Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-04 / 4. szám

. A. > Maiéter Pál vezérőrnagy a magyar hadsereg álláspontjáról Pénteken nyugati újságírók keresték fel főhadiszállásán Maiéter Pál vezérőrnagyot, a felkelés katonai vezetőjét, honvédelmi minisztert. Kérdésekre válaszolva. Maiéter Pál mindenekelőtt közölte a külföldi újságírókkal: a magyar hadsereg álláspontja az, hogy minden néppel barátságban kívánunk élni. Hadseregünknek azonban van fegyvere és ha kell, tud védekezni a betolakodók ellen. Elmondotta ezután, hogy a hadsereg a kormány további támogatását attól teszi függővé, hogy Ígéreteit mcgvalósítja-e, kilép-e a varsói szerződésből. KÉRDÉS: Milyen tárgyalásokat folytatott eddig a kormány ennek érdekében': — hangzott az újságírók kérdése. VÁLASZ: Tildy Zoltán szerdán Mikojan úrral tárgyalt, aki megígérte, hogy azokat a csapatokat, amelyek nem a varsói szerződés alapján tartózkodnak hazánk földjén, kivonja az országból. KÉRDÉS: Ez azt jelenti, hogy a varsói csapatok maradnak? VALASZ: Szó sem lehet róla. Tildy közölte Mikojannal, hogy a varsói szerződést minden körülmények között felmondjuk. Kormányunk követelte, hogy az erre vonatkozó tárgyalások minél hamarabb induljanak meg. KÉRDÉS: Mi történik azokkal e csapatokkal, amelyek most jönnek Magyarországra? VALASZ: Azokat természetesen a varsói paktumon kívülieknek tekintjük és velük szemben így járunk el. De meg kell mondani, hogy a magyar nép politikailag érett annyira, hogy az egyes külföldi ve zetők Ígérete körüli lassúságot nem tekinti rögtön provokációnak. A fegyvert azonban a nemzeti függetlenség teljes győzelméiga nem tesszük le. A torradalomban újjászülethet egy tisztes szakma a szegedi építőipar is 3S SS** nagy sztrájkkal igyekeztek; kerültek. : jobb béreket, emberibb éle- A segédmunkások pedig | tet kiverekedni maguknak. | egyenesen elkent-no hely-i Az elmúlt tizenegy év, a zenien voltak. ; Rákosi—Gerő-féle rezsim a A kubikosok a legnehezebb legnagyobb csalódást okozta alapásási, vagy betonozási az építőmunkásoknak. A ré-| muikáfctwl 2-?00 százalek-: gi szervezett munkás, szege-i kai „Szakma kiválója' szín-; di kőműves, a dorozsmai, ten is hav. 7-600 forintot sándorfalvi, mindszenti, kerestek: Az úgynevezett szentesi kubikos mindjárt az! „kiszolgáló" segédmunkások első években rádöbbent: ki- i tégla- és malterhordok, felcsavarták a sztrájk fegyverét' nőtt családos emberek nemkezéből az építőiparban | ritkán 4—500 forintot vittek (A Magyar Nemzet cikkéből). 1 pedig később norma-rend-1 haza havi fárasztó munkászert vezettek be. És milyen j jukért. norma-rendszert ' Amit Sztá- A - építőipar volt az a linvárosban a „nagyhajrások- munkahely, ahová a fegyel Humanizmust demokráciát! A

rugó, minél mélyebbre szorítják le, annál magasabbra pattan vissza a nyomás megszűntével. A fizika akció-reakció törvénye éi vényes a társadalmi életre is. Szükségszerű, hogy a sztálinista—rákosista terror évei után az emberekben fölhalmozott keserűség is heves kirobbanásokat idézett elő az elmúlt napokiban. Elkerülhetetlen, hogy egyesek jogos haragja a közelmúlt szégyenteljes törvénysértései miatt ne forrósítsa meg napjaink közéletét. Am e szenvedélyesség nem csaphat az ellenkező végletbe. Magyar fiatalok vérével megszentelt demokratikus nemzeti forradalmunk és szabadságharcunk nem fajulhat baloldali diktatúra után — jobboldali diktatúrává: demokráciának kell maradnia! C zeghdon is varrnak olyan jelenségek, amelyek a nemzeti érzés és a haladás híveiben aggályokat keltenek az iránt, vajon némelyek, visszaélve a budapesti szabadságharcos ifjúságunk állal kivívott