egészségű,?"' szervek hivatalos bizony. n.úval is igazolni kell. Az éber auszt­ráliai egészségügyi szervek arra is ügyelnek, nehogy ál­lati eredetű élelmiszert: húst, baromfit, húskonzerveket , tojást, tejtermékeket stb. pész- és szabóműhely is. Nyil­vános telefonfülkék díszítik az utcasarkokat. Természete­sen valamennyi lakosztály­nak van telefonja is. A falu­ban napközben 12 órán át tíz­percenként indulnak az autó­buszok. A falut a várossal és a sporttelepekkel szintén sű­rű autóbuszhálózat ünöti ösz­sze. Az olimpiai igazolvány tulajdonosai az összes közle­kedési járműveken ingyen utaznak. A vendégszerető ausztrálok fi-t gyelme mindenre kiterjed. Az étkezést is igen sajátos és ere­deti módon oldották meg. Vala­mennyi házcsoportnak meg lesz a maga konyhája és étkezdéje; valamint 'gen választékos ételek­ben gazdag falatozója ós ebéd­lője. Ezek reggel fél nyolctól este fél tízig uz olimpiai falu la­kóinak rendelkezésére állnak. Míg az italt pincérek, de főleg pincérnó'k szolgálják fel, az étel­felszolgálásról maguk a vendé­gek gondoskodnak. Az ételek igen választékosak lesznek. Min­denki azt az ételt választja ki; amelyiket cppeu kívánja. Mindfu: tál elfogyasztott étel után a magukkal hozzanak az uta- | sportolók maguk hozzák a konv­sok Ausztráliába. Ügyszintén " tilos a bór- és a szarukészít­mények bevitele is. Valamennyi sportoló, és természetesen út- és szakve­zető a Melbourne melletti Heidelberg nevet viselő olim­piai faluban 3cap elszálláso­lást. A 6200 személyt befo­gadó, 850 házból álló falu­ban a legnagyobb kényelem várja a vendégeket. Huszon­hából az újabb ételeket, az edé­nyek elmosását, pedig a személy­zet végzi el. Így az élei mhidig friss, meleg ízletes marad, és nem utolsósorban mindenki annyit ehet, amennyit szeme kí­ván és gyomra elbír. A versenveik iránt az érdek­lődés óriási. Megerősített hí­rek szerint elővételben Ausztráliában már több mint félmillió, külföldön pedig Ki mii vesz? A címre tömören így Es így jön sorra min- újra kiegészítik valami- hogy 50 darab lepedőt, lehetne felelni: minden- den: a só, a sütőpor, a vei, mert az emberek vég vásznakat, s a kü­ld mindent. Es nem is bab, a szappan.;: azt látják egymástól, lönböző textiliák egész keveset! Amennyit ad- De nemcsak így. Va- hogy mindenki vesz,— halmazát vásárolják fel nak. S ha véletlenül a Iami rejtett, ki nem mindent. A boltok álta- egyesek. Saját szükség­vásárló az egyik üzlet- mondott indulat hajt- Iában győzik az igénye- létükre? A válasz vilá­ben csak egy csomag ja az embereket iizlet- ket. Liszt, zsír, cukor, gos: talán üzletet akar­Rossuthot kap, tíz má- ről-üzletre. Félnek, hús és ruházati cikk nak majd nyitni, mivel sík boltba ís elszalad— hogv holnap ezt se, azt van elegendő, s a vá- a kormány támogatja a Kossuthért, Tervért, se lehet kapni, hogy le- sárlás és eladás rejtett kisipart és a kiskeygs? Mátráért — ami van. romlik a pénz értéke, versenvében, különö- k ed elmet, vae-v-- „„ró három konyha, tizenkét el- í 83.000 jegyet adtak el. A árusítóhely ég kétezer főnyi ' " személyzet áll majd a spor­tolók rendelkezésére. Egy szobában csak két sportoló foglalhat helyet. Minden lak­osztály villanyvasalóval, vil­lany kályhával, mosógéppel és fürdőszobával rendelkezik. A szervezők a faluban több he­lyen orvosi és fogászati ren­delőket szereltek fel, ügyele­tes szakorvossal és személy­zettel. A faluban lesz moso­da, borbély-, fodrász-, cí­me srnvi tó ünnepségekre, az esti úszóversenvekre, a ko­sárlabda és a súlyemelés ver­senyének döntőiére. már minden iegv elkelt. A vívó-, sportlövő-, és a modern öt­tusa bajnokságra a helyszí­nen árusítiák maid a