Délmagyarország, 1956. október (12. évfolyam, 232-254. szám)

1956-10-19 / 247. szám

Péntek. 1956, október 19. oEiM«r>YM<mtr Gondolatok a munkaversenyről Rónyai László levelet kflldött fiatalok, kicsi cimboráim! Ma cz is a felajánlásra lyukad ki", szerkesztősé fjünkbe, kérte, hogy móg p j9 „rávertek", de, ba llát nem. Én azt mondom, nem ; közöljük. Levelében, mint üreg meg8reff,zetek . . Gon- a felajánláson múlik az. ki vasas, a munkaverseny néhány , ,J , , ® , J , , .. ... , ,, problémáját véti fel. Rónyai doltatok-e érré? hogyan dolgozik. Aki akar valelvtárs cikkét vitára bocsátjuk. * laljon, do akkor azt tartsa is be. __ , , , , . Azt kérdezitek most ugye. Közel tizenket esztendeje, kel|.e a munknvcrsenv? Én az, Ak; másképp i,Uja a munkahogy a magyar munkásság a mondomi nézzetek körük Sok versenv kérdéseit, az vitázzon párt hívó szavára összefogott a fiatal háiasnak raég Ilinc, la_ velem) győzzön meg. Az a vélcbáboruban rombadőlt ország kfi9n TaWn magadnak flinCf, ményem; summázva, aki most újjáépítésére. Ezen összefogást. , mér vannak. ]épett az üzembe, ne mindjárt e nagyszerű megmozdulást en a zsáihatunk most?! Almodozba- a legfelsőbb kategóriába kerülmunkaverseny klasszikus pel- umk nrrók ,10gy iemaradllnk a j8n hanem fokozatosan báláddá,aként idézem. Nem a kere- kültöl{, mellett? Nincs e]ég jo„ eIőre a szakképzettsége seti lehetőség volt akkor a műanyagunk. Tétlenkedhetünk? után. Érezze, hogy szorgalmáért mozgató erő, hanem az a re* Nincg e]ég k6pzett Szakembe- megkapja az előléptetést Ne mény, hogy munkánk nyomán rQnk Vaion kányan tanulunk? esak azt nézzük a munkán, jólétet teremthetünk országunk- Van előttünk cél! Minden or- hogy selejt, vagy nem, hanem ban. Evek során azonban a gzéggol jó barátságban aka- végre valahára a vásárlók sz.emunkaverseny elvesztette igaz. r,lnk é,ni hírnevet akarunk sze- mét is használjuk. Aki jobbat, értelmét. A régt nemes tortái- rpzhi gyártmányainknak. A mi szebbet készít, az kapja a jumat felváltotta a megszokottsag. gyártmányunk Indiába megy. lalmat. A verseny légkörében aporo- Nemcsak sok koll belőle, hanem Vitatkozzunk, s az öreg szakdott b.vatalszag kezdett térjen* ,,érendő is! Lehet, liogy né- munkásokról ne feledkezzünk geni. Evek sornn sokszor <*nk )„'lnyan m0st legvintenek: „No, meg! legvintettünk. A Központi Ve* " ' 8 zetőség jűliilsl határozata után úgy érzem; felvethető: kell-e a munkaverseny; a lehet-e felajánlás nélkül versenyezni? Sokszor feltették már e kérdéseket. Mi. munkások is vitatkoztunk egymás között, de magvnrázatot nehezen találtunk rá. űgy érzem, most lehet őszintén, bátran beszélni a kérdésekről: Néhány példát szeretnék elmondani. Eredményes kísérletek A Szegedi Szalámigyár készítményei után egyre nagyobb az érdeklődés Európa szerte. Legutóbb nyugatnémet cégek kerestek kapcsolatot a Szalámigyárral. A sikeres üzletkötés után már útnak is indították az első szállítmányt. A külföldi igények kielégítése mellett a hazai fogyasztókra is gondolnak. T/egutóbb kísérletet dolgoztak ki, amely már is kecsegtető eredményekre vezetett. A gyárból — bár csak augusztusban kezdték el az új gyártást — máris bárom vagon új szalámi került az üzletekbe. Az új szalámi teljesen azonos az elmúlt években készültekkel. Az új gyártási eljárás annyira jó, liogy a számítások szerint meg lehet majd szüntetni a Szalámigyár