győzelemmel, most a maguk képére és hasonlatosságára óhajtanák formálni új, szabad társadalmunkat. Megnyergelve a tömegek jogos szembefordulását a sztálini korszak bűneivel, az 1944-ben megnyílt demokratikus fejlődésünk eredményeit is vissza akarják csinálni, úgy gondolják, valamiféle új 19-et lehet újra csinálni, kapitalista-feudalista restaurációt. Valamenynyi demokratikus párt vezető személyisége — közte Kovács Béla a Kisgazdapárt, Németh László a Petőfipárt és Varga Endre a Katolikus Néppárt nevében — kifejezte véleményét: az időt nem lehet megállítani, a földreformot, a nagyipar államosítását, s egy sor más demokratikus és szocialista vívmányt nem lehet visszacsinálni. Azt hiszem, ezt a gondolatot napjainkban és városunkban nem lehet eléggé hangoztatni, hiszen itt és most egyre aggasztóbbá válik egyes ellenforradalmi hangok megerősödése. Nemcsak a tragikussá vállható "ávós-« üldözésekre gondolok, amikor a személyi boszszú ártatlan embereik testi épségét, sőt életét is veszélyeztetheti, de más figyelmeztető jelek is a józanságra, mérsékletre intik az új, emberibb társadalmi rend kibontakozásáért fáradozókat. Sajnos, városunkban is, a nemzeti bizottság nagygyűlésén akadt demagóg, meddőan amtikommunista hang, amely nem építő, nem szolgálja a nemzeti összefogás ma mindennél fantosabb ügyét, hanem csupán negatív, a múltat öncélúan csepülő. Könnyű silker, olcsó fogás ma — miután mások vékodni; már pedig sajnálatosan tapasztalható, hogy amint néhány éve a rendszert gátlás nélkül dicsérők, tapsolók szelektálódtak vezető posztokra, úgy most is valamiféle sajátságos kontraszelekció folytán a legszájasabb rendszert-szidók részesülnek előnyben ISMÉT MEGALAKULT A DUGONICS XARSASAG mi vétségeket elkövetőket, az önkényes kilépőket elsősorban „javító munkára" küldték. Sokszor hördültek fel A 60 éves múltra visszatekintő, nagynevű irodalmi plénum, a szegedi Dugonics Társaság ismét feléled. A társaságot — amelynek egykoron Tömörkény, Móra, Juhász Gyula és számos neves szegedi tudós és irodalmár , volt a tagja — 1949 márciusá- i ban jogtalanul és törvényteTudom, nem népszerű , knül betiltották. Most a tár' dol°®' J°zan merseK- gaság Szegeden iévő tagjai összejöttek és elhatározták, hogy ismét megkezdik tevékenységüket, újjáélesztik a gazdag hagyományokkal rendelkező Dugonics Társaságot. ía" mértek. Ott, ahol a hírhedt Maximenko módjára összetákolták a fiiakat. A nagy hajrá „tudományosan" kidolgozott normáit — azután kötelezővé tették az öreg kőműves szaktarsak egész országban. A kőmű- az állványokon, vesnek például 6—7 forintot amikor megtudták, hogy az fizettek egy köbméter fa- i új téglaadogató „lukozvetitlért 400 tégla bedolgozásáért. I ve" jött: mi az! Hát bunteA kőműves, ha a létminimu- j tés ebben a régi tisztes józan mérsékletre inteni a mámoros embereket akár alkohol, akár politikai szenvedély hozta őket e különleges állapotba. Mégis föl kell emelnünk e veszélyes jelenségek ellen szavunkat, mert hovatovább boszarkány-üldözésekhez, becsületes, szerény, értékes embereknek demokratikus társadalmunkból való kirekesztéséhez vezethet ez. Meg kell érteni végre: tehetségtelen, rosszindulatú embereknek a mi új világun'kíbain akikor sincs helyük — s kivált vezető munka1-örökben -, ha leghangosabban szidják is a Rákosi-rendszert! Félreértés ne essék: a zsarnokságot kiszolgáló, embertelenségeket elkövető, sőt »túlteljesítő« embereket a törvényes úton felelősségre lehet és kell vonni. De ez nem jelentheti, hogy becsületes, szintén iga alatt nyögő, a haladást és -a szocializmus ügyét szolgálni véit embereket, köztük kommunista párttagokat