Szeged Népe, 1956. november 1-13. (1. évfolyam, 1-9. szám) - Szegedi Néplap, 1956. november 20-30 (1. évfolyam, 1-10. szám)

1956-11-01 / 1. szám

„HAZADNAK RENDÜLETLENÜL LEGY HÍVE, ÖH MAGYAR. K && J^tÁrMi SZEGSO VAR L évfolyam. 1. szám. >RRA9ALMI N1MZE TI BSZOTTSÁGflflflK LAPJA Ara: 50 fillér 1956. November 1. csütörtök. Katonai gyászpompával, a n§p mély részvéSe!e melleit temették e a Szegeden kosi halál hali ifjúmunkást J-Poldogok vagyunk, hogy az önkény annyi nehéz évei után győzött a magyar nép for­radalma. A hazát forrón szerető igaz emberekből a fiarc közben számosan életüket adták. Szege­den az önkény utolsó fellobba­násaként a Takaréktár utcában golyózápor áldozata lelt ifjú S'wartá Lajos, a Szegedi Kender­fonógyár ifjúmunkása. Ott volt a felvonulók első sorában, hitet téve a budapesti hősök mellett. Az éleiét adta azon a verőfényes őszutói napon. Október 26-án, pén' elten délelőtt. A hősi halált halt ifjúmunkást tegnap délelőtt helyezték örök nyugalomra. Borongós volt az idő, szemerkélt az eső, de már 9 órakor emberek sokasága in­dult a rókusi temető felé, hogy mély részvétét, kegyeletét leró­ja. Fiatalok és idősebbek serege áradt a ravatalozó felé. Gyá­szolni a szegedi ifjút, gyászolni a szabad, független Magyaror­szágért elhunyt hősöket. Megren­dítő volt a nép, amely lángoló szívvel kívánta a hon és népe javát, * o't, a temetőben egy volt a fájdalomban, a gyászban. Akár a szabadságharcban. Űj és új koszorúkat hozó kül­döttségek érkeztek. Solt férfi és asszony kezében hófehér krizan­tém-csokor volt. Tíz óra múlt, amikor a csípős őszi szélben a nemzetiszínű és a fekete lobo­gók meghajoltak. Kezdődött a gyászszertartás. Födetlen fővel állt a ravatalozó körül a nép. A koporsó mellett a honvédség rohamsisakos katonái álltak dísz­őrséget. Az egyházi szertartás meg­haló percei után Strasszer Gyu­la, Szeged város Nemzeti Bizott­sága, a város lakossága nevében búcsúzott az életét adó ifjútól. iJEm'éked nem felejtjük el!"... Tp jj a búcsú, a gyász. Szülő a •*• gyermekét siratja. A fia­talok a jóbarátot is, épp úgy, mint munkástársai. Könny gör­dült le az arcokról. Sírt a ke­mény arcvonású férfi és könnye végig csorgott az arcán. Nem kell szégyelni ezeket a könnye­ket. A hősökért hullottak. A bátrakért, a tisztaszívűekért. A honvéd zenekar gyászindu­lót játszott. A magyar hadsereg tagjai vállukra emelték a kopor­sót. Megindult a gyászmenet. A koporsóra arany betűkkel írták fel: „Ifjú Swartz Lajos, élt 18 évet". A koporsót a szívünkhöz nőtt piros-fehér-zöld-zászló bo­rította. A koporsó előtt az iize mek és intézmények képviselői. A nép vitte koszorúit. A kopor­só uiún haladtak a hozzátarto­zók. A roppant bánatú édes­anya is. S gyászolók serege kí­sérte a koporsót. Egyre szólt a komor dallamú gyászinduló. A lassú, temetői menet vád is volt mind azok felé. akik a gyászt és dermesztő fájdalmát okoztál:. Közeledett a méltóságteljes menet a sírhely felé, amely kö­rül ott álltak a bánatban oszto­zol:. Amikor a koporsóval a sír­gödörhöz érkeztek honvédcink, gyászbeszedek hangzottak el; a fiatalok, a nép nevében. A Sze­gedi Orvostudományi Egyetem részéről Láng professzor