idényjellegét., vegyis té len-nyáron lehet majd csemege szalámit készíteni. Bz egyetemi ifjúság proálúmái A2 EGYETEMI OKTATÁSI meg akar tenni és meg is tesz RENDSZER hibái már hosszú mindent, liogy visszanyerje a idő óta ismeretesek a miniszté- tömegek bizalmát Az ifjúság rium, az oktatók és az egyele- örül ennek és támogatja is u misták előtt Hangot adtak DISZ helyes célkitűzéséit. Viezeknek a különböző lapok, szont szükségét érzi annak is, tárgyaltak ezekről az Oktatás- hogy az egyetemi ifjúság egyeügyi Minisztériumban, konfe- lőre egy sajátságos egyetemi renciákra gyűltek össze az egye- szervvel is rendelkezzék, temi oktatók, hogy ne cllia- Ezért határozták el, hogy az markodottan, hanem minden- egyetemistákhoz közelálló. n képpen helycsen hajtsák végre sajátos egyetemi problémákkal a szükséges egyetemi reformot, foglalkozó szenet létesítenek. Kétségtelen, ho'gy a _ helyes ok- A MF.FF.S7 S/EGEDEN látási reform megvalósítása bosz- ,, x J • • t t í-i- ALAKULT MEG a ludomunyszu időt Vesz igénybe, kulono- . . . ' egyetem auditórium maximumában, viharos és bátor elvi A szegedi örökség ápolása TTlök a gépein mellet, megnézem az órám. Tfz pere múlva csengetnek. Van még 2" darab; amit meg kellene csinálnom; Elvégzem 9 munkát, meg lesz a 130 százalékom. Ez azt jelenti, hogy 40 forintot keresek. Bizony; jól právertem". Most már azért izgulok, liogv a revizor átvegye. Hál' istennek sikerült. Átvette. Mehetek haza: Űgy hiszem; nem egyedüli voltam, aki ezt tettem. * Közeledik a hóvége. Szorgos munka folyik az egész gyárban: nem teljesítettük még a tervet. Éjjel a műszakiak is heiönnek és egvütt dolgoznak a fizikaiakka!. Mi örülünk neki. Igen. ez igazi egyenlőség! Mi 19 izgulunk azért; liogy meglegyen a terv. Számolnak a műszakiak. Sikerült. Most már meglesz a prémium. Ki tagadhatja, hogy az egész esak a prémiumért ment? # Égy másik példa. Szeretném Idézni szószerint, úgy, ahogy megtörtént: — Mi van Sándor? Nagvon sok a munka, nincs emberem. — Kérj túlórát, ügy hallottam; engedélyezik. —• Jól van Jóskám, megteszem. Es megtette. Az emberek szívesen maradtak. Miért ne, több pénzt vittek haza 11-én. A«t kérdem én. ki volt az, aki nem Így gondolkodott? * ünnepély von a gyárunkban. Megjutalmazunk embereket, köztük „Igyekvő Tétért" is. Mindig fi volt a Jutalmazott, mert munkntársnihoz való viszonva jó. felajánlását 120 százalékra téliesítetté — ezt megfrta a ..Délmngynrontzág" is — a normáin állandóan 160 százalék fölölt volt. És a minőség? Ki törődött ezzel?... Talán az az öreg szaki, aki már négy évtizede emelgeti a kalapácsot; és a normáját éppCnliogv teljesiti. Seleitet solin nem csinált, szíve fájt. hogy ígv becsülik meg, ő biz' nem érdemelt jutalmat. (Még a tiszteletet sem igen kanta meg a fiatal tanítványoktól.) Kedves Több pzeeedi író Romániába utazik Romániába utazik szombaton hajnalban a szegedi írók és köKók egy csoportja — Csillik László. Dér Endre. Ertsey Péter, Farkas László, Lődi Ferenc, Lökös Zoltán. Madácsy László. Márky Imre. Nagyfalusi Tibor, Németh Ferenc. Petrovácz István. Péter László. Somfai László és Vincze András — az aradi írók több napos meghívására. A küldöttséget Petrovácí István, a Magyar írók Szövetsége szegedi csoportja titkára vezeti, A szegedi írókés költök Aradon és előreláthatólag Temesváron tartanak irodalmi estet. (i.) Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy nz n szektás szűkkeblűség, rideg dogmatizmus, amely nemzeti hagyományaink iránti érzéketlenségével kérkedett, nemcsak országos művelődéspolitikánkban okozott mérhetetlen károkat. de n helyi tradíciók ápolását, a szülőföld kulturális kincseinek megóvását is bűnösen elhanyagolta, sőt rosszhiszeműen, rágalmnzóan cl is riasztotta c szent feladattól mindazokat, akikben még élt a nemzeti örökség, n helyi szellem iránti megbecsülés érzése. -„Múltba fordulással", ;,ft jelen feladataitól való elszakadással" vádolták azt, aki szót emelt a feledésbe merült tradíciók felelevenítéséért, a város nevezetességeit gazdagító elképzelésekért, a gondozatlan szobrokkal való törődésért, műemlékeink nevelőerejének kibontakoztatásáért, egyszóval: a szegedi örökség ápolásiért. IS azok; akik -„múltba fordulástól" óvták a szegedi értelmiséget, mit sem tettek; hogy jelene olyan legyen, amely a kultúrát nem luxusnak, de éltető légkörnek valló értelmiség kedvére való lett volna, amint erre az értelmiségi párthatározat szó szerint is utal. A ,,múltba fordulástőr való görcsös óvakodás szomorú eredménye a múlt értékeinek pusztulni hagyása, minden szép tradíció iránti vétkes közöny lett. Azok; akik szeretnek városunk szépségével dicsekedni az itt megforduló vendégek, főként külföldiek előtt, mit sem tettek azért, hogy védjék, óvják; sőt fejlesszék városunk értékeit; nevezetességeit. így jutottak műemlékeink; szobraink — kőztük a Nemzeti Emlékcsarnok alkotásai is —, emléktábláink a vendégek előtt szégyclftivaló; gondozatlan állapotba, így mennek feledésbe történelmi és irodalmi nevezetességű utcák és házak, ezért nem szaporodik évek óta a város egyetlen köztéri szoborral sem (sőt, a meglévők is megfogyatkoztak), s folytathatnánk még a felsorolást De ne a negatívumokot lássuk itt sősorban,- hanem a tennivalók pozitívumait, hiszen ma már. amikor a levitézlett dogmatikus merevség állal letaposott vetés újra sarjad, s frissen zöldül a szegedi kulturális élet flórája is, múlhatatlanul szükséges számot vetni az e téren is még előttünk álló feladatokkal. Itt-ott megismételve korábbi javaslatainkat, összefoglalóan vázoljuk a szerintünk való szegedi művelődéspolitika teendőit a helyi hagyományok gondozása terén. Mindjárt hozzátesszük, hogy tapasztalatunk szerint a tanács szervezetében nem tisztázott o terület illetékessége: egy részükre a népművelési osztály, más részükre a város- és községgazdálkodási osztály látszik autentikusnak, de az a haj, hogy egyik sem érzi kezdeményező, a másiItat is magával ragadó szerepét. Éppen ezért volt már két évveí ezelőtt javaslatunk, liogv a tanács végrehajtó bizottsága mellett, javas sen ma, amikor nemcsak a népi .. . demokráciákban, hanem nyuga- !'1n.' vll,arm " baí?F flvl ton is válságban van az egye- vitak közepette. A gyűlés alaptemi oktatási rendszer. Hosszú Wint a tömegek knlikaja adidőt igénvei ez, de nem vége- '?• BtrJltók az c*Yfcml láUtatatlan időt. Az Oktatás- ..