is, akik nemhogy nem ártottak másoknak, de magúk is — különösen 1953 után — mély lelki válságot éltek át, üldözzünk és meghajszoljunk. Ismétlem, tudatában vagyok annak, hogy nem népszerű szerep ma ilyen ügyért szót emelni, de azt hiszem, a szólásszabadság lehetővé, lelkiismeretem, a demokráciába és a társadalmi haladásba vetett hitem pedig kötelezővé teszi számomra, hogy megtegyem. S úgy gondolom, nekem, aki nemcsák hogy nem voltam kommunista, de két ízben is üldözöttje és céltáblája voltam a helyi sztálinista zsarnokoknak, jogom is van e figyelmeztetésre. A

ki ismeri a Horthy-ellenforradalom szomorú mot el akarta érni, a háború előtti átlagmunkájának kétszeresét, háromszorosát voxt kénytelen teljesíteni. Ezért a sokszorozott ercieszitéséért is a kőművesek átlagkeresete (a hajrásokat nem számítva) 800—1000 forint körül mozgott. Ugyanez volt jellemző nz szakmában dolgozni" Eizonv, nagyon sokszor oz volt! Most már valóban lehet cs ,iól lehet majd dolgozni, építeni lakőst, üzemet, gyárat. emberséges bérért, igaz megbecsülésért, az egész magyar nép hasznára: A Csongrád megyei Építőipari Vállalat fizikai, műESTÉTŐL - REGGELIG... VISSZAEMLÉKEZÉS A KÉT SZEGEDI KOLLÉGIUMBAN TÖRTÉNTEKRE nekivadul tan, gyors és kapkodó Lázkutatást tartsanak. 1956. október 24.; szerda. Szeged házai a sötétbe simultak. Gyöngysorként ragyogtak az utcán a villanyégők. Néha rezzentette a szél az őszi faleveleket. S ezen a langyos, őszt lehelő estén is a szegedi diákok cs minden reuaú, rangú iiccsuietes magyar szívében ott izzott a vágy: félre az önkénnyel, maradványaival, mind azzal, ami nem jó a népnek, a Ilonnak. Egyenjogúságon alapuló barátságot, együttműködést más népekkel. Szeged polgárai — fiatalok és őszülő hajúak — az őszi estében az utcára jöttek, liogy megmutassák a lelkükben élő óhajt, akaratot — igaz hazafiakként! Ezen az estén, éjszakán, csütörtökre virradóra, két kollégiumban olyan akció történt, amely az emberi szívekben égő haza- és népszeretetet próbálta eltiporni. Írni kell erről! Nem hangulatkeltésből, nem a kedélyek folizgatásáért —kérjük, ezt kerüljék is — de, mert az igazság, az emberi erkölcs követeli, összesűrítve: ez történt.:; re megváltott Permünket « i kell szovjet igától, Rákosi uu- j kényuralmától _ hangos-. történetét, sajnálattal ismeri föl napjaink egynémely jelenségében egy új ellenforradalom apróbb-nagyobb tüneteit. Nem akarom eltúlozni e veszélyt, nem akarom kétségbevonni nemzeti forradalmunk demokratikus jellegét, nem akarom lekicsinyelni az elmúlt gyalázatos, hazug évtized lidércnyomása alóli fölszabadulás tüdőt-tágító. valóban mámorító érzését. De jos voit azt sem akarom, hogy méltatlanok legyünk azokhoz a hősökhöz, aikik a sztálinista elnyomás ellen, egy igazabb demokráciáért, igaz és magyar szocializmusért adták fiatal életüket. A sztálini re, akció és a fasiszta reakció I ellen egyaránt küzdenünk I » I Este 7—8 óra között a fegyveres alakulat tagjai feloszlatták azokat a fegyelmezett felvonulókat, akik — bár, gyülekezési tilalom volt — a Kenderfonógyár elé érkeztek. Így hát a diá- ; kok, az ifjúmunkások — az emberek a juhász Gyula kollégium felé igyekeztek, hogy oda bemenjenek. Ügy vélték. ott megtalálják biztonságukat. A kollégium kapuja nyitva volt. A kollégium gondnoka a kapuhoz sietett, hogy bezárja. Ekkor rohanó léptekkel, szitkozódva bárom ávós érkezett. Berontottak. Bárdos István Jogi-kari tanársegéd hátán is csattant a géppisztoly. A nekivadult ávósok lőttek a kőpadlóra. A nyomát még ma is megtalálni. A Jancsó Kollégium diákjai este a városban voltak a felvonuláson. Körülbelül léi 8-kor békésen