jegye­ket. A melbournei olimpiai já­tékokon nemcsak a sportver­senyeken születnek új csú­csok, de a szervezés terén is: Szűkség van-e a KISZÖV-re ? hogy Kossuthtal is töm- kiló cukrot, vagy egy ve vannak a polcok. A kiló lisztet. Cukorból vásárlás tehát nem si- 4—5 kilót, lisztből ese­került. tenként — negyven-öt­No de a keksz és a vénet! Legyen! Sose árt, megrázkódtatást, marad alul. akkor a v'eg vásznak ds Szóval itt, vidéken egvebek jól kamatoz­egósz kis házi szatócs- nak. üzletek keletkeznek. De Lelkiismeretlenség és - dolognak van egy hűn a ,spekuláció! Kö nápolyi jó cikk. A gon- ha tömve van a kamra másik oldala is. Pesten zös érdekünk ho^y az dos háziasszony vesz — ez a mai vásárlási még órákig állnak egy első »,il]ann''ól kezdve ket-ket lulot es elmond- elv. kiló kenyérért, lisztért fellépjünk ellene! ja a társbérlőjének, A pénzhez most sen- és 10 deka kekszért a Ne nehezítsük meg hogy a kis csemegében ki sem ragaszkodik. In- sorban. Ott még a napi hajba jutott országunk még van. Hamarosan kább nyakkendőt, zo- reggeli, ebéd és vacsora IkŰlö nősen bajbajutott tíz, húsz, száz asszony máncedénvt, divatsálat, a gond. Mi kót-három fővái,-osának és nagy veszi a fejébe: kekszet, vagy cipőt vesznek az hónapra előre vásáro- ipar városaink ellátá­nápolyit, kekszet, ná- emberek, minthogy két lünk?! sát! ' Vásároljunk csak polyit... bel nap mul- napig zsebben hordjak Ezektől a felvásárló- úgy, mjnt va már nyolc boltban a fizetést. soktól azonban nem kell mipdenből régen — annyit. is elfogy ez a két cikk Otthon sokan már annyira félteni a nép- ara,ennyi valóban kelll — s a háziasszony örül, takaros kis készletekben gazdaságot. Viszont a Ha>afiás embertársi kö­lino-v ilvrvn crrvnrlnc pc ff\Tíln\rnplr<ÍMnn1.- a ÜTO!.-ot cnnl.-nlónc i .'1 .1 • í . . hogv ilyen gondos és gyönyörködnek, s ezeket snekuláns-hajlam is éled. Me^é^ünk* előrelátó volt; a készleteket újra, meg Tudomásunkra jutott, ság.: ° ez manap­Szalad a fehér szabókrétQ a fekete posztón, csattog az 0Hó, felbúg a varrógép, - már nnpok óta teljes üzemben dolgoznak a vásárhelyi szabók. A szövetke­zet minden tagja munkába állt már csütörtökön: készítik a jó minőségű férfikabútokat, az is­kolás kötényeket Egész nap hangos szó, élőnk beszélgetés van a munkater­mekben; megvitatják az ország "gyeit, saját dolgaikat. Egyik ember már most bízik az új kormányban, a másik azt mond­ja: „Majd meglátjuk", a harma­dik még mindig Nagy Imréről beszél. Különböző emberek, kü­lönböző vélemények, de abban egységes az állásfoglalás, hogy kilépnek a KISZÖV kötelékéből, önállóak szeretnének lenni, sőt mint mondják, nincs is szükség a KISZÖV-re. Mégpedig először azért, mert az ellenőrző szerv, és a szövetkezeteknek már nincs szükségük az ellenőrzésre; van­nak annyira önállóak, hogy ezt a funkciót maguk ií ellátják. Másodszor olyan irányító a KISZÖV, amely a kereskedelem és a szövetkezetek közti „lég' üres teret" tölti ki. A szabók ágy nyilatkoznak, hogy tudná­nak ők kereskedni is és ez több haszonnal járna, mert nem keh lene a KISZÖV és annak felsőbb szerve, az OKTSZ fenntartására nz évi 140.000 forint hozzájá­rulást kifizetni. A vásárhelyi szövetkezetek egységes munkás­tanácsa is a szövetkezetek ön­állósága mellett foglalt állást. Egy szervre, amely eljár a szövetkezetek ügyében, szükség van. De álljon az a város szö­vetkezeteinek elnökeiből, füg­getlen vezetőiből és ők maguk oldják meg a kérdéses dolgokat Nincs tehát létjogosultsága olyan szervnek, amelynek feloszlatását a szövetkezetek egységesen kö­vetelik. Az ország nagy gondjai mel­lett, az ilyen kisebbekot is meg kejl oldanil

Next

/
Oldalképek
Tartalom