Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-04 / 4. szám

4 Vasárnap, 1956. november 11. A Szegedi Nemzeti Színház a forradalom hólesőjénél OKTÓBER 23 ESTÉJE felejthetetlen élmény Volt és marad annak és azoknak, akik a Szegedi Nemzeti Színház előtt utána mondták Bicskey Károly szavalatának, a Nemzeti dalnak eskü-szövegét. majd zúgó tapssal ju'tainrazták Boros János szavalatát. A színházban foiyt a Szent Johanna előadása, a nézőközönség pedig a külső események, a város forradalmi arculata cs a belső, a Shaw-darab hatására igaz szívből tüntetett az igaz ügy mellett. Közönség és színész, rendező és technikai dolgozó még soha ném volt ólran közel egymáshoz, mint azokban . az órákban. Az előadás egyik szünetére előkerült Sándor Lajos festőművész és társa, 'szívvel-lélekkel nagy sietve készült kezemunkája is': a Kossuth címer. Az akkor este nem szereplő színészek és színházi dolgozók pedig a piros-fehér-zöld színű kokárdákat formázták a kabátok hajtókájára. A SZABAD GONDOLA' követelőit és harcosait az előadás után ismét felkereste a város utcáin hullámzó tömeg, s a színház művészei és dol gozói égő fáklyák fénye mellett csatlakoztak a Kossuthszobornál várakozók sűrű soraihoz. A hatalmas tömeg hangos éljenzéssel utat nyitott a színészek előtt, s Bicskey Károly a Kossuth-emlékmű talpazatán a Szózattal köszöntötte Szeged varos polgárait, a forradalmat a szivükben hordozó fiatalokat és a fiatalokká lett felnőtteket. Éjjel 12 óra volt, a tizenkettedik óra, amely az éveken át felgyülemlett szennyet és mocskot elsöpörte e város boldogulása elől is, hiába törtettek át az utcákon másnap a szovjet tankok százai, Bicskey Károly és Boros János mellett Kaló Flórián és a többiek léptek a nép elé, hogv ki ne engedjék hűlni a tiszta forradalom szen'. tüzét. A színházban ugyanakkor több darab bemutatására készültek, de valamenvnyi darabot megelőzött a Bánk bán prózai bemutatójának gondolata. A gondolatot az önkéntes tett követte: három rendező — Horváth Jenő Nagy György és Gyökösi Zsolt — rendezésében azonnal megindultak a Bánk bán próbái, hogy a magyar drámairodalom legszebb és legnagyobb remekével köszöntsék a tiszta forradalom győzelmét és továbbfejlesztését. SZÍNÉSZ, RENDEZŐ ÉS KÖZÖNSÉG így talált igazár: és végérvényesen egymásra a forradalom bölcsőjénél, hogy soha többé el ne engedjék egymás kezét se harcban, se békében (—) Rz Országos Nemzeti Blzotiság fstii&ása a megye!, a járást, a városi és a községi nemzeti bizotiságoHhoz A legfontosabb feladat most minden üzembén azonnal felvenni a munkát. A kormány teljesítette a felkelő nép követelését. Forradalmunk győzelmét veszélyeztetjük, ha nem kezdjük meg mindenütt azonnal a munkát. Mi lesz a forradalmi néppel, mi lesz velünk, ha nem -tudják ellátni magukat? Nemzeti bizottságok, mondjátok el mindenütt, hogy a budapesti felkelők parancsnoksága, a még fegyverben álló egységek, a hős corvinisták, Maiéter Pál ezredes, a Kilián laktanya hős védőinek parancsnoka is felhívással fordult az országhoz, hogy vegyük fel a munkát, így határozott már a győri munkástanács is és Borsodnak ma hazainduló küldöttsége. Ózd ezentúl 200 vagont termel naponta, a borsodi szénbányászati tröszt 600 vagont. Barátaink! Ez a ma forradalmi parancsa, ez a jövendőnek parancsa, ez a körültekintő megfontolás