szólott. Beszélt a MEFESZ, a sztrájk­bizottság képviselője is. Döbbenetes a gyász. Győzhe­tetlen az akarat: soha az ön­kényt! Igazságot, emberiességet! Oltalmazzuk a minékünk oly drága, szabad, független Ma­gyarországot! Egti verset is szavalt ott a sírnál Szabó Péter diák. Nem tudom, ki írta a verset. Annyi azonban bizonyos, hogy jó ma­gyar volt. Nem is a mesteri rím a fontos, hanem az érzés, amely a verset szülte. íme belőle egy szakasz: Hffsl Ifjúságnak 8r5k mintaképe, hajnalként világfi a szegedi térre. Igen, a hamisítással, gyalázat­tal teli sötétség után hajnalodik már a magyar rögök felett. Em­berré lesz az ember, — magyar rá a magyar. Mindezt a népet é a hazát felemelő magasztos ér­zésben, a más népekkel való, de teljes egyenjogúságon alapuló barátságban. C zólt a gyászzene, szívbemar­^ kolóan. Hulltak a könnyek. A koporsó a sírgödörbe került. A friss sírhanlra valóságos ko­szorú- és virágerdő borult. A hősnek, a hősöknek. S a sírnál felcsendültek a Szózat örökbe­csű hangjai: „Hazádnak rendü­letlenül légy híve, óh ma­gyar .. Morvay Sándor Budapestre érkezett Mindszenthy József hercegpr* más Dr. Lukács Iván főorvos, a rétsági járási nemzeti bizott­ság elnöke kedden este a kö­vetkezőket közölte a Magyar Távirati Irodával: Mindszenthy József herceg­prímást október 30-án este 10 óra 5 perckor a rétsági honvédség egv tiszti alakula­ta kiszabadította felsőneténvi rabságából, ahol 3 nap híján egy évet töltött, s ezzel a hercegprímás 8 éves rabsagg végetért Szenvedéseinek vé­getvetett a győzelmes magyar forradalom. Rétság község lakossága elsőnek üdvözöl­hette a rabságból kiszabadult (hercegprímást, akit a 8 éves fogság sem testileg, sem lel­kileg nem tudott megtörni. Az üdvözlésekre az első sza­va az volt: — Fiaim! Ott fogoim foly­tatni, ahol 8 évvel ezelőtt abba kellett hagynom. A hercegprímás 20 percet töltött baráti beszélgetésben a rétsági plébánián és főpász­tori áldását adta a megielen­tekre. Utána elindult budai otthonába és szerdán reggel 8 óra 55 perckor budai palo­tájába érkezett. iiP&ii, üea Kisgazda Pá Koiács Béta beszéde Pécsett a megyei tanács székházában szerdán tartotta alakuló ülését a Független Késgazda Párt. Az ülésen több száz régi kisgazdapárti tag vett részt, köztük a bara­nyai falvak küldöttei. Az alakuló ülésre meghívták Kovács Bélát, a Független Kisgazda Párt volt főtitká­rát is, aki jelenleg a pécsi belgyógyászati klinikán gyógykezelteti magát. Ko­vács Béla rövid beszédben üdvözölte régi barátait, is­merőseit, a Kisgazda Párt tagjait. — Most nem mint kisgaz­da jöttem közétek, hiszen engem annakidején kizártak a Független Kisgazda Párt­ból. Azért jöttem, hogy kö­szöntsem régi barátaimat, egykori harcostársaimat. A börtönben sokat gondolkod­tam azon, hogyan fogad majd a magyar nép. Elhiszi-e azt a sok rágalmat, amelyet rám és a Kisgazda Pártra szórtak az elmúlt években. Öröm­mel látom, hogy a rágalom­hadjárat nem sikerült. A nép bízik a Kisgazda Párt­ban, az egyedüli pártbari, amely 1945 után valóban a függetlenséget és a szabad­ságot akarta megteremteni Magyarországon. Ezután arról beszélt, mi­képpen került az új nemzeti kormányba. Elmondotta: Dobi István felhívta telefo­non és tájékoztatta, hogy Nagy Imre nemzeti kor­mányt akar alakítani Ko­vács Béla részvételével. Mi­vel Nagy Imrével korábban is kapcsolatban állt és támo­gatta azt a törekvését, hogy megszabadítja az országot Rákositól, Gerőtől és cinko­saitól, elvileg hozzájárult a .