tértek otthonukba. Nyolc óra tájban ávósok jelentek meg a kollégiumnál. Bántóan süvített egyikük érdes hangja: „Kutyák, ellenforradalmárok!" Több ávós is kiabálta ezt és mást is. Közben sorozatot lőttek a főlépcsőbe. Kint. is álltak ávósok. Durván kiabáltak, mindenkit letegeztek. A kint háborgó ávósok közé valahonnan ösztönös védekezésként ledobtak egy címeríóleséget. Erre újból megszólaltak a fegyverek. Azt is kutatták az ávósok, hogy a diákok, az emberek a gyászlobogót honnan szerezték, ütötték, verték a lépcsőházban lévőket is. Megverték a kollégium igazgatóját. Egyre hangzott a sürgető parancsuk: „Elő a röpcédulákkal, a fegyverekkel!" Sem röpcédula, sem fegyver nem volt a kollégiumban. Az ávósok a bentlévőket a földszintről az első emelet irányába, az első emeletről a második emelet irányába szorították. Feltartott kezekkel kellett állniok a diákoknak, az embereknek. A második emeleten az ávósok ilyeneket is kiabáltak: „Kellett nektek Nagy Imre?! Hát akkor itt van!" „Magyar honvéd állj közénk! — hát^ itt vagyunk'" „Keil nektek Kossuth-címer?!" S kérdeztek is. Külön állították a munkás-, a paraszt- és az értelmiségi származásúakat. A párttagokat és pártonkívülieket. Mire volt jó ez az ostobaság?! ra Bántalmazottak, szemtanúk elmondása került a papírra. Semmivel sem több. Gyalázatos dolog volt, amit a két kollégiumban elkövettek. Tán azért, hogy a törvénytelen, barbár tettek után valami „olyat" tegyenek a diákok, az emberek, amivel igazolni lehetne a további önkényt, a terrort. Nem sikerült ez a provokáció ! A történtek arra is intenek, hogy mint a szemünk világára úgy vigyázzunk az emberséges rendre, nyugalomra, törvényre. Kerüljünk mindenféle provokációt! Óvjuk az embert és a hazát. felemelő célokat megvalósítani akaró soraink egységét. A Független Kisgazdapárt ideiglenes fn éző bizottságának közleménye A Független Kisgazdapárt ideiglenes intéző bizottsága minden erejével támogatja a magyar nemzeti kormányt, amely válságos napokban történelmi tanúságot tett amellett, hogy a magyar nép egyetemes érdekeit képviseli. Az intéző bizottság együttérzéséről biztosítja a pártnak a kormányban rész- j vevő tagjait: Tildy Zoltánt, I Kovács Bélát és B. Szabó Istvánt. Biztosítja őket arról, hogy egységben áll mögöttük a nemzet sorsdöntő és válságos napjaiban, amikor nemzetünk, az egész világtól megcsodált bátorsággal ragadta meg történelmünk kermánykerekét. A Független Kisgazdapárt intéző bizottsága A földszinti ablakból három i ávós fegyvercsöve nézett farkasszemet emberekkel. Dr. j Perbíró Józsefet, a Tudomány-! egyetem Jogi-karának professzorát oda állították a fal mellé.. j Süvített feléje az ávós hangja:; I „Miért nem tudták megtaníts-j j ni ezeket a csirkefogókat?'' Zakollégium. Akik Hétfőn megindul a villa mosés autólmszközleked és ön_ I demokráciáért! a humanista magyar Forradalmi Tanácsa értesíti Szr ged város utazó közönségét, ! hogv a vállalat dolgozói a korinár ' máiiv felhívására felvették a . . .„ _ szükséges műszaki néztek az ablakon, vajon mi j előkészületeket megteszik ahhoz, van? Az ávósok sorozatot enged- j | y ^ Ssszes villamos vonatok a nézgelődők felé. Micsoda I [akon a forgaimat november 5szerencse, hogy a lövedékek nem ' találtak embert! A Szegedi Közlekedési Vállalat' Ezeken a vonalakon a járatokat csökkentetlék. Részletes felvilágosítást az autóbusz központi megállója nyújt. jua YVJ,, -i . i előzőleg is benn tartózkodtak, ki- j ^„hát és a i én, hétfőn a szokott időben meg' indítsák. r ÚJRA MEGINDULT A CSERKÉSZMUNKA A Magyar Cserkészek Szövetsége a régi Cserkészházvwvwn.0 - ..» - - A törvénytelen betörést ké-, Az autóbuszforgalom hétfőn a ban (Budapest V. Nagy SánDr. Péter Lásaáó sőbb újabb "törvénvtclenség, bru- * következő vonalakon indul talitás követte. A kollégium hál- meg: l-es vonal Petőfitelep, só bejáratán keresztül Tóth Bélé ! Tápé; 2-es vonal Ilattyastelep; igazgató lakásába hatoltak. Az 5-ös vonal. Sz.