parancsa. Beszéljetek az üzemek munkástanácsaival. Népünk és forradalmunk érdekében kezdjék el a termelő munkát. Munkában a Pedagógiai Főiskola Forradalmi Nemzeti Bizottsága Néhány napja a Pedagógiai Főiskola dolgozói de• mokratikus titkos szavazással .héttagú forradami nemzeti bizottságot választottak. A bizottság tagjai: VégTn Joachim, Vajtay IStvén, Forgács ' Géza. Berkés Jenő, Csorba Miklós, Pálfy György. Eperjessy Kálmán. póttagok: Janasó József, Megyeri János, Kövesdy Pál. Molnár Sándor. A Pedagógiai Főiskola Forradalmi Nemzeti Bizottsága a teljes nemzeti egység alapján áll és a szovjet csapatok magyarországi, tartózkodásáig károsnak tart mindenféle pártszervezkedést. Vajda László — akit az önkényuralom alatt üldöztek és állásából eltávolítottak — a Főiskolai és az Egyetemi Forradalmi Nemzeti Bizottság javaslatára úira elfoglalta az irodalmi tanszéket a főiskolán. A Pedagógiai Főiskolai Forradalmi Nemzeti Bizottság sokirányú munkája során legfontosabbnak tartja a magyar népoktatásügv reformjával való foglalkozást. Ebben a kérdésben hamarosan javaslattal fordul a felsőbb forradalmi szervekhez és a kormányhoz. A Magyar írók Szövetségének nyilatkozata Tisztelet a forradalom halottainak! Nemzeti forradalmunk. szabadságunk és függetlenségünk kivívásának legnagyobb erénye az erkölcsi tisztaság. A magvar írók kivették részüket a forradalom előkészítéséből. Kötelességük, hogy őrködjenek a forradalom tisztaságán is. Követelik, hogv vonják felelősségre mindazokat, akik a nép ellen vétkeztek. Ugyanilyen határozottsággal követelik azt is. hogy a bűnösök a szabad magyar bíróság előtt feleljenek. A nép ne a:« utcán ítélkezzék, hanem a tárgyalóteremben. Felszólítunk mindenkit, hogy a vétkeseket bántatlanul adják át a nemzetőrség, vagy a honvédség járőreinek. A személyi bosszú méltatlan hozzánk' Meggyőződésünk. hogv a magvar nép ebben is egyetért íróival. A világ szeme rajtunk, csodálja forradalmunk tisztaságát. Ne essék rajta folt! A Magyar Írók Szövetsége nevében: Benjámin László, Déry Tibor, Inctus Pál, Illyés Gyula, Németh László, Szabó Lőrinc, Tamási Áron, Veres Péter, Zelk Zoltán. Áz iskolai oktatás forradalmi átszervezéséről Az Oktatásügyi Minisztérium Forradalmi Bizottságának köz lése az iskolai oktatás forradalmi átszervezésével kapcsolatos első intézkedésekről: Az általános iskolák és vala mennyi középiskola történelem tankönyvét kivonja a roinisztó xittm az iiíkolai oktatásból. A magyar irodalom oktatását illetően — az általános iskolákban a tanárok a könyvnek csak a magyar irodalmat tartnjmazó szemelvényeit használják fel. A szovjet irodalommal foglalkozó részeket ki kell hagyni. A magyar nyelvtanból középiskolákban csak a leíró nyelvtan anyagát kell tanítani, mindén nyelvelmélet nélkül. Az általános iskolai földrajz-; tanításban a Szovjetunió földrajzát ugyanolyan mértékben kell tanítani, mint bármely más állam földrajzát. Az. ö sz.es középiskolai földrajz.könyv eket 'az iskolai tanításból lUvoílja a minisztériumi A középiskolák i. osztályaiban az általános biológia tankönyvét n" használatból kivonja. Az általános iskola VIII. osz— A Szegedi Orvostudományi Egyetemen az előadások november 5-én, hétfőn reggel megkezdődnek. Gyüjtsük a forradalmi idők emlékeit! Köztudomású, hogy a/. ; 1848-as forradalmi időkből j a szegedi közgyűjtemények