ármányban való részvételé­hez. Aziyta semmi kapcso­lata nincsen a kormánnyal. — Meg voltam lepődve — folytatta Kovács Béla —, amikor a kormánylistát nyil­vánosságra hozták és abban több regi kommunista vezető nevét olvastam. Másnap meg­fcga'maztam a lemondáso­mat azzal, hogy a jelenlegi kormány összetételével nem értek egyet. A lemcndóleve­let barátaim rábeszélésére nem küldtem el. Nem tudom, mit akar a kormány, a lehe­tőségek nagyok, az ifjúság vére nem hullott hiába a di­cső forradalmi harcban. Eze­ket a lehetőségeket, a kor­mány szándékát azonban meg kell ismernem, s erre csalt altkor kerülhet sor, ha Budapestre utazom és beszé­lek a kormány tagjaival. Ezután a Független Kis­gazda Párt újjáalakulásáról, jövőbeni működésérői szólt. A Kisgazda Pártnak szer­vezkedési szabadsága és joga van. Kérdés, hogy a szervez­kedő pórt a régi programot, a régi gondolatot hírdesse-e? A régi világról ne álmodjon senki, a grófok, a bankárok és a kapitalisták világa vég­érvényesen lezárult. Nem kisgazda igazán az, aki ma 1939-bjm és 1945-ben gondol­kodik. Az elmúlt 10 esztendő keserves, de hasznos iskoláia volt a Kisgazda Pártnak és ennek az évtizednek a tanul­ságait felhasználva kell át­alakítanunk a párt program­ját és átalakítani a magunk gondolkodását is. Nem tudc-k és nem i,» akarok programot hirdetni a Kisgazda Párt sza­mára. Előbb beszélnem kell a budapesti párt vezetőkkel, (hogy véglege- programot te­remtsünk. Egy bizonyos, en­nek a programnak az alapel­vei az új. szabad, független Magyarország megteremtése kell hogy legyen. Szólott a parasztság jelen­legi helyzetéről is. Kifejtette ahogy a munkásságnak és az értelmiségnek megvan a ma­23 érdekvédelmi képviselete ugyanúgy meg kell teremteni a parasztság számára. Az a véleménye, hogy vissza -i :!1 állítani a régi parasztszövet­séget és ennek a véleményé­nek Budapesten illetékes he­lyeken is hangot fog adui. Árpikor a., magvar szabad­ségharcosak az orosz tankos ellen harcoltak, akkor az or­szág függetlenségéért harcol­tak. Ez nem jelenti azt. hogy mi ellenségünknek tekintiük az orosz népet, de nem lehet egyoldalú politikát folytatni, meg kell nyitni Magyaror­szág kapuit minden nemzet előtt. Minden állammal egyenrangú kapcsolatot kell teremteni ós nem lehet az ország sorsát egy-egy katonai blokk érdekeivel összekap­csolni. A magyar nép semle­ges Magyarországot kíván. Az alakuló ülés részvevői elhatározták, hogy Kovács Béla kizárását a Független Kisgazda Pártból nem tekin­tik törvényesnek és a Párt Baranya megyei szervezeté­nek örökös elnökéül választ­iák. üesn V.m Imre ftérti az OÍOSZ csapatok segítség H Szerdán délután hatalmas tömeg gyűlt össze a Kossuth Lajos téren. Nagy Imre mi­niszterelnök a parlamentből lement a Kossuth-szoborhoz, és beszédet mondott. Beszédében hangsúlyozta, hogy nem ő kérte a szov­jet esapaíoláÉÉjíiségét, el az iniézkedqBRitán kívül történt. W. Kijelentette: a varsói egyez­mény felmondásával is kél­jük a szovjet csapatok azon­nali visszavonását. A miniszterelnök beszéde után a tömeg csoportokba gyűlve még sokóig együtt maradt és elégedetlenségét fejezte ki Múnnich Ferenc belügyminiszter személye iránt. 