őreg; 6-os ágyból feltették fel' - őt; hogy' Szentmihálytelek; dor utca 6. telefon: 312—327, 311—1561 állandó ügyeletet tart. Kérünk mindenkit, a vonal I cserkészettel kapcsolatos ügyben ide forduljon, -Vw álltak a szegedi forradalmi fiatalok mellett. Az utcán a felvonulásokban, tüntetésekben, a vállalat falain belül pedig sztrájkkal, az üzemi őrség szervezésével- harcoltak a politikai követelések megvalósításáért. A vállalatnál a különböző építésvezetőségek, szakipori részlegei, képviselőiből alakult ki a munkástanács. Er, a munkástanács nemcsak a politikai követeléseket itatarozta meg, hanem máris igen nagy felelősségérzettel, r..-.gondolt-n vitatja, tanácskozza, szervezi a később be* induló vállalati életet. A vállalat újonnan válasüo tott ideiglenes igazgatója a® í Novodonszki György építésvezető. Legszorosabban együttműködik a munkástanáccsal. Három bizottságét szerveztek. Az ellenőrző bizottság az induló vállalati életet minden szempontból ellenőrzi. Többségük fizikai munkás. Hatáskörük kitéri jed minden részleg, a műszaki, adminisztratív vezetés ellenőrzésére és a személyi ügyekre is, A forradalom lázában különböző oldalról érkeznek bejelentések egyes személyek ellen. A bizottság a legalaposabban kivizsgál mindent. A szociális bizottság pillanatnyilag a volt ÜB. feladatát tölti be, a demokrai tikusan választott szakszervezeti szervek megválasztásáig. Gondoskodik majd „„ a «w*1lá*okrÓl, segélyek, gyorssegélyek stb, kiutalásáról; . A vállalatnál megszüntették a normákat, a brigádok a rosszemlékű mum kautalványokat mind öszszetépték. A dolgozókat órabérben fizetik, besorolás szerint. Altalánosságban úgy képzelik, hogy minden szak- és segédmunkás egy évi átlagkén resetéből kimutatott eddig elért átlagórabérét veszik kiindulási alapul. Megállapítják a jelenlegi létminimumot is és ha az előbb kimutatott órabér szerinti kereset azt nem éri el, akkor az órabért a létminimumra felkerekítik. Arra alkalmat adnak, hogy a munkások a besorolásuk, megjelölt órabérük elleni kifogásukat a munkástanács, nak elmondják. Szakmai követelményeket is állítanak a munkások ele, Az új épületek, intézmények, lakások minőségének el kell érni a háború előtt épített épületek minőségét! Ez az általános követelmény minőségi téren. Bontakozik egy olyan elgondolás is, hogy a kellő minőség mellett egy-egy épületobjektumnál ha a kiadott építőanyag teljes es szakszerű behasználása mellett nvereség mutatkozik, ebből az összegből — később eldöntendő arányban minden ott dolgozó munkásnak besorolása szerint részesedést adnak. Ilyen szellemben intézkedés történt a munkások már most esedékes keresetenek kifizetéséről. A munkasok az elmúlt, illetve három hó átlagkeresetének megfelelő összeget kapják a pillanatnyi létminimumra kiegészítve, ha az szükséges. Ez az a kép. ami a munkástanács tagjaival és 'V ideiglenes igazgatóval történt beszélgetés sorén kialakítható. A munkástanács, a munkásság ott van a politikai harc első vonalában, ott van a vállalat belső erősítésének élén is. Sok részletkérdésben még nem foglalt végleges állást, de okosan tanácskozik és helyesen intézkedik. Egy megújjult országban újjászületik egv régi tisztességes szakma, az építőipar is, az országszerte hii res szegedi és Csongrád mej gyei épitőmurikfsok segítsél 'gével; j