viszonylag kevés eml'ikanyaggal rendelkeznek. Van például olvan röpirat, amelyből csak egv példány van és azt is Budapesten, a Széchenvi Könyvtárban őrziik. A szegedi közgyűjtemények arra kérik a szegedi gyűjtőket, hogv az elmúlt napokban a forradalmi időkben birtokukba iutott röpiratokat, — mint ezeknek a napoknak becses dokumentumait — őrizzék meg és adják át- a szegedi közgyűjteményeknek: az Egvetemi Könyvtárnak, a Somogyi Könyvtárnak, a Múzeumnak, vagy az Állami Levéltárnak. Tudjuk, hogy fényképfelvételek is készültek például az október 26-i forradalmi tüntetésről. Ezeknek az em1 ekeknek a közgyűjteményekhez történő eljuttatása a történészeiknek ad maid értékes támpontot. Megőrzésükkel e dicsőséges napokat becsüljük meg és biztosítsuk azt az utókor számára is. A közgyűjtemények nemcsak a szegedi röpiratokat őrzik meg. hanem a budapestieket és az ország más területéről származókat is. Felhívjuk a gyűjtőket, hogy nemcsak nyomtatott röpiratokat. röpcédulákat, hanem sokszorosított vggv kézzel írott, rajzolt iratokat is megőrzünk. Ha egy-egy fajta röpiratból egy-egy gyűjteménynek sok van. átadja a másik gyűjteménynek, vagv juttat az iskoláknak is. A LELKEK MÉLYÉN Száguldanak az események, dörömbölnek, zakatolnak az emberi szivek. Elvarázsolt lelkek bolyonganak a városban. Ki megszépült, ki meghalványult. Remarque egy hőse mondta: — „Forog a földgolyó és nincsen biztos pont, amiben meg lehet kapaszkodni." Forog a földgolyó és mi megfogtuk, megragadtuk a legnagyobbat. a legbiztosabbat — a hazafiasságot. Semmilyen erő nem nagyobb ennél. A lelkek elszántak. Némelyik félti önmagát, vagy szeretteit, némelyik még, vagy már bosszúról álmodik, másoknál felébred a szunnyadó kapzsiság, a tőrtetés harcias kis ördöge — emberek vagyunk —, de a lelkek elszántak. A lelkek előre tekintenek. Nem lehet egy népet elnyomni, nem lehet az emberi agyra bilincseket tenni, nem lehet hazugsággal kormányozni az emberi eszi. A szivek tompa, elfásult dobbanása az idők során dübörgéssé változik. A fegyverek dübörgésévé. A lelkek készek meghalni. Az emberek élni akarnak, szeretni, örülni, mosolyogni. Az emberek nem akarnak harcolni. Az emberekannyira szeretik az életet, hogy készek érte meghalni. Vigyázzuk a történelmet! E maroknyi nép elszánt és bátor. Dózsa parasztjai, Kossuth honvédéi, 1919 munkásai itt élnek közöttünk. Ne bántsa senki a magyar népet! Forradalom van. A lelkek forradalma. Borzalmas erő ez! Nem lehet leigázni, nem lehet legyőzni! Aki ezt mégis meg akarja kísérelni, az tekintsen előbb a lelkek mélyére. Tegye egy pillanatra félre gazdasági szempontjait és csak az elszánt akaratot vizsgálja, Az igazság akaratát! Es ha van szeme, akkor látni fogja és ha van nyelve, akkor a rég elhunyt francia politikus szavait fogja ismételni feltételes módban: „Ez több, mint bűn, ez hiba lenne!" (apor) Kco's vagy Kondukforov Az „Igazság" című budapesti lap megbízható értesülések al-apján kérdést intéz a Budapesti Forradalmi Bizottsághoz, hogy vizsgálja felül dr. Iioós Péter dicstelenül visszahívott ENSZ-bcli követünk ügyét. A lap közli, hogy Iioós Péter szovjet állampolgár, akinek valódi neve Konduktorov és a Külügyminisztériumban Moszkva ügynökeként csempészték be. Koós foglalkozására nézve olajmérnök cs Budapesten tanult meg magyarul. A lap követeli