^n<1.s.ZPrt' az f,aku'6 Ügvi Minisztérium előzetes tájé- tbm^űléssé alakult át, koztatása után az egyetemi ball- ah°l M poht.kat kérdésekről vihatók joggal várták, hogy nz ta,ko7lak'. . , , , új tanévben, ba nem is a vég- . Az lfF,sag kezdeményezését leges, de legalább a legszüksé- ''elveseim kell. Partunk es gesebb intézkedéseket végre °rszá*unk Pákája felfogják hajtani. F.z nem történt t?t,pnii ^"'aszkodm _ akar a meg. Ezen kívül az egyetemi ^f* kezdeményező erejére, ifjúság azt is várta, hogy első- *"™ra sogi,° k<'^e*ére: sorban és nagvrészt az őket ér- A ^akgyúles megmutatta, hogy deklő kérdések megvitatására " "J szervezet renaz ifjúság képviselőit is meg ékezik olyan erőkkel. amefogják hívni, meg: Mindez aggodalommal töllötEz sem történt 1>'ckr0 támaszkodni lehet. De megmutatta azt is, boga- az uj szervezetben olvan erők is te el az egyetemi ifjúságot, vannak, amelyek mcggondolat* Tenni akartak és tenni akarnak 'anságukkal nevettégessé anars saját ügyük érdekében, amely ,«h.etik . » egyben a jövő értelmiségének MEFESZ-t. A d.akgyo es utáni és ígv egész hazánknak fontos. nT,rrrl7\* mulasztottak életbevágó ügye. Ez a segitő a MÉFFSZ 18 lagu bizottságát, készség, a hibákat bátran és k'<lolgozto a szervezet, következetesen bírálni akaró fzabalyzat-tervezetet, melyed a szándék hozta létre Szegeden ,'0,naP1 Mpon. szombaton fog :. MEFESZ-t, a Mag>-ar Egye- InffT'V,!ni a d,ak<r>ulé«. Józan temi,Iák és Főiskolások Egye- »1el kőzhették ezt. a tervezesült Szövetségét. ,e,-.ft róalis körülményeket fiAz első kérdés, arai rögtön ?™tmbe V,!VC- meE,!> batran. a lattevő, szakértő szervként Városfejlesztési Bi- \ felvetődik: miért nem a DISZ b'bákat nem elkezdőzVe. zottságot kell létrehozni, a népművelési és j útján, a DISZ segítségével igve- A MEFESZ jelenlegi, még nem építési osztály szakemberein kfvül a város : keznek megoldani problémáikat, végleges programja nagyrészt művészeti, történelmi és irodalmi múltját jól i A va'as* '"(O'ben a DISZ és az megegy ezik n DISZ Központi , , . , .... . .. ... * , . állami vezetés kritikája is, amit vezetőségének tegnapi nyilatkoismerő múzeumi, levéltan, konyvtan szakem- ft DISZ Központi Vezetősége ön- rátával. A cél közös, csak a berek, helytörténeti kutatók bevonásával. A bírálat formájában szintén cl- megvalósítás legmegfelelőbb Hazafias Népfront szegedi programtervezete számára adott javaslataink — a népfrontpolitika szektás eltorzítása következtében — falra hányt borsóként hullottak vissza. De talán most! A Városfejlesztési Bizottság nagyjából azt a szerepet töltené he Szegeden; mint a fővárosban az Emlékműfelügyelőség, talán kissé még tágabb hatáskörrel. Hivatása, liogy gondoskodjék a város műemlékeinek óvásáról, karbantartásáról, emlékműveinek; (szobrainak, emléktábláinak, dísz-építményeinek; stb.) fejlesztéséről; rendezze és tervszerűen fejlessze az utcaneveket, őrködjék a városképi jellegzetességek felett, egyszóval feladata mindaz, amit a továbbiakban a szegedi hagyományok ápolására kissé részletesebben kifejtve javasolnék. (Folytatása következik.) Péter László Ml ismert. A DISZ — bár eélkitü- módját kell megtalálni. A klji Zései nagyrészt megegyeznek nz zös gondok és problémák józan egyetemi ifjúság véleményével megvitatása legyen a cél. — már bosszú évek óta nem volt IGY ÉS CSAKIS ÍGY tölts képes átütő, az egyetemi ifjú- heti be a MEFESZ a hivatását ságöt maradéktalanul képviselő és így lesz lehetséges, bögy az szerv lenni. Elvben a párt mel- egyetemi ifjúság jogos követés lelt, gyakorlatban pedig messze lései mielőbb megoldást nyerje* mögötte haladt. Vény az, hogy nek. ( a DISZ napjainkban mindent .Apor József Diósy Antal kiállítasd A Szegedi Kiskereskedelmi ton délben 12 órakor kerül Vállalat október 20-tól