1 ityu idilfiitézet írni A nyugdíjügyi főigazgató­ság forradalmi bizottsága a kormány utólagos engedé­lyének reményében meg­kezdte a törvényellenesen, felsőbb rendeletre megvont nyugdíjak folyósítását. Saját jogú nyugdíjasoknak 406, özvegyeknek 200 fo­rint nyugdíjat küld előleg­ként, • A Nyugdíjintézet ideigle­nes forradalmi bizottsága közli, hogy az intézet min­den nyugdíjasnak novemberi ellátását továbbította a .pos­taközpont leszámítoló hivata­lához, mégis akadályok van­nak a kifizetésnél. Az intézet felhívja a posta­hivatalokat, hogy a nyug­díjaik kifizetését haladékta­lanul kezdjék meg. SZEGED NÉPE / címen jelenik meg a továb­biakban Szeged Város Forra­dalmi Nemzeti Bizottságának lapja. A Délmagyarország el­nevezés sokak előtt régi idők rossz emlékeit idézik fel, s ezért a tegnap délután meg­tartott Forradalmi Nemzeti Bizottsági ülés eleget tett a város lakossága kívánságá­nak. Szabad magán Ms'ereslisdelmal kivétenék a kiskereskedők Megalakult szerdán a volt KISOSZ tagjaiból a szegedi magánkiskereskedők forra­dalmi bizottsága. Az alakuló gyűlésen a jelenlévők a leg­élesebben elítélték a KISOSZ és helyi vezetőségének ed­digi bűnös tevékenységét a kiskereskedelem elsorvasztá­sára. A gyűlésen támadás hangzott. el a Kereskedelmi Felügyelőség ellen. A sze­gedi magán kiskereskedők egyhangúlag csatlakozta!', a szegedi Nemzeti Bizottság meghirdetett követeléseihez, egyben kifejtették a szakmá­val kapcsolatos követeléseket is. Teljesen szabad magán kiskereskedelmet követelnek, l'parigazoiványt mindenkinek, aki arra érdemes. A Keres­kedelmi Felügyelőséget szün­tessék be. Indítványozták, hogy azokat a mozgóáruso­kat, akik idáig éhbérért dol­gozták, lássák el rendes ipar­igazolvánnyal. MEMENTÓ MOR Hata-mas Vűmm fogadta Mán llliiiszeillif iízsef Mhmm irselet Mindszenthy József bíbo­ros érsek, Magyarország her­cegprímása szerdán reggel 9 őrskor a nemzetőrség autó­jának kíséretében megérke­zett budai palotájába. Már reggel 8 óra tájban nagy tö­meg helyezkedett el a palota környékén az Űri utcában, hogy üdvözölje a 8 évi, ár­tatlanul elszenvedett, ször­nyű rabságból hazatérő kar­dinálist. Mindszenthy József bíboros hercegprímás meg­jelent a palota erkélyén és pár szóval megköszönte a ra­gaszkodást, majd áldását ad­va a térdreboruló hívekre, a nép beláthatatlan tömegére, visszavonult, bement kápol­nájába. ahol csendes szent­misét mutatott be. A Rakosi-önkény áldozatainak emlékére Forró balkáni éj csitít s ölel a Száva menti város percmén. Reám zuhognak önnön átkaim: magamhoz így még nem voltam közel. Idegen földön konok ébredés; táncos árnyak a Száva kék vizén, neszek élednek, s oly keskeny a hold, mint finomművű éles, görbe kés. Most látom, milyen messze volt a fény, öltek és ebben görnyedt a gerinc — Hisztek-e népek? — Kínáljuk magunk csüngve a holtak becsületén. Nem