az ügy maradéktalan és azonnali felülvizsgálását. Megkezdte adásait Szegeden a Széchenyi Rádió Pénteken megkezdte adásait a város lakosságának nagy örömére a Széchenyi Rádió. A szabad rádióállomások sorában áll a szegedi adóállomás, hogy az éter hullámain keresztül szolgálja a tiszaparti város és az egész nép nagy ügyét: a szabad, független Magyarország érdekéi. A szegedi Széchenyi Rádió napról napra műsort sugároz, helyi, megyei és országos híreket Iközöi. Minden egész órában ad híréket, s utána pedig változatos műsort. A Széchenyi Rádió délelőtt 10 órától éjszaka 23 óra 15 percig sugároz műsort az 538 méteres középhullámhosszon. A Szeged Népe szerkesztősége a város lakossága nevében szeretettel köszönti a szabad Széchenyi Rádiót. Kívánunk eredményekben gazdag munkát1 A BÖRTÖN DOLGOZÓI KÖSZÖNTIK A FORRADALMI FIATALSÁGOT A Szegedi Országos és Megyei Börtön Forradalmi Tanácsa ezúton köszönti a forradalmi fiatalságot és Szeged dolgozó népét. A forradalom napjaiban a börtön személyi állománya tevékenyen nem tudott részt venni a nép jogos követelésének kivívásában, mert éber szolgálatuk ezt lehetetlenné tette. Mi együtt éreztünk a fiatalsággal és a felvonulókkal. Ügy hisszük, az ő érdekeiket védtük. amikor a köztörvényes elítéltek kiszabadulásától védtük meg a. várost. A Szegedi Országos és Megyei Börtön Forradalmi Tanácsa MEGALAKULT A SZEGEDI ÜGYÉSZSÉGEK FORRADALMI TANÁCSA Az elmúlt napokban megválasztották a szegedi ügyészségek forradalmi tanácsát. Dobos Ferencet, Balogh Jánost, Notheisz-Nádas Jánost, Kucsera Róbertet és Tóth Kálmánt eltávolították a múltbeli kompromittált magatartásuk miatt az ügyészségről. A szegedi ügyészségek forradalmi tanácsának intézkedésére — a tanács* megalakulása napján — kiszabadították a Szegeden lévő politikai foglyokat. PRÁGÁTÓL - SZEGEDIG MISKOLCHOZ ok tálvá'onn áz 'alkoHványian .látását Jjfiegszíirit' ti. Bizlo itani Icái v'nViteúnyi j általános- és középiskolában szabad vallásoktatást. A hitoktatásra vonatkozó külön beiratkozást megszünteti a minisztérium. Akik a júniusi beiratkozáskor hitoktatásra nem jelentkeztek, de abban részt kívánnak venni, külön jelentkezés nélkül látogathatják az órát. Az orosz nyelv kötelező oktatása az ország valamennyi ál-! lalános- és középiskolájában | megszűnik. Az általános iskolák felső ta-1 gozatában egy élő idegen nyel v oktatása kötelező, dc a megvá-1 lasztns fakultatív. Az idegen nyelvek megválasztásánál az általános- cs középiskolákban a szülők és diákok igényét és a szakoktatás lehetőségét kell figyelembe venni. Az orosz-tagozatú általános iskolák megszűnnek. Az orosztagozatú gimnázinmi osztályoknt lmmán-tagozatú osztályokká kell azonnal átszervezni. A Maxim Gorkij magyarorosz iskola megszűnik. A középiskolákat érintő változtatásoknak riiegíelclően az érettségi Vizsgák módosításáról gondoskodás történik. A légoltalmi ismeretek oktaVáá minden iskolában megszűnt iűk. közeledve, egyre világosabban bontakozott 'ki előttünk a kép: az egész nemzet mondott ítéletet a zsarnokság felett. A hírek a miskolci eseményeket tükrözték. Közel 400 diák, többségük egyetemista, elhatározta, hogy Budapestere utazik és segítséget nyújt a szabadságharcosoknak. Mezőkövesd környékén az,ónban összetalálkoztak a veszteglő orosz csapatokkal. Azck nem tartóztatták fel őket, sőt készségesnek mutatkoztak egy teherautó megjavítására. Cselük sikerült. A miskolci ávósek így letartóztathatták a Pestre igyekvő fiatalok maroknyi csoportját. Hiába várták őket a többiek Hatvannál. Nem jöhettek, vissza vitték őket Miskolcra. Másnap a diákok és a munkásek követelték a letartóztatottak szabadonbocsátásáit. Több ezer fegyvertelen ember gyülekezett az ávó előtt. Ekkor négy diákot szabadon engedtek, mondva: a többi már nincs nálunk. A nép nem hitt. Egy bizottság alakítását javasolta, amely majd átkutatja az ávó épületét. A bizottság megalakulására a* válasz viliámgáppuskatűz volt. A békésen tüntetők megdermedtek és védelmet kerestek. Ekkor még kevesen haltak meg. A munkások azonban nem voltak tanácstalanok. Egy hősi halottat nyitott tehergépkocsin vittek a vasgyárhoz és a környező bányákhoz. MEGMOZDULT most már Miskolc. A bányászok robbanóanyagot dobtak az ávó kapujához, felszólították a bentléNaplc részlei II. vöket: adjátok meg magatokat! Megkezdődött a harc. Bányász, munkás és fiatal kart karba fűzve, fegyvertelenül nyomult géppuskatűzben a kapuk felé. A sorlegénység ekkor megadta magát, átadta fegyvereit a népnek. Mindez pénteken, október 26-án történt. És egy nap múlva már helyreállta rend. Villamosok csilingeltek az utcákon, mozdonyok sípoltak az állomáson. Csak élelmet és munkásokat szállítottak. A munka megállt. A gyárak kazánjai kihűltek és a borsodi rádió az éterbe sugározta a miskolciak követelését: álljon a kormány a nép mellé. Azonnal vonják ki az ország területéről a szovjet csapatokat. Vasárnap indultunk tovább Szegedre. Vonat csak Kál-Kápolnáig közlekedett. Hatvan körül szovjet harckocsik álltak csatarendben, támadásra készen. Abádszalcktól gyalog és pályakocsin igyekeztünk Kisújszállásra. Volt időnk bőven a beszélgetésre. Megtudtuk: Szolnokon a néphadsereg a szabadságharcosok meLlé állt. Az oroszok elhagyták a várost, de a tankok ágyúinak terka a város felé tátongott. Kisújszálláson' újabb hírek. Biharkeresztes felől 200 tank igyekszik Budapest felé. 29-én, hétfőn át is haladtak a cárosen. A nép felelt nekik: szemünk láttára döntötték porba a szovjet emlékművet. majd ntb'ii'rAították a forradalmi munkástanácsot. A lovasharcos kun szobra előtt pedig elszavalták a "Talpra magyar«-t. Fegyvertelenül álltak az utak mellett. Kiáltásuk azonban túlharsogta a tankek dübörgését. »Menjetek haza, hagyjatok bennünket élni!« Miskolc és Kisújszállás üzenetével jöttünk most már Szeged felé. A munkástanács autót biztosított részünkre. Haza, mielőbb haza. Ez volt a vágyunk, ezért dobbant a szívünk. Részt akartunk még kérni a harcból, megmutatni, hegy magyarok vagyunk. A miskolciak, közelebbről a vasgyáriak úgy mondták: -Aki magyar, az fegyvert fog a. zsarnokság ellen«. A kisújszállási és mezőtúri parasztok megtoldották még egy mondattal: "Inkább a halált, mint a rabságot!« » Kedden, október 30-án érkeztünk Szegedre. A hangoshíradó ekkor mondta be: a néphadsereg átállt a szabadságharcosokhoz. Későn érkeztünk? Nem! Van még tennivaló bőven. Minden fiára számít a nemzet. HAZAJÖTT a 28 tagú szegedi vasutas küldöttség. Szemtanúja vo-lt egy félország dicső harcának. És most, talán mindannyiunk nevében követelhetem a Rudé Pravótól, az Üj Szó-tói: írjatok igazat, lássátok meg a szabadságharc tiszta lobogóját! (Vége) <— g - r