no- sor, melyen részt vesz Diósy vember 3-ig Diósy Antal Antal és Nagyajtai Téréi Európa-hírű akvarell-festö- Kossuth-díjas iparművész is, művész kiállítását rendezi A kiállított akvarellék a kismeg a vállalat képző- és kereskedelmi vállalat képzőiparművészeti szakboltjában, és iparművészeti szakboltjaiaz ajándékboltban (Klauzál ban kedvező részletfizetési tér 1). A kiállítás megnyltá- feltételek mellett megvásására október 20-án, szómba- rolhatók. »'» iify M»»»»l 1 MH Ha letz a József Attila Kör első vitája A DISZ József Attila Kör ma este 6 órakor tartja első vitáját a Szegedi Tudományegyetem Ady téri épületében, az auditórium maximumban, ahol »Az értelmiség helyzete Szegeden és az értelmiségi politikáról szóló határozat* címmel rendeznek vitát. A vitán bárki részt vehet és bárki felszólalhat. fl mórahalmi asszonyok kérése A mórahalmi asszonyok levelet küldtek szerkesztőségünkhöz, melyben a következőket mondták el: „Örömmel olvastuk lapunkban, hogy kormányzatunk a jövőben nagy gondot fordít a dolgozó asszonyok helyzetének megjavítására. Sajnos községünkben kevés a munkalehetőség, s ami volt, azt már mind elfoglalták. Dolgozni szeretnénk. De a várost, Szegedet nagyon nehezen lehet megközelíteni, s a vonatok nem érkeznek be pontosan a műszak megkezdésére, és nem visz bennünket haza a munka befejezése után. Kérésünk: indítsanak autóbuszjáratot Mórabalom, Ásolthalom ós Szeged között". Hidegedö őszi éfjeken elsápadnak a falevelek, a feltámadó reggel szél első rezzenésétől hulldogálni kezdenek. A felkelő nap aranyló sugara még tüzes sziporkákat szór a vizekre, hol éjszaka érkezett tarka récetömegekel ringatnak a hullámok. Az egyre gyengülő nap nem tudja többé életben tar tani a természetet: sárgul a nádas, bronzvörös halotti köntöst ölt a székisás. A nádak bokréta-süvegét ezüstös opál ökörnyál pántlikák díszítik. Behunyt szemmel a déli napsütés még visszaringathat a nyári ál modozásba, de, ha nézünk — bármerre nézünk —, őszt mutat minden. Néma madarak érkeznek csapatosan, leereszkednek a zátonyra. Isznak, szedegetnek, de csakhamar gondba merülten álldogálnak, fél lábuskodnak, gubbasztanak. Ujabb és újabb seregek népesítik a víz közepén húzódó szikpadot. Oszt mutatnak a felhűk is. Ragyogó szélű kövér, puha gomolyogok helyett szaggatott, tépett, zilált felhőrongyok égi viharokról tanús kodnak. Búcsúzik minden a nyártól. Fa a levéltől. vándormadár otthonától. A madárnak menni kell ilyenkor, bizonytalan veszedelmeket rejtő nagy légi útra. Madarak, emberek, nagy út előtt nem sok ban különböznek egymástól. Idegen sálágban bizonytalan a sors, az odavezető út is. A lágyszívű nehezen, elérzékenyülten, csüggedt fejjel búcsúzik. A másik da col, számol a viszontagságokkal, kezel ráz és útnak indul. A madár a vonulás ösztönével születik. Ősszel mennie kell, különben elveszett, llu akad magáról megfeledhtzett vakmerő, életével fizet könnyelműségéért. Ha újra akar tavaszi örömöket, családi boldogságot, itt kell hagynia otthonát. A leg több madár csoportosan megy útra, dr vannak magukban járók is. A csapatok leginkább nappal mennek, a magánosok az éjszaka sötétjében távoznak. As éjszaka nagyobb biztonságot nuiijt: ragadozók, sörétes puskák nem állják i'itjukat. Szervezetükben láthatatlanul rejtőző „mágnestű." nem engedi a letérést a helyes MADÁRVONULÁS IDEJÉN irányból. Csendes őszi éjszakákon madárseregek róják útjukat légi országutakon. Szólamokhal hívják, bátorítjaI: egymást, nehogy szertcszóródjanak. Amidőn azután a felkelő nap első hajnalsugara láthatóvá testi a fáradt vándorokat, alig vnrjált, hogy megpihenhessenek azon a tájon, hol nuír annyiszor tartották őszi pihenőjüket. A nappal vonulók éjszakára érkeznek a biztonságot nyújtó vizi szállásokra. Ezeket os éji és nappali /áradt utasokat fogadja x>endégének az őszi Fehérít). Ilyenkor, októberben a Fehértó höltőmadaraiból már csak a récék és bíbicek vannak itt. A többiek már messzi utak vándorai. A sirályok az Adria partjait járják, a gulipánok, gólyatöcsök ez átvonuló kócsagokkal, kanalas- és üstéb kösgémekkel együtt a Vörös-tenger partvidékén tartanak pihenőt. Az ezernyi októberi sirály magasabb vidékekről érkezett. hozzánk a pólimadaraltkal, htivasis törpe partfutókkal, rankókkal együtt. A suttyó bíbicek ugyancsak tágra nyithatják szemüket as először látott sorstársaikon. a minduntalan jövő-menő idegen madárnépségen: aranyliléken, ezüstös- és heringsirályokon, a leereszkedés előtt sokáig köröző óvatos darucsapaton. A vizek kopár zátonya éjszakára megtelik fáradt utasokkal. Fajok szerint különülnek el. Éhségük csillapítása után gondokba merülten pihennek-. Ősszel hiányzik a tavaszi szerelmek szűnni nem akaró riászzenéjc. szerelemért versengő lóméit civaltndása. Most csak egy gondolat tölti ki lényüket: sikerüljön az út, kedvezzen az idő. éhség ne gyötörjön, hirtelen támadt viharok, sörétes puskák ne állják cl xujuhat. Egyszer-egyszer csak riasztó hangokat lehet hallani, ha egy-egy éhes sólyom Suhan «t felettük. Ilyenkor magasba menekül a madárhad. Csakhamar visszatér a nyugalom, mert egy társat elragadott az éles tölyomknrom, újabb támadástól egyelőre nem kell tartani. Napáldozat idején hideg szelek ébrednek, járják át a nádasokat. Elkéseti fecss kerajok, seregély- és billegetöcsapalok kérnek benne éjszakai szállást. Vagy 50 stürkegém kerekedik most jel, magasba köröznek, maid V-betűbc rendezkednek, irányi vesznek délre. Ujabb csapatok követik a példát', egymás után emelkednek magasba és fúrják be magukat az éjszakába cnnlíú-parifutóseregck. Iránytű sem jelölheti Iti pontosabban írtjukat. Tüneményei haldoklás után káprázat tos színekben csúszik le a nap a föld pes remén. Szürke sejtelemmé lesz minden, Nem látjuk, csak halljuk a vándorútra kelő récék szárnysuhogásár, zizegését, Mintegy gongütésre köröskörül libahangok jelzik a vadludak hazatéréséi. JVj/omában minden oldalról jrgyvcrdörrCncsek verik fel a Fehértói rezervá'um csendjét. Október meghozta a vadlibák sere* geit, nyomában a nimródokat. A tenyészt len hasznosvadak védelme, néhol mértéken felüli pusztítása szükségessé telte a vadászati idő kitolását. A vízivadak azonban még a szabad vadászat tárgyai. Dörög is a fegyver minden oldalról. Tüzcsóvák nyomán dörrenések reszkettetik a levegőt, loccsanás jelzi a vízbe zuhant ludat. A letelepedett éji vándorok ijedten kapnak szárnyra, az éji érkezük átsuhannak a Fehértó felett, hogy nyugalmasabb éjszakázó helyet keressenek. Évről évre hevesebb a szállást kérő vándormadár a l'chérlavon. A nagy út mind több veszedelmet jelent a vándormadár számára. Nincsenek már madátfrlbök. Kevesebb a rcCc, kevesebb a vadlúd. Más vidékre húznak a darvak. Mennek nagyobb, nyugodtabb, csendesebb vizekre. Bcretzk Péter