vétjük el, hogy ki a bűnösebb, az-e, ki ítélt, vagy ki tapsikolt, az-e, ki bízott, vagy ki biztatott, s nem álmodik már mást, csak rémeket. Forró magyar szót visz a szél tovább a Száva menti város peremén: xícrázetem, drága népem b».Tóm, őrizd törvényed, jogod pallosát! Belgrád, 1956. augusztus 15. Lődi Ferenc A fővárosból kivonuSfak a szovjet csapatok — Az emberek fellélegeztek — Á rend még nem állt helyre (Tudósítónk telefonjelentésc) Szerdán délelőtt a kormány bejelentése értelmében a szov­jet csapatok csakugyan el­hagyták a főváros területét. A körúton s végig az utcá­kon — amerre elvonultak — nagy tömegek gyűltek össze Általában még a hirtelen nagy csoportosulások jellem­zik a pesti utcát. 'Egyik he­lyen egy kiégett tankot vesz­nek körül, másikon a Sztálin szobor maradványait, melyet, vésőkkel, fűrészekkel és re­szelőkkel lassan teljesen el­tüntetnek. Az egyik utca­torkolatnál megint nagy tö­meg, bentről lövöldözés hal­latszik. Két, volt államvédel­mista tüzelt a nemzetőrökre, azokat füstölik ki. Amott a sarkon meg az újságárust állják körül. Az újság a leg­kelendőbb cikk ma, és hir­telen megszaporodott. A Ma­gyar Nemzet, a kisgazdák lapja, Népszava, a szociálde­mokratáké, Magyar Függet­lenség, aztán a forradalmi ifjúság népszerű lapja, az Igazság, és a Kende Péter szerkesztésében megjelenő — mint a címe is hirdeti — „Független demokratikus na­pilap" a Magyar Szabadság — egyelőre ennyi. S hírlik, hogy lesz Kis Űjság is. Az emberek tehát csopor­tosulnak, érdeklődnek, vitat­koznak. A látnivalókból az utca humora sem hiányzik Egy kiégett páncélautó olda­lára valaki krétával felírta: generálozva. A rohanó fotó­riporterek — főként külföl­diek — egy pillanatra meg­állnak, hogy megörökítsék Egész nap az emberek kö­zött jártam, hogy valami ké­pet alkothassak a helyzetről. Ez talán a legnehezebb fel­adat ma Pesten. Kerestem például valamilyen átfogó szervet, mert minden máso­dik házban bizottságok ala­kultak. Talán leginkább még az egyetemi forradalmi diák­bizottság mondható átfogó­nak. Bár úgy látszik, annak is csökkent r tekintélye, & így iria a diákság forradalmi tüzénél akarná megsütni mindenki a maga pecsenyé­jét. De hogy melyik milyen pecsenye lesz majd, azt egye • lőre nem látni, s félő, hogy az a sok szerv és bizottság megbontja a nemzet jelenleg létfontosságú egységét, a kúl földdel s a belső rendbontók­kal, a zavarosban halászók ­kal szemben. Pedig az ifjúság önzetlenül és bőven áldozts vérét. Az új magyar forra­dalom szeplőtlenségét a be­tört kirakat ablakokban is érintetlenül hagyott értékes cikkek, az országház előtt, gyep alatt nyugvó hősi ha­lottak jelzik. A helyzet egye­lőre anarchisztikus, még egyik szerv sem volt képes átfogni és most valami álla­mi rend, a normális visz ­nyok kialakítása tetszik a legsürgetőbb nemzeti fel­adatnak. Ez szükséges, vi­szont a felszabadult izgalom és érdeklődés, — amely bi­zonyára eltart a' választáso­kig — ebben a helyzetbea természetes is. És természetesen az is szükséges, hogy a szovjet csapatokat mielőbb kivonják Budapest után az ország egész területéről. Németh Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom